4162/1949. (VII. 26.) Korm. rendelet

a jogtalan határátlépés és a határon folyó csempészés egyes határrészeken való fokozottabb megakadályozásának előmozdításáról

(Közigazgatási rendszám: 5.501.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1949. évi 17. törvény 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Magyarország határa mentén ötven-, egyes külön meghatározandó helyeken pedig százméteres sávban fekvő ingatlanok (a továbbiakban: ingatlanok) mindennemű gazdasági felhasználását a belügyminiszter megtilthatja.

(2) Azok az ingatlanok, amelyeknek gazdasági felhasználását a belügyminiszter megtiltja, a megtiltás napjával az állam használatába mennek át.

2. § (1) Az állam használatába átvett ingatlanok birtokosai a termést az ingatlan fekvése szerint illetékes községi elöljáróság, illetőleg polgármester által meghatározandó időpontig betakarítani kötelesek.

(2) A termés betakarítására megszabott határidő eltelte után az állami használatba átvett ingatlan területén csak a határ őrzésére rendelt szervek tartózkodhatnak.

3. § (1) Az állam használatába átvett ingatlan tulajdonosa, illetőleg birtokosa az ingatlan használatáért az államtól térítést igényelhet. A térítés összegére a kishaszonbérletekre vonatkozó jogszabályok azzal az eltéréssel irányadók, hogy térítésként a használatba vett ingatlan kataszteri jövedelmének minden aranykoronája után legfeljebb négy kilogramm búzát vagy rozsot, illetőleg annak a teljesítés napján és helyén megfelelő pénzbeli egyenértékét igényelheti az olyan tulajdonos, illetőleg birtokos,

1. akinek a használatba átvett ingatlant is figyelembe véve, a tulajdonában, illetőleg birtokában lévő ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme háromszázötven aranykoronát vagy ingatlanainak terjedelme huszonöt katasztrális holdat elér vagy meghalad,

2. akinek a mezőgazdasági termelés nem élethivatása és a használatba átvett ingatlant is figyelembe véve, a tulajdonában, illetőleg birtokában lévő ingatlanok terjedelme öt katasztrális holdat elér vagy meghalad.

(2) A térítés feltételeit és módozatait, valamint a térítési eljárást az igazságügyminiszter a pénzügy-, a földmívelésügyi és honvédelmi miniszterrel egyetértve szabályozza.

(3) A jelen §-ban szabályozott térítéstől eltekintve, az ingatlanok használatbavétele címén egyéb térítés (kártérítés) nem jár.

4. § A használatba átvett ingatlan tulajdonosa, illetőleg birtokosa - térítés nélkül - tűrni köteles, hogy az ingatlanon a határ őrzésére rendelt szervek a jogtalan, határátlépés és a csempészés megakadályozása céljából műtárgyakat létesítsenek.

5. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetendő rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő,

a) aki a 2. § (2) bekezdésében foglalt tilalom ellenére az állam használatába átvett területen jogosulatlanul tartózkodik, vagy aki a termés betakarítására vonatkozó rendelkezést [2. § (1) bekezdés] megszegi;

b) aki az ingatlannak állami használatbavételét vagy azon műtárgy létesítését illetőleg az ingatlan használatát akadályozza vagy nehezíti, úgyszintén az, aki a műtárgyat megrongálja, vagy használhatatlanná teszi.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk és a 8960/1947. (173) ME rendelet rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege 24.000 forint.

(3) A kihágás miatt az eljárás az államrendőrség, mint rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. § (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából szakminiszternek a honvédelmi minisztert kell tekinteni.

6. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve gondoskodik.

Budapest, 1949. évi július hó 15-én.

Rákosi Mátyás s. k.

miniszterelnökhelyettes