4079/1949. (VI. 8.) Korm. rendelet
a mezőgazdasági szolgálati jogviszonyból eredő követelések érvényesítéséről
(Közigazgatási rendszám: 8.140.)
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § (1) Mezőgazdasági munkavállaló és munkáltató között a munkaviszonyból származó jogviták bírói út kizárásával a jelen rendeletben szabályozott eljárás alá tartoznak.
(2) A jelen rendelet alkalmazásában mezőgazdasági munkavállalónak, illetőleg munkáltatónak kell tekinteni a mezőgazdasági és rokontermelési ágak (kertészet, erdészet, szőlészet stb.) összes munkavállalóit és munkáltatóit, beleértve a részesmunkavállalókat is.
(3) A jelen rendelet a mezőgazdasági és rokontermelési ágak kollektív keretszerződésének hatálya alá tartozó állami és közületi munkavállalókra és munkáltatókra nem terjed ki.
2. § (1) A mezőgazdasági munkaviszonyból eredő viták egyességi elintézése céljából minden törvényhatósági jogú és megyei városban, továbbá nagyközségben, körjegyzőségek székhelyén és azokban a kisközségekben, ahol a DÉFOSz-nak munkástagozata van, mezőgazdasági munkaügyi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell szervezni.
(2) A bizottság három tagból áll. Két tagját a DÉFOSz munkástagozata jelöli ki, harmadik tagja a községi jegyző (körjegyző) vagy az általa megbízott tisztviselő, illetőleg a polgármester által kijelölt tisztviselő. A bizottság elnökét a DÉFOSz munkástagozata által kijelölt tagokból maga választja; jegyzője a tagként kijelölt közigazgatási tisztviselő. A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
(3) Egyeztető eljárásra az a bizottság illetékes, amelyhez a munkavállaló munkahelye területileg tartozik.
3. § (1) A vita egyességi elintézését a bizottságnál bármelyik fél kezdeményezheti.
(2) A panaszt a bizottság elnökénél vagy a DÉFOSz helyi munkástagozatánál írásban kell benyújtani vagy szóval jegyzőkönyvbe mondani.
(3) A bizottság elnöke gondoskodni köteles arról, hogy a bizottság az egyeztetési tárgyalást a panasz átvételétől számított nyolc napon belül megtartsa. A tárgyalásra a feleket írásban meg kell idézni, szükség esetén hatósági kézbesítő igénybevételével.
4. § (1) A bizottságot az elnök a szükséges időközökben hívja össze. A tárgyalás rendjéről az elnök gondoskodik.
(2) A bizottság tagjait megbízatásuk tartama alatt közhivatalnokoknak (1940. XVIII. tc. 3. §) kell tekinteni.
5. § (1) Ha a felek a bizottság közbenjöttével megegyeznek, az ügyet befejezettnek kell tekinteni.
(2) Ha a bizottság előtt létrejött egyességben vállalt kötelezettséget nem teljesítik, a bizottság az érdekelt fél kérelmére az egyességet tartalmazó jegyzőkönyvet behajtás céljából az illetékes állami adóhivatalnak megküldi.
(3) Ha a felek a bizottság előtt megegyezni nem tudnak, a bizottság az ügy iratait javaslatával további eljárás végett nagy- és kisközségben ezer forint értékig terjedő követelés esetében a községi elöljárósághoz, ezer forintot meghaladó követelés esetében pedig a járási főjegyzőhöz, - városban a követelés értékére tekintet nélkül a polgármesterhez teszi át.
6. § (1) A munkavállaló vagy munkáltató követelésének érvényesítése végett panaszával közvetlenül az illetékes közigazgatási hatósághoz is fordulhat. Amíg a bizottság előtt az egyeztető eljárás befejezve nincsen, a közigazgatási hatóság előtt eljárásnak nincs helye.
(2) A közigazgatási hatóság elé vitt ügyben [5. § (3), 6. § (1) bek.] nagy- és kisközségben ezer forint értékhatárig a községi bíróság, ezer forint értékhatáron felül a járási főjegyző, - megyei városban a követelés értékére tekintet nélkül a polgármester, illetőleg az általa kijelölt tísztviselő, törvényhatósági jogú városban pedig a polgármester által megbízott tisztviselő határoz.
(3) A nagy- és kisközségben eljáró községi bíróság a bíróból, jegyzőből (körjegyző) és az elöljáróság egy további tagjából alakul. A bíró vagy a jegyző akadályoztatása esetén helyettesük jár el.
(4) Eljárásra az a közigazgatási hatóság illetékes, amelyhez a munkavállaló munkahelye területileg tartozik.
7. § (1) A közigazgatási hatóság a panasz ügyében [5. § (3) és 6. § (1) bek.] nyolc napon belül határozni és erről a feleket értesíteni köteles. A tárgyalásra a feleket meg kell idézni.
(2) A felek a határozat ellen a közlés napjától számított harmadik nap déli 12 órájáig fellebbezéssel élhetnek a törvényhatóság első tisztviselőjéhez.
(3) A fellebbezést annál a közigazgatási szervnél kell írásban benyújtani vagy szóval jegyzőkönyvbe mondani, amely az ügyben elsőfokon határozott.
8. § A kötelezett munkáltató a megállapított szolgáltatást a határozat közlésének napjától számított harmadik nap déli 12 órájáig teljesíteni köteles.
9. § (1) A bizottság előtt létrejött egyességet tartalmazó jegyzőkönyv, valamint a közigazgatási hatóság jogerős határozata alapján a megállapított követelést közadók módjára kell behajtani.
(2) Ha a követelést közigazgatási hatóság jogerős határozata állapította meg, a követelés soronkívüli behajtása végett az adóhivatalt az elsőfokon eljárt hatóság keresi meg.
10. § (1) A jelen rendelet 1. §-a alá eső követelések ügyében folyamatban lévő pereket a felmerült költségek kölcsönös megszűntetése mellett meg kell szűntetni.
(2) A bíróság a megszűntetett eljárás iratait nyolc napon belül köteles a jelen rendelet 6. §-ának (2) bekezdése alapján illetékes közigazgatási hatóságnak megküldeni.
11. § (1) Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Az 1800/1946. (45) ME rendelet 1. §-a, valamint a jelen rendelettel ellentétes egyéb rendelkezések hatályukat vesztik.
(2) E rendelet végrehajtásáról a földmívelésügyi miniszter gondoskodik.
Budapest, 1949. évi június hó 3-án.
Dobi István s. k.
miniszterelnök