8000/1948. (VI. 27.) VKM rendelet

a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonbavétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában rendelkező 1948. XXXIII. tc. végrehajtásáról

A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1948. XXXIII. tc. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

Az állam által átvett intézetek

(1) A nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában rendelkező 1948. XXXIII. tc. (következőkben: T.) 1. §-ának (1) bekezdése alá esik a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alatt álló vallásfelekezeti, községi, társulati (egyesületi), érdekeltségi és magán jogakadémia, polgári iskolai tanárképző főiskola, gimnázium, tanítóképző-intézet, tanítónőképző-intézet, líceum, óvónőképző-intézet, polgári iskola, általános iskola és népiskola, valamint gyógypedagógiai-intézet, hacsak a kormány a T. 1. § (2) bekezdése alapján reánézve kivételt nem állapított meg.

(2) A T. 1. § (1) bekezdése hatálya alá esik az a tanulóotthon, mely általános vagy középiskolával összefügg, vagyis amelyben a tanulók többsége általános vagy középiskolába járt. Az összefüggést meg lehet állapítani akkor is, ha a tanulóotthon nincs ugyanabban az épületben, mint az iskola. Nem esik a T. 1. § (1) bekezdése alá az a tanulóotthon, amely iskolához nem tartozik, vagyis tanulóinak többsége egyetemi hallgatók, papnövendék, vagy a tanulóotthon árvaház, illetőleg szeretetház jellegű. Vita esetén a vallás- és közoktatásügyi miniszter dönt abban a tekintetben, hogy valamely tanulóotthon iskolával összefüggő tanulóotthonnak minősül-e.

2. §

Az állam által út nem vett intézetek

(1) Mivel kizáróan egyházi célokat szolgáló tanintézetek, az állani nem veszi ál a következő iskolákat: hittudományi főiskola, államérvényes bizonyítványt ki nem adó egyházi tanárképző főiskola, lelkészképző-intézet, rabbiképző-intézet felső tagozata, hitoktatónőképző főiskola, baptista szeminárium, diakónus- és diakonisszaképző-intézet, egyházi énekiskola, misszionáriusképző-intézet, keresztyén felebaráti nevelőintézet, árvaház, szeretetotthon és a keresztényi szeretet gyakorlására létesített más intézmény.

(2) Nem veszi át az állam az egyébként a törvény 1. § (1) bekezdése alá eső tanulóotthonnak azt a részét, amelybe rendtagok, papnövendékek vagy lelkészi szolgálatra készülő növendékek rendszeresen el vannak helyezve. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az u. n. kisszeminaristákra, akik papnövendékeknek nem tekinthetők. A vallás- és közoktatásügyi miniszter eseteinkint állapítja meg, hogy az állam által átvett tanulóotthon szolgáltatásaiban a tanulóotthon át nem vett részében lakó növendékek milyen mértékben és milyen feltételek mellett részesülhetnek.

3. §

Igazgatási ügyek

(1) Az állam által átvett iskolát haladéktalanul el kell látni olyan felirattal, amely az iskola állami jellegét tünteti fel. Ha az iskola régi címében az iskola helyén kívül más is szerepelt (utalás az iskola alapítójára, hazánk kimagasló egyéniségére vagy a fenntartóra), a vallás- és közoktatásügyi miniszter esetenkint állapítja meg az iskola elnevezését.

(2) Az állam által átvett iskola anyakönyveit (főnévkönyveit) át kell adni az állami igazgatónak. Bizonyítvány-másodlatokat ez az igazgatói jogosult kiadni és a bizonyítvány-másodlatot az állami iskola pecsétjével kell ellátni.

(3) Az állam által átvett iskola korábbi pecsétjét az 1948. évi július hó 31. napja után használni nem szabad.

(4) A volt iskolafenntartó tanügyigazgatási vagy más hatósága köteles a tankerületi főigazgatót illetőleg a tanfelügyelő esetenkénti megkeresésére 8 napon bélül megküldeni valamely meghatározott ügyre vagy meghatározott személyre vonatkozó iratokat.

(5) Az állam által átvett iskola, illetőleg tanulóotthon felett az egyházi vagy más önkormányzati hatóság mindennemű rendelkezési joga megszűnik és az iskola, illetőleg a tanulóotthon az átvételtől kezdve minden tekintetben az állami iskolákra, illetőleg tanulóotthonokra vonatkozó szabályok alatt áll. Átvételnek azt az időpontot kell tekinteni, amikor az állam által megbízott igazgató (iskolavezető) az iskolát (tanulóotthont) átvette.

(6) A volt iskolafenntartó tanügyi hatósága részéről tanulmányi felügyelettel vagy ellenőrzéssel kapcsolatban adott megbízatások hatályukat vesztik Ez a rendelkezés nem vonatkozik a hitoktatás felügyeletére.

4. §

A nem állami alkalmazottak átvétele

(1) A T. 2. § (1) bekezdése alá eső állandó jellegű alkalmazottnak kell tekinteni azt az alkalmazottat tat, akit főfoglalkozású minőségben, nem időszaki munka elvégzésére alkalmazlak. Az ilyen alkalmazottat

a) amennyiben illetményhozzájárulásban részesült, eddig betöltött állásának megfelelő rendszeres állásba kell átminősíteni;

b) amennyiben illetményhozzájárulásban nem részesült, azonban őt az iskolafenntartó végleges minőségben alkalmazta, eddig betöltött állásának megfelelő rendszeres állásba kell átminősíteni;

c) amennyiben illetményhozzájárulásban nem részesült, de legalább egy évi szolgálati idővel rendelkezik és főfoglalkozásképen működött, eddig betöltött állásának megfelelő rendszeres állásba kell átminősíteni;

d) amennyiben az iskolafenntartó ideiglenes minőségben egy évnél rövidebb szolgálati időre alkalmazta, de főfoglalkozásképen működött, tiszteletdíjas minőségben kell átvenni;

e) amennyiben az a)-d) pont alá nem eső óradíjas, óradíjasnak vagy óradíjátalányosnak kell átvenni;

f) amennyiben a nem tanítással foglalkozó alkalmazott napi foglalkoztatásának időtartama a 8 órát elérte és legalább két évi szolgálati idővel rendelkezik, eddigi foglalkozásának megfelelő rendszeres állásba kell átminősíteni;

g) amennyiben a nem tanítással foglalkozó alkalmazott napi foglalkoztatásának időtartama a 8 órát elérte, de két évnél rövidebb szolgálattal rendelkezik, eddigi foglalkozásának megfelelő nem rendszeres minőségben kell átvenni;

h) amennyiben a nem tanítással foglalkozó alkalmazott napi foglalkoztatásának időtartama 8 óránál kevesebb, napibéresként kell átvenni.

(2) Ha az alkalmazott eddigi állását állásának betöltéséhez szükséges képesítés nélkül töltötte be, képesítésének megfelelő állásba kell átminősíteni, eddigi illetményét azonban mindaddig megtarthatja, amíg előlépés vagy kinevezés folytán jelenlegi fizetési fokozatát el nem éri.

(3) Nem állandó jellegű alkalmazottnak azt az alkalmazottal kell tekinteni, akit bár főfoglalkozású minőségben, de időszaki munka elvégzésére (pl. beteghelyettesítésre) egy iskolai évnél rövidebb időre alkalmazlak. Az ilyen alkalmazott átvétele tekintetéhen esetről-esetre a vallás- és közoktatásügyi miniszter dönt. Az ilyen alkalmazottat óradíjasként, óradíjatalányosként, tiszteletdíjasként vagy napibéresként lehet alkalmazni.

(4) A miniszter esetenkint dönt azoknak az egyházi alkalmazottaknak átvétele tekintetében is. akik egyidejűleg tanítói és lelkészi funkciókat végeznek.

(5) Át kell minősíteni a hadifogoly alkalmazottat is. tekintet nélkül arra, hogy hozzátartozója élelmezési illetményben részesült-e vagy nem. Az átminősítés alkalmával a jelen § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell a hadifogoly alkalmazottra is alkalmazni.

(6) Amennyiben az alkalmazott alkalmazásához az állami hatóság még hozzá nem járult, az átminősítés csak abban az esetben lesz végleges, ha az alkalmazott az illető állás betöltéséhez szükséges kellékeknek meglétét igazolta.

(7) Ha a T. 2. §-a alá tartozó alkalmazott átminősítését nem fogadta el és az 1948. évi július hó 10. napjáig az átminősítés elfogadása tekintetében nem nyilatkozik, állásáról minden jogigény nélkül lemondottunk tekintendő.

(8) Az az alkalmazott, aki az 1850/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 47. szám) megállapított hivatali esküt (fogadalmai) még le nem tette, a rendelet hatálybalépését követő 8 napon belül, ha pedig átminősítése a rendelet hatálybalépése után történi, az átminősítést kővető 8 napon belül a hivatali esküt (fogadalmat) igazgatója kezébe letenni köteles. Az igazgató az esküt (fogadalmat) a tanfelügyelő (tankerületi főigazgató) előtt teszi le. Az esküről (fogadalomról) szóló jegyzőkönyv egy példányát az alkalmazott kapja kézhez, egy példányát az iskola irattárában kell megőrizni, egy példányát pedig a tanfelügyelőnek (tankerületi főigazgatónak) kell megküldeni.

5. §

Helyi javadalom

(1) Az iskolafenntartó által teljesítendő helyi javadalom megszűnik. Az állami szolgálatba átvett tanító korábbi helyi javadalmából személyhez kötötten megtartja azt a földet mint javadalmat, amely a T. 3. § (1) bekezdése értelmében az állam tulajdonába ment át. Az ilyen tanító az általa élvezett földjavadalom megváltása lejében a további intézkedésig annyi értékegységnek megfelelő megváltást köteles fizetni, amennyit a föld élvezete fejében megállapították (5400/1946. VKM sz. 4. §). Joga van azonban a földjavadalomról lemondani és ebben az esetben javadalmi földjét iskolai ingatlanként kell kezelni. A törvényhatóságnak, községnek, illetőleg vállalatnak személyhez kötötten az eddigi módon biztosítani kell továbbra is azokat a kedvezményeket, amelyeket tanári, tanítói vagy más közoktatásügyi alkalmazottja részére korábban intézményesen biztosított.

(2) Az 1948. év június hó 16. napjáig hátralékos fenntartói hozzájárulás az iskolafenntartótól nem követelhető.

(3) A vallás- és közoktatásügyi miniszter esetenkint dönt abban a tekintetben, hogy a kántortanító földjavadalma, illetőleg lakása mennyiben esik a T. 3. § (1) bekezdése alá.

6. §

Nyugdíj

(1) A T. 2. § alapján állami szolgálatba átvett alkalmazott nyugellátását úgy kell megállapítani, mintha korábbi állásában beszámítható szolgálati idejét az állami szolgálatban töltötte volna el.

(2) A beszámítható szolgálati idő (beszámítható javadalmazás) megállapításánál hasonló állásban levő állami alkalmazottakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Be kell azonban számítani az alkalmazottnak azt a szolgálati idejét is, amelyet a nem állami tanszemélyzet ellátására vonatkozó szabályok szerint be kell számítani.

(3) Az alkalmazottnak állami szolgálatba való átvétele nem érinti a nyugalombahelyezésnek vagy végkielégítésnek az 1948. évi július hó 1. napja előtt megállapított időpontját, de az ilyen alkalmazott ellátását is a Nem Állami Tanszemélyzet Országos Nyugdíjintézete helyett az államkincstár terhére kell folyósítani. Az ilyen alkalmazott már megállapított ellátását a jelen § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével helyesbíteni lehet.

7. §

Folyamatban levő fegyelmi ügyek

A községi, érdekeltségi, társulati (egyesületi) és magán iskolai alkalmazott ellen folyamatban levő fegyelmi ügyet tovább kell folytatni. A felekezeti alkalmazott fegyelmi ügyét a korábbi iskolafenntartó illetékes fegyelmi hatósága a tankerületi főigazgatóhoz, illetőleg a tanfelügyelőhöz teszi át. A fegyelmi ügyet az állami alkalmazottakra vonatkozó fegyelmi eljárási szabályok szerint kell lefolytatni; nem minősül fegyelmi vétségnek az alkalmazott olyan cselekménye vagy magatartása, amely az állami alkalmazott ellen irányuló fegyelmi szabályok értelmében nem fegyelmi vétség.

8. §

Az, állam tulajdonába kerülő ingatlanok

(1) A T. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében az állam tulajdonába megy át az átvett iskolának és tanulóotthonoknak épülete és az iskola fenntartását szolgáló egyéb vagyona. Ehhez képest addig is, míg a hivatkozott törvényi rendelkezés körébe eső ingatlanvagyon tulajdonának telekkönyvi bejegyzése, illetőleg az evégből esetleg szükséges rendezés az e tárgyban kibocsátandó külön szabályok szerint meg nem történik, a tulajdon átszállásánál fogva az állam használatába kell venni az iskolaépületet, illetőleg az iskolát magában foglaló épületnek az iskola céljára szolgáló részét, az iskola telkét, az iskola gyakorlóterületét, mintagazdaságát, sportpályáját, sporttelepét, továbbá a tanulóotthon épületét, illetőleg a tanulóotthont magában foglaló épületnek a tanulóotthon céljára szolgáló részét, a tanulóotthon lelkét és a tanulóotthon lelkével összefüggő, csupán a tanulóotthon céljára szolgáló kertel, amennyiben az iskola, illetőleg tanulóotthon fenntartójának tulajdona volt. Ugyanígy állami használatba kell venni a községi iskolai alapvagyont, a tanítói javadalmi földet, a tanítói, illetőleg iskolai altiszti természetbeni lakást és természetbeni illetménykertet, valamint minden más olyan ingatlanvagyont is, amely a szokásos mértékben rendeltetésszerűen az iskola céljára szolgál.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt ingatlanvagyonok nem teljes egészében kerülnek az állam tulajdonába, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a volt iskolafenntartó meghallgatásával esetenkint állapítja meg az állami használatba veendő ingatlanokat (ingatlanrészeket). Amennyiben valamely épület egy része a volt iskolafenntartó tulajdonába marad, másik része pedig állami tulajdonba kerül, az épület használatához szükséges közös létesítmények (központi fűtés, vízszolgáltatás, csatornázás, közös lépcsőház, közös tárolóhelyiségek, stb.) használata tekintetében addig is, amíg az (1) bekezdésben említett rendezéssel ezek a kérdések is szabályoztatnak, ideiglenes megállapodást kell létesíteni.

(3) Ha az állami tulajdonba kerüli épülete! vagy helyiséget nem pusztán tanítási célra, hanem más célra is (istentisztelet, lelkészi hivatal, egyházközségi ülésterem, ifjúsági egyesületi ülésterein, stb.) használták, ezt a használatot az eddigi terjedelemben továbbra is biztosítani kell mindaddig, amíg egyéb elhelyezésről gondoskodás nem történik.

(4) A vallás- és közoktatásügyi miniszter esetenkint dönti el, hogy használatba kell-e venni az iskola épületét vagy helyiségét abban az esetben, ha az épületet nem iskola céljára létesítették, hanem csupán szükségmegoldásképen, vagy átmenetileg szolgál iskola céljára.

9. §

Az állami tulajdonba kerülő egyéb vagyontárgyak

(1) A T. 3. § (1) bekezdése alapján állami tulajdonba kerül az iskola, illetőleg tanulóotthon berendezése, azaz az iskola, a tanulóotthon, a gyakorlóterület vagy műhely, az iskolai ifjúsági egyesület, az az iskolai sportpálya vagy sporttelep területén vagy helyiségeiben beépített vagy elmozdítható bútorzat, fűtő, fürdő, mosdó, mosogató, főző- és mosóberendezések, vízvezetéki, világítási és szállítási berendezések. Nem kerül állami tulajdonba azoknak az épületrészeknek és helyiségeknek berendezése, amelyek állami tutajdohba nem vétettek.

(2) Az állami tulajdonba kerülő felszerelés körébe tartozik mindaz az élő és holt felszerelés, amely a nevelés, tanítás, elméleti és gyakorlati képzés, valamint az iskolai igazgatás céljait szolgálták, továbbá azok. amelyek a tanulóotthon köztartásának működését biztosították. (Pl. szemléltető eszközök, szertári felszerelések, tanári és tanulói könyvtárak, tanulóotthoni fehérnemű, főzési eszközök, stb.). Nem tartoznak az iskolai és tanulóotthoni felszerelés alá a kegyeleti célokat szolgáló képek, szobrok vagy egyéb emléktárgyak (szentképek, vallási tárgyú szobrok, a tanítórend alapítójának vagy tagjának életét tárgyazó képek, a könyvtárnak kizárólag vallási tárgyú része, stb.). Ez utóbbiakat az iskola fenntartó jogosult elvinni. Nem tartozik az iskolai és tanulóotthoni felszerelés alá az az ingóság sem. amelyet nem tanítás vagy nevelés céljára, hanem abból a célból helyeztek el az épületben, mert azt célszerűnek tartották, vagy mert máshol elhelyezni nem lehetett. (Alkalmazottak és tanulók magántulajdonai, egyházi célokat szolgáló helyiségek berendezései, nem az iskola céljára szolgáló gyűjtemény vagy könyvtár, stb.). Ha a tanulóotthonnak önálló konyháját nem volt, a konyha felszerelése csak abban a részben kerül állami tulajdonba, amely a volt iskolafenntartó egyéb nem iskolai szükségletének kielégítésén felül van. Vitás esetben a vallás-és közoktatásügyi miniszter dönt.

10. §

Hatálybalépés

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1948. évi június hó 16. napjáig visszamenőleg kell alkalmazni.

Budapest, 1948. évi június hó 26-án.

Ortutay Gyula s. k.,

vallás- és közoktatásügyi miniszter