4960/1948. (IV. 29.) Korm. rendelet

a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények orvosai, tisztviselői és egyéb alkalmazottai illetményeinek, valamint ellátási díjainak rendezése tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1947. évi XXVI. tc.-kel meghosszabbított felhatalmazása alapján a következőket rendeli:

1. § A jeien rendelet hatálya alá tartoznak: a népjóléti miniszter főhatósága alatt álló, az állam, a törvényhatóságok és a községek által fenntartott kórházak, egészségügyi, egészségvédelmi és gyermekvédelmi intézmények, az állami hadirokkantotthonok és az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap rendszeres állásra kinevezett alkalmazottai, valamint az állami szolgálatban álló hatósági orvosok [1936: IX. tc. 1. §-ának (1) bekezdése és az 1942: XII. tc. 1. §-ának (1) bekezdése] a közegészségügyi főfelügyelők és felügyelők és végül a rendszeres állásra kinevezett hatósági bábák és népélelmezési előadónők.

2. § (1) Az 1. §-ban felsorolt alkalmazottak munkaköri csoportba, továbbá fizetési fokozatba sorolására és magasabb fizetési fokozatba előléptetésére az alábbi rendelkezések irányadók:

(2) Az Országos Közegészségügyi Intézet (továbbiakban O. K. I.) főigazgatója az 1. munkaköri csoportba tartozik, szolgálatát a 2. fizetési fokozatban kezdi és három évi várakozási idő eltelte után kizárólag fokozatosan az 1. fizetési fokozatba lép elő.

(3) A közegészségügyi főfelügyelő és az O. K. I. igazgatója az 1. munkaköri csoportba tartoznak, szolgálatukat a 6. fizetési fokozatban kezdik és kizárólag fokozatosan az 1. fizetési fokozatot érhetik el.

(4) A tisztifőorvos, valamint az O. K. I. osztályvezetője, gyógyszerügyi főfelügyelője és műszaki főtanácsosa az 1, munkaköri csoportba tartoznak, szolgálatukat a 13. fizetési fokozatban kezdik és kizárólag fokozatos előlépéssel az 5. fizetési fokozatot érhetik el. A tisztifőorvosok országosan megállapított létszámának 20%-át a népjóléti miniszter az 5. fizetési fokozatban eltöltött két évi várakozási idő után a 4. fizetési fokozatba. léptetheti elő. Az így előléptetett tisztifőorvos kizárólag fokozatosan a 3. fizetési fokozatba lép elő.

(5) A közegészségügyi felügyelő és a tisztiorvos, valamint az O. K. I. adjunktusa, gyógyszerügyi felügyelője és műszaki tanácsosa a 2. munkakört csoportba tartoznak, szolgálatukat a 16. fizetési fokozatban kezdik és kizárólag fokozatosan a 6. fizetési fokozatot érhetik el. Az O. K. I. adjunktusává, gyógyszerügyi felügyelőjévé és műszaki tanácsosává csak az nevezhető ki, akinek szakorvosi képesítése, egyéb egyetemi végzettség esetében pedig a szakképzettségének megfelelő szakon eltöltött legalább hat évi gyakorlata van.

(6) A kórházak adminisztratív igazgatófőorvosai és a budapesti állami gyermekmenhely igazgatója a 3. munkaközi csoportba tartoznak, szolgálatukat a 8. fizetési fokozatban kezdik és kizárólag fokozatosan a 2. fizetési fokozatot érhetik el.

(7) Az ötszáz vagy ennél több betegággyal rendelkező kórházak igazgatófőorvosai a 3. munkaköri csoportba tartoznak, szolgálatukat a 15. fizetési fokozatban kezdik és kizárólag fokozatosan az 5. fizetési fokozatot érhetik el.

(8) A kórházak kórboncnok főorvosai, egyetemi magántanári vagy ennél magasabb képesítéssel rendelkező osztályvezető főorvosai, továbbá az ötszáznál kevesebb betegággyal rendelkező kórházak igazgatófőorvosai, a gyermekmenhelyek igazgatófőorvosai, a gondozó intézeteknek egyetemi magántanárai vagy ennél magasabb képesítéssel rendelkező vezető orvosai és végül a hadirokkantotthonok központi igazgatója a 3. munkaköri csoportba tartoznak, szolgálatukat a 16. fizetési fokozatban kezdik és kizárólag fokozatosan a 6. fizetési fokozatot érhetik el.

(9) A kórházak osztályvezető főorvosai, a gondozó-intézetek szakképesítéssel rendelkező vezető orvosai és a hadirokkantotthonok szakorvosai a 3. munkaköri csoportba tartoznak, szolgálatukat a 18. fizetési fokozatban kezdik és kizárólag fokozatosan a 6. fizetési fokozatát érhetik el.

(10) A kórházi adjunktus, az intézeti orvos és a trachoma ellenőrző orvos a 3. munkaköri csoportba tartozik, szolgálatát a 18. fizetési fokozatban kezdi és kizárólag fokozatosan a 8. fizetési fokozatot érheti el.

(11) A szakorvosi képesítéssel rendelkező kórházi és gondozó-intézeti alorvos a 3. munkaköri csoportba tartozik, szolgálatát a 18. fizetési fokozatban kezdi és kizárólag fokozatosan a 15. fizetési fokozatot érheti el.

(12) A kórházak és gondozó-intézetek szakorvosi képesítéssel nem rendelkező alorvosai, valamint a gondozó-intézetek szakorvosi képesítéssel nem rendelkező vezető orvosai a 3. munkaköri csoportba tartoznak, szolgálatukat a 19. fizetési fokozatban kezdik és kizárólag fokozatosan a 16. fizetési fokozatot érhetik el.

(13) A segédorvos a 3. munkaköri csoportba tartozik, szolgálatát a 21. fizetési fokozatban kezdi és kizárólag fokozatosan a 19. fizetési fokozatot érheti el.

(14) A városi-, községi- és körorvos, valamint trachomakezelő orvos a 2. munkaköri csoportba tartozik, szolgálatát a 21. fizetési fokozatban kezdi és kizárólag fokozatosan a 9. fizetési fokozatot érheti el.

(15) Az O. K. I. létszámába az egyetemi végzettséghez kötött szakra kinevezett alkalmazottak a 2. munkaköri csoportba tartoznak, szolgálatukat a 21. fizetési fokozatban, illetőleg a szakorvosi képesítéssel rendelkezők a 19. fizetési fokozatban kezdik és kizárólag fokozatosan a 10. fizetési fokozatot érhetik el. A O. K. I. létszámába az egyetemi végzettséghez kötött szakra történő kinevezéseknél a végzettség megszerzésétől a kinevezésig terjedő időből az alkalmazott kérelmére legfeljebb három évet, mind a fizetési fokozatba sorolás, mind a nyugdíj szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha azt az alkalmazott az O. K. I. szolgálatában töltötte volna el, feltéve, hogy az alkalmazott ez alatt az idő alatt a képesítésének megfelelő gyakorlatot folytatott.

(16) A kórházi gyógyszerész a 4. munkaköri csoportba tartozik, szolgálatát a 23. fizetési fokozatban kezdi és a 8. fizetési fokozatot érheti el.

(17) A kórházak, egyéb intézetek és a hadirokkant-otthonok alkalmazottai közül az, akinek állására nézve jogszabály középiskolai érettségi vagy azzal egyenlő értékű képzettség megszerzésének igazolását követeli meg, az 5. munkaköri csoportba tartozik, szolgálatát a 26. fizetési fokozatban kezdi és a 10. fizetési fokozatot érheti el. Az ötszáz, vagy ennél több betegággyal rendelkező állami kórházak gondnokai közül a népjóléti miniszter, a törvényhatósági és községi kórházak gondnokai közül pedig 8 belügyminiszter a népjóléti miniszterrel egyetértve egy-egy alkalmazottat személyhez kötötten a 10. fizetési fokozatból a 9. fizetési fokozatba léptethet elő.

(18) A főnökasszony, az egészségügyi és a szociális védőnő, valamint a három éves szaktanfolyamot végzett műtős a 6. munkaköri csoportba tartozik, szolgála lát a 23. fizetési fokozatban kezdi és a 12. fizetési fokozatot érheti el. Az egészségügyi és a szociális védőnők országos főnökasszonyának kinevezésekor szolgálati idejéhez kizárólag fizetési fokozatba sorolás szempontjából hat évet, az ápoló és Védőnőképző intézet főnökasszonyának szolgálati idejéhez pedig négy évet kell hozzászámítani, abban az esetben azonban, ha az említett főnökasszonyok megbízatása tényleges szolgálatuk tartama alatt megszűnik, a beosztásuk címén a fokozatos előlépés szempontjából figyelembevett szolgálali időt a legközelebbi fokozatos előlépéshez előírt várakozási időhöz hozzá kell számítani.

(19) A lokomobil- és stabil gőzkazánkezelői és fűtöi képesítéssel rendelkező főgépész, amennyiben géplakatosipari, vagy e szakmában vágó más segédlevele an és magasnyomású kazánt kezel: a mestervizsgával rendelkező konyhafőnök és szakács; az egyéb pari képesítéshez kötött állásra kinevezett mestervizsgával rendelkező alkalmazottak, továbbá az ilyen állásra kinevezett, ipari segédlevéllel rendelkező olyan aIkalmazolt, akinek öt évi szakmai gyakorlata van, a 7. munkaköri csoportba tartozik, szolgálatát a 26. fizetési fokozatban kezdi és az ott eltöltött egy évi várakozási idő után a 25. fizetési fokozatba lép, majd, fokozatosan a 13. fizetési fokozatot érheti el.

(20) Az irodakezelési szakra kinevezett alkalmazott, a hadirokkantotthoni gazdasági tiszt, a kút éves szaktanfolyamot végzett okleveles ápoló, csecsemő és gyermek gondozónő, laboratóriumi- és röntgenasszisztens, szülésznő, dietásnővér, a menhelyi gondozónő, központi és ellenőrző telefonfelügyelőnő, a száznál nagyobb létszámú menhelyi telepek felügyelőnője, a népélelmezési előadónői az ipari segédlevéllel rendelkező gépkocsivezető, a (19) bekezdés hatálya alá nem tartozó ipari, segédlevéllel rendelkező azok az alkalmazottak, akiknek állására vonatkozóan az ipari segédlevél megszerzését jogszabály írja elő, és végül az irodai kisegítő munkaerők a 7. munkaköri csoportba tartoznak; szolgálatukat a 27. fizetési fokozatban kezdik és a 14. fizetési fokozatot érhetik el.

(21) Az egy éves tanfolyamot végzett ápoló, kórházi bába, laboráns, röntgenes, átképző tanfolyamot végzett és képesítő vizsgát lett ápoló, tanfolyamot végzett élelmezési technikus, fogászati és gondozóintézeti asszisztensnő, trachomakezelőnő, fürdős, masszőr, egészségőr, fertőtlenítő, továbbá az olyan ápolónő, fertőtlenítő, mosógépkezelő, boncolóaltiszt, szakács, varrónő, kertész, akiknek legalább tízéves szakszolgálata van, a hatvannál nagyobb létszámú menhelyi telepek felügyelőnője és az ipari segédlevéllel nem rendelkező gépkocsivezető, a 8. munkaköri csoportba tartozik, szolgálatát a 28. fizetési fokozatban kezdi és a 19. fizetési fokozatot érheti el. A tanfolyamot nem végzeit gondozó intézeti asszisztensnő a 8. munkaköri csoportba tartozik, szolgálatát a 29. fizetési fokozatban kezdi és kizárólag fokozatosan a 19. fizetési fokozatot érheti el. A jelen bekezdés hatálya alá tartozó alkalmazottak létszámának 10%-át négy évi várakozási idő eltöltése után az illetékes miniszter a 18. fizetési fokozatba léptetheti elő. Az így előléptetett alkalmazottak négy évi várakozási idő eltöltése után a 17. fizetési fokozatba lépnek elő.

(22) A tanfolyamot nem végzett ápoló, laboráns, műtős, boncolóaltiszt és egészségőr, a hatvannál kisebb létszámú menhelyi telepek felügyelőnője, továbbá a liftkezelő, telefonos, kapus, irodatiszt, segédszakácsnő, fűtő, kocsis, mosónő, vasalónő, kertészi munkakörben foglalkoztatott betanított munkás, a 9. munkaköri csoportba tartozik, szolgálatát a 30. fizetési fokozatban kezdi és fokozatosan a 20. fizetési fokozatot érheti el. A jelen bekezdés hatálya alá tartozó alkalmazottak létszámának 10%-át, - feltéve, hogy a 20. fizetési fokozatban négy évi várakozási időt már eltöltöttek - az illetékes miniszter a 19. fizetési fokozatba léptetheti elő.

(23) A konyhalány, takarítónő, szén- és salakhordozó, beteghordozó, udvaros, éjjeliőr és egyéb segéd munkás a 9. munkaköri csoportba tartozik. Ezek közül a konyhaleány szolgálatát a 30. fizetési fokozatban, az egyéb segédmunkás pedig a 32. fizetési fokozatban kezdi és fokozatosan a 21. fizetési fokozatot érheti el.

(24) A hatósági szülésznők és bábák besorolására nézve az alábbi rendelkezések irányadók:

a) a két éves tanfolyamot végzett hatósági szülésznő a 8. munkaköri csoportba tartozik, szolgálatát a 28. fizetési fokozatban kezdi és kizárólag fokozatosan a 18. fizetési fokozatot érheti el:

b) az oklevéllel rendelkező hatósági bába a 9. munkaköri csoportba tartozik, szolgálatát a 30. fizetési fokozatban kezdi és kizárólag fokozatosan a 20. fizetési fokozatot érheti el;

c) a tisztifőorvos által képesített hatósági bába a 9. munkaköri csoportba tartozik, szolgálatát a 32. fizetési fokozatban kezdi és kizárólag fokozatosan. a 23. fizetési fokozatot érheti el.

3. § (1) Az alkalmazott a jelen rendelethez csatolt I. számú táblázatban megállapított várakozási idő elteltével lép elő a közvetlenül magasabb fizetési fokozatba. A szolgálati időt a fokozatos előlépés szempontjából úgy kell számítani, hogy a kinevezés (előlépés) éve teljes évnek számít.

(2) A 4-9. munkaköri csoportba tartozó alkalmazottat alacsonyabb munkaköri csoportból magasabb munkaköri csoportba történő kinevezés (alkalmazás) esetében olyannak kell tekinteni, mint aki egész, előző szolgálati idejét a magasabb munkaköri csoportban töltötte el.

(3) A 4-9. munkaköri csoportba tartozó azt az alkalmazottat, aki kiváló munkateljesítménye alapján erre érdemes és fizetési fokozatában már legalább egy év óta teljesít szolgálatot, - amennyiben a jelen rendelet másként nem intézkedik, - a közvetlenül magasabb fizetési fokozatba lehet soronkívül előléptetni. A soronkívüli előléptetésben részesülők száma azonban évenként az ugyanazon munkaköri csoport ugyanazon fizetési fokozatába tartozó alkalmazottak létszámának egyheted részét nem haladhatja meg.

4. § (1) Az ötszáz, vagy annál több betegággyal rendelkező kórházak gondnoki állására kizárólag államszámviteltani államvizsgával és legalább öl évi számszaki gyakorlattal rendelkező személy nevezhető ki.

(2) A kórházak és egyéb intézmények irodakezelési szakára kinevezett alkalmazottak a kórházi kezelési szakvizsgát az ilyen állásra történt kinevezésüktől számítolt két év alatt kötelesek letenni. A jelen rendelet hatálybalépésekor már ilyen állási betöltő alkalmazottra nézve ezt a határidőt a rendelet hatálybalépésének napjától kell számítani.

5. § (1) Azt az orvost (városi, községi, körorvost, stb.) és egészségügyi egyéb alkalmazottat (egészségügyi és szociális védőnőt, telepfelügyelőnőt, egészségőrt, stb.), akiknek működése köre elszórt településű lakosság nagyobb körére terjed ki (tanyai jellegű település), pótdíjban kell részesíteni.

(2) A pótdíját a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel, önkormányzati alkalmazottaknál a pénzügyminiszterrel és a belügyminiszterrel egyetértőleg engedélyezi.

(3) Az 5. munkaköri csoportba tartozó alkalmazottak közül

a) az OKI, a Budapesti Állami Gyermekmenhely és az ötszáznál, vagy annál több betegággyal rendelkező kórház gondnokát havi 300.- Ft,

b) az ötszáznál kevesebb, de legalább százhúsz ággyal rendelkező kórház, és állami gyermekmenhely, valamint a hadirokkantotthon gondnokát, továbbá az OKI, a Budapesti Állami Gyermek menhely és az ötszáznál több betegággyal rendelkező kórház ellenőrét havi 200.- Ft,

c) a százhúsznál kevesebb, de legalább nyolcvan betegággyal rendelkező kórház gondnokát, az ötszáznál kevesebb, de legalább százhúsz betegággyal rendelkező kórház, gyermekmenhely és a hadirokkant-otthon ellenőrét, valamint a rendszeres álláson szolgálatot teljesítő élelmezőtisztet és szertárost megbízatásuknak tartama alatt havi 100.- Ft pótlék illeti meg.

(4) A pótlék csak a rendszeres állásra kinevezett, az előírt szakképesítéssel bíró alkalmazottat illeti meg és azt is csak addig, míg a jelen szakasz (3) bekezdésében megállapított munkakörben működik.

(5) A 4. § (1) bekezdésében megállapított képesítéssel nem rendelkezők részére a különben járó pótléknak 50%-a folyósítható.

(6) A körzeti felügyelettel, valamint a védőnőképzői intézetekben oktatással tartósan megbízott egészségügyi és szociális védőnőt megbízatásának tartama alatt havi 40.- Ft pótlék illeti meg.

6. § (1) Az 1. § ban említett kórházak (intézmények, stb.) létszámában nem rendszeres minőségben alkalmazott személyek illetményeinek megállapítása szempontjából a 8900/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 172/b. szám) 9. § (1) bekezdését akként kell alkalmazni, hogy az állami rendszerű fizetési osztályokra nézve megállapított illetmények helyett a jelen rendelethez csatolt II. számú táblázatban feltüntetett illetményeket kell alapul venni.

(2) A nem rendszeres minőségben alkalmazottak mindenkori járandóságát szakképesítésük és szolgálati idejük alapján úgy kell megállapítani, mintha rendszeres állásra volnának kinevezve.

(3) A jelen rendelet hatálybalépése után szolgálatba lépő nem rendszeres minőségű alkalmazottak részére az illetményeket alkalmaztatásuktól számított egy évig havi (heti) utólagos részletekben kell folyósítani.

7. § A jelen rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottakat családi pótlék, lakbérsegély, közlekedési segély stb. címen ugyanolyan összegek illetik meg, mint amilyen összegeket a vonatkozó jogszabályok a több közszolgálati alkalmazottakra nézve megállapítanak

8. § A közszolgálati alkalmazottak illetményeinek későbbi emelése esetén az 1. §-ban felsorolt alkalmazottak illetményeit, valamint az 5. §-ban megállapított pótlékok összegét mindannyiszor ugyanolyan arányban fel kell emelni.

9. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó alkalmazott nyugdíját, valamint elhalálozása esetén özvegyének és árváinak ellátási díjait a tényleges szolgálatban utoljára betöltött fizetési fokozatra nézve meghatározott beszámítható javadalmazás alapulvételével kell megállapítani. A beszámítható javadalmazások összegét a rendelethez csatolt III. számú táblázat tünteti fel.

(2) A nyugdíjast (özvegyet, árvát) családi pótlék és lakbérsegély címén ugyanolyan összegek illetik meg, mint amilyen összegeket a vonatkozó jogszabályok a többi közszolgálati nyugdíjasra (özvegyre, árvára) nézve megállapítanak.

10. § (1) A jelen rendelet végrehajtása céljából 1948. évi január hó 1-i hatállyal minden alkalmazottat abba a munkaköri csoportba és fizetési fokozatba kell besorolni, amelybe állása a rendelet értelmében tartozik. Az illetmények összegét a rendelethez mellékelt II. számú láblázat tünteti fel.

(2) A fizetési fokozatba sorolást a jelen rendeletben, illetőleg az ahhoz mellékelt I. számú táblázatban megállapított várakozási idők figyelembevételével kell végrehajtani. A besorolás szempontjából a ténylegesen eltöltött szolgálati időt kell figyelembe venni. Akit olyan állásra neveznek ki, amely állásra vonatkozóan a jelen rendelet a nem közszolgálatban eltöltött időnek figyelembevételét lehetővé teszi, az így figyelembe vett időt a jelen bekezdés szerinti besorolás szempontjából is olyannak kell tekinteni, mintha az közszolgálatban telt volna el.

(3) A jelen rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottak közül az állami alkalmazásban állókat a népjóléti miniszter, a törvényhatósági és községi (megyei, városi) alkalmazottakat a törvényhatóság első tisztviselője sorolja be; e határozat érvényességéhez a népjóléti miniszternek a belügyminiszterrel egyetértésben adott jóváhagyása szükséges.

(4) Annál az alkalmazottnál, akinek állására nézve jelen rendelet a hasonló iskolai képesítéshez kötött állásra nézve megállapított kezdő fizetési fokozatnál magasabb fizetési fokozatot állapít meg, - az OKI igazgató és a közegészségügyi főfelügyelő kivételével - a besorolás szempontjából csak azt a szolgálati időt lehet figyelembe venni, amely a jelenlegi állására nézve megállapított kezdő-, vagy annál magasabb fizetési fokozatnak megfelelő fizetési osztályba és fokozatban telt el.

Az igazgató főorvosoknál, osztályvezető főorvosoknál és a tisztiorvosoknál ezen felül még figyelembe kell venni azt az időt is, amelyet az érdekeltek ebben a minőségükben az állami rendszerű VIII. fizetési osztályban töltöttek el.

(5) A 2. § (18)-(23) bekezdésében foglaltakat a rendi ápolónővérek besorolásánál is alkalmazni kell illetményeiket a 6. § (1) és (2) bekezdésében fog-3ltak figyelembevételével kell megállapítani.

(6) A 2. § (22) bekezdésében felsorolt ápoló, laboráns, röntgenes, műtős, boncoló-altiszt fizetési fokozatba sorolásánál az azonos munkakörben nem közszolgálatban eltöltött időből legfeljebb egy évet figyelembe lehet venni.

(7) A jelen rendelet alapján senkit sem lehet u jelenlegi fizetési osztályának és fokozatának megfelelő fizetési fokozatról alacsonyabb fizetési fokozatba besorolni. Azt, hogy az állami fizetési osztályoknak és fokozatoknak milyen fizetési fokozat felel meg, a rendelethez csatolt, IV. számú láblázat tünteti fel.

(8) A hatósági szülésznők és bábák fizetési osztályba sorolásánál az 1948. évi január hó 1. napját megelőző időt figyelembevenni nem lehet.

(9) Abban a kérdésben, hogy az egyes munkavállalók melyik munkaköri csoportba tartoznak további jogorvoslat kizárásával a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg dönt.

(10) A jelen §-nak a besorolásra vonatkozó rendelkezései a jelen rendelet hatálybalépésekor már ellátásban részesülőkre nem nyernek alkalmazást; ezek ellátását a tényleges szolgálatban utoljára elért fizetési osztálynak és fokozatnak megfelelő javadalmazás alapulvételével a 15600/1947. Korm. rendelethez (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 295. szám) csatolt II. számú kimutatása szerint kell megállapítani.

11. § A jelen rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottak közül az OKI főigazgatóját és igazgatóját, valamint a közegészségügyi főfelügyelőt a köztársaság elnöke, a többi alkalmazottat pedig - az önkormányzati alkalmazottak kivételével - a népjóléti miniszter nevezi ki.

12. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1948. évi január hó 1. napjával kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Hatálybalépésével "a kórházi és más egészségügyi intézmények tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak fizetési osztályba sorolása tárgyában" kibocsátott 71100/ 1945. NM. (Magyar Közlöny 129. szám) és az Országos Közegészségügyi Intézetnél, a főiskolai képesítéshez kötött szakra kinevezett tisztviselők fizetési osztályba sorolása tárgyában kiadott 100000/1945. NM rendelet (Magyar Közlöny 12/1946. szám), a hatósági bábák díjazása és járandósága tárgyában kibocsátott 49000/1945. NM rendelet (Magyar Közlöny 188. szám) 2. §-ának első bekezdése, végül a közszolgálati alkalmazottak illetményeire és ellátására vonatkozó egyes rendelkezések tárgyában kiadott 15600/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 295 szám) 16. §-a hatályát veszti.

Budapest, 1948. évi április hó 23-án.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök

/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1948 MK/Magyar közlöny 1948_097_098._19480429/kep/20.jpg