177/1950. (VI. 25.) MT rendelet
a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezések üzembentartásáról
(Közigazgatási rendszám: 3.871.)
1. § (1) Az épületben lévő üzemképes központi fűtőberendezést üzemben kell tartani.
(2) Az épületben lévő melegvízszolgáltató berendezést üzemben kell tartani, ha az üzemképes és az üzembentartást a lakók többsége kívánja.
(3) Az épületben lévő központi fűtőberendezés üzembentartása alól mentesül a bérbeadó:
a) ha az üzembentartást egyetlen bérlő sem kívánja,
b) ha az 1949/1950. fűtési évad tapasztalatai szerint a fűtőberendezésben olyan javításokra van szükség, amelyek összege az évi tüzelőanyag árának 20%-át meghaladja és a bérlők többsége a mentesítéshez hozzájárul.
2. § (1) Az 1. § rendelkezései szempontjából a társbérlőket önálló bérlőknek kell tekinteni. Az albérlők és azok a bérlők, akik központi fűtőberendezéssel vagy melegvízszolgáltató berendezéssel el nem látott helyiségeket bérelnek, nem vehetők számításba.
(2) Bérbeadó a saját lakására, továbbá a házfelügyelő és a második házfelügyelő a szolgálati lakásra nézve az 1. § alkalmazása, illetőleg a fűtési díj fizetése szempontjából bérlőnek minősül.
3. § (1) A fűtési évadot október hó 15. napjától a következő év április hó 15. napjáig kell számítani.
(2) A központi fűtőberendezést a fűtési időszak alatt úgy kell üzemeltetni, hogy a fűtés hőfoka 8-21 óra között általában 20 fok legyen. A bérlők 80%-a ennél alacsonyabb hőfokban is megállapodhatik; a megállapodás valamennyi lakóra kötelező.
4. § (1) Melegvizet egész éven át hetenként egy napon kell adni. A bérlők egyhangúlag megállapodhatnak abban, hogy hetenként két napon legyen melegvízszolgáltatás.
(2) A melegvízszolgáltató berendezést - külön megállapodás hiányában - úgy kell üzemben tartani, hogy a melegvíz hőmérséklete a kifolyó csapoknál legalább 40 fok legyen.
5. § (1) Bérbeadó a jelen rendelet értelmében üzemben tartott fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés üzembentartásáért a bérlőktől fűtési díjat szedhet.
(2) A fűtési díj megállapításánál kizárólag az alábbi költségtényezők vehetők figyelembe:
a) a tüzelőanyagok ára, pincébe lerakva,
b) a salak elszállításának költsége,
c) a fűtéshez esetleg szükséges villanymotor üzembentartási költsége,
d) a fűtő munkadíja (13. §) és az ezt terhelő szociális járulékok (OTI, illetményadó).
(3) A melegvízszolgáltatásért szedhető díj kiszámításánál és megállapításánál figyelembevehető költségtényezők azonosak a (2) bekezdésben felsoroltakkal.
6. § (1) A központi fűtésért járó díjat a bérleménynek fűthető légköbmétere arányában kell megállapítani.
(2) A melegvízszolgáltatásért járó díjat a lakásban lakó személyek száma szerint kell az egyes bérlők között felosztani akként, hogy ha valamely családban kettőnél több gyermek van, akkor is csak két gyermeket lehet a díjak felszámításánál számításba venni.
(3) Ha az épületben központi fűtés és melegvízszolgáltatás egyaránt van, a fűtési és melegvízszolgáltatási díjat külön-külön kell kiszámítani, de a két díjat a bérlőkre egy összegben kell kiróni.
7. § (1) Ha a bérbeadó az 1950/1951. fűtési évadra a fűtési és melegvízszolgáltatási díjat az átlagos tél figyelembevételével a 4103/1949. (VI. 24.) Korm. rendeletben foglaltak alapján már kiszámította és a bérlőkkel közölte, köteles azt a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc napon belül az 5. és 6. §-ban foglaltak alapján módosítani, illetőleg újra kiszámítani.
(2) A kiszámítást bérleményenkint részletezve a házban jól látható helyen ki kell függeszteni. A bérlőket ezzel egyidejűleg írásban figyelmeztetni kell a kifüggesztésre azzal, hogy a kiszámítás ellen kifogással élhetnek.
(3) Bérlők a kiszámítást a közlésnek hozzájuk érkezésétől számított nyolc napon belül a helyi tanács végrehajtóbizottságánál, ennek megalakulásáig Budapesten a kerületi elöljárónál, más városban a polgármesternél, községben pedig a községi elöljáróságnál írásban kifogásolhatják.
(4) A kifogás tárgyában a (3) bekezdésben megjelölt hatóság dönt.
(5) A fűtési és melegvízszolgáltatási díjat bérlők minden év április hó 1. napjától számított 24 egyenlő részletben a bérfizetés mindenkori időpontjában kötelesek megfizetni. Az 1950/1951. évi fűtési évadra a fűtési és melegvízszolgáltatási díjat akként kell felosztani, hogy az évi díj összege 1951. évi március hó 31. napjáig kiegyenlítést nyerjen.
(6) Bérbeadó köteles évenkint egyszer (május hó 1-15. napjai között) bérlőknek az üzembentartás költségeiről elszámolni. A mutatkozó felesleg a bérlőket illeti, a hiányt a bérlők kötelesek megtéríteni.
8. § A fűtési díjakról bérbeadó - az ingatlankezelő községi vállalatok és közületi házkezelőségek kivételével - a házmegbízott által hitelesített könyvet köteles vezetni. A könyvet bérlő bármikor megtekintheti.
9. § (1) Ha a bérbeadó üzembentartási kötelezettségét megszegi, a 7. § (3) bekezdésében megjelölt hatóság a bérbeadót 5000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtja, egyszersmind újabb pénzbírság terhével és újabb határidő kitűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére. Ez az eljárás mindaddig megismételhető, amíg a bérbeadó a felhívásnak eleget nem tesz.
(2) A pénzbírságot a belügyminiszter által megjelölt csekkszámlára kell befizetni.
10. § (1) Ha a bérlő az egy hónapra eső és a jelen rendelet értelmében vele szabályszerűen közölt fűtési és melegvízszolgáltatási díj fizetésével hátralékban marad, bérbeadó jogosult a nemfizető bérlő bérleményében lévő fűtő- és melegvízszolgáltató készüléket kikapcsolni és azt a hátralék megfizetéséig, továbbá a kikapcsolással, valamint a bekapcsolással járó költségek megtérítéséig kikapcsolva tartani. A fűtési és melegvízszolgáltatási díjat a kikapcsolás idejére is meg kell fizetni.
(2) Ha a bérlő egy hónapnál hosszabb időre esedékes fűtési és melegvízszolgáltatási díj összegével marad hátralékban, ez a bér nemfizetésének jogkövetkezményével jár.
(3) Az (1) bekezdés alapján történő kikapcsolásnak és a kikapcsolt készülékek újbóli üzembehelyezésének költsége a hátralékos bérlőt terheli.
11. § (1) Bérbeadó a 7. § (6) bekezdésében említett elszámolást köteles minden év április hó 30. napjáig elkészíteni és a következő fűtési évadra vonatkozó felhívással együtt a bérlőkkel május hó 1-15. napjai között közölni. Az elszámolásban hivatkozni kell az elszámolás alapjául szolgáló okiratokra (számlák stb.). Bérbeadó az eredeti okiratokat a bérlők megbizottjának kívánságára köteles felmutatni.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett elszámolás szerint az előző fűtési évadban esedékessé vált fűtési és melegvízszolgáltatási díjak végösszege az üzembentartás ténylegesen felmerült költségeit meghaladja, bérbeadó köteles a különbözetet a következő fűtési évadra vonatkozó részletes tervben a bérlők által fizetendő első havi részletek javára elszámolni. Amennyiben pedig az említett végösszeg az üzembentartás költségeit nem fedezte, bérbeadó jogosult a különbözettel a következő évi részletes tervben bérlőket megterhelni. Az elszámolás helyessége tekintetében felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.
12. § (1) A központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés kezelését minden olyan házban, amelyben házfelügyelő van, általában a házfelügyelő köteles ellátni, kivéve, ha a háztulajdonos helyette más személyt (fűtőt) alkalmaz.
(2) Ha a bérbeadó a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés kezelésére külső személyt (fűtőt) alkalmaz, ennek szolgálati viszonyára a 9700/1945. (X. 21.) ME rendelet rendelkezései irányadók. Felmondás esetén a felmondási járandóságot a bérbeadó a bérlőkre át nem háríthatja.
(3) Ha a házfelügyelő (második házfelügyelő) vagy a fűtő az üzembentartásban betegség miatt vagy más okból - ideiglenesen vagy tartósan - gátolva van, bérbeadó szükség esetén más személy alkalmazásával köteles az üzembentartásról gondoskodni.
(4) A házfelügyelővel és a második házfelügyelővel szemben a jelen § szerinti kötelezettségek megszegése vagy elmulasztása esetében tehető intézkedések tekintetében a 6000/1948. (V. 16.) Korm. rendelet 95. §-ának rendelkezései az irányadók.
(5) Olyan házban, amelyben házfelügyelő nincs, a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés kezeléséről bérbeadó köteles gondoskodni.
13. § (1) A központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezést kezelő munkavállalók - tekintet nélkül arra, hogy a házfelügyelő (második házfelügyelő) vagy a fűtő végzi a fűtést - a következő bért kapják:
500 légm3-ig havi 150 Ft,
500-3000 légm3-ig havi 150 Ft + 500-on felül légm3-ként 0,10 Ft
(3000 légm3-nél havi 400 Ft),
3000-től 5000 légm3-ig 400 Ft + 3000-en felül légm3-ként 0,05 Ft
(5000 légm3-nél havi 500 Ft).
5000-től 7000 légm3-ig 500 Ft + 5000-en felül légm3-ként 0,025 Ft,
(7000 légm3 nél 550 Ft),
7000-től 10.000 légm3-ig 550 Ft + 7000-en felül légm3-ként 0,02 Ft,
(10.000 légm3-nél havi 610 Ft),
10. 000 légm3 felett 610 Ft + légm3-ként 0,01 Ft, maximálisan havi 680 Ft,
17. 000 légm3-en felül is maximálisan havi 680 Ft.
(2) A munkavállalók fenti bére a túlóraátalányt és a vasárnapi munka díjazását is tartalmazza.
(3) 1000 légm3-ig terjedő háznál, ha a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés kezelése naponkét két óránál hosszabb időt nem igényel, az 500 m3-re megállapított díjnál kisebb összegre is köthető munkabér megállapodás.
(4) A melegvízszolgáltató berendezés fűtéséért a fűtő minden olyan napon, amikor melegvízszolgáltatás van, a fűtőberendezés kezeléséért járó havi díjazás egy napra eső részének 60%-át kapja. Ez a díj azonban a fűtőt csak abban az időszakban illeti meg, amikor a központi fűtőberendezés nincs üzemben, tehát április hó 15. napjától október hó 15. napjáig. A fűtési idényben (október hó 15. napjától április hó 15. napjáig) a melegvízszolgáltató berendezés fűtéséért a fűtőnek külön munkadíj nem jár.
(5) A központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés kezelésének díjazása szempontjából a légköbméterszám kiszámításánál minden lakószobát, ha az eredetileg központi fűtő, illetve melegvízszolgáltató berendezéssel fel volt szerelve, számításba kell venni, tekintet nélkül arra, hogy jelenleg abban a berendezés megvan-e vagy sem, valamint, hogy a berendezés egészben vagy részben használható állapotban van-e.
(6) A mellékhelyiségeket díjazás kiszámítása szempontjából figyelembevenni nem lehet, a hall pedig csak abban az esetben vehető számításba, ha közterületre nyíló ablaka van és központi fűtő-, illetőleg melegvízszolgáltató berendezéssel fel van szerelve.
(7) Amennyiben az ingatlannak csak a mellékhelyiségeiben van központi fűtő-, illetőleg melegvízszolgáltató berendezés, abban az esetben az (5) bekezdést kell alkalmazni olyképpen, hogy a lakószobák helyett a már eredetileg központi fűtéssel, illetőleg melegvízszolgáltató berendezéssel ellátott mellékhelyiségek légköbméter számát kell alapul venni.
(8) A munkabér megállapítása szempontjából az üzlethelyiségek, üzemek, műhelyek minden 100 légköbmétere helyett annyi légköbmétert kell számításba venni, amennyi a ház egy átlagos szobájának megfelel. Ilyen helyiségül csak azt a helyiséget lehet figyelembevenni, amely lakás céljára alkalmatlan.
(9) Az Országos Munkabér Bizottság az (1) és (2) bekezdésben felsorolt béreket bármikor megváltoztathatja.
14. § (1) A központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés üzembentartásához szükséges fűtőanyagot bérbeadó Budapesten a TÜKER-től, vidéken pedig a TÜZÉP-től köteles beszerezni.
(2) Bérbeadó köteles a fűtő- és melegvízszolgáltató berendezések üzembentartásához szükséges egész évi tüzelőanyagmennyiséget a jelen rendelet megjelenésétől számított 30 napon belül a negyedévi szükségletnek megfelelő elosztásban a nevezett vállalatoknak bejelenteni.
(3) A TÜKER, illetőleg a TÜZÉP köteles gondoskodni arról, hogy a (2) bekezdés alapján bejelentett tüzelőanyag idényszerűleg a megrendelőnek leszállíttassék.
(4) Megrendelő a tüzelőanyag leszállítása után a leszállított mennyiség vételárát nyolc napon belül köteles a TÜKER, illetőleg a TÜZÉP egyszámlájának javára befizetni.
(5) A TÜKER, illetőleg a TÜZÉP a megrendeléseket ügyfelenkint kamatmentes folyószámlán nyilvántartja és az ügyfél megrendelése szerint leszállított tüzelőanyag mennyiségét annak terhére számolja el. A TÜKER, illetőleg TÜZÉP minden évben a fűtési évad befejezését követő nyolc napon belül köteles a megrendelőnek elszámolni.
(6) A Budapesti Ingatlankezelő Központ a fővárosi ingatlankezelő községi vállalatok kezelésében lévő házak központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezéseinek tüzelőanyaggal történő ellátása tekintetében a TÜKER-rel külön megállapodást köthet. Hasonlóképpen külön megállapodást köthetnek a TÜZÉP-pel a vidéki ingatlankezelő községi vállalatok és közületi házkezelőségek is.
(7) A TÜKER, illetőleg a TÜZÉP a tárolóhelyiség befogadó képességéhez mérten a megrendelő által kitűzött időpontnál korábban is szállíthat szenet. Ebben az esetben azonban a leszállított szén árának kiegyenlítését csak a szállításra kitűzött határidőre követelheti.
15. § Bérbeadó a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés folyamatos üzemeltetése során előálló összes hibákat saját költségén köteles kijavíttatni.
16. § Amennyiben az egyes bérleményekben a fűtőtestek mennyisége 10%-kal kevesebb a műszakilag megállapított előírásnál, a hiányzó fűtőtesteket bérbeadó (tulajdonos) köteles pótolni. Ha a fűtőtestek pótlásáról bérbeadó nem gondoskodik, a hiányzó mennyiséget a bérlő pótolhatja és a pótlással felmerült összes költségek megtérítését a 11300/1946. (X. 13.) ME rendelet 24-26. §-ai rendelkezéseinek megfelelően visszakövetelheti.
17. § Bérbeadó sikkasztást követ el és ennek megfelelően büntetendő, ha a bérlő által fizetett fűtési és melegvízszolgáltatási díjat nem a rendeletben, illetőleg a bérlőkkel létesített megállapodásban meghatározott célra és módon használja fel.
18. § A központi fűtéssel és melegvízszolgáltatással kapcsolatos kérdések tekintetében illetékes miniszter a belügyminiszter, aki a fűtési díjak kérdésében az Országos Tervhivatallal, a fűtők díjazása tekintetében pedig az Országos Munkabér Bizottsággal egyetértésben jár el.
19. § A jelen rendelet hatálybalépésével a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezések üzembentartására vonatkozó korábbi rendelkezések hatályukat vesztik.
Dobi István s. k.,
a minisztertanács elnöke