8920/1948. (VIII. 27.) Korm. rendelet

az elhagyott javak kérdésének rendezéséről szóló 1948: XXVIII. tc. végrehajtása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1948. évi XXVIII. tc. (a továbbiakban: T.) 4., 5. és 7. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A T. a jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

2. § (1) A 727/1945. ME rendelettel (Magyar Közlöny 14. szám) létesített Elhagyott Javak Kormánybiztossága, valamint az 1800/1948. Korm. rendelettel (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 37. szám) felállított Felszámoló Bizottság a jelen rendelet, hatálybalépésével megszűnik.

(2) Az 1800/1948. Korm. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Felszámoló Bizottságba kinevezett bizottsági tagok, továbbá a 2. § (6) bekezdése alapján kiküldött szakértő bizottsági tagok megbizatása, a jelen rendelet hatálybalépésével megszűnik.

3. § (1) A T.-ben és más jogszabályokban, az Elhagyott Javak Kormánybiztosa és a Felszámoló Bizottság részére megállapított hatáskört a pénzügyminiszter gyakorolja.

(2) A 2. § (1) bekezdése értelmében a megszűnt Elhagyott Javak felszámoló Bizottsága és Kormánybiztossága tagjait, valamint alkalmazottait, a szükséghez képest a pénzügyminiszter tárcája létszámába veszi át, - az át nem vett alkalmazottakat szabályszerű végelbánás alá vonja.

(3) Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának megszűnése folytán az elhagyott javak kezelésével kapcsolatban felmerülő kiadások fedezetéről, a pénzügyminisztérium költségvetése keretében kell gondoskodni.

4. § A pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik mindaz, amit a T. és a jelen rendelet kifejezetten, vagy értelemszerűen oda utal, így különösen az alábbi kérdésekben való határozathozatal:

a) az elhagyottság megállapítása, ideértve a T. 1. §-ában meghatározott kivételek fennállásának megállapítását, éspedig a T. 1. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban arra is tekintettel, hogy a tulajdonos az ország területén kívül nem tanusított-e a demokratikus magyar államrend érdekeivel ellentétes magatartást;

b) a bérleti jogviszony fennállásának megállapítása, meghosszabbítása, amennyiben az nincs az iparigazgatóság hatáskörébe utalva [6. § (3) bekezdés], valamint a bérleti díjak összegének és fizetési módozatainak megállapítása;

c) a T. alapján elhagyottnak nem tekinthető javak megváltása, birtokba helyezése és az ezekkel kapcsolatos esetleges kártalanítás.

5. § (1) A T. 1. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban meghatározott kivétel fennállását csak olyan okirat alapján lehet megállapítani, amelyet a belügyminiszter láttamozott.

(2) A T. 1. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott kivétel esetén a vissza nem térés okát olyan okirattal kell igazolni, amelyet a rendelkező hatóság illetékes felügyeleti balósága láttamozott.

(3) A T. 1. §-a (1) bekezdésének d) pontjában említett meghatalmazás érvényességét a fennálló törvényes rendelkezések szerint kell elbírálni.

6. § (1) A pénzügyminiszter által tulajdonosnak elismert az a személy, akinek javai bérlő használatában vannak, a bérleti jogviszonyt hat hónapnál nem rövidebb időre szóló felmondással szüntetheti meg. A pénzügyminiszter a bérlő indokolt kérelmére a tulajdonos és a bérlő szociális helyzetének figyelembevételével a bérleti jogviszony felbontását legkésőbb 1949. évi december hó 31. napjáig megtilthatja.

(2) A bérlő, a tulajdonos által vele közölt felmondástól számított 15 nap alatt a pénzügyminiszternél bejelentheti, hogy a birtokában lévő ingóságot megkívánja váltani. Ha a pénzügyminiszter ezt a kérelmet indokoltnak találja, mindkét fél szociális viszonyaira, valamint az ingóságnak a megváltási szándék bejelentésekor fennálló értékére figyelemmel állapítja meg a megváltási összeget és a fizetés módozatait. Ha az ingóság közület, vagy társadalmi szerv használatában van, úgy a megváltás összege és a fizetési módozat megállapításánál a közület, illetve a társadalmi szerv közérdekű feladatkörét is figyelembe kell venni.

(3) A volt kormánybiztos által bérbeadott vállalatok, vagy üzemek tekintetében a bérlő kérelmére, amennyiben ezt közérdek indokolja, - a vállalat, vagy üzem tárgya szerint az illetékes iparigazgatóság a bérleti díj megállapítása mellett, a bérleti jogviszonynak legfeljebb öt évre való meghosszabbítását rendelheti el. A bérlő a bérleti jogviszony meghosszabbítása iránti kérelmét, a vele között felmondástól számított 15 nap alatt, illetőleg a bérleti idő lejárta előtt 15 nappal terjesztheti elő.

(4) Ha a bérlő a jelen §-ban említett bérleti díjakat három hónapon át nem fizeti anélkül, hogy ezt szociális körülményei indokolnák, a pénzügyminiszter a tulajdonos kérelmére a bérlelet azonnali hatállyal megszüntetheti és a tulajdonost birtokba helyezi.

7. § A T. 2. §-a (1) bekezdésében foglalt kivétel alá, az egyéb feltételek fennforgása esetén, csak azok a kisüzemek, illetőleg kiskereskedések vonhatók, amelyeknek hozama a tulajdonosnak külföldre történt távozásakor nem haladta meg a tulajdonos és családjának eltartásához szükséges összeget.

8. § A T. 4. §-a (2) bekezdésének utolsó mondatában említett értékmegtérítés összege nem haladhatja meg a javak forgalmi értékéi.

9. § A gyámhatóságok az áltáluk elhagyottként kezelt javakat a T. hatálybalépésétől számított 60 nap alatt. részletes elszámolással és leltárral a pénzügyminiszternek adják át.

10. § (1) A jelen rendelet hatálybalépése előtt az elhagyott javak használatáért bármilyen címen fizetett összegek kezelési díj címén teljes egészükben az államkincstárt illetik.

(2) A T. alapján elhagyottnak nem tekinthető és a tulajdonosnak visszaadott javak őrzéséért az államkincstárt a pénzügyminiszter által megállapított, de legfeljebb a javak forgalmi értékének 10%-áig terjedhető megőrzési, illetőleg kezelési díj illeti.

(3) Az államkincstár, illetőleg a javak használója a tulajdonosnak visszaadott javákba fektetett hasznos beruházások megtérítését követelheti. A megtérítés összegét a pénzügyminiszter állapítja meg.

11. § Ha az Elhagyott Javak Kormánybiztosa, az Elnöki Tanács, vagy a Felszámoló Bizottság valamely elhagyott jószágot használatra adott át, az bérbeadásnak minősül, tekintet nélkül arra, hogy a használat fejében ellenérték volt-e kikötve s az bérleti, avagy használati díjnak neveztetett-e.

12. § (1) A T., illetőleg a jelen rendelet szerint a pénzügyminiszter hatáskörébe utalt kérdések tárgyában folyamatban lévő peres és perenkívüli ügyekben a bíróság az eljárást a perköltségek kölcsönös megszűnése mellett megszünteti.

(2) Továbbra is polgári perútra tartoznák a hagyatéki perek, úgyszintén azok a perek, melyekben azt a kérdést kell eldönteni, hogy a háborús távollévők, vagy jogelődje az elhagyottként kezelt vagyontárgyra érvényes jogügyletet kötött-e.

13. § (1) Az elhagyott javakra nézve az államkincstár javára megállapított mindennemű díjat és költséget közadók módjára kell behajtani.

(2) A pénzügyminiszternek harmadik személy javára megváltási, vagy kártérítési összeget, továbbá bérleti, vagy egyéb díjat és költségeket megállapító határozata végrehajtható közokirat.

14. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével a 10490/1945. ME, a 13160/1947. Korm., (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 268. szám, 3042. lap) és az 1800/1948. Korm. rendeleteknek, valamint az egyéb jogszabályoknak a T., illetőleg a jelen rendelet rendelkezéseivel ellentétes szabályai hatályukat vesztik.

Budapest, 1948. évi augusztus hó 19-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök