4096/1949. (VI. 18.) Korm. rendelet

a temetkezési tennivalóknak egyes városokban és községekben községi vállalat útján való ellátása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 9.364.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A temetkezési vállalat (1922. XII. tc. 34. § 26. pontja) tennivalóinak ellátása községi feladat Nagy-Budapesten - amihez Budapest, Albertfalva, Békásmegyer, Budafok, Budatétény, Cinkota, Csepel, Kispest, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszenterzsébet, Pestszentimre, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákospalota, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár és Újpest megyei városok, illetve községek tartoznak - továbbá Békéscsaba, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár és Szombathely törvényhatósági jogú, valamint Cegléd, Kiskunfélegyháza, Makó, Nyiregyháza és Szolnok megyei városban, végül abban a városban vagy községben, amelyben a belügyminiszter a (2) bekezdésben említett községi vállalat alapítását elrendeli.

(2) Az (1) bekezdésben említett tennivalókat, továbbá a köztemetők kezelését Nagy-Budapesten a Budapest Székesfőváros Köztemetői és Temetkezési Intézetéből alakítandó községi vállalata útján Budapest székesfőváros, az (1) bekezdésben felsorolt többi városban pedig erre a célra alapítandó községi vállalata (1949. X. tc.; továbbiakban: T.) útján az érdekelt város köteles ellátni.

(3) Nagy-Budapest területéről, illetőleg területére, valamint Nagy-Budapest területén belül - a hatósági hullaszállítástól eltekintve - hullák szállítmányozásával kizárólag a Budapest Székesfőváros Köztemetői és Temetkezési Intézetéből alakítandó községi vállalat foglalkozhat.

(4) Továbbra is az (1) bekezdésben említett város, illetve község kezelésében marad a városi, illetőleg községi köztemetővel esetleg együtt kezelt kertészet; szükség esetén azonban a belügyminiszter eltérően is rendelkezhet.

(5) Budapest székesfőváros, valamint az (1) bekezdésben említett, de Nagy-Budapest területéhez nem tartozó többi város a községi vállalat alapítására vonatkozó előterjesztését (T. 4. §) legkésőbb a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles a belügyminiszterhez felterjeszteni.

2. § Az 1. §-ban körülírt községi vállalat tárgya szerint illetékes (szak)miniszter [T. 7. § (1) bekezdés] a népjóléti miniszter.

3. § A községi vállalat tevékenységét iparjogosítvány nélkül folytatja (T. 34. §).

4. § (1) A jelen rendelet hatálybalépése után temetkezési vállalatra szóló iparjogosítványt az 1. § (1) bekezdésében említett városok, illetve községek területére kiadni nem szabad.

(2) A jelen rendelet hatálybalépése előtt az 1. § (1) bekezdésében említett városok és községek területén a temetkezési vállalatra kiadott iparjogosítványok azon a napon, amikor az érintett város, illetőleg község területén a községi vállalat működését megkezdi, kártalanítás nélkül érvényüket vesztik.

(3) A temetkezési cikkekkel kereskedők kereskedelmi tevékenységüket továbbra is folytathatják; azonban temetkezést a jelen rendelet hatálybalépése után nem közvetíthetnek. Attól, aki e tilalmat kétszeri jogerős kihágási büntetés és írásbeli megintés után újból megszegi, kereskedésre jogosító iparjogosítványát határozatlan időre el kell vonni.

5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt városok, illetőleg községek területén a temetkezési vállalkozók birtokában lévő és a temetkezési tennivalók elvégzéséhez használt élő és holt felszerelési tárgyak a jelen rendelettel zár alá vétetnek. A zár hatálya a községi vállalat működése megkezdésének napjától számított 60 nap múlva megszűnik.

(2) Az (1) bekezdésben említett vagyontárgyakról városban a polgármester, községben az elöljáróság köteles haladéktalanul leltárt készíteni és azt a további rendelkezésig megőrizni.

(3) Az (1) bekezdésben említett vagyontárgyak közül annak a tulajdonjoga, amelyet a községi vállalat vezetőjének előterjesztésére az érintett önkormányzat törvényhatósági bizottsága, illetőleg képviselőtestülete megjelölt, az erről szóló értesítés kézbesítésének időpontjában a községi vállalatra száll át.

(4) A (3) bekezdésben körülírt vagyontárgyakért a községi vállalat a volt temetkezési vállalkozónak térítést köteles fizetni.

(5) A (4) bekezdésben említett térítés összegét a belügyminiszter állapítja meg.

6. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére temetkezési vállalkozói iparát továbbfolytatja, illetőleg a 4. § (3) bekezdésében foglalt tilalom ellenére temetkezéseket közvetít.

(2) A pénzbüntetésre a 1928. X. törvénycikk rendelkezéseit, a 8960/1496. (173) ME rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdése a 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.

7. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról - az 1. § (3) bekezdése tekintetében a közlekedésügyi miniszter, egyébként pedig - a belügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1949. évi június hó 17-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök