200100/1949. (IV. 21.) NM rendelet

a fertőző betegségek bejelentéséről és nyilvántartásáról

(Közigazgatási rendszám: 3.337.)

A közegészségügyi rendelkezésről szóló 1876. XIV. tc. 6. és 167. §-ában, valamint az 1940. VI. tc. 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §

A bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegségek

(1) Bejelentési kötelezettség alá tartoznak a következő betegségek:

1. ázsiai kolera (cholera asiatica),

2. pestis,

3. sárgaláz (febris flava),

4. lepra,

5. hólyagos himlő (variola, variolois),

6. kiütéses tífusz (typhus exanthematicus),

7. kanyaró (morbilli),

8. vörheny (scarlatina),

9. diftéria (diphtheria),

10. szamárköhögés (pertussis),

11. szövődményes influenza (influenza complicata),

12. hastífusz (typhus abdominalis),

13. paratífusz (paratyphus),

14. fertőzéses eredetű ételmérgezés,

15. dizentéria (dysenteria),

16. brucellózis (Bang-kór, máltai láz stb.),

17. visszatérő láz (febris recurrens),

18. malária (malaria),

19. járványos agy- és gerinchártyalob (meningitis cerebrospinalis epidemica),

20. jóindulatú agyhártyalob (meningitis serosa),

21. járványos agyvelőlob (encephalitis epidemica),

22. hepatitis epidemica

23. gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta marbus Heine-Medini),

24. trachoma,

25. emberi lépfene (anthrax),

26. tetanusz (tetanus),

27. emberi takonykór (malleus),

28. emberi tularémia (tularaemia),

29. emberi veszettség (lyssa), és veszettségre gyanús állatok okozta fertőzés,

30. gyermekágyi láz (febris puerperalis),

31. gümőkór (tuberculosis).

(2) A felsorolt fertőző betegségeknek nemcsak klinikailag, vagy laboratóriumi eljárásokkal megállapított eseteit, hanem az azokra gyanús eseteket is be kell jelenteni.

2. §

A bejelentési kötelezettség

A fertőző betegek bejelentésének kötelezettsége az 1876. XIV. tc. 80. §-a értelmében nem csupán az orvosokra, hanem a lelkészekre, tanítókra, szülésznőkre, képesített (nem orvos) halottkémekre és általában mindazokra kiterjed, akik az 1. §-ban felsorolt, vagy azokra gyanús megbetegedésekről, illetőleg halálozásokról tudomást szereznek. Ezek kötelesek a szóbanlévő megbetegedéseket, illetőleg halálozásokat az illetékes hatósági orvosnak (városi, községi, vagy körorvosnak) közvetlenül, vagy a községi elöljáróság (polgármester) útján azonnal bejelenteni.

3. §

A bejelentés módja

(1) Minden orvos (hatósági, társadalombiztosító intézeti, katona- és magánorvos stb.), illetőleg minden kórház és egyéb egészségügyi intézmény (tudományegyetemi klinika stb.) igazgatója (vezetője) köteles a gyakorlatában, illetőleg a vezetése alatt álló intézetben előfordult, vagy más módon hivatalosan tudomására jutott bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegről az "A" minta szerinti piros színű "Orvosi bejelentő lap" című, bérmentetlenül postára adható, három részből álló lapot kitölteni, s ezek közül a megfelelő részt a népjóléti minisztérium járványügyi osztályának (Budapest IX., Gyáli út 2. sz.) 12 órán belül postára adni.

(2) A kitöltött bejelentő lap megmaradó részét az ellenőrzőszelvénnyel együtt ugyancsak 12 órán belül

1. községben

a) ha a beteget nem a megbetegedés helye szerint törzskönyvvezetésre (4. §) kötelezett községi (kör) orvos kezeli, az illetékes községi (kör) orvosnak,

b) ha a beteget a törzskönyvet vezető községi (kör) orvos kezeli, az illetékes járási tisztiorvosnak,

2. megyei és thj. városokban az illetékes tisztiorvosnak illetőleg tisztifőorvosnak,

3. Budapest székesfővárosban a kerületi tisztiorvosnak címezve kell postára adni.

(3) Idegen helyről, esetleg más törvényhatóság területéről érkezett és kezelés alá vett fertőző beteget egyidejűleg nemcsak az orvosi vizsgálat (kórházi ápolás) helye, hanem ezenfelül a beteg lakóhelye (utolsó négyheti tartózkodási helye) szerint illetékes községi (kör) orvosnak, illetőleg városi tiszti (fő) orvosnak, Budapesten pedig a kerületi tisztiorvosnak is be kell jelenteni.

(4) Kijelentési kötelezettség alá nem tartozó fertőző betegségek (6. §) csoportos előfordulása esetében ugyanabban a községben (városban) azonos fertőző betegségben megbetegedett személyeket "Orvosi bejelentő lap" mellőzésével "Csoportos bejelentés"-sel is be lehet jelenteni. Az ilyen - két példányban kiállított - bejelentésben a megbetegedés helyének (városnak, községnek) a betegségnek és a bejelentő orvosnak pontos megnevezésén kívül fel kell sorolni valamennyi beteg nevét, lakását, életkorát, foglalkozását és megbetegedése napját. A csoportos bejelentéshez a bejelentés megtörténtének igazolására alkalmas igazoló lapot kell csatolni. A csoportos bejelentést a fertőző betegek bejelentésére rendszeresített, bérmentetlenül postára adható borítékban ("B" minta) lehet továbbítani. A bejelentést ugyanabban a határidőben ugyanoda kell küldeni, mint az "Orvosi bejelentő lap"-ot.

(5) Amennyiben a fertőző beteg gyógykezelése vagy további megfigyelése során a már bejelentett betegség, vagy a betegség gyanúja nem bizonyult fertőző betegségnek, vagy más fertőző betegségnek bizonyult, a kezelőorvosnak (intézetnek) ezt a körülményt a korábbi bejelentés keltére való hivatkozással az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervekhez haladéktalanul jelentenie kell. Ez a helyesbítő jelentés ugyancsak az "Orvosi bejelentő lap" felhasználásával történik, amelynek "az orvos megjegyzései" című rovatában szembetűnő módon kell jelezni, hogy helyesbítésről és milyen kórisme (diagnosis) helyesbítéséről van szó. A helyesbítő jelentés alapján a törzskönyv, nyilvántartás (4. §) adatait megfelelően ki kell igazítani.

4. §

A bejelentett fertőző betegek törzskönyvezése és nyilvántartása

(1) A községi (kör) orvos köteles a saját gyakorlatában észlelt, valamint a 3. § (2) bekezdése alapján hozzá bejelentett és hivatalosan tudomására jutott fertőző betegeket - a gümőkórban, trachomában és maláriában szenvedők kivételével - a "C" minta szerinti "Fertőző betegségek törzskönyvé"-be bevezetni és a vonatkozó bejelentő lapokat iktatás mellőzésével, - az ellenőrző lapok levágása [9. § (1) bekezdés] után - a saját betegeiről kiállított bejelentő lapokkal együtt, bérmentetlenül postára adható borítékban. ("B" minta) 24 órán belül az illetékes tisztiorvoshoz továbbítani. A községi (kör) orvos saját betegeire vonatkozó bejelentő lapokat boríték nélkül külön-külön is postára adhatja.

(2) Azokban a községekben, amelyekben ügyvezető orvos (777/1942. BM rendelet 10. §-a; Rendeletek Tára 2995. o.) működik, az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat az ügyvezető orvos köteles teljesíteni.

(3) A külterületi szolgálatot teljesítő városi és községi orvosok külön törzskönyvet kötelesek vezetni azokról a fertőző betegekről, akiket maguk gyógykezelnek és akiknek ellenőrzésével az ügyvezető községi orvos, illetve tiszti(fő)orvos őket megbízza.

(4) A megyei városban, illetőleg a járásban szolgálatot teljesítő tisztiorvos, a thj. város tisztifőorvosa és a Budapest székesfővárosi kerületi tisztiorvos a hozzá beérkezett bejelentő lapokat betegségenként elkülönítve, kartotékszerűen kezeli és azokat - a hastífuszra vonatkozó bejelentések kivételével - egy évig megőrizni köteles. A hastífuszra vonatkozó bejelentő lapokat öt évig kell megőrizni.

(5) A megyei városban, illetőleg a járásban szolgálatot teljesítő tisztiorvos, Budapesten pedig a kerületi tisztiorvos a működési területén előfordult fertőző betegségekről a tisztifőorvosnak havi jelentést ("D" minta) köteles tenni. E jelentést a közegészségügyi havi jelentéssel egyidejűleg, annak mellékleteként kell felterjeszteni.

(6) A törzskönyv vezetésére kötelezett hatósági orvosok a gümőkórra, trachomára és maláriára vonatkozó bejelentések adatait nem a törzskönyvben, hanem az "E" minta szerinti nyilvántartólapon kötelesek nyilvántartani. Ezeket a nyilvántartólapokat

a) gümőkór esetében a kijelentés megtörténtétől számított egy évig,

b) trachoma esetében a kijelentésig,

c) malária esetében a bejelentéstől számított öt évig kell megőrizni. A vonatkozó bejelentőlapok továbbítására egyébként az (1) bekezdés rendelkezései az irányadók. A bejelentőlapoknak a (4) bekezdésben megszabott kezelésével megbízott tisztiorvosok a gümőkórra, trachomára és maláriára vonatkozó bejelentőlapokat a nyilvántartólapokhoz hasonlóan kötelesek kezelni.

(7) A bejelentett betegekről minden vármegyei tisztifőorvos, valamint Budapest székesfőváros tisztifőorvosa pontos, számszerű nyilvántartást (pl. táblázatot, gombostűtérképet, stb.) köteles vezetni.

(8) A bejelentésre, törzskönyvezésre és nyilvántartásra a jelen §-ban megszabott eljárást pontosan meg kell tartani akkor is, ha a betegség csak a halál beállta után (boncolás során) állapíttatott meg. Ebben az esetben a halálozás bekövetkezését is bejelentő lapon kell jelenteni.

5. §

Távirati jelentések

(1) Az ázsiai kolera, a pestis, a lepra, a hólyagos himlő, a kiütéses tífusz, az emberi takonykór és az emberi veszettség vagy ezekre komoly gyanút keltő megbetegedés és halálozás minden egyes esetét az orvos, illetőleg a kórház és egyéb egészségügyi intézmény igazgatója (vezetője) a 3. §-ban megszabott bejelentésen felül még távirat vagy távbeszélő útján közvetlenül is azonnal köteles jelenteni a 3. §-ban megjelölt szervekhez.

(2) Ugyancsak távirati úton vagy távbeszélő útján azonnal be kell jelenteni az illetékes hatósági orvosokhoz és a népjóléti minisztérium járványügyi osztályához (Budapest IX., Gyáli út 2.), ha a kijelentési kötelezettség alá tartozó (6. §) fertőző betegségek bármelyike az átlagosnál nagyobb mértékben, vagy járványszerűen jelentkezik.

6. §

A kijelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegségek

A bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegek meggyógyulásáról, elszállításáról, vagy elhalálozásáról ún. "kijelentést" is kell szerkeszteni, a következő betegségek esetében:

1. ázsiai kolera (cholera asiatica),

2. pestis,

3. sárgaláz (febris flava),

4. lepra,

5. hólyagos himlő (variola, variolois),

6. kiütéses tífusz (typhus exanthematieus),

7. vörheny (scarlatina),

8. diftéria (diphtheria),

9. hastífusz (typhus abdominalis),

10. paratífusz (paratyphus),

11. dizentéria (dysenteria),

12. brucellózis (Bang-kór, máltai láz stb.),

13. járványos agy- és gerinchártyalob (meningitis cerebropinalis epidemica),

14. jóindulatú agyhártyalob (meningitis serosa),

15. járványos agyhártyalob (encephalitis epidemica),

16. hepatitis epidemica,

17. gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta, morbus Heine-Medini),

18. emberi lépfene (anthrax),

19. tetanusz (tetanus),

20. emberi takonykór (malleus);

21. trachoma,

22. emberi tularemia (tularaemia),

23. emberi veszettség (lyssa),

24. gümőkór (tuberculosis).

7. §

A kijelentés módja

(1) A 6. §-ban felsorolt fertőző betegségben szenvedők meggyógyulásáról, elszállításáról vagy elhalálozásáról a kezelőorvos (kórház és egyéb egészségügyi intézet igazgatója) köteles az "F" minta szerinti zöld színű "Orvosi kijelentőlap" című bérmentetlenül postára adható, három részből, álló lapot kitölteni, egyebekben pedig a 3. § (1)-(3) bekezdésében a bejelentőlapok továbbítására megszabott módon köteles eljárni.

(2) Amennyiben a fertőző beteget kezelő és bejelentő orvosnak a betegség lefolyását bármi okból figyelemmel végigkísérni nincs módjában, fel kell hívnia a beteget, illetőleg annak hozzátartozóit, hogy a betegség megszűnése még az elkülönítési idő eltelte után nála (a bejelentő orvosnál) jelentkezzenek, hogy a kijelentést szabályszerűen elvégezhesse és a zárlat alól való felmentés iránt intézkedhessék.

(3) Ha a fertőző beteget kezelő és bejelentő orvos felhívása ellenére a beteg, illetőleg annak hozzátartozói nem jelentkeznek, ezt a körülményt a kezelő és bejelentő orvos köteles a beteg lakóhelye szerint illetékes városi, községi vagy körorvosnak jelenteni. Ilyen esetben a kijelentéssel járó tennivalók (vizsgálatok) és a kijelentés szabályszerű elvégzése községekben a községi (kör-) orvos, városokban a tiszti(fő-) orvos utasítása alapján a városi orvos, Budapest székesfővárosban a kerületi orvos kötelessége.

(4) A gümőkóros bejelentett beteg elhalálozását a halottkém, lakásváltoztatását pedig maga a beteg, illetőleg az ápolására (gondozására) kötelezett személy is köteles bejelenteni. A fertőző gümőkórba szenvedő, vagy arra gyanús személyek katonai szolgálatból történő elbocsátását az illetékes katonai parancsnokság jelenti be [1940. VI. tc. 2. §-ának (3) bekezdése].

8. §

A kijelentett fertőző betegek törzskönyvezése és nyilvántartása

(1) A 4. §-ban a bejelentett fertőző betegek törzskönyvezésére és nyilvántartására kötelezett hatósági orvosok a kijelentett fertőző betegek megfelelő adatait a "Fertőző betegségek törzskönyve", illetőleg nyilvántartólapok vonatkozó rovatába bevezetni köteles. Ugyanide köteles bevezetni a községi (kör-) orvos a saját gyakorlatában kijelentésre kerülő betegeket is.

(2) A községi (kör-) orvos köteles a hozzá eljuttatott kijelentő lapokat iktatás mellőzésével, az ellenőrző lapok levágása után, bérmentetlenül postára adható borítékban ("B" minta) 24 órán belül az illetékes tisztiorvoshoz továbbítani. A községi (kör-) orvos saját betegeire vonatkozó kijelentő lapokat boríték nélkül külön-külön is postára adhatja.

(3) A megyei városban, illetőleg járásban szolgálatot teljesítő tisztiorvos, a thj. város tisztifőorvosa és a Budapest székesfőváros kerületi tisztiorvosa a hozzá beérkezett kijelentő lapokat az ellenőrző lapok levágása után a 4. § (4) bekezdésének rendelkezése szerint kezelt bejelentő laphoz csatolja és azokat betegségenkint elkülönítve egy évig megőrizni köteles. A gümőkórosok és trachomások kijelentő lapját ugyancsak a bejelentőlaphoz kell csatolni, a továbbiakban azonban a 4. § (6) bekezdésében megszabott módon kell kezelni.

9. §

A megtörtént bejelentés, illetőleg kijelentés igazolása

(1) A beérkezett orvosi bejelentő, illetőleg kijelentő lapok ellenőrző lapját a címzett hatósági orvos a bejelentő, illetőleg kijelentő orvos (intézet) címére, megfelelő bejegyzéssel 24 órán belül köteles postára adni és ezzel a bejelentés, illetőleg a kijelentés megtörténtét igazolni.

(2) Az ellenőrző lapokat a községekben előfordult megbetegedések esetében a községi (kör-) orvos, az utóbbiak betegeire vonatkozólag pedig a járási tisztiorvos igazolja. A megyei városokban előfordult megbetegedések esetében az ellenőrző lapokat a városi tisztiorvos, thj. városokban a tisztifőorvos, Budapest székesfővárosban a kerületi tisztiorvos igazolja.

(3) Az a bejelentő, vagy kijelentő orvos (intézet), aki az ellenőrző lapot nyolc napon belül nem kapja vissza, a bejelentést, illetőleg kijelentést megismételni köteles azzal a jelzéssel, hogy ez a "második", illetőleg "harmadik" jelentés.

10. §

A fertőző betegek bejelentésével és kijelentésével kapcsolatos egyéb tennivalók

(1) A működési területükön előfordult fertőző megbetegedésekről és halálesetekről a havi és évi közegészségügyi jelentések megtételére kötelezett hatósági orvosok havi, illetőleg évi jelentések megfelelő rovatainak kitöltése útján tesznek jelentést. Ez a rendelkezés nem érinti a tisztiorvosoknak a 4. § (5) bekezdésében megállapított külön jelentési kötelezettségét.

(2) Ha valamely fertőző betegség a szokásosnál nagyobb mértékben, vagy járványszerűen jelentkezik, vagy a megbetegedések körülményei azt szükségessé teszik, a területileg illetékes hatósági orvos az 5. § (2) bekezdésében elrendelt távirati, illetőleg távbeszélő útján történő jelentésen kívül időszaki járványjelentéseiben (minden hét szombatján) köteles közvetlen szakfőnökét (a tisztiorvost, a tisztifőorvost) és a népjóléti minisztérium járványügyi osztályát (Budapest IX., Gyáli út 2.) a járvány részleteiről, annak kezdetéről, a terjedés módjáról, a terjesztést elősegítő tényezőkről, az előfordult megbetegedések és halálesetek számáról, a járvány egyéb sajátosságairól és a megtett intézkedésekről tájékoztatni.

(3) Ugyancsak részletes írásbeli jelentést kell tennie a közvetlen szakfőnökéhez és a népjóléti minisztérium járványügyi osztályához a táviratilag jelentendő [5. § (1) bekezdés] fertőző megbetegedések egyes eseteiről is.

(4) Az emberi lépfene, takonykór-, veszettség, brucellózis és tularemia megbetegedéseinek, valamint a veszettségre gyanus állatok okozta sérülés és fertőzés minden egyes esetét, a tényállás ismertetése mellett haladéktalanul közölni kell a fertőzés helye szerint illetékes járási (városi, állami) állatorvossal a szükséges óvintézkedések megtétele végett.

(5) A trachomára vonatkozó félévi kimutatást és jelentést a 110000/1903. BM körrendelet (Rendeletek Tára 1904. évf., 27. o.) I. 4. pontjának megfelelően továbbra is fel kell terjeszteni a népjóléti miniszterhez.

(6) A tisztifőorvos köteles gondoskodni arról, hogy a hatósága területén a törzskönyvezésre kötelezett hatósági orvosok törzskönyvvel és a 4. § (6) bekezdésében elrendelt nyilvántartó lapokkal elláttassanak. A borítékot ("B" minta), törzskönyvek ("C" minta), havi jelentés űrlapok ("D" minta), a nyilvántartólapok ("E" minta) beszerzése a törvényhatóság, illetőleg a megyei város feladata [1936. IX. tc. 4. §-ának (2) bekezdése].

(7) Ugyancsak a tisztifőorvos köteles gondoskodni arról, hogy a hatósági orvosok hivatalos helyiségeiben, községi elöljáróságoknál, valamint a közforgalmú gyógyszertárakban a fertőző betegek be- és kijelentésére szolgáló lapokból mindenkor elegendő mennyiség álljon rendelkezésre. Ezeket a nyomtatványokat a tisztifőorvost a népjóléti minisztérium fertőző betegségek elleni védekezés osztályától díjtalanul igényelheti és díjtalanul kell azokat a bejelentő orvosok (intézetek) részére kiszolgáltatni. A készlet fogyásáról a tisztifőorvos a népjóléti minisztérium járványügyi osztályát (Budapest IX., Gyáli út 2.) idejekorán értesíti, hogy az érdekelteknek be- és kijelentő lapokkal ellátása fennakadást ne szenvedjen.

(8) Budapest székesfőváros az összes nyomtatványok beszerzéséről maga gondoskodik.

11. §

Az Országos Közegészségügyi Intézetnek a fertőző betegek bejelentésével és kijelentésével kapcsolatos tennivalói

Az Országos Közegészségügyi Intézet a fertőző betegségekkel kapcsolatos tudományos és kutató munka lebonyolítása végett hatósági, társadalmi biztosító intézeti, katona-, magán-, stb. orvosokkal, a különböző hatóságokkal, hatósági közegekkel és intézetekkel közvetlenül érintkezhetik. Az orvosok, a hatóságok, a hatósági közegek és az intézetek az Országos Közegészségügyi Intézet megkeresésére késedelem nélkül válaszolni kötelesek.

12. §

Büntető rendelkezések

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1876. XIV. tc. 7. §-a alapján pénzbüntetéssel büntetendő az az orvos, illetőleg a kórháznak, vagy egyéb egészségügyi intézménynek az az igazgatója (vezetője), aki a jelen rendelet 2., 3., 5., 6. és 7. §-ának a fertőző betegségek bejelentésével vagy kijelentésével kapcsolatos rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza, azoknak nem kellő módon, vagy kellő időben tesz eleget, vagy azok megszegésében vagy kijátszásában közreműködik, továbbá az, aki a 11. §-ban elrendelt kötelezettségnek nem tesz eleget.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk rendelkezéseit a 8960/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 173. sz.) foglalt módosításokkal kell alkalmazni.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.

(4) A jelen szakaszban foglalt büntető rendelkezések a közszolgálatban álló orvosok és hatósági személyek fegyelmi felelősségére vonatkozó rendelkezéseket nem érintik.

13. §

Átmeneti rendelkezések

A 36500/1930. NMM rendelettel előírt nyomtatványok a készlet kifogyásáig továbbra is felhasználhatók, azonban a kiállító köteles a régi nyomtatványokon a postai szállításra vonatkozó következő változásokat átvezetni: az A) és F) jelű orvosi jelentőlapoknak az Országos Közegészségügyi Intézethez küldendő részén "Díjátalányozva" helyett "Hivatalos felszólításra", a községi (kör) orvosnak, illetőleg tisztiorvosnak elküldendő részén "Hivatalos felszólításra. Díj központilag elszámolva", míg a be-, illetőleg kijelentést ellenőrző lapon "Díj központilag elszámolva", a csoportos bejelentést tartalmazó borítékon pedig "Hivatalos felszólításra. Díj központilag elszámolva" megjelölés alkalmazandó.

14. §

Hatálybaléptető és záró rendelkezések

A jelen rendelet 1949. évi május hó 1. napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a 36500/1930. NMM rendelet (Rendeletek Tára 1014. oldal) és a 2150/1945. NM rendelet (Magyar Közlöny 97. sz.), valamint a 888/1940. BM rendelet (Rendeletek Tára 3375. oldal) 3. §-ának (1), (5) és (8) bekezdései a pellagra bejelentéséről szóló 8354/1899. BM körrendelet és a 24932/1917. BM körrendelet, a gyermekágyi láz kötelező bejelentéséről szóló 45000/1930. NMM rendelet (Rendeletek Tára 1931. évf. 239. oldal) hatályát veszti.

Budapest, 1949. évi április hó 19-én.

Olt Károly s. k.

népjóléti miniszter

"A" minta a 200100/1949. (IV. 21.) NM sz. rendelethez