4019/1949. (V. 7.) Korm. rendelet
az egyetemi és főiskolai tandíj, és vizsgadíj megállapítása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 1.207.)
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § (1) Az egyetemeken és főiskolákon - a pedagógiai főiskolák és az Állami Műszaki Főiskola kivételével az 1948/49. tanév II. felétől kezdve a hallgatók által fizetendő tandíj összege egységesen félévenként 400 forint. A pedagógiai főiskolák és az Állami Műszaki Főiskola hallgatóinak tandíja félévenkint 200 forint.
(2) Az előző bekezdésben meghatározott tandíjban valamennyi mellékdíj (laboratóriumi, kezelési, diákszociális stb.) bennfoglaltatik. Bennfoglaltatik továbbá a tanulmányi rendnek megfelelő szabályszerű időben letett vizsgák díja is.
(3) Ebből következően minden, egyetemi és főiskolai vizsga, amennyiben azt az előírt időben letették, díjtalan. Az utó- és ismétlő kollokviumokért a vizsgázónak kollokviumonként 8 forint, az utó- és ismétlő szigorlatokért, alapvizsgákért, szakvizsgákért stb. minden olyan tárgy után, amelyből a hallgató az előző vizsgán nem felelt meg, vagy amelyből saját hibájából idejében nem vizsgázott, 20 forint összegű díjat kell fizetnie.
(4) A Műszaki Egyetemen 1949. évi október hó 1-ig az utó- és pótvizsgák, valamint szigorlatok is díjtalanok.
2. § (1) A tanulmányi eredményektől is függően tandíjkedvezményben részesíthetők az alábbi két csoportba sorozott hallgatók:
a) Az első csoportba sorozandók azok a hallgatók, akiknek szülője vagy eltartója munkás, vagy szegényparaszt, besorolhatók ezenkívül azok a hallgatók, akiknek szülője vagy eltartója alacsonyjövedelmű értelmiségi.
b) A második csoportba sorozhatók azok a hallgatók, akiknek szülője, vagy eltartója középparaszt, értelmiségi vagy alkalmazottat nem foglalkoztató kisiparos, kiskereskedő, ha ezt jövedelmi viszonyaik indokolttá teszik.
(2) A fenti csoportokba be nem sorozott hallgatók tandíjkedvezményben nem részesíthetők.
(3) Az első csoportba sorozott hallgatók - az 1949/50. tanév végéig tanulmányi eredményre való tekintet nélkül - teljes tandíjmentességben részesítendők. Az 1950/51. tanévtől kezdődően azonban az első csoportba sorozott hallgatók tandíjmentessége. illetve tandíjkedvezményének mérve tekintetében a tanulmányi eredményt is figyelembe kell venni.
(4) A második csoportba sorozott hallgatók 100-75-50, illetőleg 25 százalékos tandíjkedvezményben részesíthetők.
3. § (1) A hallgatók csoportba sorolását egyetemenként (főiskolánként) megalakított diákjóléti bizottságok végzik s azok tesznek javaslatot a tandíjkedvezmény mértékére is. A bizottságok a hallgatók csoportba sorolására és a tandíjkedvezmény mértékére vonatkozó javaslataikat jóváhagyás végett az illetékes szakminiszterhez terjesztik fel. A miniszter határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(2) A diákjóléti bizottságok összetétele tekintetében az illetékes szakminiszter külön rendelettel intézkedik.
(3) A csoportba sorolás az illető hallgatóra nézve mindaddig érvényben marad, amíg a diákjóléti bizottság javaslatára a miniszter meg nem változtatja.
4. § (1) A hallgatók tanulmányi eredményét karonként, intézményenként megállapított pontrendszer alapján kell kiértékelni.
(2) A hallgatók csoportokba sorolásának végrehajtása tekintetében szükséges rendeletet a diákjóléti bizottságok részére, az illetékes szakminiszter adja ki. Az említett pontrendszer kidolgozásáról ugyancsak az illetékes szakminiszter gondoskodik.
5. § Az egyetemi és főiskolai vizsgáztató személyzet részére e címen fizetendő díjazás tárgyában, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatók által az 1948/49. tanév II. felében tandíj vagy vizsgadíj címén esetleg már befizetett összegek tekintetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter és a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön rendelettel intézkedik.
6. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Hatálybalépésével az eddigi tandíj- és vizsgadíjrendszerrel kapcsolatban hozott összes jogszabályok hatályukat vesztik.
Budapest, 1949. évi május hó 0-án.
Dobi István s. k.
miniszterelnök