4050/1949. (V. 22.) Korm. rendelet

a Szövetkezetek Országos Szövetségének alakulásáról

(Közigazgatási rendszám: 7.500.)

Hazánk felszabadulása, a népi demokratikus államhatalom kialakulása és megszilárdulása lehetővé tette az évszázadokon át elnyomott dolgozó parasztság számára a szövetkezeti mozgalom olyan kiépítését, amely a dolgozók kezében fegyver a kizsákmányolók elleni harcban és előmozdítja a szocialista fejlődés útján gazdasági, társadalmi és kulturális felemelkedésüket, életszínvonaluk emelkedését.

A szövetkezetekről szóló 1947. XI. törvénycikk és ezzel a Magyar Országos Szövetkezeti Központ megalkotása olyan időben történt, amikor a haladó és reakciós erők harca még nem dőlt el és ezek magukon viselték ennek a harcnak a bélyegét. A Központ nem tudott szakítani a kapitalista szövetkezeti központok lényegében öncélú, haszonra törő kereskedelmi vállalkozási jellegével és ez okból alkalmatlan volt arra, hogy a dolgozó parasztság felemelkedését célzó szövetkezeti mozgalmat szolgálja.

Népi demokráciánk fejlődése lehetővé teszi olyan központi Szövetség alakítását, amely a dolgozó parasztság felemelkedését szolgálja a szövetkezeti mozgalom és tagszövetkezetei fejlesztésével, mentesen minden öncélú gazdasági és kereskedelmi tevékenységtől.

Mindezekre tekintettel a magyar köztársaság kormánya az 1948. XXXI. tc. 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A szövetkezetekről szóló 1947. XI. tc. (a továbbiakban: Szt.) VIII. Fejezete szerint felállított Magyar Országos Szövetkezeti Központ (MOSzK) helyett Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) alakul.

2. § A SZÖVOSZ-re a Szt. rendelkezéseit a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel értelemszerűen kell alkalmazni.

3. § (1) A SZÖVOSZ célja általában, hogy a szövetkezeti mozgalmat, elsősorban a falusi szövetkezeti mozgalmat, a nemzetgazdaság szocialista építésével összhangban előmozdítsa és fejlessze, tagszövetkezetei tevékenységét elősegítse, irányítsa és ellenőrizze, a dolgozó nép javára e szövetkezetek és tagjai érdekét védje és támogassa, őrködjék a szövetkezeti demokrácia felett, közreműködjék a szövetkezeti nevelésben és szakképzésben, valamint képviselje az egész magyar szövetkezeti mozgalmat.

(2) E célok szolgálatában különösen feladata, hogy

előmozdítsa a dolgozó parasztság széles rétegének bevonását a falusi szövetkezetekbe, biztosítsa vezető szerepüket és tevékeny közreműködésüket, védje e szövetkezeteket a kizsákmányoló elemek befolyásától és a kapitalista elhajlástól;

közreműködjék abban, hogy a földmívesszövetkezetek minél jobban kifejlesszék termelő tevékenységüket és ezzel elősegítsék a hozzájuk tartozó termelőszövetkezeti csoportok kifejlődését és megerősödését;

megszervezze és irányítsa a földbérlőszövetkezeteket avégből, hogy ezek működésükkel tagjaik és termelőszövetkezeti csoportjaik termelési tevékenységét szolgálják;

elősegítse a földmívesszövetkezetek értékesítő, beszerző és fogyasztási tevékenységének széleskörű és gyors kifejlődését;

kiépítse és elmélyítse a földmívesszövetkezetek és a nemzeti vállalatok között a tervszerű és szervezett gazdasági együttműködést;

bekapcsolja a szövetkezeteket a nemzeti tervgazdálkodásba;

tagszövetkezeteinek ügyvitelükben és minden gazdasági kérdésükben szakirányítást adjon, alapszabályszerű feladataik végrehajtását előmozdítsa, központi felügyeletüket és ellenőrzésüket ellássa, szükség esetén jogi védelmükről és képviseletükről bíróságok és hatóságok előtt gondoskodjék;

hatóságok és bíróságok részére szövetkezeti ügyekben szakvéleménnyel, statisztikai adatokkal szolgáljon;

közreműködjék a szövetkezeteket érintő jogszabályok előkészítésében és végrehajtsa azokat a feladatokat, amelyeket jogszabályok vagy kormányszervek reáruháznak és végül

képviselje külföld felé a magyar szövetkezeti mozgalmat, kiépítse és fenntartsa a külföldi szövetkezeti intézményekkel a kapcsolatot és az így szerzett tapasztalatokat a magyar szövetkezeti mozgalom számára felhasználja.

(3) A hitelszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek központi feladatainak ellátása nem tartozik a SZÖVOSZ ügykörébe.

(4) A SZÖVOSZ feladatát tagszövetkezetei érdekében minden öncélú vállalkozás, kereskedelmi tevékenység és haszonrészesedés kizárásával megfelelő költségmegtérítés és ellenőrzési díj ellenében látja el.

4. § (1) Működését a SZÖVOSZ a jelen rendelet kihirdetésének napján kezdi meg; a cégbíróság a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter megkeresésére a jelen rendelethez mellékelt alapszabály tartalmának vizsgálata nélkül mint szövetkezetet jegyzi be a cégjegyzékbe.

(2) A SZÖVOSZ kirendeltségeit - az egyes földmívesszövetkezeti körzeti választmányok (6. §) területére kiterjedő működési kerülettel - a "Szövetkezetek Országos Szövetsége ... körzeti (vagy: ... megyei) Központja" cégszöveggel a SZÖVOSZ igazgatóságának határozata alapján a cégbíróság a SZÖVOSZ kérelmére jegyzi be a cégjegyzékbe.

5. § (1) A SZÖVOSZ tagja csak szövetkezet lehet.

(2) Ha a szövetkezet felvételét az igazgatóság megtagadja és ezt a SZÖVOSZ küldöttgyűlése is helybenhagyja, e határozat ellen az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt a szövetkezet a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez további jogorvoslattal élhet. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a jogorvoslat kérdésében a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve határoz; a miniszter hozzájáruló határozata a SZÖVOSZ hozzájárulását pótolja.

6. § (1) A SZÖVOSZ küldöttgyűlése a földmívesszövetkezetek körzeti választmányainak (8000/1948. (182) Korm. rendelet, - a továbbiakban: Szr. - 27. §) kiküldötteiből és a többi tagszövetkezetek kiküldötteiből áll. A kiküldöttek választásának módját a SZÖVOSZ alapszabálya állapítja meg.

(2) A SZÖVOSZ tagértekezletet (Szt. 78. §) nem köteles tartani.

7. § (1) A SZÖVOSZ köteles tagszövetkezeteit a szükséghez képest, de évenként legalább egyszer felülvizsgálat útján ellenőrizni.

(2) A SZÖVOSZ a tagszövetkezetek ellenőrzését az alábbiak szerint gyakorolja:

a) megbízottja útján résztvehet a tagszövetkezet közgyűlésén, tagértekezletén, igazgatósági és felügyelőbizottsági ülésein, azokon felszólalhat és indítványokat tehet, szavazati joga azonban nincs;

b) kívánságára a közgyűlés tárgysorozatára felvett bármely ügyre vonatkozó iratot, javaslatot és indítványt legalább tizenöt nappal a közgyűlés előtt hozzá be kell mutatni és a bemutatás napjától számított nyolc napon belül tett észrevételeit szövetkezet igazgatósága tekintetbe venni, illetve közgyűlés elé terjeszteni tartozik;

c) a tagszövetkezet egész ügyvitelét - vagyonkezelését, üzletvezetését, belső igazgatását - bármikor megvizsgálhatja, ehhez képest könyveit, mindennemű iratait, pénztárát, értékeit leltárait - és ennek során különösen azt, hogy a szövetkezet a termelőszövetkezeti csoport vagyonának állagára és elkülönített kezelésére nézve fennálló törvényes rendelkezéseknek eleget tesz-e, - megvizsgálja, mindezek vitelére és kezelésére utasításokat adhat;

d) felülvizsgálja a tagszövetkezet évi számadásait, mérlegét, leltárait, illetőleg a kapcsolatos kimutatásokat, a felügyelőbizottságnak ezekről a közgyűléshez teendő jelentéseit stb.;

e) a tagszövetkezettől bármely ügyre felvilágosítást kérhet;

f) előzetes jóváhagyása szükséges a tagszövetkezethez cégvezető kirendeléshez, ügyvezető alkalmazásához, valamint bármely munkavállalóval 1.000.- forint havi javadalmazást meghaladó szolgálati viszony létesítéséhez; indokolt kívánságára a tagszövetkezet bármely szolgálati jogviszonyt felmondás útján megszűntetni tartozik.

(3) A tagszövetkezet közgyűlésének összehívásáról - a meghívók elküldésével - a SZÖVOSZ-t a közgyűlést legalább tizennégy nappal megelőzően értesíteni köteles.

(4) Ha a tagszövetkezet a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem jár el a SZÖVOSZ kívánságának, illetőleg felhívásának megfelelően a SZÖVOSZ igazgatósága a tagszövetkezetet a SZÖVOSZ tagjai sorából kizárhatja. A kizárási határozat ellen annak kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt a tagszövetkezet igazgatósága a SZÖVOSZ küldöttgyűléséhez a kizárásra halasztó hatállyal folyamodhatik. Ha a küldöttgyűlés az igazgatóság kizáró határozatát helybenhagyta, annak kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez ugyancsak halasztó hatályú további jogorvoslatnak van helye. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a jogorvoslat kérdésében a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve határoz.

8. § (1) A SZÖVOSZ tagszövetkezeteinél - a pénzügyi hatóságok, a rendőrség, az államügyészség (népügyészség, ill. katonai ügyészség), a bíróság ellenőrzési tevékenységétől eltekintve - más hatóság ellenőrzést (könyvvizsgálat stb.) általában csak a SZÖVOSZ közreműködésével, illetőleg annak előzetes értesítése mellett végezhet. Ez a rendelkezés a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszternek a Szt. 146. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörét nem érinti.

(2) A 7410/1948. (153) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy az illetékes miniszter felhívására a SZÖVOSZ köteles az ellenőrzést elrendelni és annak foganatosításához az Állami Ellenőrzési Központ közreműködését igénybevenni.

9. § A tagszövetkezet alapszabálymódosítása csak akkor érvényes és csak akkor jegyezhető be a cégjegyzékbe, ha a módosításhoz a SZÖVOSZ hozzájárul. Ha a SZÖVOSZ az alapszabálymódosításra vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Ha viszont a SZÖVOSZ a hozzájárulást megtagadja, az értesítés vételétől számított tizenöt nap alatt a tagszövetkezet a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez folyamodhatik. A miniszter hozzájáruló határozata a SZÖVOSZ hozzájárulását pótolja.

10. § (1) Ha a kilépő, a kizárt vagy a megszűnő tagszövetkezetnek a SZÖVOSZ-vel szemben a tagsági viszonyból kifolyólag tartozása van, a SZÖVOSZ a tartozás azonnali kifizetését vagy biztosítását követelheti. Ugyanez a jog megilleti azt a hitelezőt is, akinek követelése a tagszövetkezettel szemben a SZÖVOSZ javaslatára, vagy jóváhagyásával létrejött jogügyletből keletkezett.

(2) A SZÖVOSZ-nek tagszövetkezete ellen a tagsági viszonyból kifolyólag fennálló követelése erejéig annak összes ingó vagyonára, minden törvényes elsőbbséggel nem bíró követelést - a köztartozások kivételével - megelőző kielégítési joga van.

(3) A szövetkezetek által térítendő ellenőrzési díjat a SZÖVOSZ hátraléki kimutatása alapján az adós szövetkezettől közadók módjára kell behajtani.

11. § (1) Ha a tagszövetkezetre nézve a csődnyitás előfeltételei megvannak, a csőd elrendelését a SZÖVOSZ is kérheti. A SZÖVOSZ a tömeggondnok személyére nézve javaslatot tehet és vele díjazásáról megállapodást köthet. Az így megállapított díjat csődbíróság fel nem emelheti. Ha másnak csődnyitási kérelme folytán a bíróság tárgyalást rendel el, arra a SZÖVOSZ-t is meg kell idézni.

(2) A tagszövetkezet ellen azon az alapon, hogy tartozásai cselekvő vagyonát meghaladják, nem lehet csődöt elrendelni, ha a SZÖVOSZ bejelenti, hogy a hiány fedezéséről gondoskodik. Ez esetben a szövetkezet felszámolását a SZÖVOSZ felelőssége mellett a SZÖVOSZ által kirendelt felszámolók végzik.

12. § Azoknak a szövetkezeteknek az ellenőrzését, amelyek sem a SZÖVOSZ, sem más központ kötelékébe nem tartoznak, a SZÖVOSZ látja el a 7. §-ban foglalt rendelkezésekhez képest; e szövetkezetek által a SZÖVOSZ részére térítendő ellenőrzési díj mértékét a SZÖVOSZ meghallgatása után a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter állapítja meg.

13. § A Szr. 17. és 18. §-ainak rendelkezéseit a SZÖVOSZ ellenőrzése alá tartozó valamennyi szövetkezetre megfelelően alkalmazni kell.

14. § (1) A SZÖVOSZ tartozik a jelen rendelethez mellékelt alapszabályt tudomásulvétel végett az elsőízben tartandó küldöttgyűlés elé terjeszteni.

(2) A küldöttgyűlés összehívásáig ennek jogait - ideértve az alapszabály esetleges módosítását is - a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve gyakorolja.

(3) A SZÖVOSZ első igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjait - a küldöttgyűlés összehívásáig, de legfeljebb egy év tartamára - a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjesztésére a magyar köztársaság kormánya nevezi ki.

15. § (1) A SZÖVOSZ alapszabályának a küldöttgyűlés által elhatározott minden módosítását a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértésben hagyja jóvá. A jóváhagyás nélkül az alapszabálymódosítást nem lehet a cégjegyzékbe bejegyezni.

(2) A 12000/1948. (247) Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételek azokra a személyekre nézve is kizáró okul szolgálnak, akiket a SZÖVOSZ küldöttgyűlése nem saját tagjai sorából választ meg a SZÖVOSZ igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjaiul.

(3) A Szt. 146. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogok gyakorlása a SZÖVOSZ tekintetében a földmívelésügyi minisztert is megilleti.

16. § (1) A MOSZK tagszövetkezetei - minden újabb nyilatkozat kiállítása nélkül - a SZÖVOSZ tagszövetkezeteivé válnak.

(2) A MOSZK tagszövetkezeteinek alapszabályában és a cégjegyzékben (Szt. 17. § (1) bekezdésének h) pontja) minden külön módosítás nélkül a MOSZK helyett SZÖVOSZ értendő. A jelen rendelet hatálybalépése után a tagszövetkezetnek a cégjegyzékbe való bejegyzéssel összefüggő bármely kérelmének elintézésekor a cégbíróság a bejegyzés helyesbítéséről - díj- és illetékmentesen gondoskodik.

17. § (1) Ahol valamely jogszabály a MOSZK tagszövetkezeteit említi, helyette a SZÖVOSZ tagszövetkezeteit kell érteni.

(2) Egyes külön jogszabályokban a MOSZK részére biztosított jogok, jogosítványok és kedvezmények - kivéve az adó és illetménykedvezményeket - a SZÖVOSZ-t minden külön rendelkezés nélkül is megilletik, egyéb jogosítványokat és engedélyeket a SZÖVOSZ kérelmére a jogosítványokat kiállító, illetőleg a jogokat nyilvántartó hatóságok kötelesek illeték- és díjmentesen a SZÖVOSZ nevére átírni.

18. § A SZÖVOSZ-nek a 3. és 12. §-okban körülírt és központi feladatai végrehajtásával kapcsolatos bevételei a társulati adó, valamint a forgalmiadó alól mentesek.

19. § A jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatban készült összes okiratok, beadványok, cégbejegyzések, díj- és illetékmentesek. Ez a rendelkezés a cégbejegyzéssel kapcsolatos közzétételi díjra is vonatkozik.

20. § Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; egyidejűleg az Szr. 29. és 30. §-ai hatályukat vesztik.

Budapest, 1949. évi május hó 20-án.

Dobi István s. k.

miniszterelnök.