100630/1949. (I. 26.) KH rendelet
a közellátási jegyek és egyéb nyomtatványok kezelésének és elszámolásának szabályozása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 8.836.)
A közellátás biztosításáról szóló 3440/1947. ME rendelet 6. §-ában és a közellátásügyi igazgatás szabályozásáról szóló 3420/1946. ME rendelet 11. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem.
I. Általános rendelkezések
1. §
A rendelet hatálya
A jelen rendelet hatálya alá tartoznak a mezőgazdasági és ipari termékeknek az ellátatlan lakosság között történő hatósági elosztása célját szolgáló jegyek, utalványok és egyéb nyomtatványok, továbbá minden olyan hivatalos űrlap és egyéb nyomtatvány, amelynek használatát a fogyasztók nyilvántartásával, a hatósági ellátással, a kereskedők és iparosok elszámoltatásával, valamint a mezőgazdasági termények, élőállatok, élelmiszerek és ipari termékek forgalmával, felhasználásával és szállításával kapcsolatban a közellátási jogszabályok kötelezően elrendelik (a továbbiakban: közellátási jegyek és egyéb nyomtatványok.)
2. §
A közellátási jegyek és egyéb nyomtatványok előállítása
(1) A közellátási jegyek és egyéb nyomtatványok előállításáról és azoknak a jegykezelő és elszámoltató hatóságok rendelkezésére bocsátásáról az Országos Közellátási Jegyközpont gondoskodik.
(2) Közellátási jegyeket és utalványokat, továbbá a közellátási jogszabályokkal rendszeresített hivatalos űrlapokat és egyéb nyomtatványokat csak az Országos Közellátási Jegyközpont megrendelése alapján és ellenőrzése mellett szabad előállítani.
3. §
Jegykezelő és elszámoltató hatóságok
(1) A közellátási jegyek és egyéb nyomtatványok kezelésével, kiosztásával és elszámoltatásával kapcsolatos teendőket a jegykezelő és elszámoltató hatóságok intézik.
(2) Jegykezelő és elszámoltató hatóságok:
a) az Országos Közellátási Jegyközpont az ország egész területén;
b) az Országos Közellátási Jegyközpont helyi kirendeltsége Budapest székesfővárosban, a közellátási szempontból hozzácsatolt városokban és községekben, a törvényhatósági jogú városokban és azokban a megyei városokban, amelyekben az Országos Közellátási Jegyközpont a belügyminiszter előzetes hozzájárulásával helyi kirendeltséget állított fel;
c) a közellátási felügyelőség, mint az Országos Közellátási Jegyközpont vármegyei, kirendeltsége a vármegye területén;
d) a megyei város polgármestere azokban a megyei városokban, amelyekben az Országos Közellátási Jegyközpontnak helyi kirendeltsége nincsen;
e) a községi elöljáróság nagy- és kisközségekben.
4. §
Közellátási előadó
(1) A közellátási ügyvitel zavartalan biztosításáért megyei városban a polgármester, nagy- és kisközségekben a községi jegyző (körjegyző) felelős. Ha a polgármester vagy a jegyző a közellátási teendőket nem maga intézi, az esküt vagy fogadalmat tett tisztviselők közül állandó közellátási előadót köteles kijelölni. Ha a szükséghez képest több közellátási előadót kell kijelölni, ezeknek ügykörét a polgármester, illetőleg a jegyző állapítja meg.
(2) A közellátási előadó gondoskodik a jogszabályok vagy felsőbb hatósági rendelkezések értelmében a megyei város polgármesterét és a községi elöljáróságot terhelő közellátási feladatok ellátásáról, irányítja és ellenőrzi azok elvégzését, elszámoltatja a közszükségleti cikkek hatósági szétosztásában résztvevő kereskedőket és iparosokat, a közellátási körzetekre osztott helységekben irányítja és ellenőrzi a körzeti jegyfiókokat, továbbá - ha a helyi közigazgatási hatóságokra bízott tennivalók önálló elintézésére nem jogosult - előkészíti mindazokat az ügyeket, amelyek hatósági döntést igényelnek.
II. A fogyasztók nyilvántartása
5. §
Körzeti beosztás, Körzeti jegyfiókok
(1) A fogyasztókat közellátási jegyekkel és egyéb nyomtatványokkal való ellátás céljából városonkint és községenkint nyilván kell tartani.
(2) Budapest székesfőváros és a közellátási szempontból hozzácsatolt városok és községek területén, valamint a törvényhatósági jogú városokban a fogyasztókat körzetenként kell nyilvántartani és közellátási jegyekkel és egyéb nyomtatványokkal ellátni. A fogyasztóknak körzetenkénti nyilvántartását az Országos Közellátási Jegyközpont a megyei városokban és a 8.000-nél nagyobb lélekszámú községekben is elrendelheti. A közellátási körzeteket a törvényhatósági jogú városokban - a helyi viszonyoknak és a helység egyes részei lakottságának figyelembevételével - az Országos Közellátási Jegyközpont helyi kirendeltségének meghallgatásával a polgármester - állapítja meg. Egy-egy közellátási körzetben 4.000-nél kevesebb fogyasztó nem lehet.
(3) Közellátási körzetekre osztott városokban és községekben a fogyasztóknak körzetenkénti nyilvántartását és a közellátási jegyek és egyéb nyomtatványok kiosztását a jegykezelő és elszámoltató hatóság által felállított körzeti jegyfiókok végzik. A körzeti jegyfióknak lehetőleg a körzet területén kell lennie.
(4) A közellátási körzetekre nem osztott megyei városokban és községekben a fogyasztók nyilvántartásával és a közellátási jegyek és egyéb nyomtatványok kiosztásával kapcsolatos teendőket - amennyiben a helységben az Országos Közellátási Jegyközpontnak kirendeltsége nincs - a megyei város polgármestere, illetőleg a községi elöljáróság intézi.
6. §
Közellátási törzslap
(1) A községi elöljáróság, a megyei város polgármestere és a körzeti jegyfiók a fogyasztókat a közellátási jegyekkel és egyéb nyomtatványokkal való ellátás céljából a közellátási törzslapon tartja nyilván. (199. számú nyomtatvány.)
(2) Ugyanazon a közellátási törzslapon kell nyilvántartani a háztartás fejével közös háztartásban élő feleséget, gyermekeket és a háztartáshoz tartozó más személyeket is (például eltartott szülők). Külön törzslapon kell nyilvántartani az albérlőket, ágyrajárókat, intézeti lakókat és háztartási alkalmazottakat.
(3) A közellátási törzslapon nyilván kell tartani minden olyan adatot, amely a háztartásban élő személyek számára, életkorára a hatósági ellátás jogcímére és idejére, az ellátási csoportba sorolásra, a háztartás részére kiosztott közellátási jegyekre, az önellátásra és a háztartás részére kiadott közellátási engedélyekre (őrlési engedély, sertésvágási engedély stb.) vonatkozik. A közellátási törzslapnak valamennyi rovatát pontosan ki kell tölteni és az adatokban beállott változásokat a törzslapon folyamatosan keresztül kell vezetni.
(4) Ha a közellátási törzslap megsérül vagy valami más módon használhatatlanná válik, le kell másolni. A lemásolt törzslapot átlóirányban át kell húzni olyan módon, hogy a feljegyzések olvashatók maradjanak. A másolat jobb felső sarkában hitelesíteni kell: ("másolat hiteléül... község, 194... évi... hó napján ... aláírás, P. H."), az eredeti törzslap jobb felső sarkában pedig utalni kell a másolatra (például: "Másolat készült... községben... évi... hó... napján... aláírás").
A lemásolt törzslapot a jegykezelő és elszámoltató hatóság irattárában évenként beiktatott gyűjtőszám alatt meg kell őrizni.
7. §
Lakóhely-változtatás. Közellátási kijelentő
(1) Ha a hatósági, ellátásra igényjogosult fogyasztó más község vagy város területére költözik, köteles a községi elöljáróságnál, polgármesternél, vagy körzeti jegyfióknál a nyilvántartásból való törlés és a közellátási kijelentő (203. számú nyomtatvány) átvétele végett jelentkezni. A hatóság a közellátási kijelentőt másolópapírral két példányban állítja ki, az első példányt a fogyasztónak kiadja, a másodpéldányt pedig számadási okmányként megőrzi. A közellátási kijelentő kiállítása alkalmával a fogyasztótól a részére kiadott közellátási, jegyeket be kell vonni. A fogyasztó közellátási törzslapját - ha azon az elköltöző személyen kívül több személy nem szerepel - a lemásolt törzslapokkal együtt a jegykezelő és elszámoltató hatóság irattárában évenkint beiktatott gyűjtőszám alatt meg kell őrizni.
(2) A fogyasztó köteles új lakóhelyén a községi elöljáróságnál, polgármesternél vagy körzeti jegyfióknál a közellátási kijelentővel jelentkezni. A hatóság a fogyasztó részére a közellátási kijelentő alapján közellátási törzslapot állít ki és az új lakóhelyéül érvényes közellátási jegyeket a közellátási kijelentő bevonása ellenében a jelentkezés napjától kezdve kiadja. A fogyasztónak a közellátási jegyekre való igényjogosultságát az új lakóhelyen érvényes szabályok szerint kell elbírálni.
(3) Egy község vagy város területén belül történő lakásváltoztatás esetében - Budapest székesfőváros és a közellátási szempontból hozzácsatolt városok és községek területét kivéve - a fogyasztónak közellátási kijelentőt nem kell kérnie, hanem a lakásváltoztatást a községi elöljáróságnál vagy polgármesternél, a közellátási körzetekre osztott helységekben pedig az új lakóhely szerint illetékes körzeti jegyfióknál haladéktalanul be kell jelentenie. A közellátási körzetekre nem osztott megyei városokban és községekben a polgármester, illetőleg a községi elöljáróság a lakásváltoztatást a közellátási törzslapon keresztülvezeti. Közellátási körzetekre osztott helységekben az új lakás szerint illetékes körzeti jegyfiók a bejelentés alapján intézkedik a törzslapnak az előző lakás szerint illetékes körzeti jegyfióktól való megszerzése iránt, a megküldött törzslapon a lakásváltoztatást keresztülvezetik és a törzslapot a kezelése alatt álló többi törzslap közé elhelyezi.
(4) Budapest székesfőváros és a közellátási szempontból hozzácsatolt városok és községek területén történő lakásváltoztatás esetében a fogyasztónak minden esetben közellátási kijelentőt kell kérnie akkor is, ha a lakásváltoztatás egy kerület, község vagy város területén belül történik. Ilyen esetben a közellátási kijelentő kiadása alkalmával a fogyasztó részére kiadott jegyeket bevonni nem kell, hanem ehelyett a közellátási kijelentőn fel kell tüntetni, hogy a fogyasztó milyen közellátási jegyekkel és meddig van ellátva.
(5) Az állandó lakásváltoztatás alkalmával a rendőri kijelentésnél a közellátási kijelentőt is fel kell mutatni. Ez a rendelkezés az egész ország területén érvényes mindazokban a helységekben, ahol rendőri bejelentőhivatal működik.
8. §
Az igényjogosultság megszűnése
Ha a fogyasztónak a közellátási jegyekre való igényjogosultság elhalálozás, az ország területéről történő elköltözés, vagy bármi más ok folytán megszűnik, a háztartás feje köteles az elhalálozást, külföldre történt távozást, vagy az igényjogosultságnak más címen történő megszűnését 8 napon belül, a községi elöljáróságnak, polgármesternek, vagy körzeti jegyfióknak bejelenteni és a fogyasztó részére kiadott közellátási jegyeket visszaszolgáltatni. Az igényjogosultság megszűnését a közellátási törzslapra fel kell jegyezni és a visszaszolgáltatott közellátási jegyeket a selejtanyag-bevételi naplóba be kell vételezni.
III. A közellátási jegyek és egyéb nyomtatványok kezelése
9. §
Jegyek és egyéb nyomtatványok igénylése
(1) A közellátási jegyeket és egyéb nyomtatványokat az Országos Közellátási Jegyközpont igénylése alapján bocsátja a jegykezelő és elszámoltató hatóságok rendelkezésére olyképpen, hogy azokat helyi kirendeltségeinek és a közellátási felügyelőségeknek küldi meg. A községeket és megyei városokat a szükséges közellátási jegyekkel és egyéb nyomtatványokkal - ugyancsak igénylés alapján - a közellátási felügyelőség látja el.
(2) A jegykezelő és elszámoltató hatóságok a közellátási jegyeket és egyéb nyomtatványokat olyan időpontban kötelesek igényelni, hogy a fogyasztóknak közellátási jegyekkel és egyéb nyomtatványokkal való ellátásában fennakadás ne álljon elő. A negyedévi lejárathoz kötött jegyeket azok érvényességének kezdete előtt legalább 60 nappal kell az Országos Közellátási Jegyközpont helyi kirendeltségétől vagy a közellátási felügyelőségtől igényelni. Az Országos Közellátási Jegyközpont helyi kirendeltségei és a közellátási felügyelőségek kötelesek az igényléseket felülvizsgálni és az összesített igénylést a jegyek érvényességének kezdete előtt legalább 45 nappal az Országos Közellátási Jegyközponthoz felterjeszteni.
(3) A közellátási jegyek és egyéb nyomtatványok igénylésénél a szükségletet az utolsó negyedévi adatok alapján, de a várható időközi változásokra figyelemmel kell megállapítani. A megelőző negyedévi mennyiségtől eltérő igénylést részletesen meg kell indokolni. Az esetleges időközi változások fedezésére a törvényhatósági jogú és a megyei városok 5%, a nagy- és kisközségek 2% többletet igényelhetnek.
10. §
Jegyek és egyéb nyomtatványok átvétele
(1) A jegykezelő és elszámoltató hatóságok címére érkező közellátási jegy- és nyomtatványküldeményeket azonnal vagy legkésőbb a megérkezést követő három napon belül bizottságilag kell felbontani és jegyzőkönyv mellett számbavenni. A bizottság tagjai nagy- és kisközségekben a jegyző, a közellátási bizottság elnöke és a községi elöljáróságnak a közellátási ügyeket intéző tisztviselője, megyei városokban a polgármester vagy helyettese, a közellátási ügyek előadója és a polgármester által kijelölt tisztviselő. Az Országos Közellátási Jegyközpont kirendeltségénél és a közellátási felügyelőségnél az átvevő bizottságot a kirendeltség, illetőleg a felügyelőség vezetője alakítja meg.
(2) A térítési díjas közellátási jegyeket és egyéb nyomtatványokat az Országos Közellátási Jegyközpont a kirendeltségeknek és a közellátási felügyelőségeknek, a közellátási felügyelőség pedig a községi elöljáróságoknak és a megyei városok polgármestereinek bizonylat és ellenbizonylat kíséretében küldi meg. A jegyeket és egyéb nyomtatványokat küldő hatóság a bizonylatot és ellenbizonylatot köteles folytatólagos sorszámmal ellátni és azon az igénylés iktatószámát is feltüntetni. A jegyeket átvevő hatóság köteles a bizonylatot a jegyek és egyéb nyomtatványok átvételének elismeréséül, aláírásával és hivatalos bélyegzőjével ellátni és a jegyeket küldő hatóságnak három nap alatt visszaküldeni. Az ellenbizonylatokat sorszám szerint összegyűjtve számadási okmányként meg kell őrizni.
(3) A közellátási körzetekre osztott helységekben az Országos Közellátási Jegyközpont kirendeltségei a megyei város polgármestere és a községi elöljáróság, a körzeti jegyfiókok részére szükséges térítési díjas közellátási jegyek és egyéb nyomtatványokat az előbbi bekezdésben meghatározott módon, bizonylat és ellenbizonylat mellett köteles átadni.
(4) A jegykezelő és elszámoltató hatóságok a címükre sérült burkolattal érkező küldeményeket csak a kézbesítő postahivatal által felvett tényállási jegyzőkönyv, ha pedig a szállítás vasúton történt, az illetékes vasúti kezelőség által felvett jegyzőkönyv egyidejű kézbesítése mellett vehetik át. A közellátási jegyeket és egyéb nyomtatványokat küldő hatóság a csomag sérülése folytán keletkezett hiányokat csak a posta vagy a vasút által erről felvett tényállási jegyzőkönyv csatolása mellett előterjesztett kérelemre vehet figyelembe. A hiányok felderítése végett szükséges lépéseket a küldeményt átvevő hatóság saját hatáskörében is köteles megtenni.
11. §
Nyilvántartó ív és Összesítő kimutatás
(1) A közellátási felügyelőség a megyei városoknak és községeknek, az Országos Közellátási Jegyközpont kirendeltsége és közellátási körzetekre osztott helységekben a megyei város polgármestere vagy a községi elöljáróság a hozzátartozó körzeti jegyfiókoknak kiadott térítési díjas közellátási jegyekről és egyéb nyomtatványokról köteles városonkint, községenkint vagy körzeti jegyfiókonkint külön-külön nyilvántartó ívet (156. számú nyomtatvány) vezetni. A nyilvántartó ív egyik oldalán a lejárathoz kötött, másik oldalán a lejárathoz nem kötött térítési díjas közellátási jegyeket és egyéb nyomtatványokat kell nyilvántartani.
(2) A nyilvántartó ívnek mindkét oldalát negyedévenkint összegezés után le kell zárni. A lejárathoz kötött térítési díjas közellátási jegyeknél és egyéb nyomtatványoknál az elszámolásra kiadott és visszaküldött vagy térítési díj nélkül elszámolt jegyek és egyéb nyomtatványok különbözeteként jelentkező mennyiség mint elszámolandó maradvány jelentkezik. A nyilvántartó ív második részét képező értéknyilvántartásban az elszámolandó maradvány előírási összegének a lerovás összegével egyeznie kell. A lejárathoz nem kötött térítési díjas közellátási jegyeknél és egyéb nyomtatványoknál az elszámolandó maradvány előírási összege és a lerovás összege közötti különbségnek egyeznie kell a következő negyedévre maradványként átvitt közellátási jegyek és egyéb nyomtatványok térítési díjának összegével.
(3) A nyilvántartó ív vezetésére köteles jegykezelő és elszámoltató hatóságok a nyilvántartó ívek negyedévi kezelési eredményét kötelesek az erre szolgáló hivatalos űrlapon (148. és 158. számú nyomtatvány) összesítő kimutatásba foglalni. Az összesítő kimutatást a jegykezelő és elszámoltató hatóság negyedévi zárlat kimutatásához kell csatolni.
12. §
A jegyek kiosztása, Kiosztási jegyzék
(1) A folyamatos beváltásra jogosító közellátási jegyeket - az alábbi kivételtől eltekintve - naptári negyedévenkint az előző negyedév utolsó 5 napja alatt, a lehetőséghez képest egy negyedévre előre egyszerre kell kiosztani.
(2) Azokat az egy hónapra érvényes közellátási jegyeket, amelyeknél az igényjogosultság elbírálása havonkint történik (testimunkás-pótjegy, nehéztestimunkás-pótjegy, második ellátási csoportba tartozók árkiegészítési díjjal terhelt általános közellátási jegyre, stb.) havonkint, az esedékességet megelőző hónap utolsó 5 napján kell kiosztani.
(3) A jegyek kiosztását megelőzően egy példányban el kell készíteni a kiosztási jegyzéket. (51. számú nyomtatvány.) A kiosztási jegyzék alapjául a közellátási törzslap I-III. táblázatának adatai szolgálnak. A kiosztási jegyzék elkészítése előtt minden egyes törzslapon ellenőrizni kell, hogy a törzslap I. táblázatában feltüntetett személyekkel kapcsolatban nem következett-e be a jegykiosztásnál figyelembe veendő változás (például: az ellátottság megszűnése, ellátási csoport megváltozása, felemelt fejadagra való igényjogosultság keletkezése vagy megszűnése, stb.) A kiosztási jegyzék fejrovatában a kiosztásra kerülő jegyek nyomtatványszámát és egységárát, a többi rovatokban pedig a kiadott jegyek darabszámát kell feltüntetni.
(4) Ha a fogyasztónak valamelyik közellátási jegy összes szelvényeire nincs igénye, a felesleges szelvényeket a jegyről le kell vágni és a selejtanyag-bevételi naplóba kell bevételezni. A selejtanyag-bevételi naplóban a kiosztási jegyzék, a kiosztási jegyzéken pedig a selejtanyag-bevételi napló vonatkozó tételszámát fel kell tüntetni.
(5) A kézbesítést végző közeg a kiosztási jegyzék alapján a közellátási jegyeket kiosztja, a térítési díjas jegyekért járó összeget beszedi és a jegyek átvételének elismeréséül az érdekeltekkel a kiosztási jegyzéket aláíratja. Azokat a közellátási jegyeket, amelyek valamely oknál fogva kézbesíthetők nem voltak, a kézbesítő közeg köteles a községi elöljáróságnak, polgármesternek vagy körzeti jegyfióknak nyugtázás mellett visszaszolgáltatni.
(6) Azokon a helyeken, ahol házfelügyelőket alkalmaznak, a közellátási jegyeket a házfelügyelők útján is ki lehet osztani. A házfelügyelők a jegykezelő és elszámoltató hatóság által a jegyek kiosztásával kapcsolatban rájuk bízott feladatokat elvégezni kötelesek.
(7) Azokon a helyeken, ahol a közellátási jegyeknek kézbesítés útján való kiosztása nehézségekbe ütközik, a jegykezelő és elszámoltató hatóság elrendelheti, hogy a jegyeket az érdekelt háztartások - a torlódás elkerülése végett névsor vagy lakóhely szerint csoportosítva - meghatározott helyen és időpontban vegyék át.
(8) A kézbesíthetetlen közellátási jegyeket a ki nem osztott jegykészlethez kell visszahelyezni.
(9) A kiosztási jegyzéket a jegyek kiosztása után le kell zárni és a negyedév utolsó napjától számított egy évig meg kell őrizni.
13. §
Időközi kiosztási jegyzék
(1) A rendes kiosztási, időn kívül kiadott közellátási jegyekről időközi jegyzéket kell vezetni. Az időközi kiosztási jegyzéket a kiosztási jegyzék űrlapján (51. számú nyomtatvány) és ahhoz hasonló módon egy példányban kell vezetni és azt a negyedév utolsó napján le kell zárni.
(2) A közellátási jegyek időközi kiadása alkalmával a már nem érvényes szelvényeket a jegyekről le kell vágni és a selejtanyag-bevételi naplóba be kell vezetni. A kiadás és a bevételezés tételszámára az időközi kiosztási jegyzékben és a selejtanyag-bevételi naplóban kölcsönösen hivatkozni kell.
(3) Az időközi kiosztási jegyzék helyett a nagy lélekszámú helységekben az Országos Közellátási Jegyközpont által rendszeresített bevételi és kiadási naplót, a térítési díjak elszámolására pedig pénztári naplót kell használni (107. 108. és 199. számú nyomtatványok); ezekbe az általános kiosztás eredményét is be kell vezetni. A bevételi, kiadási és pénztári naplót átírással két példányban kell vezetni; az eredeti példányt a negyedév utolsó napján történt lezárás után a negyedévi zárlat kimutatásához kell csatolni.
14. §
Összesítő jegyzék
(1) A kiosztási jegyzékek és időközi kiosztási jegyzékek zárlati eredményeiről negyedévenkint két példányba összesítő jegyzéket (205. számú nyomtatvány) kell készíteni.
(2) A megyei városokban és községekben a körzeti jegyfiókok által kiadott jegyekről, körjegyzőségekben a körjegyzőséghez tartozó községekben kiadott jegyekről összesítő jegyzéket lehet készíteni.
(3) Az Országos Közellátási Jegyközpont városi kirendeltségei és ezeknek körzeti jegyfiókjai az összesítő jegyzék eredeti példányához a térítési díjak befizetését igazoló postatakarékpénztári elismervényeket csatolni kötelesek. A községi elöljáróság és a megyei város polgármestere a térítési díjak befizetését igazoló postatakarékpénztári elismervényeket az összesítő jegyzék másolati példányához csatolva megőrzi.
(4) Az összesítő jegyzék eredeti példányát a negyedévi zárlati kimutatáshoz kell csatolni. A hitelesített másolati példányt a számadási felmentvény időpontjától számított egy évig meg kell őrizni.
15. §
A térítési díjak kezelése és elszámolása
(1) A térítési díj ellenében kiadásra kerülő közellátási jegyeket és egyéb nyomtatványokat szigorú számadási nyomtatványként zárral ellátott helyen kell tartani.
(2) A Jegyekért és egyéb nyomtatványokért beszedett térítési díjat a kiosztási vagy időközi kiosztási jegyzék megfelelő rovatában fel kell jegyezni. Azokon a helyeken, ahol az időközi kiosztási jegyzék helyett bevételi és kiadási naplót vezetnek, a térítési díjakat a pénztári naplóba kell bevezetni.
(3) Az Országos Közellátási Jegyközpont helyi kirendeltségei és ezeknek körzeti jegyfiókjai a befolyt térítési díjakat - amennyiben azok a 100 forint összeget elérik, még a beszedés napján egyébként pedig 8 naponkint - a "FM Országos Közellátási Hivatal, élelmiszerjegyek térítési díja, bevételi számla Budapest" elnevezésű 100.563. számú postatakarékpénztári költségvetési bevételi állami számlára kötelesek befizetni. A megyei városok polgármesterei és a községi elöljáróságok a befolyt térítési díjakat fentieknek megfelelő időpontokban a közellátási felügyelőség, mint az Országos Közellátási Jegyközpont vármegyei kirendeltségének "Közell. jegyek és nyomtatványok térítési-díj bevételi számla" elnevezésű postatakarékpénztári számlájára fizetik be. Ezeknek a számláknak a felsorolását a 9940/1948. Korm. rendelet tartalmazza (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 1948. szeptember 26-i 216. szám). A közellátási felügyelőség az általa kezelt postatakarékpénztári számláról bevételi naplót vezet és azt havonkint lezárva mellékletivel együtt az Országos Közellátási Hivatal számvevőségéhez felterjeszti.
(4) A megyei városok és községek által befizetett térítési díjakat a közellátási felügyelőség a bevételi naplóból - a tételszámokra való kölcsönös hivatkozással - naponkint bevezetik a nyilvántartó ív értékelszámolásának megfelelő rovatába. Az Országos Közellátási Jegyközpont városi kirendeltsége a körzetekre osztott megyei város polgármestere és a körzetekre osztott község elöljárósága a jegyfiókok által teljesített befizetéseket a negyedévi zárlati kimutatás alapján tételenkint részletesen köteles a jegyfiók nyilvántartó ívére feljegyezni.
16. §
Negyedévi zárlati kimutatás
(1) A jegykezelő és elszámoltató hatóságok a felettes hatóságnak, a körzeti jegyfiókok pedig az illetékes jegykezelő és elszámoltató hatóságnak a részükre megküldött térítési díjas közellátási jegyekről és egyéb nyomtatványokról az erre szolgáló hivatalos űrlapon kiállított és szabályszerűen lezárt negyedévi zárlati kimutatásban számolnak el.
(2) A lejárathoz kötött és a lejárathoz nem kötött térítési díjas közellátási jegyekről és egyéb nyomtatványokról külön-külön negyedévi zárlati kimutatást kell készíteni. (147. és 157. számú nyomtatvány.)
(3) A megyei városokban és községekben a körzeti jegyfiókok által kiadott térítési díjas közellátási jegyekről és egyéb nyomtatványokról, körjegyzőségekben pedig a körjegyzőségekhez tartozó községekben kiadott térítési díjas közellátási jegyekről és egyéb nyomtatványokról közös negyedévi zárlati kimutatást lehet készíteni.
(4) A negyedévi zárlati kimutatást a körzeti jegyfiókok az Országos Közellátási Jegyközpont helyi kirendeltségéhez, a megyei városban, vagy községben működő körzeti jegyfiókok a megyei város polgármesteréhez, illetőleg a községi elöljárósághoz, a megyei városok polgármesterei és a községi elöljáróság a közellátási felügyelőséghez, az Országos Közellátási Jegyközpont kirendeltségei és a közellátási felügyelőségek az Országos Közellátási Jegyközpontban kötelesek felterjeszteni.
(5) A negyedévi zárlati kimutatást a megyei városok és községek a negyedévet követő hónap 15. napjáig, az Országos Közellátási Jegyközpont kirendeltségei és a közellátási felügyelőségek a negyedévet követő második hónap 15. napjáig kötelesek a felettes jegykezelő és elszámoltató hatósághoz felterjeszteni.
(6) A negyedévi zárlati kimutatást két példányban kell elkészíteni és az eredeti példányt az (5) bekezdésben megjelölt határidőn belül mellékleteivel együtt kell felterjeszteni. A másolati példányt a kiállító hatóság egy évig megőrizni köteles.
(7) A negyedév lezárása után visszamaradó lejárathoz kötött térítési díjas közellátási jegyeket és egyéb nyomtatványokat a községek és a megyei városok a közellátási felügyelőségének, az Országos Közellátási Jegyközpont kirendeltségeinek körzeti jegyfiókjai pedig a kirendeltségnek a negyedévi zárlati kimutatással együtt visszaküldeni kötelesek. A közellátási felügyelőség és az Országos Közellátási Jegyközpont kirendeltsége ezeket a jegyeket és nyomtatványokat a negyedévi zárlati kimutatás felülvizsgálása után selejtanyagként kezeli.
(8) A lejárathoz nem kötött közellátási jegyeknél és egyéb nyomtatványoknál a negyedév lezárása után visszamaradó készletet a következő negyedévi zárlati kimutatásba kezdő tételként fel kell tüntetni.
(9) Az Országos Közellátási jegyközpont a nagy lélekszámú helységekben a negyedévi zárlati kimutatás mellett külön havi zárlati kimutatások készítését is elrendelheti.
17. §
Selejtanyag-bevételi napló
(1) A negyedévi és az időközi kiosztás során kiosztott, de elhalálozás, lakóhely-változtatás vagy egyéb ok miatt visszaadott közellátási jegyeket és a kiosztás alkalmával a jegyekről levágott szelvényeket a selejtanyag-bevételi naplóba kell elszámolni.
(2) A selejtanyag-bevételi naplóba nem a visszaadott közellátási jegyek számát, hanem azok szelvényeinek számát kell bejegyezni és a jegy visszaadásának vagy a jegyszelvények bevonásának okát is fel kell tüntetni.
(3) A visszaszolgáltatott közellátási jegyeket és a bevont jegyszelvényeket színes irónnal érvényteleníteni kell. Az érvénytelenített jegyek és jegyszelvények a selejtanyag-bevételi napló mellékletei; azokon a napló tételszámát fel kell tüntetni.
(4) A selejtanyag-bevételi naplót a kiosztási jegyzék céljára szolgáló hivatalos űrlapon (51. számú nyomtatvány) másolópapír felhasználásával két példányban kell vezetni. A naplót a negyedév utolsó napján le kell zárni és eredeti példányát a negyedévi zárlati kimutatással együtt a felettes ügykezelő és elszámoltató hatósághoz fel kell terjeszteni. A hitelesített másolati példányt az utolsó bejegyzés keltétől számított egy évig meg kell őrizni.
18. §
Sérült, rontott közellátási jegyek és egyéb nyomtatványok kezelése
A jegykezelő és elszámoltató hatóságokhoz sérülten vagy nyomdahibával érkezett, kezelés közben elrontott vagy megsérült közellátási jegyeket és egyéb nyomtatványokat a fogyasztók részére kiszolgáltatni nem szabad. Az ilyen jegyeket és egyéb nyomtatványokat a többiektől elkülönítve kell kezelni és a negyedévi zárlati kimutatás felterjesztése alkalmával azoknak leírását kell kérni.
IV. A kereskedők és iparosok elszámoltatása
19. §
A beváltott jegyek elszámolása
A hatósági ellátás céljára kiutalt közszükségleti cikkek forgalomba hozatalában résztvevő kereskedő és iparos az általa beváltott közellátási jegyekkel és egyéb nyomtatványokkal - amennyiben valamely jogszabály másképpen nem rendelkezik - havonkint legalább egyszer köteles az illetékes jegykezelő és elszámoltató hatóságnak elszámolni.
20. §
Elszámoló lap
(1) A kereskedő és az iparos az általa beváltott jegyszelvényeket a "közellátási jegy- (utalvány-), szelvények elszámoló lapja" elnevezésű hivatalos űrlapra felragasztva köteles elszámolásra benyújtani. A jegyszelvényeket fajtánkint és fejadagok szerint csoportosítva külön-külön elszámoló lapra kell felragasztani. Elszámoló lapra 100 darab szelvényt kell ragasztani. A kereskedőt és iparost elszámoló lappal a jegykezelő és elszámoltató hatóság látja el.
(2) A jegykezelő és elszámoltató hatóság az elszámolt jegyszelvényeket színes irónnal vagy átfestéssel érvényteleníti és azután az egyes elszámolások papíranyagát külön-külön kötegeli. Minden köteg fedőlapján vagy borítékján fel kell tüntetni az elszámolt jegyszelvényeknek megfelelő közszükségleti cikk mennyiségét és az elszámolás időpontját. A köteget zárt helyen az elszámolásból számított hat hónapig meg kell őrizni.
(3) A jegykezelő és elszámoltató hatóság a kereskedő és iparos elszámoltatása alkalmával azt is ellenőrzi, hogy a kereskedő vagy iparos részére hatósági ellátás céljára közszükségleti cikkek - az elszámolt mennyiség kivételével - a kereskedőnél vagy iparosnál tényleg megvannak-e. Az észlelt hiányokat a községi elöljáróság és a megyei város polgármestere a közellátási felügyelőségnek az Országos Közellátási Jegyközpont helyi kirendeltségei pedig a törvényhatósági jogú város polgármesterének jelenteni kötelesek.
V. Vegyes, büntető és hatálybaléptető rendelkezések
21. §
Selejtezés
(1) A községi elöljáróság és a megyei város polgármestere a hat havi megőrzési idő leteltével kiselejtezendő közellátási jegyeket és egyéb nyomtatványokat lepecsételt csomagba zárva a közellátási felügyelőséghez köteles megküldeni. Az Országos Közellátási Jegyközpont helyi kirendeltségének jegyfiókjai a selejtanyagot a kirendeltségnek kötelesek beszolgáltatni.
(2) A közellátási felügyelőségek és az Országos Közellátási Jegyközpont kirendeltségei a kiselejtezett papíranyagot az Országos Közellátási Jegyközpont rendelkezéséig megőrzik és annak mennyiségét további intézkedés végett minden évben június hó 1-én és december hó 1-én az Országos Közellátási Jegyközpontnak bejelentik.
22. §
Büntető rendelkezések
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő az, aki
a) a 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére közellátási jegyeket és egyéb nyomtatványokat az Országos Közellátási Jegyközpont megrendelése nélkül előállít;
b) a 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére más községbe vagy városba költözésekor a lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságnál, polgármesternél vagy körzeti jegyfióknál a nyilvántartásból való törlés és a közellátási kijelentő átvétele végett nem jelentkezik;
c) a 8. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a háztartásához tartozó fogyasztó elhalálozását, az ország területéről történő eltávozását vagy a közellátási jegyre való igényjogosultságának bármilyen más ok folytán történő megszűnését a községi elöljáróságnak, polgármesternek vagy körzeti jegyfióknak nem jelenti be és a közellátási jegyeket nem szolgáltatja vissza;
d) a 20. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a beváltott közellátási jegyekkel nem a hivatalos elszámoló lapon számol el.
(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk rendelkezései irányadók.
(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földművelésügyi minisztert kell tekinteni, aki ezt a jogkörét az Országos Közellátási Hivatal útján gyakorolja.
23. §
Hatálybaléptető rendelkezések
Ez a rendelet 1949. évi február hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 10540/1946. KM rendelet a 103300/1947. KM rendelet, a 103460/1947. KM rendelet és a 102680/1948. KH rendelet, valamint a 104200/1948. KH rendelet 6. §-a hatályát veszti.
Budapest, 1949. évi január hó 25-én.
A miniszter helyett:
Szobek András s. k.
államtitkár