8780/1948. (VIII. 24.) Korm. rendelet

a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt és az 1947: XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés ipari tulajdonjogokkal kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtása, valamint a szabadalmak oltalmi idejének meghosszabbítása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1947: XVIII. tc. 4. §-ának (1) bekezdésében foglalt, valamint az 1947: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948 : XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

A Békeszerződés hatálya alá eső személyek

A háború tartama

1. § (1) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából a Békeszerződés alá esnek

a) a Szövetséges és Társult Hatalmak, vagyis a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, a Fehér-orosz Szocialista Szovjet Köztársaság, Kanada, Csehszlovákia, India, Újzéland, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság, a Délafrikai Únió és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársaság, valamint ezek állampolgárai, országonkint a Békeszerződést megerősítő okiratuk letételének napjától kezdve ;

b) Franciaország és állampolgárai ;

c) a Szövetséges és Társult Hatalmak közé nem tartozó azok az Egyesült Nemzetek, névszerint Argentina, Belgium, Bolivia, Brazilia, Chile, Costa Rica, Egyiptom, Görögország, Haiti, Irán, Lengyelország, Luxemburg, Mexico, Németalföld, Nicaragua, Paraguay és Uruguay, amelyeknek Magyarországgal szemben fennálló diplomáciai kapcsolatai a háború alatt megszakadtak, valamint ezek állampolgárai.

(2) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából a Szövetséges és Társult Hatalmak és Magyarország között folytatott háború (a továbbiakban : Háború)

az Amerikai Egyesült Államokkal szemben az 1941. évi december hó 12. napján,

Ausztráliával szemben az 1941. évi december hó 8. napján,

Csehszlovákiával szemben az 1941. évi december hó 16. napján,

a Délafrikai Unióval szemben az 1941. évi december hó 8. napján,

a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársasággal szemben az 1941. évi június hó 27. napján,

Indiával szemben az 1941. évi december hó 7. napján,

a Jugoszláv Szövetséges Népköztársasággal szemben az 1941. évi április hó 10. napján,

Kanadával szemben az 1941. évi december hó 7. napján,

Nagy-Britannia és Észak Irország Egyesült Királysággal szemben az 1941. évi december hó 7. napján,

a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével szemben az 1941. évi június hó 27. napján.

Újzélanddal szemben az 1941. évi december hó 7. napján,

az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársasággal szemben az 1941. évi június hó 27. napján kezdődött.

(3) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából a Háború a Békeszerződés életbelépése napján ért végei, vagyis azon a napon, amikor az egyes Szövetséges és Társult Hatalmak a Békeszerződést megerősítő okiratot letették. A Békeszerződést megerősítő okiratot

az Amerikai Egyesült Államok az 1947. évi szeptember hó 15. napján,

Ausztrália az 1948. évi július hó 10. napján,

Csehszlovákia az 1947. évi október hó 14. napján,

a Délafrikai Unió az 1948. évi május hó 17. napján,

India az 1947. évi szeptember hó 19. napján,

a Jugoszláv Szövetséges Népköztársaság az 1947. évi szeptember hó 19. napján.

Kanada az 1947. évi szeptember hó 19. napján,

Nágybritannia és Észak-Írország Egyesült Királyság az 1947. évi szeptember hó 15. napján,

a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége az 1947. évi szeptember hó 15. napján,

Újzéland az 1947. évi december hó 31. napján tette le.

(4) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt országok tekintetében a Háború kezdőnapjául az 1941. évi április hó 10. napját, a Békeszerződés életbelépésének napjául pedig az 1947. évi szeptember hó 15. napját kell tekinteni.

A Békeszerződés hatálya alá eső ipari tulajdonjogok

2. § A jelen rendelet alkalmazása szempontjából a Békeszerződés hatálya alá esnek a Magyarországon bejelentett és a Háború tartamának legalább egy részében érvényben állott mindazok az ipari tulajdonjogok (szabadalmak, védjegy- és mintaoltalmi jogok), amelyek legalább részben és a Háború tartamának legalább egy részében, a Békeszerződés hatálya alá eső olyan országnak, avagy olyan ország állampolgárának tulajdonában voltak, amely ország és Magyarország között a Békeszerződés IV. mellékletében foglalt egyes rendelkezések tekintetében viszonosság áll fenn.

Pótolható cselekmények

3. § (1) A Békeszerződés hatálya alá eső ipari tulajdonjogok tulajdonosai e jogaik megszerzése és fenntartása végett joghatályosan végrehajthatnak a (3) bekezdés szerint megállapított határidőben minden olyan cselekményt, amelyet a hadiállapot fennállására tekintettel ők maguk vagy jogelődjeik korábban végrehajtani nem tudtak.

(2) Az előző bekezdés alkalmazása szempontjából a 2. §-ban előírt viszonosság Magyarország és mindazok között az országok között áll lenn, amely országok Magyarországnak és állampolgárainak az 1947. évi szeptember hó 15. napja után lejáró határidőt engedélyeznek arra, hogy az ott bejelentett és a Háború tartamának legalább egy részében érvényben állott ipari tulajdonjogaik megszerzése és fenntartása végett joghatályosan végrehajthassanak minden olyan cselekményt, amelyet a hadiállapot fennállására tekintettel korábban végrehajtani nem tudtak.

(3) Az elmulasztott cselekmények pótlására az (1) bekezdésben előírt határidő - aszerint, hogy melyik nap a korábbi - vagy a Magyarország és állampolgárai javára a viszonosságot nyujtó országban az elmulasztott cselekmények pótlása végett engedélyezett határidő utolsó napjával, vagy pedig a Békeszerződés életbelépését követő egy év utolsó napjával - ez utóbbi esetben azonban nem korábban, mint az 1948. évi december hó 31. napjával - jár le.

(4) A Háború tartamának legalább egy részében a érvényben állottnak kell tekinteni azokat az ipari tulajdonjogokat is, amelyeknek érvénybentartásához szükséges cselekményeket a Háború kitörésének napján még teljesíteni lebelelt.

(5) Azt a körülményt, hogy valamely cselekményt hadiállapot fennállására tekintettel nem tudtak korábban végrehajtani, csak abban az esetben kell bizonyítani, ha a cselekmény végrehajtására megállapított, jogszabályban vagy bírói határozatban előír határidő már a Háború kitörésének napja előtt lejárt, vagy ha a cselekmény végrehajtását olyan személy mulasztotta el, aki nem esik a Békeszerződés hatálya alá, vagy akinek országa és Magyar ország között a (2) bekezdés szerinti viszonosság nem áll fenn.

Szabadalmi dijak

4. § (1) A 3. § (1) bekezdése alapján fizetett díjakat általában pótdíj nélkül lehet megfizetni. Pótdíjként az évi díj huszonöt, illetve száz százalékát csak abban az esetben kell megfizetni, ha ilyen mértékű pótdíjat már az 1939. évi szeptember hó 1. napján is fizetni kellett volna.

(2) A 3. § (3) bekezdésé szerint megállapított határidő lejárta után a 3. § (1) bekezdése alapján évi díjat még pótdíjjal együtt sem lehet érvényesen megfizetni.

(3) A 3. § (1) bekezdésének hatálya alá eső szabadalom után szabadalmi évi díj címén az 1939. évi augusztus hó 31. napja után, de a Békeszerződés életbelépése előtt, a fizetés napján érvényben volt díjszabásban előírt teljes összegben teljesített nem joghatályos fizetések a Békeszerződés, életbelépésének napján joghatályossá vált fizetéseknek tekintendők. Ezt a körülményi a lajstromban fel kell tüntetni.

(4) Valamennyi, a jelen rendelet hatálybalépésének napja előtt joghatályosan meg nem fizetett díjat a 3. § (1) bekezdése alapján joghatályosan csak a fizetés napján érvényben levő díjszabásban előírt teljes összegben lehet megfizetni.

(5) A 3. § (1) bekezdésének hatálya alá eső szabadalom után a jelen rendelet hatálybalépésének napja előtt évi díj vagy pótdíj címén forintértékben elkésve, vagy hiányosan fizetett összegek, valamint a pótdíj címén forintértékben joghatályosan fizetett összegek az évi díjakba beszámítandók.

(6) Ha a szabadalom tulajdonosát a jelen rendeletben biztosított jogok megilletik, e szabadalom dijainak megfizetőjeként - még ha az a szabadalom tulajdonosától különböző személy is - a 10. § (2) bekezdésében foglaltak szempontjából a szabadalom tulajdonosát kell tekinteni.

Elsőbbségi határidők

5. § (1) Mindazok az elsőbbségi határidők, amelyek a Háború kitörésekor még nem jártak volt le, vagy a Háború alatt kezdődtek, meghosszabbíttatnak, feltéve, hogy az elsőbbségi jog alapjául szolgáló bejelentést valamelyik Szövetséges és Társult Hatalom területén - esetleg többedmagával - a Békeszerződés hatálya alá eső olyan ország, avagy olyan ország állampolgára tette, amely ország és Magyarország között az elsőbbségi határidők meghosszabbítása tekintetében viszonosság áll fenn.

(2) Az előző bekezdésben említett viszonosság Magyarország és mindazok között az országok közöli áll fenn, amely országok Magyarországnak és állampolgárainak Magyarországon telt bejelentéseivel kapcsolatban a Háború kitörésekor még le nem járt és a Háború alatt elkezdődön elsőbbségi határidőket az 1947. évi szeptember hó 15. napját követő valamely időpontig meghosszabbítják.

(3) Az (1) bekezdés alapján meghosszabbított elsőbbségi határidők - aszerint, hogy melyik nap a korábbi - vagy a Magyarország és állampolgárai javára a viszonosságot nyújtó országban meghosszabbított elsőbbségi határidők utolsó napjával, vagy pedig a Békeszerződés életbelépését követő egy év utolsó napjával - ez utóbbi esetben azonban nem korábban, mint az 1948. évi december hó 31. napjával - járnak le.

Használatbavételi kényszer

6. § (1) A Békeszerződés hatálya alá eső szabadalmak és ipari minták használatba vételének megkezdésére előirt határidőbe a (3) bekezdés szerint megállapított türelmi időszak nem számít be.

(2) Az előző bekezdés alkalmazása szempontjából a 2. §-ban előírt viszonosság Magyarország és mindazok között az országok közölt áll fenn, amely országok Magyarország és állampolgárai ott bejelentett és a Háború tartamának legalább egy részében érvényben állott szabadalmainak és mintáinak használatba vételére előirt határidőbe a Háborúval összefüggő valamely időszakot nem számítanak be.

(3) Az (1) bekezdésben említett türelmi időszak - aszerint, hogy az alábbi két időszak közül melyik a rövidebb - vagy a Magyarország és állampolgárai javára a viszonosságot nyujtó országban a használatbavételi határidő számításából kieső időszakkal, vagy pedig a Háború kitörésétől a Békeszerződés életbelépését követő 18-ik hónap végéig terjedő időszakkal egyezik meg.

A Békeszerződés hatálya alá eső ipari tulajdonjogok oltalmi idejének meghosszabbítása

7. § (1) A Békeszerződés hatálya alá eső ipari tulajdonjogok oltalmi ideje e jogok fennállásának rendes időtartamán túl kiterjesztetik egy további, az alábbiakban rendkívüli oltalmi időszaknak nevezett időszakra. A rendkívüli oltalmi időszak a rendes oltalmi idő lejártával kezdődik.

(2) Az előző bekezdés alkalmazása szempontjából a 2. §-ban előírt viszonosság Magyarország és mindazok közölt az országok között áll fenn, amely országokban a Magyarországot és állampolgárait illető ipari tulajdonjogok oltalmi idejébe a Háborúval összefüggő valamely időszak nem számít be, amely országokban lehat e jogok fennállásának rendes időtartama önműködően kiterjesztettnek tekintendő egy olyan további időszakra, amely a beszámításból a fentiek értelmében kieső időszaknak megfelel.

(3) A Háború kitörésének napján érvényben állott ipari tulajdonjogok tekintetében az (1) bekezdésben említett rendkívüli oltalmi időszak tartama - aszerint, hogy az alábbi két időszak közül melyik a rövidebb - vagy a Magyarországot és állampolgárait illető ipari tulajdonjogok oltalmi idejének számításából a viszonosságot nyújtó országban kieső időszak, vagy pedig a Háború kitörésétől a Békeszerződés életbelépésének napjáig terjedő időszak tartamával egyezik meg.

(4) A Háború kitörésének napja után bejelentett ipari tulajdonjogok tekintetében az (1) bekezdésben említett rendkívüli oltalmi időszak tartama - aszerint, hogy az alábbi két időszak közül melyik a rövidebb - vagy a Magyarországot és állampolgárait illető ipari tulajdonjogok oltalmi idejének számításából a viszonosságot nyujtó országban kieső időszak, vagy pedig a bejelentés napjától a békeszerződés életbelépésének napjáig terjedő időszak tartamával egyezik meg.

(5) Védjegyek és minták után a rendkívüli oltalmi időszakban nem kell díjat fizetni.

(6) Szabadalom után a rendkívüli oltalmi időszakban nem kell évi díjat fizetni, ha Magyarországnak és állampolgárainak sem kell a viszonosságot nyújtó országban - amely a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek egyébként eleget tesz - az oltalmi idő meghosszabbítása fejében meghosszabbítási díjat, vagy pedig évi díjat fizetniök.

(7) Az előző bekezdés hatálya alá nem eső szabadalmak után a rendkívüli oltalmi időszakban minden egész, vagy megkezdett évre az 1932 :XVII. tc. 10. §-ában a 2-20. évi díjak fizetésére előírt módon - évenkint előre 400 Ft évi díjat kell fizetni.

(8) A rendkívüli oltalmi időszaknak a jelen rendelet hatálybalépése előtt megkezdődött évei után fizetendő évi díjakat a 3. § (3) bekezdésében előírt határidő alatt, illetve a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap alatt lehet megfizetni, éspedig a balhónapos határidő első hónapjában pótdíj nélkül, a második és harmadik hónapjában huszonötszázalékos pótdíjjal együtt, a hathónapos határidő második felében pedig százszázalékos pótdíjjal együtt.

(9) Az a körülmény, hogy valamely ipari tulajdonjog oltalmi ideje az (1) bekezdés értelmében kiterjesztetett, valamint, hogy valamely szabadalom a (6) bekezdés alapján évi díj fizetési- nélkül is oltalom alatt áll, a 3. § (3) bekezdésében előírt határidő lejárta után harmadik személyekkel szemben csak a lajstromban való feljegyzéssel válik hatályossá. E feljegyzést csak a tulajdonos írásbeli kérelmére lehet foganatosítani és a Szabadalmi Közlönyben, illetve a Központi Védjegyértesítőben ki kell hirdetni.

(10) Az (1) bekezdés rendelkezései nem gátolják, hogy a Békeszerződés hatálya alá eső valamely szabadalom tulajdonosa szabadalmával kapcsolatban a jelen szakaszban biztosított kedvezmények helyett a 8. §-ban biztosított kedvezményeket igényelje.

A Békeszerződés hatálya alá nem eső szabadalmak oltalmi idejének meghosszabbítása

8. § (1) A Békeszerződés hatálya alá nem eső és az 1940. évi szeptember hó 15. napján érvényben állott szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától számított huszonhét év.

(2) A Békeszerződés hatálya alá nem eső és az 1940. évi szeptember hó 15. napja után, de az 1947. évi szeptember hó 10. napja előtt bejelentett szabadalmak oltalmi ideje az 1967. évi szeptember hó 15. napjával jár le.

(3) A szabadalom bejelentésének napjától számítolt 20 év alatt a szabadalom érvénybentartása végeit a fizetés napján érvényben lévő díjszabásban előírt évi díjakat kell fizetni. Az oltalmi időnek a 20 évet meghaladó részében minden egész, vagy megkezdeti évre - az 1932 : XVII. tc. 10. §-ában a 20. évi díjak fizetésére előírt módon évenkint előre 400 Ft évi dijat kell fizetni.

(4) Az oltalmi idő 20 évet meghaladó részének a jelen rendelet hatálybalépése előtt megkezdődött évei után fizetendő évi díjakat a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap alatt lehet megfizetni, éspedig az 1948. évi szeptember hó 15. napjáig pótdíj nélkül, ez időpont után, a hathónapos határidő első felében huszonötszázalékos pótdíjjal, a hathónapos határidő második felében pedig százszázalékos pótdíjjal együtt.

Továbbhasználati jog

9. § (1) A Békeszerződés IV. melléklete A) részének 5. pontja szerinti továbbhasználatra nem jogosult az a harmadik személy, aki valamely találmány gyakorlatbavételéhez e találmány magyarországi bejelentése után oly időben fogott hozzá, amikor a bejelentés érvényben volt, kivéve, ha a bejelentés később - átmenetileg - érvényét vesztette és a gyakorlást olyan időben is folytatták, amikor a bejelenté- már nem volt érvényben.

(2) A Békeszerződés IV. melléklete A) része 5. pontjának alkalmazása tekintetében az ellenkező bizonyításáig jóhiszeműnek kell tekinteni azt, aki abban az időpontban, amikor valamely találmány,

vagy ipari minta gyakorlatbavételéhez hozzáfogott, vagy azt ténylegesen gyakorlatba vette, a találmányhoz, vagy ipari mintához fűződő ipari tulajdonjogra magára vonatkozó és harmadik személyek részére is hozzáférhető hivatalos adatokból jogosan azt következtethette, hogy az említett jog érvényét vesztette és ezért a találmány, vagy ipari minta köztulajdonná váll.

(3) Az a harmadik személy, aki a 8. § hatálya alá eső valamely szabadalom gyakorlatbavételéhez a 20 éves oltalmi idő lejária után, de a jelen rendelet hatálybalépésének napja előtt hozzáfogott, e gyakorlás folytatására, vagyis a szóbanforgó szabadalom továbbhasználatára jogosult.

(4) Az a harmadik személy, aki a 7. § hatálya alá eső valamely szabadalom, vagy ipari minta gyakorlatbavételéhez a rendes oltalmi idő és a 3. § (1) bekezdésében előírt határidő lejárta után jóhiszeműen hozzáfog, e gyakorlás folytatására, vagyis a szóbanforgó szabadalom vagy ipari minta továbbhasználatára jogosult.

(5) A (3) vagy (4) bekezdés alapján folytatott továbbhasználatért az összes körülmények gond< mérlegelésével méltányos használati díjat kell megállapítani.

Jogviták eldöntése

10. § (1) Találmány szabadalmazása ellen beadott felszólalás arra az állításra is alapítható, hogy a bejelentőnek a jelen rendelet 3. vagy 5. §-ára alapított valamely cselekménye érvénytelen. A jelen rendelet hatálybalépésének napja előtt benyújtott felszólalások ilyen értelmű további felszólalással a felszólalás jogerős eldöntéséig kiegészíthetők.

(2) Érvénytelen a jelen rendelet 3. vagy 5. §-ára alapított cselekmény, ha a cselekmény végrehajtásának a jelen rendelet alapján egyáltalában nem volt helye, avagy ha azt elkésve, vagy nem pótolható hiánnyal hajtották végre és végül, ha azt olyan személy végezte, akit a jelen rendeletben biztosított jogok nem illetnek meg.

(3) A felszólaló az (1) bekezdésre alapított, eredménytelen felszólalás költségeiben marasztalható.

(4) Valamely cselekmény elfogadására vonatkozó hirdetés közzétételétől [11. § (15) bekezdés] számított két év alatt a szabadalmi bíróságnál keresettel lehet kérni annak megállapítását, hogy a szóban forgó cselekmény érvénytelen, feltéve, hogy a cselekmény érvénytelenségének kifogása felszólalás során már nem érvényesíthető és ha e megállapítás szükségesnek mutatkozik, a felperes jogállapotának biztosítására az alperessel szemben. A kétéves határidő eltelte után valamely cselekmény érvénytelenségére csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha az Ipari tulajdonjog megsemmisítését vagy törlését egyedül a cselekmény érvényes volta gátolná.

(5) A 7. § (9) bekezdése alapján a szabadalmi, védjegy- vagy mintalajstromban foganatosított feljegyzés törlését, vagy kiigazítását a szabadalmi bíróságnál keresettel lehet kérni, azon az alapon, hogy az oltalmi idő kiterjesztésének, illetve az évi díj fizetése nélküli oltalomnak a jelen rendeletben élőírt feltételei nem forognak fenn, feltéve, hogy a feljegyzés törlése vagy kiigazítása szükségesnek mutatkozik a felperes jogállapotának biztosítására az alperessel szemben.

(6) A jelen rendelet alkalmazása köréhen felmerülő egyéb jogviták eldöntését a szabadalmi bíróságnál keresettel lehet kérni. Igy például keresettel kérhető a továbbhasználatra jogosultság vagy jogosulatlanság megállapítása, a 9. § (5) bekezdése értelmében továbbhasználat fejében fizetendő használati díj vagy a jogosulatlan használatért követelt kártérítés összegének megállapítása is.

Eljárási szabályok

11. § (1) A jelen rendelet 3. §-ának (1) bekezdésére, vagy 5. §-ának (1) bekezdésére alapított cselekményeknél az alakiság tekintetében általában ugyanazokat a szabályokat kell megtartani, mintha a cselekményt háború nem létében kellő időben végezték volna. Ha a cselekmény írásbeli kérelemhez, vagy jegyzőkönyv fel vételéhez van kötve, ebben a szükséghez képest elő kell adni a jogosultság megállapításához szükséges adatokat is.

(2) A Békeszerződés életbelépésének napja előtt elvégzett, és a jelen rendelet hatálybalépésekor még el nem bírált cselekményeket a jelen rendeletben a cselekmény teljesítőjének javára biztosított jogok figyelembevételével kell elbírálni. A Békeszerződés életbelépésének napja előtt elvégzett és a jelen rendelet hatálybalépésekor már elbírált cselekményeket a fél írásbeli kérelmére a jelen rendeletben biztosított nagyobb kedvezmények figyelembevételével újból el kell bírálni. Ez a rendelkezés nem érinti a jelen rendelet 4. §-a (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(3) A jelen rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében és az 5. §-ának (3) bekezdésében előírt és meg nem hosszabbítható határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.

(4) Az egyes cselekményeket annál a hatóságnál kell teljesíteni, amelynél azt korábban, háború nemlétében teljesíteni kellett volna. Ha ez a hatóság valamelyik kereskedelmi és iparkamara volt, a cselekményt a szabadalmi bíróságnál kell teljesíteni.

(5) A cselekmények elfogadása, elutasítása vagy visszautasítása tárgyában az a bíróság határoz, amely arra van hivatva, hogy a pótolt cselekmény felett határozzon.

(6) Az érvénytelen cselekményt hivatalból vissza kell utasítani.

(7) A cselekmény elfogadása vagy elutasítása tárgyában azon eljárás szerint kell eljárni, amely a pótolt cselekmény tekintetében irányadó, azzal a megszorítással, hogy a szabadalmi bíróság bejelentési osztálya minden esetben tanácsban határoz.

(8) Ha az előző bekezdés értelmében szóbeli tárgyalás vagy nyilvános előadás tartandó, a cselekmény elfogadásának vagy elutasításának kérdését előzetesen kell tárgyalni és eldönteni.

(9) A (7) bekezdés értelmében kitüzött szóbeli tárgyalás vagy nyilvános előadás határnapját legalább két hónappal előbb a Szabadalmi Közlönyben, illetve a Központi Védjegyértesítőben ki kell hirdetni, az ügyre vonatkozó lényeges adatok feltüntetésével.

(10) Felszólalási ügyekben az előző bekezdés előírásain túlmenően azt is ki kell hirdetni, hogy a szóbanforgó cselekmény elfogadása vagy elutasítása kérdésébe az 1911: I. tc. 84. §-ának keretein belül mellékbeavatkozásnak van helye.

(11) A cselekményt elfogadó, visszautasító, vagy elutasító végzés ellen az 1911: I. tc. 551. §-ának keretein belül felfolyamodásnak van helye. A felfolyamodás határideje 30 nap.

(12) Ha a bíróság a cselekményt elfogadja, a tárgyalást a pótolt cselekmény felett - akármelyik fél kérelmére - nyomban megtarthatja.

(13) A bíróság az elfogadott cselekmény figyelembevételével az ügy érdemében hozott határozatában a szükséghez képest hatályon kívül helyezi s szóban forgó cselekmény figyelembevétele nélkül korábban hozott határozatokat.

(14) Folyamatban lévő ügyben végzett, a jelen rendelet 3. vagy 5. §-ára alapított cselekménynek az eljárás folytatására halasztó hatálya van.

(15) Ha a szabadalmi bíróság valamely cselekményt felszólalási eljárás vagy olyan eljárás során fogadott el, amely eljárásban harmadik személyek részvétele ki volt zárva, a cselekmény elfogadását a Szabadalmi Közlönyben, illetve a Központi Védjegyértesítőben ki kell hirdetni, az ügyre vonatkozó lényeges adatok feltüntetésével. Még ki nem hirdetett találmányi bejelentés ügyében végzett cselekmény elfogadását a bejelentés közzétételének hirdetésekor, ezzel egyidőben kell kihirdetni.

(16) A jelen rendelet alapján kihirdetett ügyek iratainak megtekintését a szabadalmi bíróság elnöke harmadik személyeknek megengedheti. Az engedély meg nem tagadható, ha a harmadik személy jogos érdekéi valószínűvé teszi.

12. § (1) A jelen rendelet 10. §-a alapján indított perekben a védjegytörlési perekre vonatkozó eljárási szabályokat kell az alábbi eltérésekkel megfelelően alkalmazni.

(2) Ezekben a perekben a félnek ügyvéddel, vagy szabadalmi ügyvivővel kell magát képviseltetnie.

(3) Ezekben a perekben a szabadalmi bíróság bírói osztálya öttagú tanácsban határoz. A tanács elnökét is beszámítva, három jogi és két műszaki képesítető bíróból áll.

(4) Az ipari mintákkal kapcsolatos perekben a szabadalmi bíróság bírói osztálya jogorvoslat kizárásával határoz.

(5) Ha a bíróság végitéletében a 10. § (4) bekezdése alapján megtámadott cselekményt érvénytelennek mondja ki, e határozatában hatályon kívül helyezi a szóbanforgó cselekményre alapított korábbi határozatokat.

(6) A bíróságnak az ilyen peres ügyekben hozott minden olyan jogerős ítéletét, amelynek folyományaként a szóbanforgó ipari tulajdonjog részben vagy egészben érvényét veszti, a Szabadalmi Közlönyben, illetve a Központi Védjegyértesítőben ki kell hirdetni, az ügyre vonatkozó lényeges adatok feltüntetésével.

13. § Az 1895: XXXVII. tc. 54. §-ának és a 107709/ 1907. KM rendelet (Rendeletek Tára. 2238. lap) 36. §-ának rendelkezésit alkalmazni kell akkor is, ha a büntető eljárás folyamán olyan előzetes kérdés merül fel, amely a jelen rendelet 10. §-a alapján indítható perben döntendő el.

Hatálybaléptetés

Zárórendelkezések

14. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) Felhatalmaztatik az iparügyi miniszter, hogy az 1. §-ban felsorolt adatokat a külügyminiszterrel egyetértésben rendeleti úton kiegészítse, illetve módosítsa.

(3) Felhatalmaztatik az iparügyi miniszter, hogy a 2. §-ban, illetve a 3. § (2) bekezdésében, az 5. § (2) bekezdésében, a 6. § (2) bekezdésében, a 7. § (2) és (6) bekezdésében előírt viszonosság fennállását, vagy ennek hiányát, továbbá a 3. § (3) bekezdésében és az 5. § (3) bekezdésében körülírt határidők utolsó napját, végül a 6. § (3) bekezdésében és a 7. § (3) és (4) bekezdéseiben körülírt időszakok tartamát országonkint rendelettel állapítsa meg.

(4) Felhatalmaztatik az iparügyi miniszter, hogy a 7. § (7) bekezdésében és a 8. § (3) bekezdésében előírt évi díjakat a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelettel felemelje, vagy leszállítsa.

Budapest, 1948. évi augusztus hó 19-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök