7090/1948. (VI. 27.) Korm. rendelet
a mezőgazdaság fejlesztési járulék tárgyában
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1948. XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § (1) Az a birtokos, akinek egy község határában 15 (tizenöt) kataszteri holdnál nagyobb olyan földbirtoka van, amelynek kataszteri tisztajövedelme a 150 koronát meghaladja, mezőgazdaság fejlesztési járulékot (a következőkben: járulékot) köteles fizetni.
(2) A birtokos tulajdonában levő ingatlanok területéhez és kataszteri tisztajövedelméhez a közös háztartásban élő feleségnek és gyermekeknek tulajdonában levő ingatlanok területét és kataszteri tisztajövedelmét hozzá kell számítani, a különváltan élő feleségét azonban csak akkor, ha vagyonát a férj kezeli.
(3) Az osztatlan közös birtokot alkotó ingatlanok területét és kataszteri tisztajövedelmét az osztatlan közös birtokosok egyéb ingatlanainak területétől, illetőleg kataszteri tisztajövedelmétől elkülönítve kell számításba venni. Ugyanazoknak az osztatlan közös birtokosoknak egy község halárában levő ingatlanainak kataszteri tiszta jövedelmét azonban össze kell vonni.
(4) A járulék mértékének megállapítása szempontjából a birtokos egy község halárában fekvő birtokait összevonva kell számításba venni.
(5) Az adókötelezettség mértékének megállapításánál a kataszteri birtokívben kert- és szőlő mívelési ágban nyilvántartott földrészleteket háromszoros területükkel kell számításba venni.
2. § A járuléknak az 1. § értelmében történő kiszámításánál a gazdálkodó kataszteri tisztajövedelmét kataszteri holdanként 20 koronánál nagyobb összegben figyelembe venni nem lehet. Ha tehát a gazdálkodó ingatlanára kataszteri holdanként átlagosan 20 koronánál nagyobb kataszteri tisztajövedelem esik, a járulék kiszámításánál a kataszteri tisztajövedelemnek ezt a részét figyelmen kívül kell hagyni és a járulékot a 3. §-ban megállapított mérték alkalmazásával úgy kell kiszámítani, mintha a gazdálkodó földbirtokának kataszteri tisztajövedelme kataszteri holdanként csak 20 korona lenne. Annak a megállapításánál, hogy a holdankinti átlagos kataszteri tisztajövedelem a 20 koronát meghaladja-e, a kert és szőlő mívelési ágú földrészleteket háromszoros területükkel kell számításba venni.
3. § A járulék mértéke az 1048. évre, ha a birtok kataszteri tiszta jövedelme:
a) 150 koronánál több, de a 250 koronát nem haladja meg, a kataszteri tisztajövedelem minden koronája után 1 kg 20 dkg búza;
b) 250 koronánál több, de a 350 koronát nem haladja meg, a kataszteri tisztajövedelem minden koronája után 1 kg 60 dkg búza;
c) 350 koronánál több, de a 450 koronát nem haladja meg, a kataszteri tisztajövedelem minden koronája után 2 kg búza;
d) 150 koronánál több, de a 600 koronát nem haladja meg, a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 2 kg 40 dkg búza;
e) (500 koronánál több, de a 800 koronát nem haladja meg, a kataszteri tisztajövedelem minden koronája után 2 kg 80 dkg búza;
f) 800 koronánál több, de az 1.000 koronát nem haladja meg, a kataszteri tisztajövedelem minden koronája után 3 kg 40 dkg búza;
g) az 1.000 koronát meghaladja, a kataszteri tisztajövedelem minden koronája után 4 kg búza.
4. § A járulékot az ingatlan tulajdonosa, illetőleg haszonélvezet esetében a haszonélvező, haszonbérlet esetében a haszonbérlő, részes bérlet esetében pedig a tulajdonos és a részesbérlő a rész arányában köteles fizetni. Részes mívelés esetében azonban a tulajdonos a fizetésre kötelezett.
5. § Mentes a járulék fizetése alól:
a) A Mallerd kezelésében levő állami erdők és az erdészeti üzem folytatásához szükséges egyéb ingatlanok;
b) a törvényhatóságok, községek (városok), valamint a jóváhagyott alapszabályokkal működő legeltetési és erdőbirtokossági társulatok tulajdonában lévő ingatlanok;
c) a közforgalmú vasutak tulajdonában lévő ingatlanok;
d) a közutak fenntartását végző hatóságok tulajdonában lévő ingatlanok;
e) az Országos Vízgazdálkodási Hivatal kezelésében lévő ingatlanok.
6. § (1) A járulékot búzában kell fizetni.
(2) Az az adóalany, aki gazdasági rendszere, vagy birtokának természeti és termelési adottságai, esetleg bármely más okból búzát egyáltalán nem termel, vagy nem termelhet olyan mennyiségben, amely háztartási és gazdasági szükségletén, a földadón és a beszolgáltatási kötelezettségen felül a járulékot fedezné, köteles a búzában kivételt járulékot elsősorban rozsban megfizetni.
(3) Ha az adóalany a (2) bekezdésben felsorolt feltételek mellett a járulék kiegyenlítéséhez szükséges rozzsal nem rendelkezik, járulékot - a felsorolás sorrendjének megfelelően - árpával, zabbal, napraforgómaggal, kukoricával, kölessel, babbal, borsóval, lencsével, borral köteles leróni.
7. § A 6. § (2), illetve (3) bekezdése értelmében búzát helyettesítő termények búzaértékét a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg.
8. § (1) A naptári évre kivételi járulék teljes egészében egyszerre - az év július hónapjának 1. napján - esedékes és szeptember hónap 30. napjáig kamatmentesen fizethető meg. Ha az adóalany járulékfizetési kötelezettségét az év szeptember hó 30. napjáig nem teljesíti, terhére az esedékesség napjától (július hónap 1. napjától) kezdődően havi 1% késedelmi kamatot kell felszámítani. Az olyan adóalany terhére azonban, aki gazdasági vetésterületből kifolyólag a járulékot csak az év augusztus hónap 31. napja után beérő terményekben egyenlítheti ki, a késedelmi kamatot csak október hónap 1. napjától kezdődően szabad felszámítani.
(2) A járulék lerovására szolgáló- búzára vágy ennek hiányában a búzát helyettesítő más terményre az (1) bekezdésben meghatározott kamatmentes fizetési határidőn belül zálogolást lehet foganatosítani. A lefoglalt terményt az adóalany köteles a gyűjtőkereskedőhöz azonnal beszállítani.
9. § (1) A járulék címén befolyt terményeket a pénzügyminiszter az ellátatlan lakosság élelmezésének biztosítása céljából az Országos Közellátási Hivatal rendelkezésére bocsátja.
(2) A járulék címén befolyt, illetőleg beszállított terményeket az Országos Közellátási Hivatal átveszi, azok raktározásáról és felhasználásáról gondoskodik.
10. § A járulék címén beszállított - a 9. § (1) bekezdése értelmében az Országos Közellátási Hivatal rendelkezésére bocsátott - terményeknek búzaérték után számított pénzértékét feladási árát) az Országos Közellátási Hivatala pénzügyminisztérium megfelelő bevételi számlája javára megtéríti.
11. § (1) Az adóalany a terhére előírt járulékot az Országos Közellátási Hivatal által kijelölt gyűjtőkereskedőhöz köteles beszállítani és "Adó" felírású vételi jegy ellenében átadni.
(2) Az adóalany a terhére előírt járulék lerovását a gyűjtőkereskedő által kiállított eredeti "Adó" felírású vételi jegynek a községi elöljáróság (városi adóhivatal) részére átadásával teljesíti. Ezen célból köteles - a vételi jegyet az illetékes községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) a kiállítástól számított 3 napon belül, legkésőbb azonban a termények átadását követő 30 nap alatt átadni. Ha az adóalany a vételi jegyét a termények átadását követő 30 nap alatt a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) át nem adja, a vételi jegy ellenében beszállított terményeket az adott határidő letelte után járulék lerovásként elszámolni nem szabad.
(3) A gyűjtőkereskedő által kiállított és az adóalanynak átadott vételi jegy nem pótolható okirat s azt elvesztés vagy bármilyen módon megsemmisülés esetében másolattal helyettesíteni és a járulék lerovásánál helyette másolatot elfogadni nem szabad.
(4) A járulék lerovásának napjául azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóalany a vételi jegyet a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) átadta.
12. § A járulék kivetésére és kezelésére vonatkozó eljárási szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.
13. § (1) Amennyiben a behajtási eljárás során megállapítást nyer, hogy az adóalanynak a járulék fizetésére alkalmas terménye nincsen, a búzatartozást pénzben fizetheti meg.
(2) Az (1) bekezdés esetében a pénzben fizetésnél irányadó búzaárat a pénzügyminiszter állapítja meg.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben a járuléktartozás pénzben fizetésé! engedélyezhesse minden elvan adóalany részére, aki gazdaságának terményeit közellátásszerű élelmezésre használja fel, vagy gazdaságában jóvátételi, kiviteli célokra, illetőleg az ország mezőgazdáságának érdekében nemesített vetőmagvakat termel.
(4) Az (1) bekezdés esetében a járuléktartozás pénzben fizetése csak abban az esetben engedélyezhető, ha az adóalany a közellátási vagy gazdasági felügyelő bizonyítványával igazolja, hogy
a) gazdaságában termelt búzát, vagy búzát helyettesítő terményeket a mindenkor érvényben álló jogszabályokban megszabott fejadagok alkalmazásával közellátásszerű élelmezésre teljes egészében felhasználta;
b) a jóvátételi, kiviteli, illetőleg az ország mezőgazdaságának érdekében termelt nemesített vetőmag átadása után járulékfizetésre felhasználható búzája vagy búzát helyettesítő más terménye nem maradi.
(5) Amennyiben azonban az adóalanynak a termények közellátásszerű élelmezésre felhasználása vagy jóvátételi, kiviteli célokra, illetőleg az ország mezőgazdaságának érdekében termelt vetőmag átadása után még maradi készlete, a terménykészlet mennyiségéig az előírt járulékot terményben köteles teljesíteni.
14. § A községi elöljáróság (városi adóhivatal) a terményekben, illetőleg a pénzben befolyt járulékokról - az előbbiek esetében az "Adó" felírású vételi jegyek csatolása melleit - az állami adóhivatalnak a hét utolsó köznapján hetenkint elszámol.
15. § A járulék teljes egészében az államkincstári illeti.
16. § A járulék címén beszállított termények árának az Országos Közellátási Hivatal megtérítése alkalmával a termények pénzértékben meghatározásának alapjául az a búzaár szolgál, amelyet a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben az eladás napjára megállapít.
17. § (1) A községi elöljáróság (városi adóhivatal) által kivetett járulék jogosságának és mérvének kérdésében az adóalany a pénzügyigazgatósághoz - halasztó hatályú - fellebbezéssel élhet; a fellebbezést a fizetési meghagyás kézbesítését követő naptól számított 15 nap alatt a pénzügyigazgatóságnál kell benyújtani.
(2) A pénzügyigazgatóságnak a járulék jogossága és mérve kérdésében hozott határozata ellen a közigazgatási bírósághoz intézett panasznak van helye. A panasznak halasztó hatálya nincs.
18. § (1) A járulék mérséklésének csak akkor van helye, ha a birtokos elemi kár címén földadóelengedésben vagy leszállításban részesül.
(2) Az (1) bekezdés alapján a járulékot a földadóelengedés vagy leszállítás mértékének arányában kell mérsékelni.
(3) A földadó összegének bármilyen okból bekövetkező változása esetében a járulékot megfelelően helyesbíteni kell.
19. § A járulék dinén teljesített befizetés pénzértékével az adóalany jövedelemtöbbletadóját csökkenteni kell.
20. § A járulék fejében beszállított búza vagy egyéb termény a 101620/1948. KH rendeletben (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 73. szám) megszabott terménybeszolgáltatási kötelezettség teljesítésébe nem számítható be.
21. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
Budapest, 1948. évi június hó 26-án.
Dinnyés Lajos s. k.,
miniszterelnök