43500/1948. (XI. 11.) KSzM rendelet

a nyiltárusítási üzletek, valamint a fodrász-, kozmetikai, manikűr- és pedikűrüzletek zárórájáról

Az üzleti záróráról szóló 1942. VI. törvénycikk módosítása tárgyában kiadott 13500/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 259-260. szám) 1. §-ában, az üzleteknek köznapokon a nap meghatározott szakában kötelező nyitvatartása tárgyában kiadott 5820/1940. ME rendelet (Rendeletek Tára 1.870. oldal) 1. §-ában, az ipari munka vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. XIII. tc. 3. §-ában valamint a kereskedelmi és iparkamarák megszüntetése, továbbá belkereskedelmi igazgatóságok felállítása tárgyában kiadott 5590/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 114. szám) 13. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A nyíltárusítási üzlet fogalma

1. § (1) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából nyíltárusítási üzlet minden olyan helyiség, amely a közönség számára vásárlás céljából nyitva áll és amelyben a vásárolt árut a vevőnek átadják vagy lakására küldik. Az ilyen helyiség nyíltárusítási üzlet abban az esetben is, ha nem az utcára, hanem a kapualjra, udvarra vagy emeletre nyílik, még akkor is, ha az árusítás mellett egyéb célra, például lakásul vagy műhelyül is szolgál. Ha az árusításra berendezett üzlethelyiség az árusításon felül lakás vagy műhely céljára is szolgál, azt a zárórán túl zárvatartani nem kell, de az árusítást a zárvatartásra megszabott időben itt is szüneteltetni kell.

(2) Nem esik a jelen rendelet hatálya alá az olyan helyiség, amelyben anélkül, hogy az üzlet árusításra is be lenne rendezve, kizárólag anyagmegmunkálással és megrendelésre készített áruknak átadásával foglalkoznak (pl. műhelyek, fényképészeti műtermek, stb.).

(3) A nyíltárusítási üzletekre vonatkozó rendelkezések hatálya kiterjed minden olyan raktárhelyiségre is, amely nyíltárusítási üzlethez tartozik, tekintet nélkül arra, hogy a raktárhelyiség a nyíltárusítási üzlettel közvetlenül kapcsolatos-e vagy attól teljesen el van-e különítve.

(4) A jelen rendeletben foglalt rendelkezések hatálya a nyíltárusítási üzlethez tartozó irodahelyiségre csak abban az esetben terjed ki, ha a két helyiség olyképen kapcsolatos egymással, hogy az egyik helyiségből a másikba át lehet járni.

A nyíltárusítási üzletek zárása

2. § A nyíltárusítási üzletet a záróra időpontjában, ha vevő nincs az üzlet helyiségben, be kell zárni. Ha az üzlethelyiségben azonban a záróra időpontjában olyan vevők vannak, akik a záróra előtt érkeztek és akiket a záróráig kiszolgálni nem lehetett, ezeket a vevőket a zárórán túl is ki szabad szolgálni, de legfeljebb tizenöt percig. Ehhezképest az üzlethelyiség a záróra előtt az üzlethelyiségbe érkezett vevők kiszolgálása céljából a zárórán túl még legfeljebb tizenöt percig nyitva maradhat, de a záróra időpontjától kezdve új vevőt beengedni nem szabad. Ha a záróra előtt az üzlethelyiségbe érkezett vevők kiszolgálása a tizenöt perc letelte előtt ér véget, az üzletet nyomban be kell zárni.

Egy üzlethelyiségben több kereskedés folytatása esetében irányadó záróra

3. § Ha ugyanabban az üzlethelyiségben több személy a kereskedésnek más-más ágát önállóan gyakorolja és az üzlethelyiség egyes részei egymástól teljesen elkülönítve nincsenek, az egész üzlethelyiség nyitvatartása tekintetében az a rendelkezés irányadó, amely az üzletben folytatott valamelyik kereskedésre nézve későbbi nyitási és korábbi zárási időpontot ír elő.

Az általánostól eltérő nyitvatartási idő feltüntetése

4. § Minden olyan kereskedő, aki üzletét nem a 9. § (1) bekezdésében meghatározott időben tartja nyitva, köteles üzlethelyiségében és üzlethelyiségének külső részén (bejáratán vagy kirakatában) szembetűnő helyen elhelyezett táblán feltüntetni, hogy üzletét mely időponttól mely időpontig tartja nyitva.

Felmentés a kötelező nyitvatartás alól

5. § (1) Haláleset és orvosi bizonyítvánnyal igazolt betegség esetében a nyíltárusítási üzletet, az elsőfokú iparhatóságnak egyidejűleg tett bejelentés mellett, az egyébként kötelező nyitvatartás ideje alatt is zárva lehet tartani.

(2) Egyéb indokolt esetekben (nyári szabadság, vidéki vásáron árusítás, stb.) a nyíltárusítási üzletek kötelező nyitvatartása alól a Kiskereskedők Országos Szabad Szervezete (a továbbiakban: KISOSZ), illetőleg a KISOSZ helyi szervezetének igazolása és indokolt javaslata alapján az illetékes belkereskedelmi igazgatóság adhat felmentést.

(3) Olyan vidéki kereskedők részére, akik üzletüket árubeszerzéssel kapcsolatos utazás miatt a hét vagy a hónap egyes napjain rendszeresen visszatérőleg tartják zárva és üzletük vezetésére megfelelő helyettesük (alkalmazott, családtag) nincs, a KISOSZ helyi szervezetének igazolása és indokolt javaslata alapján az illetékes belkereskedelmi igazgatóság általános felmentést adhat; a felmentés hatálya visszavonásig is szólhat.

(4) A kötelező nyitvatartás alóli felmentés iránt előterjesztett kérelmeket a rendelethez mellékelt mintának megfelelő kérvény-űrlapon - Budapesten a KISOSZ (V., Dorottya-utca 1.), vidéken pedig a KISOSZ helyi szervezete útján - kell az illetékes belkereskedelmi igazgatósághoz benyújtani. A kérvény-űrlapot az elsőfokú iparhatóságnál lehet beszerezni.

(5) A kérvény-űrlap ára tíz forint. A hadigondozottak, a hadifoglyok házastársai, valamint a háborús polgári gondozónak részére az űrlapot díjmentesen kell kiszolgáltatni.

(6) Az elsőfokú iparhatóságokat megfelelő nyomtatványkészlettel az illetékes belkereskedelmi igazgatóság látja el.

Az alkalmazottak foglalkoztatása köznapokon

6. § (1) A jelen rendeletben, valamint a helyi hatóságoknak a 20. §-ban adott felhatalmazás alapján kiadott határozataiban foglallak nem érintik az alkalmazottaknak a kollektív szerződésben a munkaidő, valamint a túlmunka díjazása tekintetében biztosított jogait. Ebből következik, hogy a nyíltárusítási üzletekben sem szabad napi nyolc, heti negyvennyolc órán túl alkalmazottat foglalkoztatni, a túlmunkát pedig a kollektív szerződés szerint kell díjazni.

(2) A nyíltárusítási üzletekben alkalmazottat csak osztatlan munkaidőben, egyhuzamban napi nyolc órán át szabad foglalkoztatni.

(3) Az alkalmazottak munkaidejének beosztását, illetőleg munkaidejük kezdetének és befejezésének időpontját a (2) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével - ha a vállalatnál üzemi bizottság vagy üzemi bizalmi van, azzal együttesen - az üzlet tulajdonosa állapítja meg. Ha a kereskedő és alkalmazottja a munkaidő beosztása, illetőleg a munkaidő kezdetének és befejezésének időpontja tekintetében megegyezni nem tudna, a kérdésben a szakmai egyeztető bizottság, ahol pedig ilyen nincs, a szakmaközi bizottság dönt.

(4) Minden olyan kereskedő, aki nyíltárusítási üzletét napi nyolc óránál hosszabb, de napi tizenhat óránál rövidebb ideig tartja nyitva, az alkalmazottak munkaidejének beosztásáról a 8. §-ban említett területen a Magyar Kereskedelmi Alkalmazottak Szabad Szakszervezetéhez (Budapest, VI., Jókai-utca 4.), az ország egyéb területén a Magyar Kereskedelmi Alkalmazottak Szabad Szakszervezetének helyi szervéhez, ilyen hiányában a helyi szakmaközi bizottsághoz a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül két példányban bejelentést köteles lenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az üzlet tulajdonosának nevét (cégét), a vállalat tárgyát, az üzlet telephelyét (város vagy község, utca, házszám), az alkalmazottnak nevét, munkakörét és munkaidejük beosztását. Az alkalmazásban, valamint az alkalmazottak munkaidejének beosztásában később beálló változásokat három napon belül kell bejelenteni. A bejelentés másodpéldányát a szakszervezet, illetőleg helyi szerv vagy szakmaközi bizottság láttamozza és bélyegzőjével látja el; azt a kereskedő üzlethelyiségében szembetűnő helyen kifüggeszteni köteles.

Az alkalmazottak foglalkoztatása vasár- és ünnepnapokon

7. § (1) A jelen rendeletben, valamint a helyi hatóságoknak a 20. §-ban adott felhatalmazás alapján kiadott határozataiban foglaltak nem érintik az alkalmazottaknak a kollektív szerződésben a munkaszüneti napokon végzett munka díjazása tekintetében biztosított jogait. Ebből következik, hogy a munkaszüneti napon végzett munkát - kivéve, ha az alkalmazottnak a vasárnap végzett munkáért a hét egyik köznapján teljes pihenőnapja van - a kollektív szerződés szerint kell díjazni.

(2) A kizáróan cukorkát árusító üzletekben, a temetői bejáratok közelében lévő virágüzletekben, valamint az évnek május hó 2. napjától szeptember hó 30. napjáig terjedő időszakában a gyógy- és üdülőhelyeken lévő élelmiszer- és bazár-üzletekben alkalmazottat vasárnap is szabad foglalkoztatni.

(3) A (2) bekezdésben említeti üzletekben az alkalmazottak vasárnapi foglalkoztatását úgy kell beosztani, hogy egy-egy alkalmazottnak minden második vasárnap pihenőnapja legyen. A vasárnap végzett munka ellenében pedig a hét egyik köznapján kell az alkalmazottnak teljes pihenőnapot adni. A vasárnap végzett munkát - miután az alkalmazottnak a hét egyik köznapján van teljes pihenőnapja - a hétköznapi munkabér szerint kell díjazni.

(4) Az alkalmazottak vasárnapi foglalkoztatásának beosztását a kereskedő az alkalmazottakkal összhangban köteles megállapítani. Ha a kereskedő és alkalmazottja megállapodni nem tudnának, a kérdésben Budapesten a Magyar Kereskedelmi Alkalmazottak Szabad Szakszervezete, az ország egyéb területén a most említett szakszervezet helyi szerve, ilyen hiányában a helyi szakmaközi bizottság dönt.

(5) Az alkalmazottak vasárnapi foglalkoztatását a (2) bekezdésben említett üzlet tulajdonosa az első vasárnapi foglalkoztatástól számított három napon belül a 8. §-ban említett területen a Magyar Kereskedelmi Alkalmazottak Szabad Szakszervezetéhez, az ország egyéb területén pedig a most említett szakszervezet helyi szervéhez, ilyen hiányában a helyi szakmaközi bizottsághoz két példányban bejelenteni köteles. A bejelentésnek tartalmaznia kell az üzlet tulajdonosának nevét (cégét), a vállalat tárgyát, az üzlet telephelyét (város vagy község, utca, házszám), az alkalmazottak nevét, munkakörét, valamint vasárnapi foglalkoztatásuk és hétköznapi pihenőnapjuk beosztását. A bejelentés másodpéldányát a szakszervezet, illetőleg helyi szerv vagy szakmaközi bizottság láttamozza és bélyegzőjével látja el; azt a kereskedő üzlethelyiségében szembetűnő helyen kifüggeszteni köteles.

(6) A kizáróan cukorkát árusító üzletekben (12. §) január hó 1., május hó 1., augusztus hó 20. és november hó 1. napján, továbbá karácsony, húsvét és pünkösd elsőnapján, a drogéria- és illatszerüzletekben [9. § (5) bekezdés] húsvét másodnapján, a virágüzletekben [13. § (2) bekezdés] január hó 1. napján, a gyógy- és üdülőhelyeken lévő élelmiszer- és bazárüzletekben pedig augusztus hó 20. napján alkalmazottat foglalkoztatni nem szabad.

II. FEJEZET

Budapest és a környező helységek nyíltárusítási üzleteinek zárórája

Budapest és környékének területe

8. § Budapest székesfőváros, továbbá Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városok, valamint Csepel nagyközség területén lévő nyíltárusítási üzletek nyitásának és zárásának időpontjára nézve a jelen rendelet 9-19. §-aiban foglalt szabályok az irányadók,

Az üzletek nyitvatartásának ideje általánosságban

9. § (1) Amennyiben a jelen fejezet eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a nyíltárusítási üzleteket köznapokon reggel 9 órától egyfolytában délután 5 óráig, szombaton pedig reggel 9 órától egyfolytában délután 2 óráig nyitva, a nap többi szakában pedig zárva kell tartani.

(2) A nyíltárusítási üzleteket - eltekintve a jelen fejezetben foglalt kivételektől - vasárnap, január hó 1., március hó 15., május hó 1., augusztus hó 20., november hó 1. napján, továbbá karácsony mindkét napján, valamint húsvét és pünkösd másodnapján az egész napon át zárva kell tartani.

(3) A nyíltárusítási üzleteket - eltekintve a jelen fejezetben foglalt kivételektől - január hó 6. napján, Áldozócsütörtökön, Úrnapján, június hó 29., augusztus hó 15. és december hó 8. napján az üzletnyitás időpontjától déli 12 óráig, december hó 24. napján pedig az üzletnyitás időpontjától délután 4 óráig szabad nyitvatartani.

(4) A karácsonyt megelőző vasárnap (aranyvasárnap) a nyíltárusítási üzleteket reggel 9 órától egyfolytában délután 5 óráig nyitva szabad tartani.

(5) A drogéria- és illatszerüzleteket húsvét másodnapján reggel 9 órától déli 12 óráig nyitva szabad tartani.

Az élelmiszerüzletek nyitvatartásának ideje

10. § (1) Az olyan nyíltárusítási üzleteket, amelyekben túlnyomórészt élelmiszert árusítanak, köznapokon reggel 7 órától egyfolytában este 7 óráig szabad nyitvatartani; reggel 9 órától egyfolytában délután 5 óráig pedig nyitva kell tartani.

(2) Amennyiben január hó 1., március hó 15. vagy november hó 1. napja szombatra vagy hétfőre esik, a kettősünnep második napján, amennyiben pedig május hó 1. vagy augusztus hó 20. napja esik szombatra vagy hétfőre, a kettősünnep vasárnapján a túlnyomórészt élelmiszeri árusító üzleteket reggel 7 órától délelőtt 10 óráig nyitva szabad tartani.

A tüzelőanyagkereskedések nyitvatartásának ideje

11. § (1) A tüzelőanyugkereskedéseket az évnek október hó 1. napjától április hó 30. napjáig terjedő időszakában köznapokon reggel 8 órától egyfolytában délután 6 óráig szabad nyitvatartani; reggel 9 órától egyfolytában délután 5 óráig pedig nyitva kell tartani.

(2) Amennyiben január hó 1., március hó 15. vagy november hó 1. napja szombatra vagy hétfőre esik, a kettős ünnep második napján a tüzelőanyagkereskedéseket reggel 7 órától délelőtt 10 óráig nyitva szabad tartani.

A cukorkaüzletek nyitvartásánal ideje

12. § (1) A kizáróan cukorkát árusító üzleteket mindennap - a vasárnapokat és egyéb munkaszüneti napokat is beleértve - reggel 9 órától egyfolytában este 10 óráig szabad nyitvatartani; köznapokon reggel 9 órától egyfolytában délután 5 óráig pedig nyitva kell tartani.

(2) Azokat a cukorkaüzleteket, amelyekben a cukorkán kívül egyÉb élelmiszert is árusítanak, csak az élelmiszerüzletekre nézve meghatározott időben (10. §) szabad nyitvatartani.

A virágüzletek nyitvatartásának ideje

13. § (1) A virágüzleteket köznapokon reggel 9 órától egyfolytában délután 5 óráig nyitva, a nap többi szakában pedig zárva kell tartani.

(2) A virágüzleteket január hó 1. napján és húsvét másodnapján délelőtt 9 órától déli 12 óráig, november hó 1. napján pedig reggel 8 órától egyfolytában délután 6 óráig nyitva szabad tartani.

(3) A temetők bejáratának környékén lévő virágüzleteket vasárnapokon és ünnepnapokon az évnek április hó 1. napjától november hó 15. napjáig terjedő időszakában reggel 8 órától egyfolytában délután 6 óráig, az év többi szakában pedig reggel 8 órától egyfolytában délután 4 óráig nyitva szabad tartani.

Az ószerkereskedések és zsibárusüzletek nyitvatartásának ideje

14. § Az ószerkereskedéseket és zsibárusüzleteket köznapokon réggel 9 órától egyfolytában délután 5 óráig nyitva, a nap többi szakában pedig zárva kell tartani.

A kizárólagos bortermelői kimérések nyitvatartásának ideje

15. § (1) A kizárólagos bortermelői kiméréseket köznapokon reggel 8 órától egyfolytában este 9 óráig, szombaton pedig este 10 óráig szabad nyitvatartani.

(2) Amennyiben január hó 1., március hó 15. vagy novemberi hó 1. napja szombatra vagy hétfőre esik, a kettősünnep második napján, ha pedig május hó 1. vagy augusztus hó 20. napja esik szombatra vagy hétfőre, a kettősünnep vasárnapján a kizárólagos bortermelői kiméréseket reggel 8 órától déli 12 óráig nyitva szabad tartani.

Az iskolák közelében lévő papír- és írószerkereskedések nyitvatartásának ideje

16. § (1) A budapesti belkereskedelmi igazgatóság (Budapest, V., Moszkva-utca 27.) papír- és írószerkereskedőknek kivételesen, engedélyi adhat arra, hogy az iskolaév (tanév) tartama alatt üzletüket köznapokon reggel 1/2 8 órakor nyithassák. Ilyen engedélyt a körülmények alapos mérlegelése után, kivételesen indokolt esetben, csak olyan papír- és írószerkereskedő kaphat, aki igazolja, hogy üzlete iskola közelében van és üzletének reggel 1/2 8 órai nyitása a tanulók tanszerbeszerzése érdekében szükséges. Azok a papír- és írószerkereskedők, akik reggel 1/2 8 órai nyitásra engedélyt kaptak, kötelesek üzletüket délután 1/2 4 órakor, szombaton pedig délután 2 órakor bezárni. Az engedély egy-egy iskolaév tartamára szól, évenként meghosszabbítható és a budapesti belkereskedelmi igazgatóság által bármikor visszavonható; a kereskedő azonban a részére engedélyezett nyitvatartási időt - telephely változás esetét kivéve - évközben meg nem változtathatja.

(2) Az a papír- és írószerkereskedő, aki reggel 1/2 8 órai nyitásra engedélyt kapott, üzlethelyiségében és üzlethelyiségének külső részén (bejáratán vagy kirakatában) feltűnő helyen az alábbi szövegű táblái köteles elhelyezni: "Ez az üzlet a budapesti belkereskedelmi igazgatóság ... szám alatt kiadott engedélye alapján reggel 1/2 8 órától délután 1/2 4 óráig, szombaton 2 óráig van nyitva."

Az üzletek nyitvatartása pályaudvarokon és hajóállomásokon

17. § A vasúti pályaudvarok és hajóállomások belső területén lévő nyíltárusítási üzletekben élelmiszert - ideértve a cukorkát is - mind köznapokon, mind munkaszüneti napokon egész napon át szabad árusítani.

A nagykereskedések nyitvatartásának ideje

18. § Azokat a nyíltárusítási üzleteket, amelyekben kizáróan továbbárusítók részére szolgáltatnak ki árut (nagykereskedés), tekintet nélkül az üzlet tárgyára, köznapokon reggel 8 órától egyfolytában délután 4 óráig, szombaton pedig délután 2 óráig szabad nyitvatartani.

Egyes kereskedelmi vállalatok nyíltárusítási üzleteinek nyitvatartási ideje

19. § A legalább 150 kereskedelmi alkalmazottat foglalkoztató vállalatok nyíltárusítási üzleteit amennyiben alkalmazottaikat váltott munkarendszerben, foglalkoztatják - köznapokon reggel 7 órától egyfolytában éjjel 11 óráig nyitva szabad tartani. Ha pedig az ilyen kereskedelmi vállalat túlnyomórészt élelmiszert hoz forgalomba, nyíltárusítási üzleteit vasárnap és ünnepnap is reggel 7 órától egyfolytában éjjel 11 óráig szabad nyitvatartani.

III. FEJEZET

A vidéki nyíltárusítási üzletek zárórája

20. § (1) A 8. §-ban nem említett területen lévő nyíltárusítási üzletek nyitásának és zárásának időpontját, valamint azt, hogy ezeket a nyíltárusítási üzleteket köznapokon mely időponttól mely időpontig kell kötelezően nyitvatartani - az illetékes belkereskedelmi igazgatósággal egyetértve - városok területén a polgármester, községek területén pedig az alispán állapítja meg. A polgármester, illetőleg alispán az erre vonatkozó szabályozás előtt a KISOSZ és a Magyar Kereskedelmi Alkalmazottak Szabad Szakszervezete helyi szerveit meghallgatni köteles.

(2) A polgármester, illetőleg az alispán a nyíltárusítási üzletek nyitásának és zárásának időpontját az alábbiak figyelembevételével köteles megállapítani:

a) A nyitás időpontja nem lehet reggel 6 óra előtt, a zárás időpontja nem lehet este 8 óra után.

b) Egy-egy város területére kiadott rendelkezéseknek egyfelől a túlnyomórészt élelmiszert árusító üzletekre nézve, másfelől az egyéb üzletekre nézve - az e) pontban foglalt eltérések kivételével - azonosaknak kell lenniök.

c) A községek területén lévő nyíltárusítási üzletek nyitásának és zárásának időpontját egy-egy vármegyén belül általánosságban azonosan kell megállapítani, egyes községek, valamint gyógy- és üdülőhelyek területén azonban az üzletek nyitásának és zárásának időpontját a vármegye többi községeinek területére megállapítottól eltérően is meg lehet állapítani.

d) A nyíltárusítási üzletek köznapi nyitvatartásának idejét, kivéve a kizárólagos bortermelői kimérésekét és a nagykereskedésekét, - ha az napi 8 órát meg nem halad, kötelező nyitvatartási időként kell megállapítani. Ha pedig a köznapi nyitvatartási idő a napi 8 órát meghaladja, a nyitvatartási időből legalább napi 8 órát kötelező nyitvatartási időként kell megállapítani.

e) A cukorkaüzletek, a virágüzletek, a kizárólagos bortermelői kimérések, a pályaudvarokon és hajóállomásokon lévő nyíltárusítási üzletek, a nagykereskedések, valamint a legalább ötven kereskedelmi alkalmazottat foglalkoztató vállalatok árusítási üzleteinek nyitvatartási idejét a jelen rendelet II. fejezete 12. §-ában, 13. §-a (2) és (3) bekezdésében, valamint a 15., 17., 18. és 19. §-ában foglalt szabályok szerint kell megállapítani.

f) A vasár- és ünnepnapi zárva, illetőleg nyitvatartás szabályait a jelen rendelet 9. §-a (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak szerint kell megállapítani, a 8. §-ban nem említett területen lévő gyógy- és üdülőhelyeken azonban az élelmiszer-, valamint a bazárüzleteket az évnek május hó 2. napjától szeptember hó 30. napjáig terjedő időszakában vasárnap és Szent István napján reggel 8 órától déli 12 óráig nyitva szabad tartani.

(3) Amennyiben a polgármester vagy az alispán a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a nyíltárusítási üzletek nyitása és zárása időpontjának, valamint kötelező nyitvatartási idejének megállapítása tárgyában a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hatvan napon belül nem hoz új határozatot, illetékessége területére a nyíltárusítási üzletek nyitásának és zárásának időpontja tekintetében a jelen rendelet II. fejezetében foglaltak az irányadók.

IV. FEJEZET

A fodrász-, kozmetikai, manikűr- és pedikűrüzletek nyitvatartásának ideje

A nem váltott rendszerben dolgozó fodrászüzletek, valamint a kozmetikai, manikűr- és pedikűrüzletek zárórája Budapesten és a környező helyiségekben

21. § (1) A fodrászüzleteket - kivéve azokat, amelyek a 24. §-ban foglaltak szerint váltott munkarendszert alkalmaznak -, valamint a kozmetikai, manikűr- és pedikűrüzleteket Budapest székesfőváros területén köznapokon reggel 1/2 8 óra előtt kinyitni és este 6 órán, szombaton este 1/2 7 órán túl, Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városok, továbbá Csepel nagyközség területén pedig köznapokon reggel 1/2 8 óra előtt kinyitni és este 6 órán, szombaton este 8 órán túl nyitvatartani nem szabad.

(2) Budapest székesfőváros területén azokat a fodrászüzleteket, amelyekben nem dolgoznak váltott munkarendszerben, kedden vagy csütörtökön déli 12 órától a nap további szakában zárva kell tartani. Azt, hogy melyik fodrászüzletet kell kedden és melyiket csütörtökön délután zárva tartani, kerületenként a Budapesti Fodrászok Ipartestülete - a Magyar Fodrászmunkások Szabad Szakszervezetével egyetértésben - állapítja meg.

(3) Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városok, továbbá Csepel nagyközség területén azokat a fodrászüzleteket, amelyekben nem dolgoznak váltott munkarendszerben, a hét egyik köznapján egész napon át zárva kell tartani. Azt, hogy a fentemlített megyei városok és Csepel nagyközség területén a fodrászüzleteket melyik köznapon kell zárvatartani, helységenként az illetékes ipartestület, a Magyar Fodrászmunkások Szabad Szakszervezetének helyi szervével egyetértésben, állapítja meg.

(4) A (2) és (3) bekezdés esetében a fodrásziparos köteles üzlethelyiségében és üzlethelyiségének bejáratán szembetűnő helyen elhelyezett táblán feltüntetni, hogy melyik nap délután, illetőleg melyik napon tart zárva.

A fodrász-, kozmetikai, manikűr- és pedikűrüzletek zárórája a vidéken

22. § (1) Az országnak a 21. § (1) bekezdésében nem említett területén a nem váltott munkarendszerben dolgozó fodrászüzletek, valamint a kozmetikai manikűr- és pedikűrüzletek nyitásának és zárásának időpontját köznapokra - az illetékes belkereskedelmi igazgatósággal egyetértésben - városok területére a polgármester, községek területére pedig az alispán állapítja meg. A polgármester, illetőleg alispán az erre vonatkozó szabályozás előtt az illetékes ipartestületet és a Magyar Fodrászmunkások Szabad Szakszervezete helyi szervét, ilyen hiányában a helyi szakmaközi bizottságot meghallgatni köteles.

(2) A polgármester szombatesti későbbi zárórát - amely törvényhatósági jogú városokban este 8 óránál, megyei városokban pedig este 9 óránál későbbi időpont nem lehet - csak egy köznapi félnapos zárvatartás mellett állapíthat meg. Az alispán pedig szombatesti későbbi zárórát - amely este 9 óránál későbbi időpont nem lehet - csak egy teljes köznapi zárvatartás mellett állapíthat meg.

A fodrász-, kozmetikai, manikűr- és pedikűrüzletek vasár- és ünnepnapi zárórája

23. § (1) A fodrászüzleteket - kivéve azokat, amelyek a 24. §-ban foglaltak szerint váltott munkarendszert alkalmaznak - városok területén vasárnap az egész napon át zárva kell tartani.

(2) Községekben a fodrászüzleteket vasárnap reggel órától déli 12 óráig nyitva szabad tartani.

(3) A kozmetikai, manikűr- és pedikűrüzleteket - kivéve a fürdők belső területén működő pedikűrüzleteket - az ország egész területén vasárnap az egész napon át zárva kell tartani.

(4) A fürdők (gőzfürdők, strandfürdők, stb.) belső területén működő fodrász- és pedikűrüzleteket az ország egész területén vasárnap - húsvét és pünkösd első napjának kivételével - reggel 8 órától déli 12 óráig nyitva szabad tartani.

(5) A fodrász-, kozmetikai, manikűr- és pedikűrüzleteket az ország egész területén január hó 1., május hó 1., augusztus hó 20. napján, karácsony mindkét napján, továbbá húsvét és pünkösd első napján az egész napon át zárva kell tartani; január hó 6., március hó 15. napján, húsvét másodnapján, Áldozócsütörtökön, pünkösd másnapján, Úrnapján, június hó 29., augusztus hó 15. és december hó 8. napján pedig a köznapi üzletnyitás időpontjától déli 12 óráig szabad nyitvatartani.

A váltott munkarendszerben dolgozó fodrászüzletek nyitvatartásának ideje

24. § (1) A fodrászmunkásokat váltott munkarendszerben is lehet foglalkoztatni.

(2) Ha a fodrászüzlet tulajdonosa alkalmazottait váltott munkarendszerben kívánja foglalkoztatni, ezt a szándékát, valamint a váltott rendszerben dolgozó fodrászmunkások heti munkabeosztását Budapest székesfőváros területén a Budapesti Fodrászok Ipartestületénél (VII., Hársfa-u. 43.) és a Magyar Fodrászmunkások Szabad Szakszervezeténél (VII., Teréz-körút 19.), az ország egyéb területén pedig az illetékes ipartestületnél és a fentemlített szakszervezet helyi szervénél, ilyen hiányában a helyi szakmaközi bizottságnál írásban előre bejelenteni köteles. A bejelentés megtörténte után a váltott munkarendszert nyomban be lehet vezetni.

(3) Azokat a fodrászüzleteket, amelyekben a fodrászmunkások váltott munkarendszerben dolgoznak, az ország egész területén köznapokon reggel 1/2 7 órától egyfolytában este 1/2 10 óráig nyitva szabad tartani.

(4) A váltott munkarendszert alkalmazó fodrászüzleteket az ország egész területén vasárnap reggel 7 órától délután 1 óráig nyitva szabad tartani.

A fodrászüzletek nyitvatartása pályaudvarokon

25. § A pályaudvarok belterületén a fodrászüzleteket mindennap - a vasárnapokat is egyéb munkaszüneti napokat is beleértve - reggel 6 órától egyfolytában este 10 óráig nyitva szabad tartani.

A fodrászmunkások foglalkoztatása

26. § (1) A jelen fejezetben, valamint a helyi hatóságoknak a 22. §-ban adott felhatalmazás alapján kiadott határozataiban foglallak nem érintik az alkalmazottaknak a kollektív szerződésben a munkaidő, valamint a túlmunka és a munkaszüneti napokon végzett munka díjazása tekintetében biztosított jogait.

(2) A váltott munkarendszerben dolgozó fodrászüzletekben napi nyolc, heti negyvennyolc, más fodrászüzletekben, valamint a kozmetikai, manikűr- és pedikűrüzletekben pedig heti hatvan órán túl alkalmazottat foglalkoztatni nem szabad. A túlmunkát és a munkaszüneti napokon végzett munkát - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kollektív szerződés szerint kell díjazni.

(3) A jelen fejezetben foglaltak alapján vasárnap is nyitvatartott fodrászüzletekben dolgozó fodrászmunkásoknak a köznapi munkánál magasabb díjazás nem jár. Az alkalmazottak vasárnapi munkaidejét azonban úgy kell beosztani, hogy minden második vasárnapon teljes pihenőnapjuk legyen. A munkában töltött vasárnap helyett pedig az utána következő hét egyik köznapján kell teljes pihenőnapot adni.

(4) A váltott munkarendszerben az első napszakban dolgozó fodrászmunkást délután 1/2 3 órán túl csak az előbb már megkezdett munkája befejezéséig, legfeljebb azonban férfi vendég kiszolgálása esetében még harminc percig (délután 3 óráig), női vendég kiszolgálása cselében még egy óráig (délután 1/2 4 óráig) szabad foglalkoztatni.

Türelmi idő és háznál végzett munka

27. § (1) A zárórán túl az üzlethelyiségbe új vendéget beengedni nem szabad: olyan vendéget azonban, aki a záróra előtt érkezett az üzlethelyiségbe, a zárórán túl legfeljebb harminc percig ki szabad szolgálni.

(2) A fodrász-, kozmetikus-, manikűr- és pedikűriparok körébe tartozó munkát háznál is csak a nem váltott munkarendszerben dolgozó üzletek nyitvatartásának ideje alatt szabad végezni.

V. FEJEZET

Vegyes és életbeléptető rendelkezések

28. § (1) A jelen rendelet rendelkezéseinek vagy tilalmainak megszegésével vagy kijátszásával elkövetett kihágások tekintetében az 1942. VI. tc. 9. §-ában, illetőleg az 1891. XIII. tc. 6. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az elsőfokú iparhatóság azt a kereskedőt (iparost), akit a jelen rendelet 6., 7. és 26. §-ában foglalt rendelkezések vagy tilalmak megszegésével vagy kijátszásával elkövetett kihágás miatt három éven belül kétízben jogerősen elítéltek, a kereskedés (ipar) gyakorlásától három hónapra eltiltani, azt a kereskedőt (iparost) pedig, akit ilyen kihágás miatt három éven belül háromízben jogerősen elítéltek, iparjogosítványától megfosztani köteles.

(3) Az elsőfokú iparhatóságnak a (2) bekezdésben foglaltak alapján hozott véghatározata ellen a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez egyfokú fellebbezésnek van helye.

29. § A dohányárudák nyitvatartása és árusítása tekintetében a pénzügyminiszternek a dohányárudák zárórájának szabályozása tárgyában kiadott rendelete (ezidőszerint a 23210/1948. PM rendelet, Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 219. szám), a kávémérések (espressók), tejivócsarnokok és kifőzések nyitvatartása tekintetében pedig a belügyminiszternek a nyilvános étkező- és szórakozóhelyiségek zárórájának szabályozása tárgyában kiadott rendelete (ezidőszerint a 451746/1948. BM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 20. szám) az irányadó.

30. § A jelen rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba; egyidejűleg az üzleti záróráról szóló 1942. VI. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 134800/1942. KKM rendelet (Rendeletek Tára 3.375. oldal), a nyíltárusítási üzletek nyitási és zárási ideje tárgyában kiadott 10200/1948. KSzM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 67. szám), a 10200/1948. KSzM rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában kiadott 23700/1948. KSzM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 121. szám), a 10200/1948. KSzM rendelet újabb kiegészítése és módosítása tárgyában kiadott 37500/1948. KSzM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 179. szám), a cukorka-üzletek nyitvatartási idejének szabályozása tárgyában kiadott 2700/1948. KSzM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 38. szám), a kizárólagos bortermelői kimérések zárórája tárgyában kiadott 1000/1948. KSzM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 16. szám), a budapesti pályaudvarok közelében lévő MÁV konzumüzletek zárórájáról szóló 56100/1947. KSzM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 268. szám), az 56100/1947. KSzM rendelet módosítása tárgyában kiadott 31610/1948. KSzM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 149. szám), az Állami Áruházak Rt. egyes fióküzleteinek zárórája tárgyában kiadott 40800/1948. KSzM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 202. szám), a fodrász-, kozmetikai, manikűr- és pedikűrüzletek zárórája és a fodrásziparban a váltott munkarendszer bevezetése tárgyában kiadott 99500/1948. KSzM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 199. szám) és a gyógyfürdőkben (gőzfürdőkben) lévő fodrászüzletek vasárnapi nyitvatartása tárgyában kiadott 15000/1948. KSzM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 99. szám) hatályát veszti.

Budapest, 1948. évi november hó 9-én.

Rónai Sándor s. k.,

kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter

Melléklet a 45500/1948. (XI. 11.) KSzM rendelet 5. §-ában meghatározott célra