Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

9910/1948. (IX. 28.) Korm. rendelet

lakáshelyreállítási hozzájárulás fizetése tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Lakások és más helyiségek bérlői kötelesek az 1948. évi október hó 1. napjától az 1949. évi szeptember hó 30. napjáig terjedő idő alatt az esedékes havi bérösszeg egy hónapra eső részének 15 %-át lakáshelyreállítási hozzájárulás (továbbiakban: hozzájárulás) címén az államkincstár részére havonként fizetni. E rendelkezés alkalmazásában bérösszeg alatt a bérnek a különdíjak és a mellékszolgáltatások figyelmen kívül hagyásával számított összegét kell érteni.

(2) A jelen rendelet alkalmazásában bérlőnek minősül a háztulajdonos által, illetőleg a ház bérbeadása felől a magánjog szabályai szerint rendelkezni jogosult személy által használatra átengedett helyiség használója is. Az ilyen használó hozzájárulás címén a házadó kivetése során az illető helyiségre megállapított évi haszonérték egy hónapra eső összegének 15%-át köteles havonkínt fizetni.

(3) Ha a bérlőt jogszabály vagy megállapodás értelmében bérbeszámítási jog illeti meg, ezt a hozzájárulás alapjának megállapításánál figyelembevenni nem lehet; a hozzájárulás alapja tehát ilyen esetben az a bérösszeg, amelyet a bérlő fizetni tartozna akkor, ha őt a beszámítási jog nem illetné még.

(4) Szolgálati illetmény részeként használatra átengedett lakás (szolgálati lakás) után hozzájárulást nem kell fizetni.

(5) A fizetendő hozzájárulásnak egy hónapra eső összege nem haladhatja meg egyszobás lakásra nézve a havi 15 Ft-ot, kétszobás lakásra nézve a havi 30 forintot, háromszobás lakásra nézve a havi 45 forintot, négyszobás lakásra nézve a havi 60 forintot, ötszobás lakásra nézve pedig a havi 80 Ft-ot.

2. § (1) A bérlő köteles a hozzájárulásnak havonként esedékes összegét legkésőbb a hónap 12 napjának 18 órájáig a bérbeadó vagy a bér átvételére jogosult személy kezéhez fizetni.

(2) A bérbeadó köteles a hozzájárulásnak havonként esedékes összegét kiszámítani, a bérlőktől beszedni és a hozzájárulást - külön kivetés bevárása nélkül - minden hónap 15. napjáig az épület fekvése szerint illetékes község (városi adóhivatal, adószámviteli osztály) adópénztári csekkszámlájára befizetni. A községi elöljáróság (városi adóhivatal, adószámvételi osztály), illetőleg az állami adóhivatal a hozzájárulásnak megfelelő összeget az "Építés- és közmunkaügyi minisztérium: Lakáshelyreállítási hozzájárulás, bevételi számla, Budapest" elnevezésű 106.506 számú postatakarékpénztári csekkszámlára utalja át. A postatakarékpénztári csekkszámla elnevezését és számát az építés- és közmunkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve megváltoztathatja.

(3) A hozzájárulás címén befolyt összegeknek lakástermelés céljából való felhasználásáról a Gazdasági Főtanács rendelkezik.

(4) A bérbeadó a fizetendő hozzájárulást legkésőbb az 1949. évi szeptember hó 30. napjáig egy összegben köteles befizetni abban az esetben, ha az esedékes hozzájárulás havi összege épületenként a 10 forintot nem haladja meg. Ha az ilyen bérbeadó hiteltérdemlően igazolja, hogy az ingatlan helyreállítására vagy tatarozására az 1. § (1) bekezdésében megjelölt idő alatt a hozzájárulás évi összegét meghaladó összeget fordított, a beszedett hozzájárulást költségeinek megtérítésére megtarthatja.

3. § Amennyiben a jelen rendeletből más nem következik, a hozzájárulás a bérfizetést érintő minden magánjogi szabály alkalmazása tekintetében a bérösszeg sorsában osztozik; ehhez képest a nemfizetés vagy a késedelmes fizetés a bér nem fizetésének, illetőleg késedelmes fizetésének a jogkövetkezményeivel jár,

4. § Ha a bérbeadó a 2. § (2), illetőleg (4) bekezdésében megszabott határidő alatt a hozzájárulást nem fizette be, azt tőle közadók módjára kell behajtani.

5. § (1) A bérbeadót a hozzájárulás tekintetében a bérlővel egyetemleges fizetési kötelezettség terheli és ehhez képest a be nem fizetett hozzájárulást akár a bérbeadótól, akár a bérlőtől lehet közadók módjára behajtani.

(2) A bérbeadó mentesül az (1) bekezdés szerint őt terhelő hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól, ha a bérlő mulasztását a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, adószámviteli osztálynál) írásban - a bérlő nevének és az elmaradt hozzájárulás összegének megjelölésével - bejelenti, továbbá bejelenti azt is, hogy az esedékes hozzájárulás fizetésének elmulasztása miatt a részére biztosított rendkívüli felmondási jogot (8000/1946. ME rendelet - Magyar Közlöny 165. szám - 25. §) ajánlott levél útján gyakorolta és ezt a postai feladóvevény bemutatásával igazolja.

6. § Késedelmes fizetés esetében a közadókra megállapított adópótlékot kell fizetni.

7. § A hozzájárulást sem elengedni sem mérsékelni nem lehet.

8. § A bérlő a községi elöljáróság (városi adóhivatal, adószámvíteli osztály) által a hozzájárulás fizetése iránt a bérbeadó bejelentése alapján hozzáintézett felhívás ellen annak hozzáérkezésétől számított három nap alatt kifogást tehet azon az alapon, hogy a hozzájárulásnak a bérbeadó által bejelentett összegét neki megfizette, feltéve, hogy ezt olyan nyugta bemutatásával tudja igazolni, amely feltünteti, hogy a nyugtázott összeget hozzájárulás címén fizette.

9. § A bérbeadó és a bérlő egymásközti viszonyában a hozzájárulásra nézve felmerült magánjogi vita eldöntése bírói útra tartozik.

10. § A bérlő által a bérleti jogviszonyból kifolyólag bármilyen címen fizetett és a bérbeadóhoz befolyó összeg felhasználása tekintetében a következő sorrend az irányadó: a) a házfelügyelő és a segédházfelügyelő járandóságai, b) a bérösszeg, c) a különdíjak, d) a házfelügyelő, illetőleg a segédházfelügyelő járandóságának nem minősülő mellékszolgáltatás és e) a hozzájárulás. A bérlőnek ezzel ellenkező rendelkezése érvénytelen.

11. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az építés- és közmunkaügyi miniszterrel egyetértve a pénzügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1948. évi szeptember hó 24-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök