4187/1949. (VIII. 9.) Korm. rendelet

a közadóbehajtási eljárás tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 6.307.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1949. XVII. törvény 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. § (1) Ennek a rendeletnek alkalmazásában közadóknak kell tekinteni:

1. az állami egyenesadókat,

2. a forgalmi adókat,

3. a fogyasztási adókat,

4. az illetékeket,

5. a vámokat,

6. az állami egyedárusági (jövedéki) követeléseket,

7. a helyhatósági adókat,

8. a társadalombiztosítási követeléseket;

9. a földbirtokrendezés során juttatott ingatlanokért és ingóságokért járó ellenértékeket (megváltási ár, haszonbér stb.),

10. a község (város) közintézményének (üzemének), igénybevételéért szabályrendelet alapján kivetett díjakat és járulékokat.

11. Minden olyan követelést amely az államot, az állami üzemeket és a helyhatóságok, valamint a nemzeti, állami, közületi vállalatot közjogi (közigazgatási) jogviszonyból, továbbá valamely jogszabály alapján kényszertársulás útján létesült testületet (társulatot, intézményt stb.) kényszertársulásból folyóan illet meg, amennyiben valamely jogszabály a szolgáltatás behajtását bírói végrehajtásra nem utalja,

12. az adóközösségi tagokra kivetett szolgáltatásokat, ideértve a kezelési költséget és a tartalékalaphoz hozzájárulást is.

13. a nemzetközi szerződés alapján a külföldi államot megillető közszolgáltatásokat.

(2) Közadók módjára kell behajtani és ehhez képest a behajtás szempontjából szintén közadóknak minősülnek:

1. a közigazgatási (gyámhatósági) hatóságok jogerős - vagy fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajtható - határozatában megállapított szolgáltatások, (követelések, térítmények, pénzbírságok, rendbírságok stb.), amennyiben valamely jogszabály a határozat végrehajtását kifejezetten bírói végrehajtásra nem utalja,

2. a rendőri büntető és a jövedéki büntető eljárásban kiszabott pénzbüntetések, pénzbírságok és eljárási költségek, továbbá büntetőeljárásban megítélt magánjogi követelések,

3. a községi bíróság jogerős határozatában megállapított követelések,

4. a polgári, a büntető, a választott, a fegyelmi, a külön-, valamint a döntőbíróságok határozatain alapuló olyan szolgáltatások és követelések (ideértve a pénzbüntetéseket, pénzbírságokat és eljárási költségeket stb.), amelyek közadók módjára behajtását valamely jogszabály kifejezetten rendeli.

5. az előző pontokban fel nem sorolt minden más szolgáltatás és követelés, amelynek közadók módjára behajtását valamely jogszabály kifejezetten rendeli.

2. § (1) Köztartozások alatt a már esedékes, de ki nem egyenlített közadókat kell érteni. Tartozások alatt pedig ennek a rendeletnek alkalmazásában a köztartozásokat és az összes olyan szolgáltatásokat (követeléseket) kell érteni, amelyek közadóknak minősülnek [1. § (2) bek.]

(2) Közadók módjára csak pénzben megállapított szolgáltatásokat és követeléseket szabad behajtani; ez alól csak törvény alapján lehet kivételt tenni.

(3) A nem pénzben megállapított szolgáltatások és követelések helyett ezeknek a jogszabályban vagy a hatósági határozatban megállapított pénzbeli ellenértékét közadók módjára be lehet hajtani.

(4) Ha jogszabály valamely pénztartozás közigazgatási úton behajtását említi, ez alatt közadók módjára behajtást kell érteni.

3. § Ha valamely hátralék közadók módjára behajtása a hátralékos fizetőképességét veszélyeztetné, jogában áll a pénzügyminiszternek az ilyen tartozás (követelés) közadók módjára behajtását betiltani.

4. § A hátralékokat a pénzügyigazgatóság és az adófelügyelőség felügyelete mellett kizárólag az adóhivatal hajthatja be.

5. § (1) A végrehajtást az adóhivatal (kerületi adóhivatal) közege (végrehajtó) teljesíti.

(2) A pénzügyigazgatóság és az adófelügyelőség saját közegeit végrehajtás végett a községbe (városba) bármikor kirendelheti.

(3) A pénzügyigazgatóság és az adófelügyelőség kiküldöttei indokolt esetekben egyéb kiszállások alkalmával is végrehajtásokat eszközölhetnek.

6. § (1) A hátralékosnak az ország területén bárhol található vagyonát végrehajtás alá lehet vonni.

(2) A végrehajtást elsősorban a hátralék előírása helyén kell lefolytatni.

(3) Ha a hátralékot az előírás helyén ingóságokból nem lehet behajtani és a hátralékos más községben (városban) lakik, a behajtást a lakóhely szerint, illetékes adóhivatal, ha pedig a hátralékot a lakóhelyén sem lehet behajtani, az az adóhivatal teljesíti, amelynek területén a hátralékosnak lefoglalható ingósága van.

7. § (1) A köztársasági elnök lakásául szolgáló épületben a végrehajtást nem szabad teljesíteni, ha ennek szüksége felmerülne, a pénzügyminiszterhez kell jelentést tenni.

(2) Ha a honvédség, államrendőrség, a pénzügyőrség kezelésében vagy használatában lévő épületben kell végrehajtani, az eljárás megkezdése előtt az épület (laktanya) parancsnokát szóbelileg értesíteni kell.

A végrehajtás fokozatai

8. § A végrehajtás fokozatai a következők:

1. fizetésre felhívás,

2. zálogolás,

3. árverés (átadás, szabadkézből értékesítés).

Fizetésre felhívás

9. § (1) A végrehajtási eljárást külön írásbeli felhívás nélkül lehet megindítani azok ellen, akik terhén olyan hátralék áll fenn, amelyre a fizetési határidőt fizetési meghagyás (határozat) állapította meg.

(2) Az évenként ismétlődő, állandó határidőben esedékes tartozásoknál a hátralékosokat együttesen kell a helyi szokásoknak megfelelően a tartozások megfizetésére felhívni.

(3) Fizetésre felhívást csak az (1) és (2) bekezdésben nem említett tartozások esetében kell kibocsátani, amelyben a hátralékost tartozásának nyolc napon belül megfizetésére kell felhívni.

Zálogolás

10. § (1) Zálogolni általában évnegyedenkint kell.

(2) Zálogolni csak hátraléki kimutatás alapján szabad.

11. § (1) A végrehajtó a hátralékosnak vagy megbízottjának, illetőleg az üzlet, üzem, vállalat, iroda stb. vezetőjének vagy valamely abban alkalmazottnak, illetőleg 14 évesnél idősebb családtagnak vagy házastársi alkalmazottnak, házfelügyelőnek (kapusnak) jelenlétében becsűs közreműködésével köteles zálogolni. Ha a zálogolásnál a hátralékos (megbízottja stb.) nincs jelen, a becsűsön kívül még egy tanú jelenléte szükséges.

(2) Ha a kellő értékű zálogtárgy nem látható, a végrehajtó jogosult a hátralékost a lakásban (üzletben, irodában stb.) lévő szekrények vagy más lezárt tárgyak felnyitására, felhívni, kutatást eszközölni, sőt szükség esetében személyi motozást is végezni.

(3) Szolgálati járandóságot és követelést, ha kellő adat áll rendelkezésre, a helyszínre kiszállás nélkül letiltási rendelvény kibocsátásával kell lefoglalni, még abban az esetben is, ha a hátralékos adósa más adóhivatal területén lakik, illetőleg van a székhelye. A foglalásról azonban a hátralékost is értesíteni kell.

12. § (1) A hátralékos ingóságát (követelését) a következő sorrendben kell végrehajtás alá vonni:

1. készpénz, értékpapír, drágaság;

2. pénz- vagy egyéb követelés;

3. szolgálati járandóság vagy ellátási díj.

4. az 1. pont alá nem tartozó ingóságok.

(2) A követelés az esedékesség időpontjára tekintet nélkül letiltható. Az időszakonkint (folytatólagosan) járó követelésnél - ideértve a szolgálati járandóságot, ellátási díjat, valamint járadékot is - a letiltás a jövőben esedékessé váló összegre is kiterjed.

(3) A hasznothajtó dolog, jog vagy üzem haszonvétele ingók módjára végrehajtás alá vehető, ha az ilyen dolgot, jogot, vagy üzemet az ingatlanra vezetett végrehajtás szabályai szerint végrehajtás alá vonni nem lehet.

13. § (1) Ha hátralékos a tartozását a foglalást megelőzőleg a végrehajtónak kifizeti, vagy fedezetéül pénzt, értékpapírt vagy drágaságot ajánl fel, vagy ilyent vesznek zár alá, a végrehajtó és a becsűs köteles az átvett összegről vagy értékről nyugtát (elismervényt) adni és az átvétel megtörténtét a zálogolási jegyzőkönyvbe bejegyezni.

(2) A végrehajtó és a becsüs köteles huszonnégy órán belül az átvett pénzt vagy értéket az adóhivatal számlájára befizetni, illetőleg az adóhivatalhoz beszolgáltatni.

14. § Követelések és értékpapírok lefoglalásánál az eljárás a következő:

1. Ha a hátralékosnak harmadik személlyel szemben fennálló követelését foglalják le, erről az adóst letiltási rendelvénnyel kell értesíteni.

2. Ha a lefoglalt követelésről a végrehajtó írásbeli okiratot talál, a foglalást azon feljegyezni és az okiratot az adóhivatalnál letétbe helyezni köteles.

3. Jelzáloggal biztosított követelés lefoglalásánál a végrehajtó a telekkönyvi hatóságot a zálogolási jegyzőkönyv hiteles kivonatának csatolása mellett az aljelzálogjog bekebelezése végett közvetlenül keresi meg. A telekkönyvi hatóságot eziránt az adóhivatal, az adófelügyelőség, illetőleg a pénzügyigazgatóság is megkeresheti. A foglalás joghatálya a megkeresés beiktatásának időpontjától számít.

4. Váltóbeli követelés, kereskedelmi utalvány kötelező jegy, rakjegy, közraktári jegy és hátirattal átruházható más értékpapír, továbbá pénztári jegyre vagy betéti könyvre elhelyezett összeg - hacsak a betevő a személyes felvétel jogát kifejezetten fenn nem tartotta -, valamint általában az olyan követelés, amelyet jogszabály vagy társulati alapszabály szerint csak a követelésről kiállított okirat birtokosa érvényesíthet, rendszerint csak abban az esetben foglalható le, ha az okiratot a foglalás alkalmával megtalálták. A lefoglalt okiratot a foglalás feljegyzése után letétbe kell helyezni.

5. Ha a 4. pontban említett okiratok a végrehajtás alkalmával meg nem találhatók, de valószínűnek látszik, hogy a követelés fennáll és a hátralékot illeti, a foglalás a követelés szabatos körülírása mellett teljesíthető ugyan, de hatálya attól függ, hogy a követelés érvényesítéséhez szükséges okiratot utólag megszerzik-e vagy sem, avagy azt a hátralékos által vagy annak költségére a pénzügyigazgatóság által megindítandó szabályszerű bírósági eljárás során megsemmisítik-e vagy sem.

6. Ha kereskedelmi könyvben nyilvántartott követelést foglalnák le, a könyvkivonatot a zálogolási jegyzőkönyvhöz kell csatolni és a foglalást a kereskedelmi könyvben a lefoglalt követelésnél fel kell jegyezni.

7. Ha a kereskedelmi könyvben nyilvántartott valamennyi követelést lefoglalták, elegendő, ha a lefoglalt követeléseket a kereskedelmi könyvre hivatkozással az adós nevének és a követelés összegének pontos feltüntetésével összeírják és a könyvben nyilvántartott követelések lefoglalását a foglalás napjára utalással a kereskedelmi könyv első lapjára feljegyzik.

8. Vasúti, hajózási és más közforgalmú szállítási vállatoknak fuvarozás vagy elszállítás végett átadott áruért járó utánvételi összeg lefoglalása esetében a foglalásról a feladási állomás főnökét értesíteni kell.

9. Ha a hátralékosnak közpénztártól járó követelését foglalják le, a foglalásról az utalványozó hatóságot, ha pedig bírói letétbe helyezett összeget vagy tárgyat foglalnak le, az illetékes bíróságot kell értesíteni. A foglalás joghatálya attól az időponttól számít, amelyen az utalványozó hatóságot, illetőleg a bíróságot értesítették. Az utalványozó hatóság, illetőleg bíróság, köteles a foglalást megfelelően nyilvántartani.

10. Követelés lefoglalásánál a hátralékos adósát a letiltási rendelvényben fel kell hívni, hogy nyolc napon belül nyilatkozzék:

a) elismeri-e és mennyiben ismeri el a követelést,

b) a követelés mikor esedékes, arra tart-e valaki és milyen igényt,

c) a követelést más hitelező részéről lefoglalták-e, s ha igen, milyen igény biztosítására, azt mely bíróság, illetőleg hatóság foganatosította.

11. A letiltási rendelvényben fel kell hívni az adóst arra is, hogy a lefoglalt követelést az esedékesség napján a foglalási összeg erejéig ne a hátralékosnak, hanem az adóhivatal számlájára fizesse be, vagy ha a követelést korábban bíróilag is lefoglalták, annál a bíróságnál helyezze letétbe, amelynek kiküldöttje a korábbi foglalást foganatosította.

12. Hátralékos adósa a letiltási rendelvény kézhezvétele után a lefoglalt követelést a hátralékosnak ki nem fizetheti, hanem azt az adóhivatalhoz, illetőleg, ha az korábban bíróilag is lefoglalták, a bírósághoz köteles lefizetni. Az az adós, aki a lefoglalt követelést a hátralékosnak vagy bárki másnak hatósági engedélyt, illetőleg bírói utasítás nélkül kifizeti, a büntető következményen felül vagyoni felelőssége továbbra is változatlan marad, mintha a fizetést nem teljesítette volna.

15. § (1) A hátralékosnak a köztartozásai az államkincstárral és a helyhatósággal, az állami (helyhatósági) üzemekkel, a társadalombiztosítási intézetekkel (intézményekkel) szemben fennálló követeléséből foglalás nélkül is korlátlanul levonásba hozhatók. A köztartozások az ilyen követelésekre esetleg bírói vagy közadók módjára vezetett foglalásokat is megelőzik.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését megfelelően alkalmazni kell a hátralékosnak a dohány-, a szesz, az ecet és a cukor termelésével, átvételével, illetőleg értékesítésével foglalkozó nemzeti vállalatokkal szemben fennálló olyan követeléseire is, melyek az említett vállalatok tevékenységi köréből erednek.

16. § (1) A munkavállalók járandóságának és az ellátási díjaknak letiltásánál a következő rendelkezések az irányadók:

1. a köz- és magánszolgálatban álló alkalmazottak illetményeit és ellátási díjait, valamint ezek özvegyeinek és árváinak ellátási díjait - ideértve a lakáspénzt is - (továbbiakban: járandóságok) az ezek után kivetett közadók, ezek pótlékai, továbbá közszolgálati alkalmazottaknál a szolgálati viszonyból eredő térítmények, pénzbírságok és pénzbüntetések erejéig korlátlanul, az előbb említett összes személyeknél pedig gyermektartási díj fejében a járandóságok felét, egyéb tartozások fejében azoknak legfeljebb egyharmadát lehet lefoglalni, de olyan módon, hogy a havi járandóságokból 300 Ft érintetlenül maradjon. A járandóságokra vezetett végrehajtás hatálya kiterjed a később változott járandóságokra is.

2. napidíjakat és munkabéreket - akár napibér, hetibér vagy szakmány alapján, akár időbér vagy darabbér szerint fizetik, - az ezek után kivetett közadók, ezek pótlékai és járulékai erejéig korlátlanul, gyermektartási díj fejében ezeknek felét, egyéb tartozás fejében azonban azoknak egyharmadát lehet lefoglalni, de olyan módon, hogy a jövedelemből munkanaponkint 12 forint érintetlenül maradjon;

3. az adó alól mentes, valamint az adó alá nem eső terhes szolgálati járandóságok nem foglalhatók le.

(2) végrehajtás alól mentes követelések:

1. a hadi és a polgári gondozottak ellátási díja;

2. a társadalombiztosítási intézetek (intézmények), valamint a betegsegélyző és a temetkezési egyesületek vagy más emberbaráti intézetek által tagjainak vagy másoknak orvosi kezelésére, betegség esetében élelmezésre és temetkezésre nyújtott segélyek, továbbá a balesetbiztosítási járulékok, az öregségi és rokkantsági járadékok;

3. az ösztöndíjak, ideértve a hatóságok, az alapítványok vagy intézmények által adományozott tanulmányi és utazási segélyeket is, továbbá a nyilvános iskolák tanulóinak magántanításból vagy hasonló magánfoglalkozásból eredő keresetei;

4. az olyan jótékonysági és alamizsna pénzek, amelyeket özvegyeknek, árváknak és általában szűkölködőknek nyújtanak;

5. a szakszervezetek által fizetett munkanélküli vagy egyéb segélyek.

17. § (1) Szerzői jogot addig, amíg az a szerzőt, örökösét vagy hagyományosát illeti, végrehajtás alá vonni nem lehet. A szerzői jogon alapuló követelés azonban lefoglalható.

(2) Postán feladott készpénz és más értékküldemény, utánvételi összeg, valamint postai vagy távirati úton utalványozott összeg nem foglalható le.

(3) Betétkönyvre elhelyezett betéteknek csak a 2.000 forintot meghaladó része foglalható-le.

(4) Az olyan cikkek (áruk), amelyek állami egyedáruság tárgyai, valamint az azok termeléséhez, készítéséhez vagy eladásához szükséges eszközök, szerek és kellékek csak a pénzügyigazgatóság előzetes értesítése mellett foglalhatók le.

(5) Az államkincstárral, a helyhatóságokkal, ezek üzemeivel, az állami, az államosított vagy az állami kezelésbe vett vállalatokkal és a társadalombiztosítási intézetekkel (intézményekkel) szerződött magánszemélyek által a szerződési viszony tartama alatt szállítandó tárgyakra, továbbá az államkincstár, a helyhatóság, az üzem, a vállalat által adandó előlegekre, valamint a szerződés teljesítéséhez szükséges eszközökre csak úgy vezethető végrehajtás vagy gyakorolható a 15. §-ban szabályozott visszatartási jog, ha ez a szerződés megtartását nem gátolja. A szerződés teljesítése és a végelszámolás után esedékes követelés azonban a szerződés időtartama alatt is lefoglalható.

(6) Óvadékul adott pénz vagy érték lefoglalható ugyan, de az a tartozás kiegyenlítésére csak akkor és annyiban fordítható, amikor és amennyiben annak óvadék minősége megszűnik.

(7) Épületek tűzkár ellen biztosítása fejében járó kártérítési összeg a biztosított tartozása miatt lefoglalható ugyan, de ha más hitelező a tűzkárt megelőző időpontban az ingatlanra zálogjogot szerzett, a kielégítési sorrend megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik.

(8) Biztosított ingóságokért járó kártérítési összeg a biztosított tartozásaiért lefoglalható, ha azonban mások a biztosított ingóságokra korábban zálogjogot szereztek, a kielégítési sorrend megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik.

(9) Vasúti és hajózási vállalatoknak vagy más fuvarozónak szállításra átadott tárgyak lefoglalhatók:

1. a feladó tartozása fejében, ha a feladási vevényt vagy a rakjegyet a címzettnek még nem adták ki és a fuvarozó - vasutaknál és hajózási vállalatoknál pedig annak az állomásnak a főnöke, amelynél a leadásnak történnie kell - a foglalásról olyan időben kap értesítést. hogy a fuvarlevélnek a címzett részére kézbesítése még megelőzhető;

2. annak tartozása fejében, akinek az árut ki kell szolgáltatni, de csak az árunak a rendeltetési helyre érkezése és a fuvarlevélnek az átvevő részére kézbesítése után;

3. a feladási vevény vagy a rakjegy birtokosának tartozása fejében, de csak akkor, ha a feladási vevényt vagy rakjegyet megtalálták, a lefoglalt feladási vevényt vagy rakjegyet a foglalás feljegyzésének megtörténte után letétbe kell helyezni (14. § 2. pont).

(10) A fuvarozó a lefoglalt tárgyakat azoknak a követeléseinek kielégítése előtt, amelyekre őt zálogjog illeti, a (9) bekezdésben felsorolt esetekben sem köteles kiadni, s ha kiadja is, zálogjoga épségben marad. Az ilyen követelést az árverésen befolyt vételárból előzetesen kell kiegyenlíteni.

(11) Közraktárakban letett áru nem foglalható le, de az árujegy, illetőleg a zálogjegy végrehajtás alá vonható.

(12) Vasutaknak és csatornáknak egy egészet alkotó ingatlanai és azok összes tartozékai csak együtt és összességükben vehetők végrehajtás alá. Az üzem folytatásához szükséges tárgyak (mozdonyok, kocsik, hajók, gépek stb.) és az üzem fenntartásához szükséges eszközök és anyagok, valamint a vállalatok pénztáraiban levő készpénz, továbbá a külföldi vasutak üzletrészei, valamint a vasutaknak a nemzetközi fuvarozásból eredő, egymással szemben fennálló követelései külön nem foglalhatók le.

(13) Az épülettel tartósan összekapcsolt gépeket, szerelvényeket, eszközöket és szerszámokat - iparűzésre állandóan berendezett épületeknél is - ingó módjára csak akkor lehet lefoglalni, ha eltávolításukhoz az épületnek csak csekélyebb mértékű - megbontása szükséges.

(14) Nem foglalható le a munkáltató tartozása fejében a részes arató és más részes munkás részes járandósága, a dohánybeváltási árnak a dohánykertészeket illető része, továbbá az aratómunkásnak, a cséplésnél alkalmazott munkásnak, valamint a cséplőgép tulajdonosnak járó rész, végül a hátralékos által a gazdaságában foglalkoztatott munkavállalók kötelező ellátása címén kiszolgáltatásra kerülő terménymennyiség.

(15) A Kossuth-díjak, az újításokért kifizetett díjak, valamint az élmunkásoknak adott jutalmak a végrehajtás alól mentesek.

(16) A lottójövedék által rendezett játékok nyereményei a kifizetőpénztárnál nem foglalhatók le.

18. § (1) Az ingóságok zálogolását - a helyszínen azok összeírása mellett kell teljesíteni.

(2) A végrehajtás alá kerülő ingóságokra a kijelölési jogot a végrehajtó gyakorolja. Az ingóságokból annyit kell lefoglalni, amennyi a hátralék fedezetére elegendő.

(3) A zálogtárgyakat rendszerint a hátralékos őrizetében kell hagyni és ezt a körülményt a zálogolási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ha azonban a zálogtárgyak nincsenek kellő biztonságban vagy sikkasztás, romlás veszélyének vannak kitéve, szoros zárt kell alkalmazni vagy a tárgyakat hatósági őrizetbe kell venni.

(4) Ha a végrehajtó a lefoglalt zálogtárgyakat a hátralékos őrizetében hagyja, köteles az ingóságokat zár alá vettnek nyilvánítani és a hátralékost vagy annak távolléte esetében az őt helyettesítő személyt az elidegenítés vagy szándékos megrongálás büntetőjogi következményeire figyelmeztetni.

(5) Ha haszonhajtó dolgot, jogot vagy üzem jövedelmét foglalják le, a foglalás hatálya a zárgondnok bevezetésével veszi kezdetét. A zárlat elrendelésére, a zárgondnok kirendelésére, a zárlat jogi hatályára és általában a zárlati kezelésre vonatkozólag az 1881. LX. tc. 240-242., 244-253. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a bíróság jogkörét értelemszerűen a pénzügyigazgatóság tölti be. Ha hasznothajtó dolog, jog vagy üzem hasznosítása végett zárgondnokot kineveztek, az újabb végrehajtás során ugyanazt kell zárgondnokká kinevezni.

(6) Ha ipari és bányavállalatnál lefoglalt nyersanyag, a fél készáru vagy készáru értékesítése nehézségekbe ütközik, a vállalat jövedelmét kell zárlati kezelés alá venni.

19. § A végrehajtás alól mentesek és még a hátralékos beleegyezésével sem foglalhatók le.

1. az istentiszteletre és házi ájtatosságra szolgáló tárgyak, az imakönyvek, az istentiszteletre szánt helyiséghez tartozó felszerelések, a sírok és a sírboltok felszerelése, valamint a hátralékosnak vagy háznépének temetéséhez közvetlenül szükséges tárgyak;

2. a vallási ereklyék, a családi arcképek és mindezek foglalványai, keretei, ha azok az ereklyéktől vagy arcképtől állaguk sérelme nélkül el nem választhatók;

3. rendjelek és egyéb díszjelek;

4. a köz- és magánhivatalhoz, intézethez vagy üzlethez tartozó pecsétnyomók, bélyegzők, irományok, feljegyzések, üzleti és egyéb könyvek;

5. a közszolgálat teljesítéséhez, valamint a hivatás gyakorlásához szükséges egyenruha, úgyszintén a vallási szertartásokat teljesítő személyeknek hivatásuk gyakorlásához előírt ruházat;

6. a honvédséghez, a rendőrséghez, a pénzügyőrséghez, az állami erdő-őrzéshez, valamint az egyéb hatósági őrszemélyzethez tartozó egyének fegyvere, felszerelése, szerszámai, műszerei és lovai, amennyiben azok a hivatalos szolgálathoz tartoznak;

7. a köz- és magánszolgálatban álló alkalmazottaknak, a lelkészeknek, a közjegyzőknek, az ügyvédeknek, az orvosoknak, a mérnököknek, az íróknak, a művészeknek és általában tudományos vagy művészi hivatáskörben működő személyeknek, valamint a szülésznőknek hivatásuk gyakorlásához szükséges könyvei, iratai, mintái, műszerei és segédeszközei;

8. a gyógyszertár berendezése, munkaszere, tartályai és gyógyszerkészlete, amennyiben hátralékosnak azokra a gyógyszertár üzemének folytatása végett szüksége van;

9. a kórházak és a közgyógyintézetek, valamint a közkórházi jelleggel felruházott magánkórházak és magángyógyintézetek felszerelései;

10. a hátralékosnak és háznépének a háztartásához szükséges házi és konyhabútor, edények, főző- és evőeszközök, kályhák, tűzhelyek, egy varrógép, a ruházkodáshoz szükséges tárgyak, ágy- és fehérnemű, amennyiben ezek a rendes szükségletet nem haladják meg;

11. a hátralékosnak és háznépének betegsége vagy testi fogyatkozása okából szükséges gyógy- és egyéb szerek és segédeszközök;

12. a hátralékosnak és háznépének iskolakönyvei és taneszközei;

13. a kereset folytatásához és személyes biztonsághoz szükséges fegyverek;

14. kisiparosoknak, kézműveseknek, ipari (gyári) és mezőgazdasági munkásoknak, napszámosoknak és általában azoknak, akik magukat kézimunkával tartják fenn, a keresetük folytatásához szükséges szerszámok, eszközök, műszerek, állatok és az állatok részére félévre szükséges takarmány, továbbá kisiparosok és kézművesek feldolgozásra alkalmas nyersanyagkészlete 1.000 forint érték erejéig;

15. a hátralékosnak és háznépének egy havi időtartamra szükséges élelmi-, tüzelő és világítószerek, ezek hiányában pedig a készpénzből a beszerzésükhöz szükséges összeg;

16. annyi készpénz, amennyivel a hátralékosnak és háznépének lakásbére a foglalást követő hónapra fedezhető;

17. a mezei gazdálkodással foglalkozók részére az általuk művelt vagy műveltetett, de legfeljebb 12 kat. holdnyi szántóföld műveléséhez szükséges vetőmag, igavonó jószág, félévre szükséges takarmány, szalma és alom, továbbá gazdasági eszköz és trágya, vetőmag hiányában pedig a készpénzből a beszerzéshez szükséges összeg;

18. azoknál a személyeknél, akiknek járandóságai egészen vagy részben le nem foglalhatók, a náluk talált készpénzből olyan összeg, amely a végrehajtás foganatosításától a járandóság legközelebbi esedékességéig terjedő időre a le nem foglalható járandóság összegének megfelel.

20. § (1) A zálogolásról jegyzőkönyvet kell készíteni és a lefoglalt zálogtárgyakat a zálogolási jegyzőkönyvben részletesen körül kell írni.

(2) A jegyzőkönyvet a végrehajtón és a becsüsön kívül a hátralékosnak vagy távollétében annak a személynek, aki helyette a foglalásnál jelen volt [11. § (1) bek.], alá kell írni. Az aláírás megtagadása a zálogolás hatályát nem érinti.

(3) Ha a zálogolást követő időben újabb tartozás válik esedékessé, s az előző zálogolás alkalmával lefoglalt ingóságokra szerzett zálogjogok még fennállanak, - függetlenül attól, hogy azok az újabb tartozások fedezésére elégségesek-e - az újabb tartozásért az előző zálogolásnál készült zálogolási jegyzőkönyvben már lefoglalt ingókat a helyszínen azok külön felsorolása nélkül felülfoglalás útján kell lefoglalni. Ha a már lefoglalt ingók nem nyújtanak fedezetet az újabb tartozásra is, a felülfoglalt ingóságokon kívül más ingóságokat is le kell foglalni.

21. § Ingóságoknak bírói lefoglalása esetében a bírósági végrehajtó az általa kibocsátott igénykereseti felhívásnak egy példányát köteles az illetékes adóhivatalnak kézbesíteni.

22. § Ha olyan ingóságokat foglalnak le, amelyekre a hátralékos bérbe- vagy haszonbérbe adójának törvényes zálogjoggal biztosított követelése lehet, a bérbe- vagy haszonbérbeadót az eljáró közeg a foglalásról huszonnégy órán belül értesíteni köteles.

Értékesítés módozatai

23. § (1) Ha a hátralékos a tartozását a jogerős zálogolást követő tizenöt napon belül nem fizeti ki, az adóhivatal a lefoglalt ingóságot értékesíteni köteles.

(2) Az értékesítés módozatai:

1. államnak, vármegyének, városnak (községnek), ezek közintézeteinek vagy üzemeinek, iparigazgatóságoknak, nemzeti, állami, közületi vállalatnak vagy állami megbízatás alapján közfeladatot végző valamely szervnek, továbbá földmíves vagy földbérlő szövetkezet termelő szövetkezeti csoportjának, illetőleg kisipari termelő vagy feldolgozó szövetkezetnek (továbbiakban: átvevő) vételre, illetőleg értékesítésre felajánlás útján átadás;

2. árverés (szabadkézből értékesítés).

Vételre, értékesítésre felajánlás

24. § (1) A lefoglalt ingóságot vételre, illetőleg értékesítésre írásban kell felajánlani.

(2) Az ingóságot az átvevőnek vételre csak a forgalmi érték egyidejű átutalása mellett szabad kiszolgáltatni. Ha az átvevő az átvételi nyilatkozat megtételétől számított harminc nap alatt az ingóságot nem veszi át, az (5) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni.

(3) Ha a lefoglalt ingóságot a pénzügyi hatóság az átvevőnek értékesítésre adja át, az átvevő az ingóságot saját szabályai (üzleti szokásai) szerint értékesíti, de a pénzügyi hatóság által megállapított áron alul nem értékesítheti. A hátralékos az ingóságot annak értékesítéséig a becsérték háromnegyed részének megfizetése ellenében visszaválthatja. Ha azonban ez bármily oknál fogva nem lehetséges, emiatt kárigény nem támasztható.

(4) A (2) és (3) bekezdéssel kapcsolatos költségek felszámításának mérvét és módját a pénzügyminiszter szabályozza.

(5) Ha az átvevő az értesítés elküldését követő naptól számított tizenöt nap alatt a lefoglalt ingóságok átvétele tekintetében nem nyilatkozik, az ingóságok értékesítése iránt az egyébként irányadó jogszabályok szerint kell intézkedni.

(6) Forgalmi értéknek általában a beszerzési árat, illetőleg a hatóságilag megállapított árat, ilyen hiányában a megbecsült értéket kell tekinteni. Ha a hátralékos a hozzá intézett felhívás kézbesítését követő naptól számított három nap alatt a beszerzési árat nem igazolja, az ingóság árát a pénzügyi hatóság és az átvevő - szükség esetében szakértő bevonásával - állapítják - meg. Az ármegállapítás ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(7) Ha értékpapírokat foglaltak le, azokat - árverés mellőzésével - a Nemzeti Banknak kell vételre felajánlani. A Nemzeti Bank a vétel kérdésében harminc napon belül nyilatkozni köteles. A vételárat a Nemzeti Bank állapítja meg. Ha a Nemzeti Bank az értékpapírokat nem veszi meg, azokat a rendes szabályok szerint kell értékesíteni.

Árverés és szabadkézből értékesítés

25. § (1) Az árverésre egy határnapot kell kitűzni.

(2) Az adóhivatal árverési hirdetményt köteles a helyi viszonyoknak megfelelő módon közzétenni. Az árverési hirdetménynek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az árverés napját és időpontját (óráját);

b) az árverés helyét;

c) a hátralékos nevét és lakását, valamint a hátralék összegét;

d) az árverésre kerülő ingóságok csoportjainak gyűjtőfogalommal általános megjelölését és azok együttes becsértékét; a rendkívüli minőségű tárgyakat azonban a hirdetményben tételenkint külön meg kell nevezni;

e) azt a feltételt, hogy a vételárat készpénzben azonnal kell fizetni.

(3) Ha az adóhivatal idegen községben kívánja az árverést megtartani, az árverést az idegen községben is közhírré kell tenni.

(4) Az árverési hirdetmény egy példányát annak a járásbíróságnak is meg kell küldeni, amelynek területén zálogoltak.

(5) Ha olyan cikket (árut) foglaltak le, amely állami egyedáruság tárgya, az árverés engedélyezése és az árverési feltételek megállapítása végett az árverés kitűzése előtt a pénzügyigazgatósághoz jelentést kell tenni.

(6) Az árverés napjáról a hátralékost a kitűzött árverési határnap előtt legalább nyolc nappal az árverési hirdetmény egy példányának kézbesítésével értesíteni kell.

(7) Az árverés vasárnapra vagy munkaszüneti napra nem tűzhető ki.

(8) A hátralékos őrizetében hagyott tárgyakat az árverést megelőzőleg össze kell szedni és szükség esetében karhatalom igénybevételével is az árverés helyére kell szállítani.

(9) Ha a hátralékos lakása, üzlete stb. zárva van, azt hatóságilag fel kell nyitni.

(10) Az árverés mindig nyilvános.

(11) Ahol árverési csarnok van, az árverést lehetőleg abban kell megtartani.

(12) Ha a lefoglalt tárgyak értéke az elszállítás következtében előreláthatólag tetemesen csökkenne és az elszállítás az értékesítés szempontjából nem áll az államkincstár érdekében, az árverést az adófelügyelőség (Budapesten a pénzügyigazgatóság) engedélyével kivételesen a foglalás helyére is ki lehet tűzni.

(13) Az árverést a kitűzött helyen, napon és órában a végrehajtó a becsüs közreműködésével tartja meg. A becsüs meg nem jelenése az árverés megtartását nem gátolja; elmaradása esetében azonban őt a helyszínen tanuval kell helyettesíttetni.

(14) Az árverésen a zálogtárgyakat nem egyszerre, hanem külön-külön a zálogolási jegyzőkönyv tételei szerint kell árverésre bocsátani. A fajilag azonos tárgyakat azonban csoportonkint lehet elárvereztetni. Ha az árverésen résztvevő állami vállalat vagy állami megbízatás alapján közfeladatot végző valamely szerv, továbbá földmíves vagy földbérlő szövetkezet termelőszövetkezeti csoportja, kisipari termelő vagy feldolgozó szövetkezet kívánja, az árverésre kerülő valamennyi ingóságot együttesen lehet árverésre bocsátani.

(15) A végrehajtó a zálogtárgyakat becsérték szerint kiáltja ki és a legtöbbet ígérőnek átadja. A zálogtárgyat azonban a legtöbbet ígérőnek nem szabad átadni, ha az ígért ár a tárgy értékével nem áll arányban.

(16) Az árverésen megvett ingóságok a vevőnek azonnal tulajdonává válnak és neki azokat át kell adni.

(17) Az a körülmény, hogy az árverést megsemmisítették, a vevő tulajdonjogát nem befolyásolja.

(18) Ha a hátralék kiegyenlítésére a lefoglalt ingóságok egyrészének vételára is elég, az árverést nem szabad folytatni. A megmaradt ingóságok elszállításáról a volt hátralékos köteles gondoskodni.

(19) Ha az árverést a kitűzött határnapon bármely okból nem tartják meg, a zálogolás hatálya a foglalás napját követő öt évig marad érvényben.

(20) Az adóhivatal a lefoglalt tárgyakat a tulajdonos beleegyezésével árverésen kívül is - a lefoglalt ingóságok becsértékének legalább háromnegyedrészéért - szabadkézből értékesítheti.

(21) Ha az árverés eredményre nem vezetett, jogában áll az adóhivatalnak a zálogtárgyakat - a tulajdonos beleegyezése nélkül - szabadkézből értékesíteni. A szabadkézből értékesítés idejéről a hátralékost értesíteni kell.

(22) A (21) bekezdés esetében az ingóságot - a (15) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - becsértékre tekintet nélkül lehet értékesíteni.

(23) Az árverésről (átadásról, szabadkézből értékesítésről) jegyzőkönyvet kell készíteni.

(24) Az árverésből (szabadkézből értékesítésből) befolyt pénzt még az árverés (szabadkézből értékesítés) napján köteles a végrehajtó és a becsüs (tanu) a hátralék erejéig az adóhivatal számlájára befizetni. Az esetleges többletet pedig a hátralékosnak nyugta ellenében ugyanakkor kötelesek kifizetni.

26. § (1) Ha marhalevél kötelezettség alá eső állatot kell árverés (átadás, szabadkézből értékesítés) céljából más községbe (városba) szállítani, a marhalevelet hivatalból kell kiállítani és annak hátlapján igazolni, hogy az állatot lefoglalták.

(2) A marhalevélkezelő minden marhalevél kiállítása alkalmával köteles meggyőződni arról, hogy az állatot az adóhivatal nem foglalta-e le. Ha az állatot lefoglalták, a marhalevélen a zálogoláskor megállapított becsértéket fel kell tüntetni.

(3) A hátralékos a köztartozások miatt lefoglalt állatot szabadkézből is értékesítheti, ha az eladási árnak, illetőleg, ha a becsérték az eladási árnál magasabb, a becsértéknek háromnegyed részét előzetesen befizeti. Ebben az esetben a zálogjog megszűnik.

(4) A mezőgazdasággal foglalkozóknak azokat az igavonó jószágait és gazdasági eszközeit, amelyek végrehajtás alá vehetők, az évnek március 15. napjától november 15. napjáig terjedő időszakában nem lehet árverés (átadás, szabadkézből értékesítés) alá bocsátani abban az esetben, ha azokra a hátralékosnak a tényleg folytatott gazdálkodásához feltétlenül szüksége van és az igavonó jószágok kellő ellátásáról egyébként gondoskodik.

27. § (1) Az adóhivatal elrendelheti, hogy a lefoglalt olyan ingóságok, amelyek értékükkel arányban nem álló költségek nélkül el nem tarthatók, valamint a romlás veszélyének könnyen kitett tárgyak, az esetleges végrehajtási panaszra, illetőleg igénykeresetre tekintet nélkül, a zálogolást követő tizenöt napon belül értékesíttessenek. Az adóhivatal végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2) Ha a hátralékos vagy az igénylő a becsérték háromnegyed részét készpénzben leteszi vagy másként biztosítja, a lefoglalt tárgyakat az elrendelt árverés mellőzésével a zár alól fel kell oldani.

(3) Az árverésen befolyt összeg elszámolását az igénykereset beadására szolgáló határidő elteltéig vagy ha ilyen igénykeresetet már indítottak, annak jogerős eldöntéséig függőben kell tartani.

28. § A zálogjog megszűnik, ha a hátralékot kifizetik. A visszaadott tárgyakat a hátralékos saját költségén tartozik elszállítani, ilyen esetben, valamint akkor is, ha a tartozásnak bármely okból megszűnése következtében a beszállított ingóságok elárverezésére szükség nincs, vagy ha az árverési vevő az általa megvett ingóságokat el nem szállította, köteles az adóhivatal a hátralékos (árverési vevő) által a hatósági raktárból el nem szállított zálogtárgyak elszállítására a hátralékost (árverési vevőt) írásban felhívni, s ha az az elszállításról az erre vonatkozó felhívás kézbesítését követő naptól számított harminc napon belül sem gondoskodik, a zálogtárgyakat árverésen, ennek eredménytelensége esetében szabadkézből kell értékesíteni. A hátralékos (árverési vevő), avagy örököse a befolyt összegre vonatkozó jogigényét a felhívás kézbesítését követő naptól számított öt éven belül érvényesítheti.

29. § (1) Ha a lefoglalt tárgyakra halasztó hatályú tulajdon igénykeresetet (52. §) indítottak és azt hitelesen igazolják, az értékesítést (23. §) az igényper jogerős eldöntéséig függőben kell tartani.

(2) Az egyetemleges fizetésre kötelezettek igénykeresetei - az egyetemleges tartozás erejéig -, továbbá ennek a rendeletnek értelmében kizárt igénykeresetek az értékesítést nem gátolják.

(3) Ha a lefoglalt ingóságokra törvényes zálogjog alapján az illetékes bíróságnál elsőbbségi igényt jelentettek be, vagy ha a lefoglalt tárgyakra az árverést (átadást) megelőzőleg bírói végrehajtást is vezettek és ez a lefoglalást elrendelő adóhivatalnak az árverésig (átadásig) hivatalosan tudomására jut, köteles a fent említett elsőbbségi igénylőket (bírói végrehajtókat) az árverésnek közadók módjára elrendeléséről (átadásáról) értesíteni és az árverést átadást) ezekben az esetekben is foganatosítani.

(4) Az árverésből (átadásból, szabadkézből értékesítésből) befolyó összeget - a behajtási illeték levonása után - csak akkor kell elsőbbségi tárgyalás céljából az illetékes bírósághoz beszolgáltatni, ha a lefoglalt ingóságokra

1. törvényes zálogjog alapján jelentettek be elsőbbségi igényt,

2. az árverésig bírói végrehajtást is vezettek és ez az adóhatóságoknak, az árverésig (átadásig) tudomására jut.

(5) Ingóságok bírói lefoglalása esetében köteles a bírósági végrehajtó az ingóságokra kitűzött árverésre vonatkozó hirdetmény egy példányát az illetékes adóhivatalnak is megküldeni. Az árverési hirdetmény megküldése azonban a közadóbehajtási eljárás lefolytatását nem akadályozza.

30. § (1) Életjáradék követelések árverés alá nem bocsáthatók, azokat a járadék fizetésére kötelezettnél kell letiltani.

(2) A lefoglalt követelés a (3) bekezdésben említett, valamint azoknak az eseteknek kivételével, amelyekben a hitelező a lefoglalt követelés közadók módjára behajtására szintén jogosult, az adóstól csakis bírói úton hajtható be.

(3) A letiltott házbérkövetelést az adóhivatal - bírói eljárás nélkül - közadók módjára hajthatja be. Ez a rendelkezés a bér nemfizetés miatt gyakorolható rendkívüli felmondási jogot nem érinti. Ha azonban a bérlő a letiltás ellen nyolc napon belül az adóhivatalhoz észrevétellel él (14. § 10. pont), a letiltott házbérkövetelés csak bírói úton hajtható be.

(4) Ha a követelést - házbérkövetelés kivételével - előzetesen bíróilag is lefoglalták, de a bíróság még sem a végrehajtót nem jogosította fel a követelés behajtására, sem annak behajtására ügygondnokot nem rendelt, ügygondnok kinevezésének mellőzésével a pénzügyigazgatóságot kell a követelés behajtására feljogosítani. Ilyen esetben a kincstári képviselőt (tisztiügyészt) a behajtásra kirendelt ügygondnok jogai és kötelessége illeti meg.

(5) Ha a lefoglalt követelés a zálogolástól számított hat hónapon belül be nem hajtható, s a hátralékos elfogadható más fedezetet nem nyújt, jogában áll az adóhivatalnak a lefoglalt követelést készpénzfizetés mellett árverésen eladni. Ha a követelést bíróilag is lefoglalták, az árverés foganatosítására a bíróságot kell megkeresni.

(6) A tisztiügyész köteles az államkincstárt - az adóhivatal megkeresésére - a lefoglalt követelések behajtására irányuló végrehajtási eljárásból kifolyólag a bíróság előtt folyamatba tett perekben képviselni és a szükséges intézkedéseket megtenni.

31. § (1) Az ingóságokra vezetett végrehajtás során a hátralékos a végrehajtási eljárás összes költségeinek fedezetére - ideértve a zálogtárgyak összehordási költségeit is - behajtási illetéket fizet.

(2) A behajtási illeték, ha zálogoltak 3%, ha árverést tartottak vagy azt megkísérelték, illetőleg a zálogtárgyat értékesítették, további 5%.

(3) A behajtási illeték ugyanazon hátralék után csak egyszer számítható fel.

(4) A tartozásra befizetett összeget elsősorban a behajtási illetékre kell elszámolni.

(5) Ha a hátralékos részére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyeztek és annak feltételeit betartja, az engedélyezést követőleg kizárólag biztosítás céljából foganatosított zálogolások után behajtási illetéket nem szabad felszámítani.

32. § A behajtási illeték az államkincstárt illeti.

33. § A rendőrhatóságok kötelesek a pénzügyi hatóságok (eljárás közben a végrehajtó) kérésére a végrehajtási eljáráshoz - szükség esetében - közbiztonsági közeget kirendelni.

Házingatlanok önkéntes felajánlása

34. § (1) A hátralékos köztartozásainak kiegyenlítésére házingatlanát, vagy annak egy részét az állam részére tulajdonul felajánlhatja. A köztartozások összegét meghaladó értékű házingatlant (ingatlanrészt) felajánlani nem lehet.

(2) A hátralékos hozzájárulásával köztartozásának kiegyenlítésére bárki más is jogosult a házingatlanát felajánlani.

(3) Felajánlani csak olyan házingatlant (ingatlanrészt) lehet, amelyet sem elidegenítési és terhelési tilalom sem utóöröklési jog, vagy egyéb, tulajdoni korlátozás nem terhel. Haszonélvezettel terhelt házingatlant csak a haszonélvezeti jogról lemondás esetében lehet felajánlani. Társasháznál a többi öröklakástulajdonos hozzájárulása a felajánláshoz akkor sem szükséges, ha elővételi jog illeti őket.

(4) A házingatlannal kiegyenlítés a köztartozásokon kívül a dézsmák, továbbá az Országos Épületjavítási Alapból, illetőleg az Épülethelyreállítási Kölcsönakció során nyújtott kölcsön címén fennálló tartozások fejében is felajánlható.

(5) Az illetékmentes felajánlási kérelem annál az adóhivatalnál kell előterjeszteni, amelynek, illetőségi területén a felajánlott ingatlan fekszik.

(6) A felajánlási kérvényt az adóhivatal a pénzügyigazgatóság útján a pénzügyminiszterhez köteles felterjeszteni.

(7) A felajánlás elfogadása kérdésében a pénzügyigazgatóságnak az ingatlankezelő községi vállalat meghallgatása után tett javaslata alapján a pénzügyminiszter határoz.

(8) A pénzügyminiszter a köztartozások erejéig felajánlott házingatlan értékét legfeljebb az illetékalap kiszámításánál figyelembe vehető törvényszerű legkisebb értékben állapíthatja meg.

(9) A házingatlan felajánlása a köztartozások behajtását nem akadályozza.

(10) A pénzügyminiszter határozata alapján a telekkönyvi hatóság a felajánlott házingatlanra (házingatlanrészre) az államkincstár tulajdonjogát bekebelezni köteles. A bekebelezést elrendelő végzés egy-egy példányát az érdekelteken kívül a pénzügyminiszternek és az illetékes pénzügyigazgatóságnak is kézbesíteni kell.

(11) A tulajdonjog bekebelezésével egyidejűleg a pénzügyminiszter határozatának megfelelően zárójelben fel kell tüntetni az ingatlankezelőszerv nevét is.

(12) Ha a hátralékos ház ingatlanának csak egy részét ajánlja fel és a felajánlott ingatlan meg nem osztható, az államkincstár tulajdonjogát, eszmeileg kell meghatározni és telekkönyvileg bekebelezni.

Végrehajtás ingatlanokra

35. § Ha az ingóságokra vezetett végrehajtás eredménytelen maradt, vagy ha a hátralékos a hátralékra kellő fedezetet nem nyújt, de a hátralékosnak ingatlan vagyona van, a tartozást

a) az ingatlan haszonvételére (haszonélvezetére) vezetett zárlati kezelés elrendelésével;

b) az ingatlan állagára vezetett végrehajtás útján lehet behajtani.

Zárlati kezelés elrendelése és foganatosítása

36. § (1) Ha a tartozás a folyó adók számításbavételével az ingatlan jövedelméből három éven belül kiegyenlíthető, az ingatlan haszonvételét lehet végrehajtás alá vonni.

(2) Ha az ingatlan haszonvételére a végrehajtást elrendelték, az ingatlan, illetőleg annak jövedelme után megállapított tartozások fejében a tényleges birtokos szolgálati illetményét (nyugdíját, nyugbérét, kegydíját, járadékát) havi 800 forintot meg nem haladó részében letiltani, avagy kereseti tevékenységének folytatásához szükséges, illetőleg a szokásos lakásberendezési és személyes használatra szolgáló ingóságait a zárlati kezelés tartama alatt kielégítési végrehajtás alá vonni nem szabad.

37. § (1) A zárlati kezelés elrendelése iránt az adóhivatal a pénzügyigazgatósághoz tesz előterjesztést.

(2) A zárlati kezelés elrendelése tárgyában a pénzügyigazgatóság határoz. A pénzügyigazgatóság határozata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

38. § (1) A telekkönyvi hatóság a pénzügyigazgatóság megkeresésére a végrehajtási jelzálognak az ingatlan haszonvételére bekebelezése (a végrehajtási jog feljegyzése), valamint a zárgondnok kinevezése és bevezetése iránt - tekintet nélkül arra, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e vagy sem - haladéktalanul intézkedni köteles.

(2) Zárgondnokká lehetőleg a pénzügyigazgatóság által javaslatba hozott személyt kell kinevezni. Zárgondnokká földmíves- vagy földbérlő szövetkezet, illetőleg ezek termelőszövetkezeti csoportja, továbbá a Közületi Ingatlan Központ vagy az ingatlan birtokosa is kinevezhető.

(3) Ha a pénzügyigazgatóság olyan ingatlan haszonvételére rendel el végrehajtást, amely már zárlati kezelés alatt áll, a telekkönyvi hatóság a pénzügyigazgatóság javaslatára a zárgondnok kinevezése tárgyában újabb határozatot hoz. Ha azonban a zárlati kezelést a 47. § (2) bekezdése alá tartozó kölcsön behajtása végett rendelték el, a korábbi zárgondnok elmozdításának, csak az 1881. LX. tc. 246. § alapján van helye.

(4) Zárgondnoki díj címén rendszerint az alábbi összegeket lehet megállapítani:

a) házingatlannál az évi nyersbérjövedelem 20.000 forintig terjedő része után annak 6%-a, az ezt meghaladó része után pedig annak 4%-a;

b) mező- és erdőgazdasági ingatlannál a kat. tiszta jövedelem 500 koronáig terjedő része után annak kétszeres összege, az 500 koronát meghaladó része után pedig egyszeres összege forintban.

(5) A zárgondnoki díj a (4) bekezdés alapján sem állapítható meg évi 2.400 forintot meghaladó összegben.

39. § (1) Az ingatlan haszonvételére vezetett végrehajtás esetében a zárgondnok a zárlati bevételből a folyó kiadások kifizetése után fennmaradó összeget a végrehajtás alá vont ingatlant terhelő folyó adókra, valamint a zárlat bevezetésekor törvényes kielégítési elsőbbséggel bíró tartozásokra (46. §) köteles befizetni, tehát csak a fennmaradó összeget helyezheti bírói letétbe. Ha a zárgondnok ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, adóelvonás vétségét [53. § (3) bek.] követi el.

(2) A zárgondnok a pénzügyigazgatóságnak félévenkint köteles a zárlati bevételről, és az azokból teljesített kiadásokról elszámolni.

40. § (1) Ha a végrehajtás alá vont mező- és erdőgazdasági ingatlan haszonbérlője az esedékes haszonbértartozás, illetőleg házingatlan esetében az épület (épületrész, helyiség) bérlője az esedékes bértartozás és a lakás helyreállítási hozzájárulás, továbbá a haszonbérlettől, illetőleg a bérletből folyó egyéb tartozás megfizetését írásbeli felhívás ellenére elmulasztja, illetőleg a felhívás ellen észrevételt nem emel, az adóhivatal a zárgondnok megkeresésére elrendelheti a tartozásnak közadók módjára behajtását. Ez a rendelkezés a bér nem fizetés miatt gyakorolható rendkívüli felmondási jogot nem érinti.

(2) Ha a haszonbérlő (bérlő) a tartozás fenn nem állásának megállapítása iránt pert indít, a per jogerős befejezéséig a végrehajtást függőben kell tartani, illetőleg a már elrendelt végrehajtást fel kell függeszteni.

Ingatlan végrehajtás

41. § (1) Az ingatlanvégrehajtást a tartozásokért a pénzügyigazgatóság előterjesztése alapján a közigazgatási bizottság rendeli el.

(2) A közigazgatási bizottság ingatlanvégrehajtást elrendelő határozata ellen annak kézbesítését követő tizenöt napon belül a pénzügyminiszterhez - halasztó hatályú - fellebbezéssel lehet élni. A pénzügyminiszter az ingatlan végrehajtás elrendelése tárgyában végérvényesen határoz.

(3) Ha a hátralék a haszonélvezőt terheli, a végrehajtást csak az ingatlanok haszonélvezetére lehet elrendelni.

(4) Dologi kezesség érvényesítése ellen az ingatlan tulajdonosa a sortartás kifogásával nem élhet.

(5) Ha a tényleges birtokos - ide nem értve a haszonélvezőt - a telekkönyvi tulajdonossal nem azonos, a hátraléki kimutatásban mindkettőt meg kell nevezni és egyúttal meg kell jelölni azokat a földrészeket is, amelyeket a hátralék terhel.

(6) Ha a végrehajtást nem a telekkönyvi tulajdonos, hanem a tényleges birtokos hátraléka miatt rendelték el, azt a közigazgatási bizottság határozatában a telekkönyvi tulajdonos tájékoztatása végett külön is fel kell említeni. A végrehajtást azonban a telekkönyvi szabályok értelmében a telekkönyvi tulajdonos ellen kell vezetni.

(7) A pénzügyigazgatóság az ingatlan végrehajtást elrendelő határozat kézhezvétele után - jogerőre tekintet nélkül - a végrehajtási jog feljegyzése, illetőleg a végrehajtási jelzálogjog bekebelezése iránt a telekkönyvi hatóságot megkeresi.

(8) A telekkönyvi hatóság a végrehajtási jog feljegyzését, illetőleg a végrehajtási jelzálogjog bekebelezését elrendelni köteles.

(9) A végrehajtási jog feljegyzése, illetőleg a végrehajtási jelzálogjog bekebelezése tárgyában a telekkönyvi hatóság által hozott végzés ellen beadott jogorvoslat az árverés elrendelését és megtartását nem akadályozza.

(10) Az ingatlan végrehajtást elrendelő határozat jogerőre emelkedése után az árverés kitűzését a pénzügyigazgatóság kéri.

42. § Az ingatlan végrehajtási eljárásra a bírósági végrehajtásra érvényes jogszabályokat kell az alábbi eltérésekkel alkalmazni;

1. a telekkönyvi jószágtest egyes részletei külön is árverés alá bocsáthatók, mégpedig az érdekeltek meghallgatása nélkül;

2. az árverést a kikiáltási árra és az ingatlan fekvésére tekintet nélkül, a telekkönyvi hatóság helyiségébe kell kitűzni;

3. a kikiáltási ár megállapításnál az 5610/1931. ME rendelet 21. §-ában szabályozott fedezeti elvet alkalmazni, illetőleg az ezzel kapcsolatos eljárást lefolytatni nem kell;

4. az ingatlan kikiáltási árát hatósági adó- és becslési bizonyítvánnyal igazolt becsértéke alapján, ha pedig ez az ingatlan közönséges forgalmi értékével nem azonos az illetékalap kiszámításánál figyelembe vehető törvényszerű legkisebb érték alapulvételével kell megállapítani.

5. az árverés határnapját - a kikiáltási árra tekintet nélkül - az árverési hirdetmény kifüggesztését követő harminctól negyvenöt napon belül kell kitűzni;

6. az árverési hirdetmény hivatalos lapban vagy hírlapban közzétételét - a kikiáltási árra tekintet nélkül - mellőzni kell;

7. az elárverezendő ingatlanra vonatkozó jogerősen még el nem döntött tulajdoni igény feljegyzése az ingatlan elárverezését nem gátolja, az árverési vételárat azonban a tulajdoni igény végleges eldöntéséig felosztani nem lehet, azt bírói letétbe kell helyezni. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az elárverezendő ingatlan tulajdona iránt indított per van a telekkönyvben feljegyezve;

8. az árverés elrendelése (az árverési hirdetmény, mint árverést elrendelő végzés) ellen felfolyamodásnak vagy egyéb jogorvoslatnak helye nincs;

9. a sikertelen vagy elhalasztott árverés esetében a pénzügyigazgatóság újabb árverés kitűzését azonnal kérheti;

10. az árverés megsemmisítésének csak akkor van helye, ha

a) az árverési hirdetményt az érdekelteknek nem vagy nem kellő időben, avagy nem szabályszerűen kézbesítették;

b) az árverést nem a hirdetményben megjelölt helyen vagy időben tartották meg, avagy ha nem a hirdetményben feltüntetett ingatlant árverezték el;

c) valakit bánatpénz letétele nélkül árverésre bocsátottak, vagy a bánatpénz letételére ajánlkozott árverelőt törvényes ok nélkül az árverésből kizárták.

Végrehajtási eljárás felfüggesztése

43. § Az adóhivatal a végrehajtási eljárást a hátralékos kérelmére köteles felfüggeszteni;

1. a törlésre kerülő összeg erejéig, ha a hátralékos tartozásának vagy egy részének törlését kéri és azt oly jogcímre alapítja, amelynek alapján a tartozást egészen vagy részben törölni kell;

2. a különbözeti összeg erejéig, ha a hátralékos hiteltérdemlően igazolja, avagy, ha az adóhivatal a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan megállapítja, hogy a hátralékos folyó évi adótartozás az előző évihez képest lényegesen csökkenni fog.

Köztartozások telekkönyvi biztosítása

44. § (1) Négy évnél régebbi esedékességű azokat a köztartozásokat, amelyeket törvényes kielégítési elsőbbség illet meg (46. §), az egyéb tartozásokat pedig szükség szerint a hátralékos ingatlanán a jelzálogjog bekebelezése által biztosítani kell.

(2) A jelzálogjog bekebelezését bármelyik pénzügyi hatóság kérheti.

(3) Ha a hátralékos a bekebelezett tartozását teljesen befizette, a nyilvántartó hatóság nyolc nap alatt köteles a telekkönyvi hatóságot a törlés bekebelezése végett hivatalból megkeresni, sőt ha a hátralék a 60.000 forintot meghaladja és annak legalább egyharmad részét a hátralékos befizette vagy az egyéb címen megszűnt, a megfelelő részösszeg törlésének bekebelezése iránt is - ugyanannyi idő alatt - hasonlóképen intézkedni.

(4) Jelzálogjognak más címen törlését csak a pénzügyigazgatóság kérheti. A jelzálogjogok telekkönyvi törlésével kapcsolatos mindennemű, de telekkönyvi - hatóság eljárását nem érintő panasz tárgyában elsőfokon a pénzügyigazgatóság határoz.

(5) A köztartozás biztosítására bejegyzett jelzálogjog ranghelyével a tulajdonos nem rendelkezik.

(6) A köztartozás biztosítására bejegyzett jelzálogjog megszűnése esetében a pénzügyi hatóság a jelzálogjog törlésére irányuló kérvényében egyúttal azt is kérheti, hogy, a telekkönyvi hatóság köztartozás biztosítására a megszűnt jelzálogjognál nem terhesebb új jelzálogjogot a megszűnt követelés ranghelyén jegyezzen be.

(7) A 200 forintot meg nem haladó hátralék erejéig, bejegyzett jelzálogjog ranghelyével rendelkezni nem lehet.

Köztartozások soronkívüli biztosítása

45. § (1) Ha valamely még ki nem vetett közadó beszedése az adóhivatal megítélése szerint veszélyben forog és az illető közadó soronkívül kivethető és biztosítható, az adóhivatal a közadók kivetésekor annak soronkívüli biztosítását végzésileg elrendelni köteles. Ilyen esetekben a zálogolási eljárást azonnal le kell folytatni, de amennyiben a hátralékos a köztartozást esedékessége idejében befizeti, avagy megfelelően biztosítja, illetőleg az esetleg kapott fizetési kedvezmény feltételeit pontosan betartja, a biztosítás céljából foganatosított zálogolás után behajtási illetéket felszámítani nem szabad.

(2) A biztosítási végrehajtás során lefoglalt zálogtárgyak mindaddig, amíg a kivetett közadó jogerőre nem emelkedik a pénzügyigazgatóság engedélye nélkül árverés alá nem bocsátható, kivéve a romlás veszélyének könnyen kitett tárgyakat, valamint az értékükkel arányban nem álló költségek nélkül el nem tartható ingóságokat, amelyeket a közadó jogerőre emelkedése előtt is el lehet árverezni.

(3) Az adóhivatal megkeresésére a telekkönyvi hatóság köteles a biztosítandó összeg erejéig a hátralékos ingatlanaira a veszély igazolása nélkül is a jelzálogot bekebelezni.

(4) Az ingatlanárverés kitűzését azonban mindaddig, amíg az illető közadó nem jogerős, csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet kérni.

Köztartozások érvényesítése és elsőbbsége ingatlanvégrehajtás vagy csőd esetében

46. § (1) Az ingatlan árverésen befolyt vételár bírói felosztásánál telekkönyvi bejegyzés nélkül is törvényes elsőbbséggel bírnak az árverés napjától visszafelé számított utolsó öt évre, illetőleg évenkint vissza nem térő szolgáltatás esetében az utolsó öt évben kivetett (kiszabott), az ingatlant közvetlenül terhelő

a) házadó, épületjavítási hozzájárulás és lakáshelyreállítási hozzájárulás,

b) földadó és a mezőgazdaság fejlesztési járulék,

c) illeték,

d) községi (városi) köztartozás,

e) vízszabályozási járulék,

f) az egyszeri vagyondézsmából és az egyszeri vagyonszaporulati dézsmából, valamint a hátralékost terhelő személyi közadóból az ingatlanra aránylagosan eső rész, továbbá

g) az ingatlantulajdonos minden egyéb köztartozása, valamint ezek pótlékai és járulékai, feltéve, hogy azokat az adófelügyelőség (Budapesten a pénzügyigazgatóság) a bíróságnál legkésőbb a sorrendi tárgyalás napjáig bejelentette.

(2) Ha vagyonátruházási illeték erejéig a jelzálogjogot a telekkönyvi hatósághoz az ötévi határidőn belül érkezett kérvény vagy megkeresés alapján bejegyezték, az illetékkövetelés törvényes elsőbbsége az ötévi határidőn túl is fennmarad.

(3) Az egyszeri vagyondézsma és az egyszeri vagyonszaporulati dézsma kiegyenlítés céljából a Pénzintézeti Központ, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott kölcsön címén fennálló követelést előnyös tételként kell sorozni.

(4) A járulékokat és pótlékokat a tőketartozással azonos sorrendben kell sorozni.

(5) Az ingatlant terhelő törvényes elsőbbséggel bíró köztartozásokat (kölcsönt) teljes összegükben kell sorozni abban az esetben is, ha az ingatlannak csak egyrészét vagy hányadát árverezték el.

(6) A telekkönyvi hatóság a sorrendi tárgyalásra mind az ingatlan fekvése, mind a hátralékos lakóhelye szerint illetékes adófelügyelőséget (Budapesten az V. a kerületi adóhivatal) azzal a figyelmeztetéssel köteles felhívni, hogy az összes tartozásokat nemük és esedékességük szerint részletezve, legkésőbb a sorrendi tárgyalás napjáig be kell jelenteni.

47. § (1) A 46. § rendelkezéseit nem lehet alkalmazni a hátralékos hitelezőivel szemben olyan követelés erejéig, amelyet az ingatlanra ennek a rendeletnek hatálybalépését megelőző időben benyújtott kérelem alapján jegyeztek be. Az ilyen követeléssel szemben csak annyiban lehet a köztartozásokat előnyösen sorozni, amennyiben azok e rendelet hatálybalépéséig érvényben volt rendelkezések szerint törvényes elsőbbséggel bírtak.

(2) A 39. és 46. § rendelkezései nem érintik az Országos Épületjavítási Alapból, illetőleg az épülethelyreállítási kölcsönakció során nyújtott kölcsönök biztosítására bejegyzett jelzálogjognak azt a különleges jogi természetét, hogy az a jelzálogjog az ingatlant terhelő egyéb követeléseket és a haszonélvezeti jogot is megelőzi, kivéve a rendelet hatálybalépéséig fennállott jogszabályok szerint törvényes kielégítési elsőbbséggel bíró házadót.

(3) A sorrendi tárgyaláson az államkincstár képviseletét az ingatlan fekvése szerint illetékes adófelügyelőség (Budapesten az V. a kerületi adóhivatal) látja el.

48. § (1) Csőd esetében a köztartozások érvényesítésére, bejelentésére és a bejelentett követelések elsőbbségének meghatározására a csődtörvény határozmányai, egyes vállalatok feloszlásának és felszámolásának esetében pedig az erre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A felszámolási tárgyaláson a kincstár érdekeit az adófelügyelőség (Budapesten az V. a. kerületi adóhivatal) képviseli.

(2) A köztartozások miatt a csődnyitást megelőzően szerzett zálogjogok a csődtörvény alapján meg nem támadhatók. A csődnyitás ezeknek a zálogjogoknak érvényesítését és a lefoglalt zálogtárgyak elárvereztetését nem gátolja. Az árverési hirdetményt azonban a tömeggondnoknak is meg kell küldeni. Az esetleg befolyt vételárfelesleget ilyen esetekben a csődtömeg javára bírói letétbe kell helyezni.

(3) Ha a csődtömeghez olyan ingatlanok is tartoznak, amelyekre az államkincstár a csődnyitás előtt már végrehajtási zálogjogot szerzett, az adóhivatal az ingatlanok elárvereztetése iránt a szükséges intézkedéseket - amennyiben az államkincstár érdeke ezt megkívánja - haladéktalanul megtenni köteles. A befolyt vételár felosztásakor az egyes köztartozásokra megállapított öt évi elsőbbség a csőd elrendelésének napjától visszafelé számítandó.

(4) A csődnyitás után esedékessé vált és a tömeget terhelő folyó közadókat, ideértve a csőd tartamának ideje alatt keletkezett jogügyletek után járó illetékeket is, mint rendes folyó kiadásokat a tömeg jövedelméből az esedékesség időpontjában a tömeggondnok köteles fizetni.

(5) Nem fizetés esetében az említett követelések elsősorban a csődtömegből, másodsorban pedig a tömeggondnoktól közadók módjára hajtandók be abban az esetben, ha ez a tömeg jövedelméből a fizetést nem teljesíti, bár az a tömeg jövedelméből teljesíthető lett volna.

(6) A csődön kívül lekötött kényszeregyezségek a köztartozásokra nem vonatkoznak.

49. § (1) Ha a felosztott vételárból avagy a zárlat jövedelméből helytelen hátraléki kimutatások alapján tartozásokat utaltak ki, az illetéktelenül felvett összegeket, bármely érdekelt fél kérelmére, sőt ha túlfizetés mutatkoznék, a túlfizetett összegeket hivatalból is, az illetékes bírósághoz vissza kell utalni.

(2) A visszafizetés kérdésében a pénzügyigazgatóság határoz.

Végrehajtási panasz és igénykereset

50. § Közadók módjára vezetett végrehajtás ellen végrehajtási panasszal, illetőleg kivételes esetekben zárfeloldási kérelemmel (tulajdoni igénykeresettel) lehet élni.

51. § (1) Végrehajtási panasszal élhet a hátralékos, illetőleg mindenki más, akinek a végrehajtás bármilyen jogát sérti. Végrehajtási panasz során a tartozás fennállása (jogszerűsége) nem vitatható, csupán a végrehajtási eljárás törvényellenessége vagy szabályellenessége kifogásolható.

(2) Tulajdoni igénykereset kizárásával végrehajtási panasszal élhet:

1. az elkülönítés nélkül több személy által külön-külön bérleti jogviszony alapján megosztva használt lakásban (ú. n. társbérletben), illetőleg a kizárólagos rendelkezésre álló vagy a közös használatra szolgáló helyiségben történt foglalás ellen a másik (társ-) bérlő.

2. albérlet esetében mind az albérlő, mind a bérlő.

(3) Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs, a bérlőtársak bármelyikének tartozása miatt történt foglalás ellen a tulajdonjog alapján sem igénykeresettel, sem végrehajtási panasszal nem élhet.

(4) Ha azt vitatják, hogy a végrehajtás nem a hátralékos vagy helyette fizetésre kötelezett személy lakásában történt, a beadványt végrehajtási panaszként kell elbírálni.

(5) Az adófelügyelőséghez (Budapesten a pénzügyigazgatósághoz) - mint a közadók [1. § (1) bek.], mind a közadóknak minősülő szolgáltatások [1. § (2) bek.] behajtása kérdésében intézett végrehajtási panaszt a kifogásolt végrehajtás napját követő tizenöt napon belül az adóhivatalhoz kell benyújtani. Az adófelügyelőség (Budapesten a pénzügyigazgatóság) a panaszt harminc napon belül elintézni köteles. Ha az adófelügyelőség (Budapesten a pénzügyigazgatóság) a panasz tárgyában harminc napon belül nem határozott, a panasziratot érdemi határozat nélkül a pénzügyi döntőbizottsághoz (1949:II. tc. 3. §) felterjeszteni köteles.

(6) Az adófelügyelőség (Budapesten a pénzügyigazgatóság) végrehajtási panasz tárgyában hozott határozata ellen a pénzügyi döntőbizottsághoz lehet panasszal élni.

52. § (1) A hátralékosnál vagy helyette fizetésre kötelezett személynél vagy ennek lakásában az ehhez tartozó mellékhelyiségekben, gazdasági épületeiben, valamint udvarában lefoglalt ingóság zár alól feloldása iránt igénykeresetnek helye nincs.

(2) Ha foglalás nem a hátralékos vagy helyette fizetésre kötelezett lakásában stb., hanem üzletében, műhelyében, raktárában, irodájában vagy rendelkezésére álló más helyen történt, tulajdoni igénykereset alapján zár alól feloldásnak ugyancsak nincs helye, kivéve, ha olyan ingóságot foglaltak le, amelyet,

a) iparosnak foglalkozás,

b) kereskedőnek eladás,

c) fuvarosnak, szállítmányozó vagy beraktározó vállalatnak elszállítás vagy beraktározás, végül

d) ügyvédnek és közjegyzőnek ebben a minőségükben megőrzés végett adtak át.

(3) Ha az iparosnak külön műhelye vagy az ügyvédnek külön irodája nincs, hanem tevékenységét a lakásában folytatja, a (2) bekezdés a), illetőleg d) pontjában említett célból átadott ingóságok feloldása abban az esetben is kérhető, ha azokat a lakásában foglalták le.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett esetekben a lefoglalt ingóságoknak tulajdoni igény alapján, zár alól feloldását a pénzügyigazgatóságtól, illetőleg, ha az ezt elutasítja, a bíróságtól lehet kérni.

(5) A (2) és (3) bekezdésben felsorolt tárgyakat csak akkor szabad lefoglalni, ha egyéb ingóság nincs vagy azok nem nyújtanak kellő fedezetet. Ha ilyen tárgyakat foglalnak le, a hátralékos által közölt igénylőt a lefoglalásról írásban azzal kell értesíteni, hogy a lefoglalt és állítólag tulajdonát alkotó ingóságnak zár alól feloldását legkésőbb tizenöt napon belül bizonyítékainak csatolása mellett az illetékes pénzügyigazgatósághoz címzett, de az adóhivatalnál benyújtandó beadványban kérheti.

(6) A pénzügyigazgatóság a zárfeloldási kérelmet harminc napon belül elbírálni köteles. Ha a pénzügyigazgatóság a kérelem tárgyában harminc napon belül érdemben nem határozott, a kérelmet érdemi határozathozatal nélkül a pénzügyi döntőbizottsághoz felterjeszteni vagy a bírósághoz megküldeni köteles.

(7) Ha a pénzügyigazgatóság a kérelmet igazoltnak nem látja, azt elutasítja s erről az igénylőt azzal értesíti, hogy a fel nem oldott, de olyan ingóságok tekintetében, amelyekre igénykeresetnek a (2) és (3) bekezdés alapján helye lehet az illetékes bíróságnak a határozat kézbesítését követő naptól számított tizenöt napon belül tulajdoni igénykeresetet indíthat és ezt igazolja, mert ellenkező esetben a lefoglalt ingóságokat az igényre tekintet nélkül értékesítik. Az igénykereset igazolása esetében a feloldani kért ingóságok értékesítését a bíróság jogerős határozatnak meghozataláig fel kell függeszteni.

(8) Az igényperek tárgyalására és azok elbírálására az erre vonatkozó jogszabályok az irányadók. Az igényper benyújtása a lefoglalt ingóságok értékesítését nem gátolja, ha az igénypert a hátralékos vagy helyette fizetésre kötelezett személy nyújtotta be, valamint, ha olyan ingóságok igénylésére irányul amelyek feloldása tekintetében e § szerint igénykeresetnek helye nincs.

(9) Ha a zárfeloldási kérelem elutasítása miatt tulajdoni igénykeresetnek helye nincs, a kérelem tárgyában hozott határozat ellen a pénzügyi döntőbizottsághoz lehet panasszal élni.

(10) Követelések és jogok lefoglalása esetében a tulajdoni igény elbírálására a (4) bekezdésben foglaltak az irányadók.

Büntető rendelkezések

53. § (1) Ha a pénzügyi döntőbizottság azt állapítja meg, hogy a hozzá intézett nyilvánvalóan alaptalan panasz csupán a végrehajtás továbbfolytatásának elodázását célozza, az alaptalanul panaszolót 5.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

(2) Ha a marhalevélkezelő az ingó végrehajtás során, a 26. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztja, a pénzügyigazgatóság a marhalevél kezelőt esetenkint 200 forintig terjedhető rendbírsággal sújthatja.

(3) Az adóelvonás vétségét követi el és két évig terjedhető fogházzal kell büntetni a zárgondnokot, ha e rendeletben meghatározott fizetési kötelezettségét egészen vagy részben nem teljesíti, holott ennek a kötelezettségének a zárlati jövedelemből eleget tehetett volna.

Vegyes rendelkezések

54. § (1) A későbbi jogszabályokban a foglalás alól biztosított mentességek a közadók módjára behajtás során csak akkor érvényesíthetők, ha ezt az illető jogszabály kifejezetten kimondja.

(2) E rendelet alapján foganatosított ingatlan vagy vagyonátruházások és az azokkal kapcsolatban kiállított okiratok, valamint a telekkönyvi bejegyzéssel kapcsolatos beadványok és bejegyzések illetékmentesek. A 43. § alapján előterjesztett kérelem ugyancsak illetékmentes.

(3) E rendelet hatálybalépésével a közadók kezeléséről szóló 600/1927. PM számú hivatalos összeállítás 42-87. §-ai, a 101. § 2. a) pontja és 161. §-a, valamint az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok, továbbá a 9100/1947. (170/a) Korm. rendelet 52. §-ának (2)-(9), bekezdéseiben, valamint a 13200/1948. (286) Korm. rendelet 5. §-a (1) bekezdésének 2. pontjában és a 4080/1949. (121) Korm. rendelet 8. § II. rész 4. pontjában foglalt rendelkezések hatályukat vesztik.

Átmeneti rendelkezések

55. § A 13200/1948. Korm. rendelet hatályának az egész ország területére kiterjesztéséig adóhivatal helyett községi elöljáróságot, adófelügyelőség helyett pedig állami adóhivatalt kell érteni, ahol a pénzügyi közigazgatás átszervezése még nem történt meg.

Életbelépés

56. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Budapest. 1949. évi augusztus hó 5-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök