5300/1948. (V. 12.) Korm. rendelet

a lakások és más helyiségek bérének szabályozásáról szóló 8000/1946. ME rendelet módosítása, továbbá a lakásbér behajtására és a házadéira vonatkozó egyes rendelkezések tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőkel rendeli:

1. § (1) A 8000/1946. ME rendelet (továbbiakban: R.) 3. §-a szerint lakásnak minősülő helyiségre (továbbiakban: lakás) vonatkozóan a jelen rendelet hatálybalépésének napja után keletkező bérlet alapján fizetendő bér- a megosztva használt lakás bérének kivételével - a R. 4. §-ának (1) bekezdésében megjelölt alapbérszázaléknak 10%-kal növelt összege.

(2) Az alapbérszázaléknak az (1) bekezdés, értelmében 10%-kal növelt összege minden új bérlet keletkezése esetében az alapbér további 10%-ával emelkedik mindaddig, amíg a fizetendő bér az alapbérnek teljes (100%-os) összegét nem éri el.

(3) A jelen rendelet alkalmazásában nem számit új bérletnek:

a) a bérbeadó személyében beálló változás,

b) ha a bérlő halála esetében a bérleti jogviszonyba belépésre jogosult hozzátartozó belépési jogát gyakorolja.

c) ha a bérlő házastársát vagy egyenesági fel- vagy lemenő rokonát avagy örökbefogadott, neveli vagy mostohagyermekét vagy testvérét bérlőtársként veszi maga mellé.

2. § A R. 6. §-ának bekezdése azzal egészíttetik ki, hogyha a lakásnak nem minősülő helyiség alapbére az évi 720 pengőt meghaladja, bére fejében - tekintet nélkül arra, hogy a bérlet határozott vagy határozatlan időre szól-e, - az alapbér 100%-ál kell fizetni.

3. § (1) Az 1. és 2. § rendelkezései nem vonatkoznak, azokra a lakásokra és más helyiségekre, amelyeknek bérét a felek a fennálló jogszabályok szerint szabadon állapíthatják meg.

(2) Az 1. § rendelkezései nem vonatkoznak azokra, a lakásokra, amelyeket a közszolgálati alkalmazottak (5000/1946. ME rendelet - Magyar Közlöny 133. szám - 1. §) más városba községbe történt kinevezésükből, megválasztásukból vagy áthelyezésükből kifolyólag bérelnek,

4. § A lakás és más helyiség bére fejében fennálló követelés behajtása végett az adós vagyona és jövedelme - ideértve a szolgálati járandóságot is - a tartásdíj behajtására megállapított mértékben vonható végrehajtással.

5. § (1) Az állam, a törvényhatóság, a megyei város, a község, a Magyar Államvasutak és a Magyar Nemzeti Bank jogosult a tulajdonában álló épületekben közszolgálati alkalmazott - ideértve a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottját is - vagy állami tulajdonban levő vállalni alkalmazottja által bérelt lakásnak az, egy hónapra eső bérét meghaladó hátralékát az alkalmazott illetményeiből levonni, illetőleg az illetményekből való levonása és elszámolása (átutalása) iránt intézkedni. A havonkinti levonás nem halahatja meg a tartásdíj lejében lefoglalható mértéket.

(2) Az állami tulajdonban levő vállalat, ha az (1) bekezdésben emiilett alkalmazott az általa a vállalat épületében bérelt lakás egy hónapot meghaladó kidre eső bérével hátralékban van, a bértől a hátralék megfizetésére postán ajánlva leadott levélben hívhatja lel. Ha a bérlő a felhívásban közölt bérhátralékot elismeri vagy ha a felhívásra annak a postáraadásától számított nyolc napon belül nem válaszol, a vállalat a bérhátraléknak az illetményekből levonása és elszámolása [átutalása) iránt az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően intézkedik. 11a a bérlő a felhívásra nyolc napon belül megadott válaszában a bérhátralék fennállását nem ismeri el vagy annak a kifizetését megtagadja, a hátralékkövetelési a bérlővel szemben bírói úton lehet érvényesíteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említeti alkalmazott a jogellenesen levont illetményre vonatkozó igényét bírói úton érvényesítheti. -

6. § (1) Az 1. vagy 2. § értelmében fizetendő bérnek a bérlővel való közlése és a bérlőnek a bérbeadó közlésére vonatkozó nyilatkozata tekintetében a 8000/1946. ME rendelet 19. és 20. §-ának rendelkezéseit kell az alábbi (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni.

(2) Mindaddig, amíg a bérbeadó a bérlővel írásban nem közli, hogy mennyi a jelen rendelet szerint fizetendő bérösszeg és az esetléges különdíj; úgyszintén abban az esetben, ha a bérlő nyilatkozatában a bérbeadó állal közölt összeget kifogásolja és a bérbeadó megegyezés hiányában a bíróságtól kéri a fizetendő bérösszeg (az esetleges különdíjak), illetőleg a bér elismert részét meghaladó követelésének megállapítását, a bérlő csupán azt a bérösszeget, illetőleg különdíjat köteles fizetni, amely a 8.000/1946. M. E. számú rendelet szerint járt.

7. § A jelen rendelet 1. és 2. §-a értelmében az 1948. évi július hó 1. napjától kezdődően esedékes magasabb bérösszeg után a házadói az 1948. év második felére kell megfelelően helyesbíteni.

8. § A jelen rendelet az 1948. évi június hó 1. napján lép hatályba s egyidejűleg a 14000/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 201. szám) 2. §-a hatályát veszti.

Budapest, 1948. évi április hó 30-án.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök