1963. évi 9. törvényerejű rendelet

a muzeális emlékek védelméről

Általános rendelkezések

1. §[1] (1) A természet és a társadalom olyan kiemelkedő tárgyi, írásos és egyéb emlékeit, amelyek a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítékai (a továbbiakban: muzeális emlék), e törvényerejű rendeletben meghatározott módon kell védelemben részesíteni, a nemzeti, illetőleg az egyetemes kultúra számára megőrizni, tudományosan feldolgozni és hozzáférhetővé tenni. E feladatok megvalósításáról a művelődési miniszter gondoskodik.

(2) Nem tartozik e törvényerejű rendelet hatálya alá az a tárgyi, írásos és egyéb emlék, amelyet a levéltárakról, a műemlékvédelemről, valamint - a történeti (régészeti) jelentőségű terület kivételével - a természetvédelemről szóló jogszabályok alapján kell védelemben részesíteni.

2. § E törvényerejű rendelet hatálya kiterjed,:

a)[2] a muzeális közgyűjteményekre,

b) a jogi személyek tulajdonában álló egyéb muzeális gyűjteményekre,

c) muzeális magángyűjteményekre,

d)[3] egyedi muzeális emlék,

e) a régészeti és történeti jelentőségű földterületekre.

3. §[4] A múzem muzeális emlékekből álló, tudományos kutatómunka útján létrejött és rendszerezett muzeális közgyűjtemény vagy jogi személy tulajdonában álló egyéb muzeális gyűjtemény, amelynek létesítéséhez, illetve múzeummá való átszervezéséhez a művelődésügyi minisztérium (országos hatáskörű szerv) hozzájárult.

Közgyűjtemények és jogi személyek tulajdonában álló egyéb gyűjtemények

4. § Közgyűjteményeknek kell tekinteni e törvényerejű rendelet alkalmazásában

a) az országos múzeumokat és a miniszterek, illetőleg az országos hatáskörű szervek vezetői (a továbbiakban együtt: miniszter) közvetlen felügyelete alatt álló egyéb múzeumokat,

b) a tanácsok és más állami szervek, tudományos és egyéb intézmények, továbbá a társadalmi szervezetek, valamint a szövetkezetek által fenntartott múzeumokat és muzeális gyűjteményeket.

5. § (1) Az országos múzeumok sajátos gyűjtési körükben kimagasló, országos érdekű, területileg és történelmileg teljességre törekvő muzeális gyűjteményt őrző, azt tudományosan feldolgozó és a népművelés szolgálatába állító tudományos intézetek. Az országos múzeumok a tudományos tervek végrehajtása céljából, illetőleg a művelődésügyi miniszter által meghatározott feladatkörben segítik a megyei múzeumok [6. § (1) bek.] munkáját.

(2)[5] Országos múzeumot a Minisztertanács létesíthet. Felsorolásukat külön jogszabály tartalmazza.

(3) Az országos múzeum élén főigazgató áll; a főigazgatót a felügyeletet gyakorló miniszter személyes hatáskörben nevezi ki, a Minisztertanács ez alól kivételt engedélyezhet.

6. § (1) A megyei tanács irányítása alá tartozó múzeumok közül a művelődésügyi miniszter által kijelölt múzeum (a továbbiakban: megyei múzeum) - népművelési és tudományos tevékenységén felül - a művelődésügyi miniszter által meghatározott körben múzeumi szakszempontból segíti a megye területén működő múzeumok és muzeális gyűjtemények együttműködését, munkájuk összehangolását.

(2) A megyei múzeum igazgatójának kinevezéséhez a művelődésügyi miniszter hozzájárulása szükséges.

7. § (1) Közgyűjteményt - az országos múzeum kivételével - a miniszterek, továbbá a 4. § b) pontjában meghatározott szervek a művelődésügyi miniszter hozzájárulásával létesíthetnek vagy szüntethetnek meg. Jogi személy tulajdonában álló egyéb muzeális gyűjtemény létesítéséhez vagy megszüntetéséhez is a művelődésügyi miniszter hozzájárulása szükséges.

(2)[6] Olyan muzeális közgyűjtemények tekintetében, amelyek nem a művelődésügyi miniszter felügyelete alatt állnak, továbbá a jogi személyek tulajdonában álló egyéb muzeális gyűjteményekre vonatkozólag a felügyeletet ellátó szervek e jogkörüket a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben gyakorolják.

8. § (1)[7] Muzeális közgyűjtemény gyűjtőkörének, elnevezésének vagy elhelyezésének megváltoztatásához a művelődésügyi miniszter hozzájárulása szükséges.

(2)[8] muzeális közgyűjteményben őrzött muzeális emlék más szerv részére csak a közgyűjtemény vezetője engedélyével szabad időleges használatra átengedni.

(3)[9] Muzeális közgyűjteményben őrzött muzeális emléket az ország területéről ideiglenesen vagy véglegesen kivinni csak a művelődési minisztérium (országos hatáskörű szerv) engedélyével szabad.

9. §[10] A muzeális közgyűjtemények, valamint a jogi személyek tulajdonában álló egyéb muzeális gyűjtemények kezelésének, nyilvántartásának, leltározásának és vagyonbiztonságának szabályait a művelődésügyi miniszter állapítja meg.

Muzeális magángyűjtemények és egyedi muzeális emlékek[11]

10. § (1)[12] Muzeális magángyűjtemény a személyi tulajdonban álló muzeális emlékeknek olyan - egy helyen őrzött és kezelt - csoportja, amelyet a művelődési miniszter által - a felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - kijelölt országos múzeum védetté nyilvánított.

(2)[13] A művelődési miniszter által - a felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - kijelölt országos múzeum muzeális emléket is védetté nyilváníthat.

(3)[14] Nem lehet védetté nyilvánítani azt a muzeális emléket, amely alkotójának tulajdonában van, e tárgyakról a művelődésügyi miniszter külön nyilvántartás vezetését rendeli el.

(4)[15] A védetté nyilvánítás a muzeális emlék minősítését is jelenti. Tulajdonosa jogot nyer mindazon állami kedvezmények igénybevételére, amelyeket a művelődési miniszter által - a felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - kijelölt országos múzeum a védett muzeális emlék megőrzéséhez és fenntartásához biztosít.

11. § (1)[16] A védett muzeális emlékek és védett muzeális magángyűjtemények (a továbbiakban! védett tárgy, védett gyűjtemény) a művelődési miniszter által - a felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - kijelölt országos múzeum felügyelete alatt állnak; e felügyelet a tárgy, illetőleg a gyűjtemény megfelelő elhelyezésének és szakszerű kezelésének ellenőrzésére is kiterjed.

(2)[17] A védett tárgyakat és a védett gyűjteményeket a művelődési miniszter által - a felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - kijelölt országos múzeum nyilvántartásba veszi.

12. § (1) A védett tárgyat és a védett gyűjteményt annak tulajdonosa vagy kezelője, illetőleg fenntartója (a továbbiakban: tulajdonos) köteles épségben fenntartani, őrzéséről, szakszerű kezeléséről és megóvásáról gondoskodni.

(2)[18] Védett tárgyon és védett gyűjteményen megóvási (konzerválási), helyreállítási (restaurálási) vagy átalakítási munkálatokat a tulajdonos csak a művelődési miniszter által - a felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - kijelölt országos múzeum engedélyével végezhet, illetőleg végeztethet.

(3)[19] A művelődési miniszter által - a felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - kijelölt országos múzeum a védett tárgy, illetőleg védett gyűjtemény tulajdonosát kötelezheti arra, hogy a tárgyat, gyűjteményt vagy a gyűjtemény egyes darabjait kiállítás céljára - a kiállítás időtartamára - rendelkezésre bocsássa.

13. § (1) Védett tárgy vagy védett gyűjtemény tulajdonát csak a művelődésügyi miniszter engedélyével lehet átruházni; a tulajdon átruházásának feltételeit a művelődésügyi miniszter szabályozza. Ellenérték mellett történő tulajdonátruházás esetén az államot elővásárlási jog illeti meg.

(2)[20] Védett tárgyat vagy védett gyűjteményt, illetőleg a gyűjteményhez tartozó egyes tárgyakat csak a művelődési miniszter által - a felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - kijelölt országos múzeum engedélyével szabad az ország területéről kivinni.

(3)[21] Védett muzeális emlék tulajdonjogát -öröklés kivételével - külföldi csak a művelődési minisztérium (országos hatáskörű szerv) által - a felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - kijelölt országos múzeum engedélyével szerezheti meg.

14. § (1)[22] Közgyűjtemény személyi tulajdonban álló muzeális emléket vagy muzeális magángyűjteményt megőrzésre - a 15. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - csak határozott időre szóló, írásbeli szerződés alapján vehet át.

(2)[23] A muzeális közgyűjtemény a szerződésben meghatározott őrzés ideje alatt a muzeális emléket, illetőleg muzeális magángyűjteményt kiállíthatja és tudományos szempontból feldolgozhatja.

(3)[24] A muzeális közgyűjteményeknek őrzésre átadott muzeális emléket, illetőleg muzeális magángyűjteményt a tulajdonos a szerződésben meghatározott őrzési idő lejárta előtt csak a művelődési miniszter által - a felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - kijelölt országos múzeum hozzájárulásával veheti vissza.

15. § (1)[25][26] Ha a védett muzeális emlék, illetőleg gyűjtemény épsége, megfelelő kezelése a tulajdonosnál nincs biztosítva, az illetékes országos múzeum elrendelheti annak muzeális közgyűjteményben való elhelyezését.

Nem lehet az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból muzeális közgyűjteményben való elhelyezését elrendelni annak a muzeális emléknek, amely alkotójának tulajdonában van.

(2)[27] Állami szervek (vállalatok) a kezelésükben levő muzeális emlék felügyeleti szervük hozzájárulásával állami szerv által fenntartott múzeumnak ellenérték nélkül átadhatják.

Ásatás. Történeti (régészeti) emlékek és földterületek[28]

16. §[29] (1) Ásatásnak kell tekinteni minden olyan tudományos szempontok szerint végzett kutatást, amelynek célja történeti (régészeti, éremtani), embertani, vagy más természet- és társadalomtudományi jelentőségű muzeális emlék feltárása. Ásatásnak minősül a barlangokban, a vizek medrében ilyen célból végzett kutatómunka is.

(2) Ásatást csak a művelődési miniszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kinevezett Ásatási Bizottság engedélye alapján szabad végezni. Az ásatáshoz természetvédelem alatt álló területen (barlangban) az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.

(3) A kiemelt nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző ásatást a művelődési miniszter rendeli el a beruházás szerint illetékes miniszter, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetőjének egyetértő véleménye alapján. A megelőző ásatás költsége a beruházási előirányzatot terheli.

17. §[30] (1) A földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő, illetőleg az onnan előkerülő muzeális vagy műemléki értékű tárgyak az állam tulajdonát képezik.

(2)[31] Ha ásatás (16. §) esetén kívüli munka (építkezés, földmunka, bányászati tevékenység, vízi munka stb.) során vagy egyéb ok következtében muzeális emlék kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles

- a lelőhelyen folyó munkát azonnal abbahagyni,

-[32] a tárgyat a lelőhely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul bejelenteni,[33]

- a tárgy őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - átmenetileg gondoskodni, valamint az esetleg birtokába került tárgyat a jegyzőnek átadni.[34]

(3)[35] A jegyző a bejelentés alapján köteles a kijelölt múzeumot azonnal értesíteni, valamint a tárgy és a lelőhely további őrzéséről gondoskodni.

(4)[36] A múzeum köteles a lelőhelyet, valamint az előkerült muzeális emléket haladéktalanul megvizsgálni és a munka folytatásának feltételeiről írásban nyilatkozni. Ha a munka

a)[37] a lelőhelyet, illetőleg az előkerült muzeális emléket nem veszélyezteti, a múzeum által megállapított feltételek szerint az nyomban folytatható,

b) a lelőhely veszélyeztetése nélkül még részlegesen sem folytatható, a munka jellege szerint illetékes első fokú hatóság köteles azt legfeljebb 30 napra felfüggeszteni és az csak a múzeum egyetértésével kiadott engedélye alapján folytatható.

(5)[38] A múzeum az előkerült muzeális emléket gyűjteményébe veszi vagy gondoskodik védetté nyilvánításáról és más szerv által fenntartott gyűjtemény őrzésébe adja; a felfedezőt pedig - a tárgy kulturális jelentőségéhez és értékéhez mérten - megfelelő elismerésben részesítheti.

(6) Műemléki értéket képviselő tárgy esetében a felfedező a műemlékvédelemre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles eljárni.

18. § (1)[39] Az ország történeti (régészeti) jelentőségű lelőhelyeit, területeit védelemben kell részesíteni. A védetté nyilvánítást - a Magyar Nemzeti Múzeum javaslata alapján - a művelődési minisztérium (országos hatáskörű szerv) rendeli el. Ha a védetté nyilvánítás belterületet érint, az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, ha mezőgazdasági rendeltetésű földet vagy belterületnek mezőgazdasági célra hasznosított részét érinti, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, illetőleg ha természetvédelem alatt álló területre (barlangra) vonatkozik, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével egyetértésben kell eljárni.

(2)[40] A régészeti (történeti) jelentőségű földterületen védetté nyilvánítását követően nem szabad olyan munkálatokat végezni, amelyek a terület jellegzetes állapotát megváltoztatják; a védett területen építkezéshez és a terület jellegét veszélyeztető más változtatáshoz, illetőleg munkálatokhoz a művelődésügyi minisztérium (országos hatáskörű szerv) engedélye szükséges.

(3)[41] A régészeti (történeti) jelentőségű földterület védetté nyilvánítását, valamint a védettség megszüntetését be kell jegyezni a telekkönyvbe; erre nézve a művelődésügyi minisztérium (országos hatáskörű szerv) intézkedik.

Vegyes rendelkezések

19. §[42] A bírósági határozattal vagy hatósági intézkedéssel állami tulajdonba vett muzeális emlékek, illetőleg muzeális gyűjtemények kezelőszervét a művelődésügyi minisztérium (országos hatáskörű szerv) jelöli ki.

20. § (1)[43]

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartásával kárt okozott, köteles azt a szabálysértési eljárástól függetlenül is a P. T. K. szabályai szerint megtéríteni.

21. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 1949. évi 13. törvényerejű rendelet - a 17-21. §-ai, 33. §-a, valamint 22. és 30. §-ának a műemlékekre vonatkozó rendelkezései kivételével - az 1952. évi 25., az 1954. évi 4. és az 1954. évi 13. törvényerejű rendeletek, továbbá a 14/1954. (II. 24.) MT számú rendelet, valamint az 1037/1954. (V. 12.) és 1064/1956. (VII. 28.) számú minisztertanácsi határozatok hatályukat vesztik.

(2) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról - az ásatások tekintetében a Magyar Tudományos Akadémiával egyetértésben - a művelődésügyi miniszter gondoskodik; ennek során különösen meghatározza a védetté nyilvánítandó tárgyak és gyűjtemények körét, a védetté nyilvánítás módját, az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség szabályait; a hatáskörébe tartozó egyes igazgatási feladatokat múzeumok hatáskörébe utalhat.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 1. § -a. Hatályos 1981.09.28.

[2] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[3] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[4] Módosította az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 6. § -a. Hatályos 1982.01.01.

[5] Megállapította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 2. § -a. Hatályos 1981.09.28.

[6] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[7] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[8] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) és (2) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[9] Módosította az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 6. § -a. Hatályos 1982.01.01.

[10] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[11] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[12] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) és (2) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[13] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) és (2) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[14] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[15] Beiktatta az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 4. § -a és módosította ugyanezen rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[16] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) és (2) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[17] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[18] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[19] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[20] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[21] Módosította az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 6. § -a. Hatályos 1982.01.01.

[22] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) és (2) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[23] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[24] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) és (2) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[25] Megállapította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 6. § -a. Hatályos 1981.09.28.

[26] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[27] Számozását módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 6. § -a és szövegét módosította a 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[28] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[29] Megállapította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 7. § -a. Hatályos 1981.09.28.

[30] Megállapította az 1975. évi 6. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1975.03.07.

[31] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[32] Módosította az 1991. évi XX. törvény 126. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[33] Módosította az 1991. évi XX. törvény 126. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[34] Módosította az 1991. évi XX. törvény 126. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[35] Módosította az 1991. évi XX. törvény 126. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[36] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[37] Módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[38] Számozását módosította az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet 6. § -a és szövegét módosította a 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1981.09.28.

[39] Módosította az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 6. § -a. Hatályos 1982.01.01.

[40] Módosította az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 6. § -a. Hatályos 1982.01.01.

[41] Módosította az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 6. § -a. Hatályos 1982.01.01.

[42] Módosította az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 6. § -a. Hatályos 1982.01.01.

[43] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére