4053/1949. (V. 24.) Korm. rendelet

a könyvelési és szervezési irodák létesítésének és működésének engedélyhez kötése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 7.080.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A jelen rendelet hatálya alá tartozik a mások részére könyvelést vagy vállalatok ügyvitelének és ügykezelésének szervezését végző minden vállalat vagy egyéb szervezet, valamint minden olyan személy, aki saját munkaerején kívül alkalmazottak vagy megbízottak útján ipari vagy kereskedelmi vállalatok vagy intézmények könyvelési és szervezési tennivalóit a szolgálati jogviszony körén kívül folyamatosan ellátja vagy ilyen munkát esetszerű megbízás alapján végez (a továbbiakban: könyvelési iroda).

2. § (1) Könyvelési iroda létesítéséhez a pénzügyminiszter engedélye szükséges. Engedélyt csak az kaphat, aki igazolja, hogy hites könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői képesítése van.

(2) Az előbbi bekezdésben megszabott képesítés igazolása esetében sem kaphat engedélyt az, aki

a) bűntett, nyereségvágyból elkövetett vagy az 1946. VII. tc. 3., 4. vagy 8. §-ába ütköző vétség miatt jogerősen elítéltetett;

b) csőd hatálya alatt áll vagy ellene kényszeregyességi, avagy kényszerfelszámolási eljárás van folyamatban;

c) gondnokság alatt áll vagy akinek kiskorúságát meghosszabbították.

3. § A könyvelési iroda által vállalt könyvelési munka kifogástalan elvégzéséért az engedélyes is felelős.

4. § A jelen rendelet hatálybalépésekor fennálló könyvelési irodák a rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap eltelte után működésüket csak abban az esetben folytathatják, ha erre a pénzügyminisztertől engedélyt kaptak. A továbbműködést a jelen rendelet 2. §-ában megszabott feltételek igazolása esetében, illetőleg ha az ugyanott megjelölt kizáró okok valamelyike nem áll fenn, engedélyezni kell, kivéve, ha a további működés megszűntetése a pénzügyminiszter, vagy az Állami Ellenőrzési Központ részéről az iroda terhére megállapított - kifogás alá eső - tények miatt közérdekből kívánatos. Ugyanebből az okból a már megadott engedélyt is bármikor vissza lehet vonni.

5. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a pénzügyminiszter engedélye nélkül könyvelési irodát létesít, illetőleg a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap eltelte után engedély nélkül tovább működésben tart.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk, valamint a 8960/1946. (173) ME rendelet rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929. XXX. tc. 59. § (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából a pénzügyminisztert kell tekinteni.

6. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1949. évi május hó 20-án.

Dobi István s. k.

miniszterelnök