1948. évi LXIII. törvénycikk

a katonai igazságügyi szervezet, valamint a katonai büntetőbíráskodásban a fellebbvitel módosításáról

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

ELSŐ RÉSZ

A katonai főtörvényszék

1. § A katonai büntetőbíráskodásban fellebbviteli bíróság a katonai főtörvényszék.

2. § (1) A katonai főtörvényszék hatásköre és eljárása tekintetében a honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912: XXXIII. törvénycikknek (Kbp.-nak), valamint az ezt módosító és kiegészítő jogszabályoknak a volt legfelsőbb honvéd törvényszékre vonatkozó rendelkezései irányadók a jelen törvényből folyó eltérésekkel.

(2) Az (1) bekezdésben említett jogszabályokban a legfelsőbb honvéd törvényszék, illetőleg a Kúria honvédbírósági feljebbviteli tanácsa helyett a katonai főtörvényszéket kell érteni.

3. § A katonai főtörvényszék határoz a katonai törvényszékek ítéletei ellen irányuló fellebbezések, továbbá a katonai törvényszékek és katonai ügyészségek egyéb határozatai és rendelkezései ellen irányuló felfolyamodások fölött és eljár a Kbp.-ban, valamint az ezt módosító és kiegészítő jogszabályokban a legfelsőbb honvéd törvényszék hatáskörébe, utalt más ügyekben.

4. § A katonai főtörvényszék székhelye Budapest. Szükség esetében a honvédelmi miniszter más székhelyet is kijelölhet.

5. § (1) A katonai főtörvényszék élén annak elnöke áll.

(2) Tanácsülésen kívül, amennyiben a Kbp. vagy az ezt módosító és kiegészítő jogszabályok - ideértve, a jelen törvényt is - kivételt nem állapítanak meg, az elnök határoz és intézkedik; ő vezeti a belső szolgálatot, ügyel a szolgálati rend megtartására és elnököt a katonai főtörvényszék teljesülésein, a törvényesség érdekében használt perorvoslat (57., 58. §) fölött határozó tanács ülésein és elnöke az egyik tanácsnak

(3) Az elnök helyettesítésére másodelnök van rendelve, aki egyben egy másik tanács elnöke is.

(4) A katonai főtörvényszéknél a tanácsok vezetésére a tanácsok számához képest a katonai főtörvényszék elnökén és másodelnökén felül egy vagy több tanácselnököt, kell kinevezni.

(5) A katonai főtörvényszékhez a tanácsok megalakítása végett ítélőbíróként megfelelő számú hadbírót kell beosztani.

(6) A katonai főtörvényszék elnökét, másodelnökét, tanácselnökeit és ítélőbíráit a honvédelmi miniszter nevezi ki a hadbírák állománycsoportjából.

6. § (1) A katonai főtörvényszéknél a szükségnek megfelelő számú tanácsot, ezenfelül a törvényesség érdekében használt perorvoslatok elintézésére külön tanácsot kell alakítani.

(2) A katonai főtörvényszék minden határozatát - hacsak jogszabály kivételt nem tesz - tanácsban, tanácskozás után hozza.

7. § (1) A katonai főtörvényszéknél a tanács általában a katonai főtörvényszék elnöke vagy másodelnöke avagy egy tanácselnök elnöklése alatt két itélőbíróból és két ülnökből (9. §) alakul.

(2) Kizárólag eljárási szabályok megsértésére alapított perorvoslat fölött ülnökök közrevonása nélkül alapított tanács (elnök és két ítélőbíró) tárgyal és határoz.

(3) Ahol a Kbp.-ban vagy az ezt módosító és kiegészítő jogszabályokban a Kbp. 67 §-ának 1. pontjára történik hivatkozás, ott a fenti (1) bekezdést, a Kbp. 67. §-ának 2. pontja helyett pedig a (2) bekezdést kell érteni.

8. § (1) A katonai főtörvényszéknél a tanácsok [6. § (1) bekezdése] elnökeinek, ítélőbíráinak beosztását, akadályoztatásuk esetére rendes helyetteseiknek kijelölését minden év elején ennek tartamára a katonai főtörvényszék elnöke végzi.

(2) A beosztást évközben csak abban az esetben szabad módosítani, ha azt valamelyik tanácsnak munkával túlterhelése vagy a katonai főtörvényszék tagjaiban beállt változás, avagy az egyes tagok tartós akadályoztatása szükségessé teszi.

9. § (1) A tanács [7. § (1) bekezdése] ülnökeit a katonaállományból származó tábornokok vagy katonaállományú törzstisztek közül kell kirendelni.

(2) Az ülnököknek a vádlottnál magasabb rendfokozatunknak kell lenniök. Ha ilyen rendfokozatú személyek rendelkezésre nem állanak, a honvédelmi miniszter határozza meg, hogy kik lépjenek helyükbe.

(3) Az ülnökök kirendelése minden év elején, ennek tartamára, meghatározott sorrendben történik, az egy tárgyalási napra kitűzött ügyek elintézésében való részvételre. Ettől a sorrendtől csak kényszerítő okból szabad eltérni.

(4) A kirendelésre tekintetbe jövök nyilvántartását és a kirendelés módját a honvédelmi miniszter rendelettel szabályozza.

(5) A rendőrség tagja ellen indított bűnvádi ügyben a katonaállományú ülnökök helyébe a rendőrség tagjait kell kirendelni. Az ilyen ügyekben a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a honvédelmi miniszter helyeit a belügyminisztert kell érteni. Katona és a rendőrség tagja ellen együttesen (Kbp. 36. §) folyamatban lévő ügyben az egyik ülnököt a honvédség, a másikat a rendőrség tagjai közül kell kirendelni. Az ülnökök kirendelésére vonatkozó eljárási szabályokat a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel együtt rendelettel állapítja meg.

(6) Az ülnökök ebben a minőségükben fegyelmi felelősség tekintetében, úgyszintén a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából az ítélőbírákra meghatározott jogszabályok hatálya alatt állanak.

10. § (1) Ha a tanács az előtte folyamatban lévő ügy elintézése során elvi kérdésben az egyik tanácsnak vagy a teljesülésnek a korábbi határozatától el akar térni, a teljes-ülés határozatát kell a vitás elvi kérdésre nézve kikérnie. A teljes-ülés határozásáig a folyamatban lévő ügy eldöntését a tanács felfüggeszti.

(2) A büntető-igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett a vitás elvi kérdést a katonai főtörvényszék teljes-ülése dönti el akkor is, ha a katonai főtörvényszék ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatokat hozott, vagy a katonai törvényszékek elvi kérdésben ellentétes gyakorlatot folytatnak és a katonai főtörvényszék elnöke, a honvédelmi miniszter vagy az igazságügyminiszter a vitás elvi kérdés, egyöntetű eldöntésének biztosítását a jövőre nézve szükségesnek tartja.

(3) A katonai főtörvényszék teljes-ülésében kell eldönteni a vitás elvi kérdést akkor is, ha a katonai főtörvényszék elnöke, a honvédelmi miniszter vagy az igazságügyminiszter a katonai főtörvényszék teljesülési határozatának megváltoztatását szükségesnek tartja.

(4) A teljes-ülésben a tárgyaláson és a határozat hozásánál a katonai főtörvényszék elnökének elnöklése alatt a katonai főtörvényszék tagjai legalább kétharmadának kell résztvennie.

(5) Ha a katonai főtörvényszéknél a teljes-ülés céljára legalább tizenkét tag (elnök, másodelnök, tanácselnök és ítélőbíró) nem áll rendelkezésre, a honvédelmi miniszter a hiányzó helyébe más beosztású tényleges hadbírót rendel ki a teljes ülésre. Ügyészi beosztásban lévő hadbíró az ilyen kirendelésből ki van zárva.

11. § (1) A teljes-ülés a katonai főtörvényszék elnökének elnöklése alatt a nyilvánosság kizárásával tartja tárgyalását, amelyen a teljes-ülés tagjain és tanácsjegyzőjén felül csak a katonai főügyész vesz részt; hallgatóként tényleges szolgálatot teljesítő hadbírák (a katonai főügyész és a katonai ügyészek helyetteseiként működő rendőrtisztek) jelen lehetnek.

(2) A tárgyalást az elnök vezeti. A vitás elvi kérdés eldöntése az előadóul kijelölt ítélőbíró írásbeli előadásának felolvasása és a katonai főügyész írásban is beterjesztett véleményének meghallgatása után történik.

(3) Ha a teljes-ülés az igazságügyminiszter kezdeményezésére tárgyal, a tárgyaláson a legfőbb államügyész vagy helyettese is résztvehet és állásfoglalását az előadó előadása után szóval is megokolhatja. Ilyen esetben a katonai főügyész véleményének meghallgatása a legfőbb államügyész előterjesztése után történik.

(4) A teljes-ülés határozatát egyszerű szavazattöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetében az az indítvány emelkedik határozattá, amelyhez szavazatával az elnök hozzájárul.

12. § (1) Mihelyt a teljes-ülés a vitás elvi kérdésben a 10. § (1) bekezdése alapján kikért határozatát meghozta, az a tanács, amely a döntést kérte, határoz a felfüggesztett ügy érdemében; határozata meghozásánál a teljes-ülés döntéséhez kötve van.

(2) A tanács, ha az ügy elintézését tárgyalásnak kell megelőznie, ezt az érdekeltekkel előbb megtartja, vagy ha az már korábban megtörtént volna, a tárgyalási megismétli.

(3) A teljes-ülésnek a vitás elvi kérdésben hozott határozatát az érdekeltekkel tárgyalásra idézésük alkalmával közölni kell.

13. § (1) A katonai főtörvényszék teljes-ülési határozatát a katonai bíróságok mindaddig követni kötelesek, amíg azt a katonai főtörvényszék teljes-ülése meg nem változtatja.

(2) A teljes-ülés határozatokat a honvédelmi miniszter hivatalos lapban közzététeti.

14. § A katonai főtörvényszéknél a titkári tennivalók ellátására elnöki titkárként, a fogalmazói és jegyzőkönyvvezetői tennivalók ellátására pedig tanácsjegyzőként hadbírókat kell alkalmazni; az irodai szolgálatot igazságügyi tisztekből, igazságügyi tiszthelyettesekből és esetleg polgári alkalmazottakból álló irodaszemélyzet látja el.

A katonai főügyész

15. § (1) A katonai főtörvényszék mellett a vádlói tennivalókat a katonai főügyész látja A katonai főügyészt honvédelmi miniszter nevezi ki a hadbírák állománycsoportjából.

(2) A katonai főügyész helyettesitésére a honvédelmi miniszter katonai főügyész-helyettesként egy vagy több hadbírót nevez ki.

(3) A katonai főügyész és helyettesei a katonai főtörvényszéktől függetlenek s a honvédelmi miniszternek vannak alárendelve.

(4) A katonai ügyészségek a katonai főügyésznek alá vannak rendelve. Ebből folyóan a katonai főügyész hatásköre különösen kiterjed a következőkre:

1. a katonai ügyészségekhez - ezek hatáskörébe eső bármely ügyben - utasítást bocsáthat ki;

2. a katonai ügyészségek és a katonai büntetőintézetek felett felügyeletet gyakorol.

(5) A Kbp.-ban, valamint az ezt módosító és kiegészítő jogszabályokban említett honvéd-koronaügyész helyett a katonai főügyészt kell érteni.

(6) A rendőrség tagjai ellen indított bűnvádi ügyben a katonai főügyészi tennivalók ellátása végett a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben a rendőrség egységes bírói és ügyvédi vizsgával rendelkező egy vagy több tagját kirendeli. A rendőrség kirendelt tagja a katonai főügyész helyetteseként jár el és ebben a minőségében a katonai főügyész felügyelete alatt áll. A katonai főügyész a rendőrség kirendelt tagját más ügyekben is megbízhatja helyettesítésével.

16. § A katonai bíróságok és a katonai ügyészi hatóságok szolgálatát és ügyvitelét, amennyiben a Kbp. vagy az ezt módosító és kiegészítő jogszabályok nem rendelkeznek, a honvédelmi miniszter rendelettel szabályozza.

MÁSODIK RÉSZ

A perorvoslatok

17. § (1) A katonai büntetőbíráskodásban rendes perorvoslatok; a felfolyamodás és a fellebbezés.

(2) Felfolyamodásnak a katonai törvényszék és a katonai ügyészség határozatai és rendelkezései ellen van helye, amennyiben ezt a törvény megengedi és fellebbezésnek [(3) bekezdés] helye nincs.

(3) Fellebbezésnek a katonai törvényszék ítéletei ellen van helye.

18. § A katonai főtörvényszék határozatai ellen rendes perorvoslatnak nincs helye.

19. § (1) A perorvoslat bejelentésére, megokolására vagy visszavonására vonatkozó nyilatkozatot ott kell megtenni, ahonnan a perorvoslattal megtámadni kívánt határozat vagy rendelkezés ered.

(2) A perorvoslat bejelentésére vagy visszavonására vonatkozó nyilatkozatot élőszóval kell jegyzőkönyvbe mondani, vagy - ha az élőszóval bejelentés nem kötelező [23. § (4) bekezdése, 31. § (1) bekezdése] - írásban kell benyujtani.

(3) Tényleges szolgálatot teljesítő személy az írásban benyujtható nyilatkozatát elöljáró parancsnokságánál is, fogvalévő terhelt pedig a katonai büntetőintézet vezetőjénél is jegyzőkönyvbe mondhatja.

(4) A jegyzőkönyvet nyomban a nyilatkozat megtételekor kell szerkeszteni; ha ez nem lehetséges, a nyilatkozat időpontját a jegyzőkönyvben szabatosan fel kell tüntetni.

(5) A perorvoslat helytelen megjelölése a visszautasításra nem szolgál okul.

20. § (1) A perorvoslatra jogosullak közül az, aki perorvoslattal nem vagy tévesen élt, más ellenkező érdekű jogosultnak joghatályosan bejelentett perorvoslatához csatlakozhatik.

(2) A csatlakozást, a katonai főtörvényszéknél legkésőbb nyolc nappal a tárgyalás, illetőleg a tanácsülés határnapja előtt írásban kell bejelenteni.

(3) A csatlakozásban ugyanazon okok alapján lehet a határozatot megtámadni, amelyek alapján annakidején perorvoslatot lehetett volna bejelenteni.

(4) A bejelentett perorvoslat visszavonása esetében a csatlakozás hatálya megszűnik

(5) A vádlott terhére csatlakozásra jogosult a katonai főügyész.

(6) A csatlakozásról az ellenfelet haladéktalanul értesíteni kell. Annak a körülménynek, hogy az értesítés a címzetthez nem érkezett meg, nincs jogi hatálya.

21. § (1) Perorvoslat használásáról lemondani vagy a perorvoslatot visszavonni a perorvoslat bejelentésére meghatározott határidő letelte előtt is, a fellebbviteli tárgyalás, illetőleg tanácsülés megkezdéséig lehet. A lemondásnak és visszavonásnak az a hatálya van, hogy ezektől visszalépésnek többé helye nincs.

(2) A katonai ügyész által használt perorvoslatot a katonai főügyész is visszavonhatja.

(3) A vádlott javára más jogosult által használt perorvoslat csakis a vádlott kifejezett beleegyezésével vonható vissza.

(4) Ha valamennyi perorvoslatot visszavonták, a katonai főtörvényszék az ügyet hivatalból figyelembe veendő jogszabálysértés [38. § (2) bekezdése] okából sem bírálhatja felül. Ilyen esetben a katonai főtörvényszék az ügyiratokat felülbírálás nélkül visszaküldi az elsőfokon eljárt hatósághoz.

22. § (1) Azt a perorvoslatot, amelyet

a) nem jogosult személy részéről, vagy

b) a bejelentésre meghatározott határidőn túl elkésetten, vagy

c) jogérvényes lemondás, illetőleg visszavonás (21. §) után avagy

d) a jogszabályokban meg nem - engedett esetekben jelentettek be, az a hatóság, amelynek határozata, illetőleg rendelkezése ellen a perorvoslat irányul, elutasítja.

(2) A perorvoslat használója az (1) bekezdés alapján hozott elutasító végzés ellen felfolyamodással élhet.

(3) A (2) bekezdés alapján bejelentett felfolyamodást az első-fokon eljárt hatóság csak elkésettség esetében utasíthatja el.

(4) Ha a katonai főtörvényszék a (2) bekezdés alapján bejelentett felfolyamodásnak helyt ad, a helytadó határozat közlése napjától kezdődik a perorvoslat megokolására megszabott határidő [23. § (4) és (5) bekezdése, 33. § (1) és (2) bekezdése], amennyiben a megokolás előterjesztése még nem történt volna meg.

(5) A perorvoslatra hozott minden határozatot indokolni kell.

A felfolyamodás

23. § (1) Felfolyamodásnak csak a jogszabályokban kifejezetten megengedett, esetekben van helye.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti azt a jogot, amelynél fogva a bűnvádi eljárásban közreműködésre hivatott személyek ellen hivatali vagy szolgálati kötelességeik megszegése miatt feljelentést vagy bűnvádi eljárás keretén kívül panaszt lehet tenni.

(3) Felfolyamodással élhetnek

1. a terheltnek mind javára, mind terhére: a katonai ügyész;

2. a terheltnek javára;

a) a terhelt;

b) a védő, mégpedig a terhelt kifejezett akarata ellenére is;

c) a kiskorú terhelt törvényes képviselője, ugyancsak a terhelt kifejezett akarata ellenére is;

3. a terheltnek terhére:

a) a magasabb katonai parancsnok [1.740/1946. M. E. számú rendelet 9. § (1) bekezdésének 4. pontja];

b) a sértett;

4. az 4-3. pontban jogosítottakon felül az is, akire a határozat vagy rendelkezés vonatkozik.

(4) A felfolyamodást a megtámadni kívánt határozatnak vagy rendelkezésnek kihirdetéssel közlése esetében a kihirdetéskor nyomban jegyzőkönyvbe kell mondani. Megokolását a bejelentéskor vagy ettől számított nyolc nap alatt lehet a kihirdetést teljesítő hatóságnál előterjeszteni.

(5) Ha a megtámadni kívánt határozat közlése kézbesítés útján történt, a felfolyamodást és megokolását a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt kell a kézbesítést elrendelő hatóságnál előterjeszteni.

(6) A felfolyamodó ellenfele a felfolyamodásra ellenészrevételeit az ügyiratok felterjesztéséig az elsőfokon eljárt hatóságnál, azután pedig az ügynek elintézésre bejelentéséig a katonai főtörvényszéknél benyujthatja.

24. § (1) Az a hatóság, amelynek határozata vagy rendelkezése ellen a felfolyamodás irányul, ezt, ha alaposnak tartja, rendszerint maga tartozik orvosolni. Ellenkező esetben a fel-folyamodást, ha a 22. § (1) bekezdése alapján nem utasítja el, a szükséges iratokkal együtt a katonai főtörvényszék elé terjeszti.

(2) Ha a felfolyamodást olyan körülményre alapították, amelyről az ügyiratok nem nyujtanak kellő felvilágosítást, arra nézve az elsőfokon eljárt hatóságnak a felterjesztésében nyilatkoznia kell.

25. § (1) A felfolyamodásnak, amennyiben a Kbp. vagy az ezt módosító és kiegészítő jogszabályok kivételt nem tesznek, felfüggesztő hatálya nincs.

(2) Az elsőfokon eljárt hatóság és a katonai főtörvényszék a végrehajtás felfüggesztését fontos okból elrendelheti.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelő határozáshoz esetleg szükséges megállapításokat a katonai főtörvényszék elrendelheti, vagy maga is foganatosíthatja.

26. § A katonai főtörvényszék a felfolyamodás felett zárt ülésben határoz, amelyen csak a tanács [7. § (1), illetőleg (2) bekezdése] tagjai és tanácsjegyzője lehetnek jelen.

27. § A zárt ülés előkészítése ülésen kívül történik. Ennek keretében a tanács elnöke az általa előadóul kijelölt ítélőbíró meghallgatása után ülésen kívül intézkedik:

1. az iratok kiegészítése vagy a felfolyamodásban előadottakra nézve felvilágosítás [24. § (2) bekezdése] iránt;

2. a zárt ülésbe utalás iránt.

28. § (1) ülnökök közrevonása esetében a tanács elnöke a zárt ülés megkezdése előtt az ülnököket a haditörvényszéki ülnökökre irányadó szabályok (Kbp. 276. §) szerint megesketi, illetőleg tőlük fogadalmat vesz ki.

(2) A katonai főtörvényszék a felfolyamodás felett az előadó előadása és indítványa után végzéssel határoz az alábbiak szerint:

1. intézkedik, ha az iratok kiegészítése vagy a felfolyamodásban előadottakra nézve felvilágosítás szükséges;

2. ha a felfolyamodást alaposnak találja, a megtámadott rendelkezést vagy határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és a jogszabályoknak megfelelően határoz, illetőleg a szükséges intézkedések megtételét meghagyja az elsőfokon eljárt hatóságnak,

3. minden más esetben elutasítja a felfolyamodást.

A fellebbezés

29. § (1) A katonai törvényszék ítélete ellen fellebbezésnek van helye jogszabály lényeges rendelkezésének megsértése miatt, ehhez képest ténykérdésben is amiatt, hogy a tényállás megállapítása jogszabály lényeges rendelkezésének megsértésével történt. Jogszabálysértéssel egy tekintet alá esik jogszabály téves alkalmazása vagy téves nem alkalmazása.

(2) A fellebbezés az ítélet bármely rendelkezése vagy a rendelkező rész megtámadása nélkül egyedül az ítélet indokolása ellen is irányulhat.

30. § Fellebbezéssel élhetnek

1. a vádlottnak mind javára, mind terhére: a katonai ügyész;

2. a vádlottnak javára:

a) a vádlott

b) a védő, mégpedig a vádlott kifejezett akarata ellenére is;

c) a kiskorú vádlott törvényes képviselője, ugyancsak a vádlott kifejezett akarata ellenére is;

3. a vádlottnak terhére; a sértett, de csak a felmentő ítélet ellen, ha a katonai ügyész nem fellebbezett.

31. § (1) A fellebbezést az ítélet kihirdetése után nyomban kell bejelenteni.

(2) A fellebbező részére a fellebbezés bejelentése kapcsán előterjesztett kérelmére a teljes ítélet kiadmányát kézbesíteni kell.

32. § (1) A fellebbezésben elő kell adni, hogy a fellebbező az ítéletet melyik részében és miért támadja meg.

(2) Ha a bejelentett fellebbezés nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek, a fellebbezőt a hiány pótlására alkalmas kérdések feltevésével, a (3) bekezdésben meghatározott következményre figyelmeztetéssel fel kell hívni, hogy a fellebbezését nyomban egészítse ki.

(3) Ha a fellebbező a (2) bekezdés alapján hozzá intézett felhívásnak nem tesz eleget, a katonai törvényszék a fellebbezést a 22. § szerint elutasítja.

(4) A fellebbező és az ellenfele - a bizonyítani kívánt ténynek határozott megjelölésével - a fellebbezés bejelentésében, megokolásában, illetőleg az ellenészrevételekben is hivatkozhatik új bizonyítékra; továbbá közvetlenül a katonai főtörvényszéknél írásban; valamint a fellebbezési tárgyaláson is jelenthet be új bizonyítékot.

33. § (1) A fellebbezőnek jogában áll fellebbezése megokolását az elsőfokon eljárt katonai törvényszéknél az ítélet kihirdetését követő nyolc napon belül írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

(2) Ha az ítéletet a fellebbezőnek a 31. § (2) bekezdése alapján kézbesítették, a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidő az ítélet kézbesítésének napjától kezdődik.

(3) A megokolás az előterjesztésére nyitva álló határidő alatt kiegészíthető.

34. § (1) A kellő időben bejelentett fellebbezés az ítélet fellebbezett részének jogerőre emelkedését felfüggeszti.

(2) Ha a fellebbezés csak a büntetés mértéke ellen irányul, az elítélt a szabadságvesztésbüntetést az ítélet jogerőre emelkedése előtt megkezdheti, hacsak a büntetés megkezdésének elhalasztását a Kbp. 419. §-ához képest szolgálati okokból el nem rendelték.

35. § (1) A fellebbezés megokolásának benyujtásáról a fellebbező ellenfelét a katonai törvényszék értesíti.

(2) Az ellenfél a fellebbezésre az ügyiratoknak felterjesztéséig (36. §) a katonai törvényszéknél, az ügyiratok felterjesztése után pedig a fellebbezési tárgyalás, illetőleg a tanácsülés határnapját megelőző nyolcadik napig a katonai főtörvényszéknél ellenészrevételeket terjeszthet elő.

36. § (1) Ha a fellebbezés megokolására megszabott határidő valamennyi fellebbezőre nézve eltelt, a katonai törvényszék az ügyiratokat a fellebbezésekkel és megokolásokkal együtt - a (3) bekezdés- esetét kivéve - felterjeszti a katonai főtörvényszékhez.

(2) Ha a fellebbező olyan eljárási sérelemre hivatkozik, amelyről az ügyiratok nem nyújtanak kellő felvilágosítást, arra nézve a katonai törvényszéknek a felterjesztésében nyilatkoznia kell.

(3) Ha kizárólag a katonai ügyész és csak a vádlott terhére fellebbezett - ideértve azt az esetet is, ha az esetleges egyéb fellebbezési visszavonták - az ügyiratokat a katonai főügyészhez kell megküldeni. Ha a katonai főügyész a fellebbezést fenntartja, erről a katonai főtörvényszéket az ügyiratok eljuttatása kapcsán értesíti, ellenkező esetben pedig a fellebbezés visszavonásáról a bíróságot az ügyiratok visszaküldése mellett értesíti.

(4) A katonai főtörvényszék a hozzá a (3) bekezdés ellenére közvetlenül felterjesztett ügyiratokat, továbbá a hozzá az (1) bekezdés értelmében felterjesztett ügyiratokat a (3) bekezdés esetén kívül is a 20. §-ban és a 21. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintettel nyilatkozat végett - mielőtt más intézkedést tenne - közli a katonai főügyésszel.

37. § A katonai főtörvényszék a fellebbezés folytán hozzákerült ügyet tanácsülésben (40. §) vagy tárgyaláson (44. §) intézi el.

38. § (1) A katonai főtörvényszék az ítéletnek csak azt a részét bírálja felül, amelyet fellebbezéssel megtámadtak, illetőleg amelyre nézve hivatalból figyelembe veendő jogszabálysértést észlel.

(2) Hivatalból figyelembe kell venni minden olyan jogszabálysértést, amely az ítéletre kihatással volt.

(3) A katonai főtörvényszék az ítéletet az (1) bekezdésben megszabott körben arra való tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki és milyen célból fellebbezett.

(4) Ha a katonai főtörvényszék a fellebbező vádlott sérelmére szolgált, akár fellebbezés folytán, akár hivatalból figyelembe veendő olyan jogszabálysértést észlel, amely más nem fellebbező vádlott tekintetében is fenn áll, az ítéletet az utóbbi javára is felülbírálja.

39. § A tanácsülés, illetőleg a fellebbezési tárgyalás előkészítése ülésen kívül történik. Ennek keretében a tanács elnöke a tanács egyik ítélőbírájának előadóul kijelölése és az előadó meghallgatása után intézkedik:

1. a 36. § (4) bekezdésében elrendelt iratközlés, az ügyiratoknak kiegészítése vagy a fellebbezésben előadottakra nézve a 36. § (2) bekezdésében elrendelt felvilágosítás iránt;

2. a tanácsülés, illetőleg a 42. § (1) bekezdése 5. pontjának esetén kívül a tárgyalás elrendelése iránt;

3. a 2. pont esetein kívül is a tárgyalás kitűzése iránt.

40. § (1) Tanácsülésbe tartozik a fellebbezés elintézése:

1. ha a 32. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás pótlása a hiányos fellebbezés kiegészítése céljából szükségesnek mutatkozik;

2. a a fellebbezést a 42. § (1) bekezdésének 3. a) vagy b) pontja alapján el kell utasítani;

3. ha a vádlott az elsőfokú ítélet kihirdetése után meghalt;

4. ha a fellebbezést kizárólag eljárási jogszabálysértésre alapították;

5. ha a fellebbezés az ügy érdemére vonatkozó bizonyításfelvételre is irányul.

(2) Tanácsülésben elintézésre utalja a tanács elnöke a fellebbezést az előadó indítványára, ha a katonai főügyész a 42. § (1) bekezdése 6. pontjának megfelelő határozathoz előzetesen [30. § (4) bekezdése] hozzájárult.

41. § (1) A tanácsülést a tanács abban az esetben, amikor az ítélet a vádon túlterjed és a 40. § (1) bekezdése 5. pontjának esetében a 7. § (1) bekezdésének megfelelő összeállításban, egyébként ülnökök közrevonása nélkül tartja meg.

(2) A tanácsülés a Kbp. 256-263. §-aiban, valamint az ezeket módosító és kiegészítő jogszabályokban meghatározott korlátok között nyilvános.

(3) A felek és képviselőik nem szólalhatnák fel.

(4) tanácsülésben az előadó előterjesztése után fel kell olvasni az ítéletet és - amennyiben szükséges - az ügy egyéb iratait.

(5) A tanács határozatát zárt ülésben hozza és azt nyilvános [(2) bekezdés] tanácsülésben hirdeti ki.

42. § (1) A fellebbezés felett a katonai főtörvényszék tanácsülésben (41. §) a következő határozatokat hozhatja:

1. intézkedik, ha az iratok kiegészítése vagy a fellebbezésben előadottakkal kapcsolatban felvilágosítás [36. § (2) bekekezdése] szükséges;

2. visszaküldi az ügyiratokat a katonai törvényszékhez a 32. § (2) bekezdésében foglaltak ellenére elmulasztott eljárásnak pótlása végett;

3. elutasítja a fellebbezést;

a) ha azt a katonai törvényszék a 22. § (1) bekezdése, illetőleg a 32. § (3) bekezdése ellenére elmulasztotta elutasítani;

b) ha az abban érvényesített fellebbezési okot a katonai főtörvényszék ugyanabban az ügyben korábbi határozatával már elbírálta;

c) ha eljárási jogszabálysértésre van alapítva és azt alaptalannak találja;

d) ha bizonyítás-felvételre irányul és azt alaptalannak találja;

4. ha az eljárási jogszabálysértésre alapított fellebbezés alapos, az ítéletet egészben, ha pedig a különválasztás lehetséges, a jogszabálysértés által érintett részében hatályon kívül helyezi és

a) ha a katonai törvényszék helytelenül állapította meg a katonai büntetőbíróságok hatáskörét, a bűnvádi ügyet a megfelelő hatáskörű és illetékes polgári bírósághoz vagy más hatósághoz teszi át;

b) ha az ítéletet törvényes vád nélkül hozták, az eljárást megszünteti;

c) ha az ítélet a vádon a Kbp. 302. §-ának rendelkezései ellenére túlterjed, a jogszabályoknak megfelelő ítéletet hoz;

d) egyébként pedig új főtárgyalás tartására és új ítélet hozására utasítja az elsőfokon eljárt katonai törvényszéket, vagy ezt megfelelő hatáskörű más katonai törvényszékre bízza;

5. ha a bizonyítás felvételére irányuló fellebbezést alaposnak találja, valamint akkor is, ha a tanácsülésbe bejelentett ügy oda nem tartozik, az ügyet tárgyalásra utalja; ugyancsak tárgyalásra utalja az ügyet, ha a felek bármelyike a fellebbezés bejelentésével vagy a megokolás előterjesztésével, illetőleg az ellenészrevételek benyujtásával, egyidejűen avagy később az ügynek elintézésre bejelentéséig a tanácsnál tárgyalás tartását kérte és a tanács ennek alapján vagy más fontos okból a tárgyalás elrendelését szükségesnek tartja;

6. ha a vádlott javára a bűnösség, a minősítés vagy a büntetés kiszabása kérdésében használt fellebbezés folytán úgy találja, hogy az ügy érdemében határozásnak még nincs helye, mert új főtárgyalás tartása elkerülhetetlen, a katonai főügyész előzetes hozzájárulásával [36. § (4) bekezdése] az ítéletet egészben, ha pedig a különválasztás lehetséges, a jogszabálysértés által érintett részében hatályon kívül helyezi és az elsőfokon eljárt katonai törvényszéket az észlelt hiányok pótlására, új főtárgyalás tartására és új ítélet hozására utasítja, vagy ezt megfelelő hatáskörű más katonai törvényszékre bízza;

7. hatályon kívül helyezi az ítéletet és megszünteti az eljárást, ha a vádlott az elsőfokú ítélet kihirdetése után meghalt.

(2) A tanácsülés az (1) bekezdés 5. pontjának abban az esetében, ha bizonyítás felvételét rendeli el, egyben afelől is határoz, hogy a bizonyítás a fellebbezési tárgyaláson közvetlenül vétessék-e fel, vagy azt megelőzően saját kiküldött ítélőbírája, illetőleg az elsőfokon eljárt vagy más katonai törvényszéknek ezzel megbízott ítélőbírája útján foganatosíttassék.

(3) A (2) bekezdés alapján elrendelt bizonyítást nem foganatosíthatja az elsőfokon eljárt katonai törvényszéknek az a tagja, aki az ítélet meghozásában részt vett.

43. § (1) A 42. § (2) bekezdése alapján kiküldött, illetőleg megbízott ítélőbíró a bizonyítás felvételére határnapot tűz ki és arra a feleket megidézi. A szabályszerűen megidézett fél elmaradása a bizonyítás felvételét nem akadályozza.

(2) A bizonyítás felvétele az illető bírói cselekményre megállapított szabályok szerint történik. Tanút és szakértőt úgy kell kihallgatni, mint a főtárgyaláson.

(3) A kihallgatott tanu megesketése tárgyában a megjelent felek meghallgatása után a kiküldött, illetőleg megbízott ítélőbíró határoz. A megesketést csak a Kbp. 200. § (1) bekezdésében és a Kbp. 284. § (4) bekezdésében meghatározott okból lehet mellőzni.

44. § Tárgyaláson kell elintézni a fellebbezést, ha a 40. § értelmében tanácsülésbe nem tartozik, úgyszintén ha a tanács a tanácsülésben a 42. § (1) bekezdésének 5. pontja esetében tárgyalásra utalta, valamint akkor is, ha csatlakozást (20. §) jelentettek be

45. § (1) A fellebbezési tárgyaláson a katonai főügyésznek jelen kell lennie; evégből őt arra meg kell hívni.

(2) A többi érdekeltet (vádlottat, védői, kiskorú vádlott törvényes képviselőjét, sértettet, ezek jogi képviselőjét) pedig a tárgyalás határnapjáról ajánlott levélben értesíteni kell azzal a figyelmeztetéssel, hogy jogukban áll a tárgyaláson személyesen megjelenni, vagy magukat meghatalmazott jogi képviselővel képviseltetni és hogy elmaradásuk a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Az a körülmény, hogy az ajánlott levél nem érkezett meg a címzetthez, a tárgyalás megtartását nem akadályozza.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett értesítésen felül a heti időszakban tárgyalandó ügyek jegyzékét is ki kell függeszteni a katonai főtörvényszéknél.

(4) Ha a katonai főtörvényszék a bizonyítás kiegészítését rendelte el, vagy egyébként a vádlott közvetlen kihallgatását szükségesnek találja, a vádlottat a tárgyalásra megidézi, illetőleg előállíttatja. A bizonyítás felvételét azonban a szabályszerűen megidézett vádlott elmaradása nem akadályozza.

(5) A fellebbezési tárgyalás határnapját úgy kell kitűzni, hogy az érdekeltek értesítése (idézése), illetőleg a kifüggesztés és a tárgyalás határnapja közé legalább nyolc napi időköz essék.

(6) Ha a fellebbezési tárgyaláson bizonyítást kell felvenni, ennek megkönnyítése végett a katonai főtörvényszék a tárgyalást - a katonai főügyész meghallgatása után - székhelyén kívül is megtarthatja.

46. § A 45. § (2) bekezdésében említett érdekelt a tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott jogi képviselő útján felszólalhat. Evégből a fogva lévő vádlottat kívánságára a tárgyalásra elő kell állítani.

47. § Az érdekeltek [45. § (2) bekezdése] az ügy iratait a tárgyalási határnap kitűzése után a tárgyalást megelőző második napig a katonai főtörvényszék hivatalos helyiségében megtekinthetik.

48. § (1) Ha a fellebbezési tárgyalásra a tanács a 7. § (1) bekezdése szerint alakul meg, a tárgyalás megkezdése előtt a tanács elnöke az ülnököket a haditörvényszéki ülnökökre irányadó szabályok (Kbp. 276. §) szerint megesketi, illetőleg tőlük fogadalmat vesz ki.

(2) A fellebbezési tárgyaláson a nyilvánosság és a rendfenntartás tekintetében a Kbp. 256-272., 312. §-aiban, valamint az ezeket módosító és kiegészítő jogszabályokban foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

49. § (1) A fellebbezési tárgyalást a tanács elnöke vezeti. A tárgyaláson az előadó a 38. § (1) bekezdésének megfelelő keretben előadja az ügy állását. Az előadás során fel kell olvasni az ítéletet, ismertetni kell azokat az okokat, amelyekre fellebbezést alapították, illetőleg amelyek esetleg hivatalból figyelembe veendő egyéb jogszabálysértés megállapítására szolgálhatnak, továbbá a fellebbezésre adott észrevételeket. A szükséghez mérten fel kell olvasni az ügy egyéb iratait is, amennyiben felolvasásukat a Kbp. 288. §-a nem tiltja.

(2) Az előadás után a tanács tagjai és a felek további felvilágosítást kívánhatnak és egyéb ügyiratok felolvasását indítványozhatják.

(3) Ha a bizonyítás kiegészítése a fellebbezési tárgyaláson történik, erre az előadás után kerül sor. Ebben az esetben a kihallgatandó tanu, szakértő az előadáson nem lehet jelen. Ha a bizonyítás kiegészítése kiküldött, illetőleg megbízott bíró [42. § (2) bekezdése] útján történt, az arra vonatkozó iratokat az előadás keretében fel kell olvasni.

(4) Az ügy előadása, illetőleg a bizonyítás felvétele után a fellebbező, illetőleg jogi képviselője - a katonai ügyész fellebbezése esetében a katonai főügyész - szóval kifejtheti a fellebbezésének okait. Ha a katonai ügyész is fellebbezett, előbb a katonai főügyészt kell meghallgatni. A fellebbező felszólalására az ellenfél, illetőleg jogi képviselője válaszolhat. Az utolsó felszólalás joga mindig a vádlottal, illetőleg a védőjét illeti.

(5) Ha a sértett fellebbezett, ellenfelének válasza után a katonai főügyész felszólalhat.

(6) A felszólalások, valamint az azok következtében netán szükségessé vált felvilágosítások és iratfelolvasások után a tanács elnöke a tárgyalást befejezettnek nyilvánítja és a tanács zárt ülésben határoz.

(7) Egyebekben a Kbp.-nak a főtárgyalásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

50. § A katonai főtörvényszék tárgyaláson is hozhat a 42. § (I) bekezdése 1-4., 6-7. pontjának és (2) bekezdésének megfelelő határozatot.

51. § A bűnösségre, a minősítésre vagy a büntetés kiszabásai a vonatkozó jogszabálysértés esetében a katonai főtörvényszék az ítéletet egészben, ha pedig a különválasztás lehetséges, a jogszabálysértés által érintett részében megváltoztatja és a jogszabályoknak megfelelően ítéletet hoz.

52. § (1) Ha a katonai főtörvényszék sem a tárgyaláson, sem kiküldött, illetőleg megbízott Ítélőbíró útján bizonyítást nem vett fel, az ügy érdemére vonatkozó határozatát (51. §) - a (2) bekezdés esetét kivéve - azokra a tényekre köteles alapítani, amelyeket a katonai törvényszék a véd túllépése nélkül valónak fogadott el.

(2) Ha a katonai főtörvényszék a fellebbezés elbírálása során úgy találja, hogy a katonai törvényszék

a) olyan körülmény megállapítását mellőzte, amelytől büntető jogszabály helyes alkalmazása függ, vagy a tényállást egyébként hiányosan állapította meg, vagy

b) ténymegállapítása homályos, az iratok tartalmával ellentétben áll, vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt és az a) pont esetében a lényeges körülmény, illetőleg a hiánytalan tényállás, a b) pont esetében pedig a helyes tényállás az iratok alapján kétségtelenül megállapítható, a katonai főtörvényszék a ténymegállapítást kiegészíti, illetőleg helyesbíti és az ítéletet a kiegészített, illetőleg helyesbített ténymegállapítás alapján bírálja felül.

(3) Ha a ténymegállapítás kiegészítése, illetőleg helyesbítése a vádlott terhére befolyásolná a hozandó ítéletet, védőjét meg kell hallgatni és ha a vádlottat védő nem képviseli, részére védőt kell kirendelni.

(4) Ha pedig a (2) bekezdés a) pontja esetében a lényeges körülmény, illetőleg a hiánytalan tényállás, b) pontja esetében pedig a helyes tényállás az iratok alapján nem állapítható meg kétségtelenül és a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállás megállapítása a bizonyításnak tárgyaláson közvetlenül vagy kiküldött, illetőleg megbízott ítélőbíró útján felvételével sem mutatkozik elérhetőnek, a katonai főtörvényszék az ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokon eljárt katonai törvényszéket az észlelt hiányok pótlására, új főtárgyalás tartására és új ítélet hozására utasítja, vagy ezzel más megfejelő hatáskörű katonai törvényszéket biz meg.

53. § A fellebbezési tárgyalás eredményéhez képest alaptalannak talált fellebbezést a katonai főtörvényszék elutasítja.

54. § (1) Az elsőfokon hozott ítélet megváltoztatása ítélettel történik. Egyébként a katonai főtörvényszék végzéssel határoz, ha azonban az elsőfokon hozott ítélet megváltoztatásával egyidejűen a 42. vagy 33. §-ának megfelelőén is intézkedni kell, a határozás e tekintetben is ítélettel történik.

(2) Ha a katonai főtörvényszék az ítéletet hatályon kívül helyezi és új főtárgyalás tartását és új ítélet hozását rendeli el, a katonai főügyész meghallgatása után határoz afelett is, hogy a vádlott további fogvatartásának helye van-e, vagy sem: utóbbi esetben a vádlott vizsgálati fogságát megszünteti.

55. § (1) A fellebbezés elintézése után a katonai főtörvényszék az ügyiratokat határozatának kiadmányaival együtt visszaküldi a katonai törvényszéknek, amely a katonai főtörvényszék határozatát a katonai ügyésznek és a sértettnek kézbesítteti, a vádlott előtt pedig kihirdeti.

(2) Ha a katonai főtörvényszék határozatát tárgyaláson hozta, határozatát a tárgyaláson is nyilvánosan [48. § (2) bekezdése] ki kell hirdetni és a tárgyalási jegyzökönyvet is meg kell küldeni az elsőfokon eljárt katonai törvényszéknek.

(3) A katonai főtörvényszék, ha ítélete vagy a határozata következtében jogerőssé vált elsőfokú ítélet halálbüntetésre szól, az ügyiratokat visszaküldésük előtt a köztársasági elnök elhatározásának kieszközlése végett a honvédelmi miniszterhez juttatja el. Az ügyiratokhoz a katonai főtörvényszéknek a netán fennforgó kegyelmi okok tárgyában zárt ülésben - a katonai főügyész meghallgatása után - nyilvánított véleményét csatolni kell.

56. § (1) Ha a katonai főtörvényszék az ítéletet hatályon kívül helyezi és új főtárgyalás tartását és új ítélet hozását rendeli el, az ennek alapján eljáró katonai törvényszékre az új eljárás során a katonai főtörvényszék jogi álláspontja - amennyiben a tényállás az újabb eljárás alatt nem változott - kötelezően irányadó.

(2) Az (1) bekezdésben említett új ítélet ellen az általános szabályok szerint van helye fellebbezésnek, mégis azzal a megszorítással, hogy a katonai főtörvényszéknek ugyanabban az ügyben hozott határozatával már elbírált ok alapján fellebbezésnek nincs helye.

Perorvoslat a törvényesség érdekében

57. § (1) A katonai főügyész a honvédelmi miniszter meghagyásából és ilyen meghagyás esetén kívül is a katonai törvényszéknek olyan jogerős határozata vagy egyéb intézkedése ellen, amelyet jogszabály téves alkalmazásával vagy téves nem alkalmazásával hozott, a törvényesség érdekében per orvoslattal élhet.

(2) Olyan bűnvádi ügyben, amelyben a katonai főtörvényszék az ügy érdemében döntött, a törvényesség érdekében nincs helye perorvoslatnak.

(3) Az (1) bekezdésben említett perorvoslat nincs batáridőhöz kötve és nincs felfüggesztő hatálya.

(4) A katonai főtörvényszék a törvényesség érdekében használt perorvoslat fölött öttagú tanácsban, a katonai főtörvényszék elnökének elnöklése alatt két ítélőbíró és két ülnök - kizárólag eljárási jogszabálysértésre alapított perorvoslat esetében négy ítélőbíró - részvételével határoz.

58. § (1) A katonai főtörvényszék a törvényesség érdekében használt perorvoslatot tárgyaláson intézi el, amelyre a katonai főügyészt meg kell hívni. Ha a perorvoslat a (8) vagy (9) bekezdésben megjelölt határozat hozatalára irányul, a vádlottat a tárgyalásra meg kell idézni és részére, ha védő nem képviseli, védőt kell kirendelni.

(2) A tárgyalásról a perorvoslat másolatának közlésével ajánlott levélben értesíteni kell azt is, akire a perorvoslattal megtámadott rendelkezés vagy intézkedés vonatkozik. Az a körülmény, hogy az ajánlott levél nem érkezett meg a címzettnek, a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Az az érdekelt, akit a tárgyalásról értesíteni kell, a perorvoslatra írásban észrevételeket tehet.

(3) A tárgyalás nyilvános a Kbp. 256-263. §-aiban, valamint az ezeket módosító és kiegészítő jogszabályokban meghatározott keretben.

(4) A tárgyaláson az előadó a perorvoslat által megszabott keretben előadja az ügyet, azután a katonai főügyész a perorvoslatát megokolhatja. Az az érdekelt, akit a tárgyalásról a (2) bekezdés értelmében értesíteni kell, jogi képviselője útján felszólalhat. A (8) vagy (9) bekezdésben megjelölt határozat meghozatala előtt a vádlottat és védőjét meg kell hallgatni.

(5) Ezután a tanács zárt ülésben határoz. Ha a perorvoslatot alaposnak találja, kimondja, hogy a katonai törvényszék a megtámadott határozatot, illetőleg intézkedést jogszabály téves alkalmazásával, illetőleg téves nem alkalmazásával hozta.

(6) Ha a katonai törvényszék határozatában, illetőleg intézkedésében jogszabályt a bűnösség, a minősítés vagy a büntetés kiszabása kérdésében tévesen az elítélt hátrányára alkalmazott, vagy nem alkalmazott, a katonai főtörvényszék az elítéltet felmenti, cselekményét a jogszabályoknak megfelelően minősíti, illetőleg büntetését enyhíti. Ha pedig a katonai törvényszék a katonai bíróságok hatáskörét tévesen állapította meg. a katonai főtörvényszék a megtámadott határozatot, illetőleg intézkedést hatályon kívül helyezi és az ügyet a megfelelő hatáskörű és illetékes polgári bírósághoz vagy más hatósághoz átteszi.

(7) Ha a katonai törvényszék határozatában, illetőleg intézkedésében nem a terhelttel, hanem más személlyel szemben alkalmazott (nem alkalmazott) tévesen jogszabályt, a katonai főtörvényszék a határozatot vagy intézkedést hatályon kívül helyezi és a jogszabályoknak megfelelően határoz.

(8) Ha a katonai főtörvényszék megállapítja, hogy a vádlott felmentése, illetőleg az eljárás megszüntetése a katonai törvényszék részéről jogszabály téves alkalmazásával vagy nem alkalmazásával történt, a katonai főtörvényszék - feltéve, hogy a bűncselekmény büntethetősége még nem évült el - a felmentő ítéletet megváltoztatja és a jogszabályoknak megfelelően ítél, vagy a felmentő ítéletet illetőleg a megszüntető határozatot hatályon kívül helyezi és az ügyet újabb eljárás végett az elsőfokon eljárt vagy más katonai törvényszékhez utasítja. A katonai főtörvényszék jogi álláspontja a folyamatba tett új eljárás során a katonai törvényszékre kötelezően irányadó.

(9) Ha a katonai főtörvényszék megállapítja, hogy

1. a vádlott elítélése a katonai törvényszék részéről jogszabály téves alkalmazásával vagy nem alkalmazásával

a) jogszabály szerint halálbüntetéssel vagy életfogytig tartó szabadságvesztésbüntetessel büntetendő bűntett helyett határozott ideig tartó szabadságvesztésbüntetéssel vagy főbüntetésül pénzbüntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt,

b) jogszabály szerint tíz évet meghaladó szabadságvesztésbüntetéssel büntetendő büntett helyett legfeljebb öt évig terjedhető szabadságvesztésbüntetéssel vagy főbüntetésül pénzbüntetéssel, büntetendő bűncselekmény miatt,

c) bűntett helyett - a büntetés rendkívüli enyhítésének esetein kívül - vétség vagy kihágás miatt történt, vagy

2. a katonai törvényszék a büntetés nemének, mértékének megállapításánál, illetőleg általában a büntetés kiszabása körébe eső intézkedés alkalmazásánál (nem alkalmazásánál) jogszabályban meghatározott keretet, határt nem tartotta meg,

az ítéletet megváltoztatja és a jogszabályoknak megfelelően ítél.

(10) A katonai főtörvényszéknek a jogszabály téves alkalmazását (nem alkalmazását) megállapító határozata a (6)-(9) bekezdés esetein kívül a felekre nem hat ki.

(11) Az alaptalan perorvoslatot a katonai főtörvényszék elutasítja.

(12) A határozatot nyilvános ülésben [(3) bekezdés], rendszerint azonnal, de legkésőbb nyolc nap alatt kell kihirdetni.

(13) A törvényesség érdekében használt perorvoslat elintézése után a katonai főtörvényszék az ügy iratait határozatának kiadmányaival együtt visszaküldi a katonai törvényszékhez, amely a határozat rendelkezéseihez képest szükséges intézkedéseket megteszi.

HARMADIK RÉSZ

A katonai főtörvényszék hatáskörébe tartozó egyéb eljárások módosítása és kiegészítése

59. § A Kbp. 401. §-a akként módosul, hogy az ebben a §-ban szabályozott eljárásnak és határozásnak csak a hadrakelt seregnél követendő eljárásban jogerős büntetőítélettel befejezett ügyben van helye a Kbp. 483. §-a (1930: III. tc. 56. §-a; 1420-1944. M. E. számú rendelet - Hsbp. - 40. §-a) alapján előlerjesztett kérelem folytán vagy hivatalból az ügyiratoknak a katonai főügyész indítványára teljesített megvizsgálása alapján. A katonai főtörvényszék zárt tanács-ülésben határoz.

60. § A Kbp. 409. §-ának utolsó bekezdése és a Kbp. 410. § (3) bekezdése akként módosul, hogy az azok alapján bejelentett felfolyamodás határidejére a jelen törvény 23. §-ának (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók és hogy a felfolyamodások fölött a katonai főtörvényszék zárt ülésben (26. §) határoz.

61. § A Kbp. 423. és 424. §-a akként egészül ki, hogy az azokban megjelölt határozatokat a katonai főtörvényszék zárt ülésben (26. §) hozza.

NEGYEDIK RÉSZ

Hatályon kívül helyező átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések

62. § (1) A jelen törvény hatálybalépésével hatályukat vesztik a honvédség, katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912. évi XXXIII. tc. - Kbp. - 22. §-a, 44. §-ának a honvéd koronaügvészre vonalkozó része, 47., 61-66. §-a, 67. §-a (1940: VIII. törvénycikk), a Kbp. 68-73., 322-379. §-a (1930: III. tc. 26-37. §-a), a Kbp. 401. § első bekezdésének 1. és 2. pontja, a Kúrián honvédbírósági fellebbviteli tanács szervezéséről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről szóló 1946. évi III. törvénycikk és az ebben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott rendeletek.

(2) Az 1946: III. törvénycikk hatályon kívül helyezése folytán a hatásköri bíróság hatáskörének kiterjesztéséről és szervezetének módosításáról szóló 1928. évi XLIII. törvénycikknek az eljáró tanács és a teljesülés megalakulására vonatkozó rendelkezéseit a jelen törvény hatálybalépésének napjától kezdve ismét az 1946: III. törvénycikkel elrendelt módosítások nélkül kell alkalmazni és a rendelkezéseiben említett legfelsőbb honvéd törvényszék helyett a katonai főtörvényszéket kelt érteni.

63. § (1) A jelen törvény hatálybalépésének napja előtt bejelentett, de a Kúria honvédbírósági fellebbviteli tanácsa, illetőleg jogegységi tanácsa által el nem bírált perorvoslatot a katonai főtörvényszék intézi el.

(2) Az (1) bekezdés alá tartozó ügyben a katonai főtörvényszék a jelen törvény hatálybalépésének napjáig érvényben volt jogszabályok szerint jár el.

64. § (1) A "honvéd törvényszék" elnevezés (Kbp. 19. §, 1925: XIII. tv. 2. §-ának első bekezdése) helyébe a "katonai törvényszék" elnevezés, a "honvéd ügyészség" elnevezés (1.740/1946. M. E. számú rendelet 3. §-a) helyébe a "katonai ügyészség" elnevezés lép.

(2) Jogszabályokban említett "honvédbíróságok" helyett "katonai bíróságokat", "honvédbüntetőbíráskodás" helyett "katonai büntetőbíráskodást" kell érteni.

65. § (1)[1] A jelen törvény hatálybalépésének napját a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és az igazságügy miniszter együtt rendelettel határozza meg.

(2) A jelen törvény végrehajtásáról a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és az igazságügyminiszter gondoskodik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi december hó huszonnegyedik napján.

Szakasits Árpád s. k.,

köztársaság elnök

Dobi István s. k.,

miniszterelnök