15600/1947. (XII. 31.) Korm. rendelet

a közszolgálati alkalmazottak illetményeire és ellátására vonatkozó egyes rendelkezések tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947. XXVI. törvénycikket meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. A közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó általános rendelkezések

1. § (1) Az állami, vármegyei, székesfővárosi, városi, községi tisztviselők és egyéb alkalmazottak, a közalapok és közalapítványok, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, végül a vármegyei alapok alkalmazottal (a továbbiakban: közszolgálati alkalmazottak) a jelen rendelethez csatolt I. számú kimutatásban részletezett illetményt kapják.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt alkalmazottak - amennyiben a jelen rendelet a továbbiakban másként nem rendelkezik - az állásukkal járó illetményekben az alábbi rendelkezések szerint részesülnek:

a) Az, akinek állására vonatkozóan a jogszabály kettős főiskolai végzettséget követel meg, szolgálatát a IX. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és fokozatosan a VI. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el, ha pedig magasabb fizetési osztályba tartozó állásra nem nevezik ki, hivatali állásának változása nélkül a VI. fizetési osztályban eltöltött nyolc évi szolgálati idő után fokozatosan az V. fizetési osztály 2. fokozatába, majd további három év elteltével ugyanennek a fizetési osztálynak 1. fokozatába lép elő.

b) Az, akinek állására vonatkozóan a jogszabály főiskolai végzettséget követel meg, szolgálatát a X. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és fokozatosan a VI. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el, ha pedig magasabb fizetési osztályba tartozó állásra nem nevezik ki, hivatali állásának változása nélkül a VI. fizetési osztályban eltöltött nyolc évi szolgálati idő után fokozatosan az V. fizetési osztály 2. fokozatába, majd további három év elteltével ugyanennek a fizetési osztálynak I. fokozatába lép elő.

c) Az, akinek állására vonatkozóan a jogszabály középiskolai érettségi bizonyítványt vagy ezzel egyenlő értékű más képzettséget követel meg, szolgálatát a XI. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és fokozatosan a VI. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el, ha pedig hivatalfőnöki (vezetői) vagy miniszteri számvevőségi osztályvezetői állást tölt be és a VI. fizetési osztályban már legalább nyolc évet töltött el, személyi kiválasztás alapján, hivatali állásának változása nélkül, további fokozatos előlépés kizárásával az V. fizetési osztály 2. fokozatába léptethető elő.

d) Az, akinek állására vonatkozóan a jogszabály a középiskola négy osztályának elvégzését vagy ezzel egyenlő érlékű képzettséget és ezenfelül valamely hivatali szakvizsgát vagy ipari segédlevelet követel meg, szolgálatát a XII. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és fokozatosan a VII. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el.

e) Az, akinek állására vonatkozóan a jogszabály a középiskola négy osztályának elvégzését vagy ezzel egyenlő érlékű képzettséget és ezenfelül meghatározott szakismeretet követel meg, szolgálatát a XIII. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és fokozatosan a VIII. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el.

f) Az altiszt szolgálatát a XIV. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és fokozatosan a X. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el. Az az altiszt, aki a X. fizetési osztályban legalább három évet töltött el, a költségvetésileg megállapított kereten belül személyi kiválasztás alapján a IX. fizetési osztály 3. fokozatába szakaltisztté nevezhető ki és fokozatosan a IX. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja alá tartozó közszolgálati alkalmazott a költségvetésileg megállapított kereten belül személyi kiválasztás alapján az V. és a IV. fizetési osztályba kinevezhető. A c) pont alá tartozó közszolgálati alkalmazottak közül szakonkint egy-egy, ha pedig a szakhoz tartozó alkalmazottak száma az ezret meghaladja, három-három alkalmazott az V. fizetési osztályba kinevezhető. A d) pont alá tartozó közszolgálati alkalmazottak közül szakonkint egy-egy, ha pedig a szakhoz tartozó alkalmazottak száma az ezret meghaladja, három-három alkalmazott a VI. fizetési osztályba kinevezhető. Az e) pont alá tartozó közszolgálati alkalmazottak közül szakonkint egy- egy alkalmazott a VII. fizetési osztályba kinevezhető. A szakaltisztek közül költségvetési fejezetenkint egy-egy, ha pedig a költségvetési fejezeten belül előirányzott állások száma az ezret meghaladja, költségvetési fejezetenkint három-három szakaltiszt személyi kiválasztás alapján a VIII. fizetési osztályba kinevezhető.

(4) Az illetékes miniszternek a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával tett előterjesztésére a minisztertanács felhatalmazást adhat, hogy a tudományos működés terén kiváló eredményeket felmutató személy és az államfői vagy egyetemi kitüntetéssel (sub auspiciis vagy sub iaurea) felavatott tudor, továbbá a közszolgálat körén kívül rendkívüli munkásságot kifejteti személy az állására nézve megállapított kezdő fizetési osztálynál magasabb fizetési osztályba neveztessék ki.

2. § (1) A közszolgálati alkalmazott - a jelen rendeletben megállapított kivételekkel - a jelen rendelethez csatolt IV. szánni kimutatásban megállapított várakozási idő elteltével lép elő a közvetlenül magasabb fizetési fokozatba, illetőleg a fizetési osztály legmagasabb fokozatából a közvetlenül magasabb fizetési osztály kezdő fokozatába. A szolgálati időt a fokozatos előlépés szempontjából úgy kell számítani, hogy a kinevezés (előlépés) éve teljes évnek számit.

(2) Azt a kiváló minősítésű alkalmazottat, aki fizetési osztályában már legalább három éven át teljesített szolgálatot, a közvetlenül magasabb fizetési osztály legalacsonyabb fokozatába lehet előléptetni. A vezető állást betöltő alkalmazott előléptetésének az említett három év eltelte előtt is helye lehel, feltéve, hogy fizetési osztályában legalább két éven át teljesített szolgálatot.

(3) Az előbbi bekezdés értelmében évenkint előléptethetők száma az ugyanazon szak ugyanazon fizetési osztályába tartozó alkalmazottak számának egyheted részét nem haladhatja meg.

(4) Vezető állás betöltése címén előléptetésben lehet részesíteni a minisztériumok és más kormányfőhatóságok csoport és osztályvezetőit, a számvevőségi tisztviselők közül költségvetési fejezetenkint egy-egy személyt, továbbá a miniszteri segédhivatalok egy-egy vezetőjét, végül a legalább harminc főnyi összlétszámú más hivatalok és intézmények főnökét.

3. § (1) A fokozatos előlépéshez szükséges várakozási idő megállapításánál a tizennyolcadik életév, az 1. § (2) bekezdésének a) és b) pontja alá tartózó alkalmazottaknál pedig a huszonkettedik életév betöltése elölt eltöltött szolgálati idő tartalmát nem lehet figyelembe venni.

(2) Alacsonyabb képesítéshez kötött szakról magasabb képesítéshez kötött szakra történő kinevezés esetén az alkalmazott - az (1) bekezdésben foglalt korlátozással - olyannak kell tekinteni, mint aki egész előző szolgálati idejét a magasabb képesítéshez kötött szakon töltötte el.

(3) Annál az alkalmazottnál, akinek állásával kapcsolatban a jelen rendelet a szakára nézve megállapított kezdő fizetési osztálynál magasabb kezdő fizetési osztályt állapit meg, előlépés szempontjából csak az ebben a fizetési osztályban, illetőleg az ennél magasabb fizetési osztályban eltöltött szolgálati idő vehető figyelembe. A nem rendszeres minőségben eltöltött szolgálati időnek csak az a része számítható be, amelyet a magasabb kezdő fizetési osztályban, illetőleg ennél magasabb fizetési osztályban eltöltöttnek kell tekinteni.

(4) Az akár hivatásos, akár nemhivatásos minőségben teljesített katonai szolgálatot a besorolás szempontjából figyelembe kell venni, ha a katonai szolgálat és a polgári szolgálat között megszakítás nincsen. Ha a katonai és a polgári szolgálat között megszakítás van, a 210/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 6. szám) 3. §-ában foglaltak az irányadók. A jelen bekezdés alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitás kérdésekben az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve dönt.

4. § (1) Az, akit olyan állásra nevezlek ki, amely állásra jogszabály szakvizsga letételét követeli meg, állásában mindaddig ideiglenes, ameddig a szakvizsgát le nem tette. Az, akinek állására nézve szakvizsga megszabva nincsen, - ha külön jogszabály egyéb feltételhez nem köti, - a kinevezésétől (alkalmazásútól) számított három év eltelte után végleges alkalmazottá válik.

(2) Az ideiglenes alkalmazott kizárólag fokozatosan lép elő.

(3) A szakvizsgát tett olyan alkalmazottnál, akinek állására nézve a szakvizsgát kormányrendelet vagy a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet szabályozza, a fokozatos előlépés szempontjából figyelembe vehető összes szolgálati időhöz az 1. § (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alá tartozó állásban egy évet hozzá kell számítani. Ezen a címen azonban csak egy szakvizsga után van beszámításnak helye.

5. § (1) A pénzügyőri segédtiszt szolgálatát a XII. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és fokozatosan a VII. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el.

(2) A pénzügyőri tiszt szolgálatát a X. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és fokozatosan a VI. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el. A pénzügyőri tisztek közül személyi kiválasztás alapján egy az V. fizetési osztály 2. fokozatába léptethető elő. Az a pénzügyőri tiszt, aki a VI. fizetési osztályban legalább nyolc évet töltött el, további fokozatos előlépés kizárásával az V. fizetési osztály 2. fokozatába léptethető elő, feltéve, ha legalább pénzügyőri kerület vezetője.

(3) A magasabb fizetési osztálynak várakozási idő alapján történt elérése a magasabb fizetési osztálynak megfelelő magasabb rendfokozat viselésére nem jogosít.

6. § (1) A főispán szolgálatát az V. fizetési osztályban kezdi.

(2) A főispánokat az országosan megállapított létszám 20%-ának erejéig a IV. fizetési osztályba lehet előléptetni, feltéve, hogy az V. fizetési osztályban már legalább három évet eltöltöttek.

II. Az önkormányzati alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések

7. § (1) Az alispán szolgálatát a VI. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi.

(2) A vármegyei főjegyző és a járási főjegyző, az árvaszéki elnök, a tisztifőügyész, a vármegyei másodfőjegyző és a vármegyei tűzoltóparancsnok szolgálatát a VII. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi.

(3) A vármegyei jegyző és a járási jegyző, továbbá a vármegyei árvaszéki ülnök, a vármegyei tiszti alügyész és a vármegyei főlevéltáros szolgálatát a VIII. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi. Ha a vármegyei főlevéltáros az 1947. XXI. tc. 36. §-a (1) bekezdésében megszabott képesítéssel nem rendelkezik, szolgálatát a IX. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi.

(4) A vármegyei segédfogalmazó szolgálatát a X. fizetési osztályban kezdi és ha fokozatosan a IX. fizetési osztályba jut, vármegyei fogalmazóvá lép elő. A vármegyéi fogalmazónak állásához fűződő címe magasabb fizetési osztályba lépése esetén sem változik.

(5) A vármegyei irodaigazgató szolgálatát a VIII. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és fokozatosan a VII. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el.

8. § Törvényhatósági jogú városban

a) a polgármester szolgálatát a VI. fizetési osztály 3. fokozatában,

b) a polgármesterhelyettes, a főjegyző, a tanácsnok, az árvaszéki elnök, a tisztifőügyész, a műszaki tanácsos, a tűzoltóparancsnok, az adóhivatali főszámvevő és a javadalmi hivatali főszámvevő szolgálatát a VII. fizetési osztály 3. fokozatában,

c) a jegyző, az árvaszéki ülnök, a tisztiügyész, a főmérnök, a főállatorvos, a főlevéltáros, az adóhivatali főszámvevőhelyettes, a javadalmi hivatali főszámvevőhelyettes és a főpénztárnok szolgálatát a VIII. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi. Ha a főlevéltáros az 1947. XXI. tc. 36. § (1) bekezdésében előirt képesítéssel nem rendelkezik, szolgálatát a IX. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi,

d) a fogalmazó, a tiszti alügyész, a mérnök, az I. osztályú állatorvos és a vágóhídi igazgató szolgálalát a IX. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi,

e) az irodaigazgató szolgálatát a VIII. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és fokozatosan a VII. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el.

9. § Megyei városban

a) a polgármester szolgálatát a VII. fizetési osztály 3. fokozatában,

b) a főjegyző, a tanácsnok, a főügyész, a főmérnök, a tűzoltóparancsnok, az adóhivatali főszámvevő és a javadalmi hivatali főszámvevő szolgálatát a VIII. fizetési osztály 3 fokozatában,

c) a jegyző, az árvaszéki ülnök, az ügyész, a mérnök, a főállatorvos és a főpénztárnok szolgálatát a IX. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi.

d) az irodaigazgató szolgálatát a VIII. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és fokozatosan a VII. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el.

10. § (1) A községi jegyző szolgálatát a IX. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és fokozatosan a VI. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el.

(2) A segédjegyző szolgálatát a X. fizetési osztály 2. fokozatában kezdi és fokozatosan a VII. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el.

11. § (1) A 2. § (2)-(4) bekezdéseinek alkalmazása szempontjából a törvényhatósági és a városi alkalmazottak számát külön-külön, a községi alkalmazottak számát pedig járásonkint keli figyelembe venni. Az így számításba vett alkalmazottakat törvényhatóságonkint, megyei városonkint, illetőleg járásonkint az 1. §-ban megállapított szakok szerint kell csoportosítani.

(2) A 2. § (2)-(4) bekezdése alapján előléptethetők számát az (1) bekezdésben megállapított egy egy szakba és állásba tartozó alkalmazottak együttes létszámának alapulvételével kell megállapítani.

(3) Ha egy-egy törvényhatóságban, megyei városban, illetőleg járásban ugyanazon szaknak bármelyik fizetési osztályába tartozó alkalmazottak száma hétnél kevesebb, hét évenkint összesen annyi alkalmazottat lehet a 2. § (2)-(3) bekezdése alapján előléptetni, amennyi a szakon az alkalmazottak száma. Ilyen esetben szakonkint és évenkint egy-egy alkalmazottnál többet előléptetni nem lehet.

(4) Vezető állás betöltése címén az önkormányzati alkalmazottak közül a 2. § (2) és (4) bekezdése alapján előléptetésben lehet részesíteni az alispánt, a polgármestert, a vármegyei főjegyzőt, a törvényhatósági jogú város polgármester helyettesét, a törvényhatósági jogú és a megyei város tanácsnokát és főjegyzőjét, az árvaszéki elnököt és a járási főjegyzőt.

12. § (1) A belügyminiszter az alispánok és a törvényhatósági jogú városok polgármesterei közül azt, aki az V. fizetési osztályban bármilyen minőségben már legalább három évet eltöltött és szolgálata ellátásában különös érdemet szerzett, az említett állások külön-külön számított országos száma 20%-ának keretén belül a IV. fizetési osztályba léptetheti elő.

(2) A belügyminiszter az állások külön-külön számított országos száma 20%-ának keretében

a) a vármegyei főjegyzők, az árvaszéki elnökök, a tisztifőügyészek, a vármegyei másodosztályú főjegyzők, a járási főjegyzők,

b) a törvényhatósági jogú városok polgármesterhelyettesei, főjegyzői, tanácsnokai, árvaszéki elnökei, tisztifőügyészei, műszaki tanácsosai,

c) a megyei városok polgármesterei és főjegyzői közül azt, aki a VI. fizetési osztályban már legalább három évet eltöltött és szolgálata ellátásában különös érdemekét szerzett, az V. fizetési osztályba léptetheti elő.

(3) A belügyminiszter a községi (kör-) jegyzők közül azt, aki a VI. fizetési osztályban legalább nyolc évet eltöltött és e szolgálatában különös érdemeket szerzett, az országos létszám 2%-a erejéig további fokozatos előlépés kizárásával az V. fizetési osztály 2. fokozatába léptetheti elő. A belügyminiszter a segéd jegyzők közül azt, aki a VII. fizetési osztályban legalább három évet eltöltött és szolgálatában különös érdemeket szerzett, az országos létszám 10%-a erejéig a VI. fizetési osztályba léptetheti elő.

(4) A jelen § (1)-(3) bekezdéseinek esetén kivid a 2. § (2)-(4) bekezdése alapján való előléptetés kérdésében törvényhatósági alkalmazottakra nézve a törvényhatósági bizottság, a megyei városi alkalmazottakra nézve a képviselőtestület, a községi alkalmazottakra nézve pedig a képviselőtestület(ek) meghallgatása után a törvényhatósági kisgyűlés határoz. A határozatok érvényességéhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges,

13. § A magasabb fizetési osztályba és fokozatba való fokozatos előlépés feltételeinek beálltát és ehhez képest az előlépés tényét

a) a törvényhatóság első tisztviselőjére nézve a belügyminiszter,

b) az egyéb törvényhatósági alkalmazottakra nézve a törvényhatóság első tisztviselője.

c) a megyei város polgármesterére, továbbá a községi alkalmazottakra nézve az alispán,

d) a többi megyei városi alkalmazottra nézve a megyei város polgármestere állapítja meg.

14. § A javadalmi őrségi próbavizsgáló a XIV. fizetési osztály 3. fokozatába tartozik. Az a javadalmi őr, aki a javadalmi őrségi próbavizsgálók részére rendszeresített tanfolyamot sikerrel elvégezte, a vizsga letétele után a XIII. fizetési osztály 3. fokozatába lép elő és kizárólag fokozatosan a IX. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el. Rendfokozata a XIII. fizetési osztály 3. és 2. fokozatában javadalmi őrségi vizsgáló, a XIII. fizetési osztály 1. fokozatától kezdődően javadalmi őrségi fővizsgáló. A javadalmi őrségi szakaszvezető szolgálatát a XII. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és kizárólag fokozatosan a IX. fizetési osztály 1, fokozatát érheti el. A javadalmi őrségi őrmester szolgálatát a XI. fizetési osztály 3. fokozatában, a javadalmi őrségi törzsőrmester szolgálatát a X. fizetési osztály 3. fokozatában, a javadalmi őrségi főtörzsőrmester szolgálatát a IX. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és fokozatosan a VIII. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el. A javadalmi őr a magasabb rendfokozatot csak kinevezés utján nyerheti el. Az a javadalmi őr, aki kizárólag fokozatos előlépés utján éri él a magasabb rendfokozatnak megfelelő fizetési osztályt, eredeti rendfokozatát továbbra is megtartja.

15. § (1) Az ujonctűzoltó szolgálatát a XIV. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és egy évi szolgálat után a XIII. fizetési osztály 3. fokozatába tűzoltóvá lép elő. A tűzoltó kizárólag fokozatosan a X. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el. Rendfokozata a XIII. fizetési osztály 2. fokozatában őrvezető, a XIII. fizetési osztály I. fokozatától kezdődően pedig tizedes.

(2) Az a tűzoltó, aki az alsófokú tűzoltótanfolyamot sikerrel elvégezte, a költségvetésben megállapított kereten belül a XII. fizetési osztály 3. fokozatába léptethető elő és rendfokozata tűzoltószakaszvezető. A tűzoltószakaszvezető kizárólag fokozatosan a IX. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el.

(3) Az a tűzoltó, aki a középfokú tűzoltótanfolyamot elvégezte, - feltéve, hogy a XII. fizetési osztályban már legalább három évet eltöltött - a költségvetésileg megállapított kereten belül a XI. fizetési osztály 3. fokozatába tűzoltótűzmesterré léptethető elő. A tűzoltótűzmester a jelen rendelethez csatolt IV. számú kimutatásban az altisztek részére megállapított várakozási idő eltöltése után a költségvetésileg megállapított kereten belül a X. fizetési osztályba tűzoltótörzstűzmesterré, majd a IX. fizetési osztályba tűzoltófőtörzstűzmesterré léptethető elő és fokozatosan a VIII. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el.

16. § (1) A gyermekgondozónők, továbbá az egészségügyi és gyermekvédelmi szolgálatot teljesítő segédszemélyzet, valamint az egészségügyi altisztek létszámába tartozó alkalmazottak besorolására nézve - képesítésükhöz képest - az 1. § (2) bekezdésének d), e) és f) pontját kell alkalmazni.

(2) A megszabott tanfolyamon eltöltött idő a besorolás szempontjából nem jön figyelembe.

III. Budapest székesfőváros alkalmazottaira vonatkozó rendelkezések

17. § (1) Budapest székesfőváros polgármestere a II. fizetési osztályba tartozik.

(2) Az alpolgármester és a tisztifőügyész a III. fizetési osztályba tartozik.

(3) A tisztifőorvos és az árvaszéki elnök a IV. fizetési osztályba tartozik.

(4) A tanácsnok, a közkórházak központi igazgatója, a fővárosi statisztikai hivatal igazgatója, a főlevéltáros és a főszámvevő az V. fizetési osztályba tartozik.

(5) A könyvtári igazgató és a fővárosi múzeumok központi igazgatója szolgálatát a VI. fizetési osztály I. fokozatában kezdi és fokozatosan az V. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el.

(6) A fővárosi közegészségügyi intézet igazgatója az adóhivatali igazgató, a tisztifőügyészhelyettes, az árvaszéki elnökhelyettes, a tisztifőorvoshelyettes, a pénztári igazgató, a vegyészeti igazgató, az állatkerti igazgató, az idegenforgalmi igazgató, a kertészeti igazgató és a köztisztasági igazgató szolgálatát a VI. fizetési osztályban kezdi és fokozatosan az V. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el.

(7) A tisztiügyész és az árvaszéki ülnök szolgálatát a VII. fizetési osztályban kezdi.

(8) A tiszti alügyész szolgálatát a VIII. fizetési osztályban kezdi.

(9) A (4) bekezdésben felsorolt székesfővárosi alkalmazottak közül a tanácsnokokat az V. fizetési osztályban eltöltött három évi szolgálati idő után a költségvetésileg megállapított kereten belül, a többi, a bekezdésben felsorolt alkalmazottat összes számuk 20%-ának erejéig az V. fizetési osztályban eltöltött három évi szolgálati idő után a IV. fizetési osztályba lehet előléptetni.

18. § A 14-16. §-ok rendelkezései a székesfőváros alkalmazottai tekintetében is irányadók,

19. § (1) Budapest székesfővárosnál a magasabb fizetési osztályba és fokozatba való előlépés feltételeinek beálltát és ehhez képest az előlépés tényét a polgármester állapítja meg.

(2) A 17. § (9) bekezdése esetében az előléptetés a törvényhatósági bizottság közgyűlésének hatáskörébe tartozik. Egyébként a székesfővárosi alkalmazottakat a polgármester lépteti elő.

(3) A 2. § (2)-(4) bekezdése, valamint a 17. § (9) bekezdése alapján történő előléptetés érvényességéhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges.

IV. Családi pótlék

20. § (1) A közszolgálati alkalmazottat a családi pótlék megállapítása szempontjából figyelembevehető első gyermek után 18 forint, a második után 22 forint, a harmadik után 26 forint, a negyedik után 30 forint, az ötödik után 34 forint, a hatodik után 38 forint, a hetedik után 42 forint, a nyolcadik után 40 forint, a kilencedik és a további gyermekek után gyermekenkint 50 forint családi pótlék illeti meg havonkint.

(2) A közszolgálati alkalmazottat a családi pótlék megállapítása szempontjából figyelembevehető feleség, valamint az 1912. XXXV. tc. 9. §-a alapján figyelembevehető egyéb családtagok után egyenkint havi 18 forint családi pótlék illeti meg. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásánál az illetmények esedékessége időpontjában a családi pótlék megállapítása szempontjából figyelembevehető gyermekek mindenkori száma az irányadó Ehhez képest a gyermekek számában bekövetkezett változás esetén a családi pótlékot minden egyes esetben újból kell megállapítani.

V. A közszolgálati alkalmazottak ellátására vonatkozó rendelkezések

21. § (1) Az ellátás (nyugdíj, özvegyi nyugdíj stb.) összegének kiszámításánál arra a fizetési osztályra és fokozatra nézve megállapított beszámítható javadalmazást kell alapul venni, amely fizetési osztályba és fokozatba az alkalmazott a tényleges szolgálatban utoljára tartozott.

(2) Annál, aki a 7000/1925. ME rendelet (Rendeletek Tára 1678. lap) 43. pontjának (2) bekezdése alapján az általa betöltött állásra megállapítottnál magasabb fizetési osztálynak és fokozatnak megfelelő illetményben részesült, az ellátás összegének kiszámításánál erre a magasabb fizetési osztályra és fokozatra megállapított beszámítható javadalmazást kell alapul venni.

(3) A beszámítható javadalmazások összegét a jelen rendelethez csatolt II. számú kimutatás tünteti fel.

(4) A végkielégítések összegének kiszámításánál beszámítható javadalmazásként a jelen rendelethez csatolt II. számú kimutatásban feltüntetett összegek 60%-ot kell számításba venni.

22. § (1) A nyugdíjba beszámítható szolgálati idő tartamának számítása tekintetében az 1912. LXV. tc. 10. §-ában foglalt rendelkezések irányadók.

(2) A jelen rendelet 1. §-a (2) bekezdésének a) vagy b) pontja alá tartozó alkalmazottaknál a huszonkettedik életév betöltése előtt eltöltött szolgálati idő az ellátás szempontjából csak az érdekelt kérelmére lehet figyelembe venni.

23. § Az állandóan alkalmazott állami munkások és napszámosok, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső más alkalmazottak közül

az általános munkások (napszámosok stb.) nyugbérét a XV. fizetési osztályra,

a betanított munkások (napszámosok stb.) nyugbérét a XIV. fizetési osztály 1. fokozatára,

az ipari képesítésű munkások (napszámosok, stb.) nyugbérét pedig a XIII. fizetési osztály 1. fokozatára nézve megállapított beszámítható javadalmazás alapulvételével kell megállapítani.

VI. Átmeneti és vegyes rendelkezések

24. § (1) A jelen rendelet végrehajtása céljából minden tényleges közszolgálati alkalmazottat be kell sorolni abba a fizetési osztályba és fokozatba, amelybe a rendelet értelmében tartozik, e besorolásnál azonban a közszolgálati alkalmazott nem kerülhet alacsonyabb fizetési osztályba és fokozatba, mint amilyenben a jelen rendelet hatálybalépésekor van, de a besorolás folytán legfeljebb egy fizetési osztályt léphet át.

(2) A jelen § alapján történő besorolás alkalmával a szakvizsgát tett alkalmazottnál a szakvizsga címén járó kedvezményes időt [4. § (3) bekezdés] az összes szolgálati időhöz kell hozzáadni és így kell megállapítani azt, hogy melyik fizetési osztály melyik fokozatába sorolható.

(3) A jelen § alapján történő besorolásnál a szellemi szükségmunka keretében harminc napnál hosszabb, de három hónapnál nem nagyobb megszakítással eltöltött szolgálati időt - a közbeeső megszakítások leszámításával - be kell számítani. Az így beszámított szolgálati időt a nyugdíjba beszámítható szolgálati idő megállapításánál is figyelembe kell venni.

(4) A jelen §-nak a besorolásra vonatkozó rendelkezései a jelen rendelet hatálybalépésekor már ellátásban részesülőkre nem nyernek alkalmazást; ezek ellátását a tényleges szolgálatban idoljára elért fizetési osztálynak és fokozatnak megfelelő beszámítható javadalmazás alapulvételével kell -a II. számú kimutatás szerint - megállapítani.

(5) A székesfőváros terhére ellátásban részesülők a 2500/1945. ME rendelet végrehajtása következtében nem részesülhetnek alacsonyabb összegű ellátásban, mint amilyen összegű ellátási a jelen rendelet hatálybalépésekor élveznek.

25. § A székesfőváros, valamint az egyéb önkormányzatok üzemeinél (vállalatainál stb.) rendszeres állásra kinevezett minőségben eltöltött szolgálati időt a fizetési fokozatba való besorolás szempontjából minden olyan esetben be kell számítani, amikor az érdekelt az üzemnél nem részesült a hasonló állásban lévő közszolgálati alkalmazottak fizetése 125%-ánáI magasabb összegű illetményben.

26. § (1) A 24. § (1) bekezdésének alkalmazásában a székesfőváros tényleges szolgálatban álló alkalmazottainak besorolására vonatkozóan a jelen rendelethez csatolt III. számú kimutatást kell alapul venni.

(2) A korábbi székesfővárosi VI. fizetési osztályba tartozó alkalmazottakat - ha csak szolgálati idejük alapján kedvezőbben nem sorolandók az állami rendszerű VI. fizetési osztály 3. fokozatába kell besorolni olyan módon, mintha ebbe a fizetési osztályba és fokozatba az 1948. évi január hó 1. napjával léptek volna elő.

(3) A székesfővárosnak a jelen rendelet 17. §-a (4) bekezdésében felsorolt tisztviselői közül azt, aki a jelen rendelet hatálybalépésekor állásában már legalább hat évet eltöltött, olyannak kell tekinteni, mintha az állásában el töltött hatodik év elteltével a IV. fizetési osztályba lépett volna elő.

(4) A székesfővárosi alkalmazottak besorolásánál a 2500/1945. ME rendelet 46. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat azzal a változtatással kell alkalmazni, hogy az érdekelt alkalmazottak nem 1946., hanem 1948. évi január hó 1-ével lépnek elő a közvetlenül magasabb fizetési osztályba.

(5) A székesfővárosnak a jelen rendelet hatálybalépésekor tényleges szolgálatban álló, nyugdíjba beszámítható személyi pótlékot élvező főtisztviselője részére személyhez kötötten olyan összegű nyugdíjba beszámítható személyi pótlékot kell megállapítani, amely a jelen rendelet alapján megállapított fizetést arra az összegre egészíti ki, amelyet a jelen rendelet hatálybalépése előtt fizetés és nyugdíjba beszámítható személyi pótlék címén élvezett. A jelen bekezdés alapján járó személyi pótlékot az ellátás megállapításánál olyan arányban kell figyelembe venni, amilyen arányban a tényleges illetmény az ellátás szempontjából beszámítható.

(6) A székesfővárosi alkalmazottaknak jelen rendelet alapján történő besorolását kormány-hatósági jóváhagyás végett a belügyminiszter elé kell terjeszteni.

27. § (1) Azoknak az önkormányzati alkalmazottaknak a részére, akik olyan állásra vannak behelyettesítve, amely állás kezdő fizetési osztályára nézve megállapított illetmény magasabb a saját állásuk illetményénél, a behelyettesítés tartama alatt a behelyettesítést követő hó 1. napjától, ha pedig a behelyettesítés a jelen rendelet hatálybalépése előtt történt, a rendelet hatálybalépésétől kezdve a két illetmény közötti különbözetet átmeneti személyi pótlékként folyósítani kell.

(2) A székesfővárosi kerületi elöljárók részére megbízatásuk tartamára olyan összegű személyi pótlékot kell kifizetni, amely mindenkori fizetésüket a VI. fizetési osztály 3. fokozatára nézve megállapított fizetés összegére egészíti ki.

(3) Az önkormányzatok kezelési szakába tartozó alkalmazottait addig is, amíg a belügyminiszternek a kezelési szakvizsgára vonatkozó rendelete megjelenik, a jelen rendelet alkalmazása szempontjából olyannak kell tekinteni mint akik az 1. § (2) bekezdésének d) alpontja alá tartoznak.

28. § Az önkormányzati alkalmazottak megválasztásával és kinevezésével kapcsolatban vagy más szükséges esetben a fizetési osztályba és fokozatba sorolást a 13. §-ban felsorolt hatóságok végzik.

29. § A jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában tényleges szolgálatban álló törvényhatósági és községi (megyei városi) alkalmazottat eddig eltöltött beszámítható szolgálati ideje alapján az 1948. évi január hó 1. napjával a 13. §-ban felsorolt hatóságok fizetési osztályba és fizetési fokozatba kötelesek besorolni. A besorolásnál a törvényhatósági és községi (megyei városi) alkalmazott nem kerülhet alacsonyabb fizetési osztályba és fokozatba, mint amilyenbe a. 8450/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 153-154. szám) végrehajtása következtében került, feltéve, hogy ez a besorolás (előléptetés) a 2300/1945. ME számú, illetőleg a 8450/1947. Korm. rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelel. Egyebekben a 2500/1945. ME sz. rendelet 46. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a továbbiakban itt is megfelelően alkalmazni kell. A besorolásra vonatkozó határozat érvényességéhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges.

30. § Abból kifolyólag, hogy a 2500/1945. ME sz. rendelet (Magyar Közlöny 54. szám) és az ezt kiegészítő jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtása a székesfőváros alkalmazottaira nézve nem történt meg, a jelen rendelet hatálybalépéséig eltelt időre nézve elmaradt illetmény vagy ellátás címén vagy egyéb címen követelést érvényesíteni sem a rendes bíróság, sem a közigazgatási bíróság előtt nem lehet. A folyamatban levő és jogerős befejezést még nem nyert ilyen ügyeket (pereket) a költségek kölcsönös megszűntetése mellett meg kell szűntetni.

31. § A jelen rendeletben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a székesfőváros, a törvényhatóságok, a megyei városok és a községek által kezelt, fenntartott vagy azok anyagi érdekeltségébe tartozó üzemeknek (vállalatoknak, intézeteknek, gazdaságoknak, közműveknek stb.) olyan alkalmazottaira is, akiknek illetménye a közszolgálati alkalmazottak illetményrendszerének alapulvételével van megállapítva.

32. § A jelen rendelet rendelkezései a 20. §-ban, foglalt rendelkezéseket kivéve - nem terjednek ki azokra a közszolgálati alkalmazottakra, akiknek illetményét az államvasúti alkalmazottak illetményének és nyugellátásának rendezése tárgyában kiadott 8430/1946. M.E. rendelet (Magyar Közlöny 166. szám), a postai alkalmazottak illetményének és nyugellátásának rendezése tárgyában kiadott 1700/1947 ME rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 32. szám), a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyári alkalmazottak illetményének és nyugellátásának rendezése tárgyában kiadott 6050/1947. ME rendelet Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 110. szám), a postamesterek és a postamesteri alkalmazottaknak a posta állami személyzetének létszámába való átvétele tárgyában kiadott 8500/1947. Korm. rendelet [Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 157. szám], a tanárok, tanítónők, óvónők, továbbá a tanügyi és szabadművelődési fogalmazási személyzet illetményének megállapítása tárgyában kiadott 9810/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 181/a. szám), az ítélőbírák és államügyészek státusának vissza állítása, tárgyában kiadott 10580/1947. Korm. sz. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 196. szám), a rendőrség illetményének és nyugellátásának újbóli rendezése tárgyában kiadott 11526/1947. Korm. rendelet. (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 220. szám), a Legfőbb Állami Számvevőszék külön státusának szervezési tárgyában kiadott 13230/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 256.szám), a honvédség illetményének újbóli rendezése tárgyában kiadott 13540/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 262. szám) külön rendezte.

33. § A 2500/1945. ME rendelet 1. §-a 2. §-ának (2) és (3) bekezdése, 3 5. §-a, 8 -16. §-ai, 18-19. §-a, 20. §-ának (3) és (4) bekezdése, 21. §-ának (1), (3) és (4) bekezdése, 22-24. §-a, 25. §-ának (1) -(3) és (5) bekezdése. 26- 27. §-a, 29. §-a, 31. §-ának (1)-(3) bekezdése. 32. §-a, 33. §-ának (1) és (3) bekezdése, 34-36. §-a, 40 - 43. §-a, 46. §-ának (4) bekezdése, 48-50. §-a, a 210/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 6. szám) 4. §-a. a 8900/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 172/b. sz.) 5. §-ának (1) bekezdése, az 1100/1947. ME sz. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 21. szám) 1. §-a, a 6050/1947. GF rendelet, valamint a 22168/1947. II. PM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 172. szám) 1. és 2. §-ai. a 8450/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 153.- 154. szám) 3-14. §-ai, amennyiben hatályukat nem vesztették, jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik.

34. § A jelen rendelet az 1948. évi január hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról az illetékes miniszter a Legfőbb Állami Számvevőszék, a Közigazgatási Bíróság elnöke) gondoskodik.

Budapest, 1947. évi december hó 19-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök.