4215/1949. (IX. 3.) Korm. rendelet

a tehergépjáróművek közúti forgalmának szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 7.700.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1949. évi 17. törvény 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Magánosok, (akár természetes, akár jogi személyek) nevén nyilvántartott tehergépkocsival, valamint vontató- és pótkocsival (a továbbiakban: tehergépjárómű) az 1949. évi szeptember hó 1. napjától kezdődően a közúti forgalomban a gépjárómű igazolólapján feltüntetett telephelytől (az üzembentartó lakóhelyétől számított 30 km-es körzeten kívül résztvenni nem szabad.

(2) Az (1) bekezdésben említett tehergépjárművekkel - a közhasználatúakat (bérfuvarozási engedéllyel rendelkezőket) kivéve - a részükre megállapított körzeti határon belül is csak kizárólag az üzembentartó tulajdonát képező áruk és ingóságok szállíthatók.

2. § (1) A 13550/1947. Korm. rendelet 1. §-a alá tartozó közületek nevén nyilvántartott tehergépkocsival az 1. § (1) bekezdésében megállapított időponttól a gépjárómű igazolólapján feltüntetett telephelytől számított 50 km-es körzeten kívül rendes használat keretében a közúti forgalomban résztvenni nem szabad. Ez esetben rendes használatnak minősül a közületi üzem vagy más szerv üzletköréből (munkájából) folyó fuvar.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt gépjáróművek számára rendkívüli használatban, ha a termelés folyamatosságának biztosítása vagy súlyos anyagi kár megelőzése azt indokolja a közület vagy vállalat vezetője esetenként saját felelősségére írásban a kijelölt körzethatár betartása alól felmentést adhat. Ha a közület ilyen természetű fuvart a Teherautófuvarozási N. V. útján akar végeztetni, a közület vezetője az írásbeli felhatalmazást a Teherfuvarozási N. V.-nak adja meg.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól kivételek gyorsan romló élelmiszerek és egyéb romlandó áruk termelésével és forgalombahozatalával foglalkozó közületek. Ezek:

a) a Borforgalmi N. V.,

b) Halértékesítő N. V.,

c) Marhaértékesítő N. V.,

d) Sertésforgalmi N. V.,

e) Baromfiértékesítő N. V.,

f) Gyümölcs- és Zöldségfelvásárló és Értékesítő N. V.,

g) Első Kecskeméti Konzervgyár,

h) Gschwindt-féle Konzervgyár,

i) Mirelite Élelmiszer Ipar és Forgalmi Rt.,

j) Standard Konzervgyár,

k) Duna Gyümölcs, Főzelék és Hal Konzervgyár,

l) Weiss Manfred Első Magyar Konzervgyár,

m) Nagyatádi Konzervipar N. V.,

n) Kisperkátai Szeszgyár és Finomító,

o) Hatvani Konzervgyár.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt vállalatokon kívül az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól átrakásra kényes áruk, különleges csomagolást igénylő áruk, gyorsan romló áruk, élő és vágott állatok, nehezen átrakható súlyos vagy nagyterjedelmű áruk stb. szállítására a közlekedés- és postaügyi miniszter rendkívüli indokok fennforgása esetében külön előterjesztendő kérelemre meghatározott időre és útvonalra szóló felmentést adhat.

(5) A 13550/1947. Korm. rendelet 1. §-a alá tartozó közületek és a földmívesszövetkezetek nevén nyilvántartott tehergépjáróművekkel idegenek részére térítés ellenében üzletszerűen fuvarozni általában nem szabad. A 13550/1947. sz. kormányrendelet 1. §-a alá tartozó közületek egymás áruját is fuvarozhatják, ha azt a gépkocsi jobb kihasználása indokolttá teszi. Ilyen esetekben azonban ezt a körülményt a fuvart teljesítő közület a Teherautófuvarozási N. V.-nak a fuvarozás megkezdése előtt bejelenteni köteles.

3. § (1) A tehergépjáróműveket - a honvédség, posta, tűzoltóság, országos mentőszolgálat és az államrendőrség tehergépjáróműveinek kivételével - a Teherautóközlekedési Igazgatóság által előállított körzeti igazolvánnyal kell ellátni.

(2) Körzeti igazolványt a közhasználatú tehergépkocsik kivételével olyan tehergépjárómű számára szabad kiadni, amelyet a 95500/1948. KözlM rendelet (Magyar Közlöny 1949. évi 1. sz.) rendszeresített menetlevéllel is elláttak.

(3) A körzeti igazolványon fel kell tüntetni a gépjárómű rendszámát, gyártmányát, motor- és alvázszámát, hasznos terhelését, valamint a valóságos és jogos üzembentartó nevét és telephelyét (lakóhelyét). Azonkívül a körzeti igazolványra rajzolt vázlatos térképen vörös ponttal kell megjelölni a gépjárómű telephelyét, a telephelyhez vezető útvonalakon pedig vörös vonallal a gépjárómű közlekedésének körzeti határait. Ha az közérdekből történik, a körzethatár kijelölésénél egyes indokolt esetekben a körzeti igazolványt kiállító Teherautóközlekedési Igazgatóság a 30, illetve 50 km-t egyes irányokban meghosszabbíthatja.

4. § (1) Körzeti igazolványt a tehergépjárómű valóságos és jogos üzembentartója, a Teherautóközlekedési Igazgatóságtól (a továbbiakban: "Igazgatóság" Budapest., XIV., Dózsa György-út 1-3.) kérelmezheti.

(2) Az Igazgatóság a körzeti igazolványt - a 3. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennforgása esetében is - csak akkor bocsáthatja az igénylő rendelkezésére, ha a kérelmezés alkalmával igazolja, hogy annak a közlekedés- és postaügyi miniszter által megállapított kiállítási és önköltségi díját a közlekedés- és postaügyi miniszternek a Magyar Nemzeti Banknál vezetett "Tehergépjáróművek Körzeti Igazolványából bevételi számla, Budapest" elnevezésű 104.145. számú csekkszámlára befizette.

5. § (1) A tehergépjárómű valóságos és jogos üzembentartója - ha a gépjáróművet nem maga vezeti - köteles a körzeti igazolványt a gépjárómű vezetőjének átadni.

(2) A 13550/1947. Korm. rendelet 1. §-a alá tartozó közületek által üzembentartott tehergépkocsik számára az 1. § (1) bekezdésében foglalt korlátozások alól a közületek vezetője által adott írásbeli engedélyt az engedélyt adó a gépjárómű vezetőjének köteles átadni.

(3) A tehergépjárómű vezetője a körzeti igazolványt és a (2) bekezdés szerinti írásbeli engedélyt, menetközben magánál tartani és hatósági közeg felhívására haladéktalanul felmutatni köteles.

6. § A tehergépjárómű valóságos és jogos üzembentartója a körzeti igazolványt 8 napon belül köteles az Igazgatóságnak visszaszolgáltatni, ha a gépjáróműve számára a 95500/1948. KözlM rendelet alapján kiadott menetlevéltömböt visszavonta, vagy bármi okból menetlevéltömbbel nem rendelkezik.

7. § A rendeletnek végrehajtását a közutakon a közlekedésrendészeti hatóságok igénybevételével a belügyminiszterrel egyetértésben a közlekedés- és postaügyi miniszter végzi.

8. § (1) A jelen rendelet hatálya alá nem tartoznak a külföldi rendszámmal ellátott tehergépjáróművek, a Nemzetközi Forgalmi Rt., a Teherfuvar N. V., a honvédség, az államrendőrség, a pénzügyőrség, a posta, a tűzoltóság, az országos mentőszolgálat és a letartóztatási intézetek gépjáróművei.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt általános felmentés hatályát más intézmények, intézetek, szervezetek és egyesületekre indokolt esetben külön előterjesztendő kérelemre a közlekedés- és postaügyi miniszter kiterjesztheti.

9. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 6 hónapig terjedhető elzárással büntethető az, aki

a) az 1. § (1-2) bekezdésében,

b) a 2. § (1) és (5) bekezdésében,

c) a 3. § (1) bekezdésében,

d) az 5. § (1-3) bekezdésében és

e) a 6. §-ban foglalt rendelkezést megszegi és kijátssza.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. tc. rendelkezései - a 8960/1946. (173) ME rendeletben foglalt módosításokkal - irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege 24.000 forint.

(3) A kihágás miatt az eljárás az államrendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 51. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések szempontjából szakminiszternek a közlekedés- és postaügyi minisztert kell tekinteni.

10. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról a közlekedés- és postaügyi miniszter gondoskodik.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével a 40100/1948. (131) KözlM és a 60100/1948. (190) KözlM rendeletek hatályukat vesztik.

Budapest, 1949. évi augusztus hó 12-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök