1030/1949. (II. 1.) Korm. rendelet
forgalmi értékkel nem rendelkező egyes értékpapírok (szövetkezeti üzletrészjegyek) kiselejtezése tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 6.118.)
A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. évi LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § (1) Az állam, a törvényhatóság, a város, a község, ezek vállalatai és üzemei, valamint a pénzintézetek (a továbbiakban: letéti helyek) kötelesek kiselejtezni a birtokukban vagy őrizetükben lévő és magyar állampolgár vagy Magyarországon székhellyel bíró jogi személy tulajdonában álló, illetőleg magyar állampolgár vagy Magyarországon székhellyel bíró jogi személy javára letétbe helyezett azokat az értékpapírokat (szövetkezeti üzletrészjegyeket), amelyeknek forgalmi értéke nincs.
(2) Az (1) bekezdés szempontjából magyar állampolgárnak kell vélelmezni azt, akinek lakóhelye Magyarország területén van, hacsak a letéti helynek nincs tudomása arról, hogy az érdekelt személy külföldi állampolgár.
2. § Az 1. § rendelkezései alá tartoznak
1. a jelen rendelet I. mellékletében felsorolt állami kibocsátású értékpapírok,
2. a jelen rendelet II. mellékletében felsorolt részvénytársaságok által kibocsátott részvények (részvényutalványok, ideiglenes elismervények) és élvezeti jegyek, illetőleg az ugyanott felsorolt szövetkezetek üzletrészjegyei, végül
3. a nem állami, belföldi kibocsátású olyan kötvények, záloglevelek, pénztárjegyek és sorsjegyek, amelyek forgalomban nem lévő belföldi pénznemre szólnak.
3. § A letéti helyek kötelesek a 2. § 1. pontja alá tartozó értékpapírokat az 1949. évi március hó 15. napjáig a központi állampénztár házipénztárába (Budapest, V. ker., József-Nádor-tér 2-4. szám) beszállítani. A 2. § 2. és 3. pontja alá tartozó értékpapírok (szövetkezeti üzletrészjegyek) hozzávetőleges súlyszerinti mennyiségét a letéti helyek az 1949. évi március hó 15. napjáig kötelesek a Papírgyártó Ipari Központtal (Budapest, V. ker., Arany János-utca 10. szám, II. em.) közölni és a Papírgyártó Ipari Központnak - felhívására - térítés ellenében rendelkezésére bocsátani.
4. § (1) A jelen rendelet rendelkezései nem terjednek ki
1. az olyan értékpapírra (szövetkezeti üzletrészjegyre), amelyre vonatkozólag az, akinek az értékpapír (szövetkezeti üzletrészjegy) tekintetében bármilyen joga áll fenn, a letéti helynél legkésőbb az 1949. évi február 28. napjáig a kiselejtezés ellen kifogást emel,
2. az olyan értékpapírra (szövetkezeti üzletrészjegyre), amelyet az értékpapír kibocsátója, illetőleg az érdekelt szövetkezet által az 1949. évi február hó 21. napjáig előterjesztendő kérelemre a pénzügyminiszter a kiselejtezés alól mentesít,
3. az olyan értékpapírra (szövetkezeti üzletrészjegyre), amelyet a jelen rendelet hatálybalépése előtt bírói letétbe helyeztek,
4. vasúttársaság által kibocsátott kötvényre.
(2) Az (1) bekezdés 2. pontja esetében a mentesítést legkésőbb az 1949. évi február hó 28. napján a Magyar Közlöny hivatalos részében hírdetménnyel közzé kell tenni.
5. § A jelen rendelettel elrendelt kiselejtezés teljesítéséből kifolyólag a letéti helyekkel szemben kártérítési igényt támasztani nem lehet.
6. § (1) A letéti helyek az 1949. évi március hó 15. napjáig kötelesek a pénzügyminiszterhez jelentést tenni a birtokukban vagy őrizetükben lévő s a 2. § alá nem tartozó azokról az értékpapírokról (szövetkezeti üzletrészjegyekről), amelyeknek megítélésük szerint nincs forgalmi értéke.
(2) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a jelen rendelettel elrendelt kiselejtezést rendeletileg megfelelő határidő kitűzésével a 2. § alá nem tartozó, forgalmi értékkel nem rendelkező értékpapírokra (szövetkezeti üzletrészjegyekre) kiterjeszthesse.
7. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1949. évi január hó 28-án.
Rákosi Mátyás s. k.,
miniszterelnökhelyettes