Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

AI Szinonimák

Kereséskor az "AI szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

...Tovább...

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

...Tovább...

2860/1949. (III. 29.) Korm. rendelet

a magánjogi szolgálati viszony alapján járó nyugdíjakkal, valamint a vállalati nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 10610/1948. Korm. rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.228.)

1. § A 10610/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 236-237. szám; továbbiakban: R.) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A jelen rendelet hatálya nem terjed ki a közszolgálati illetmények és nyugellátások rendezéséről szóló 2500/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 54. szám), az államvasúti és postai közszolgálati illetmények és nyugellátások vasúti és postai közszolgálati illetmények és nyugdíjellátások rendezéséről szóló 7000/1945. KKM rendelet (Magyar Közlöny 68. szám), illetőleg az ezeket módosító és kiegészítő rendeletek hatálya alá eső munkáltatókra, továbbá a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságra és azokra a közforgalmú magánvasutakra, mint munkáltatókra, amelyek a magyar államvasutak alkalmazottaira vonatkozó ellátási szabályokkal egyező szabályok szerint folyósítanak ellátást. Az Országos Társadalombiztosító Intézetre, mint munkáltatóra a jelen rendeletnek csupán 14. és 18. §-aiban foglalt rendelkezései terjednek ki."

2. § A R. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt nyugdíjazott annál a személynél, akit a felszabadulás után lefolytatott igazoló eljárás során vezető állásra alkalmatlannak Minősítettek, az alapjavadalmazást a vállalatnál utoljára nem vezetői munkakörben betöltött állásának megfelelően kell számítani; ha pedig a nyugdíjazott első alkalmazása vezető állásra történt, az illető vállalatnál vezetéssel nem járó legmagasabb önálló munkakörnek megfelelő alapjavadalmazást kell számításba venni. Alapjavadalmazásként azonban az 1948. évi november hó 1. napjától kezdődően nem lehet magasabb összeget számításba venni, mint amennyi a vonatkozó kollektív szerződésben megállapított legmagasabb havi fizetés összege; ez a rendelkezés vonatkozik a vezető állásra alkalmatlannak minősített azokra a nyugdíjasokra is, akik az 1946. évi július hó 31. napja után egy évnél rövidebb időn át teljesítettek tényleges szolgálatot, vagy csak felmondási járandóság címén részesültek forintilletményben. E bekezdés alkalmazása szempontjából vezető állás alatt a kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó vagy ezzel egy tekintet alá eső állást kell érteni."

3. § A R. 8. §-a az alábbi (2) és (3) bekezdésekkel egészíttetik ki:

(2) Az 1949. évi április hó 1. napja után történő igénybejelentések esetében a nyugdíjat az igénybejelentés hónapjától számított három hónapnál hosszabb időre visszamenőlegesen megállapítani nem szabad.

(3) A nyugdíj (kegydíj) saját lakóház építésének céljára az állami vagy kormányhatóságilag jóváhagyott házépítési kölcsönakció keretében vállalt kötelezettség biztosítására leköthető; egyébként másra átruházni, elzálogosítani és - a tartásdíj (1929. XIV. tc. 6. §) behajtására irányuló végrehajtás esetét kivéve - végrehajtás alá vonni nem lehet.

4. § A R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi (2) bekezdés, a R. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe pedig az alábbi (3) bekezdés lép:

"(2) A felszabadulás után lefolytatott igazoló eljárás során nyugdíjazásra ítélt, továbbá az 5000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 113. szám) 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján végelbánás alá vont, illetve a 6800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 133. szám) 3. §-ának (3) bekezdése alapján csökkentett nyugellátásban részesülő igényjogosultat nyugdíj címén az az összeg illeti meg, amelyre biztosítástechnikailag saját személye után (hozzátartozók nélkül) számított egyéni járuléktartaléka, mint egyszeri díj a nyugdíjazás időpontjában fedezetet nyújt. Az egyéni járuléktartalékot a nyugdíjjogosult által a nyugdíjazás időpontjában betöltött életkornak, a nyugdíjszabályzat alapján beszámítható tagsági időnek, a nyugdíjszabályzatban megállapított szolgáltatási rendszernek, a jelen rendelet alapján megállapított beszámítható javadalmazásnak, továbbá a legutolsó biztosítástechnikai mérlegnél alkalmazott biztosítástechnikai táblázatnak figyelembevételével kell megállapítani. Ha a nyugdíjigény szerződésen, vagy külön megállapodáson alapul, az egyéni járuléktartalék megállapításánál tagsági idő helyett a nyugdíjfizetésre kötelezettnél eltöltött szolgálati időt, ha a szerződés más munkáltató alkalmazásában eltöltött idő beszámítására vonatkozó kikötést is tartalmaz, az utóbbinak megfelelően növelt szolgálati időt, a szerződésben esetleg megállapított szolgáltatási rendszert és - ha a nyugdíjszerződésben vállalt kötelezettségre vonatkozóan a forintmérleggel kapcsolatos biztosítástechnikai számítások nem más alapokon végeztettek - az 1928. XI., törvénycikk biztosítástechnikai indokolásánál alkalmazott halandósági és rokkantsági táblázatot kell figyelembe venni."

"(3) Ha a (2) bekezdésben előírt módon kiszámított összeg nagyobb annál az összegnél, amely a nyugdíjjogosultat a gyáripari magánalkalmazotti kollektív szerződésben megállapított legmagasabb havi fizetés 70%-ának, mint beszámítható javadalmazásnak alapulvételével a 8. § szerint megilletné, illetőleg a 6800/1946. ME rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása folytán eddig megillette, nyugdíjként csak az előbbi módon kiszámított, illetve a 6800/1946. ME rendelet 3. §-a (3) bekezdésének alkalmazása folytán eddig is csökkentett mértékben folyósított összeget szabad fizetni."

5. § A R. 11. §-a az alábbi (2) és (3) bekezdésekkel egészíttetik ki:

(2) Az a nyugdíjfizetésre kötelezett munkáltató, akire a 6620/1947. ME rendelet hatálya nem terjedt ki, köteles a R. alapján újból megállapítani az olyan igényjogosult nyugdíját is, aki a 6620/1947. ME rendelet 3. §-ának (7), (15), illetőleg (16) bekezdése alá esett volna, ha az említett rendelet hatálya a munkáltatóra kiterjedt volna.

(3) Az igazoló eljárás során vezető állásra alkalmatlannak minősített olyan személyek részére megállapított nyugdíjakat, akik az 1946. évi július hó 31. napja után egy évnél rövidebb időn át teljesítettek tényleges szolgálatot, továbbá az 5000/1946. ME rendelet 2. §-a (2) kezdésének a) pontja alapján végelbánás alá vont, valamint a 6800/1946. ME rendelet 3. §-a (3) bekezdésének hatálya alá eső személyeket megillető nyugdíjakat és a (2) bekezdésben említett személyek nyugdíját szintén kötelesek a nyugdíjfizetésre kötelezettek az 1949. évi április hó 30. napjáig újból megállapítani. A nyugdíjjogosultat az 1948. évi november hó 1. napjától kezdődő hatállyal az így megállapított nyugdíj illeti meg, azonban az említett időpontot követően az újbóli megállapításig felvett nyugdíjkülönbözetet a nyugdíjastól visszakövetelni nem lehet. Az e bekezdésben felsorolt személyek által a 10. § (2) bekezdése, valamint a jelen § (2) bekezdése szerint járó nyugellátásnál magasabb összegű nyugellátás iránt folyamatba tett pereket perköltségek kölcsönös megszűntetése mellett meg kell szűntetni.

6. § (1) A R. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Azokat az 1936. évi január hó 1. napja után keletkezett nyugdíjszerződéseket (megállapodásokat), kegydíj engedélyeket (megállapodásokat), amelyeket vezető állásban lévő személyekkel azok, vagy hozzátartozóik javára kötöttek, felül kell vizsgálni. Felül kell vizsgálni továbbá az utóbb említett személyekkel kapcsolatban az 1936. évi január hó 1. napja után, a kollektív szerződés hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatban pedig az 1945. évi április hó 4. napja után történt tagsági idő vásárlásokat (beszámításokat) is. Végül felül kell vizsgálni azoknak a személyeknek (hozzátartozóiknak) nyugdíjra jogosultságát, - ide nem értve az 5000/1946 ME rendelet, valamint a 6800/1946. ME rendelet hatálya alá eső személyeket (hozzátartozóikat) - akik az 1944. évi március hó 19. napjától 1945. évi április hó 4. napja között eltelt időben bárhol vezető állást töltöttek be. A felülvizsgálat nemcsak a ténylegesen szolgálatot teljesítő, hanem a már nyugdíjazott személyek szerződésére, megállapodásaira, tagsági idő vásárlására, illetőleg a nyugdíjhoz való jogosultságára is kiterjed. Az e bekezdésben foglalt rendelkezések szempontjából vezető állás alatt a kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó, vagy ezzel egy tekintet alá eső állást kell érteni."

(2) A R. 12. §-ának (3) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a Bizottság már az eljárás folyamán is elrendelheti a nyugdíj folyósításának egészben vagy részben történő felfüggesztését; ilyen esetben a határozatban az egészben vagy részben felfüggesztett nyugdíjak tekintetében is határozni kell.

7. § A R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a nyugdíjas (özvegyi nyugdíjat élvező) részére ugyanabban az időben két, vagy több természetes vagy jogi személytől jár nyugdíj és nyugdíjainak, valamint az 1927. XXI. törvénycikk alapján élvezett baleseti - az 1928. XL. törvénycikk alapján élvezett öregségi stb. - járadékának, illetőleg a 300/1942. ME rendelet alapján élvezett bányanyugbérének, továbbá az 1927. XXI. tc. 58. §-a és a 1928. XL. tc. 10. §-a (3) bekezdése alapján kiadott jogszabályok szerinti ellátásának együttes havi összege a havi ezer forintot meghaladja, a nyugdíjakat az 1949. évi május hó 1. napjától akként kell arányosan csökkenteni, hogy az együttes összeg az említett havi határösszeget ne haladja meg."

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott határösszeg szempontjából figyelembe kell venni a R. 1. § (3) bekezdésében meghatározott munkáltatóktól járó nyugellátásokat (a továbbiakban: közszolgálati nyugellátás) is. Ha a nyugdíjas közszolgálati nyugellátást is élvez, a magánjogi szolgálati viszony alapján járó nyugdíjat (nyugdíjakat) abban az esetben kell a jelen § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően csökkenteni, ha a közszolgálati nyugellátásnak a 2290/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 45. szám) 1. §-ában, illetve az ezt módosító 13400/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 203. szám) 1. §-ában foglaltak szerinti csökkentése után az együttes összeg a havi ezer forintot még meghaladja.

(3) Ha a nyugdíjas (özvegyi nyugdíjat élvező) szolgálati viszonyban áll vagy valamely együttes kereseti és jövedelmi adó alá tartozó hasznothajtó foglalkozást folytat, illetőleg az említett adó alá tartozó bármily bevétele, továbbá mező- és erdőgazdasági ingatlanból, házbirtokból, tőkevagyonból és tantiemből származó jövedelme van és az illetményadó alá tartozó járandóságainak - az illetményadó alól a vonatkozó jogszabályok alapján mentes szolgálati viszonyból származó járandóságainak - az együttes kereseti és jövedelmi adó alá tartozó foglalkozásaiból, illetőleg bevételeiből származó tiszta keresetének (jövedelmének), valamint az említett vagyon- és jövedelemforrásokból származó jövedelmének az 1927. XXI. törvénycikk alapján élvezett baleseti, az 1928. XL. törvénycikk alapján élvezett öregségi stb. járadékának, illetőleg a 300/1942. ME számú rendelt alapján élvezett bányanyugbérének, továbbá az 1927. XXI. tc. 58. §-a és az 1928. XL. tc. 10. §-a (3) bekezdése alapján kiadott jogszabályok szerinti ellátásának, végül nyugdíjának (nyugdíjainak) együttes összege a havi ezerkilencszáz forintot meghaladja, a nyugdíjat (nyugdíjakat) az 1949. évi május hó 1. napjától akként kell arányosan csökkenteni, hogy a nyugdíj (nyugdíjak) együttes összege az előbb felsorolt forrásokból származó járandóságainak, tiszta keresetének és jövedelmének összegét (együttes összegét) ne emelje az említett havi határösszeg fölé.

(4) Ha a nyugdíjas (özvegyi nyugdíjat élvező) a magánjogi szolgálati viszony alapján járó nyugdíjon (nyugdíjakon) felül közszolgálati nyugellátásban is részesül és emellett szolgálati viszonyban áll, vagy valamely együttes kereseti és jövedelmi adó alá tartozó hasznothajtó foglalkozást folytat, illetőleg az említett adó alá tartozó bármily bevétele, továbbá mező- és erdőgazdasági ingatlanból, házbirtokból, tőkevagyonból és tantiemből származó jövedelme van és az illetményadó alá tartozó járandóságainak, - az illetményadó alól a vonatkozó jogszabályok alapján mentes szolgálati viszonyból származó járandóságainak, - az együttes kereseti és jövedelmi adó alá tartozó foglalkozásaiból, illetőleg bevételeiből származó tiszta keresetének (jövedelmének), valamint az említett vagyon- és jövedelemforrásokból származó jövedelmének, az 1927. XXI. törvénycikk alapján élvezett baleseti, - az 1928. XL. törvénycikk alapján élvezett öregségi, - stb. járadékának, illetőleg a 300/1942. ME rendelet alapján élvezett bányanyugbérének, továbbá az 1927. XXI. tc. 58. §-a és az 1928. XL. tc. 10. §-a (3) bekezdése alapján kiadott jogszabályok szerinti ellátásának, végül nyugdíjának (nyugdíjainak) együttes összege a havi ezerkilencszáz forintot meghaladja, a nyugdíjat (nyugdíjakat) az 1949. évi május hó 1. napjától abban az esetben kell a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint csökkenteni, ha a közszolgálati nyugellátásnak a 2290/1947. ME rendelet 1. §-ában, illetve az ezt módosító 13400/1947. Korm. rendelet 1. §-ában foglaltak szerinti csökkentése után az együttes összeg a havi ezerkilencszáz forintot még meghaladná.

(5) A R. 1. § (1) és (2) bekezdéseiben említett nyugdíjfizetésre kötelezettek kötelesek az érdekelt nyugdíjas részére a közszolgálati nyugellátás számfejtő hivatallal közölni a nyugdíjas járandóságaira, keresetére, jövedelmére és nyugdíjára vonatkozó összegszerű adatokat.

8. § A R. 20. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki:

(5) Kegydíj folyósítását - a munkáltató előterjesztésére, közület tulajdonában lévő vagy rendelkezése alatt álló vállalat esetében a vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára - csak a népjóléti miniszter engedélyezheti. Az 1948. évi november hó 1. napja után megállapított és folyósított kegydíjakat az 1949. évi május hó 1. napja után csak a népjóléti miniszter engedélyével lehet továbbfolyósítani. A népjóléti miniszter a kegydíj folyósítására adott engedélyét bármikor visszavonhatja.

9. § Ahol a R.-ben kollektív szerződésben megállapított legmagasabb havi fizetés összegéről, illetőleg az ennek alapján megállapított határösszegekről, vagy a kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó állásról van szó, ott az 1948. évi december hó 31-én érvényben volt kollektív szerződéseket kell érteni.

10. § (1) A jelen rendelet 3. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 9040/1948. Korm. rendelettel (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 197. szám) létesített Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztára (a továbbiakban: Központi Nyugdíjpénztár) vonatkozásában is alkalmazni kell.

(2) A Központi Nyugdíjpénztár Alapszabálya a tőle járó nyugellátás tekintetében abban az esetben, ha a nyugdíjas újból a 9040/1948. Korm. rendelet hatálya alá tartozó vállalat alkalmazásába lép, úgy is rendelkezhetik, hogy a nyugdíjat egészben vagy részben szünetelteti.

(3) A jelen rendelet 7. §-ának (5) bekezdésében megállapított kötelezettség a Központi Nyugdíjpénztárt is terheli.

11. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban az 1948. évi november hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

Budapest, 1949. évi március hó 25-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök

Tartalomjegyzék