1670/1949. (II. 24.) Korm. rendelet

a hirdetési jog egységes szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 7.168.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. Általános rész

1. § A rendelet alkalmazása szempontjából hirdetés: a látás vagy hallás útján érzékelhető minden olyan közzététel vagy egyéb tevékenység, amely alkalmas arra, hogy a közfigyelem felhívása által bárkinek anyagi vagy erkölcsi érdekét szolgálja.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az ország területén közzétett mindazokra a hirdetésekre, amelyek közterületről érzékelhetők.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából közterületnek a közforgalomnak átadott területet kell érteni.

3. § Nem tartoznak a rendelet hatálya alá:

a) a hírlapokban és egyéb sajtótermékekben közzétett hirdetések;

b) a hírlapok utcai árusítása és élőszóval megvételre ajánlása, kivéve bármely sajtóterméknek ingyenes terjesztését;

c) a hirdetést tartalmazó nyomtatványoknak magánlakásokba, üzletekbe vagy egyéb helyiségekbe való kihordása, ha a kézbesítés a posta útján történik;

d) a hatóságok által vagy rendeletükre közzétett (szokásos) felírások, értesítők, útbaigazítások, ha üzleti hirdetést nem tartalmaznak;

e) az ingatlanra vonatkozó és hirdetést nem tartalmazó feliratok, beleértve az épülete tervezőit vagy kivitelezőit feltüntető feliratokat is;

f) a járművekben azok gyári eredetét, valamint az illetékes hatóságok által előírt adatokat tartalmazó feliratok és megjelölések;

g) a magyar posta levélgyűjtő szekrényei.

II. A hatóság jogai

4. § (1) A hirdetések közzététele, ilyen hirdetések keresetszerű közzétételére szolgáló berendezések létesítése és ezek kezelése, valamint a hirdetési díjak szedése a város, illetőleg a község (a továbbiakban: közület) kizárólagos joga.

(2) Hirdetéssel vagy hirdetési berendezéssel közterületet elfoglalni vagy használni csak a közület engedélyével szabad.

5. § A 4. §-ban foglalt jogok gyakorlására az a közület illetékes, amelynek közigazgatási területén a hirdetés érzékelhető, illetőleg a hirdetési berendezés létesül.

6. § (1) A közületek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott jogaikat saját kezelésben gyakorolhatják vagy hasznosításra másnak átengedhetik.

(2) A közlekedésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben a hirdetési jog gyakorlásának átengedését külön rendelettel szabályozhatja.

III. A hirdetések közzététele

7. § (1) A hirdetéseket azoknak keresetszerű közzétételére szolgáló berendezéseken - a ragasztott hirdetéseket (plakát) pedig a hirdetési berendezéseken kívül is - csak a hirdetési jog gyakorlója, illetőleg annak megbízottja jogosult közzétenni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 16. § (1) bekezdésének a)-h) pontjaiban, s a 17. §-ban felsorolt hirdetésekre.

(2) Az (1) bekezdés alá nem eső egyéb díjköteles hirdetések közzétételére a hirdetési jog gyakorlójának a hozzájárulásával a hirdető is jogosult, köteles azonban ezt a hirdetési jog gyakorlójának előzetesen bejelenteni.

8. § (1) A hirdetés közzétételét vagy az ehhez való hozzájárulást - a (2) bekezdésben említett esetek kivételével - nem lehet megtagadni, ha a jelen rendeletben és egyéb jogszabályoknak megállapított feltételeknek eleget tettek és a hirdetés elhelyezésére elegendő hely áll rendelkezésre.

(2) Nem szabad közzétenni olyan hirdetést, amely a közrendet, a közerkölcsiséget vagy a közlekedés rendjét veszélyezteti, vagy amelynek közzététele egyébként jogszabályba ütközik.

(3) Külföldön készült hirdetések közzétételéhez a közlekedésügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértésben adott előzetes engedélye szükséges.

(4) Ha valamely hirdetésről utólag nyer megállapítást, hogy nem lett volna közzétehető, a hirdetést haladéktalanul el kell távolítani.

9. § (1) A hirdetések határozott vagy határozatlan időre tehetők közzé.

(2) A hirdetési jog gyakorlója által kifüggesztés (kiragasztás) útján közzéteendő hirdetések példányait legalább huszonnégy órával a kifüggesztés (kiragasztás) kezdő időpontja előtt kell átadni.

10. § (1) A hirdetéseket elsősorban külön erre a célra szolgáló hirdetési berendezéseken kell közzétenni.

(2) A magántulajdonban lévő ingatlant és ingóságot hirdetési célra felhasználni - a 11. §-ban foglalt és egyéb közérdekű hirdetések kivételével - csak az azzal rendelkezni jogosult beleegyezésével szabad.

11. § (1) Az állami és önkormányzati hatóságok és hivatalok, valamint azok szervei által kiadott rendeleteket és hivatalos hirdetményeket a magántulajdonban lévő ingatlanon és ingón - a jogszabályok korlátain belül - az azzal rendelkezni jogosult beleegyezése nélkül is közzé szabad tenni.

(2) Az országgyűlési, törvényhatósági és községi választásokkal, valamint a rendőrhatóság által engedélyezett politikai pártgyűlésekkel kapcsolatos, végül a szakszervezeti hivatalos hirdetéseket bármely ingatlan külső részén közzé szabad tenni.

(3) Abban az esetben, ha az ingatlannal rendelkezni jogosult a hirdetések elhelyezésére ingatlanán legalább 2x2 méter nagyságú alkalmas felületet kijelöl vagy ilyen táblát alkalmaz, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt hirdetéseket lehetőleg erre a helyre kell kifüggeszteni.

IV. Hirdetési és közzétételi díjak

12. § (1) A hirdetésért a megállapított hirdetési díjat, abban az esetben pedig, ha a hirdetés közzétételét a hirdetési jog gyakorlója végzi, ezenfelül közzétételi (kiragasztási stb.) díjat kell fizetni.

(2) A hirdetési díjakat a közlekedésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben az Országos Árhivatal bevonásával állapítja meg.

(3) A közterületet elfoglaló hirdetésért fizetendő hirdetési díj a közterülethasználati díjat is magában foglalja. A közterületbe nyuló épületrészek (üzlet - homlokzat stb.) közterület foglalásáért külön jogszabály alapján esetleg járó közterülethasználati díj fizetését ez a rendelkezés nem érinti.

(4) A közzétételi (kiragasztási stb.) díjban a hirdetéseknek a hirdetési időtartam alatt való karbantartása is bennfoglaltatik.

13. § A 7. § (1) bekezdése értelmében a hirdetési jog gyakorlója útján közzétett hirdetések tekintetében a hirdető és a hirdetési jog gyakorlója között a díjszabás alapján létrejött megállapodást a kereskedelmi szokásoknak megfelelően kell megkötni.

14. § (1) A 7. § (2) bekezdése alapján közvetlenül közzétett és bejelentés alá tartozó hirdetésekért a hirdetési díjat a hirdetési jog gyakorlója a díjszabás szerint előírja.

(2) Az (1) bekezdés értelmében előírt hirdetési díjat nemfizetés esetén közadók módjára kell behajtani.

(3) A 7. § (2) bekezdése alá eső hirdetés díjáért a hirdetés közzétevője és annak megbízója egyetemlegesen felelősek.

(4) Aki a kötelező bejelentést elmulasztja, a hirdetési díj 100%-át köteles pótlékként megfizetni.

(5) A hirdetési jog gyakorlója az előírt pótlékot részben vagy egészben törölheti, ha a mulasztás elsőízben fordult elő és a jóhiszemű mulasztó a megszabott határidőn belül a hirdetési díjat befizetni.

(6) A határozatlan időtartamra közzétett állandó hirdetéseknél a díjakat naptári évenként kell előírni és a hirdetési díj befizetésére tizenöt napos határidőt kell adni. Késedelem esetén havi 1% késedelmi kamatot kell számítani.

15. § (1) Abban az esetben, ha a hirdetést a 8. § (4) bekezdése értelmében el kell távolítani, illetőleg meg kell szűntetni, csak a tényleges közzététel idejére, illetőleg az ennek megfelelő legkisebb időegységre megállapított díj számítható fel.

(2) Amennyiben harmadik személy jogosulatlan cselekménye vagy ellenállhatatlan erő következtében a hirdetés közzététele az előre meghatározott hirdetési időtartam egy részében lehetetlenné válik, hacsak a hirdetés időszerűségét nem vesztette, a hirdető díjlevonást nem követelhet és kártérítési igényt nem támaszthat, jogosult azonban a hirdetési időtartamnak azonos idővel való meghosszabbítását kívánni.

(3) Ha a ragasztott hirdetés a hirdetési idő lejárta előtt letépés vagy egyéb okból használhatatlanná válik, a hirdetés helyett a hirdető ugyanolyan tartalmú más példányt adhat és azt a még hátralévő időre külön díjfizetés nélkül ki kell függeszteni.

(4) A határozatlan időtartamra közzétett állandó hirdetéseknél a hirdetés megszűntetését a hirdető köteles nyolc nappal előbb írásban bejelenteni. Évközi megszűntetés esetében a leszerelés időpontját követő naptári évnegyedtől kezdődően a hirdetési díj törlendő; ha megszűntetést utólag jelentik be, ez a kedvezmény csak akkor adható meg, ha a megszűntetés tényét és időpontját a hirdető hiteltérdemlően igazolja. A befolyt díjból évközi megszűntetés esetében visszatérítésnek sincs helye.

V. Díjmentes és kedvezményes hirdetések

16. § (1) A törvényes rendelkezések betartása mellett - feltéve, hogy közterületet nem foglalnak el - hirdetési díj fizetése nélkül közzétehetők:

a) a 11. §-ban említett hivatalos és választási hirdetések, ha közzétételük a hirdetési berendezések használata nélkül történik;

b) az ingatlanon elhelyezett és ugyanannak az ingatlannak az eladására vagy bérbeadására, valamint a benne lévő lakásnak, üzlethelyiségnek stb. bérbeadására vonatkozó hirdetések, amennyiben más üzleti tevékenységgel nem kapcsolatosak;

c) az ingatlanhoz tartozó épületben folytatott vagy folytatandó tevékenységre utaló tájékoztatások, az ingatlantulajdonosok, helyiségbérlők vagy lakók saját viszonyaikra vagy ott űzött foglalkozásukra vonatkozó cím- és cégtáblájuk, amennyiben azok ténylegesen a hirdető tevékenységéhez tartozó épületrészen vagy a kapubejáratnál vannak közzétéve; a tevékenység áthelyezésére vonatkozó hirdetés mérete legfeljebb 25x25 centiméter lehet és közzétételének időtartama az áthelyezés előtt és után legfeljebb hat hónapig terjedhet;

d) az épület udvari részében folytatott ipari vagy kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, az ingatlannak közterület felüli részén elhelyezett, legfeljebb 2x2 méter terjedelmű cégtáblák;

e) a sarokházak csekélyforgalmú utcára néző oldalán lévő üzletek tulajdonosainak a ház másik részén elhelyezett, meg nem világított, legfeljebb 50x50 centiméter terjedelmű hirdetései;

f) a kereskedők vagy iparosok üzletének, raktárának, műhelyének külső falain, ajtóin, kirakatában vagy az üzlet közterületről látható bármely részén elhelyezett azok a hirdetések amelyek az üzletben árusított árukra vonatkoznak, ha márkahirdetést nem képeznek;

g) a sajtóvállalatok által használt épületrészen és kirakatokban közzétett és a saját lappéldányokban ténylegesen megjelent hirdetések és képek, amennyiben felnagyítva vagy különlegesen érzékeltetve nincsenek;

h) a szokásos méretű nem üzletszerű kishirdetések.

(2) Nem kell hirdetési díjat fizetni még közterületfoglalás esetén sem:

a) az egyes iparok által évszázados szokás szerint használt sajátságos jelvényekért, ha felírást nem tartalmaznak, terjedelmük az 50x50 centimétert nem haladja meg, nem világítanak és mesterséges fénnyel megvilágítva nincsenek;

b) az üzlethelyiség, műterem, rendelő stb. előtt vagy felett a nyilt vagy zárt erkély síkjára felszerelt hirdetőtáblákért, ha közvetlenül az erkély alatt, mellett vagy felett megfelelő terület nem áll rendelkezésre;

c) a nem kizárólag reklám céljából közlekedő, szokványalakú, személy- vagy teherjárművek oldalfelületein közzétett azokért a felírásokért, amelyek a jármű üzembentartójának nevére (cégére), címére (telephelyére), foglalkozására (üzemére) és a jármű útirányára vonatkoznak.

17. § A 16. § (1) bekezdésének f) pontjában említett helyeken közzétett azoknál a márkahirdetéseknél, amelyek az üzletben árusított árukra vonatkoznak, 50%-os díjkedvezményt kell adni.

VI. Közterülethasználat

18. § A hirdetés közzétételéhez közterülethasználati engedély akkor szükséges, ha

a) a hirdetés közterületet foglal el,

b) közterületre vagy a felette lévő légtérbe a telek határától számított tíz centiméteren túl benyúlik.

19. § (1) A közterületet elfoglaló hirdetésekhez szükséges közterülethasználati engedély iránti kérelmet Budapesten a polgármesterhez a hirdetési jog gyakorlója útján, más városokban a polgármesterhez, községekben pedig a községi elöljárósághoz közvetlenül kell benyújtani.

(2) A közterülethasználat engedélyezését nem lehet megtagadni, ha az ebben a rendeletben és egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek a kérelmező eleget tett.

(3) A közterületet elfoglaló hirdetéseknél a közterülethasználati engedély általában három évre - nagyobb költségbefektetéssel létesült hirdetési berendezéseknél legfeljebb öt évre - adható meg. Az engedély meghosszabbításáért a határozatban engedélyezett idő letelte előtt legalább három hónappal kell folyamodni.

(4) Az engedély megadásáról a hirdetési jog gyakorlóját minden esetben értesíteni kell.

(5) A közterületet elfoglaló hirdetés közzétételére szolgáló berendezés átalakítása, áthelyezése vagy átadása csak újabb engedély alapján történhetik.

(6) Az engedélyes köteles a berendezés eltávolítását a hirdetési jog gyakorlójának írásban bejelenteni. A hirdetési berendezés eltávolítása esetében az engedélyes az ingatlan állagát eredeti állapotába visszahelyezni köteles.

VII. A hirdetési ügyekben eljáró közigazgatási hatóságok

20. § (1) A hirdetési ügyekben - amennyiben azokat jogszabály más hatóság ügykörébe nem utalja - elsőfokon a törvényhatósági jogú és megyei városokban a polgármester, a községekben pedig az illetékes járási főjegyző bír hatáskörrel.

(2) Abban az esetben, ha a hirdetési jog gyakorlója nem azonos magával a hatósággal, a hirdetési jog gyakorlójának intézkedései és díjmegállapításai ellen - kivéve a 13. §-ban foglaltakat - tizenöt nap alatt előterjesztéssel lehet élni az (1) bekezdésben említett közigazgatási hatósághoz, amely elsőfokon határoz.

(3) A hatóságnak hirdetési ügyekben hozott határozatai ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak van helye.

VIII. Büntető rendelkezések

21. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő:

a) az, aki a 4. §-ban foglalt rendelkezések ellenére közterületen engedély nélkül hirdetést közzétesz vagy közzététet vagy hirdetési berendezést létesít;

b) az, aki a 7. §-ban foglalt rendelkezés ellenére hirdetést illetéktelenül vagy a szükséges hozzájárulás nélkül közzétesz vagy közzététet;

c) az, aki a 8. §-ban foglalt rendelkezés ellenére tiltott tartalmú hirdetés vagy engedély nélkül külföldi hirdetést közzétesz vagy közzététet;

d) az, aki a 10. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére hirdetést ingóságon vagy ingatlanon a rendelkezésre jogosult beleegyezése nélkül közzétesz vagy közzététet;

e) az az ingatlantulajdonos vagy annak megbízottja, aki a 11. §-ban foglalt rendelkezés ellenére hirdetéseknek az ingatlanán való közzétételét akadályozza, a hirdetéseket megrongálja vagy idő előtt eltávolítja;

f) az, aki megbízás nélkül más részére hirdetést közzétesz vagy közzététet;

g) az, aki a hirdetések közzétételével megbízott hivatalos közeget munkájában akadályozza;

h) az, aki a hirdetést bemocskolja, leragasztja, letépi vagy megrongálja, továbbá az, aki a hirdetés célját bármi más módon meghiusítja;

i) az, aki a hirdetési berendezést megrongálja, eltávolítja, bemocskolja vagy annak környékét bepiszkolja.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk és a 8960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint.

(3) Az (1) bekezdés alá tartozó kihágási ügyekben az eljárás az államrendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a közlekedésügyi minisztert kell tekinteni.

22. § A jelen rendelet 1949. március hó 1. napján lép hatályba; hatálybalépésével a 8900/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 202. szám, 2.083. oldal) 3. §-ának (1) bekezdése és Budapest székesfőváros, valamint a törvényhatósági jogú és megyei városok hirdetési szabályrendeletei, továbbá a közületeknek a hirdetési jog gyakorlására vonatkozó rendelkezései és megállapodásai hatályukat vesztik.

Budapest, 1949. évi február hó 18-án.

Dobi István s. k.

miniszterelnök