2720/1949. (III. 26.) Korm. rendelet

a 10.750/1946. (IX. 15.) ME rendeletet megelőzően kibocsátott jogszabályok alapján engedélyezett ideiglenes házadómentességek megszűntetése, valamint a házadó kulcsának újabb megállapítása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 6.323.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A rendes és rendkívüli házadómentességről, valamint a helyreállítási és átalakítási házadókedvezményről szóló 10750/1946. ME rendeletet (Magyar Közlöny 210. szám) megelőzően kibocsátott jogszabályok alapján engedélyezett ideiglenes házadómentességek - a jelen rendeletben megállapított kivételekkel - az 1949. évi március hó 31. napján megszűnnek.

2. § (1) Az 1. § rendelkezése nem terjed ki:

a) a családi házra (10750/1946. ME rendelet 1. § 4. pont), valamint az 1924. XII. törvénycikk alapján az 1949. évi április hó 1. napja előtt alapított társasházra, továbbá

b) az 1945. évi január hó 1. napja után használatba vett épületre.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megállapított kivétel csak arra az esetre vonatkozik, ha:

a) a családi háznak vagy

b) a társasházban lévő külön tulajdoni illetőségnek (öröklakásnak, öröküzletnek) vagy

c) a társasház közös tulajdonban lévő részeinek az 1948. évre jogerősen megállapított házadó alapja nem haladja meg; Budapesten a kettőezerötszáz forintot, a többi városban a kettőezer forintot, községekben pedig az egyezerötszáz forintot.

(3) Ha a jelen rendelet hatálybalépésének napján vagy azt követő időben ugyanannak a személynek, illetőleg személyeknek több családi háza vagy társasházban lévő tulajdoni illetősége van, ezek közül a (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján az ideiglenes házadómentesség csak egy családi házra vagy tulajdoni illetőségre tartható fenn.

(4) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az ideiglenes házadómentesség visszaállítását engedélyezhesse az olyan társasház tekintetében, amely házszövetkezetből, vagy házrészvénytársaságból az 1949. évi március hó 31. napja után alakult át társasházzá, feltéve, hogy a jelen § (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállanak és a szövetkezet (részvénytársaság) célja kizárólag az volt, hogy tagjai (részvényesei) részére öröklakást biztosítson.

3. § Ha az ideiglenes házadómentesség az épület helyreállítása (átalakítása) következtében az 1949. évi április hó 1. napja előtt szüneteltetett, a szünetelés folytán az 1949. évi március hó 31. napjáig terjedő időre előírt adótöbbletet a házadókedvezmény lejárta után - legfeljebb a házadó évi összegének 60 százaléka erejéig - az adóalanya kérelme alapján a javára kell írni, kivéve, ha az ideiglenes házadómentesség a 2. §-ban foglaltak folytán nem szűnik meg.

4. § Az egyszeri vagyondézsmát és az egyszeri vagyonszaporulati dézsmát, valamint a vagyonadót az ideiglenes házadómentesség megszűnésének figyelembevételével az 1949. évi április hó 1. napjától kezdődő hatállyal az adóalany kérelme alapján helyesbíteni kell, feltéve, hogy ennek folytán a dézsmák, illetőleg a vagyonadó alapja legalább 20 százalékkal csökkenne.

5. § A 3. § alapján a házadókedvezmény, továbbá a 4. § alapján az egyszeri vagyondézsma és az egyszeri vagyonszaporulati dézsma, valamint a vagyonadó helyesbítésére irányuló kérelmet az adóalany legkésőbb az 1949. évi május hó 31. napjáig nyújthatja be.

6. § A városokban a házadó kulcsa az adóalapnak ama része után, amely az alapbér 40%-át nem haladja meg, 65%, az adóalapnak további része után pedig 85%.

7. § (1) Ez a rendelet az 1949. év április hó 1. napján lép hatályba; ugyanakkor a házadóról szóló 8790/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 172/b. szám) 6. §-ának (2) bekezdése, továbbá a 14. §-a (1) bekezdésének a jelen rendelet 6. §-ával ellentétes rendelkezése hatályát veszti.

(2) A rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1949. évi március hó 25-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök