4154/1949. (VII. 19.) Korm. rendelet

a vizsgázott fogászmesterek és fogművesmesterek működésének szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.126.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1949. évi 17. törvény 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. Vizsgázott fogászmesterek

1. § A fogorvoslás (a szájnak, fogaknak, szájnyálkahártyának, foghúsnak stb. gyógykezelése, a szájnak gyógyszeres előkészítése, helyi, vezetéses vagy általános érzéstelenítése, szájsebészi műtétek, fogszabályozási műveletek, gyógyszerrendelés, foghúzás, fogtömés, fogtisztítás, foggyökereknek és fogaknak lecsípése vagy leköszörülése, szájüregben lenyomat vétele, műfogaknak, műfogsoroknak és egyéb szájbetéteknek a szájba való beillesztése stb.) általában az orvosi gyakorlat körébe tartozik. A fogorvoslás körébe tartozó tevékenységet - a vizsgázott fogászmester által a 2. § alapján végezhető korlátozott fogorvoslási tevékenységet kivéve - csak az az önjogú személy folytathat, akinek orvosi gyakorlatra jogosultságát hazai egyetemen szerzett vagy külföldi egyetemen szerzett és szabályszerűen honosított orvosi oklevele alapján a hatóság a fennálló jogszabályok szerint megállapította, feltéve, hogy nem áll az orvosi gyakorlattól eltiltást kimondó jogerős büntetőbírósági ítélet avagy igazolási ügyben hozott és az orvosi gyakorlattól való felfüggesztést kimondó jogerős határozat hatálya alatt.

2. § (1) A 150000/1924. NM rendelet (Rendeletek Tára 1039. oldal), valamint a 110/1946. (8) ME rendelet és az ezt módosító 15740/1947. (7-8) Korm. rendelet alapján tanusítványt nyert fogműves, továbbá az az államfői kegyelemből fogorvoslás körébe tartozó egyes tevékenységek végzésére engedélyt nyert fogműves, úgyszintén az a fogműves, aki a jelen rendelet hatálybalépése után kap korlátozott fogorvoslási tevékenység végzésére jogosító tanusítványt (a továbbiakban egységesen: vizsgázott fogászmester - 3. §), a fogorvoslás körébe tartozó tevékenységek (1. §) közül a következőket végezheti:

a) fogak és foggyökerek egyszerű eltávolítása, fogtömés, gyökérkezelés, fogtisztítás, foggyökereknek és fogaknak leköszörülése;

b) szájüregben lenyomat vétele;

c) műfogaknak és műfogsoroknak a szájba való beillesztése.

(2) Az a vizsgázott fogászmester, aki az érzéstelenítő oldat befecskendezése tárgykörből sikerrel vizsgát tett, az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységeken felül érzéstelenítő oldatnak a szájnyálkahártya alá való befecskendezésével helyi érzéstelenítést és az alsó álkapcson vezetéses (mandibuláris) érzéstelenítést is végezhet.

(3) A vizsgázott fogászmesternek az (1), illetőleg (2) bekezdésben megállapított tevékenysége iparnak nem minősíthető és csak a közegészségügyi hatóságok ellenőrzése alatt áll.

3. § (1) A 2. § (1) bekezdésében említett személyek címtábláikon csak a nevüket, a "vizsgázott fogászmester" elnevezést és a rendelési időt tüntethetik fel; más elnevezést, valamint félreértésre vagy megtévesztésre alkalmas rövidítést nem alkalmazhatnak.

(2) A vizsgázott fogászmester a 2. § alapján folytatott korlátozott fogorvoslási tevékenységgel kapcsolatban hirdetést nem tehet közzé.

4. § (1) A vizsgázott fogászmester műfogakat és műfogsorokat kizárólag csak az általa kezelt fogbetegek részére készíthet; ilyen munkákat orvosok és más vizsgázott fogászmesterek rendelésére, illetőleg a kereskedelmi forgalom céljaira nem végezhet.

(2) A vizsgázott fogászmester sem segédet, sem tanulót nem alkalmazhat.

5. § (1) A népjóléti miniszter a vizsgázott fogászmestereket két évenkint négy hétig tartó továbbképző tanfolyam hallgatására és az evégből szervezett, vizsgálóbizottság előtt vizsga letételére kötelezheti.

(2) A vizsgáló bizottság összetételét, valamint a továbbképző-tanfolyamra és a vizsgára vonatkozó részletes szabályokat a népjóléti miniszter rendelettel állapítja meg.

6. § (1) Az a vizsgázott fogászmester, aki a jelen rendelet hatálybalépése előtt kapott a fogorvoslás körébe tartozó egyes tevékenységek végzésére jogosító tanusítványt vagy engedélyt (a továbbiakban: tanusítvány), a 2. §-ban megállapított, korlátozott fogorvoslási tevékenységet (a továbbiakban: fogorvoslási tevékenység) csak abban a községben (városban) folytathatja, amelyben a jelen rendelet hatálybalépésekor fogorvoslás körébe tartozó tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkezett.

(2) Az a vizsgázott fogászmester, aki a jelen rendelet hatálybalépése után kap tanusítványt, fogorvoslási tevékenységet csak abban a községben (városban) folytathat, amelyre a területileg illetékes tisztifőorvostól működési engedélyt kért és kapott. Egynél több községre (városra) a tisztifőorvos működési engedélyt nem adhat. A működési engedély iránti kérelmet - a működési hely megjelölésével és a tanusítvány csatolásával - közvetlenül a területileg illetékes tisztifőorvoshoz kell benyújtani. A tisztifőorvos a kérelem tárgyában az Orvos- Egészségügyi Szakszervezeti helyi csoportjának meghallgatása után határoz; határozata ellen az érdekeltek a népjóléti miniszterhez fellebbezéssel élhetnek.

(3) Ha a vizsgázott fogászmester a működési helyét megváltoztatni kívánja, köteles a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően az új működési helye szerint illetékes tisztifőorvostól újabb működési engedélyt kérni.

7. § (1) A tisztifőorvos köteles az illetékességi területén gyakorlatot folytató vizsgázott fogászmesterekről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vizsgázott fogászmester nevét, születési helyét és évét, működési helyét, a tanusítvány keltét és számát, valamint azt, hogy a vizsgázott fogászmester a jelen rendelet 2. §-ának (1) vagy (2) bekezdésében megállapított korlátok között jogosult a fogorvoslás körébe tartozó tevékenység folytatására. A nyilvántartásba vételt a nyilvántartás folyószámának feltüntetésével, valamint a működési hely megjelölésével a tanusítványra rá kell vezetni.

(2) A 6. § (1) bekezdésében említett vizsgázott fogászmester nyilvántartásbavétele végett köteles a tanusítványát a jelen rendelet hatálybalépése napjától számított harminc nap alatt a működési helye szerint illetékes tisztifőorvosnak bemutatni.

(3) A 6. § (2) és (3) bekezdésében említett vizsgázott fogászmestert a tisztifőorvos a működési engedély kiadásával egyidejűleg veszi nyilvántartásba. A 6. § (3) bekezdése esetében a tisztifőorvos köteles egyszersmind a nyilvántartásból való törlés végett a működési engedély megadásáról a vizsgázott fogászmester előbbi működési helye szerint illetékes tisztifőorvost értesíteni.

(4) A tisztifőorvos a (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett vizsgázott fogászmestereknek a nyilvántartásba bejegyzett adatait a nyilvántartásbavétel napjától számított nyolc nap alatt közli a területileg illetékes tisztiorvossal. A tisztiorvos ugyancsak köteles a közölt adatok alapján az illetékességi területén gyakorlatot folytató vizsgázott fogászmesterekről az (1) bekezdés szerint nyilvántartást vezetni.

8. § (1) Ha a vizsgázott fogászmester újra fogművesipar gyakorlására jogosító iparengedélyt kér, iparengedélyének kézhezvétele napjával a tanusítványa hatályát veszti. Az ilyen fogműves tanusítványt újra nem kaphat.

(2) Az (1) bekezdés esetében a fogműves-iparengedélyt kiállító hatóság köteles az iparengedély kiadásával egyidejűleg a tanusítványt bevonni és azt a nyilvántartásból való törlés végett az illetékes tisztifőorvosnak megküldeni. A tisztifőorvos a tanusítványt a nyilvántartásból való törlés után felterjeszti a népjóléti miniszterhez.

9. § (1) A tanusítványt vissza kell vonni:

a) ha utólag megállapítást nyer, hogy a tanusítvánnyal rendelkező személy képesítése tekintetében a hatóságot megtévesztette;

b) ha a tisztifőorvos megállapítása szerint a vizsgázott fogászmester fogorvoslási tevékenység végzésére testileg vagy szellemileg végleg alkalmatlanná vált;

c) ha a vizsgázott fogászmester az 5. § alapján elrendelt továbbképző tanfolyamot nem hallgatta vagy a vizsgát sikerrel nem tette le;

d) ha a vizsgázott fogászmestert bűntett miatt, illetőleg háborús vagy népellenes, vagy a demokratikus államrend és köztársaság ellen elkövetett bűncselekmény (1946. VII. tc.) miatt, avagy a fogorvoslási tevékenysége körében elkövetett vétség miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítélték;

e) ha a vizsgázott fogászmestert fogorvoslási tevékenysége körében elkövetett kihágás miatt a 17. § rendelkezései alapján harmadízben büntették meg, feltéve, hogy a második alkalommal hozott büntető határozat jogerőre emelkedésétől számítva három év még nem telt el;

f) ha a bíróság a vizsgázott fogászmestert a fogorvoslási tevékenység végzésétől jogerős ítélettel eltiltotta.

(2) A tanusítvány visszavonható, ha beigazolást nyert, hogy a vizsgázott fogászmester az általa kezelt betegeken kívül orvosok, vagy más vizsgázott fogászmesterek rendelésére, illetőleg a kereskedelmi forgalom céljaira is készít műfogakat vagy műfogsorokat és evégből segédet vagy tanulót alkalmaz.

(3) A tanusítvány visszavonása tárgyában a népjóléti miniszter határoz.

(4) A vizsgázott fogászmester, akitől a tanusítványt az (1), illetőleg (2) bekezdés alapján visszavonták, tanusítványt újra nem kaphat.

10. § A 110/1946. (8) ME rendelet 1. §-ának (3) bekezdése akként módosíttatik, hogy a hivatkozott rendelet 1. §-ának (1) és (2) bekezdésében említett azok a személyek, akik az 1948. évi június hó 1. napja után, de a jelen rendelet hatálybalépése előtt költöztek át Magyarország jelenlegi területére, a jelen rendelet hatálybalépése napjától számított harminc nap alatt, azok a személyek pedig, akik a jelen rendelet hatálybalépése után költöznek át Magyarország jelenlegi területére, a határátlépéstől számított hatvan nap alatt, de legkésőbb az 1949. évi december hó 31. napjáig a népjóléti minisztertől fogászmesteri vizsga letételének engedélyezését kérhetik. A vizsga tekintetében a 263400/1948. (281) NM rendelet rendelkezései irányadók. A vizsgára bocsátottak részére a vizsga sikeres letétele esetében a népjóléti miniszter tanusítványt állít ki.

II. Fogművesmesterek

11. § (1) A fogművesség az 1922. XII. tc. 14. §-a értelmében iparengedély alapján gyakorolható képesítéshez kötött ipar és mint ilyen, kizárólag csak műfogaknak és műfogsoroknak orvosok és vizsgázott fogászmesterek rendelésére, illetőleg a kereskedelmi forgalom céljaira való elkészítésére terjed ki.

(2) A fogműves a fogorvoslás körébe tartozó tevékenységet (1. §) nem végezhet és közvetlenül hozzáforduló magánfelek részére műfogakat és műfogsorokat nem készíthet.

12. § Az iparengedéllyel rendelkező fogműves cégtábláin és hirdetésein működési körének megjelölésére csak "fogművesmester" vagy "fogtechnikus", helyiségének megjelölésére pedig "fogművesüzem" vagy "fogtechnikai laboratórium" elnevezést használhat. Más elnevezést, valamint félreértésre vagy megtévesztésre alkalmas rövidítést használni, úgyszintén a cégtáblákon vagy hirdetésekben értekezési időt feltüntetni nem szabad.

13. § (1) A tisztiorvos (törvényhatósági jogú városban a tisztifőorvos, Budapesten a körzeti tisztiorvos) köteles az illetékességi területén működő fogművesmesterekről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a fogművesmester nevét, születési helyét és évét, üzemének pontos helyét, iparengedélyének keltét és számát, alkalmazottainak nevét, életkorát és alkalmaztatási minőségét, valamint azok szolgálatbalépésének és szolgálatból való kilépésének időpontját. A nyilvántartásbavételt a nyilvántartás folyószámának feltüntetésével az iparengedélyre rá kell vezetni.

(2) Az a fogművesmester, aki a jelen rendelet hatálybalépése előtt kapott iparengedélyt, a jelen rendelet hatálybalépése napjától számított harminc nap alatt, az a fogművesmester pedig, aki a jelen rendelet hatálybalépése után kap iparengedélyt, iparengedélye kézhezvételének napjától számított nyolc nap alatt köteles az iparengedélyét nyilvántartásbavétel végett a területileg illetékes tisztiorvosnak (törvényhatósági jogú városban a tisztifőorvosnak, Budapesten a kerületi tisztiorvosnak) bemutatni.

(3) A fogművesmester köteles az alkalmazottai szolgálatbalépésének és szolgálatából való kilépésének időpontját a be-, illetőleg kilépés napjától számított nyolc nap alatt a területileg illetékes tisztiorvosnak (törvényhatósági jogú városban a tisztifőorvosnak, Budapesten a kerületi tisztiorvosnak) írásban bejelenteni.

14. § A népjóléti miniszter a fogművesmester iparának gyakorlására szolgáló helyiség tekintetében külön rendelettel szabályokat állapíthat meg és megtilthatja, hogy a fogművesmester az ebben a minőségben gyakorolt iparán felül más iparjogosítványhoz, továbbá rendőrhatósági vagy egyéb hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet folytasson.

15. § Az a fogműves, akit az 1948. XLVIII. tc. 49. §-a alapján kuruzslás vétségének elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetére ítélték, fogművesiparengedélyt nem kaphat; az említett vétség elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélt fogművesmestertől pedig az iparengedélyt az annak kiállítására jogosult hatóság köteles visszavonni.

III. Vegyes és büntető rendelkezések

16. § (1) Az elsőfokú közegészségügyi hatóság köteles az illetékes tisztiorvos (tisztifőorvos) közreműködésével a vizsgázott fogászmesterek és fogművesmesterek tevékenységét váratlanul megejtendő helyszíni szemlék útján évenként legalább egy ízben ellenőrizni. Amennyiben a helyszíni eljárás során, vagy egyéb módon megállapítást nyer, hogy a vizsgázott fogászmester vagy fogművesmester a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, a közegészségügyi hatóság köteles az 1948. XLVIII. tc. 49. §-a alapján a bűnvádi eljárás, illetőleg a jelen rendelet 17. §-a alapján a kihágási eljárás megindítása iránt haladéktalanul intézkedni.

(2) Ha a vizsgázott fogászmester a 2. § (1), illetőleg (2) bekezdésében megállapított tevékenységen felül a fogorvoslás körébe tartozó egyéb tevékenységet is végez, úgyszintén, ha a fogművesmester fogorvoslás körébe tartozó tevékenységet (1. §) fejt ki, az elsőfokú közegészségügyi hatóság köteles az ilyen cselekmény elkövetésére használt eszközöket, berendezéseket és szereket lefoglalni és a bűnvádi, illetőleg kihágási eljárás befejezéséig hatósági őrizet alá venni.

(3) Az 1948. XLVIII. tc. 49. §-ának (3) bekezdése, illetőleg a jelen rendelet 17. §-ának (2) bekezdése alapján elkobzott eszközöket, berendezéseket, és szereket iskolafogászat céljaira a népjóléti miniszter rendelkezésére kell bocsátani.

17. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő:

1. az a vizsgázott fogászmester, aki szájnak, fogaknak, szájnyálkahártyának, foghúsnak stb. gyógykezelését, szájnak gyógyszeres előkészítését, általános érzéstelenítést (narkózis, altatás), szájsebészeti műtétet, fogszabályozási műveletet, gyógyszerrendelést, avagy a fogorvoslás körébe tartozó bármily olyan tevékenységet akár egy ízben is végez, amelyre a 2. § (1), illetőleg (2) bekezdése értelmében nem jogosult;

2. az a vizsgázott fogászmester, aki a címtábláin a 3. § (1) bekezdésében meghatározott adatokon kívül egyéb adatot is feltüntet, vagy a címtáblán működési körének megjelölésére a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elnevezéstől eltérő elnevezést, avagy félreértésre vagy megtévesztésre alkalmas rövidítést használ;

3. az a vizsgázott fogászmester, aki a 3. § (2) bekezdésének tiltó rendelkezése ellenére a fogorvoslási tevékenységével kapcsolatban hirdetést tesz közzé;

4. az a vizsgázott fogászmester, aki a 4. § (1) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezés ellenére orvosok vagy más vizsgázott fogászmesterek rendelésére, illetőleg a kereskedelmi forgalom céljaira is készít műfogakat vagy műfogsorokat;

5. az a vizsgázott fogászmester, aki a 4. § (2) bekezdésének tiltó rendelkezése ellenére segédet vagy tanulót alkalmaz;

6. az a vizsgázott fogászmester, aki a 6. § rendelkezéseit megszegi vagy vándorgyakorlatot folytat;

7. az a vizsgázott fogászmester, aki a 7. § (2) bekezdésében megállapított kötelezettségének az ott meghatározott határidő alatt nem tesz eleget;

8. az a fogműves, aki a 11. § (2) bekezdésében foglalt tiltó, rendelkezés ellenére fogorvoslás körébe tartozó tevékenységet (1. §) akár egyízben is végez;

9. az a fogműves, aki a 11. § (2) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezések ellenére közvetlenül hozzáforduló magánfelek részére műfogakat vagy műfogsorokat készít;

10. az a fogművesmester, aki cégtábláin vagy hirdetésein működési körének és helyiségeinek megjelölésére a 12. §-ban meghatározott elnevezéstől eltérő elnevezést avagy félreértésre vagy megtévesztésre alkalmas rövidítést használ; úgyszintén, aki cégtábláin vagy hirdetésein értekezési időt tüntet fel;

11. az a fogművesmester, aki a 13. § (2) és (3) bekezdésében megállapított kötelezettségének az ott meghatározott határidő alatt nem tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdés 1. és 8. pontjaiban említett kihágás esetében a cselekmény elkövetésére használt eszközök, berendezések és szerek elkobzását is el kell rendelni.

(3) A pénzbüntetés tekintetében az 1928. X. tc. és az ezt módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.

18. § Az a vizsgázott fogászmester, aki szájnak, fogaknak, szájnyálkahártyának, foghúsnak stb. gyógykezelését, szájnak gyógyszeres előkészítését, általános érzéstelenítést (narkózis, altatás), sebészeti műtétet, fogszabályozási műveletet, gyógyszerrendelést, avagy a fogorvoslás körébe tartozó bármily olyan tevékenységet rendszeresen végez, amelyre a 2. § (1), illetőleg (2) bekezdése értelmében nem jogosult, úgyszintén az a fogműves, aki a fogorvoslás körébe tartozó bármilyen tevékenységet (1. §) rendszeresen végez, az 1948. XLVIII. tc. 49. §-a értelmében kuruzslás vétsége miatt büntetendő.

19. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével a 112026/1911. BM körrendelettel kiadott szabályrendelet (Rendeletek Tára 893. oldal), a 101595/1912. BM körrendelet (Rendeletek Tára 1474. oldal), a 27633/1919. NM rendelet (Rendeletek Tára 1275. oldal), a 150.000/1924. NMM rendelet (Rendeletek Tára 1039. oldal), a 43500/1931. NMM rendelet (Rendeletek Tára 1337. oldal) és a 110/1946. (8) ME rendelet 3. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

Budapest, 1949. évi július hó 15-én.

Rákosi Mátyás s. k.

miniszterelnökhelyettes

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére