1949. évi XXVIII. törvény

az 1950. évi állami költségvetésről

Az 1950. évi állami költségvetés a hároméves terv eredményeire és az ötéves terv irányszámaira épül. A költségvetés hűen tükrözi vissza népünk 1950. évi munkatervét.

Kiadásaink között túlsúlyba kerültek a népgazdaság fejlesztésére, népünk szociális és kulturális felemelkedésére szolgáló kiadások, szemben a tőkésállamokkal, ahol a kiadások döntő többsége a tőkésrend elnyomó szerveinek és a rendszer érdekeit maradék nélkül kiszolgáló bürokráciájának fenntartását célozz.

Szemben a tőkésállamok ezer visszaélési lehetőséget nyújtó költségvetéseivel, a mi költségvetésünk mind teljesebb mértékben vonja be az összes közületi kiadásokat a maga körébe és helyezi azokat államunk ellenőrző szerveinek és magának a népnek tényleges ellenőrzése alá.

Míg a tőkés állam bevételeinek fő forrása a dolgozó tömegekre hárított súlyos adók, a mi bevételeink többsége állami vállalatainktól származik, azokból a többletekből, amelyek azelőtt a tőkések gazdagodását szolgálták. Állami vállalataink egyre szélesebben tárják fel azokat az új bevételi forrásokat, amelyek csak a nép államában ismeretesek. A dolgozók munkaversenyeivel, a termelékenység fokozásával, a régi termelőeszközök célszerű felhasználásával olyan eredményeket érnek el, amelyek új és új bevételi forrásokat nyitnak meg a költségvetés részére és lehetővé teszik fejlődésünk meggyorsítását a szocializmus felé vezető úton.

1. § (1) Az 1950. évre a magyar állami igazgatás

rendes kiadásai:

Hatmilliárdkettőszazötvenhétmillióötszáztizen-hatezerötven (6.257,516.050) forintban,

átmeneti kiadásai:

Kettőmilliárdháromszázkilencmillióhétszázhetven-hatezerötven (2.309,776.050) forintban,

rendkívüli kiadásai:

Egymilliárdhatszázharminchétmillióegyszáznyolcvannyolcezerkilencszáz (1.637,188.900) forintban,

illetőleg az első ötéves népgazdasági terv céljaira előirányzott

Hétmilliárdkettőszázötven-millió (7.250,000.000) forinttal együtt

Nyolcmilliárdnyolcszáznyolcvanhétmillióegyszáznyolcvannyolcezerkilencszáz (8.887,188.900) forintban,

összes kiadásai tehát:

Tizenhétmilliárdnégyszázötvennégymilliónégy-száznyolcvanegyezer (17.454,481.000) forintban

határoztatnak meg.

A kiegyenlítő kiadások összege:

Hétszáztizenhatmillióhétezázkilencvennégyezer-hatszáz (716,794.600) forint.

(2) Az 1950. évre a magyar állami igazgatás rendes bevételei:

Tizenhatmílliárdlötszázharminckilencmillióötszázhatvanegyezerötszáz (16.539,561.500) forintban átmeneti bevételei:

Kilencszázhetvennégymillióhétszázezerkettőszáz (974,700.200) forintban, rendkívüli bevételei:

Huszonkettőmillióhétszázkilencvenháromezerháromszáz (22,793.300) forintban,

összes bevételei tehát:

Tizenhétmilliárdötszázharminchétmillióötvenötezer (17.537.055.000) forintban határoztatnak meg.

A kiegyenlítő bevételek összege:

Hétszáztizenhatmillióhétszázkilencvennégyezerhatszáz (716,794.600) forint,

(3) Az 1950. költségvetési évre az (1) bekezdésben meghatározott és összesen: 17.454,481.000 forintot kitevő rendes, átmeneti

és rendkívüli kiadásokat a (2) bekezdésben meghatározott és összesen: 17.537,055.000

forintot kitevő rendes, átmeneti és rendkívüli bevételek 82,574.000 forinttal haladják meg,

mely összeget a pénztári készletek gyarapítására kell fordítani.

2. § (1) A területi önkormányzatok 1950. évi rendes kiadásai:

Egymilliárdegyszázötvenhatmilliónyolcszázki-lencvenötezerháromszázötvenkettő (1.156,895.352) forintban,

átmeneti kiadásai:

Huszonkilencmilliókettőszáztizenkilencezerháromszáznyolcvanhárom (29,219.383) forintban,

rendkívüli kiadásai:

Ötvennégymilliónégyszázhuszonhétezerötszázötvenkettő (54,427.552) forintban,

összes kiadásai tehát:

Egymilliárdkettőszáznegyvenmillióötszáznegyvenkettőezerkettőszáznyolcvanhét (1.240,542.287) forintban,

illetőleg a Budapest főváros előre nem

látott kiadásaira előirányzott Húszmillió (20,000.000) forint

póthitelkeret számításbavétele után

Egymilliárdkettőszázhatvanmillióötszáznegyvenkettőezerkettőszáznyolcvanhét (1.260,542.287) forintban jóváhagyólag tudomásul vétetnek.

A kiegyenlítő kiadások összege: Harmincegymilliókilencszáznyolcvanhétezerhétszázharmincegy (31,987.731) forint.

(2) A területi önkormányzatok

1950. évi rendes bevételei:

Hatszázhuszonhétmillióhétszázhatvanháromezer-nyolcszáznegyvenegy (627,763.841) forintban,

átmeneti bevételei:

Hárommillióegyszázháromezerkilencszázkilencvennyolc (3,103.998) forintban,

rendkívüli bevételei:

Háromszázharmincnégyezerötszázhetvenhárom (334.573) forintban,

összes bevételei tehát:

Hatszázharmincegymilliókettőszázkettőezemégy-száztizenkettő (631,202.412) forintban

jóváhagyólag tudomásul vétetnek.

A kiegyenlítő bevételek összege:

Harmincegymilliókilencszáznyolcvanhétezerhét-százharmincegy (31,987.731) forint.

(3) A területi önkormányzatoknak a 2. § (1) bekezdésében jóváhagyólag tudomásul vett és

összesen: 1.260,542.287

forintot kitevő kiadásai a 2. § (2) bekezdésében megjelölt 631,202.412

forintot kitevő bevételeket 629,339.875 forinttal haladják meg, mely hiányról az állami igazgatás 1950. évre megállapított kiadásai között gondoskodás történt.

3. § (1) Az állami költségvetésbe az 1950. évre felvett társadalombiztosítási szervek rendes kiadásai:

Egymilliárdkettőszázhuszonnyolcmilliónégyszázhuszonkilencezer (1.228,429.000) forintban, átmeneti kiadásai:

Nyolcszázkilencvenhatezer (896.000) forintban, rendkívüli kiadásai:

Hétszáznegyvenhétezer (747.000) forintban,

összes kiadásai tehát:

Egymilliárdkettőszázharmincmillióhetvenkettőezer (1.230,072.000) forintban jóváhagyólag tudomásul vétetnek.

A kiegyenlítő kiadások összege:

Egymilliárdkettőszázkilencvenhétmillióhétszázhetvennégyezeregyszáz (1.297,774.100) forint.

(2) Az állami költségvetésbe az 1950. évre felvett társadalombiztosítási szervek

bevételei:

Egymilliárdkettőszáznyolcvankettőmillióhétszáz-kilencvenhétezer (1.282,797.000) forintban

jóváhagyólag tudomásul vétetnek.

A kiegyenlítő bevételek összege:

Egymilliárdkettőszázkilencvenhétmillióhétszázhetvennégyezeregyszáz (1.297,774.100) forint.

(3) Az 1950. költségvetési évre az állami költségvetésbe felvett társadalombiztosítási szerveknek a 3. § (1) bekezdésében jóváhagyólag tudomásul vett és összesen 1.230,072.000 forintot kitevő kiadásait a 3. § (2) bekezdésében megjelölt 1.282,797.000 forintot kitevő bevételek 52,725.000 forinttal haladják meg, mely összegnek a pénztári készletek gyarapítására fordítása tudomásul vétetik.

4. § Az 1. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott, továbbá a 2. § (1) és (2) bekezdéseiben és a 3. § (1) és (2) bekezdéseiben jóváhagyólag tudomásul vett kiadásoknak és bevételeknek az egyes költségvetési csoportok, fejezetek, címek, alcímek, rovatok és alrovatok szerint való megoszlására a részletes állami költségvetés irányadó.

5. § Az egyenesadók, forgalmi adók, vámok, illetékek, vállalati nyereségek és az állam egyéb bevételei a mindenkor fennálló törvényes rendelkezések keretében az 1950. költségvetési évre ezennel megajánltatnak avégből, hogy az államnak az 1. § (2) bekezdésében megjelölt jövedelmei és egyéb bevételei felhasználhatók legyenek.

6. §[1] (1) Az 1949. évi V. tv. 5. §-a hatályát veszti és helyébe - az 1897. évi XX. tv. 16. §-a első és második bekezdéseinek kiegészítéseként - a következő rendelkezések lépnek:

(2)[2] Ha a kiadás jelentéktelen összegű vagy elodázhatatlan, avagy az Országgyűlés együttnemléte miatt pót-, illetőleg rendkívüli hitel nem eszközölhető ki és a késedelem jelentős államháztartási Vagy más országos érdek veszélyeztetésével járna, a kiadást elvi jelentőséggel nem bíró és az Ötszázezer forintot el nem érő összegű igények tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása után, az elvi jelentőségű, továbbá az Ötszázezer forintot meghaladó összegű igények tekintetében pedig a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása és a Népgazdasági Tanács véleményezése után, a Minisztertanács engedélyezheti. Ezekre a kiadásokra nézve a Minisztertanács a pénzügyminiszter által a költségvetés végrehajtásáról készített évi jelentés tárgyalása alkalmával nyerhet felmentést.

(3) A Minisztertanács a kiadás engedélyezését attól teheti függővé, hogy az érdekelt tárca költségvetési hitelének keretében a (2) bekezdésben említett kiadás fedezetéül a költségvetési évben más címnél, alcímnél, rovatnál vagy alrovatnál a költségvetésben megállapított hitellel szemben megtakarítást kell elérnie.

(4) Ötszázezer forintnál kisebb összegű, megtakarítással teljes egészében ellensúlyozott pót-, illetőleg rendkívüli hitelt az illetékes miniszternek vagy távollétében helyettesének aláírásával ellátott előterjesztésére a pénzügyminiszter engedélyezhet. Ezekről a pót-, illetőleg rendkívüli hitelekről a pénzügyminiszter a Minisztertanácshoz a költségvetési év végén tárcánkint köteles összesített bejelentést tenni.

(5) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a (2) bekezdésben megállapított kiadásoknak az 1. § (2) bekezdésében megjelölt jövedelmekből és bevételekből nem fedezhető összegét hitelműveletek útján fedezhesse.

7. § (1) Az 1. § (2) bekezdésében megjelölt és az 5. §-ban megajánlott jövedelmek és bevételek csak a költségvetésben megállapított kiadásokra fordíthatók. Átruházni a kiadásokra megállapított összegeket a kiadásoknak csoportjai, fejezetei, címei, alcímei, rovatai, alrovatai között általában nem lehet. Ezeket a rendelkezéseket a területi önkormányzatok és a társadalombiztosítási szervek kiadásaira is alkalmazni kell.

(2) Kivételnek van helye a 2 csoport, 2 fejezet, 0, 1, 2 címei, alcímei, összes rovatai és alrovatai között.

8. § Az 1950. évi költségvetésben a kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a költségvetési éven túlterjedő felhasználási idő megállapításának helye nincsen.

9. § A jelen törvény az 1950. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenkilencedik évi december hó huszonnegyedik napján.

Szakasits Árpád s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Olt Károly s. k.,

Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára