5590/1948. (V. 21.) Korm. rendelet

a kereskedelmi és iparkamarák megszüntetése, továbbá belkereskedelmi igazgatóságok felállítása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A kereskedelmi és iparkamarák (az alábbiakban: kamarák) a jelen rendelet hatálybalépésének napján megszűnnek, vagyonuk - ideértve a nyugdíjalap megjelöléssel elkülönített célvagyont, valamint az egyéb alapokat is - az államkincstárra száll.

2. § (1) A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a pénzügy-, valamint az iparügyi miniszterrel egyetértve, a jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított harminc nap alatt közli a kamara minden alkalmazottjával, hogy kívánja-e állami szolgálatba átvenni vagy nem. A közlésnek ki kell terjednie arra is, hogy az átvétel milyen állásba és milyen feltételekkel történik.

(2) Az az alkalmazott, aki a közlés szerint állami szolgálatba léphet, köteles a miniszter közlésétől számított nyolc nap alatt nyilatkozni, hogy beleegyezik-e az állami szolgálatba való átvételéhez. A beleegyező nyilatkozatot feltételhez kötni nem szabad. A beleegyező nyilatkozatban emelt az a kifogás, hogy a tervezett átvétel nem felel meg a jelen rendelethez mellékelt besorolási táblázatnak, nem minősül feltétel kikötésének s nem teszi az átvételre vonatkozó ajánlatot visszavonhatóvá.

3. § (1) Minden kamarai alkalmazott részére - tekintet nélkül arra, hogy állami szolgálatba átvétetik-e, vagy nem - a jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított hatvanadik napot magábanfoglaló hónap végéig a kamaránál utoljára élvezett illetményeit kell folyósítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltétől kezdve az átvett kamarai alkalmazott olyan állami illetményben részesül, amely az átvételkor megállapítandó besorolásnak megfelel.

(3) A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter - a pénzügy-, valamint az iparügyi miniszterrel egyetértve - állapítja meg, hogy az átvett kamarai alkalmazottat az állami szolgálatba milyen fizetési osztályba és fizetési fokozatba kell kinevezni és ennek megfelelően besorolni. A besorolás nem történhetik alacsonyabb fizetési osztályba és fizetési fokozatba, mint amely az alkalmazott által a kamaránál élvezett fizetési osztálynak és fizetési fokozatnak a jelen rendelethez csatolt táblázat szerint megfelel és nem történhetik alacsonyabb fizetési osztályba és fizetési fokozatba annál sem, amilyet az alkalmazott a 15600/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 295. szám) alkalmazása mellett abban az esetben ért volna cl, ha kamarai szolgálatát állami szolgálatban töltötte volna el.

(4) Az alkalmazott abban az esetben, ha besorolása alacsonyabb fizetési osztályba vagy fizetési fokozatban történt, mint amely az előbbi bekezdésben említett táblázatnak vagy a 15600/1947. Korm. rendelet alkalmazásával a szolgálati időnek megfelel, a besorolására vonatkozó határozatnak vele történi közlésétől számított tizenöt nap alatt e miatt panasszal élhet a Közigazgatási Bírósághoz. A panaszt a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszternél kell benyújtani.

4. § Az az átvett alkalmazott, akinek szolgálati helyéül nem az a város jelöltetett ki, ahol kamarai szolgálatát teljesítette, az állami rendszerű átköltözködési illetményekre tarthat igényt,

5. § (1) Annak a kamarai alkalmazottnak a szolgálati viszonyát, akit az előbbi §-ok rendelkezései szerint állami szolgálatba nem vesznek át, meg kell szüntetni s ha a kamarai nyugdíjszabályzat szerint a nyugdíjjogosultságot már megszerezte, részére - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - az állami alkalmazottakra irányadó rendelkezések szerint nyugdíjat kell folyósítani. Ebből a szempontból a beszámítható javadalmazást annak alapulvételével kell megállapítani, hogy az alkalmazott átvétele esetén a jelen rendelethez mellékelt táblázatnak, illetőleg a 15000/1947. Korm. rendeletnek a szolgálati idő alapulvétele mellett való alkalmazásával milyen állami fizetési osztályba és fizetési fokozatba kerüli volna. A szolgálati idő leszámításánál a jelen rendelet 7. §-át is alkalmazni kell. A besorolás kérdésében itt is megfelelően alkalmazni kell a 3. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ha az át nem vett alkalmazottnak még nyugdíjjogosultsága nincs, szolgálati viszonyát a magánalkalmazottak határozatlan időre szóló szolgálati jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával - ideértve a korlátozó rendelkezéseket is - kell megszüntetni; a végkielégítés kivételével ugyanezt a szabályt kell alkalmazni az olyan át nem vett kamarai alkalmazott tekintetében is, akinek van ugyan nyugdíjjogosultsága, de nyugellátását a 6800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 133. sz.) 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében szüneteltetni kell.

(2) Azt a kamarai alkalmazottat, akinek az állami szolgálatba való átvételt felajánlották, de az állami szolgálatba lépést visszautasította, illetőleg feltételhez kötötte, avagy a megszabott határidő alatt nem nyilatkozott, úgy kell tekinteni, mintha hivatali állásáról önként lemondott volna.

(3) Annak az át nem vett kamarai alkalmazottnak, aki a jelen rendelet hatálybalépésekor a kamarai szabályzatok szerint teljes nyugdíjra igénytadó szolgálati időt már betöltötte, vagy a korhatárt már elérte, a kamarai nyugdíjszabályzat szerint járó nyugdíjra van igénye még abban az esetben is, ha az alkalmazottnak állami szolgálatba való átvételét felajánlották, de azt visszautasította, illetőleg feltételhez kötötte, avagy az ajánlatra megszabott határidő alatt nem nyilatkozott.

6. § (1) Azok a volt kamarai alkalmazottak, akik a jelen rendelet hatálybalépésekor a kamarai nyugdíjszabályzat alapján nyugdíj élvezetében állanak, továbbra is a kamarai nyugdíjszabályzat szerint őket megillető nyugdíjban részesülnek.

(2) Ha a megelőző rendelkezések szerint állami szolgálatba átvett volt kamarai alkalmazott az 1950. évi december hó 31. napjáig állami állásbaji nyugdíjaztatik, nyugdíja nem lehel kevesebb annál, mint amelyre a kamarai nyugdíjszabályzat szerint igényt tarthatott volna, ha nyugalombavonulása abból a kamarai állásból történt volna, amelyet a kamaránál átvételkor betöltött.

7. § Az állami szolgálatba átvett kamarai alkalmazott állami szolgálati idejébe a nyugdíj szempontjából be kell számítani a kamaránál eltöltött szolgálati idejét, továbbá azt az egyéb szolgálati időt is, amely a vonatkozó kamarai szabályzat szerint a szolgálatba beszámítható.

8. § (1) A volt kamarai alkalmazott özvegyének és árvájának ellátását az állami szabályok, vagy a vonatkozó kamarai nyugdíjszabályzat rendelkezései szerint továbbra is folyósítani kell ahhoz képest, hogy a volt kamarai alkalmazott részére az állami szabályok, vagy a kamarai nyugdíjszabályzat szerint kellene az előző §-ok rendelkezései értelmében nyugdíjai folyósítani.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésekor folyósított kamarai kegydíjak élvezete továbbra is érintetlenül marad.

9. § A jelen rendelet 5. §-ának (8) bekezdése, 6. és 8. §-a alapján a kamarai nyugdíjszabályzat szerint folyósított nyugdíj (kegydíj) összege a havi 1.000 forintot nem haladhatja meg.

10. § Azok nyugdíja (özvegyi és árvaellátása, kegydíja), akik a jelen rendelet értelmében kamarai nyugdíjat (özvegyi és árvaellátást, kegydíjai) élveznek, az államkincstárt terheli.

11. § Minden kamarai alkalmazott köteles a 3. § (1), bekezdésében említett idő alatt, ha pedig állami szolgálatba nem veszik át és felmondási illetményekben részesül, a felmondási idő alatt is a kamara megszűnésével kapcsolatban felmerülő teendők ellátásánál - a szükséghez képest - közreműködni.

12. § (1) A kamarák érdekképviseleti tevékenységét a kereskedelmi és ipari érdekképviseletek veszik át.

(2) A kamarák által átruházott hatáskörben végzett közigazgatási tevékenység további ellátásáról az illetékes miniszter gondoskodik.

13. § (1) A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve belkereskedelmi igazgatóságokat (az alábbiakban: igazgatóságok) szervez, egyidejűleg a 2120/1946. ME rendelettel (Magyar Közlöny 50. sz.) létesített Belkereskedelmi Igazgatóság megszűnik. Az igazgatóságok területi beosztását, székhelyét, hivatali és személyi szervezetét a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter - éspedig a létszámot a pénzügyminiszterrel egyetértve - állapítja meg.

(2) Az igazgatóságok a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter alárendelt hatóságai.

(3) Az igazgatóságok hatáskörébe tartoznak azok az ügyek, amelyek a 2120/1946. ME rendelettel szervezett Belkereskedelmi Igazgatóság hatáskörébe tartoztak, továbbá a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter felügyelete alá tartozó azok az ügyek, amelyeket a kamarák jelenlegi ügyköréből a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter az igazgatóságok ügykörébe utal, valamint átruházott hatáskörben azok az ügyek, amelyeket a kereskedelem-és szövetkezetügyi miniszter saját hatásköréből az igazgatóságok ügykörébe utal.

14. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésének napján mindazok a jogszabályok, amelyek a kamarák szervezetére, valamint hatáskörére vonatkoznak, e részükben, továbbá a 2120/1946. ME és az azt kiegészítő és módosító rendeletek hatályukat vesztik,

(2) A jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos költségekről, továbbá a személyi és dologi kiadások fedezéséről a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszteri tárca költségvetésében kell gondoskodni.

(3) A kamarák vagyonának felszámolását és ingó vagyonának kezelését a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter végzi; a kamarai nyugdíjalapok céljára szolgáló bérházak (lakóházak) a pénzügyminiszter felügyelete alatt működő állami központi lakóházkezelőség által kezelendők. Egyéb tekintetben a jelen rendelet végrehajtásáról a kereskedelem-és szövetkezetügyi miniszter az iparügyi, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértve gondoskodik.

15. § A jelen rendelet hatálybalépésének napját a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter - az iparügyi miniszterrel egyetértve - rendelettel állapítja meg.

Budapest, 1948. május hó 7-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök

Melléklet az 55590/1948. (V. 21.) Korm. rendelethez