16028/1950. (III. 12.) FM rendelet
a legelőgazdálkodás részleges szabályozásáról szóló 75/1950. (III. 11.) MT számú rendelet végrehajtása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 8.582. és 8.588.)
A belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem.
1. § (1) A 75/1950. (III. 11.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) szabályozása kiterjed
a legeltetési társulatok (1913. X. tv.),
a legelőbirtokosságok (1894. XII. tv.),
a községek és városok, továbbá
a földművesszövetkezetek
tulajdonában vagy birtokában lévő valamennyi, legelőként használt területre; abban az esetben is, ha az haszonbérbe van adva.
(2) A R. hatálya alá tartozik az előző bekezdésben meghatározott szerveknek olyan legelőterülete is, amelyet e rendelet hatálybalépésekor feltörés folytán ideiglenesen más művelési ágban hasznosítanak.
2. § A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester a rendelet hatálya alá tartozó legeltetési társulatok és legelőbirtokosságok legelőjét, a legelőhöz tartozó tárgyakat és az összes ügyintézési irataikat a folyó évi március hó 15. napjáig köteles jegyzőkönyv felvétele mellett zár alá venni.
3. § (1) A legeltetési bizottságot (R. 1. §) minden községben (városban) meg kell alakítani, ahol a R. hatálya alá tartozó legelőterület van.
(2) A bizottság működési területe egybeesik a község (város) területével. Szomszédos község (város) területére abban az esetben terjed ki, ha valamely legeltető érdekeltség legelőterülete oda átnyúlik avagy ott fekszik.
4. § (1) A községi elöljáróság (polgármester) haladéktalanul köteles a legeltetési bizottság megalakítása iránt olymódon intézkedni, hogy legkésőbb folyó évi március hó 27-ig, Fejér megyében és Hajdú-Bihar megyében március hó 13-án felhívja a tagküldésre jogosult szerveket a bizottsági tagok kiküldésére. A községi elöljáróság (polgármester) egyidejűleg köteles a bizottság elnöki és elnökhelyettesi tisztét ellátó tagot és póttagot kiküldeni.
(2) A községi elöljáróság (polgármester) felhívására
a) a DÉFOSz helyi szervezete egy tagot,
b) a községben (városban) lévő valamennyi, a földművelésügyi miniszter engedélyével működő termelőszövetkezeti csoport együttesen egy tagot,
c) a községben (városban) működő valamennyi földművesszövetkezet együttesen egy tagot,
d) a községben (városban) működő valamennyi legeltetési társulat és legelőbirtokosság együttesen két tagot - saját tagjai sorából; végül
e) a községben (városban) működő valamennyi állami gazdaság együttesen egy tagot - a gazdaság dolgozói közül -
tartozik a legeltetési bizottságba késedelem nélkül kiküldeni.
(3) A községi elöljáróság (polgármester) a megalakított legeltetési bizottság tagjainak nevét, lakcímét és foglalkozását tartalmazó kimutatást - a tagokat beküldő szervek megnevezése mellett - két példányban elkészíteni és annak egy-egy példányát legkésőbb a folyó évi március hó 30. napjáig, Fejér megyében és Hajdú-Bihar megyében azonban legkésőbb március hó 16. napjáig a járási főjegyzőnek, valamint jóváhagyás végett az illetékes mezőgazdasági osztálynak köteles megküldeni.
(4) A mezőgazdasági osztály a kimutatást felülbírálás után, jóváhagyási záradékkal ellátva az érdekelt községi elöljáróságnak a járási főjegyző útján (a polgármesternek közvetlenül) a folyó évi április hó 2. napjáig, Fejér megyében és Hajdú-Bihar megyében március hó 19. napjáig köteles visszaküldeni.
5. § (1) A legeltetési bizottság tagjait kiküldő szervek kiküldötteiket bármikor visszahívhatják; ilyen esetben egyidejűleg új tagot tartoznak küldeni. Ugyanúgy kötelesek új tagot kiküldeni a tag tartósabb akadályoztatása esetében, továbbá, ha a földművelésügyi miniszter felhívja a kiküldő szervet, hogy kiküldöttje helyébe új tagot küldjön.
(2) A legeltetési bizottság tagjai, amennyiben közszolgálatban nem állnak, működésük megkezdése előtt a községi elöljáróság, illetve a polgármester megbízottja előtt a következő esküt teszik: "Én ....... esküszöm, hogy a bizottság elé kerülő ügyekben törvényszerűen, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szolgálatában járok el és e minőségemben megtudott titkot megőrzöm."
(3) A legeltetési bizottság tagjait a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából közhivatalnoknak (1940. XVIII. tv. 3. §) kell tekinteni.
6. § (1) A legeltetési bizottságot az elnök a szükséghez mérten, de havonkint legalább egyszer összehívja.
(2) A tárgyalt ügyekről és a hozott határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A legeltetési bizottság akkor határozatképes, ha az elnökön kívül a tagoknak legalább fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) A legeltetési bizottság határozatainak végrehajtásáról az elnök gondoskodik. A bizottság tagjai a határozatok végrehajtásában az elnök utasításait követni kötelesek.
(5) A legeltetési bizottság ügyintézésével és pénzgazdálkodásával kapcsolatos tennivalókat a községi elöljáróság (polgármester) által kijelölt községi (városi) alkalmazott látja el. Erre a célra, ha valamely kisközség vagy nagyközség alkalmazottainak létszáma e tennivalók elvégzését nem tenné lehetővé, az alispán a pénzügyigazgatóval egyetértésben - három hónapi időre - ideiglenes alkalmazott felvételét engedélyezheti.
(6) A bizottság céljára megfelelő helyiségről szükség esetén a községi elöljáróság (polgármester) gondoskodik. Az ezzel összefüggő kiadásokat a község (város) viseli
7. § (1) A legeltetési bizottság alakuló ülését a községi elöljáróság nevében a községi bíró, városban a polgármester hívja össze. A legeltetési bizottság alakuló ülését 1950. évi április hó 5. napjáig, Fejér megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig 1950. évi március hó 22. napjáig meg kell tartani.
(2) A legeltetési bizottság működése kezdetén számbaveszi a rendelet alapján egységes kezelésbe veendő legelőket, valamint a hozzájuk tartozó tárgyakat (kút fűkaszálógép, pásztorház stb.).
(3) A legeltetési bizottság a számbavétel alapján kimutatást köteles készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
- az egységes kezelésbe vett legelő adatait (a legeltető érdekeltség megjelölését, helyrajzi számot, területet, kataszteri tisztajövedelmet, minőségi osztályt, kataszteri birtokívből a dülő nevét),
- a legelőhöz tartozó tárgyakat darabszám, minőség és állapot szerint,
- azokat a legelőterületeket, amelyek a rendelet hatálybalépésekor feltörés folytán ideiglenesen más művelési ágban vannak hasznosítva.
8. § (1) A legeltetési bizottság feladata az, hogy minden állattartó részére biztosítsa jószágának legeltetését.
(2) E feladatának teljesítése céljából kötelessége:
- a legeltetésben résztvevő szervek és személyek, valamint az általuk kihajtható állatok számának, fajának és korának a megállapítása;
- a legelőhasználati díj (legelőbér, fűbér) megállapítása, kivetése és nyilvántartása;
- a legelőgazdasági terv, a legelőfenntartási költségvetés, az évi zárszámadás és a legelőjavítási terv [18. § (1) bek.] elkészítése;
- gondoskodás a legelőkarbantartási és legelőjavítási munkálatok elvégzéséről;
- pásztorok alkalmazása, végül
- jogszabály által előírt egyéb feladatok végrehajtása.
9. § A legeltetési bizottság az egységes kezelésbe vett legelőre kihajtható állatok számát évenkint a kihajtás előtt megtartandó legelőszemle alkalmával akként állapítsa meg, hogy egy számosállatra (egy szarvasmarha, egy ló, két borjú, két csikó, nyolc sertés, tíz birka vagy kecske) legalább 800 négyszögöl kiterjedésű olyan legelőterület jusson, amelyen a legelő minőségéhez képest megfelelően legyen biztosítható a legeltetés. A megállapításnál az illetékes mezőgazdasági osztály útmutatásai alapján kell eljárni.
10. § (1) A legeltetési bizottság, ha minden állattartó részére nem tudja biztosítani jószágaik legeltetését, úgy
a) elsősorban a legelőben tulajdoni vagy használati illetőséggel, avagy tagsági joggal rendelkező állattartók részére,
b) általában a dolgozó parasztok részére
engedélyezze állataik legeltetését.
(2) Állami gazdaság és termelőszövetkezeti csoport állatainak legeltetését is az egységes kezelésbe vett legelőn kell biztosítani, amennyiben saját kezelésében legelője nincs vagy nem elegendő.
(3) A nőivarú növendékjószág legeltetését elsőbbségben kell részesíteni.
11. § Minden jogosult csak olyan állatát hajthatja ki az egységes kezelésbe vett legelőre, amelynek legeltetését a bizottság engedélyezte. Tilos a kihajtás jogát másnak átengedni, vagy kihajtásra nem jogosult személy állatát legeltetni.
12. § (1) A legeltetési bizottság az állami gazdaság és a termelőszövetkezeti csoport állatainak legeltetésére elkülönítve jelöljön ki legelőterületet, amennyiben annak saját kezelésben legelője nincs vagy nem elegendő.
(2) Az állami gazdaság és a termelőszövetkezeti csoport kérheti az elkülönített legelőnek saját kezelésébe adását, ha az az egységesen kezelt legelő többi részétől távol esik és ahhoz nem csatolható, vagy ha az állami gazdaság, illetőleg termelőszövetkezeti csoport túlnyomóan állattenyésztő gazdálkodást folytat. A kérelmet a mezőgazdasági igazgatósághoz kell benyújtani; annak ügyében a földművelésügyi miniszter határoz.
13. § (1) A legeltetési bizottság a legelőhasználati díjat (fű-bért, legelőbért) április hó 15. napjáig köteles megállapítani.
(2) A legelőhasználati díj (fűbér, legelőbér) megállapítására az alábbi szabályok irányadók:
a) az egy számosállat után fizetendő legelőhasználati díj összegét a község (város) egész területére és valamennyi állattartóra nézve egységesen, a legelőre kihajtható állatok számához, fajához és korához mérten kell megállapítani. Az ekként megállapított legelőhasználati díj az 1949. évre megállapított legelőhasználati díjnál -különböző összegű legelőhasználati díjak esetén azok átlagos összegénél - általában 20 százalékkal legyen alacsonyabb, de az 1949. évi legelőhasználati díjat semmiképpen sem haladhatja meg.
b) A legelőhasználati díj megállapításánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy az a legelő fenntartásával és késelésével összefüggő költségeken kívül a legelőjavítás hoz szükséges beruházási tartalék fedezésére is lehetőleg elegendő legyen.
c) Az egy számosállatra jutó legelőhasználata, díjat úgy kell meghatározni, hogy előbb a pásztorbért s annak szociális járulékait, majd az egységes kezelésbe vett legelők útján fizetendő földadót és egyéb köztartozást kell összeszámolni, azután e két tétel együttes összegét 10 százalékkal fel kell emelni (ez a 10 százalék legelőjavításra fordítandó); és az így nyert együttes összeget (pásztorbér, adó stb. és ezek 10 százaléka) el kell osztani az évben kihajtásra kerülő számosállatok számával. Az osztás után nyert összeg jelenti az egy számosállatra eső legelőhasználati díj évi összegét.
d) Ha az így kiszámított összeg meghaladja az 1949. évben egy számosállatra megállapított legelőhasználati díj összegét, ez esetben egy számosállatra az 1950. évben is az 1949. évi legelőhasználati díj összegét kell megállapítani. - Amennyiben az 1949. évben megállapított legelőhasználati díj nem foglalta magában a pásztorbért, úgy az 1950. évre az 1949. évben fizetett legelőhasználati díjnak a pásztorbérrel egybeszámított összegét kell alapul venni. - Ha az 1949. évben ugyanabban a községben (városban) többféle legelőhasználati díj volt érvényben, ezeknek középmértékét kell megállapítani, ilyenkor is figyelembevéve az esetleg külön fizetett pásztorbér összegét. - Ha valamely községben (városban) az 1949. évben nem fizettek legelőhasználati díjat, ott a pásztorbérnek és járulékainak megfelelő összegben kell az 1950. évre a legelőhasználati díjat megállapítani.
e) A juhok után fizetendő legelőhasználati díjat állatonkint legfeljebb 8 forintban lehet megállapítani.
(3) A legelőhasználati díj évenkint két egyenlő részletben esedékes. Egyik részletét a kihajtás előtt, másik részletét pedig szeptember hó l-ig kell megfizetni. Aki az első részlet kifizetését elmulasztja, állatát nem hajthatja ki a legelőre. - Fizetési késedelem esetén a hátralékos összeg után az esedékesség napjától kezdődően havi 1 százalékos késedelmi kamatot kell fizetni.
(4) A legeltetési bizottság a hátralékos legelőhasználati dijakat nyilvántartja; az erről készített kimutatást szeptember hó 20. napjáig átadja a községi elöljáróságnak (polgármesternek), aki azt behajtás végett szeptember hó 30. napjáig az illetékes adóhivatalnak tartozik megküldeni. - A hátralékos legelőhasználati díjat közadók módjára kell behajtani.
14. § A legeltetési bizottságnak a legelőre kihajtható állaltok számát, a legeltetésre igényjogosultakat, továbbá a legelőhasználati dijat megállapító, valamint az érdekeltekre kiható minden egyéb határozatát ki kell függeszteni a község vagy város hirdetőtábláján és ha ez helyben szokásos, dobszó útján is közhírré kell tenni.
15. § A legeltetési bizottságok a földművelésügyi miniszter főfelügyelete alatt működnek.
16. § Az egységes kezelésbe vétel alól mentesítés iránt [R. 1. § (3) bek.] a mezőgazdasági igazgatósághoz írásban lehet kérelmet benyújtani, amely azt véleményes javaslatával nyolc napon belül köteles a földművelésügyi miniszterhez felterjeszteni. A kérelem ügyében a földművelésügyi miniszter végérvényesen határoz.
17. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a 75/1950. (III. 11.) MT számú rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerint hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki
a) a legelőterületnek egységes kezelésbe vételét bármely módon akadályozza,
b) a 11. §-ban foglalt rendelkezés ellenére kihajtási jogát másnak átengedi, avagy kihajtásra nem jogosult személy állatát legelteti.
(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvény és a 8960/1946. (VIII. 1.) ME számú rendelet rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint.
(3) A kihágási eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tv. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földművelésügyi minisztert kell tekinteni.
18. § (1) A legelőgazdasági terv elkészítésének, továbbá a legeltetési bizottság pénzgazdálkodásának szabályait a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a földművelésügyi miniszter külön rendelettel állapítja meg.
(2) A legelők használatát és a legeltetéssel összefüggő tennivalókat szabályozó Legelőrendtartás közzététele iránt az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a földművelésügyi miniszter külön rendelettel intézkedik.
(3) Az egységes kezelésbe vett legelőkben tulajdoni vagy használati illetőséggel rendelkezők részére haszonbér megállapítása felől a pénzügyminiszterrel egyetértésben a földművelésügyi miniszter ugyancsak külön rendelettel intézkedik.
19. § Az 1894. XII. és az 1913. X. törvénynek, valamint a 4900/1948. (IV. 29.) Korm. és a 7000/1914. FM számú (Rendeletek Tára 746. o.) rendeletnek a R. és e rendelet szabályaival ellentétes rendelkezései, továbbá a 146800/1948. (IV. 29.) FM és a 147000/1948. (IV. 29.) FM számú rendelet teljes egészében hatályát veszti.
Erdei Ferenc s. k.,
földművelésügyi miniszter