3170/1949. (IV. 9.) Korm. rendelet
a közszolgálati és egyéb közületi alkalmazottak fizetett rendkívüli szabadságának szabályozása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 0.069.)
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § A jelen rendelet hatálya alá tartoznak:
a) az állam, a vármegye, a város, a község, az államvasút, a posta, ezek intézetei, közintézményei, közművei és üzemei,
b) a közalapítványok,
c) az Országos Társadalombiztosító Intézet és az egyszámlarendbe bevont egyéb társadalombiztosító intézetek, valamint az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztára.
d) a nemzeti és községi vállalatok, az állami kezelésbe vett vállalatok, továbbá mindazok a vállalatok, amelyekben az a) pontban felsoroltak valamelyikének külön vagy együttes tulajdoni érdekeltsége eléri vagy meghaladja az 50%-ot, tulajdoni érdekeltségnek tekintve a részvények (üzletrészek), valamint a törzstőke tulajdonát is,
e) azok a vállalatok, ahová az illetékes miniszter vállalatvezetőt rendelt ki,
f) a Magyar Országos Szövetkezeti Központ, az Országos Szövetkezeti Hitelintézet és az Országos Kisipari Szövetkezet tényleges szolgálatban álló alkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazottak).
2. § (1) Az alkalmazottnak fizetett szabadság (szolgálatmentesség) - a (2) bekezdés hatálya alá eső eseteken kívül - csak az évi rendes szabadság terhére engedélyezhető.
(2) Az alkalmazottnak fizetett rendkívüli szabadság - amennyiben az a termelő, illetőleg a hivatali munka folyamatosságát és eredményességét nem veszélyezteti - kizárólag a következő esetekben engedélyezhető:
a) az alkalmazott kötelező vagy egyébként közérdekű szakmai képzése érdekében (képesítés megszerzéséhez előírt tanfolyam, vizsga vagy a foglalkozással kapcsolatos és az engedélyező szerv által is szükségesnek tartott egyéb tanfolyam, iskola, vizsga további ösztöndíj, átképzés, továbbképzés, betanítás stb.),
b) közérdekű társadalmi vagy mozgalmi munka (szakszervezeti, párt- egyesületi munka stb.) végzése érdekében.
(3) Ha az alkalmazott az évi fizetett rendes szabadságát már teljes egészében igénybevette és nem a (2) bekezdés hatálya alá eső okból, hanem más rendkívüli indokolt okból (szülők, gyermekek, vele közös háztartásban élő családtag halála, házasságkötés stb.) van szüksége a szolgálat (a munka teljesítése) alól mentességre, ilyen esetben a 3. § a) pontjában megjelölt felettese három napot meg nem haladott időre a - következő évi rendes szabadsága terhére - fizetett rendkívüli szabadságra bocsáthatja.
3. § A 2. § (2) bekezdésében említett fizetett rendkívüli szabadság engedélyezésére - az ott meghatározott szempontok figyelembevételével jogosult:
a) hat hónapon belül három napot meg nem haladó mértékben a közszolgálati alkalmazottak tekintetében a közvetlen hivatali főnök - minisztériumokban a főosztályvezető, illetőleg ügyosztályvezető, - a kollektív szerződés hatálya alá tartozó alkalmazottak tekintetében a vállalat (intézet stb.) vezetője,
b) három napon felüli, de harminc napot meg nem haladó mértékben, továbbá a három napot meg nem haladó mértékben ha hat hónapon belül már engedélyeztetett három napi fizetett rendkívüli szabadság, az illetékes miniszter (iparigazgatóság),
c) harminc napot meghaladó mértékben mind a közszolgálati, mind a kollektív szerződés hatálya alá tartozó alkalmazottak tekintetében - a Kinevezési és Alkalmazási Bizottság (KAB) véleményének meghallgatása után - az illetékes miniszter.
4. § (1) A fizetett rendkívüli szabadság iránti kérelmet a közszolgálati alkalmazottak a közvetlen hivatali főnöknél, a kollektív szerződés hatálya alá tartozó alkalmazottak pedig a vállalat (intézet stb.) vezetőjénél kötelesek előterjeszteni.
(2) A 2. § (2) bekezdés b) pontja alá eső ok miatt szükségessé váló fizetett rendkívüli szabadság engedélyezésének csak az érdekelt szervezet felelős vezetőjének előzetes írásbeli megkeresésére van helye.
5. § A fizetett rendkívüli szabadság iránt előterjesztett kérelmet döntés végett a minisztertanács elé kell terjeszteni.
a) ha az alkalmazott az állami rendszerű V. vagy ennél magasabb fizetési osztályba, illetőleg ennek megfelelő fizetési fokozatba tartozik és harminc napot meghaladó fizetett rendkívüli szabadság engedélyezését kéri,
b) ha az alkalmazott szabadságát külföldön kívánja eltölteni,
c) ha a KAB véleményével a miniszter nem ért egyet.
6. § (1) Az egy alkalommal engedélyezett fizetett rendkívüli szabadság tartama az egy évet nem haladhatja meg.
(2) A jelen rendelet alapján engedélyezett szabadság tartama alatt az illetményeket akként kell fizetni, mint a fizetett rendes szabadság tartama alatt.
7. § A jelen rendelet rendelkezései az alkalmazottak átköltözködési, a betegség következtében adható (üdülési stb.), valamint a nők terhességi és szülési szabadságát szabályozó rendelkezések hatályát nem érintik.
8. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, egyidejűleg a hatályos jogszabályoknak ezzel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.
(2) A jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése előtt engedélyezett fizetett rendkívüli szabadság tekintetében nem lehet alkalmazni.
Budapest, 1949. évi április hó 8-án.
Dobi István s. k.
miniszterelnök