Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

2550/1949. (III. 19.) Korm. rendelet

a termelőszövetkezeti csoportok egyes vagyoni kérdéséről

(Közigazgatási rendszám: 7.550.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-val meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A földmívelésügyi miniszter engedélye alapján működő termelőszövetkezeti csoport gazdálkodásának céljait szolgáló, termelőszövetkezeti tulajdonban levő vagy termelőszövetkezeti használatban álló javakat a szövetkezet minden egyéb vagyonától s más termelőszövetkezeti csoportok vagyonától is elkülönítve kell kezelni. E javak felett a rendelkezés joga a csoport és a szövetkezet viszonyában kizárólag a csoport szerveit illeti meg.

2. § A termelőszövetkezeti csoport birtokában lévő és gazdálkodásának céljára rendelt javak, - amennyiben azok nincsenek a szövetkezet tulajdonában, tehát nem minősülnek termelőszövetkezeti vagyonnak, - a csoport közös és egységes termelőszövetkezeti használatában állanak.

3. § Termelőszövetkezeti használat tárgyául szolgálnak különösen azok a mezőgazdasági, mezőgazdasági ipari, kulturális és szociális célt szolgáló ingatlanok, felépítmények, élő és holt felszerelések, berendezési tárgyak és eszközök,

a) amelyek a mezőgazdasági ingatlanok előhaszonbérletéről szóló rendeletek végrehajtása során vagy hatósági intézkedésre kerültek a szövetkezet használatába,

b) amelyeket az állam, illetőleg annak valamely hatósága, intézménye vagy vállalata támogatás vagy kezelés (üzembentartás, hasznosítás) céljából a szövetkezetnek használatában ad,

c) amelyeket a tagok a működési szabályzat vagy megállapodás alapján a termelőszövetkezeti csoport használatába bocsátanak,

d) amelyeket a szövetkezet megállapodás alapján harmadik személytől huzamosabb időre használatba vesz vagy hasznosításra átvesz, végül

e) azok a felügyelet nélkül maradt vagy kóborló gazdátlan háziállatok, amelyeket a hatóság megőrzés végett a szövetkezetnek átad.

4. § A 3. §-ban felsorolt és a jelen rendelet hatálybalépésének napja előtt bármilyen jogcímen a termelőszövetkezeti csoport használatába került javak, - a termelőszövetkezeti vagyonnak minősülő javak kivételével, - termelőszövetkezeti használatban álló vagyontárgyaknak tekintendők; az ezekre vonatkozó birtok- vagy tulajdonjogi igény és minden vitás kérdés bírói út mellőzésével kizárólag közigazgatási úton érvényesíthető. Ennek módját a földmívelésügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.

5. § A termelőszövetkezeti használatban álló vagyontárgyakról a termelőszövetkezeti csoport részletes és pontos leltárt köteles vezetni, amely minden gazdasági év végén az évközben bekövetkezett változásokat is feltünteti. A leltárnak tartalmaznia kell az egyes vagyontárgyak forgalmi értékét azzal a nappal, amelyen azok a csoport birtokába kerültek. A leltározás és értékelés módját a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

6. § (1) A termelőszövetkezeti használatban álló vagyontárgyak használatáért a tulajdonosnak a vonatkozó jogszabályok szerint megállapított vagy szerződésben kikötött használati díjat (haszonbért, bért) kell fizetni. A szerződésnek a használati díjra vonatkozó része a földmívelésügyi miniszter jóváhagyása után lép hatályba.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott használati díjon felül a jogosult a használat fejében egyéb ellenszolgáltatásra igényt nem támaszthat. Így a használat, üzembentartás, kezelés vagy hasznosítás gazdasági eredményeiből, az élőállat esetleges szaporulatából részt nem követelhet.

7. § (1) Tervszerű gazdálkodásának keretében a csoport a termelőszövetkezeti használatban álló vagyontárgyakat a rendeltetésüknek megfelelően korlátozás nélkül jogosult használni, illetőleg hasznosítani. Köteles azonban a jó gazda gondosságával kezelni, épségükről és üzemképes állapotban tartásukról gondoskodni.

(2) Azok a kiadások, amelyeket a termelőszövetkezeti csoport a termelőszövetkezeti használat érdekében valamely vagyontárgy használhatóvá tételére (üzemképes állapotba helyezésére) fordít, a tárgy tulajdonosát terhelik és a haszonbérből (bérből) levonhatók. A használható tárgyak használhatóságának fenntartására fordított kiadások a termelőszövetkezeti csoportot terhelik. A termelőszövetkezeti csoport azonban nem felelős azért az értékveszteségért, amely a termelőszövetkezeti használatban levő vagyontárgyat a rendeltetésszerű használat (kopás, elhasználódás) következtében éri.

8. § A termelőszövetkezeti használatban álló javakat - a 9. és 10. §-okban foglalt kivételektől eltekintve, - a használat tartama alatt elidegeníteni nem szabad.

9. § Azokat a termelőszövetkezeti használatban álló javakat, amelyek természetüknél vagy rendeltetésüknél fogva olyanok, hogy elidegenítésüket az okszerű gazdálkodás követeli, a termelőszövetkezeti csoport szabadon értékesítheti. Köteles azonban annak ellenértékét a termelőszövetkezeti vagyon (2. §.) növelésére fordítani. A jogosult az ellenértéket a termelőszövetkezeti csoporttól a leltári érték erejéig pénzben, ennek kifizetéséig pedig a használati díjat (haszonbért) követelheti. Ha a haszonbér a követelhető érték öt százalékánál magasabb, úgy a csoport - a használati díj helyett - évi öt százalék kamatot tartozik fizetni.

10. § A termelőszövetkezeti csoport használatában álló valamely élő vagy holt felszerelést, amely olyan állapotba kerül, hogy gazdasági célra észszerűen tovább nem használható, a földmívelésügyi miniszter engedélyével lehet elidegeníteni. A vételár tekintetében a 9. § nyer alkalmazást.

11. § Ha 9. vagy 10. §-ban szabályozott elidegenítés csere útján történik, az alábbi rendelkezések nyernek alkalmazást:

a) azonos értékek cseréjénél az elcserélt tárgy helyébe a cserébe kapott tárgy lép,

b) ha a termelőszövetkezeti csoport fizetést is teljesít, a fizetett különbözetet a haszonbérből levonhatja, a cserébe kapott tárgy pedig az elcserélt helyébe lép,

c) ha a termelőszövetkezeti csoport kap értékkülönbözet címén felülfizetést, a különbözetre a 9. § nyer alkalmazást.

12. § A termelőszövetkezeti használatban álló (2. §) ingó vagyontárgyra sem a használó, sem a tulajdonos tartozása fejében végrehajtást foganatosítani nem lehet.

13. § A termelőszövetkezeti használatba vett állatok marhalevelét a tulajdonos a termelőszövetkezeti csoportnak kiadni tartozik. Ennek elmulasztása vagy megtagadása esetén a termelőszövetkezeti csoport kérelmére a közigazgatási hatóság marhalevélmásodlatot ad ki. A marhalevélmásodlaton fel kell tüntetni, hogy az állat termelőszövetkezeti használatban áll. Az állat ivadékai után kiadott marhalevélen a termelőszövetkezeti csoportot kell tulajdonosként feltüntetni.

14. § A termelőszövetkezeti használatot vagy termelőszövetkezeti tulajdont képező felépítményt lebontani, vagy átépíteni csak a földmívelésügyi miniszter előzetes engedélyével szabad. Az engedély iránti eljárást a földmívelésügyi miniszter szabályozza.

15. § A termelőszövetkezeti csoport fennállása alatt a termelőszövetkezeti vagyon (2. §) mint egész, forgalom tárgya nem lehet. A csoport megszűnése esetén csak másik csoportra szállhat át.

16. § (1) A termelőszövetkezeti vagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyak forgalma tekintetében az alábbi rendelkezések irányadók:

a) Az ellenérték nélküli (ingyenes) elidegenítés tilos.

b) Berendezési, élő- vagy holt felszerelési tárgyat eladni, vagy elcserélni, csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével szabad. Ilyen engedély nélkül az ügylet semmis. Eladás esetén a befolyt vételár termelőszövetkezeti vagyont képez és csak beruházásra (motor, vetőgép) használható fel. Csere esetén a cserébe kapott tárgy is termelőszövetkezeti vagyonná válik.

c) Minden korlátozás nélkül elidegeníthető az a vagyontárgy, továbbá a termelőszövetkezeti vagyon rendeltetésszerű használatából vagy kezeléséből (üzembentartásáról) keletkezett eredmény, amelynek elidegenítése természeténél vagy rendeltetésénél fogva a rendes gazdálkodás mellett általában szokásos, vagy az okszerű használat érdekében nélkülözhetetlenül szükséges (termény, hízó stb.).

d) Az egyéb jogszabályon alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, amely a termelőszövetkezeti csoport tulajdonába kerülő valamely termelőszövetkezeti vagyontárgyat terhel, érintetlenül marad (pl. juttatott vagyontárgyak.)

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései kiterjednek a termelőszövetkezeti csoport tulajdonában lévő azokra a vagyontárgyakra is, amelyekre nézve a csoport az elidegenítés tilalmát vagy korlátozását szerződésben vállalja magára (pl. törzstenyészetek szaporulata).

17. § A termelőszövetkezeti vagyont vagy ahhoz tartozó vagyontárgyat végrehajtás alá vonni csak oly követelés fejében lehet, amely

a) állam, állami vállalat, szövetkezeti központ vagy tagszövetkezete javára áll fenn,

b) a termelőszövetkezeti vagyont képező valamely vagyontárgy vételára, vagy az elkészítése, javítása, illetőleg helyreállítása fejében járó ellenérték címén áll fenn; ez esetben a végrehajtást a megvett, készített, javított vagy helyreállított vagyontárgyra lehet foganatasítani,

c) olyan kártérítési követelés fejében áll fenn, amely a termelőszövetkezeti vagyonhoz tartozó valamely vagyontárgy használata során vagy a használat által keletkezett.

18. § (1) A jelen rendelet kihírdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a földmívelésügyi miniszter gondoskodik:

(2) Felhatalmaztatik a földmívelésügyi miniszter, hogy a jelen rendeletben foglalt rendelkezések megszegését kihágássá nyilvánítsa és a kihágás büntetését két hónapig terjedhető elzárásban és huszonnégyezer forintig terjedhető pénzbüntetésben állapíthassa meg.

Budapest, 1949. évi március hó 18-án.

Dobi István s. k.

miniszterelnök

Tartalomjegyzék