1949. évi II. törvénycikk

a közigazgatási bíróság megszüntetéséről

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § A közigazgatási bíróság a jelen törvény hatályhalépésének napjával megszűnik.

2. § Azokra az ügyekre nézve, amelyekben a fennálló jogszabályok a közigazgatási bírósághoz intézhető panaszt engednek, a jelen törvény hatálybalépésétől kezdve az alábbi §-okban foglalt rendelkezések irányadók.

3. § Amennyiben a közadók kezelésére vonatkozó rendelkezések értelmében közadónak minősülő valamely szolgáltatás megállapítása, jogossága vagy mérve kérdésében vagy az annak kivetésével, beszedésével, kezelésével, biztosításával, behajtásával, elévülésével, visszatérítésével, illetőleg törlésével kapcsolatban a fennálló jogszabályok szerint panasznak van helye, - a 6. §-ban felsorolt eseteket kivéve - a ugyanolyan okból panasszal lehet élni a pénzügyminisztérium kebelében szervezett pénzügyi döntőbizottsághoz (5. §).

4. § Amennyiben szolgálati viszony alapján járó illetményre, ellátásra vagy egyéb járandóságra, illetőleg az illetmények (ellátás) szempontjából irányadó besorolásra vonatkozó igény tekintetében a fennálló jogszabályok szerint panasznak van helye, ugyanolyan okból panasszal lehet élni a pénzügyminisztérium kebelében szervezett illetményügyi döntőbizottsághoz

5. § (1) A pénzügyminiszter a szükséges számban pénzügyi döntőbizottságokat és illetményügyi döntőbizottságokat alakit. Minden bizottság elnökből és két tagból áll. A bizottságok elnökeit a Igazságügyminiszter állal három év tartamára kijelölt ítélőbírák sorából, egyik tagját pedig a pénzügyi tárca fogalmazási szukán működő s a pénzügyminiszter állal három év tartamára kijelölt alkalmazottak sorából kell beosztani. A másik tagot a pénzügyi döntőbizottságba a kormány állal rendelettel kijelölt szerv részéről készíteti, az illetményügyi döntőbizottságba pedig a Közalkalmazottak Szabad Szakszervezete állal készített s mindkét esetben hat bónaponkint megújítandó jegyzékbe felvett személyek közül kell behívni.

(2) Az (1) bekezdés alá tartozó bizottságok megalakításának - a jegyzékbe felvételt kizáró okokra is kiterjedő - részletes szabályait és a bizottság tagjainak díjazását a kormány rendelettel állapítja meg.

(3) A pénzügyi döntőbizottsághoz és az illetményügyi döntőbizottsághoz benyujtható panasz határideje tizenöt nap. Egyebekben a panasz benyujtásának módját, valamint a bizottságok előtti panaszeljárást, a jogegység biztosítása érdekében szükséges intézkedésekre is kiterjedően, úgyszintén a panaszeljárásban lerovandó illetékeket a kormány rendelettel szabályozza.

(4) Azok a jogszabályok, amelyek korlátozást állapítanak meg arra nézve, hogy valamely ügy mennyiben vonható közigazgatási bírósági eljárás alá, a bizottság előtti panaszeljárásban is irányadók.

6. § Az adókivetés előkészítése, az adóalanyok és az adótárgyak összeírása, a közadók kivetése (kiszabása), könyvelése, úgyszintén - a földadókataszteri nyilvántartást is ideértve - azok nyilvántartása, továbbá beszedése, beszállítása, biztosítása és behajtása, illetőleg kimutatása alkalmával az állami vagy községi (városi) közegek által az államkincstárnak, helyhatóságnak vagy magánfeleknek jogtalanul okozott költségek vagy károk megtérítése tárgyában a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága által hozott másodfokú, illetőleg a közigazgatási bizottság állal hozott elsőfokú határozat ellen - az eddigi panasz helyett - mind a károsult, mind a marasztalt közeg a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt polgári perúton kereshet orvoslást. A marasztalt közeg keresetének halasztó hatálya van.

7. § A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. tc. 82. §-a alapján a felelős számadót elmarasztaló határozat ellen - az eddigi panasz helyett - a számadó polgári perúton kereshet orvoslást. Az említett § (3) bekezdésében a panasz helyett keresetet, a közigazgatási bírósági eljárás helyett pedig polgári pert kell érteni.

8. § A 3-7. §-ok alá nem tartozó ügyekben a fennálló jogszabályok szerint eddig biztosított panaszjog megszűnik és a miniszternek, illetőleg a kormánynak olyan határozata (intézkedése), amely ellen eddig panasznak volt helye, végérvényes, más közigazgatási hatóság határozata (intézkedése) ellen pedig az eddigi panasz helyett aszerint, hogy a határozat első- vagy másodfokú, fellebbezésnek, illetőleg felülvizsgálati kérelemnek van helye az illetékes miniszterhez.

9. § A jelen törvény hatálybalépése előtt benyújtott panaszok elintézésére a jelen törvény rendelkezései irányadók, ha azok tárgyában a közigazgatási bíróság még nem hozott érdemi határozatot. A szükséges átmeneti rendelkezéseket a kormány rendelettel állapítja meg.

10. §[1]

11. § (1) A hatásköri bíróság megszűnik.

(2) Azokban az ügyekben, amelyek eddig a hatásköri bíróság hatáskörébe tartoztak, az alábbiak szerint alakított hatásköri döntőbizottság jár el.

(3) A hatásköri döntőbizottság elnöke az igazságügyminiszter, illetőleg általa kijelölt helyettese. A döntőbizottság egyik tagját a belügyminiszter jelöli ki, másik tagja pedig a Kúria tanácselnökei és bírái közül a Kúria elnöke által, illetőleg akadályoztatása esetén törvényszerű helyettese által kijelölt ítélőbíró. Ha a hatásköri összeütközés egyik részen katonai bíróságot érint, a szerint, hogy az összeütközés a másik részen a rendes bírósággal vagy más hatósággal merült fel, a döntőbizottság egyik tagjaként az előbbi esetben a belügyminiszter által kijelölt tag helyett, az utóbbi esetben pedig a Kúria ítélöbírája helyett a honvédelmi miniszter által kijelölt hadbíró jár el. A tagok kijelölése bárom év tartamára szót.

(4) A hatásköri döntőbizottság tagjainak díjazását, valamint a szükséges átmeneti és egyéb eljárási rendelkezéseket a kormány rendelettel állapítja meg.

(5) A hatásköri bíróság hatáskörének kiterjesztéséről és szervezetének módosításáról szóló 1928. évi XLIII. tc. 2. §-a második bekezdésének alkalmazása Szempontjából a jelen törvény 5. §-a értelmében szervezett pénzügyi döntőbizottságot és illetményügyi döntőbizottságot bírói jelleggel szervezett hatóságnak kell tekinteni.

12. § Ha jogszabály rendelkezése szerint valamely bizottságban, a 10. és 11. §-ban nem említett vegyes bíróságban vagy más testületi szervben a közigazgatási bíróság ítélőbírája elnökként vagy tagként vesz részt, ott ahelyett a jelen törvény hatálybalépésétől kezdve az igazságügyminiszter által kijelölt ítélőbíró jár el.

13. § A magyar államvasutak alkalmazottainak szolgálati illetményeire vonatkozó igény tekintetében a közlekedésügyi miniszter által hozott határozat ellen - a polgári perút kizárásával - a jelen törvény 5. §-a értelmében szervezett illetményügyi döntőbizottsághoz panasznak van helye.

14. § (1) A jelen törvény hatálybalépésének napját a kormány rendelettel állapítja meg.

(2) A jelen törvény végrehajtásáról a kormány gondoskodik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenkilencedik évi január hó tizenharmadik napján.

Szakasits Árpád s. k.,

köztársasági elnök.

Dobi István s. k.,

miniszterelnök