800/1949. (I. 26.) BM rendelet

az Anyakönyvi Utasításnak a magyar állampolgárságról szóló 1948. LX. törvénycikk és a községi illetőség megszüntetéséről szóló 1948. LXI. törvénycikk végrehajtásával kapcsolatban szükségessé vált módosítása és kiegészítése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 5.130.)

Az állami anyakönyvekről szóló 1849. XXXIII. tc. 91. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a 80000/1906. BM rendelettel (Rendeletek Tára 1778. lap, Belügyi Közlöny 48. számának melléklete) kibocsátott Anyakönyvi Utasításnak (a továbbiakban: A. U.) a magyar állampolgárságról szóló 1948. LX. törvénycikk (a továbbiakban: Ápt.) és a községi illetőség megszüntetéséről szóló 1948. LXI. törvénycikk végrehajtásával kapcsolatos módosítása és kiegészítése tárgyában a következőket rendelem:

I. Nem magyar állampolgárra vonatkozó állampolgársági adatok bejegyzése

1. § (1) A születési anyakönyvbe az atyának, illetőleg a házasságon kívül született gyermek anyjának, a házassági anyakönyvbe a házasulónak, a halotti anyakönyvbe a meghaltnak külföldi állampolgárságára vonatkozó adatokat be kell jegyezni. Ha azonban a házasságon kívül született gyermek atyjára nézve az atyaságot teljes hatályú elismerő nyilatkozat vagy jogerős bírói ítélet - a születés anyakönyvezése előtt - megállapította, ebben az esetben nem a gyermek anyjának, hanem a gyermek atyjának külföldi állampolgárságára vonatkozó adatokat kell bejegyezni. Kétes állampolgárságra vagy hontalanságra vonatkozó adatokat bejegyezni nem szabad.

(2) Ha nem magyar állampolgár anyának házasságon kívül született gyermeke - a születés anyakönyvezése, illetőleg újból való anyakönyvezése után - a szülők utólagos házasságkötése [Ápt. 2. § (1) bek. a) pontja és (2) bek.] avagy teljes hatályú atyai elismerő nyilatkozat vagy az atyaságot megállapító jogerős bírói ítélet alapján [Ápt. 2. § (1) bek. b) pontja és 2. bek] a magyar állampolgárságot megszerezte, a születési anyakönyvbe - a belügyminiszter meghagyására (3. §) - a magyar állampolgárság megszerzésére vonatkozó adatokat be kell jegyezni.

2. § (1) A külföldi állampolgárságra vonatkozó adatokat az 1. § (1) bekezdése esetében az aláírás előtti megjegyzések rovatába kell bejegyezni. A bejegyzéseket az adatok igazolására alkalmas okirat (pl. állampolgársági bizonyítvány, honosítási vagy visszahonosítási okirat anyakönyvi kivonat, községi illetőségi bizonyítvány, útlevél, munkakönyv, külföldieket ellenőrző hatóság által kiállított okirat) bemutatását kell megkívánni. Megfelelő okirat hiányában az anyakönyvvezető részletesen kérdezze ki a bejelentőt, esetleg a bejelentésre kötelezett más személyt a külföldi állampolgárság megállapítására alkalmas adatok felől és azokat bemondás alapján jegyezze be.

(2) Külföldi állampolgárságnak a születési és a halotti anyakönyvbe való bejegyzése esetében fel kell tüntetni a születési helyet, mind a három anyakönyvbe való bejegyzése esetében pedig azt, hogy a külföldi melyik állam állampolgára és a megjelölés után, ha okiratot mutattak be, zárójelben fel kell tüntetni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot kiállító hatóságot, továbbá az okirat kiállításának helyét, idejét és ügyszámát. Ha a bejegyzést bemondás alapján teljesítik, ezt kell a "Bemondás szerint" szavaknak zárójelbe foglalásával feltüntetni. [Példa: "Az atya születési helye: Brno (Csehszlovákia)]. Csehszlovák állampolgár. [Budapesti csehszlovák konzulátus 1948. október 28. - 6812/1949. sz. útlevél.]" - "A meghalt születési helye: Zakopane (Lengyelország). Lengyel állampolgár. (Bemondás szerint)".

3. § (1) A külföldi állampolgárságnak, valamint a jelen rendelet hatálybalépése előtt bejegyzett kétes állampolgárságnak vagy hontalanságnak a megszüntetését a magyar állampolgárság megszerzése, illetőleg elismerése esetében a születési és a házassági anyakönyvbe be kell jegyezni. A bejegyzést az utólagos bejegyzések rovatában a belügyminiszter meghagyására kell teljesíteni.

(2) Az A. U. 47. §-a a következő 16. ponttal egészíttetik ki: "A külföldi vagy a kétes állampolgárság, illetőleg a hontalanság megszűnésének utólagos bejegyzése a születési és a házassági anyakönyvbe."

4. § (1) Az anyakönyvvezető külföldi állampolgár születésének, házasságkötésének vagy halálának anyakönyvezésével egyidejűen köteles a bejegyzésről az A. U.-hoz tartozó 9. és 10. számú, illetőleg a Házassági Utasításhoz tartozó 13. számú minta szerint "Értesítés"-t, illetőleg "Tanúsítvány"-t kiállítani.

(2) Az "Értesítés"-t és a "Tanúsítvány"-t községekben a rendőrség illetékes járási kapitánysága, városokban városi kapitánysága vezetőjének, Nagy-Budapest területén pedig a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóságnak (8490/1945. ME rend. - Magyar Közlöny 135. - és 3454/1947. ME rend. - Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 69. szám) kell megküldeni.

(3) Az "Értesítés"-ben, illetőleg a "Tanúsítvány"-ban a keltezés előtti üres helyen fel kell tüntetni az atya (a házasságon kívül született gyermek anyja), a házasuló, illetőleg a meghalt állampolgárságára vonatkozóan bejegyzett adatoknak teljes szövegét.

II. A holtnaknyilvánításnak és a halál bírói határozattal megállapított tényének anyakönyvi bejegyzése

5. § (1) A holtnaknyilvánítást és a halálnak bírói határozattal megállapított tényét, valamint a holtnaknyilvánító bírói határozat hatálytalanítását és kiigazítását a bíróság által közölt jogerős bírói határozat alapján be kell jegyezni a halotti anyakönyvbe.

(2) A bejegyzésre az az anyakönyvvezető illetékes, akinek kerületében a holtnaknyilvánított vagy meghalt személynek utolsó lakóhelye volt, ha pedig az utolsó lakóhely ismeretlen vagy külföldön van, az az anyakönyvvezető, akinek kerületében a holtnaknyilvánított vagy meghalt személynek születési helye van, végül, ha a születési hely is ismeretlen vagy külföldön van, a budapesti IV. kerületi anyakönyvvezető.

(3) Holtnaknyilvánítás, valamint a halál tényének bírói megállapítása esetében a bejegyzésnek tartalmaznia kell a bíróság megjelölését, továbbá határozatának keltét és ügyszámát, végül azt a napot, amely a vélelmezett elhalálozás, illetőleg a halál napjául megállapított. (400/1949. (I. 20.) Korm. rendelet - Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 15. szám, 129. lap, a továbbiakban: A. R.-6. §).

III. Magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságkötésének és halálának hazai anyakönyvezése külföldi anyakönyvi okirat alapján

6. § (1) Magyar állampolgárnak külföldön történt születését, házasságkötését és halálát a magyar állami anyakönyvbe be kell jegyezni [A. R. 7. § (1) bek.].

(2) Magyar állampolgár születését és házasságkötését akkor is be kell jegyezni, ha magyar állampolgárságát születése, illetőleg házasságkötése után szerezte meg.

(3) Magyar állampolgár nőnek külföldön külföldi állampolgárral kötött házasságát a magyar állami anyakönyvbe nem szabad bejegyezni.

(4) A bejegyzésnek nem akadálya az, hogy a magyar állampolgár születése, házasságkötése vagy halála külföldön az 1895. évi október hó 1. napja előtt történt.

(5) A bejegyzést a belügyminiszter meghagyására és általa az anyakönyvvezetővel hivatalból közölt külföldi anyakönyvi okirat vagy egyéb hiteles adatok alapján, vagy az érdekelt fél kérelmére a fél által az anyakönyvvezetőnek közvetlenül bemutatott külföldi anyakönyvi okirat alapján kell teljesíteni.

(6) Ha a külföldön született nem magyar állampolgár gyermek szüleinek utólagos házasságkötése következtében válik magyar állampolgárrá [Ápt. 2. § (1) bek. a) pontja és 2. bek.], vagy a magyar állampolgárságot teljes hatályú elismerő nyilatkozat vagy az atyaságot megállapító jogerős bírói ítélet alapján szerezte meg [Ápt. 2. § (1) bek. b) pontja és (2) bek.], avagy kegyelemmel törvényesítés következtében vált magyar állampolgárrá (1879. L. tc. 4. §, Ápt. 32. §) és a bejegyzést az érdekelt fél kéri, azt csak a belügyminiszter meghagyására szabad teljesíteni. Ezekben az esetekben az anyakönyvvezető köteles a bemutatott külföldi anyakönyvi okiratot, vagy a születés adatait tanúsító, illetőleg az állampolgárságra vonatkozó okiratokat közvetlenül a belügyminiszterhez intézkedés végett felterjeszteni.

(7) A jelen § alkalmazása szempontjából külföldi anyakönyvi okirat alatt a kiállítás helyének joga szerint a születés, a házasságkötés vagy a halál közhitelű tanúsítására szolgáló eredeti közokiratot kell érteni.

(8) Külföldön történt születés, házasságkötés vagy halál bejegyzésére kizárólag a budapesti IV. kerületi anyakönyvvezető illetékes [A. R. 7. § (2) bek.]. A budapesti IV. kerületi anyakönyvvezető a bejegyzéseket külön erre a célra szolgáló, de egyébként az A. U.-hoz tartozó 1., 2. és 3. számú mintának megfelelő anyakönyvekben teljesíti és a bejegyzésekről külön betűrendes névmutatókat (28., 29. és 30. számú minta) vezet. Az anyakönyvi kötet fedőlapjának külső oldala a következő felírást viseli: "A budapesti IV. kerületi anyakönyvi kerületnek külföldön történt születésekről - házasságkötésekről - halálesetekről vezetett anyakönyve

az 19................... évi ............... hó ..... napjától

az 19.................... évi ............... hó ..... napjáig,"

(9) Az érdekelt fél a bejegyzésre irányuló kérelmét közvetlenül a budapesti IV. kerület anyakönyvvezetőnél vagy a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél terjesztheti elő; ez utóbbi esetben az ügy iratait intézkedés végett a budapesti IV. kerületi anyakönyvvezetőnek kell megküldeni.

(10) A belügyminiszter által hivatalból megküldött külföldi anyakönyvi okirat alapján az anyakönyvvezető a bejegyzést az okirat alaki és tartalmi kellékeinek vizsgálata nélkül teljesíti.

(11) Az érdekelt fél által bemutatott külföldi anyakönyvi okirat alapján az anyakönyvvezető a bejegyzést csak akkor teljesítheti, ha megállapította, hogy az okiratnak alaki és tartalmi kellékei megvannak. Ha az anyakönyvvezetőnek a születési vagy a halotti anyakönyvi okirat kellékeire nézve kétsége van, közvetlenül a belügyminisztertől, ha pedig kétsége házassági anyakönyvi okirat kellékeire nézve vagy abban a kérdésben merül fel, hogy a házasság a házasságkötés alaki kellékei tekintetében a magyar jog (1894. XXXI. tc. 113. §) szerint érvényes házasság-e, közvetlenül az igazságügyminisztertől kérjen útbaigazítást. Az igazságügyminisztertől minden olyan esetben útbaigazítást kell kérni, amelyben az érdekelt fél külföldön kiállított felekezeti házassági anyakönyvi kivonatot mutat be.

(12) Az érdekelt fél által bemutatott külföldi anyakönyvi okirat alapján az anyakönyvvezető a bejegyzést csak akkor teljesítheti, ha az okiratot a kiállításának helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette. Nincs szükség hitelesítésre, ha nemzetközi egyezmény más rendelkezést tartalmaz.

(13) A bejegyzést az érdekelt fél által bemutatott külföldi anyakönyvi okirat alapján csak akkor szabad teljesíteni, ha az okirat tartalmazza mindazokat a lényeges adatokat, amelyek a bejegyzéshez szükségesek. Azok a lényeges adatok, amelyek hiányában a bejegyzést nem szabad teljesíteni a következőket:

a) a születési anyakönyvi okiratban: a születés ideje, a gyermek utóneve, a házasságból született gyermek atyjának családi és utóneve, valamint anyjának utóneve, a házasságon kívül született gyermek anyjának családi és utóneve;

b) a házassági anyakönyvi okiratban: a házasságkötés ideje, a vőlegény családi és utóneve és a menyasszony utóneve;

c) a halotti anyakönyvi okiratban: a halál ideje, a meghaltnak családi és utóneve.

(14) Külföldi anyakönyvi okiraton alapuló bejegyzés esetében az anyakönyvi okirat tartalmára kell szorítkozni, az adatokat tehát más forrásból kiegészíteni nem szabad.

(15) Ha a külföldi okirat nem tartalmazza a bejegyzendő összes adatokat, a hiányzó adatnak megfelelő rovatot vízszintes vonallal át kell húzni; ha pedig a rovat több adat bejegyzésére szolgál, a rovatnak a hiányzó adat bejegyzésére szolgáló helyét üresen kell hagyni. Ha a külföldi okirat téves adatot tartalmaz, azt változatlanul kell bejegyezni. A bejegyzett téves adat kiigazítása céljából azonban hivatalból, hiányzó adat pótlása esetében pedig az érdekelt fél kérelmére folyamatba kell tenni az A. U. Hatodik Részében szabályozott kiigazítási eljárást. Ha a kiigazítási eljárás során megállapítják, hogy a külföldi okiratban foglalt adat téves, a külföldi anyakönyvi bejegyzés kiigazítása céljából az ügy minden iratát a kiigazított bejegyzésről kiállított anyakönyvi okirat csatolásával a belügyminiszterhez kell felterjeszteni.

(16) A bejegyzés teljesítése előtt az anyakönyvvezető az általa nyilvántartott anyakönyvek betűrendes névmutatóinak átnézésével s ha a fél kéri a bejegyzést, megkérdezése útján köteles meggyőződni arról, hogy külföldi okirat alapján a születést, a házasságkötést, illetőleg a halált a hazai anyakönyvbe már előzőleg nem jegyezték-e be.

(17) A külföldi anyakönyvvezető aláírását, úgyszintén a hitelesítő aláírásokat és záradékokat nem szabad az anyakönyvbe bejegyezni. Ha az okiratban az idő az ónaptár szerint van megjelölve, ezt az időt változatlanul kell bejegyezni; az aláírás előtti megjegyzések rovatában azonban meg kell említeni, hogy az idő az ónaptár szerint jelöltetett meg. Azt, hogy az anyakönyvvezető a bejegyzést külföldi anyakönyvi okirat alapján teljesítette, valamint azt, hogy a bejegyzést hivatalból megküldött vagy az érdekelt fél által bemutatott anyakönyvi okirat alapján teljesítette, az aláírás előtti megjegyzések rovatában fel kell tüntetni. Házasságkötésnek külföldi anyakönyvi okirat alapján teljesített bejegyzése esetében a házasságkötési kijelentéseket tartalmazó nyomtatott szöveget át kell húzni és aláírás előtti megjegyzésképpen fel kell tüntetni az anyakönyvi okiratot kiállító hivatalt is. Ha az anyakönyvvezető a bejegyzést tartalmilag egyező külföldi anyakönyvi okirat alapján teljesíti, ezt a körülményt is fel kell tüntetni.

(18) A hivatalból közölt anyakönyvi okiratot vagy a bejegyzés alapjául szolgáló más okiratot a belügyminiszter hiteles magyar fordítással együtt küldi meg az anyakönyvvezetőnek.

(19) Az érdekelt fél a bejegyzés végett bemutatott külföldi anyakönyvi okirat hiteles magyar fordítását is köteles bemutatni. Igazolt szegénység esetében az okiratnak díj- és illetékmentes fordításáról a belügyminiszter gondoskodik. Ha az anyakönyvvezető a külföldi anyakönyvi okirat nyelvét érti, fordításra nincs szükség.

(20) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratot az anyakönyvvezető irattárában megőrizni köteles.

7. § (1) Magyar állampolgárnak Magyarországtól más államhoz átcsatolt területen az 1921. évi július hó 26. napja előtt történt születését, házasságkötését és halálát a magyar állami anyakönyvbe be kell jegyezni [A. R. 7. § (3) bek.].

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését az 1895. évi október hó 1. napja előtt történt születés és házasságkötés bejegyzésére is alkalmazni kell.

(3) A bejegyzésre nézve a 6. § rendelkezéseit az alábbi (4) és (5) bekezdésben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A magyar külképviseleti hatóság hitelesítésére nincs szükség abban az esetben, ha a bemutatott külföldi anyakönyvi okiratban foglalt lényeges személyi adatok a magyar állampolgárságot hitelt érdemlően igazoló okiratban foglalt adatokkal megegyeznek.

(5) A bejegyzés alapjául az annak idején magyar állami anyakönyvvezető által kiállított anyakönyvi kivonat a magyar külképviseleti hatóság hitelesítése nélkül is elfogadható.

IV. Nem magyar állampolgár nagykorú személy figyelmeztetése az Ápt. 2. §-ának (2) bekezdésén alapuló nyilatkozattételre

8. § (1) Ha magyar állampolgár atya teljes hatályú atyai elismerő nyilatkozattal (1946. XXIX. tc. 10. §) nagykorú nem magyar állampolgár személyt a magáénak ismer el, az az anyakönyvvezető, aki e személy hozzájáruló nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalja, köteles őt figyelmeztetni, hogy a teljes hatályú atyai elismeréssel az Ápt. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében leszármazás jogcímén a magyar állampolgárságot csak abban az esetben szerzi meg, ha az elismerés megtörténtétől számított egy év alatt a 600/1949. BM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 18. szám, 149. lap) 21., illetőleg 37. §-ának megfelelő alakban a belügyminiszterhez intézett nyilatkozatával bejelenti, hogy atyjának magyar állampolgárságát kívánja követni.

(2) Ha az elismert nagykorú személy külföldön lakik, a belügyminiszter a lehetőség szerint gondoskodik a nagykorú személynek - az atyai elismeréshez való hozzájárulása esetében - az (1) bekezdésnek megfelelően történő figyelmeztetéséről.

V. Hatálybaléptetés

9. § A jelen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti:

a 311000/1939. BM rendelet (Rendeletek Tára 2389. lap Belügyi Közlöny 1642. lap) 1., 2. és 7. §-a,

a 290000/1940. BM rendelet (Rendeletek Tára 1146. lap, Belügyi Közlöny 794. lap),

az A. U. 69. §-a és

a 20/1941. BM rendelet (Rendeletek Tára 490. lap, Belügyi Közlöny 311. lap) 4. §-a.

10. § (1) A jelen rendelet az 1949. évi február hó 1. napján lép hatályba.

(2) Az Állami anyakönyvvezetőket és anyakönyvi felügyelőhatóságok kötelesek a jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésének napjától számított három napon belül az Állami Anyakönyvvezetők Hivatalos Kézikönyvének használatukban levő példányában a megfelelő helyeken feltüntetni.

Budapest, 1949. évi január hó 15-én.

Kádár János s. k.

belügyminiszter