4103/1949. (VI. 24.) Korm. rendelet

a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezések üzembentartásának újabb szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám : 3.870.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I.

Üzembentartási kötelezettség.

1. § (1) Az épületben levő központi fütő- és melegvízszolgáltató berendezést a bérbeadó köteles üzemben tartani:

a) ha a berendezés az 1948/49. évben az egész fűtési évadban már üzemben volt és a bérlők száma tíznél több;

b) ha a berendezés az 1948/49. évi egész fűtési évadban már üzemben volt, de a bérlők száma tíz vagy ennél kevesebb és a bérlőknek a bérlemények számú szerint számított 60%-a az üzembentartás költségeinek fedezésére kötelezettséget vállal; Végül

c) ha a berendezés nem volt ugyan az egész 1948/49. évi fűtési évadban üzemben, de üzemképes és a bérlőknek az épületben levő bérlemények száma szerint számított 60%-a az üzembentartás költségeinek fedezésére kötelezettséget vállal.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott üzembentartási kötelezettség alól mentesül a bérbeadó:

a) ha az épületet romépületté nyilvánították vagy

b) ha az egy évi tüzelőanyag ára az ingatlannak a közvetlenül megelőző évi nyers bérjövedelmét meghaladja.

2. § Amennyiben az épületben a központi fűtőberendezéssel szerkezetileg össze nem függő melegvízszolgáltató berendezés van, a bérbeadó azt - tekintet nélkül arra, hogy a melegvízszolgáltató berendezés korábban üzemben volt-e vagy sem - csak akkor köteles üzemben tartani, ha az üzembentartás költségeinek fedezésére a bérlőknek az épületben levő bérlemények száma szerint számított 70%-a kötelezettséget vállal.

3. § (1) Az 1. és 2. § rendelkezéseinek szempontjából a társbérlők önálló bérlőknek tekintendők; az albérlők és azok a bérlők, akik esetleg központi fűtőberendezéssel - a 2. § esetében melegvízszolgáltató berendezéssel - el nem látott helyiségeket bérelnek, nem vehetők számításba.

(2) A bérbeadó a saját lakására nézve, továbbá a házfelügyelő és a segédházfelügyelő a szolgálati lakásra nézve az 1. és 2. §-ban említett kötelezettségvállalás, illetőleg különdíj fizetése, valamint a 20. § (1) bekezdése rendelkezéseinek szempontjából bérlőnek minősül.

4. § A központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezést üzemképes állapotban lévőnek kell tekinteni [1. § (1) bekezdés c) pont], ha azt az egyévi üzembentartásához szükséges tüzelőanyag árának 10 százalékát meg nem haladó összegből - az egész épületre nézve - üzemképes állapotba lehet helyezni. Vita esetében az épület fekvése szerint illetékes építésügyi főigazgató jogorvoslat kizárásával határoz.

II.

Különdíj

5. § (1) Ha a bérbeadó a jelen rendelet értelmében a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezést köteles üzemben tartani, az üzembentartási költségek fejében valamennyi bérlőtől különdíjat szedhet.

(2) A különdíj összegének megállapításánál csak az alábbi költségtényezők vehetők figyelembe:

a) a fűtőberendezésnek a fűtés megkezdése előtti átvizsgálása, kitakarítása, megtöltése, szerszámok rendbehozása. Kisebb hibák kijavítása,

b) a tüzelőanyagok ára

c) a salak elszállítása,

d) a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés üzembentartásával felmerülő villamosáramfogyasztás költsége,

f) a központi fűtő és melegvíz-szolgáltató berendezés különálló kéményének kéményseprési díja.

(3) A (2) bekezdés a) pontja alapján a tulajdonos legfeljebb az évi tüzelőanyag ára 10 százalékának megfelelő összegű különdíj megfizetését követelheti a bérlőktől.

(4) A jelen § alapján szedhető különdíjat az egyes bérlők kőzött a bérleményeikben lévő fűthető helyiségek légköbméter arányában kell megosztani. A megosztva használt lakásoknál (az úgynevezett társbérleteknél) az egész lakásra eső különdíjat az egyes társbérlők, az általuk fizetendő bér arányában viselik.

(5) A központi fűtőberendezéssel szerkezetileg össze nem függő melegvízszolgáltató berendezés üzembentartásáért járó különdíjat az egyes bérlők között a bérleményben lkó (bejelentett) személyek száma szerint kell megosztani.

III.

A különdíj kiszámításával és az üzembentartással kapcsolatos eljárás

6. § (1) Ha a központi fűlő- és melegvízszolgáltató berendezés az 1948/49. évi fütési évadban nem volt üzemben [1. § (1) bekezdés c) pont], vagy üzemben volt ugyan, de a bérlők száma tíz vagy ennél kevesebb [1. § (1) bekezdés b) pont], a bérbeadó köteles a rendelet hatálybalépésétől számított nyolc napon belül a bérlőket írásban felhívni, hogy a felhívás hozzájuk érkezésétől számítolt nyolc nap alatt írásban nyilatkozzanak afelől, hajlandók-e a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés üzembentartást költségeiből a jelen rendelet szerint reájuk eső rész fizetésére kötelezettséget vállalni. Ha az üzemképesség tekintetében vita merül fel (4. §), a felhívást az építésügyi főigazgató határozatának kézbesítését követő nyolc nap alatt kell megtenni. Ha a bérlő a határidőn belül min nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mint aki az üzembentartást nem kívánja.

(2) Ha a bérlőknek az 1. § (1) bekezdése és a 3. § szerint számított 60 százaléka a központi fűtő és melegvizszolgáltató berendezés üzembentartsát kívánja, az üzembentartási költségeknek a jelen rendelet szerint reájuk eső részét azok a bérlők is kötelesek megfizetni, akik az üzembentartást nem kívánták. Ha a bérbeadó a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezést üzemben tartja, bár arra a jelen rendelet értelmében nem volna kötelezve, különdíjat csak azoktól a bérlőktől és csak annyiban követelhet, akik és amennyiben annak fizetésére, önként kötelezettségei vállaltak.

(3) Ha a bérlők 60 százaléka az üzembentartást kívánja, a bérbeadó köteles tizenöt nap alatt az üzembentartás költségeire vonatkozó részletes tervet, valamint az egyes bérlőkre eső különdíjai az erre a célra rendszeresíteti űrlapon valamennyi bérlővel írásban közölni.

(4) A különdíjat mindén év április hó 1. napjától számított 12 havi egyenlő részletben kell megfizetni. Az 1949/50. évi fűtési évadra a különdíjat úgy kell felosztani, hogy az üzembentartás költsége az 1049. évi július hó 1. napjától számított kilenc havi egyenlő részletben megtérüljön.

(5) A bérlő a (3) bekezdésben említett tervvel, illetőleg a (3) és (4) bekezdés értelmében felszámított különdíjjal vemben a közlésnek hozzá érkezésétől számított nyolc nap alatt a lakás fekvése szerint illetékes építésügyi főigazgatóhoz intézett beadványban kifogást tehet. A kifogás tárgyában az építésügyi főigazgató jogorvoslat kizárásával határoz. A különdíj kiszállításának alapjául szolgáló légköbméter felmérést helyesnek kell tekinteni, ha az eltérés az 5 százalékot nem haladja meg.

(6) Kifogás esetében az építésügyi főigazgató döntéséig a bérlő a bérbeadó terve szerint reá eső különdíjat köteles fizetni.

(7) Ha a bérbeadó állal kiszámított különdíj az építésügyi főigazgató határozatában megállapított összeget meghaladja, a bérlő a túlfizetett összeget a határozat hozatala után fizetendő különdíjból egy összegben is levonhatja.

(8) A jelen §-ban szabályozott eljárást akkor is le kell folytatni, ha a megelőzőleg hatályban volt 5800/1948. (120) Korm. rendelet 6. §-a értelmében a hasonló eljárást a jelen rendelet hatálybalépése előtt már megindították vagy befejezlek.

7. § Ha a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés az 1948/49. évi egész fűtési évadban üzemben volt és a bérlők száma tíznél több, a 6. § (1) bekezdésében említett felhívás kibocsátását mellőzni kell és a bérbeadó csupán a 6. § (3) bekezdésében említett tervet köteles a jelen rendelet hatálybalépését követő tizenöt nap alatt a bérlőkkel közölni; a 6. § (3)-(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azonban ebben az esetben is alkalmazni kell.

8. § A központi fűtőberendezéssel szerkezetileg össze nem függő melegvízszolgáltató berendezés üzembentartására vonatkozó felhívást, illetőleg nyilatkozatot és kifogást külön kell megtenni. A 6. § rendelkezéseit ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az üzembentartási kötelezettség tekintetében a 2. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

IV.

Az üzembehelyezés után keletkezett hibák kijavítása

9. § (1) Az üzembehelyezés után a fel- és leszálló vezetékekben, valamint a fűtőtestekben keletkezett, továbbá a bérbeadó vagy megbízottjának szándékos vagy gondatlan magatartásából eredő egyéb hibákat a bérbeadó saját költségén köteles megjavíttatni.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem eső hibák kijavítására az alábbi rendelkezések az irányadók:

a) Ha a javítás költsége a bérlőktől az 5. § (3) bekezdése alapján beszedett összegből, illetőleg annak az üzembehelyezésre fordított költségek levonása után fennmaradó részéből fedezhető, úgy a bérbeadó a helyreállítást ennek az összegnek a terhére köteles elvégeztetni;

b) ha a javítás költségei az a) pont alapján nem fedezhetők, a bérbeadó köteles a javításról a költségek feltüntetésével tervet készíteni és azt az üzemképtelenné válás napjától számított nyolc nap alatt a bérlőkkel írásban közölni. A tervben közölni kell azt is. hogy az egyes bérlőkre az 5. § (4), Illetőleg (5) bekezdése szerint milyen összeg esik. A bérlők a felhívásnak hozzájuk, érkezésétől számított három nap alatt írásban kötelesek nyilatkozni, hogy hajlandók-e a javítás költségének reájuk eső részét vállalni. Ha a bérlőknek az 1. § (1) bekezdése és a 3. § szerint számított

60%-a - a szerkezetileg elkülönített melegvízszolgáltató berendezés esetében

70%-a - a javítás költségét vállalja, a bérbeadó a javítást haladéktalanul köteles elvégeztetni;

c) a bérlő a felhívással szemben kifogást tehet. Az ilyen kifogás tekintetében is a 6. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A bérlők a javítás költségét a bérbeadónak a (2) bekezdésben említett nyilatkozat aláírását követő hónap első napjától számított három hónap alatt kötelesek megtéríteni: A havi részlet különdíjnak minősül.

V.

A különdíj fizetése

10. § (1) A különdíj akkor esedékes és úgy fizetendő, mint a bér

(2) Ha a bérlő egy hónapra eső és a jelen rendelet értelmében vele szabályszerűen közölt különdíj fizetésével hátralékban marad, a bérbeadó jogosult a nem fizető bérlő bérleményében lévő fűtőkészüléket kikapcsolni és azt a hátralék törlesztéséig, továbbá a kikapcsolással, valamint a bekapcsolással járó költségek megtérítéséig kikapcsolva tartani. A különdíjat a kikapcsolás idejére is meg kell fizetni.

(3) Ha a bérlő több, mint egy hónapra eső különdíj összegével marad hátralékban, ez a bér nemfizetésének jogkövetkezményeivel jár.

(4) A (2) bekezdés alapján történő kikapcsolásnak és a kikapcsolt fűtőkészülék újból való üzembehelyezésének költsége a hátralékos bérlőt terheli.

11. § (1) A bérlő személyében beállott változás esetében az új bérlő a jelen rendelet erejénél fogva az üzembentartással kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében az előző bérlő helyébe lép

(2) A régi és új bérlő közötti elszámolásban - ellenkező megállapodás hiányában - azt kell irányadónak tekinteni, hogy a bérleti jogviszony a fűtés, illetőleg a melegvíszolgáltatás ideje alatt milyen arányban állott fenn. A vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

12. § (1) A bérbeadó minden év április hó 30. napjáig köteles az üzembentartás felmerült költségeiről szóló elszámolást a következő fűtési évadra vonatkozó felhívással (6. § (1) bekezdés) együtt a bérlőkkel közölni. Az elszámolásban hivatkozni kell az elszámolás alapjául szolgáló okiratokra (számlákra stb.) s az idevonatkozó eredeti okiratokat a bérbeadó a bérlők megbízottjának kívánságra felmutatni köteles.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett elszámolás szerint az előbbi fűtési évadban esedékessé vált különdíjak végösszege az üzembentartás felmerült költségeit meghaladja, a bérbeadó köteles a különbözetet a következő fűtési évadra vonatkozó részletes tervben [6. § (3) bekezdés] a bérlők által fizetendő első havi részletek javára elszámolni, ha pedig az említett végösszeg az üzembentartás költségeit nem fedezte, a bérbeadó jogosult a különbözettel a részletes tervben a bérlőket megterhelni. VI.

A különdíj felhasználása

13. § (1) A bérbeadó a bérlőktől beszedett különdíjnak a tüzelőanyagok költsége címén felszámított részét [5. § (2) bekezdés 6.) pontja] minden hónap 15., illetőleg utolsó napjáig köteles, a Tüzelőanyag-kereskedelmi nemzeti vállalatnak (a továbbiakban : TÜKER) a Magyar Nemzeti Banknál lévő 030.002. számú egyszámlájának "Központi Fűtési Szénellátás" rovatára befizetni.

(2) A TÜKER az átutalásokat kamatmentes folyószámlán, ügyfelenkint nyilvántartja és annak terhére számolja el as ügyfél megrendelése szerint leszállított tüzelőanyag mennyiségeket.

(3) A bérbeadó a TÜKER-t legkésőbb az 1949. évi július hó 31. napjáig számlanyitási, illetőleg számlafenntartási szándékáról köteles értesíteni.

(4) A TÜKER minden évben, a fűtési évad befejezését követő nyolc nap alatt köteles a bérbeadónak elszámolni.

(5) A Közületi Ingatlan Központ (a továbbiakban: KIK) kezelésében lévő házak központi fűtőberendezéseinek tüzelőszerrel történő ellátása tekintetében a KIK a TÜKER-tel külön megállapodást létesíthet.

VII.

Az üzembentartási kötelezettség megszegésével kapcsolatot rendelkezések

14. § (1) Ha a bérbeadó üzembentartási kötelezettségét megszegi, az épület fekvése szerint illetékes építésügyi főigazgató a bérbeadót 500 forinttól 5.000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtja, egyszersmind újabb pénzbírság terhével és újabb határidő kitűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére. Ez az eljárás mindaddig ismételhető, amíg a tulajdonos a felhívásnak eleget nem tesz.

(2) A pénzbírságot az építésügyi miniszter állal megjelölt csekkszámlára kell befizetni.

(3) A pénzbírság összegét a kötelezettség fontosságához és természetéhez, valamint a mulasztás mérvéhez képest kell megállapítani.

(4) Ha a bérbeadó a központi fűtő- és melegvizszolgáltató berendezést nem a jogszabályoknak megfelelően tartja üzemben, de megállapítható, hogy a szabályszerű üzembentartás műszaki okokból nem lehetséges és a hiba a jelen rendelet alapján nem küszöbölhető ki, a főigazgató akként is határozhat, hogy az érdekelt bérlő által fizetendő különdíj összegét aránylagosan leszállítja.

(5) Az építésügyi főigazgatónak az (1) és (4) bekezdés alapján hozott határozata ellen előterjesztésnek van helye a 11800/1946. (234) ME rendelet 9. §-a alapján az építésügyi minisztériumban szervezett Helyreállítási Fellebbviteli Bizottsághoz. Az előterjesztésre és a Bizottság előtti eljárásra vonatkozólag a 26000/1947. (178) ) ÉKM, valamint az ezt kiegészítő és módosító rendeletekben foglaltak az irányadók.

VIII.

A rendelettől eltérő megállapodások

15. § (1) A felek a fűtés- és melegvízszolgáltatás időtartama és a fűtés hőfoka tekintetében szabadon állapodhatnak meg. Megállapodás hiányában az építésügyi miniszter állal kibocsátott rendeletek az irányadók.

(2) A felek a különdíj fizetésére vonatkozó kötelezettség és ennek mértéke tekintetében az 5-12. §-okban foglalt rendelkezésektől eltérően állapodhatnák meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett megállapodás csak úgy érvényes, ha azt írásba foglalták.

16. § A jelen rendelet szerint megkívánt írásbeli felhívás, nyilatkozat és közlés módja, valamint, hatálya tekintetében a 6000/1948. (111) Korm. rendelet 2. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

IX.

A központi fűtő- és melegvizszolyáltató berendezés kezelése

17. § (1) A jelen rendelet alapján üzembentartandó központi fűtő- és melegvizszolgáltató berendezést olyan házban, amelyben házfelügyelő van, a házfelügyelő köteles kezelni, feltéve, hogy a szolgálati szerződés a kezelést kifejezetten az ő tennivalóinak körébe utalta.

(2) Ha a szolgálati szerződés szerint a kezelés nem a házfelügyelő kötelessége, a kezelésről a bérbeadó köteles gondoskodni. A bérbeadó akadályoztatása esetében nevében a házfelügyelő köteles tőle telhetőleg mindent meglenni a kezelés biztosítása érdekében. Ha a bérbeadó a kezelésre külön személyt (á továbbiakban : fűtő) alkalmaz, ennek szolgálati viszonyára a 9700/1945. (157) ME rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha a házfelügyelő vagy a fűtő a kezelésben betegség miatt vagy más okból - akár ideiglenesen, akár tartósan - gátolva van, a bérbeadó szükség esetén más személy alkalmazásával köteles az üzembentartásról megfelelően gondoskodni.

(4) A fűtőnek az üzembentartással kapcsolatos tennivalói tekintetében a felügyeletet a házfelügyelő köteles ellátni.

(5) A házfelügyelővel és a segédházfelügyelővel szemben a jelen § szerinti kötelezettségek megszegése vagy elmulasztása esetében tehető intézkedések tekintetében a 6000/1948. (111) Korm. rendelet 95. és 109. §-ának rendelkezései az irányadók.

(6) Olyan házban, amelyben házfelügyelő nincsen, a kezelésről a bérbeadó köteles gondoskodni.

18. § (1) A központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezések kezeléséért a bérlőktől szedhető különdíjat az Országos Munkabérmegállapító Bizottság állapítja meg.

(2) A házfelügyelő és a segédházfelügyelő kezelési díjat nem fizet.

(3) A kezelési díj akkor esedékes és úgy fizetendő, mint a bér; fizetésének elmulasztása a bér nemfizetésének jogkövetkezményével jár.

X.

Büntetőrendelkezés

19. § A sikkasztásra megállapított szabályok szerint büntetendő a bérbeadó, ha a bérlő által fizetett különdíjat nem a jelen rendeletben, illetőleg a bérlővel létesített megállapodásban meghatározott célra és módon használja fel.

XI.

A rendelet hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezések

20. § (1) Az olyan épületben, ahol központi fütő- és melegvíz-szolgáltató berendezés üzembentartása kötelező, a bérlő az 1949/50. fűtési idényre saját lakásának fűtéséhez megvásárolt, de még le nem szállított tüzelőanyag tekintetében a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül a vételi ügylettől egyoldalúan elállhat. Az elállás miatt az eladó kártérítési igényt nem támaszthat és a vevő részéről esetleg teljesített s a le nem szállított mennyiségre, vonatkozó fizetéseket (előleg, foglaló, stb.) a vevőnek az elállástól számított nyolc napon belül visszatéríteni köteles.

(2) Ha valamely épületben a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés üzembentartása a jelen rendelet értelmében kötelező és a bérbeadó az említett berendezések üzembentartása céljából a jelen rendelet hatálybalépése előtt tüzelőanyagot vásárolt, de a megrendelést nem a TÜKER-nél eszközölte, a vételi ügylet a még le nem szállított tüzelőanyag mennyiségére nézve a jelen rendelet erejénél fogva hatályát veszti és emiatt az eladó a vevővel szemben kártérítési igényt nem érvényesíthet. Az eladó a vevő részéről esetleg teljesített, de a még le nem szállított tüzelőanyag-mennyiségre vonatkozó fizetéseket a vevőnek nyolc napon belül visszatéríteni köteles.

21. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és egyidejűleg az 5890/1948. (120) Korm. rendelet hatályát veszti.

(2) A jelen rendelet végrehajtásáról - a fűtési időtartam és a hőfok mértékének megállapítása szempontjából a népjóléti miniszterrel egyetértésben - az építésügyi miniszter gondoskodik.

Budapest, 1949. évi június hó 17-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök