3500/1948. (III. 26.) Korm. rendelet

egyes ipari és kereskedelmi vállalatokhoz vállalatvezető kirendelésére

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947. XXVI. tc. 1. §-ában meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli el;

1. § Olyan ipari-, bánya- vagy kohóvállalatokhoz, amelyek működése az újjáépítés, a hároméves terv megvalósítása, a jóvátétel vagy egyéb nemzetközi szerződésen alapuló kötelezettség teljesítése szempontjából jelentős, a vállalat tárgya szerint illetékes miniszter vállalatvezetőt rendelhet ki.

2. § (1) Vállalatvezető kirendelése esetén a vállalat tulajdonosa, illetőleg törvényes képviselője a vállalatot érintő érvényes jognyilatkozatot csak az állammal szemben tehet.

(2) Részvénytársaság, vagy szövetkezet alakjában, működő vállalatnál a felügyelőbizottság (korlátolt felelősségű társaságnál, a felügyelőbizottság, illetve a hites könyvvizsgáló) működése a vállalatvezető kirendelésének tartama alatt a számadások megvizsgálására korlátozódik. A megvizsgálás során tett észrevételeket a miniszter elé kell terjeszteni.

(3) A vállalatvezető kirendelésének tartama alatt a közgyűlés (taggyűlés) jogköre arra korlátozódik, hogy megválassza a (2) bek. értelmében működésre jogosult szerveket.

(4) Azon vállalatok tulajdonosai illetve igazgatósági tagjai, amelyekhez vállalatvezetőt rendeltek ki, kötelesek a vállalatvezetőnek minden felvilágosítást megadni, a vállalat könyveit, iratait rendelkezésére bocsátani és működésében a vállalatvezető kívánságához képest a vállalat vezetésében támogatni.

3. § (1) A vállalatvezető - kirendelésének tartama alatt - harmadik személyekkel és hatóságokkal szemben a vállalat törvényes képviselője a vállalat és a vállalat vagyontárgyai felett az alábbi korlátozásokkal rendelkezhet.

(2) Az alábbi jogügyletek érvényességéhez a miniszter jóváhagyása szükséges:

a) a kirendelő határozatban vagy a szakminiszter későbbi határozatában megállapított összeget meghaladó értékű kötelezettség elvállalásához;

b) a vállalat ingatlanait terhelő jelzálog-jog vagy a telekkönyvbe bejegyezhető más jog alapításához;

c) a vállalat vagyonállagának csökkentéséhez:

d) a vállalatnak vagy részeinek bérbeadásához;

e) hathónapot meghaladó időre szóló határozott tartamú szolgálati szerződés megkötéséhez.

(3) A vállalatvezető a vállalati alkalmazott cégjegyzési jogának megadása és megvonása előtt köteles az üzemi bizottságot meghallgatni.

(4) A vállalatvezető a vállalat elidegenítésére nem jogosult.

(5) A vállalatvezető kirendelésének tartama alatt a vállalat mérlegét a vállalatvezető előterjesztésére a Pénzintézeti Központ meghallgatásával a miniszter állapítja meg. Részvénytársaság, szövetkezet, vagy korlátolt felelősségű társaság alakjában működő vállalatnál a közgyűlés (taggyűlés) egyéb jogkörét a miniszter gyakorolja.

4. § (1) A vállalatvezető kirendeléséről és megbízatásának megszüntetéséről a miniszter az illetékes cégbíróságot értesíti.

(2) A vállalatvezető a céget egyénileg jegyzi olymódon, hogy a cég nevében aláírását csatolja. A jelen rendelet által érintett vállalatok tekintetében a fennálló jogszabályok, valamint a társasági szerződések és alapszabályok eltérő rendelkezései hatályukat vesztik.

(3) A cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzi a vállalatvezető egyéni cégjegyzési jogosultságát és egyszersmind feljegyzi azt, hogy a miniszter a vállalathoz vállalatvezetőt rendelt ki. A cégjegyzékben fel kell tüntetni a vállalatvezető jogkörének a 3. § (2) bekezdésének a) pontjából folyó korlátozását is, akár a vállalatvezetőt kirendelő okiratban, akár későbbi miniszteri elhatározásban foglaltatik a korlátozás.

(4) A cégjegyzékbe a vállalatvezetők cégjegyzési jogosultságának bejegyzése előtt bevezetett összes cégjegyzési jogokat a cégbíróság a vállalatvezetők cégjegyzési jogosultságának bejegyzésekor hivatalból törlik.

(5) A vállalati alkalmazottak cégjegyzési jogát a cégbíróság a vállalatvezető megkeresésére bejegyzi és törli.

5. § (1) A vállalatvezető tevékenységéhez a miniszter hozzájárulásával szakértő (ellenőrző szervek) közreműködését is igénybe veheti. A vállalatvezető működéséhez szükséges személyzetet a vállalat bocsátja rendelkezésére.

(2) A vállalatvezető, valamim az általa igénybevett szakértők díjazását - figyelembevéve a vállalat terjedelmét, teherbíróképességét és a vállalatvezető (szakértő) munkáját - a vállalat terhére a miniszter állapítja meg

6. § A vállalatvezető, valamint az általa az 5. § alapján igénybevett szakértők működésük megkezdésekor a miniszter előtt esküt (fogadalmat) tesznek, hogy működésükben a közérdek szem előtt tartásával járnak el és tudomásukra jutott üzemi és üzleti titkot hivatali titokként megőrzik.

7. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és 5 évig terjedhető fogházzal büntetendő a vállalat tulajdonosa, illetőleg törvényes képviselője, ha harmadik személlyel szemben a jelen rendelet 2. §-ában foglalt tilalom ellenében a vállalat vagy annak vagyona tekintetében bármilyen jognyilatkozatot tesz.

(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az (1) bek. szerint büntetendő a vállalat tulajdonosa, alkalmazottja, vágy bárki más, ha a vállalatvezető rendelkezése alól bármit elvon, elvonni törekszik, vagy egyéb módon a vállalatvezető részére hozzáférhetetlenné tesz.

(3) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és 6 hónapig terjedhető fogházzal büntetendő a vállalatvezető vagy szakértő, ha a 6. §-ban meghatározott titoktartási kötelezettségét megszegi.

8. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; az 1560/1945. ME, a 4660/1946. ME, valamint a 10450/1946. ME rendeletnek (Magyar Közlöny 1945. évfolyam, 24., 1946. évfolyam 97. és 219. szám) a vállalatvezetőre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

(2) A jelen rendelet rendelkezéseit az (1) bekezdéssel hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján kirendelt vállalatvezetőkre, illetőleg az érdekelt vállalatokra is alkalmazni kell.

(3) A jelen rendelet végrehajtásáról az illetékes miniszterek gondoskodnak.

Budapest. 1948. évi március hó 25-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök