1380/1949. (II. 12.) Korm. rendelet
a közszolgálati alkalmazottak belföldi hivatalos kiküldetése és átköltözködése alkalmával felszámítható illetmények újabb szabályozása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 0.068.)
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § (1) A közszolgálati alkalmazottat (a továbbiakban: alkalmazott) belföldi hivatalos kiküldetés (a továbbiakban: kiküldetés) esetén, ha a kiküldetés helye
az I. lakáspénzosztályba tartozik, 24 forint,
a II. lakáspénzosztályba tartozik, 22 forint,
a III. lakáspénzosztályba tartozik, 18 forint
napidíj illeti meg.
(2) Azt az alkalmazottat, aki kiküldésével kapcsolatban nem valamely lakott helyen, hanem külterületen végzi hivatalos teendőit, annak a helységnek megfelelő napidíj illeti meg, amely helységhez az a terület tartozik, ahol hivatalos ténykedést fejt ki.
(3) Ha az alkalmazott kiküldetése alkalmával több helységet érint, napidíját mindig annak a helyiségnek megfelelően kell megállapítani, amely helységben hivatalos működését 0 óra után először kezdi meg.
2. § (1) Az 1. § értelmében járó napidíjon felül az alkalmazott felszámíthatja a szállásköltség címén ténylegesen felmerült kiadásait is.
(2) A szállásköltség címén felmerült kiadásokat az alkalmazott nyugtával köteles igazolni.
(3) A jelen § alapján az alkalmazott még igazolt kiadások címén sem számíthat fel
az I. lakáspénzosztályba tartozó helyeken 26 forintnál,
a II. lakáspénzosztályba tartozó helyeken 23 forintnál,
a III. lakáspénzosztályba tartozó helyeken 15 forintnál
többet.
(4) Ha az alkalmazott kiküldetése alkalmával több helységet érint, a szállásdíjára irányadó lakáspénzosztály megállapítása szempontjából azt a helységet kell figyelembe venni, amelyben éjfél előtt utoljára hivatalos ténykedést kifejtett.
(5) Az az alkalmazott, aki állami szállodában szállt meg, a szállás igazolt költségét akkor is elszámolhatja, ha az a (3) bekezdésben megállapított összegnél nagyobb, de ennek 110%-át nem haladja meg.
3. § (1) Az alkalmazott hat óránál rövidebb kiküldetés esetén napidíjat nem számíthat fel, ha a kiküldetés hat-tizenkét órára terjed, fél napidíj, tizenkét órán túl pedig egész napidíj jár.
(2) Ha a kiküldetés időtartama ugyanazon a helyen megszakítás nélkül hatvan napot meghaladja, az alkalmazott a hatvanegyedik naptól kezdve szállásköltség címén még igazolt kiadások esetében sem számíthat fel többet a 2. § (3) bekezdése szerint irányadó összeg felénél.
4. § Különvonat használatát csak a közlekedésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben adott hozzájárulása alapján lehet engedélyezni.
5. § (1) Az alkalmazott részére engedélyezett kiküldetési illetményátalányokat a jelen rendelet hatálybalépését követő hónap 1. napjától kezdődően a következő rendelkezés alapulvételével újból kell megállapítani.
(2) Az alkalmazott részére csak napidíjátalányt és fuvarátalányt lehet megállapítani.
(3) A napidíjátalány összegét a külszolgálatban havonta előreláthatólag eltöltendő napok számának figyelembevételével kell kiszámítani és megállapítani.
A napidíjátalány megállapításánál, ha az kizárólag Budapestre történő kiküldetésekre vonatkozik, 24 forint napidíjat és naponta 26 forint szállásdíjat, minden egyéb esetben 20 forint napidíjat és naponta 18 forint szállásdíjat kell alapul venni.
(4) Annak az alkalmazottnak a részére, aki kiküldetésével kapcsolatban a kiküldő hatóság megállapítása szerint minden hónapban előre megállapítható, vasúton meg nem tehető utat tesz meg, a napi díjátalányon felül fuvardíjátalányt is lehet engedélyezni. A fuvardíjátalány nem lehet több az alkalmazott által havonta átlag megteendő út hossza és a fuvarpénz szorzata által adódó összegnél.
(5) Ha a kiküldetési átalányban részesülő alkalmazott az átalány megállapításának alapjául vett kiküldetési napokat vagy a tengelyen megteendő utat bármilyen okból nem teszi meg, az ennek megfelelő részt a napidíj, illetőleg a fuvardíjátalányból a rákövetkező második hónapban le kell vonni, abban az esetben viszont, ha az átalány megállapításának alapjául szolgáló időnél hosszabb időt, illetőleg a megállapítás alapjául szolgáló útnál hosszabb utat tett meg, a különbözetet szabályszerű útiszámlában elszámolhatja. A napidíjban, illetőleg a fuvardíjátalányban részesülő alkalmazott fegyelmi és anyagi felelősség mellett jelenteni köteles azt, hogy az átalány megállapításánál figyelembe vett kiküldetésben eltöltött napok számában, vagy pedig a tengelyen megteendő út hosszában változás történt.
(6) Vasúti bérletjegyet csak annak az alkalmazottnak a részére lehet biztosítani, aki állandó külszolgálatot köteles ellátni. Az ilyen alkalmazott részére is csak arra az útvonalra lehet vasúti bérletjegyet biztosítani, amelyet időnkint visszatérően beutazni köteles. Ha a vasúti bérletjeggyel ellátott alkalmazott hivatali beosztásában olyan változás áll be, amelynek következtében az alkalmazott a vasúti bérletjegyet kiküldetésével kapcsolatban használni már nem tudja, a bérletjegyet be kell vonni és az államvasutak igazgatósága útján annak az alkalmazottnak a részére kell érvényesíttetni, aki a bérletjegyben feltüntetett útvonalon a külszolgálatot a jövőben ellátni köteles.
6. § Az az alkalmazott, aki hivatali teendőinek ellátásával kapcsolatban rendszeresen visszatérő kiküldetést tartozik teljesíteni, három hónaponként útitervet köteles készíteni. Az útitervben fel kell tüntetni a megteendő hivatalos út főbb állomásait, valamint azt is, hogy az egyes állomáson előreláthatólag mennyi ideig kell az alkalmazottnak tartózkodnia. Az útitervet a kiküldetést engedélyező hatóság hagyja jóvá.
7. § Az engedélyezett rendszeres kiküldetésekről, valamint az esetenkénti kiküldetésekről minden hatóság, hivatal, intézet, intézmény (a továbbiakban: hatóság) vezetője a beosztott alkalmazottakra nézve személyenként külön-külön olyan feljegyzést tartozik vezetni, amelyből megállapítható legyen, hogy az egyes alkalmazottak részére milyen rendszeres és milyen esetenkinti külszolgálat engedélyeztetett. A rendszeres külszolgálatra vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni azt is, hogy az alkalmazott részére mely hatóság részéről, milyen szám alatt, milyen összegű napidíj és fuvarátalány engedélyeztetett, továbbá azt is, ha az alkalmazott részére a hatóság vasúti bérletjegyet biztosított.
8. § Ha valamely alkalmazott több költségvetési alcím terhére köteles kiküldetést teljesíteni és részére ezzel kapcsolatban napidíj-, illetőleg fuvardíjátalány, vagy vasúti bérletjegy engedélyeztetik, a napidíjat, illetőleg a fuvardíjátalányt mindig annak az alcímnek terhére kell folyósítani, amely alcím alatt az alkalmazott állandó szolgálati beosztásának megfelelő munkakör költségei előirányoztattak. Azoknak a címeknek a körében történő kiküldetéseknél, amelyek körében a hivatalos feladatait más címhez tartozó alkalmazottak látják el, a megállapított napidíj-, illetőleg fuvarátalánynak, valamint az esetleges vasúti bérletjegynek az árát - illetőleg az aránylagos részt - annak a címnek a javára kell megtéríteni, amelynek állományába a kiküldött alkalmazott tartozik.
9. § (1) A 6. § hatálya alá tartozó alkalmazottak részére, ha napidíj- vagy fuvardíjátalányban nem részesülnek, a jóváhagyott útiterv esetében külön kiküldetési rendeletet kiadni nem kell.
(2) A kiküldetési rendeletben a 7. §-ban megállapított körülményeket kell feltüntetni.
(3) A napidíj-, illetőleg fuvardíjátalányban részesülőknél a jóváhagyott útiterv (utazási engedély) pótolja a kiküldetési rendelvényt.
(4) Mind az útitervben, mind pedig az utazási engedélyben vagy kiküldetési rendeletben fel kell tüntetni az útirányt. A kiküldött a hivatalos teendőket a lehetőség szerint úgy köteles elvégezni, hogy egy út alkalmával ugyanazon kiküldetési helyre csak egy ízben szálljon ki.
10. § (1) Az ügymenet egyszerűsítése érdekében a pénzügyminiszter a Gazdasági Főtanács főtitkárával egyetértve az útitervre és az utazási engedélyre egységes nyomtatványt rendszeresíthet.
(2) Mind az útitervben, mind pedig az utazási engedélyben az alábbi adatokat kell feltüntetni:
a) a szolgálati helyről való elutazás időpontját, állandó visszatérő kiküldetések esetén pedig, ha az időpont pontosan nem állapítható meg, annak megjelölését, hogy az alkalmazott havonta hányszor köteles az utat megtenni,
b) a kiküldetési helyre való megérkezés előrelátható időpontját, az állandóan visszatérő kiküldetésben lévő alkalmazottaknál pedig az előreláthatóan úton töltendő időt,
c) a megteendő út hosszát vasúton, tengelyen,
d) a kiküldetési helyen elvégzendő feladat pontos megjelölését,
e) a feladat elvégzésére előreláthatólag szükséges idő tartamát,
f) a visszaindulás időpontját (a rendszeresen visszatérő kiküldetésben lévő alkalmazottaknál erre a pontra vonatkozóan nyilatkozni nem kell),
g) a megérkezés előrelátható időpontját,
h) a hazafelé megteendő út hosszát vasúton, tengelyen.
11. § Ha a szolgálat érdeke azt kívánja, hogy egyes alkalmazottak az engedély bevárása nélkül azonnal kiküldessenek, a közvetlen hivatali elöljáró engedélyével - hivatali főnöknél engedély nélkül - a kiküldetést végre lehet hajtani, ebben az esetben azonban a közvetlen elöljáró hivatali főnök a kiküldetést azonnal jelenteni köteles a kiküldetés engedélyezésére illetékes hatóságnak és utólag kell kikérnie az engedélyezést.
12. § Az alkalmazottak áthelyezésével kapcsolatban felszámítható átköltözködési átalány összegének megállapítására vonatkozólag továbbra is a 12710/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 243. szám) 1. §-a (1) bekezdésében és 7. §-ában foglalt rendelkezések maradnak érvényben.
13. § Az az alkalmazott, akinek állomáshelye vagy pedig az áthelyezése kapcsán elfoglalandó új állomáshelye a legközelebbi vasútállomástól két kilométernél nagyobb távolságra van, az állomáshely és a vasútállomás közötti távolság után a 14. § (1) bekezdésében megállapított fuvardíjat számolhatja el.
14. § (1) Abban az esetben, ha az átköltözés a vasúti- vagy a hajóközlekedés időleges szünetelése miatt csak tengelyen történhetik, az alkalmazott a tengelyen megtett út igazolt költségét és az átköltözködési átalányt számolhatja el. A tengelyen megtett út költsége címén az alkalmazott, - ha legfeljebb három családtag után kap családi pótlékot, - egy darab 3 tonnás tehergépkocsi, ha négy vagy annál több családtag után kap családi pótlékot, két darab 3 tonnás tehergépkocsi hivatalos fuvardíjat számolhatja el.
(2) Az az alkalmazott, aki eddigi állomáshelyéről új állomáshelyére vasúton csak olyan kerülővel költözhetett át, amely a két hely között vasúton megteendő út hossza a tengelyen megteendő út hosszának kétszeresét meghaladja, tengelyen történő átköltözködés esetén a tengelyen megtett út igazolt költségét, legfeljebb azonban a jelen § (1) bekezdése szerint számított fuvardíjat, valamint az átköltözködési átalányt akkor is felszámíthatja, ha a régi és az új állomáshelye között a vasúti forgalom fennáll.
15. § (1) Az alkalmazott más állomáshelyre történő áthelyezése alkalmával az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor számíthat fel áthelyezési költséget, ha:
a) nős, vagy családi pótlékban részesül és hivatali főnöke útján igazolja, hogy legalább a háztartása viteléhez szükséges felszerelést új állomáshelyére saját és családja részére lakást bérelt;
b) nőtlen és igazolja, hogy új állomáshelyére legalább egy szoba bútort átszállított és hogy új állomáshelyén a maga részére lakást tudott biztosítani.
(2) Az alkalmazott csak abban az esetben vonható az (1) bekezdés a) pontja alá, ha felesége, illetőleg az a családtagja, aki után családi pótlékban részesül, az új állomáshelyére átköltözött. Jelen rendelet alkalmazása szempontjából a feleséget akkor is családtagnak kell tekinteni, ha utána az alkalmazott azért nem részesült családi pótlékban, mert a családi pótlék és a lakbérsegély kétszeres összegét elérő jövedelme vagy keresete van.
(3) Ha a nős (családi pótlékban részesülő) alkalmazott családtagja az áthelyezést követően utólag átköltözik, az érdekelt részére az átköltözködési költséget pótlólag ki kell utalni.
(4) A jelen § (1) bekezdése b) pontja alá nem eső nőtlen alkalmazott más állomáshelyre történő áthelyezése esetén személypoggyászának igazolt szállítási költségét számíthatja fel. Ezen a címen azonban legfeljebb száz kilogramm személypoggyász szállítási költséget lehet felszámítani.
16. § Az illetékes miniszter engedélyt adhat az átköltözködési költség felszámítására olyan esetben is, amikor igazoltnak látja azt, hogy az alkalmazott új állomáshelyére az áthelyezést követő egy éven túl tudott csak önhibáján kívül álló okból átköltözködni. Az átköltözködés meghosszabbítására vonatkozó engedély legfeljebb egy félévre szólhat, az azonban félévenkint meghosszabbítható.
17. § A jelen rendelet hatálybalépésével a 12710/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny 243. szám) 1., 3. és 8. §-ában, valamint az 530/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 13. szám) 1. §-ában foglalt rendelkezések hatályukat vesztik.
18. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról az illetékes miniszter (a Legfelsőbb Állami Számvevőszék Elnöke) gondoskodik.
Budapest, 1949. évi február hó 11-én.
Dobi István s. k.
miniszterelnök