2070/1949. (III. 5.) Korm. rendelet

a közületi ingatlanok okszerű felhasználásának biztosítása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 6.231.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A jelen rendelet alkalmazása szempontjából közület: az állam - ideértve a Magyar Államvasutakat is - a törvényhatóság, a megyei város, a község, vagy más köztestület, továbbá ezek valamelyikének üzeme, vállalata, közintézet, a Magyar Nemzeti Bank, a nemzeti vállalat, valamint minden olyan vállalat, amelyben az előbb említett közületek valamelyikének legalább 50%-os érdekeltsége van.

2. § (1) A közületek vagyonához tartozó ingatlanok okszerű felhasználásának előmozdítására a pénzügyminiszter felügyelete alatt Közületi Vagyoni Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) állíttatik fel.

(2) A Bizottság elnöke a pénzügyminiszter kiküldöttje, tagja az igazságügyminiszter, az építés- és közmunkaügyi miniszter, a honvédelmi miniszter, valamint a Gazdasági Főtanács főtitkárának egy-egy kiküldöttje.

(3) Ha a Bizottság előtt olyan ügy kerül tárgyalásra, amelyben a főfelügyelet szempontjából valamelyik az előbbi bekezdésben nem említett szakminiszter van érdekelve, az ülésen ennek az érdekelt miniszternek a kiküldöttje is - tanácskozási és szavazati joggal - részt vesz. A jelen § alkalmazásában érdekelt miniszter az ingatlant kezelő, valamint a kezelésre igényt tartó szakminiszter, illetőleg az a szakminiszter, aki az ingatlant kezelő, valamint a kezelésre igényt tartó közület felett a felügyeletet gyakorolja.

(4) A Bizottság határozatait a szavazatra jogosultak szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az válik határozattá, amihez az elnök szavazatával hozzájárult.

(5) A Bizottság hatáskörébe tartozik a közületi tulajdonban álló ingatlanoknak és ezek tartozékainak használatbaadásával, átruházásával és cseréjével kapcsolatos kérdésekben a jelen rendelet keretei közt való eljárás.

(6) A Bizottság a hatáskörébe utalt ügyekben bírói út kizárásával határoz. Ha az érdekelt szakminiszter a határozat ellen annak közlésétől számított 15 nap alatt kifogást emel, az ügyet határozathozatal végett a Gazdasági Főtanács elé kell terjeszteni.

(7) A Bizottság kifogással meg nem támadott határozata, illetőleg a Gazdasági Főtanács által a (6) bekezdésben foglaltak szerint meghozott határozat végrehajtható.

3. § (1) Valamely közületnek az ingatlanát más közület részére a 2. § alapján meghozott határozattal lehet használatba adni. A használatbaadás általában haszonbérfizetés vagy más ellenszolgáltatás kötelezettségének megállapítása nélkül történik, a határozatban azonban az eset körülményei szerint ilyen kötelezettséget is meg lehet állapítani. A használatbaadás időtartamát és egyéb feltételeit a határozatban kell megszabni.

(2) A használat tartama alatt a használó által emelt épületek vagy általa eszközölt beruházások címén a tulajdonossal szemben semmiféle igény érvényesítésének nincs helye.

(3) A használattal kapcsolatosan az érdekelt közületek közt felmerült esetleges jogviták eldöntése a 9830/1948. Korm. rendelettel (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 217. szám) felállított Egyeztető Bizottság elé tartozik.

4. § (1) Az 1. §-ban említett valamely közület ingatlanát a Bizottság határozatával más közületre lehet átruházni. Amennyiben az érdekelt közületek ugyanannak a miniszternek a felügyelete alá tartoznak, az átruházás kérdésében a jelen §-ban megállapított szabályok szerint ez a miniszter határoz.

(2) A határozat meghozatala előtt a Bizottság az ügyben tárgyalást tart annak a tisztázása végett, hogy az átruházást a fennforgó összes körülmények és a célszerűségi szempontok szükségessé teszik-e.

(3) A határozat végrehajtása során a vagyontárgyakat - amennyiben azok értékadatai a pénzügyminisztérium központi nyilvántartásában nem szerepelnek - értékelni kell. Az értékelés a pénzügyminiszter megbízottjának vezetése mellett az átadó és az átvevő közület szerveinek közreműködésével megy végbe. Az értékeléshez meg kell hívni az Állami Ellenőrzési Központ vezetője által kijelölt könyvvizsgálót (revizort), valamint a szükség szerint a Munkatudományi és Racionalizálási Intézet vezetője által kijelölt szakértőt is.

(4) Az értékelés során a forgalmi értéket kell megállapítani. Ezzel egyidejűleg az átruházott vagyontárgyakról - ha ilyen még nincs - leltárt kell készíteni, amely a forgalmi érték mellett feltünteti a vagyontárgyak minőségi állapotát is.

(5) Az egyes közületek más közületekre átruházott ingatlanairól a pénzügyminisztériumban nyilvántartási számlát kell vezetni. A számlán minden egyes átruházás esetében fel kell tüntetni az érdekelt átadó és átvevő közületet, valamint az átruházott vagyontárgyakat; a vagyontárgyaknak a jelen §-ban szabályozott eljárás során megállapított értékét az átadó közület javára kell írni, az átvevő közületet pedig ezzel az értékkel meg kell terhelni.

(6) A jelen §-ban szabályozott eljárás során készült leltárt a nyilvántartási számlához kell csatolni.

(7) A Bizottság által a jelen § alapján meghozott ingatlanátruházást rendelő határozat végrehajtásaként az átadó közület avégből, hogy az ingatlan tulajdonjoga az átvevő közület javára telekkönyvileg átírható legyen, a szükséges bekebelezési engedélyt az átvevő közületnek haladéktalanul kiadni köteles. A telekkönyvi átírás mentes az okirati és törvénykezési illeték alól.

5. § A vagyontárgyak átruházásából folyóan az egyes érdekelt közületek közt felmerült elszámolási viszonyt a Gazdasági Főtanács által a könyvjóváírások tekintetében tett rendelkezések alapulvétele mellett kell rendezni.

6. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; hatálybalépésével a fennálló jogszabályok ellentétes rendelkezései, valamint a jelen rendeletben foglaltaktól eltérő egyéb rendelkezések hatályukat vesztik.

Budapest, 1949. évi március hó 4-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök