2430/1949. (III. 17.) Korm. rendelet

a mérlegképes könyvelők képesítése és jogállása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 7.086.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § Mérlegképes könyvelő az, aki az e célra szervezett bizottság előtt a mérlegképes könyvelői vizsgát letette.

2. § (1) Vizsgára csak azt lehet bocsátani, aki

1. magyar állampolgár,

2. életének huszonötödik évét betöltötte,

3. legalább öt éven át kettős könyvviteli rendszer szerinti könyvelési gyakorlatot folytatott, illetve azt, aki a Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezetének a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által engedélyezett mérlegképes könyvelő tanfolyamára a jelen rendelet hatálybalépésének napjáig beiratkozott, a tanfolyam elvégzését leckekönyvvel igazolja és a tanfolyam elvégzése után még legalább egy éven át kettős könyvviteli rendszer szerinti könyvelési gyakorlatot folytatott.

(2) A gyakorlati időt a működési bizonyítványokon felüli társadalombiztosítási intézettől származó, illetőleg illetményadó fizetéséről szóló bizonyítvánnyal kell igazolni.

3. § (1) Nem bocsátható vizsgára, illetőleg mérlegképes könyvelőként nem működhetik az, aki

1. csőd vagy gondnokság hatálya alatt áll,

2. bűntett, a köztársaság vagy népellenes avagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, vagy akit ilyen bűntett vagy vétség miatt jogerősen elítéltek,

3. hivatalvesztés vagy politikai jogai gyakorlatának felfüggesztését kimondó jogerős ítélet hatálya alatt áll, vagy akit a népbíróság háborús vagy népellenes cselekmény miatt jogerősen elítélt, avagy akit az igazolási eljárás során állásától megfosztottak.

(2) Azt, aki rendőrhatósági őrizet alatt áll, az őrizet tartama alatt vizsgára bocsátani nem lehet.

4. § (1) A vizsga céljára vizsgabizottságot kell szervezni. A vizsgabizottság címe: Mérlegképes Könyvelőket Képesítő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság). Pecsétje: Magyarország címere, amelyet a Bizottság címe övez. Székhelye: Budapest.

(2) A Bizottság elnökből, hat társelnökből egy-egy tárgykörre kinevezett összesen 36 tagból és a titkárból áll. A Bizottság elnökét, társelnökeit, tagjait és titkárát három év tartamára a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter nevezi ki, mégpedig a társelnökök közül egy-egyet az iparügyi, közlekedésügyi, földmívelésügyi, pénzügy- és az igazságügyminiszter javaslata alapján. A Bizottság tagjainak és titkárának kinevezése előtt a Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezetét fel kell hívni, hogy megfelelő személyeket hozzon javaslatba.

5. § (1) A Bizottság feladatai:

1. a vizsgára bocsátottak felkészültségének vizsga keretében történő elbírálása;

2. a mérlegképes könyvelői képzés irányelveinek meghatározása, szaktanfolyamok, szakelőadások tartásának előmozdítása;

3. a mérlegképes könyvelői vizsga részletes anyagának megállapítása és jóváhagyása végett a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter elé terjesztése.

(2) Az (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt feladat ellátására a Bizottság saját kebeléből vizsgáztató bizottságokat alakít. Minden vizsgáztató bizottság az elnökből, vagy az általa kijelölt társelnökökből és hat tagból alakul. A társelnököket és a tagokat a vizsgáztató bizottságba az elnök váltakozó sorrendben hívja be. Vizsgáztató bizottsági tagokul beleegyezésükkel a társelnökök is behívhatók.

(3) A vizsgáztató bizottság elnökeként és tagjaként nem járhat el az, aki a jelöltnek egyenes ágon rokona vagy sógora vagy oldalágon rokona, unokatestvérig bezárólag, örökbefogadó vagy nevelőszülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, házastársának testvére, testvérének házastársa, vagy közvetlen hivatali felettese, illetőleg alárendeltje.

(4) Abban a kérdésben, hogy az előbbi bekezdésben megjelölt kizáró ok fennáll-e, a Bizottság elnöke végérvényesen határoz.

6. § (1) A Bizottság legalább évenként egyszer - szeptember hónapban - teljes ülést tart az 5. § (1) bekezdésének 2-3. pontjaiban meghatározott feladatkörének ellátására és a Bizottságot érdeklő előterjesztések meghallgatása céljából. Az első teljes ülést a Bizottság megalakulásától számított tizenöt nap alatt kell megtartani. Ez alkalommal a Bizottság megállapítja ügyrendjét, a vizsgák anyagát és szabályzatát, a vizsgadíjak megosztásának módját és határozatait jóváhagyás végett a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter elé terjeszti.

(2) A Bizottság tárgyalásai bizalmas jellégűek, azokról jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a titkár vezeti. A teljes ülésről felvett jegyzőkönyv másolatát jóváhagyás végett a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez kell felterjeszteni.

(3) A Bizottság ügyvitelét a titkár látja el.

7. § (1) A vizsgára bocsátás iránt kérvényt kell begyújtani a Bizottság elnökéhez. A kérvényhez mellékelni kell: erkölcsi bizonyítványt, igazolóbizottsági határozatot és a 2. § (1) bekezdésében megjelölt feltételeket igazoló okiratokat, vagy a 2. § (2) bekezdésében említett leckekönyvet, továbbá az eddigi működést is feltüntető részletes életrajzot és a folyamodó nyilatkozatát arról, hogy legjobb tudomása szerint a 3. §-ban felsorolt kizáró okok személyére nézve nem állanak fenn.

(2) A vizsgára bocsátás kérdésében az elnökből, legalább két társelnökből és a titkárból álló felvételi bizottság szótöbbséggel határoz. Egyenlő számú szavazat esetén az elnök szavazata dönt. A folyamodó az esetleges elutasító határozat közlésétől számított tizenöt nap alatt a határozat felülvizsgálatát kérheti a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztertől, aki végérvényesen határoz. A felülvizsgálat iránt a kérelmet a Bizottság elnökénél kell előterjeszteni.

8. § (1) A vizsga tárgyai:

1. számvitel (beleértve a kötelező számlakereteket és az üzemi könyvelést is),

2. mérlegtan,

3. üzemgazdaságtan,

4. a kereskedelmi, váltó- és csődjog alapelvei (ideértve a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást is) és a szövetkezeti jog,

5. a pénzügyi jog alapelvei, különös tekintettel a hatályban lévő adó- és illetékszabályokra.

6. politikai gazdaságtan.

(2) A vizsga az 1-2. pontban említett tárgykörből szóbeli és gyakorlati írásbeli, a 3-6 pontban említett tárgykörből csupán szóbeli.

(3) Az írásbeli vizsga mindig megelőzi a szóbelit. Az írásbeli vizsgát két egymást követő napra kell kitűzni. Az írásbeli vizsgánál a tételek kidolgozására 8-8 óra áll rendelkezésre. A szóbeli vizsga időtartama legalább egy óra.

(4) A vizsgán két tárgyból nem megfelelő minősítést nyert jelölt további egyévi - 2. § (1) bekezdésének 3. pontjában említett - gyakorlat után általában pótvizsgára bocsátható. Pótvizsgára bocsátás esetében a vizsgáztató bizottság további gyakorlat idejét méltányosságból legfeljebb hat hónapra is leszállíthatja s ezt a vizsga eredményével együtt kell a jelölttel közölni.

(5) Ha a jelölt az (1) bekezdés 1-3. pontjaiban megjelölt tárgyak közül kettőből nem felelt meg, vagy ha a jelölt a vizsgán kettőnél több tárgyból nyert nem megfelelő minősítést, a teljes vizsgát további egyévi - a 2. § (1) bekezdésnek 3. pontjában megjelölt - gyakorlat után ismételheti meg.

(6) A vizsgát megismételni kétízben lehet.

(7) A vizsga sikere tárgyában a vizsgabizottság szótöbbséggel határoz.

9. § (1) A vizsga eredményéhez képest a jelöltet dícsérettel képesítettnek, képesítettnek, vagy nem képesítettnek kell nyilvánítani. A jelöltnek a vizsgáztató bizottság előtt közvetlenül a vizsga eredményének kihirdetése után fogadalmat (esküt) kell tennie.

(2) A fogadalom szövege a következő:

"Én ... becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy mérlegképes könyvelői tisztemet pontosan és részrehajlás nélkül, az érvényes jogszabályoknak és a népi demokrácia érdekeinek megfelelően legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint fogom ellátni."

(3) Az eskü szövege a következő:

"Én ... esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy mérlegképes könyvelői tisztemet pontosan és részrehajlás nélkül, az érvényes jogszabályoknak és a népi demokrácia érdekeinek megfelelően, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint fogom ellátni. Isten engem úgy segéljen."

10. § A fogadalom (eskü) letétele után a vizsgabizottság arról, hogy a jelölt mérlegképes könyvelői vizsgát sikerrel kiállotta és a fogadalmat (esküt) letette, a következő oklevelet állítja ki.

11. § A vizsga díja az oklevél bélyegén felül 200 forint, az ismétlő vizsga díja szintén 200 forint, a pótvizsgadíj pedig 100 forint. Az a jelölt, aki a vizsgára kitűzött határnapon nem jelenik meg, a befizetett vizsgadíjat elveszti, kivéve, ha távolmaradását társadalombiztosító intézeti vagy hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja.

12. § A mérlegképes könyvelő - az egyéb feltételek meglétében - hites könyvvizsgálói képesítő vizsgára bocsátható a 8000/1945. IM rendelet 1. § (3) bekezdésében meghatározott gyakorlati idő után ugyanezen rendelet 1. § (2) bekezdésének 3. pontjában említett oklevél hiányában is.

13. § (1) Mérlegképes könyvelőként az működhetik (15. §), aki mérlegképes könyvelői oklevéllel rendelkezik, vagy az, akinek kérelmére a Mérlegképes Könyvelőket Képesítő Bizottság írásban igazolást ad arról, hogy valamely ipari, kereskedelmi, vagy mezőgazdasági üzemnél, illetőleg vállalatnál mérleggel zárt, s a kettős könyvviteli rendszer szerint vezetett könyvelést végzett, szervezett, irányított, vagy ellenőrzött.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelmek elbírálására a Bizottság kebelében öt tagból álló szűkebb bizottságot kell alakítani, amelynek elnöke a Bizottság elnöke, két tagja a Bizottság társelnökei közül, két tagja pedig a 8. § (1) bekezdésének 1-3. pontjaiban megjelölt tárgykörökre kinevezett tagok közül a Bizottság elnöke által kijelölt két tag. Az igazolást a Bizottság a most megnevezett szűkebb bizottság javaslata alapján adja ki a kérelmező részére. A kérelmet a jelen rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül lehet előterjeszteni. Az ezen határidő lejárta után előterjesztett kérelmeket érdemi tárgyalás nélkül el kell utasítani.

(3) A bizottság igazolást csak olyan kérelmezők részére adhat, akik az igazolás kiadásakor 40. életévüket betöltötték és akik legalább tizenöt éven át könyvelési gyakorlatot folytattak és a jelen rendelet hatályba lépésekor a 15. §-ban meghatározott feladatkört látják el.

(4) A Bizottság a kérelem elintézése előtt a kérelmező szakbavágó felkészültségéről - személyes meghallgatás során - meggyőződik, illetve könyvelési gyakorlatára vonatkozóan felvilágosításokat szerezhet be.

(5) A Bizottság elutasító határozata ellen a Bizottságnál előterjesztendő felülvizsgálati kérelemnek van helye a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez, aki a kérelem tárgyában végérvényesen határoz.

(6) A Bizottság által az (1) bekezdés alapján kiadott igazolás nem pótolja a hites könyvvizsgálói vizsgára bocsáthatás szempontjából a 12. §-ban megszabott oklevelet.

14. § A nyilvános számadásra kötelezett, továbbá állami és állami érdekeltségű és nemzeti vállalatok és üzemek, valamint az illetékes miniszter által kijelölt vállalatok, üzemek és intézmények ezen rendelet hatálybalépésétől számított három év elteltével zárószámadásaikat mérlegképes könyvelővel ellenjegyeztetni kötelesek. Az ellenjegyzéssel azért vállal a könyvelő felelősséget, hogy a mérleg- és az eredmény kimutatás a könyvelés adataival megegyezik. Az ellenjegyzés Könyvelésért (aláírás) mérlegképes könyvelő szöveggel foganatosítandó.

15. § A mérlegképes könyvelő feladata:

1. a vállalatok könyvelésének szervezése, ellátása és irányítása,

2. a könyvelés számszerű helyességének ellenőrzése,

3. zárószámadások (vagyonmérleg és eredménykimutatás) szerkesztése és ellenjegyzése (14. §),

4. mindazok a feladatok, amelyeket külön jogszabály feladatkörébe utal.

16. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter gondoskodik.

Budapest, 1949. évi március hó 11-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök