2550/1949. (III. 19.) Korm. rendelet

a termelőszövetkezeti csoportok egyes vagyoni kérdéséről

(Közigazgatási rendszám: 7.550.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-val meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A földmívelésügyi miniszter engedélye alapján működő termelőszövetkezeti csoport gazdálkodásának céljait szolgáló, termelőszövetkezeti tulajdonban levő vagy termelőszövetkezeti használatban álló javakat a szövetkezet minden egyéb vagyonától s más termelőszövetkezeti csoportok vagyonától is elkülönítve kell kezelni. E javak felett a rendelkezés joga a csoport és a szövetkezet viszonyában kizárólag a csoport szerveit illeti meg.

2. § A termelőszövetkezeti csoport birtokában lévő és gazdálkodásának céljára rendelt javak, - amennyiben azok nincsenek a szövetkezet tulajdonában, tehát nem minősülnek termelőszövetkezeti vagyonnak, - a csoport közös és egységes termelőszövetkezeti használatában állanak.

3. § Termelőszövetkezeti használat tárgyául szolgálnak különösen azok a mezőgazdasági, mezőgazdasági ipari, kulturális és szociális célt szolgáló ingatlanok, felépítmények, élő és holt felszerelések, berendezési tárgyak és eszközök,

a) amelyek a mezőgazdasági ingatlanok előhaszonbérletéről szóló rendeletek végrehajtása során vagy hatósági intézkedésre kerültek a szövetkezet használatába,

b) amelyeket az állam, illetőleg annak valamely hatósága, intézménye vagy vállalata támogatás vagy kezelés (üzembentartás, hasznosítás) céljából a szövetkezetnek használatában ad,

c) amelyeket a tagok a működési szabályzat vagy megállapodás alapján a termelőszövetkezeti csoport használatába bocsátanak,

d) amelyeket a szövetkezet megállapodás alapján harmadik személytől huzamosabb időre használatba vesz vagy hasznosításra átvesz, végül

e) azok a felügyelet nélkül maradt vagy kóborló gazdátlan háziállatok, amelyeket a hatóság megőrzés végett a szövetkezetnek átad.

4. § A 3. §-ban felsorolt és a jelen rendelet hatálybalépésének napja előtt bármilyen jogcímen a termelőszövetkezeti csoport használatába került javak, - a termelőszövetkezeti vagyonnak minősülő javak kivételével, - termelőszövetkezeti használatban álló vagyontárgyaknak tekintendők; az ezekre vonatkozó birtok- vagy tulajdonjogi igény és minden vitás kérdés bírói út mellőzésével kizárólag közigazgatási úton érvényesíthető. Ennek módját a földmívelésügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.

5. § A termelőszövetkezeti használatban álló vagyontárgyakról a termelőszövetkezeti csoport részletes és pontos leltárt köteles vezetni, amely minden gazdasági év végén az évközben bekövetkezett változásokat is feltünteti. A leltárnak tartalmaznia kell az egyes vagyontárgyak forgalmi értékét azzal a nappal, amelyen azok a csoport birtokába kerültek. A leltározás és értékelés módját a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

6. § (1) A termelőszövetkezeti használatban álló vagyontárgyak használatáért a tulajdonosnak a vonatkozó jogszabályok szerint megállapított vagy szerződésben kikötött használati díjat (haszonbért, bért) kell fizetni. A szerződésnek a használati díjra vonatkozó része a földmívelésügyi miniszter jóváhagyása után lép hatályba.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott használati díjon felül a jogosult a használat fejében egyéb ellenszolgáltatásra igényt nem támaszthat. Így a használat, üzembentartás, kezelés vagy hasznosítás gazdasági eredményeiből, az élőállat esetleges szaporulatából részt nem követelhet.

7. § (1) Tervszerű gazdálkodásának keretében a csoport a termelőszövetkezeti használatban álló vagyontárgyakat a rendeltetésüknek megfelelően korlátozás nélkül jogosult használni, illetőleg hasznosítani. Köteles azonban a jó gazda gondosságával kezelni, épségükről és üzemképes állapotban tartásukról gondoskodni.

(2) Azok a kiadások, amelyeket a termelőszövetkezeti csoport a termelőszövetkezeti használat érdekében valamely vagyontárgy használhatóvá tételére (üzemképes állapotba helyezésére) fordít, a tárgy tulajdonosát terhelik és a haszonbérből (bérből) levonhatók. A használható tárgyak használhatóságának fenntartására fordított kiadások a termelőszövetkezeti csoportot terhelik. A termelőszövetkezeti csoport azonban nem felelős azért az értékveszteségért, amely a termelőszövetkezeti használatban levő vagyontárgyat a rendeltetésszerű használat (kopás, elhasználódás) következtében éri.

8. § A termelőszövetkezeti használatban álló javakat - a 9. és 10. §-okban foglalt kivételektől eltekintve, - a használat tartama alatt elidegeníteni nem szabad.

9. § Azokat a termelőszövetkezeti használatban álló javakat, amelyek természetüknél vagy rendeltetésüknél fogva olyanok, hogy elidegenítésüket az okszerű gazdálkodás követeli, a termelőszövetkezeti csoport szabadon értékesítheti. Köteles azonban annak ellenértékét a termelőszövetkezeti vagyon (2. §.) növelésére fordítani. A jogosult az ellenértéket a termelőszövetkezeti csoporttól a leltári érték erejéig pénzben, ennek kifizetéséig pedig a használati díjat (haszonbért) követelheti. Ha a haszonbér a követelhető érték öt százalékánál magasabb, úgy a csoport - a használati díj helyett - évi öt százalék kamatot tartozik fizetni.

10. § A termelőszövetkezeti csoport használatában álló valamely élő vagy holt felszerelést, amely olyan állapotba kerül, hogy gazdasági célra észszerűen tovább nem használható, a földmívelésügyi miniszter engedélyével lehet elidegeníteni. A vételár tekintetében a 9. § nyer alkalmazást.

11. § Ha 9. vagy 10. §-ban szabályozott elidegenítés csere útján történik, az alábbi rendelkezések nyernek alkalmazást:

a) azonos értékek cseréjénél az elcserélt tárgy helyébe a cserébe kapott tárgy lép,

b) ha a termelőszövetkezeti csoport fizetést is teljesít, a fizetett különbözetet a haszonbérből levonhatja, a cserébe kapott tárgy pedig az elcserélt helyébe lép,

c) ha a termelőszövetkezeti csoport kap értékkülönbözet címén felülfizetést, a különbözetre a 9. § nyer alkalmazást.

12. § A termelőszövetkezeti használatban álló (2. §) ingó vagyontárgyra sem a használó, sem a tulajdonos tartozása fejében végrehajtást foganatosítani nem lehet.

13. § A termelőszövetkezeti használatba vett állatok marhalevelét a tulajdonos a termelőszövetkezeti csoportnak kiadni tartozik. Ennek elmulasztása vagy megtagadása esetén a termelőszövetkezeti csoport kérelmére a közigazgatási hatóság marhalevélmásodlatot ad ki. A marhalevélmásodlaton fel kell tüntetni, hogy az állat termelőszövetkezeti használatban áll. Az állat ivadékai után kiadott marhalevélen a termelőszövetkezeti csoportot kell tulajdonosként feltüntetni.

14. § A termelőszövetkezeti használatot vagy termelőszövetkezeti tulajdont képező felépítményt lebontani, vagy átépíteni csak a földmívelésügyi miniszter előzetes engedélyével szabad. Az engedély iránti eljárást a földmívelésügyi miniszter szabályozza.

15. § A termelőszövetkezeti csoport fennállása alatt a termelőszövetkezeti vagyon (2. §) mint egész, forgalom tárgya nem lehet. A csoport megszűnése esetén csak másik csoportra szállhat át.

16. § (1) A termelőszövetkezeti vagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyak forgalma tekintetében az alábbi rendelkezések irányadók:

a) Az ellenérték nélküli (ingyenes) elidegenítés tilos.

b) Berendezési, élő- vagy holt felszerelési tárgyat eladni, vagy elcserélni, csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével szabad. Ilyen engedély nélkül az ügylet semmis. Eladás esetén a befolyt vételár termelőszövetkezeti vagyont képez és csak beruházásra (motor, vetőgép) használható fel. Csere esetén a cserébe kapott tárgy is termelőszövetkezeti vagyonná válik.

c) Minden korlátozás nélkül elidegeníthető az a vagyontárgy, továbbá a termelőszövetkezeti vagyon rendeltetésszerű használatából vagy kezeléséből (üzembentartásáról) keletkezett eredmény, amelynek elidegenítése természeténél vagy rendeltetésénél fogva a rendes gazdálkodás mellett általában szokásos, vagy az okszerű használat érdekében nélkülözhetetlenül szükséges (termény, hízó stb.).

d) Az egyéb jogszabályon alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, amely a termelőszövetkezeti csoport tulajdonába kerülő valamely termelőszövetkezeti vagyontárgyat terhel, érintetlenül marad (pl. juttatott vagyontárgyak.)

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései kiterjednek a termelőszövetkezeti csoport tulajdonában lévő azokra a vagyontárgyakra is, amelyekre nézve a csoport az elidegenítés tilalmát vagy korlátozását szerződésben vállalja magára (pl. törzstenyészetek szaporulata).

17. § A termelőszövetkezeti vagyont vagy ahhoz tartozó vagyontárgyat végrehajtás alá vonni csak oly követelés fejében lehet, amely

a) állam, állami vállalat, szövetkezeti központ vagy tagszövetkezete javára áll fenn,

b) a termelőszövetkezeti vagyont képező valamely vagyontárgy vételára, vagy az elkészítése, javítása, illetőleg helyreállítása fejében járó ellenérték címén áll fenn; ez esetben a végrehajtást a megvett, készített, javított vagy helyreállított vagyontárgyra lehet foganatasítani,

c) olyan kártérítési követelés fejében áll fenn, amely a termelőszövetkezeti vagyonhoz tartozó valamely vagyontárgy használata során vagy a használat által keletkezett.

18. § (1) A jelen rendelet kihírdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a földmívelésügyi miniszter gondoskodik:

(2) Felhatalmaztatik a földmívelésügyi miniszter, hogy a jelen rendeletben foglalt rendelkezések megszegését kihágássá nyilvánítsa és a kihágás büntetését két hónapig terjedhető elzárásban és huszonnégyezer forintig terjedhető pénzbüntetésben állapíthassa meg.

Budapest, 1949. évi március hó 18-án.

Dobi István s. k.

miniszterelnök