103700/1949. (V. 21.) NM rendelet

a kisipari termelőszövetkezetek tagjainak önkéntes társadalombiztosításáról szóló 4004/1949. (IV. 30.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3500.)

A 3500 (91) 4004/1949. Korm. rendelet (Rendeletek Tára 674. o.; továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem:

1. § (1) A 7830/1948. Korm. rendelet (Rendeletek Tára 1.644. o.) 3. §-ában meghatározott kisipari termelőszövetkezetek tagjaikat (a továbbiakban: szövetkezeti tagok) az Országos Társadalombiztosító Intézetnél (a továbbiakban: OTI) önkéntesen biztosíthatják.

(2) A szövetkezeti tagok önkéntes biztosítása kiterjed a 1927. XXI. törvénycikkel (a továbbiakban: T.) szabályozott betegségi és baleseti, valamint az 1928. XL. törvénycikkel szabályozott öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításra.

2. § (1) Az önkéntes biztosításban részvétel felett az érdekelt szövetkezeti tagok tagértekezletükön szótöbbséggel határoznak. A tagértekezlet határozata az Országos Kisipari Szövetkezet (a továbbiakban: OKISZ) jóváhagyásával válik jogérvényessé.

(2) A tagértekezletnek az önkéntes biztosításban részvételt kimondó többségi határozata az illető szövetkezetnek valamennyi tagjára kötelező.

(3) Az önkéntes biztosításban részvételt kimondó tagértekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni és annak az OKISZ által hitelesített másolati példányát a biztosítás tárgyában tagértekezlet napját követő nyolc nap alatt az OTI-hoz intézendő első bejelentéséhez csatolni kell.

3. § A jelen rendeleten alapuló önkéntes biztosítás szempontjából a szövetkezetet ugyanazok a kötelezettségek terhelik mint a kötelező biztosításban a munkáltatót.

4. § A szövetkezeti tagokat az önkéntes biztosítás jogosultsága egészségi állapotukra vagy életkorukra tekintet nélkül megilleti, tehát ezen a címen velük szemben korlátozó rendelkezések nem állanak fenn.

5. § (1) A szövetkezeti tagokat az OTI területileg illetékes helyi szervénél (kerületi pénztár, kirendeltség) kell biztosításra bejelenteni.

(2) A szövetkezeti tagok biztosításra bejelentése tekintetében a 70400/1947. NM rendeletben (Rendeletek Tára 593. o.) és az azt módosító vagy kiegészítő rendeletekben a kötelező biztosításra nézve meghatározott általános szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentéseket a szövetkezet a kötelező biztosításra irányadó törvényes határidőkben köteles megtenni. Az első alkalommal történő bejelentésnél a biztosítási viszony kezdő napjául a biztosítást elhatározó tagértekezlet napját kell tekinteni. A továbbiakban a szövetkezeti tagság kezdőnapját, illetőleg a tagság megszűnésének napját kell a biztosítási viszony keletkezése, illetőleg megszűnése tekintetében alapul venni.

(4) A bejelentések késedelmes vagy szabálytalan teljesítéséből, illetőleg a bejelentés elmulasztásából folyó törvényes felelősség (3. §) a szövetkezetet terheli.

6. § (1) A szövetkezeti tagok után járó biztosítási járulékokat Nagy-Budapesten, illetőleg Nagy-Budapest közigazgatási szervezetének megalakulásáig: Budapest székesfővárosban, Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest megyei városokban havi 800 forint, más városokban és községekben pedig havi 600 forint átalányösszeg után kell fizetni.

(2) A járulékkulcs az (1) bekezdés alatt megállapított átalányösszeg 11%-a, amelyből a betegségi biztosítási járulékkulcs 6%, a baleseti biztosítási járulékkulcs 1%, az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási járulékkulcs pedig 4%.

(3) A biztosítási járulékok naptári hónapokra, mégpedig minden hónapra vonatkozóan ugyanannak a hónapnak tizenötödik napjáig esedékesek és azokat a szövetkezet köteles az OTI-hoz befizetni. A járulékfizetés terén esetleg felmerülő mulasztásokért a törvényes felelősség ugyancsak a szövetkezetet, illetőleg annak jogutódját terheli.

(4) Ha a szövetkezet a biztosítási járulékokat az esedékességet követő hónap utolsó napjáig sem fizeti meg, az OTI az illető szövetkezet tagjainak és azok családtagjainak segélyezését ez időpontot követően beszűnteti. Ez a korlátozás azonban nem terjed ki a már jogerősen megállapított, illetőleg folyamatban lévő segélyezésekre.

(5) A szövetkezeti tagok keresőképtelenséggel járó betegsége tartamára a keresőképtelenség huszonnyolcadik napja után a biztosítási járulékokat nem kell megfizetni.

7. § (1) A biztosításra kötelezett szövetkezeti tagokat és azok igényjogosult családtagjait (T. 32. §) a biztosítási szolgáltatások - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - ugyanolyan mértékben és ugyanazokkal a feltételekkel illetik meg, mint a kötelezően biztosított tagokat és azok igényjogosult családtagjait.

(2) A jelen rendelet alapján önkéntesen biztosított tagok és igényjogosult családtagjaik (T. 32. §) a kötelező biztosításban megállapított betegségi biztosítási szolgáltatások közül nem igényelhetnek:

1. táppénzt,

2. terhességi és gyermekágyi segélyt, továbbá

3. minden egyéb, a táppénz hányadában kifejezett vagy annak jellegével bíró készpénzszolgáltatást.

(3) Nem esik a (2) bekezdésben foglalt korlátozás alá az anyasági és temetkezési segély, amelyek a szövetkezeti tagokat, illetőleg igényjogosult családtagjaikat (T. 32. §) is megilletik.

8. § A betegségi biztosítási szolgáltatások igénylése céljából szükséges munkáltatói igazolásokat (munkáltatói igazolvány stb.) a szövetkezet köteles az igényogosultaknak kiszolgáltatni.

9. § Az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításban a biztosítási szolgáltatásokra jogosultság, valamint a váromány épsége szempontjából a jelen rendeleten alapuló önkéntes biztosításban eltöltött idő a kötelező biztosításban eltöltött idővel azonos elbírálás alá esik azzal, hogy a biztosítási szolgáltatások szempontjából ezt az időt a kötelező biztosításban megállapított V. járadékcsoportba sorozott munkakörben eltöltött időnek kell tekinteni.

10. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1949. évi május hó 11-én.

Olt Károly s. k.

népjóléti miniszter