3360/1949. (IV. 9.) Korm. rendelet

a felvonók üzembentartásáról és műszaki ellenőrzéséről

(Közigazgatási rendszám: 3.870.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozik - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az ország területén bárhol fekvő épületben (építményben) lévő, személy vagy teher fel- és leszállítására szolgáló minden felvonó.

(2) A jelen rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a kézi meghajtású és 50 kg-nál kisebb hordóképességű, továbbá

b) a kizárólag építkezési munkálatok elvégzése céljából felszerelt teherfelvonókra.

2. § (1) Az épület (építmény) tulajdonosa, illetőleg az, aki az épület (építmény) hasznai felől rendelkezni jogosult, a felvonót üzembentartani köteles (a továbbiakban: üzembentartó).

(2) A személyfelvonót nappal és éjjel, a teherfelvonót reggel 6 órától délután 6 óráig kell üzemben tartani és használatát bárkinek meg kell engedni. Az üzem csak a felvonó karbantartásához és javításához okvetlenül szükséges munkálatok elvégzésének idejére szakítható meg.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított üzembentartási kötelezettség a háborús esemény következtében megsérült és még helyre nem állított felvonóra nem vonatkozik.

(4) A (2) bekezdésnek a felvonó üzembentartási idejére vonatkozó rendelkezését a kizárólag közhivatal, továbbá vállalat vagy üzem céljára szolgáló személyfelvonóra és ipari üzemben lévő teherfelvonóra alkalmazni nem lehet.

(5) Azt, hogy a felvonó kezeléséért és használatáért kell-e és ha igen, milyen összegű díjat kell fizetni, külön rendelkezések állapítják meg.

3. § (1) A felvonó állandó karbantartásáért és biztonságáért való felelősség a Magyar Felvonógyár nemzeti vállalatot (továbbiakban: nv.) terheli és a nv. gyakorolja a felvonók műszaki ellenőrzését.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem érinti a felvonó üzemével kapcsolatos kártérítési felelősségre vonatkozó jogszabályokat.

4. § A nv. által alkalmazott felvonószakértőt az ellenőrzési tevékenységével kapcsolatos eljárása során a büntető jogszabályok szempontjából közhivatalnoknak kell tekinteni. (1940. XVIII tc. 3. §)

5. § (1) A 3. § (1) bekezdésének rendelkezése nem érinti az építésügyi hatóságoknak a felvonók állapotának ellenőrzésére vonatkozó jogkörét [1937. VI. tc. 20. § (5) bek.]. Az ebben a jogkörben teljesített vizsgálatokért az üzembentartót költséggel terhelni nem szabad.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogkört Budapesten a kerületi elöljáró, az ország egyéb területén az építésügyi igazgató gyakorolja. Illetékes az a kerületi elöljáró, illetőleg az az építésügyi igazgató, akinek joghatósága alá tartozó területen a felvonó van.

6. § (1) Minden olyan épület (építmény) tulajdonosa, amelyben felvonó van, köteles a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt nap alatt az illetékes hatóságnak. [5. § (2) bek.] írásban bejelenteni, hogy a felvonó üzemben van-e vagy sem s ha nincs üzemben, mely időpont óta szünetel és mi a szünetelés oka. A bejelentést két példányban kell benyújtani. A beadvány díj- és illetékmentes. Egyébként a bejelentés kellékeit az építés- és közmunkaügyi miniszter rendelettel szabályozza.

(2) Ha az épületet (építményt) nem maga annak tulajdonosa kezeli, az (1) bekezdésben megállapított bejelentési kötelezettség azt terheli, aki az épület (építmény) kezelésére jogosított, illetőleg kötelezett (haszonélvező, a gyám, a gyámhatóság által kirendelt gondnok, házkezelő, társasháztulajdon esetében a közös képviselő, házkezelői jogkörrel felruházott zárgondnok stb.).

(3) A jelen rendelet hatálybalépése után létesített felvonó használati engedélye tárgyában az illetékes hatóság [5. § (2) bek.] a nála előterjesztendő kérvény és helyszíni vizsgálat alapján határoz.

(4) Az építésügyi hatóság köteles a bejelentés egyik példányát, illetőleg a használati engedély másolatát a nv.-nak haladéktalanul megküldeni.

7. § (1) A hatóság a 6. §-ban megjelölt bejelentések (használati engedélyek), illetőleg a bejelentésnek (használati engedély kérésének) elmulasztása esetében a hivatalból való eljárás során megállapított adatok alapján a joghatósága területén lévő felvonókról [1. § (1) bek.] nyilvántartást vezet.

(2) Függetlenül az (1) bekezdés rendelkezésétől, a nv. köteles valamennyi felvonóról nyilvántartást vezetni, amelynek vezetését a hatóság ellenőrzi.

(3) Egyébként a nyilvántartások vezetésének kellékeit az építés- és közmunkaügyi miniszter rendelettel szabályozza.

8. § A hatóság - szükség esetén a nv. meghallgatása után - a felvonó üzembentartásának kötelezettsége kérdésében [2. § (1) bek.] a bejelentés hozzáérkezésétől számított harminc nap alatt határoz. Az üzembentartási kötelezettséget megállapító határozatot meg kell küldeni a nv.-nak is.

9. § (1) Az üzembentartó köteles a felvonót rendeltetésének megfelelően jó karbantartani és a természeti erők, időjárás hatása, avagy a használat vagy egyéb körülmények folytán előálló hiányokat és hibákat saját költségén haladéktalanul megszűntetni.

(2) Haszonélvezet eseteiben a karbantartással kapcsolatos munkálatok elvégzése a haszonélvező, a karbantartás körébe nem tartozó helyreállítási munkálatok elvégzése pedig a tulajdonos kötelessége.

(3) A bérlőt a karbantartással és a hiányok, illetőleg a hibák megszűntetésével kapcsolatos költségek csak akkor terhelik, ha azok megtérítésére írásban kötelezettséget vállalt.

10. § (1) Ha a felvonónak valamelyik főbb alkatrészét kicserélik, vagy átalakítják, a használati engedély érvényét veszti és az alkatrész kicserélése, illetőleg átalakítása után új használati engedélyt kell kérni.

(2) Megszűnik a használati engedély hatálya akkor is, ha a felvonó üzeme több mint egy évig szünetel.

(3) A felvonó üzemen kívül helyezését be kell jelenteni a hatóságnak [5. § (2) bek.], amely megállapítja az üzembehelyezés kötelezettségét [2. § (1) bek.], illetőleg elrendeli azoknak a munkálatoknak végrehajtását, amelyek a felvonó üzemképességének helyreállítása céljából szükségesnek mutatkoznak. A hatóság gazdaságilag vagy műszakilag kellően indokolt esetben az üzem behelyezés elrendelését mellőző határozatot is hozhat.

11. § (1) A nv. köteles minden üzemben lévő felvonót legalább havonkint egyszer az üzemképesség és a biztonság szempontjából felvonószakértővel (3. §) megvizsgáltatni és ezenfelül évenkint egyszer teljes üzemi felülvizsgálatot tartani. Az évenkinti teljes üzemi felülvizsgálathoz meg kell hívni a hatóságot, a hatóság képviselőjének meg nem jelenése azonban a vizsgálat megtartását nem akadályozza.

(2) A vizsgálatnak ki kell terjednie a felvonó összes főbb részeinek (a felfüggesztéshez szolgáló tartóknak, oszlopoknak, láncoknak, köteleknek és hevedereknek, továbbá az ezek alátámasztására szolgáló kerekek, illetve csigák tengelyének, valamint a hajtóművön alkalmazott tengelyeknek, a fogaskerekek fogainak, a csigáknak, a felvonószék felfüggesztő szerkezetének és a biztonsági fogókészüléknek stb.) állapotára, továbbá a felvonó működésére és a biztonsági fogókészülék kipróbálására.

(3) Egyebekben a vizsgálatok idejét és módját az építés- és közmunkaügyi miniszter rendelettel szabályozhatja.

12. § (1) A felvonószakértő már a helyszínen elrendelheti a szükséges javításokat. Fontosabb javításra a nv. írásban kötelezi az üzembentartót. Átalakítást, vagy lényeges javítást célzó munkálat szükségessége esetén a nv. jelentést tesz a hatóságnak, amely a munkálatok végrehajtását záros határidő kitűzésével elrendeli, vagy a nv. által javasolt munkálatoktól eltérő munkálatok elvégzésére hívja fel az üzembentartót, vagy azok elvégzését mellőzheti. A nv. a felvonók üzembentartását a munkálat foganatosításáig felfüggesztheti. Ez a rendelkezés a hatóságnak a felfüggesztés kérdésében való rendelkezéséig hatályos.

(2) A hatóság az (1) bekezdés alapján hozott határozatában kimondhatja azt is, hagy amennyiben az üzembentartó a megszabott határidő alatt a felvonót nem javíttatja ki, a javítást az ő költségére a hatóság fogja elvégeztetni és intézkedik a javítási költségek behajtása iránt.

13. § Függetlenül a 11. §-ban szabályozott vizsgálattól, a hatóság köteles a felvonót akár az esetleges panaszokra vonatkozó tényállás megállapítása, akár a felvonószakértő vizsgálatának eredménye alapján szükséges hivatalos intézkedések teljesítése végett megvizsgáltatni. [1937. VI. tc. 20 § (3) bek.]

14. § (1) Függetlenül a 11-13. §-ok rendelkezéseitől, abban az esetben, ha a felvonóberendezésen az életbiztonságot veszélyeztető jelenség mutatkozik, az üzembentartó köteles ezt a hatóságnak és a nv.-nak haladéktalanul bejelenteni.

(2) A bejelentés alapján a hatóság haladéktalanul vizsgálatot tart. A vizsgálat eredménye alapján szükséges intézkedések tekintetében, a 12. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

15. § Ha az üzembentartó a hatóság rendelkezésének a megszabott záros határidő alatt nem tesz eleget, új határidő kitűzésével egyidejűleg rendbüntetésként a javítás költségének feléig terjedhető pénzbírság róható ki, tekintet nélkül arra, hogy az üzembentartó a javítás költségében marasztaltatott-e [12. § (2) bek.], illetőleg a kihágási eljárás (20. §) megindíttatott-e.

16. § (1) Az üzembentartó a műszaki ellenőrzés díja fejében az építés- és közmunkaügyi miniszter által a Gazdasági Főtanács főtitkárával egyetértésben kibocsátandó rendeletben meghatározott ellenőrzési díjat köteles a nv.-nak fizetni.

(2) A nv. aki nem egyenlített szakértői díjak behajtása végett - az adósok nevének és lakáscímének (telepének), valamint a hátralékok összegének pontos feltüntetése mellett - hátraléki kimutatást terjeszt a hatósághoz [5. § (2) bek.]

(3) A hátraléki kimutatások kiállításának módját és beterjesztésének idejét a pénzügyminiszterrel egyetértve az építés- és közmunkaügyi miniszter rendelettel szabályozza.

17. § A jelen rendelet hatálybalépése előtt az üzembentartó által megbízott szakértővel kötött szerződés a jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti. A szerződés hatályának megszünéséből kifolyólag kártérítésnek helye, nincsen.

18. § (1) Az elsőfokú hatóság [5. § (2) bek.] a hátralékos ellenőrzési díjat (16. §) - jogosságának és mértékének megállapítása után - fizetési meghagyással rója ki.

(2) A jelen rendelet alapján hozott határozat, illetőleg fizetési meghagyás ellen az építésügyi főigazgatóhoz van fellebbezésnek helye.

(3) Egyébként a jogorvoslatok tekintetében az 1929. XXX. törvénycikknek a jogorvoslatokról szóló rendelkezései (45-56. §-ai) az irányadók.

19. § A hatóság által megállapított javítási költséget [12. § (2) bek.], a rendbüntetést (15. §) és az ellenőrzési díjat (16. §) közadók módjára kell behajtani.

20. § (1) Amennyiben cselekménye vagy mulasztása súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő.

a) az, aki a felvonó üzembehelyezésére, illetőleg üzembentartására vonatkozó kötelezettségét megszegi;

b) az, aki a felvonót használati engedély vagy a felvonószakértőnek, a nv.-nak vagy a hatóságnak az üzemet felfüggesztő rendelkezése ellenére üzembentartja;

c) az, aki a jelen rendeletben, illetőleg az annak alapján kibocsátott építés- és közmunkaügyi miniszteri rendeletben megszabott bejelentési kötelezettségét nem, vagy nem kellő időben vagy módon teljesíti;

d) a nv.-nak intézkedésre hivatott az a közege, aki a felvonó műszaki ellenőrzésével erre nem jogosított személyt bíz meg.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk rendelkezéseit, a 8960/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 173. szám) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege egyezernyolcszáz forint.

(3) Kihágás miatt az eljárás a rendőrség mint büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszter az építés- és közmunkaügyi miniszter.

21. § A jelen rendelet hatálybalépésével Budapest székesfőváros Építésügyi Szabályzatának és a szabályrendeleteknek a jelen rendelettel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik.

22. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésének napját az építés- és közmunkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

(2) A jelen rendelet végrehajtásáról az építés- és közmunkaügyi miniszter gondoskodik.

Budapest, 1949. évi április hó 8-án.

Dobi István s. k.

miniszterelnök