1949. évi 13. törvényerejű rendelet

a múzeumokról és műemlékekről

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §[1]

2. §[2]

3. §[3]

4. §[4]

II. FEJEZET

Közgyüjtemények

5. §[5]

6. §[6]

7. §[7]

8. §[8]

III. FEJEZET

Nemzeti érdekű magángyüjtemények

9. §[9]

10. §[10]

11. §[11]

12. §[12]

IV. FEJEZET

Nemzeti érdekű múzeális értéktárgyak

13. §[13]

14. §[14]

15. §[15]

16. §[16]

V. FEJEZET

Műemlékek

17. §[17]

18. §[18]

19. §[19]

20. §[20]

21. §[21]

VI. FEJEZET

Védett területek

22. §[22] (1) A műemléken kívül védelemben kell részesíteni annak építészeti és tájképi környezetét, valamint a történeti és régészeti jelentőségű földterületeket is (a továbbiakban: védett területek).

(2) A vallás- és közoktatásügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel, illetve az esetleg illetékes más miniszterrel egyetértésben állapítja meg, hogy valamely műemlék környezetét vagy valamely földterületet az (1) bekezdés értelmében védelemben kell-e részesíteni és hogy a védett terület milyen ingatlanrészeket ölel fel.

(3) A védelemben részesített területen nem szabad olyan változtatást eszközölni, amely a műemlék épségét, zavartalan érvényesülését vagy a védetté nyilvánított környezet (földterület) jellegzetes állapotát megváltoztatja. A védett területen minden építkezéshez és más környezetalakító változtatáshoz (pl. hirdetőoszlopok felállítása, fakivágás, parkosítás), úgyszintén a közlekedési rend megváltoztatásához, üzem létesítéséhez, továbbá épületek külső átalakításához vagy lebontásához az esetleg szükséges engedély megadása előtt az arra egyébként illetékes hatóság a Központot meghallgatni köteles; az e tárgyban hozott hatósági határozatok ellen a Központ közérdekből úgy élhet fellebbvitellel, mintha az ügyben félként venne részt.

(4) A védett területté nyilvánítást és az azzal járó korlátozásokat az érintett ingatlanok telekkönyvében fel kell jegyeztetni.

(5) A vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértve a védettséget megszünteti, ha a védetté nyilvánítás okai megszüntek. A határozat feljegyzésére ez esetben is a (4) bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók.

(6) Az erdőkről és természetvédelemről szóló 1935. évi IV. tc. 212. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével érvényét veszti.

23. §[23]

VII. FEJEZET

Műemlékek és múzeális tárgyak felkutatása

24. §[24]

25. §[25]

26. §[26]

27. §[27]

VIII. FEJEZET

Múzeumok és Műemlékek Országos Központja

28. §[28][29]

IX. FEJEZET

Büntető rendelkezések

29. §[30]

30. §[31] (1) Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, Kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő,

a) aki a 9. § (3) bekezdésében, a 10. § (2) bekezdésében, a 12. § (3) bekezdésében, a 13. § (5) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében, a 17. § (2) bekezdésében vagy a 26. § (1), illetve (4) bekezdésében megállapított bejelentési (közlési) vagy adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti;

b) aki a 11. § (2) bekezdésében, illetve a 20. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a tulajdonában, vagy rendelkezésére álló magángyüjteménynek, illetve műemléknek a közönség részére való megtekintését nem teszi lehetővé;

c) aki a 11. § (3) bekezdésében, illetve a 15. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a tulajdonában, vagy rendelkezése alatt álló magángyüjteményt, illetve védett tárgyat kiállítás céljából át nem engedi;

d) aki a jelen törvényerejű rendelet védelme alatt álló tárgyat a 12. § (1) bekezdésében, illetve a 16. § (1) bekezdésében biztosított elővételi, illetve vételi jog gyakorlásának szándékos meghiúsításával elad, vagy megvásárol;

e) aki a magángyüjteményben foglalt egyes tárgyakat a Központ előzetes engedélye nélkül a 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére elidegenít;

f) aki védett tárgyat, illetve műemléket a 14. § (2) bekezdése, illetve 18. § (4) bekezdése értelmében szükséges engedély nélkül vagy attól eltérő módon átalakít;

g) aki a 24. §-ban foglalt rendelkezés ellenére ásatást engedély nélkül végez;

h) aki a 26. § (2) bekezdésében, illetve 25. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az emlék lelőhelyén, illetve az ásatás céljára szolgáló területen munkálatot folytat.

(2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928:X. törvénycikknek és a 8.960/1946. M. E. számú rendeletnek rendelkezései irányadók.

(3) A jelen §-ban meghatározott kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazásában szakminiszternek a vallás- és közoktatásügyi minisztert kell tekinteni.

X. FEJEZET

Vegyes, átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések

31. §[32]

32. §[33]

33. §[34]

34. §[35]

35. §[36]

36. §[37]

Szakasits Árpád s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Olt Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára