Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

3500/1948. (III. 26.) Korm. rendelet

egyes ipari és kereskedelmi vállalatokhoz vállalatvezető kirendelésére

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947. XXVI. tc. 1. §-ában meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli el;

1. § Olyan ipari-, bánya- vagy kohóvállalatokhoz, amelyek működése az újjáépítés, a hároméves terv megvalósítása, a jóvátétel vagy egyéb nemzetközi szerződésen alapuló kötelezettség teljesítése szempontjából jelentős, a vállalat tárgya szerint illetékes miniszter vállalatvezetőt rendelhet ki.

2. § (1) Vállalatvezető kirendelése esetén a vállalat tulajdonosa, illetőleg törvényes képviselője a vállalatot érintő érvényes jognyilatkozatot csak az állammal szemben tehet.

(2) Részvénytársaság, vagy szövetkezet alakjában, működő vállalatnál a felügyelőbizottság (korlátolt felelősségű társaságnál, a felügyelőbizottság, illetve a hites könyvvizsgáló) működése a vállalatvezető kirendelésének tartama alatt a számadások megvizsgálására korlátozódik. A megvizsgálás során tett észrevételeket a miniszter elé kell terjeszteni.

(3) A vállalatvezető kirendelésének tartama alatt a közgyűlés (taggyűlés) jogköre arra korlátozódik, hogy megválassza a (2) bek. értelmében működésre jogosult szerveket.

(4) Azon vállalatok tulajdonosai illetve igazgatósági tagjai, amelyekhez vállalatvezetőt rendeltek ki, kötelesek a vállalatvezetőnek minden felvilágosítást megadni, a vállalat könyveit, iratait rendelkezésére bocsátani és működésében a vállalatvezető kívánságához képest a vállalat vezetésében támogatni.

3. § (1) A vállalatvezető - kirendelésének tartama alatt - harmadik személyekkel és hatóságokkal szemben a vállalat törvényes képviselője a vállalat és a vállalat vagyontárgyai felett az alábbi korlátozásokkal rendelkezhet.

(2) Az alábbi jogügyletek érvényességéhez a miniszter jóváhagyása szükséges:

a) a kirendelő határozatban vagy a szakminiszter későbbi határozatában megállapított összeget meghaladó értékű kötelezettség elvállalásához;

b) a vállalat ingatlanait terhelő jelzálog-jog vagy a telekkönyvbe bejegyezhető más jog alapításához;

c) a vállalat vagyonállagának csökkentéséhez:

d) a vállalatnak vagy részeinek bérbeadásához;

e) hathónapot meghaladó időre szóló határozott tartamú szolgálati szerződés megkötéséhez.

(3) A vállalatvezető a vállalati alkalmazott cégjegyzési jogának megadása és megvonása előtt köteles az üzemi bizottságot meghallgatni.

(4) A vállalatvezető a vállalat elidegenítésére nem jogosult.

(5) A vállalatvezető kirendelésének tartama alatt a vállalat mérlegét a vállalatvezető előterjesztésére a Pénzintézeti Központ meghallgatásával a miniszter állapítja meg. Részvénytársaság, szövetkezet, vagy korlátolt felelősségű társaság alakjában működő vállalatnál a közgyűlés (taggyűlés) egyéb jogkörét a miniszter gyakorolja.

4. § (1) A vállalatvezető kirendeléséről és megbízatásának megszüntetéséről a miniszter az illetékes cégbíróságot értesíti.

(2) A vállalatvezető a céget egyénileg jegyzi olymódon, hogy a cég nevében aláírását csatolja. A jelen rendelet által érintett vállalatok tekintetében a fennálló jogszabályok, valamint a társasági szerződések és alapszabályok eltérő rendelkezései hatályukat vesztik.

(3) A cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzi a vállalatvezető egyéni cégjegyzési jogosultságát és egyszersmind feljegyzi azt, hogy a miniszter a vállalathoz vállalatvezetőt rendelt ki. A cégjegyzékben fel kell tüntetni a vállalatvezető jogkörének a 3. § (2) bekezdésének a) pontjából folyó korlátozását is, akár a vállalatvezetőt kirendelő okiratban, akár későbbi miniszteri elhatározásban foglaltatik a korlátozás.

(4) A cégjegyzékbe a vállalatvezetők cégjegyzési jogosultságának bejegyzése előtt bevezetett összes cégjegyzési jogokat a cégbíróság a vállalatvezetők cégjegyzési jogosultságának bejegyzésekor hivatalból törlik.

(5) A vállalati alkalmazottak cégjegyzési jogát a cégbíróság a vállalatvezető megkeresésére bejegyzi és törli.

5. § (1) A vállalatvezető tevékenységéhez a miniszter hozzájárulásával szakértő (ellenőrző szervek) közreműködését is igénybe veheti. A vállalatvezető működéséhez szükséges személyzetet a vállalat bocsátja rendelkezésére.

(2) A vállalatvezető, valamim az általa igénybevett szakértők díjazását - figyelembevéve a vállalat terjedelmét, teherbíróképességét és a vállalatvezető (szakértő) munkáját - a vállalat terhére a miniszter állapítja meg

6. § A vállalatvezető, valamint az általa az 5. § alapján igénybevett szakértők működésük megkezdésekor a miniszter előtt esküt (fogadalmat) tesznek, hogy működésükben a közérdek szem előtt tartásával járnak el és tudomásukra jutott üzemi és üzleti titkot hivatali titokként megőrzik.

7. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és 5 évig terjedhető fogházzal büntetendő a vállalat tulajdonosa, illetőleg törvényes képviselője, ha harmadik személlyel szemben a jelen rendelet 2. §-ában foglalt tilalom ellenében a vállalat vagy annak vagyona tekintetében bármilyen jognyilatkozatot tesz.

(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az (1) bek. szerint büntetendő a vállalat tulajdonosa, alkalmazottja, vágy bárki más, ha a vállalatvezető rendelkezése alól bármit elvon, elvonni törekszik, vagy egyéb módon a vállalatvezető részére hozzáférhetetlenné tesz.

(3) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és 6 hónapig terjedhető fogházzal büntetendő a vállalatvezető vagy szakértő, ha a 6. §-ban meghatározott titoktartási kötelezettségét megszegi.

8. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; az 1560/1945. ME, a 4660/1946. ME, valamint a 10450/1946. ME rendeletnek (Magyar Közlöny 1945. évfolyam, 24., 1946. évfolyam 97. és 219. szám) a vállalatvezetőre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

(2) A jelen rendelet rendelkezéseit az (1) bekezdéssel hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján kirendelt vállalatvezetőkre, illetőleg az érdekelt vállalatokra is alkalmazni kell.

(3) A jelen rendelet végrehajtásáról az illetékes miniszterek gondoskodnak.

Budapest. 1948. évi március hó 25-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök