4169/1949. (VII. 30.) Korm. rendelet

a hivatalos iratok kézbesítésének újabb szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 0.740., 1.023., 2.023., 2.101., 2.710., 2.801., 2.806., 2.873., 3.023., 4.212., 5.023., 5.024., 5.711., 5.721., 6.307., 6.309., 7.023., 7.912., 7.913., 8.023.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1949. évi 17. törvény 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

Postai kézbesítés

1. § ű

Mindazokban az esetekben, amikor akár az állami vagy önkormányzati közigazgatás, akár az igazságszolgáltatás körében hivatalos iratokat kell kézbesíteni, a kézbesítést - a 15. §-ban említett kivétellel - posta útján kell teljesíteni.

A postai kézbesítés fajai

2. § A postai kézbesítés történhetik:

a) közönséges levélben.

b) ajánlott levélben,

c) tértivevényes közönséges levélben,

d) tértivevényes ajánlott levélben.

Az egyes iratok kézbesítésének módja

3. § (1) Ajánlott levélben [2. § b) vagy d)] a fontos vagy nehezen pótolható iratokat, tértivevényes levélben [2. § c) vagy d)] pedig azokat az iratokat kell kézbesíteni, amelyek kézbesítésének megtörténtéről, idejéről a hatóságnak tudomást kell szereznie. Ehhez képest:

a) az olyan iratokat, amelyek fontos és nehezen pótolható okiratnak nem tekinthetők, ha kézbesítésük megtörténtéről és ennek idejéről a hatóságnak nem kell tudomást szerezni, közönséges levélként [2. § b) a];

b) a fontos vagy nehezen pótolható olyan iratokat, amelyek tekintetében a hatóságnak a kézbesítés megtörténtét és idejét tanusító igazolásra nincsen szüksége, ajánlott levélként [2. § b)];

c) az idézővégzéssel ellátott keresetlevelet, a bíróság által kibocsátott felmondást, felhívást és meghagyást, továbbá a bírósági vagy más hatósági határozatokat tértivevényes közönséges levélként [2. § c)];

d) a c) pont alá tartozó iratot, ha ahhoz valamely fontos vagy nehezen pótolható okirat is van csatolva, tértivevényes ajánlott levélként [2. § d)] kell kézbesíteni.

(2) A telekkönyvi rendtartás 138. §-ának 1. pontjában megjelölt személy részére szóló végzés, úgyszintén az 1886. XXIX. tc. 44. §-a alapján kézbesítendő végzés, továbbá a büntetőparancs, valamint minden olyan irat kézbesítésénél, amely a fennálló jogszabályok szerint csak a címzett saját kezéhez kézbesíthető, mind az irat címzése mellett, mind a tértivevényen a "Kizárólag a címzett saját kezéhez" kikötést is fel kell tüntetni.

A közönséges és ajánlott levél kézbesítése

4. § A közönséges és az ajánlott levél kézbesítésére a postai üzletszabályzat rendelkezései irányadók.

A tértivevényes levél kézbesítése

5. § (1) A tértivevényes közönséges vagy ajánlott levél - a 3. § (2) bekezdésének esetét kivéve - a címzetten kívül a címzett felnőtt családtagjának, alkalmazottjának vagy szállásadójának is kézbesíthető. Ha megadott címen ilyen személy sem található, a levélszekrényben vagy a postai küldemények elhelyezésére szolgáló más helyen, ilyennek hiányában pedig az ajtóra (kapura) kifüggesztve értesítvényt kell hagyni, amelyben tudatni kell a címzettel, hogy a részére érkezett hivatalos irat kézbesítését a kézbesítő újból megkísérli s ha az iratot akkor sem lehet kézbesíteni, a címzett az iratot további hét nap alatt az értesítvényben megjelölt postahivatalban személyazonosságának igazolása mellett átveheti. Az értesítvényben meg kell jelölni, hogy a irat melyik hatóságtól érkezett és hogy a postahivatalban milyen időben vehető át, végül figyelmeztetni kell az értesítvényben a címzettet azokra a következményekre, amelyek az irat átvételének elmulasztása esetében beállanak (11. §).

(2) Az értesítvény kifüggesztésének idejét, valamint ha a második kézbesítési kísérlet szintén eredménytelen volt, ennek idejét is a tértivevényen fel kell tüntetni.

(3) Ha az iratot az (1) bekezdés alapján olyan személynek kézbesítették, aki abban az ügyben, amelyre az irat vonatkozik, a címzettnek ellenfele, a kézbesítés érvénytelen.

Saját kézbe való kézbesítés

6. § Ha a tértivevényes közönséges vagy ajánlott levél tekintetében a címzett saját kezéhez való kézbesítés ki van kötve [3. § (2) bek.], a kézbesítésre az 5. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az irat kizárólag a címzettnek kézbesíthető.

Kényszerkézbesítés

7. § (1) A tértivevényes közönséges vagy ajánlott levelet a címzettnek vagy az 5. § szerint annak átvételére jogosított más személynek, a "kizárólag saját kezéhez" kikötéssel ellátott levelet pedig csak magának a címzettnek a tértivevény aláírása ellenében kell kézbesíteni. Ha azonban a címzett, illetőleg az irat átvételére jogosított más személy az irat átvételét vagy a tértivevény, aláírását megtagadja, az iratot a tértivevény aláírása nélkül is át kell neki adni, illetőleg az iratot nála kell hagyni és a tértivevényére ezt a körülményt fel kell tüntetni (kényszerkézbesítés).

(2) A büntetőparancs kézbesítésénél, továbbá a külföldi bíróságok polgári ügyiratainak kézbesítésénél - a nemzetközi egyezményekben, illetőleg a fennálló viszonossági gyakorlatban meghatározott esetektől eltekintve - kényszerkézbesítésnek helye nincs. A kézbesítendő irat címzése mellett és az irathoz csatolt tértivevényen a bíróság ezt feltüntetni köteles. Az ilyen iratot átvételének megtagadása esetében - annak utólagos átvétele végett - a 8. §-nak megfelelően hét napig a postahivatalban kell tartani.

A tértivevényes levél letétele a postahivatalnál

8. § Ha a tértivevényes közönséges vagy ajánlott levelet a címzettnek, illetőleg az annak átvételére jogosított más személynek az 5-7. § rendelkezései szerint kézbesíteni nem lehet, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő hét napon át a kézbesítő postahivatalban kell tartani. Ha ez alatt az idő alatt a címzett az irat átvétele végett jelentkezik, az iratot neki - személyazonosságának igazolása után - át kell adni.

Utánküldés

9. § (1) Ha a kézbesítés alkalmával kitűnik, hogy a címzett más helyre költözött, az iratot a megállapított új címre utána kell küldeni, kivéve, ha a feladó az irat címfeliratán és az ahhoz csatolt tértivevényen is feltüntette, hogy a küldemény utánküldésének nincs helye.

(2) Az utánküldés tilalmát a járásbíróság által kibocsátott felmondásnál, felhívásnál és meghagyásnál - az 1911. I. törvénycikk kilencedik címében szabályozott meghagyások kivételével - mindig ki kell kötni, kivéve, ha az irat a címzett részére ugyanazon község területén, illetőleg Budapesten a budai oldalra címzett irat magán a budai oldalon, a pesti oldalra címzett irat pedig magán a pesti oldalon kézbesíthető.

Az irat visszaküldése a feladó hatóságnak

10. § (1) Ha a címzett az iratot a postahivatalban a 8. §-ban meghatározott hét nap alatt nem veszi át, a postahivatal ezt a tértivevényen feljegyzi és az iratot a tértivevénnyel együtt visszaküldi a feladónak.

(2) Ha a címzett meghalt vagy a címe ismeretlen, az iratot - a visszaküldés okának feltüntetésével - haladéktalanul vissza kell küldeni a feladónak.

A kézbesítés elmaradásásának következményei

11. § (1) A 10. § (1) bekezdése értelmében visszaküldött iratot - a jelen § (2) és (3) bekezdésének eseteit kivéve - a kézbesítés második megkísérlésének napját követő hetedik napon kézbesítettnek kell tekinteni.

(2) Keresetlevélnek a 10. § (1) bekezdése alapján való visszaküldése esetében a bíróság a kézbesítés elmaradásáról és annak okairól a felperest értesíti s a felperes kérelmére az alperes részére ügygondnokot rendel ki és a keresetlevelet ennek kézbesítteti, egyúttal erről az alperest - lakására címzett ajánlott levélben - értesíti. Ugyanez a szabály megfelelően irányadó - a büntetőparancstól eltekintve - minden olyan esetben, amikor valamely iratot a fennálló rendelkezések értelmében a keresetkiegészítés szabályai szerint vagy a telekkönyvi eljárás során kizárólag a címzett saját kezébe kell kézbesíteni.

(3) Büntetőparancsnak a 10. § (1) bekezdése alapján való visszaküldése esetében a bíróság az ügy tárgyalásának kitűzése iránt intézkedik. Külföldi bíróságok polgári ügyiratainak a 10. § (1) bekezdése alapján való visszaküldése esetében a bíróság az ügyiratot tizenöt napig magánál tartja s ha a címzett azt ez alatt az idő alatt nem veszi át, a bíróság a 35200/1943. IM rendelet (I. K. 155) 8. §-a értelmében akként jár el, mintha a címzett a kézbesítés során az átvételt megtagadta volna.

(4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott intézkedések megtétele előtt a bíróság vagy más hatóság elrendelheti az irat kézbesítésének újabb megkísérlését.

(5) A címzett halála vagy a címzettnek, illetőleg lakhelyének (tartózkodási helyének) ismeretlen volta esetében az erre vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

Az irat felolvasása és megmagyarázása

12. § (1) Postai kézbesítés esetében a kézbesítendő irat felolvasására és megmagyarázására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók; ehhez képest a felolvasás és megmagyarázás elmaradása a kézbesítés érvényességét nem érinti.

(2) Külföldi bíróság olyan polgári ügyiratához, amelyet kényszer alkalmazása nélkül kell kézbesíteni, a kézbesítés hatályára vonatkozó figyelmeztetést kell csatolni, ennek elmaradása azonban a kézbesítés érvényességét nem érinti.

Külterületi kézbesítés

13. § A jelen rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a kézbesítés szempontjából a posta külterületét alkotó helyen a kézbesítést a postai üzletszabályzat értelmében a postai közeg helyett a községi kézbesítő közeg teljesíti.

Az irat postára adása az érdekelt fél által

14. § Az érdekelt fél kívánságára a bíróság polgári peres és nemperes ügyekben a kézbesítendő ügyiratot - kivéve a címzett saját kezébe kézbesítendő iratot - és az ahhoz csatolt tértivevényt saját költségén való postára adás végett a feladó megjelölése nélkül az érdekelt félnek adja át; ebben az esetben az irat címzése mellett és a tértivevényen is az érdekelt fél önmagát vagy jogi képviselőjét tünteti fel feladóként. Az ilyen irat kézbesítését tanusító tértivevényt, ha pedig az irat a címzett részére nem kézbesíthető, magát az iratot is a bíróság helyett a feladóként feltüntetett félnek kell visszaküldeni.

Egyéb kézbesítési módok

15. § (1) A hatóságok (bíróságok) vagy hivatalok, az irataikat a postai kézbesítés mellőzésével saját kézbesítő közegeik útján is kézbesíttethetik, ha azt a sürgősség indokolja vagy az más okból szükséges. Ha a kézbesítés a címzett vagy az ügyirat átvételére jogosult más személy távolléte miatt kétszeri kísérlettel sem teljesíthető s a címzett vagy az ügyirat átvételére jogosult más személy egyebütt sem található fel, a bűnügyi idézés, valamint az államrend vagy a közbiztonság veszélyeztetésének elhárítását célzó hatósági határozat - a hatóság erre vonatkozó rendelkezéséhez képest - a címzett lakásának ajtajára való kifüggesztéssel is kézbesíthető. Egyéb ügyiratok tekintetében sem kifüggesztés útján való kézbesítésnek, sem értesítvény otthagyásának helye nincsen és a kézbesítést vagy ismét meg kell kísérelni, vagy a posta útján kell teljesíteni.

(2) A hadkötelezettséggel, valamint a honvédelmi személyi és dologi szolgáltatásokkal kapcsolatos behívó, illetőleg igénybevételi jegyeket - a szükséghez képest - a jelen rendelet hatálybalépése után is a községi elöljárósággal lehet kézbesíttetni. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.

(3) A bíróság az érdekelt fél kívánságára és költségére a kézbesítéssel bírósági végrehajtót is megbízhat.

Hatálybalépés

16. § (1) A jelen rendelet az 1949. évi október hó 1. napján lép hatályba; ugyanakkor hatályukat vesztik a hatósági és bírósági iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályoknak a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései, így különösen:

az 1875. X. törvénycikk,

az 1886. XXIX. tc. 44. §-ának második bekezdése,

az 1896. XXXIII. tc. 80. §-a, 82. §-ának első bekezdése és 534. §-a,

az 1901. XX. tc. 25-26. és 28-30. §-a,

az 1911. I. tc. 151., 152., 156-163., 165-168. §-a,

az 1912. VII. tc. 17. §-a és

a 4600/1902. ME sz. r. (Rendeletek Tára 1928.) 1., 2., 4-25. és 27-31. §-a.

(2) A jelen rendelet végrehajtása végett szükséges rendelkezéseket - ideértve a tértivevények és egyéb kézbesítési bizonyítványok, valamint értesítvények mintájának megállapítását is - az igazságügyminiszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg; a felügyeletük alá tartozó ügyek tekintetében az egyes miniszterek a szükséghez képest - postai kézbesítés esetében a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértve - rendelettel külön szabályokat állapíthatnak meg.

Budapest, 1949. évi július hó 29-én.

Rákosi Mátyás s. k.

miniszterelnökhelyettes