6000/1948. (V. 16.) Korm. rendelet

a lakásügy ideiglenes rendezése tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1948. XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

Fogalommeghatározások

A jelen rendelet alkalmazása szempontjából albérletnek kell tekinteni a jogviszonyt,

1. ha a bérlő bérelt lakását vagy annak egy részét - akár bútorozva, akár bútorozatlanul - pénz vagy nem munkateljesítményben álló más ellenérték fejében az albérlőnek használatra átengedi;

2. ha a bérlő lakásának egy részét - akár bútorozva, akár bútorozatlanul olyan munkateljesítmény (pl. takarítás, főzés) fejében engedi át használatra, amely az albérlő vagy a házanépéhez tartozó személy munkaerejét nem köti le teljesen és a felek kifejezetten abban állapodtak meg, hogy a használatból kifolyólag közöltük albérleti jogviszony létesül;

3. ha a bérbeadó, illetőleg az aki lakását nem bérleti jogviszony alapján (pl. szolgálati lakás használati joga. visszavonásig való ingyenes használat címén) jogosult használni, saját lakásának egy részét vagy a saját lakásától különálló és közvetlen rendelkezése alá tartozó bútorozott szobát vagy lakásrészt - mellékhelyiséggel vagy anélkül - pénz vagy más ellenérték fejében használatra átengedi;

átmeneti kislakás a Budapest székesfőváros tulajdonában levő vagy az általa bérelt házban épült olyan lakás, amelyet a polgármester átmeneti kislakásnak nyilvánít abból a célból, hogy abban a lakás bérértékénél kisebb bér fizetése mellett támogatásra szoruló vagy hajléktalanná vált természetes személy ideiglenesen bérlőként legyen elhelyezhető:

bérbeadó alatt azt a személyt kell érteni, aki a lakásnak bérbe vagy használatba adása felől a magánjog szabályai szerint rendelkezni jogosult (az ingatlan tulajdonosa, a társasház tulajdonosa, a haszonélvező, a házhaszonbérlő, részvénytársaság vagy szövetkezet tulajdonában levő u. n. öröklakásra nézve a hasznosítás felől rendelkezni jogosult részvényes, illetőleg szövetkezeti tag, a távollevő gondnoka, a házkezelői jogkörrel felruházott zárgondnok stb.);

bérlő alatt nemcsak azt a személyt kell érteni, aki a lakást, illetőleg a lakásrészt bérleti szerződés alapján vagy azon az alapon jogosult használni, hogy őt mint igénylőt (lásd ott) a lakásügyi hatóság a lakás bérlőjéül jelölte ki, hanem a lakás egyéb használóját is (lásd ott), kivéve azokat a rendelkezéseket, amelyek természetüknél fogva kizárólag a bérlőre vonatkoznak;

hadifogoly alatt a szovjet-hadifogságba esett katonai vagy polgári személyt kell érteni:

hajléktalan az a természetes személy, aki körülményeinél fogva a maga és családja számára megfelelő lakást biztosítani nem képes;

hall (előtér) lakószobának nem minősülő az a mellékhelyiség, amelynek közvetlenül útvonalra vagy udvarra nyíló ablaka nincs:

igénylő az a személy, aki lakás-, illetőleg bérleti szükségletét lakásnak vagy más helyiségnek hatósági igénybevétele vagy visszajuttatása útján kívánja kielégíteni;

lakás

1. minden helyiség, amely lakás céljára alkalmas, kivéve az üzlethelyiséget (lásd ott), a fogadó- (szálló-, penzió-) ipar körében szállás céljára szolgáló helyiségeket, továbbá a nevelőintézetben vagy olyan épületben avagy helybégben (pl. kórházban, szanatóriumban, szerzete rendházban, jótékonycélú otthonban) levő lakás, amelyet a lakó nem bérleti szerződés alapján vesz igénybe;

2. az ipari vagy kereskedelmi célra épült az a helyiség, amelyet kizárólag lakásul használnak, ha lakás céljára alkalmas;

3. a helyiségnek egy olyan szobája, amely ipari vagy a 4. pontban nem említett más kereső tevékenység folytatására szolgál vagy amelyet erre használnak;

4. olyan hivatásszerű tevékenység folytatására alkalmas, illetőleg használt helyiség, amelynek űzéséhez iparjogosítvány, illetőleg rendőrhatósági vagy egyéb engedély nem szükséges, (orvosi rendelővel, mérnöki, ügyvédi, közjegyzői irodával, szabadalmi ügyvivő avagy hites könyvvizsgáló irodájával, képzőművész műtermével stb. kapcsolatos lakás);

lakás használója az a személy, aki a lakást tulajdonjog, haszonélvezeti jog címén vagy a bérlet fogalmi körén kívül eső más jogcímen (pl. szolgalmi jog alapján, a szövetkezeti házban levő lakás használója üzletrésze alapján) jogosult használni;

mellékhelyiség az előszoba, a ball (előtér) a konyha, a fürdőszóba, az éléskamra, az ablaknélküli helyiség, a folyosó és az árnyékszék:

nyári lakás (idénylakás) az a lakás, amelyet az azzal rendelkezni jogosult rendszerint kizárólag nyaralás vagy üdülés céljára használ;

személy alatt, hacsak a rendelkezés külön megjelölést nem tartalmaz, mind a természetes, mind a jogi személyt érteni kell;

szolgálati lakás a szolgálati jogviszony alapján a munkaadó áltat az alkalmazottja részére szolgálati érdekből használatra átengedett lakás, tekintet nélkül arra. hogy az alkalmazott a lakás használata fejében kötetese bért fizetni, valamint arra, hogy a munkaadó az alkalmazott illetményét a lakás használata fejében a lakáspénz címén járó összeggel csökkenti-e, illetőleg a lakás használatáért járó ellenértéket az illetmény megállapításánál figyelembe veszi-e;

szükséglakás az a lakás, amelyet az állam, a törvényhatóság, a megyei város vagy a község kizárólag hajléktalanok elhelyezésére létesít (építtet, bérel stb.) és kifejezetten ilyennek minősít vagy a jelen rendelet hatálybalépése előtt kifejezetten ilyennek minősített, tekintet nélkül arra, hogy a lakást bérbeadás útján vagy más címen juttatta-e a lakónak vagy, hogy a lakás használatáért pénzt vagy más ellenértéket (bért) kikötött-e vagy sem:

társbérlet a műszakilag el nem különített lakásrész igénybevétele következtében megosztva használandó lakásnak az egyes bérlő (társbérlő) használatában levő részére nézve keletkezett önálló bérlet;

üzlethelyiség az a helyiség (gyár, műhely, áruház, bolt, raktár, iroda, gépkocsiszín, fülke stb.), amely ipar vagy kereskedés folytatásának céljára szolgál, illetőleg erre a célra használnak, továbbá az a helyiség, amelyet nem iparjogosítványhoz kötött, hanem olyan keresőtevékenység (foglalkozás) folytatására használnak, amelynek folytatásához (űzéséhez) hatósági engedély szükséges; ha az említett helyiség üresen áll, abban az esetben kell üzlethelyiségnek tekinteni; ha azt utoljára valamelyik előbb említett célra bélelték, illetőleg használták; nem minősül üzlethelyiségnek:

a) az a helyiség, amelyet részben lakásul, részben kereső tevékenység folytatására használnak s a lakásra vonatkozó fenti fogalommeghatározás 3. vagy 4. pontja szerint lakásnak minősül;

b) a lakással együtt bérelt helyiség, ha mind a lakás céljára, mind az egyéb célra szolgáló helyiség ugyanannak a bérleménynek a része;

c) a fogadó (szálló, penzió) ipar keretében szállás céljára szolgáló helyiség.

2. §

Az írásbeli közlések módja és hatálya

(1) Amennyiben a jelen rendelet értelmében írásbeli közlés (felmondás, hozzájárulás, felhívás, figyelmeztetés, értesítés stb.) szükséges, azt akkor kell hatályosnak tekinteni, ha a közleményt magának a félnek vagy meghatalmazottjának a következő módozatok valamelyike mellett kézbesítik:

a) a közlemény személyes átadásával vagy

b) a közlemény átadásával megbízott személy útján vagy -

c) postán ajánlott levél vagy vevénnyel feladott távirat útján.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint történő köztes akkor is hatályos, ha az akinek részére a közlemény szól, a közlemény átvételét megtagadta vagy a kézbesítést szándékosan megakadályozta.

(3) a helybeli lakos címére postán ajánlott levét vagy vevényes távirat útján történő közlés esetében - amennyiben a jelen rendelet másként nem rendelkezik - az ajánlott levelet legkésőbb a feladást követő 48 órának elteltével, a táviratot pedig legkésőbb a feladást követő 12 órának elteltével kézbesítettnek kell tekinteni.

(4) A nem helybeli lakos címére postán ajánlott levél vagy vevényes távirat útján történő közlés esetéhen - amennyiben a jelen rendelet másként nem rendelkezik - az ajánlott levelet, illetőleg a táviratot azon a "napon kell kézbesítettnek tekinteni, amelyen az rendes körülmények közölt a címzetthez érkezhetik.

(5) A postán ajánlott levél vagy vevényes távirat útján történő közlés hatályát nem érinti az, hogy a címzett a közlemény átvételét megtagadta vagy a közleményt közlő fél hibáján kívül eső más okból nem lehet a címzett részére kézbesíteni.

(6) A bérbeadó vagy meghatalmazottja részére postán ajánlott levél vagy vevényes távirat útján történő közlés hatályos, ha azt a közlő fél a bérbeadó, illetőleg meghatalmazottja és a bérlők nevét feltüntető, a lakásbérleti szabályrendelet idevonatkozó rendelkezése értelmében a házban állandóan közzéteendő jegyzékben (táblán) feltüntetett lakáscímére adja fel.

(7) Ha a közleményt a bérbeadó vagy meghatalmazottja részére azért nem lehet kézbesíteni, mert a bérbeadó, illetőleg meghatalmazottja külföldön lakik vagy a közlő fél lakóhelyüket (lakáscímüket) nem ismeri, a közlést hatályosnak kell tekinteni, ha a közlő fél a közleményt a bérbeadó nevére és a lakást magábanfoglaló épületre címezve postán ajánlott levélben vagy vevényes távirat álján adja fel.

(8) Ha a közleményt a bérlő részére nem lehet kézbesíteni, a közlést hatályosnak kell tekinteni, ha azt a közlő fél a bérlő nevére és lakása címére postán ajánlott levélben vagy vevényes távirat útján adja fel.

(9) Közös háztartásban élő házastársak és a bérbeadó irányában egyetemlegesen kötelezett bérlőtársak közös lakásának bérletére vonatkozó írásbeli közlés hatályos akkor is, ha azt a házastársak, illetőleg a bérlőtársak bármelyikének kézbesítik.

II. FEJEZET

A bérbeadó felmondási joga

3. §

A rendes felmondást korlátozó rendelkezések

(1) A bérbeadó a lakás határozatlan időtartamra szóló bérletét rendes felmondással - a (2) bekezdésben megjelölt esetek kivételével - nem szüntetheti meg.

(2) A bérbeadó a lakás határozatlan időtartamra szóló bérletét rendes felmondással megszüntetheti:

1. Ha a lakásra magának a bérbeadónak vagy leszármazójának indokolt lakásszükséglete kielégítése céljából van szüksége és a felmondást méltánylást érdemlő körülmények indokolják;

2. ha a lakás kiürítése amiatt szükséges, inert a bérbeadó a lakást magábanfoglaló épület vagy épületrész helyébe kizárólag vagy nagyrészben bérbeadás céljára szolgáló új épületet vagy épületrészt emel és az építkezés folytán az önálló lakások száma emelkedik, továbbá ha a bérbeadó az épületre emeletsort vagy más épületrészt épít avagy az épületen vagy a helyiségen olyan átalakítást végeztet, amelynek műszaki vagy gazdaságos keresztülviteléhez a lakás kiürítése szükséges:

3. ha a lakásra házfelügyelő, segédházfelügyelő, telepőr, vagy portás - szolgálati lakáshoz juttatása céljából amiatt van szükség, mert az ugyanazon házban (telepen, gyárban) erre a célra korábban használt lakás használhatatlanná vált; a házfelügyelői szolgálati lakás tekintetében akkor is ha a házban a jelen rendelet hatálybalépésekor házfelügyelő van alkalmazva, de a házban külön házfelügyelői szolgálati lakás nincs vagy van ugyan, de a tiszti orvos megállapítása szerint lakás céljára alkalmatlan és a háztulajdonos a 100. § értelmében házfelügyelő alkalmazására kötelezve van;

4. ha a bérbeadó a kincstár - ideértve a Magvar Államvasutakat is a törvényhatóság, a megyei város, a község, köztestület, közintézet vagy a valamelyikük kezelése alatt álló alap vagy alapítvány, a Magyar Nemzeti Bank vagy közüzem, közintézmény, továbbá állami tulajdonba vett vállalat vagy a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége (Szakszervezeti Tanácsi, illetőleg a kötelékébe tartózó szakszervezet és a lakást hivatal vagy alkalmazottjának szolgálati lakásban való elhelyezésére kívánja használni;

5. ha a lakás átmeneti kislakás;

6. ha a lakás az 1908. XXIX. törvénycikk alapján épített kispesti (Wekerle) állami munkástelepen van és a bérlőnek a lakásra való igényjogosultsága nincs vagy megszűnt;

7. ha a lakás mező- vagy gyümölcsgazdasági vagy kertészeti vagy egyéb gazdasági célra szolgáló területen levő épületben van és arra magának az ingatlan tulajdonosának vagy haszonélvezőjének vagy haszonbérlőjének a gazdálkodás folytatása vagy a gazdaságban állandó jelleggel alkalmazottjának lakáshoz juttatása céljából van szüksége, mégpedig abban az esetben is, ha a bérbeadónak vagy alkalmazottjának ugyanabban a városban vagy községben avagy másutt az indokolt lakásszükségletének megfelelő lakása van.

(3) A (2) bekezdésen alapuló felmondás közlésében tüzetesen meg kell jelölni a felmondás alapjául szolgáló okot. Ezt a közlési utólag pótolni nem lehet.

(4) A magyar kormány megbízásából külföldön szolgálatot teljesítő közszolgálati alkalmazott lakásának bérletét külföldi szolgálatának tartama alatt a bérbeadó a (2) bekezdésben megjelölt okból rendes felmondással megszüntetni nem jogosult.

(5) A lakásbérleti szabályrendeletnek a rendes felmondást korlátozó rendelkezéseit a (2) bekezdésen alapuló rendes felmondásra is alkalmazni kell.

(6) A (2) bekezdésen alapuló felmondást írásban kell közölni.

4. §

A bérbeadó vagy leszármazója indokolt lakásszükségletének kielégítése céljából megengedett rendet fel mondás korlátozása

(1) A bérbeadó a 3. § (2) bekezdésének 1. pontja alapján nem mondhatja fel a lakás bérletét:

1. ha a bérbeadót a bérbeadás joga az 1924. XII. törvénycikk hatálya alá eső társasháztulajdonként épült házban levő lakásra nézve tulajdonostársi illetősége alapján illeti meg és a társasháztulajdon az 1942. évi január hó 29. napjától az 1946. évi augusztus hó 1. napjáig eltelt idő alatt jött létre;

2. ha a bérbeadót a bérbeadás joga részvénye vagy szövetkezeti üzletrésze alapján olyan, úgynevezett öröklakásos házban levő lakásra nézve illeti meg. amely ház az 1942. évi január hó 29. napjától az 1946. évi augusztus hó 1. napjáig eltelt idő alatt jutott a részvénytársaság, illetőleg a szövetkezet tulajdonába:

3. ha a bérbeadó mint társasháztulajdonban részes tulajdonostárs a lakás bérbeadására jogosító tulajdonostársi illetőségét vagy az úgynevezett öröklakásos házban levő lakás bérbeadására jogosító részvényét, illetőleg szövetkezeti üzletrészét az 1943. évi január hó 16. napjától az 1946. évi augusztus hó 1. napjáig eltelt idő alatt szerezte;

4. ha a ház több, személy osztatlan közös tulajdona, kivéve ha a háznak házastársak vagy szülő és leszármazója, avagy testvérek a kizárólag tulajdonosai.

(2) Az (1) bekezdés 1. pontjában foglalt korlátozás nem vonatkozik a társasháztulajdonná átalakul házban levő lakásra, ha a lakást magábanfoglaló háztárstulajdonosa már a társasháztulajdon létrejövetele előtt is a háznak egészen vagy részben tulajdonosa volt.

(3) A bérbeadó azon a címen, hogy a lakásra magának van szüksége, csak egy ízben mondhat fel. Csupán egy ízben mondhat fel minden egyes leszármazójának elhelyezése céljából is. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak olyan felmondásra, amelyet a bíróság érvénytelennek nyilvánított.

(4) A bérbeadó a 3. § (2) bekezdésének 1. pontja alapján a lakás bérletét nem mondhatja fel, ha ő, illetőleg leszármazója igénybevehető lakás bérlőjéül a 42. § értelmében nem jelölhető ki.

5. §

Új építkezés, ráépítés vagy átalakítás esetében megengedett rendes felmondás korlátozása, Szabad bérbeadási jog

(1) A bérbeadó a 3. § (2) bekezdésének 2. pontja alapján a lakás bérletét csak akkor mondhatja fel, ha az építkezés végrehajtására jogosító építési engedélyt kapott. Az építésügyi hatóság idevonatkozó határozatát (határozatait) a felmondással együtt a bérlővel közölni kell.

(2) A bérbeadó az új építkezéssel vagy az átalakítással létesült, illetőleg a jelen rendelet hatálybalépése után ráépítéssel keletkezett új lakásokat mind a bérlő kiválasztása, mind a bér megállapítása és a bérleti jogviszony körébe tartozó egyéb kérdéseknek szerződéssel való szabályozása tekintetében a lakásbérleti szabályrendelet korlátai közt szabadon bérbeadhatja.

(3) A háború által előidézett helyzet következtében megsérült lakás helyreállítása esetében a bérbeadó felmondási és szabad bérbeadási jogára nézve a lakóházak helyreállítására vonatkozó különleges jogszabályok irányadók.

6. §

Szolgálati lakáshoz juttatás céljából megengedett rendes felmondás korlátozása

(1) A bérbeadó a 3. § (2) bekezdésének 3. pontja alapján azon a címen, hogy a szolgálati lakás használhatatlanná vált, a lakás bérletét csak akkor mondhatja fel, ha ezt a körülményt a ház fekvése szerint illetékes elsőfokú építésügyi hatóság (járási főjegyző, polgármester, Budapesten a kerületi elöljáró) megállapította.

(2) A másodfokú építésügyi hatóságnak az (1) bekezdés alapján hozott határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A bérbeadó köteles az építésügyi hatóság által az előző bekezdések rendelkezései értelmében hozott jogerős határozatot a felmondással együtt a bérlővel közölni. Ezt a közlést utólag pótolni nem lehet.

7. §

Közületek, köztestületek, közintézetek és állami tulajdonba vett vállalatok, szakszervezetek, demokratikus politikai pártok és egyesületek által bérelt lakások és más helyiségek bérletének rendes felmondására vonatkozó korlátozás

A bérbeadó lakás vagy más helyiség bérletét a 3. §-ban meghatározott esetekben rendes felmondással nem szüntetheti meg, ha a bérlő:

a) a kincstár - ideértve a Magyar Államvasutakat -, a törvényhatóság, a megyei város, község vagy más köztestület vagy közintézet, avagy a kezelésük alatt álló alapítvány, közüzem, avagy közintézmény, állami tulajdonba vett vállalat;

b) a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége (Szakszervezeti Tanács) vagy a kötelékébe tartozó szakszervezet, demokratikus politikai párt vagy a belügyminiszter által láttamozott alap szabályok alapján működő egyesület.

8. §

Katonai és a rendőrség kötelékében szolgálatot teljesítő személy, a hadifogoly és az általuk eltartott személyek által bérelt lakás bérletének rendes felmondásáru vonatkozó korlátozások

(1) Katonai és a rendőrség kötelékéhen szolgálatot teljesítő személy, a hadifogoly, illetőleg a velük közös háztartásban élő hozzátartozó, mint bérlőtárs által bérelt lakás bérletét a katonai (rendőri) szolgálat, illetőleg a hadifogság tartama alatt és ezt követően a szolgálat megszűnésétől, illetőleg a hadifogoly visszatérésének napjától számított hat hónap alatt (19. § (2) bek.) a 3. § alapján felmondással megszüntetni nem lehet. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a lakás lakója nem bérlőtársa ugyan az említett személynek, de vele közös háztartásban élt és eltartásáról az együttélés megszakadása előtt ő gondoskodott.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem terjed ki a visszatért hadifogolyra, ha öt a népbíróság jogerős ítélettel bűnösnek mondotta ki vagy az igazolási el járás során jogerősen állásvesztéssel sújtották.

9. §

Jogi személy felmondására vonatkozó korlátozás

(1) Ha a bérbeadó jogi személy, a 3. § (2) bekezdésének 1. pontja alapján a lakás bérletét csak abban az esetben mondhatja fel, ha a lakást nem lakás céljára kívánja használni és az ilyen célból való használatra a lakásügyi hatóságtól a felmondás gyakorlása előtt engedélyt kapott.

(2) Ha a bérbeadó a lakás bérletét ipari vagy kereskedelmi célra kívánja felmondani, a lakásügyi hatóság az (1) bekezdésben említett engedélyt csak akkor adhatja meg, ha a bérbeadó az illetékes kereskedelmi és iparkamara bizonyítványával igazolja, hogy a lakásra ipari vagy kereskedelmi tevékenységének folytatása céljából nélkülözhetetlenül szüksége van.

(3) A jelen §-on alapuló felmondás esetében a bérbeadó köteles a bérlővel a felmondással egyidejűen a lakásügyi hatóságnak az (1) bekezdésben említett engedélyére vonatkozó határozatát közölni.

10. §

Lakásfelajánlási kötelezettség rendes felmondás esetében

(1) A 3. § (2) bekezdésének 1 - 7. pontján alapuló felmondás csak akkor érvényes, ha a bérbeadó a felmondás közlésével egyidejűleg a bérlő részére megfelelő más lakást ajánl fel és egyúttal közli vele a felajánlott lakás bérbeadójának írásbafoglalt arra vonatkozó kötelező nyilatkozatát, amely szerint ez a felajánlott lakást a nyilatkozatban meghatározott bérért és az esetleges egyéb feltételek mellett hajlandó a bérlőnek bérbeadni, valamint a felajánlott lakás fekvése szerint illetékes lakásügyi hatóságnak arra vonatkozó határozatát, hogy a lakást más bérlő részére igénybe venni nem kívánja.

(2) Ha a bérlő a felmondást közlő bérbeadót a felajánlott lakás elfogadásáról a felmondás közlésétől számított három nap alatt írásban nem értesíti, ezt a felmondás érvényessége megtagadásának, illetőleg a felajánlott lakás el nem fogadásának kell tekinteni.

(3) A bíróság annak megítélésében, hogy a bérbeadó által felajánlott lakás megfelelő e, figyelembe veszi a bérlő összes körülményeit, különösen, mind a bérlő által bérelt, mind a felajánlott lakás fekvését, továbbá a lakások helyiségeinek számát, nagyságát, felszereléseit és állapotát, a lakásoknak a bérlő munkahelyétől való távolságát és a közlekedési viszonyokat, úgyszintén azt, hogy a bérlő által bérelt és a felajánlott lakás bérlete az egész lakás használatára kiterjedő bérlet vagy társbérlet-e, valamint azt is, hogy a felajánlott lakás bére a bérlő által bérelt lakáséit fizetendő bérnek s a bérlő kereseti és vagyoni viszonyainak figyelembevételével nem túl magas-e.

(4) A bérbeadó a lakás bérletének a 3. § (2) bekezdésén alapuló felmondása esetében a költözködés költségeit megtéríteni köteles.

(5) A lakásügyi hatóság az (1) bekezdés alapján hozott határozatát a felajánlott lakásba való beköltözés ellenőrzése céljából nyilvántartásba veszi. A felajánlott lakás, ha a bérlő abba a felmondás hatályossá válását követő naptól számított tizenöt nap alatt nem költözik be, igénybevehetővé válik. A lakásügyi hatóság a bérlő indokolt kérelmére a beköltözésre halasztást adhat; ez a halasztás nyolc napnál rövidebb és harminc napnál hosszabb időre nem szólhat. Halasztás cselében a lakás a halasztás idejével meghosszabbított határidő elteltével válik igénybevehetővé.

11. §

A bérbeadót megillető rendkívüli és rögtöni hatályú felmondási jog

A jelen fejezel rendelkezései nem érintik a fennálló jogszabályok értelmében a bérbeadót megillető rendkívüli vagy rögtöni (azonnali) hatályú felmondási jog gyakorlását.

12. §

Szállás, Albérlet

A 3-11. §-ok rendelkezései nem vonatkoznak: 1. a fogadó (szálló-, penzió-) ipar keretében az ipar gyakorlására jogosult által nem bérleti szerződés alapján, hanem szállás céljára szolgáló helyiségek használatára; a nevelőintézetben vagy más olyan épületben, illetőleg helyiségben (pl. kórházban, szanatóriumban, szerzetes rendházban, jótékonycélú otthonban) levő lakás használatára, amelyet a lakó nem bérleti szerződés alapján vesz igénybe; 3. a lakások albérletére.

III. FEJEZET

A bérleti jogviszony körébe tartozó vegyes kérdések szabályozása

13. §

Megengedett béremelés

(1) Ha a bérbeadó lakás vagy más helyiséget átalakíttat, avagy fűtőberendezéssel, vízvezetékkel világítás vagy gáz bevezetésével vagy egyéb felszereléssel lát el és ez a helyiség hasznavehetőségét emeli, a lakások és más helyiségek bérének szabályozásáról szóló 8000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 161. szám) és az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok értelmében fizetendő bért a helyiség hasznavehetőségének emelkedésével arányban álló mértékben emelheti, feltéve, hogy a bérlő a béremeléshez hozzájárul.

(2) Bérlőváltozás esetében a korábbi bérlővel szemben fennállott bérleti jogviszony hatálya alatt történt átalakításra vagy felszeretésre alapítható béremeléshez az új bérlő hozzájárulására nincs szükség, kivéve ha az új bérlő az előbbi bérlő halála esetében mint belépésre jogosult hozzátartozó lépett be a bérleti jogviszonyba (15. §).

(3) A jelen §-on alapuló béremelés tekintetében a 8000/1946. ME rendelet 18. §-ának rendelkezéséit nem lehel alkalmazni.

(4) A felek közt a jelen §-on alapuló béremelésből kifolyólag fizetendő bér összegére nézve felmerüli vita tekintetében a 8000/1946. ME rendelet 22. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5) A háború által előidézett helyzet következtében megsérült lakás helyreállításával kapcsolatos átalakítás vagy felszereléssel ellátás esetében a bérbe adó jogaira nézve a jelen § rendelkezései helyett a lakóházak helyreállításáról szóló különleges jogszabályok irányadók.

14. §

Határozott időtartamú bérletnek határozatlan időtartamú bérletté való átalakulása

(1) Lakásra vonatkozóan az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt határozott időtartamra kötött bérlet, ha a bérleti idő a jelen rendelet hatálybalépése után jár le, határozatlan időtartamú bérletté alakul át, feltéve, hogy a bérlő a bérbeadót a szerződés hatályának további fenntartására vonatkozó szándékáról írásban értesíti. Ezt az értesítést a bérleti idő lejárja, előtt legalább három hónappal, ha pedig a szerződés a jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított három hónap eltelte előtt jár le, a rendelet hatálybalépésének napjától számított tizenöt nap alatt kell közölni.

(2.) A bérbeadó köteles a halálozott időtartamra kötött bérleti szerződés lejárta előtt négy hónappal, ha pedig a bérleti idő a jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított négy hónap eltelte előtt jár le, a jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított nyolc nap alatt a bérlőt az (1) bekezdésbe megállapított jogára írásban figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztása esetén a határozott időtartamú bérlet határozatlan időtartamú bérletté alakul át, akkor is, ha a bérlő a bérbeadót az (1) bekezdésnek megfelelően nem értesítette, kivéve ha a bérlő az (1) bekezdésben meghatározott idő alatt a bérbeadót írásban arról értesíti, hogy a szerződés hatályát fenntartani nem kívánja.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az estre, amelyben a bérbeadó a szerződésben meghatározott időtartam eltelte után a 3. § (2) bekezdésében meghatározott valamely okból a bérletet rendes felmondással megszünteti.

15. §

A bérleti jogviszony megszűnése a bérlő halála esetében

(1) A lakás bérlete - tekintet nélkül arra, hogy határozott vagy határozatlan időtartamú-e, a bérlő halálával megszűnik, mégpedig:

a) az éves bérlet annak a bérévnegyednek végével, amelyben a bérlő meghalt, ha azonban a bérlő a bérévnegyed utolsó hónapjában halt meg. csak a rákövetkező bérévnegyed végével;

b) a havi bérlet a halál napját magábanfoglaló hónapot követő hónap végével.

(2) Nem szűnik meg a lakás bérlete a bérlő halálával;

a) ha a lakásnak két vagy több bérlője van s őket a bérleti jogviszonyból folyó jogok és kötelezettségek egyetemlegesen illetik meg, illetőleg terhelik;

b) ha a bérleti jogviszonyt a meghalt bérlőnek belépésre jogosult hozzátartozója [(3), (4) és (5) bek.] folytatni kívánja.

(3) A bérleti jogviszonyba a bérlő halála esetében belépésre jogosult hozzátartozók a következők: a bérlő házastársa, lemenő vagy felmenő ágbeli rokona, testvére, örökbefogadott, nevelt vagy mostoha gyermeke, feltéve, hogy a belépésre jogosult hozzátartozó a meghalt bérlővel akár a halál időpontjában bérelt lakásban, akár más lakásban a halált közvetlenül megelőzően legalább három hónapon át együtt lakott.

(4) Ha a meghalt bérlőnek több belépésre jogosult hozzátartozója maradt, a belépési jog gyakorlása tekintetében elsőbbség illeti meg: a házastársat a többivel szemben, a lemenő ágbeli rokont, valamint az örökbefogadott, a nevelt és mostoha gyermeket a felmenő ágbeli rokonnal szemben, a felmenő ágbeli rokont a testvérrel szemben.

(5) A meghalt bérlő házastársát a belépési jog megilleti anélkül, hogy e jog gyakorlását a bérbeadóval közölnie kellene. Belépésre jogosult más hozzátartozót a belépési jog csak akkor illeti meg, ha jogának gyakorlását a bérlő halálának napjától számított tizenöt nap alatt a bérbeadóval írásban közli.

(6) Ha a bérlő belépésre jogosult házastárs hátrahagyása nélkül hall meg vagy a házastárs belépési jogát gyakorolni nem kívánja és azt más jogosultak közül többen gyakorolják, ezeket bérlőtársaknak kell tekinteni.

(7) Az (1) bekezdésnek és a (2) bekezdésnek b) pontjának rendelkezésével ellenkező megállapodás semmis.

(8) A bérbeadó a jelen §-on alapuló belépési jog gyakorlása esetében köteles az új bérlőt a belépéstől számított nyolc nap alatt a lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnak írásban bejelenteni: a beadvány illeték- és díjmentes.

16. §

Albérletbeadás a bérbeadó hozzájárulásának hiányában

(1) A bérlő lakásának egy részét a bérleti szerződés tilalma ellenére is albérletbe adhatja.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését nem lehet alkalmazni a kincstár - ideértve a Magyar Államvasutakat -, a törvényhatóság, a megyei város, a község, továbbá a társadalombiztosító intézetek és a közjóléti szövetkezetek által szociális lakásépítési tevékenységük keretében bérbeadott egyszobás és kétszobás lakásokra, az átmeneti kislakásokra, valamint az állami, törvényhatósági (városi) vagy községi közüzem telepén épült házban bérbeadott lakásokra.

17. §

Lakáscsere

(1) A bérlők bérelt lakásukat (lakásrészükét) kölcsönös megegyezés alapján a bérbeadók hozzájárulása nélkül is - a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével - elcserélhetik.

(2) Lakáscserének nincs helye:

a) ha a lakás teljes vagy részleges igénybevétele iránt hatósági eljárás van folyamaiban;

b) ha a lakás bérlője hadifogoly vagy elhurcolt (deportált) távollevő;

c) ha a felek valamelyikének eljárása a bíróságnak bűnösséget kimondó jogerős ítélete szerint a bérleti joggal való üzérkedésnek minősül;

d) ha a megosztva használandó lakásnak cserére jogosult bérlője, illetőleg bérlői (társbérlői) helyébe a csere következtében olyan bérlő lépne, akinek személyi viszonyaira tekintettel alaposan következtetni lehet arra, hogy a lakásban maradt bérlő (társbérlő) a csere következtében lényegesen hátrányosabb helyzetbe kerül;

e) ha a csere következtében a bérbeadó lényegesen hátrányosabb helyzetbe kerülne;

f) ha a lakás szolgálati lakás.

(3) Csak a bérbeadó hozzájárulásával lehet elcserélni azt a lakást:

a) amely az állam, a törvényhatóság, a megyei város vagy a község, továbbá közjóléti szövetkezet szociális kislakásépítési tevékenysége keretében épült házban van;

b) amely közüzem telepén vagy gyártelepen van,

(4) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása körében a bérbeadóra nézve nem lehet hátrányosabb helyzetnek tekinteni azt, hogy az új bérlőnek egyenesági felmenő rokona vagy gyermeke van, illetőleg több rokona vagy gyermeke van, mint a korábbi bérlőnek. Ebből a szempontból gyermek alatt az örökbefogadott, nevelt és mostoha gyermeket is érteni kell.

(5) Megosztva használandó lakás bérlői (társbérlői) közül csak az a bérlő (társbérlő) jogosult lakásrészét elcserélni, aki az igénybevétel előtt az egész lakásnak egyedüli bérlője volt, illetőleg azok a házastársak jogosullak erre, akik az igénybevétel előtt bérlőtársak voltak. Ez a rendelkezés nem áll arra az cselre, ha a cseréhez valamennyi bérlő (társbérlő) írásban hozzájárul.

(6) Csere esetében az elcserélt lakásra nézve fennálló bérleti jogviszonyban a csereszerződést jóváhagyó határozat (18. §) jogerőre emelkedésének napjától kezdődően az előbbi bérlő helyébe az új bérlő lép.

18. §

Lakáscsere esetében követendő eljárás

(1) A lakáscsere tárgyában kötött szerződés jogérvényes létrejöveteléhez a lakásügyi hatóság jóváhagyása szükséges.

(2) A lakáscsere (lakásrészcsere) tárgyában kötött szerződésről a bérlők a bérbeadókat - lakásrész cseréje esetében az érdekelt bérlőket is - legalább nyolc nappal a szerződésnek hatósági jóváhagyás végett való bemutatása előtt a szerződés lényeges adatainak közlése mellett írásban értesíteni kötelesek. Bármelyik bérbeadó - lakásrész cseréje esetében bármelyik érdekelt bérlő is - az értesítés hozzáérkezésétől számított nyolc nap alatt bírói úton kérheti annak megállapítását, hogy a csere következtében lényegesen hátrányosabb helyzetbe kerülne. A bérbeadó, illetőleg a bérlő köteles a per megindítását legkésőbben a most említett határidő elteltét követő harmadik napon a szerződés jóváhagyására illetékes lakásügyi hatóságnak bejelenteni: a bejelentés elmulasztása esetében a bérbeadót (bérlőt) úgy kell tekinteni, hogy a szerződéshez hozzájárult.

(3) A lakásügyi hatóság a csere tárgyában kötött Szerződést csak akkor hagyhatja jóvá, ha a bérlők hiteltérdemlően igazolják, hogy a bérbeadók - lakásrész cseréje esetében az érdekelt társbérlő, illetőleg társbérlők is - a szerződéshez írásban hozzájárultak avagy a (2) bekezdésben megszabott határidő alatt egyik érdekelt bérbeadó (társbérlő) sem jelentette be azt, hogy a pert megindította.

(4) A lakásügyi hatóság a (2) bekezdésben említett és kellő időben hozzáérkezett bejelentés alapján köteles a jóváhagyás kérdésében való határozathozatalt a per jogerős befejezéséig felfüggeszteni.

(5) A csereszerződés jóváhagyására az a lakásügyi hatóság illetékes, amelynek joghatósága alá az elcserélt lakások tartoznak. Ha az elcserélni kívánt lakások különböző városokban vagy községekben, illetőleg Budapest székesfővárosnak különböző közigazgatási kerületeiben vannak, a csereszerződés jog-érvényes létrejöveteléhez mind a két lakás fekvésének helye szerint illetékes lakásügyi hatóság külön-külön jóváhagyása szükséges.

(6) A lakásügyi hatóságnak a jelen § alapján hozott határozata ellen csak a kérelem elutasítása esetében van helye jogorvoslatnak (1929. XXX. tc. 46-56. §) irányadók.

19. §

A hadifogoly bérletére vonatkozó rendelkezések

(1) A bérbeadó azon a címen, hogy a bérlő a bért a bér fizetésére megállapított idő alatt nem fizette meg, a hadifogoly által vagy az általa és a vele közös háztartásban élő hozzátartozója mint bérlőtárs áltál együtt bérelt lakás vagy más helyiség bérletét - tekintet nélkül arra, hogy a bérlet határozott vagy határozatlan ülőre szól-e - rögtöni hatályú felmondással egyáltalában nem, rendkívüli felmondással pedig csak a (2) bekezdésben meghatározott esetben szüntetheti meg.

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett bérletet a hadifogoly hadifogságának tartama és Magyarország területére történt visszatérésétől számított hat hónap alatt az (1) bekezdésben megjelölt okból rendkívüli felmondással csak abban az esetben szüntetheti meg, ha a hadifogoly vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója szolgálati jogviszonyából vagy a hozzátartozó keresetéből vagy jövedelméből kifolyólag a hadifogoly hadifogságának tartama, illetőleg a hadifogoly visszatérésétől számított hat hónap alatt rendszeres járandóságban vagy hadisegélyben (6800/1942. ME sz. r., - Rendeletek Tára 2775. lap) avagy ideiglenes hadigondozási járadékban (6700/1942. ME sz. r., - Budapesti Közlöny 263. szám) részesül és a hozzátartozó a hadisegélynek vagy az ideiglenes hadigondozási járadéknak, illetőleg járandóságainak legalább egyötöd részét nem fordítja a bértartozás teljesítésére. Az említett határidő megállapítása tekintetében nem lehet számításba venni azt az időt, amely alatt a hadifogságból betegen visszatért hadifogoly kórházban vagy más közegészségügyi intézetben gyógykezelés alatt állott.

(3) Ha a hozzátartozó el is mulasztja a teljesítést, a bérbeadó nem élhet a rendkívüli felmondás jogával, amennyiben módjában áll, hogy a lakáspénzt Vagy erre a célra a bérlőnek, illetőleg a hozzátartozónak juttatott más járandóságot a bértartozás fejében lefoglalja vagy annak közvetlenül a kezéhez való kifizetését kérje.

(4) A jelen § rendelkezései nem érintik a bérbeadót a bérnemfizetés esetén kívül megillető rendkívüli vagy rögtöni hatályú felmondási jogot.

20. §

A hadifogoly bértartozására vonatkozó rendelkezések

(1) A 19. § rendelkezései nem mentesítik a hadifoglyot bértartozásának megfizetése alól.

(2) A hadifogoly a visszatérése előtt keletkezett bértartozását visszatérése után köteles megfizetni.

(3) A bíróság a hadifogolynak mind a visszatérése előtt, mind a visszatérése után a (4) bekezdésben megjelölt idő alatt keletkezeti bértartozása behajtása iránt indított perben minid a két fél viszonyainak méltányos figyelembevételével halasztást adhat és a bérbeadó beleegyezése nélkül is részletfizetést engedélyeznél.

(4) A bíróság abban az esetben, ha a hadifogoly kereseti viszonyainak figyelembevételével méltányosnak tartja, a halasztás és a részletfizetés kedvezményét együttesen is megadhatja akként, hogy a hadifogoly a visszatérése előtt és a visszatérésétől számított hat hónap [19. § (2) bek.] alatt keletkezett bértartozásának részletekben való törlesztését a bíróság által meghatározandó későbbi időben kezdje meg. Ezt az időt a bíróság mind a két fél viszonyainak méltányos figyelembevételével állapítja meg, a törlesztés megkezdésének idejét azonban a hadifogoly visszatérésétől számított hat hónapnál [19. § (2) bek.] hosszabb időre nem halaszthatja el.

21. §

A hadifoglyot megillető bérfizetési kedvezmények kiterjesztése a hadifogoly által eltartandó személyekre

A bíróság a hadifoglyot a 19. és a 20. § alapján megillető kedvezményeket a per során előterjesztett kérelemre kiterjesztheti azokra a személyekre, akiknek eltartására a hadifogoly a hadifogságba esését közvetlenül megelőző időben vagy hadifogsága alatt avagy a visszatérésétől számított hat hónap [19. § (2) bek] alatt a családi jog szabályai szerint kötelezve volt, feltéve, hogy a kedvezmények kiterjesztése az eset körülményei szerint a méltányosságnak megfelel.

22. §

A hadifogoly bértartozásával kapcsolatos adóügyi rendelkezések

(1) Ha a bíróság a hadifogoly vagy a 21. §-ban megjelölt személy bértartozásának törlesztésére a 20., illetőleg a 21. § alapján halasztást vagy részletfizetési kedvezményt adott, erről hivatalból értesíti az illetékes községi elöljáróságot (városi adóhivatalt, Budapesten a kerületi adószámviteli osztályt). A bérbeadó ellen a halasztás ideje alatt a bérhátraléknak megfelelő adóösszeg erejéig végrehajtási eljárást folyamatba tenni nem lehet és a bérbeadó a halasztás ideje alatt késedelmi kamatot fizetni nem köteles, részletfizetési kedvezmény engedélyezése esetében pedig csak a fizetendő részleteknek megfelelő adóösszeg erejéig lehet a végrehajtási eljárást folyamatba tenni.

(2) Ha a bérbeadó igazolja vagy legalább valószínűsíti, hogy a hadifogoly a visszatérése előtt vagy a visszatérésétől számított hat hónap alatt [19. § (2) bek.] keletkezett bérhátralékát nem képes megfizetni, illetőleg annak megfizetése anyagi helyzetének megrendülésére vezetne és erre tekintettel a bérlőnek hátralékos bértartozását közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban végérvényesen elengedte, az elengedett bértartozást behajthatatlan bérkövetelésnek kell tekinteni. Az elengedett bérösszeg után a házadót a bérbeadó kérelmére abban az esetben is törölni kell, ha a bérbeadó a bérkövetelésnek bírói úton való érvényesítését meg sem kísérelte és a bérlővel szemben azon a címen, hogy a bért a bér fizetésére megállapított határidő alatt nem fizette meg, rendkívüli vagy rögtöni hatályú felmondási jogával nem élt.

IV. FEJEZET

IGÉNYBEVÉTEL

A) Igénybevehető lakások (lakásrészek) és más helyiségek

23. §

Az igénybevétel célja

A jelen rendeleten alapuló igénybevételnek az alábbi célok valamelyikének érdekében van helye:

1. hajléktalan személy lakáshoz, juttatása,

2. megfelelő, illetőleg az indokolt lakásszükségletének mértékét kielégítő lakással nem bíró személy lakáshoz juttatása,

3. közhivatal és közintézmény elhelyezése.

4. demokratikus politikai párt részére a működéséhez szükséges helyiség juttatása és

5. a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége (Szakszervezeti Tanács) és a kötelékébe tartozó szakszervezet hivatali helyiségének elhelyezése céljából.

24. §

Az igénybevétel céljait biztosító rendelkezések

(1) A jelen rendelet alapján igénybevebető, illetőleg igénybeveendő lakást vagy egyéb helyiséget - amennyiben a jelen rendeletből más nem következik - a lakásügyi hatóságnak igénybevételt rendelő, illetőleg a bérlőt kijelölő jogerős határozata nélkül bérbe vagy használatba adni vagy venni nem szabad,

(2) A bérbeadó a jelen rendelet alapján igénybevehető, illetőleg igénybeveendő lakás bérletét a bérlő beleegyezésével sem alakíthatja át két vagy több bérletté (társbérletekké).

(3) A jelen rendelet alapján igénybevehető, illetőleg igénybeveendő lakás bérlője bérlőtársat a bérbeadó belegyezésével sem vehet maga mellé. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a bérlőtársra, aki a bérlő házastársa vagy egyenesági fel- vagy lemenő rokona vagy örökbefogadott, nevelt vagy mostoha gyermeke vagy testvére; a most említett személyek azonban csak a bérbeadó beleegyezésével válhatnak bérlőtársakká.

(4) A bérlő a jelen rendelet alapján igénybevebető, illetőleg igénybeveendő lakásának bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával sem ruházhatja át más személyre.

(5) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik arra az esetre, ha a lakásügyi halóság a bérbeadó kérelmére akként határoz, hogy a lakást igénybe venni nem kívánja. Ha a bérbeadó nem is kért mentesítést az igénybevétel alól, a lakásügyi hatóság mentesítő határozata nélkül is bérbe vagy használatba lehet adni, illetőleg venni azt a lakást, amelyet az elsőfokú lakásügyi hatóság a 105. §-ban említett bejelentés hozzáérkezésétől számítolt harminc nap alatt, illetőleg a közszolgálati alkalmazott lakását a 44. § (4) bekezdésében megállapított három hónapos határidő alatt vagy a 45. § (1) bekezdésében említett lakást a 45. § (5) bekezdésében említett három hónapos határidő elteltét követő harminc nap alatt igénybe nem vette.

(6) A (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglalt tiltó rendelkezések nem vonatkoznak azokra az esetekre, amelyekben a lakásügyi hatóság az érdekeltek kérelmére hozzájárult a bérletnek több bérletté (társbérletekké) való átalakításához, illetőleg ahhoz, hogy a bérlő bérlőtársat vegyen maga mellé avagy hozzájárult a bérleti jog átruházásához.

(7) Az előző bekezdések rendelkezéseivel ellenkező megállapodás semmis és az annak alapján teljesített szolgáltatás törvényes kamatával együtt bírói úton visszakövetelhető. Ez a követelés a szolgáltatás napjától számított bárom év alatt elévül.

(8) A háború által előidézett helyzet következtében megsérült lakás helyreállítása esetében a helyreállítót megillető jogokra nézve a jelen § rendelkezései helyett a lakóházak helyreállításáról szóló különleges jogszabályok irányadók.

25 §

Igénybevehető lakások

(1) A 23. §-ban meghatározott célból igénybevehetők a következő lakások, illetőleg lakásrészek:

1. a lakatlan vagy elhagyott lakás (31. §);

2. az a lakás, amelynek bérlete vagy egyéb jogcímen fennálló használata felmondás vagy a bérlő halála következtében vagy más okból megszűnt;

3. az a lakás, amelyet a bérbeadó a 3. § (2) bekezdésében meghatározott felmondási jogának gyakorlásával kapcsolatban a bérlőnek felajánlott, ha abba a bérlő a 10. § (5) bekezdésében meghatározott határidő alatt nem költözik be;

4. annak a lakása, akinek akár ugyanabban, akár más-más községben vagy városban két vagy több lakása van (32. §);

5. a rendszerint bérbeadás útján hasznosított olyan nyárilakás, amely állandó lakás céljára is alkalmas (33. §);

6. az a lakás vagy lakásrész, amelyet az 1945. évi január hó 1. napja után hatósági igénybevétel nélkül vettek használatba (34. §), - ide nem értve azt a lakást, amely a használatbavétel időpontjában fennállott jogszabályok értelmében (tulajdonjog, haszonélvezeti jog, lakásszolgalmi jog, csere stb. alapján használatba vett lakások) vagy a hatóság által elismert, avagy tűrt gyakorlatnak megfelelően, hatósági igénybevétel nélkül volt használatba vehető;

7. a két- vagy többszobás lakásnak az a része, amely bérlőjének indokolt lakásszükségletét (40. §) meghaladja;

8. a lakásnak olyan helyisége, amelyre vonatkozóan a bérleti jogviszony a 4800/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 88. szám) 4. §-a értelmében megszűnt (romszoba), feltéve, hogy azt a tulajdonos (házhaszonbérlő) nem állította helyre és az igénybevétellel kapcsolatban bérlőül kijelölendő személy annak a lakóházak helyreállításáról szóló jogszabályoknak megfelelően helyreállítására kötelezettséget vállal;

9. az albérletbe adott lakásnak vagy lakásrésznek az a része, amely az albérlő indokolt lakásszükségletének mértékét meghaladja, kivéve, ha az e címen igénybevehető lakásrész az albérletbeadó bérlő indokolt lakásszükségletének kielégítésére szükséges;

10 az ipar vagy kereskedés vagy más kereső tevékenység folytatására használt lakás, feltéve, hogy a bérlő tevékenységét (foglalkozását) gazdasági érdekeinek jelentős sérelme nélkül a lakás céljára használt lakásában folytathatja.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az 1946. XV. törvénycikkbe iktatott, a magyar-csehszlovák lakosságcseréről szóló egyezmény értelmében Csehszlovákiába áttelepült személy lakására, amelyet a 12110/1946. ME sz. rendelet (Magyar Közlöny 241. szám) 2. §-ának (2) bekezdése szerint kizárólag a Csehszlovákiából Magyarország területére áttelepült személy részére lehet igénybevenni abban az esetben, ha a lakásügyi hatóságot az idézett bekezdésben megszabott határidő alatt a lakás bérlőjéül való kijelölés végett megkeresik.

26. §

Igénybeveendő lakás

Igénybe kell venni azt a lakást, amelyet a jelen rendelet hatálybalépése után jogosulatlanul foglaltak el.

27. §

Az igénybevétel alól mentes lakások és lakásrészek

(1) Az igénybevétel alól mentes:

1. a házadó alól állandóan mentes lakás;

2. a szolgálati lakás;

3. a magyar kormány megbízásából külföldön szolgálatot teljesítő közszolgálati alkalmazottnak bérleti jogviszony alapján vagy más jogcímen használt lakása, külföldi szolgálatának tartama alatt;

4. az 1945. évi január hó 1. napja után épült házban levő lakás;

5. az a lakás, vagy lakásrész, amelyet a tulajdonos vagy a házhaszonbérlő helyreállítván, a lakóházak helyreállításáról szóló 11800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 234. szám) 14. §-ának (3) bekezdése, illetőleg 27. §-ának (1) bekezdése és a 460/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 17. szám) 3. §-a értelmében helyreállítás címén mentes az igénybevétel alól;

6. olyan lakásban levő szoba, amelyre a bérlő mint az őt megillető bérleti szükségletet meghaladó szobára a 460/1947. ME rendelet 5. §-a értelmében helyreállítás címén tarthat igényt;

7. az a lakás, amelynek bérlete vagy egyéb jogcímen alapuló használata a 3. § (2) bekezdésében [14. § (3) bekezdésében] meghatározott valamely okból szűnt meg;

8. az a lakás, amelyre nézve a bérbeadó bérbeadási joga azon a címen nyílt meg, hogy a lakásügyi hatóság a 24. § (5) bekezdésében említett határidő alatt a lakást nem vette igénybe;

9. az a lakás, amelyre nézve a bérlő a 104. §-ban szabályozott mentesítési bizonyítványt kapott, a bizonyítványban meghatározott mentesítési idő alatt;

10. a lakásnak az a része, amelyet a bérlő állandóan albérletbeadás útján hasznosít, feltéve, hogy az albérlő a lakásnak tényleges lakója és a lakásrész használatára az albérlő indokolt lakásszükségletének kielégítése okából van szükség;

11. a lakásnak olyan helyisége, amelyre vonatkozóan a bérleti jogviszony a 4800/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 88. szám) 4. §-a értelmében megszűnt (romszoba) s azt a tulajdonos vagy házhaszonbérlő helyreállította;

12. a gyógyhelyen vagy az üdülőhelyen levő az a lakás, amely a 8200/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 155. szám) helyreállítás címén mentes az igénybevétel alól;

13. demokratikus politikai párt, vagy a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége (Szakszervezeti Tanács), illetőleg az annak kötelékébe tartozó szakszervezet által használt helyiség.

(2) A népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve az 1908. XXIX. törvénycikk alapján épített kispesti (Wekerle) állami munkástelepen levő lakások bérbeadásával, illetőleg bérlőik kijelölésével állami vállalatot vagy állami tulajdonba vett vállalatot vagy közüzemet bízhat meg (72. § (2) bek. b) pontja). A népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve a megbízást bármikor visszavonhatja.

28. §

Igénybevehető üzlethelyiség

(1) A 23. §-ban meghatározott célból igénybe lehet venni lakás céljára alkalmas azt az üzlethelyiséget, amelynek bérlője a helyiség igénybevétele esetében ipari vagy kereskedelmi, vagy egyéb kereső tevékenységét, illetőleg hivatását vagy foglalkozását saját lakásában folytathatja anélkül, hogy ezzel számottevő mértékben hátrányosabb helyzetbe kerülne.

(2) Az (1) bekezdés alapján az üzlethelyiség igénybevételének nincs helye, ha a bérlőnek fontos anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy kereső tevékenységét azon a helyen (épületben, utcában, stb. városrészben) folytathassa, ahol üzlethelyisége van.

(3) Ha az üzlethelyiség lakás céljára épült és az 1941. évi július hó 31. napja után adták üzlethelyiségként bérbe vagy használatba, az (1) bekezdésre alapítható igénybevételét mellőzni nem lehet. Az igénybevételt azonban mellőzni kell, ha az üzlethelyiségnek nem lakás céljára használatát célzó bérbeadására az 5777/1941. ME rendelet 26. §-a alapján az elsőfokú közigazgatási balóság, Budapest székesfővárosban a polgármester engedélyt adott.

(4) A lakásügyi hatóság a jelen § (1) bekezdése alapján az üzlethelyiséget csak az illetékes szakminiszter (4000/1946. ME sz. r. - Magyar Közlöny 77. szám - 12. §) előzetes hozzájárulásával veheti igénybe.

29. §

Lakás közcélú igénybevétele a miniszterelnök rendelkezése alapján

(1) A jelen rendelet nem érinti az 5540/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 113. szám) hatályát, amely rendelet szerint a miniszterelnök állami hivatalnak, továbbá állami üzem, alap és állami kezelés alatt álló alapítvány hivatalának Budapest székesfővárosban való elhelyezése céljából - az említett rendeletben szabályozott eljárás útján - lakást vehet igénybe.

(2) Az (1) bekezdésben idézett rendelet azzal egészíttetik ki, hogy az igénybevételnek Magyarországon székelő külképviseleti hatóság részére, továbbá külföldi államnak Magyarországon bárhol működő intézménye vagy - szerve részére szükséges hivatalos helyiség megszerzése vagy alkalmazottaiknak lakáshoz juttatása céljából is helye van.

30. §

Igénybevehető egyesületi helyiség és helyiségrész

(1) A 23. §-ban meghatározott célból igénybe lehet venni egyesületnek olyan helyiségét, illetőleg helyiségének azt a részét, amelyre az egyesületnek az alapszabályaiban meghatározott céljainak megvalósítására szüksége nincs.

(2) Azt, hogy az igénybevételnek az (1) bekezdésben említett feltétele fennáll-e, a belügyminiszter állapítja meg.

31. §

Lakatlan és elhagyott lakás igénybevétele

(1) A 25. § (1) bekezdése 1. pontjának alkalmazása szempontjából lakatlannak kell tekinteni azt a lakást, amelyet a bérbeadó sem maga vagy olyan hozzátartozója, akinek eltartására a családi jog szabályai értelmében köteles, nem használ, sem bérbeadás útján vagy egyéb módon nem hasznosított, továbbá azt a lakást, amelyet bérlője nem állandóan, hanem csak időnkint használ és a bérlő lakásszükségletének kielégítése felöl jogos érdekének sérelme nélkül másképén lehel gondoskodni, valamint azt a lakást, amelynek bérlője a bíróság jogerős ítélete alapján félévnél hosszabb tartaméi szabadságvesztésbüntetését tölti, kivéve, ha a lakásban a szabadságvesztésbüntetés megkezdésekor vele együtt olyan hozzátartozója lakolt, akinek eltartására a családi jog szabályai szerint köteles.

(2) A 25. § (1) bekezdése 1. pontjának alkalmazása szempontjából elhagyott lakásnak kell tekinteni azt A lakást, amelyét bérlője a visszatérés szándéka nélkül hagyott el.

(3) Annak megállapítását, hogy a lakás lakatlan vagy elhagyott, nem zárja ki az hogy a bérlő az esedékes bért megfizeti vagy az igénybevétel meghiúsítását célzó olyan intézkedést tesz, amely arra irányul, hogy a lakás ne lássék lakatlannak, illetőleg elhagyottnak.

(4) A jelen § (2) bekezdésének rendelkezése szempontjából a visszatérés szándékának hiányát az erre utaló egyéb adat hiányában is meg lehet állapítani, ha a bérlő három hónapot meghaladó időn át külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik.

(5) A jelen § (2) bekezdésének rendelkezése szempontjából nem lehet elhagyottnak tekinteni:

a) a honvédségnél és az államrendőrségnél tényleges szolgálatot teljesítő személy lakását;

b) a hadifogoly lakását;

c) azt a lakást, amelynek igénybevétele alól a bérlő a 104. § alapján mentesítő bizonyítványt kapott;

d) a magyar kormány megbízásából külföldön szolgálatot teljesítő személy lakását külföldi szolgálatának tartama alatt.

32. §

Igénybevétel mellőzése, ha a bérlőnek két vagy több lakása van

(1) Két vagy több lakással való rendelkezés címén [25. § (1) bek. 4. pont] igénybevételnek nincs helye:

1. ha a bérlő valamelyik lakását olyan személy részére bérli vagy engedi át használatra, akinek a tartására a családi jog szabályai értelmében köteles

2. ha két lakással való rendelkezést a bérlőnek közérdekből vagy egyéb okból méltánylást érdemlő viszonyai teszik indokolttá (pl. ha a vidéken gazdálkodó országgyűlési képviselőnek a székesfővárosban és gazdálkodásának helyén is van lakása);

3. ha az egyik lakás olyan nyárilakás, amelyet a bérbeadása felöl rendelkezni jogosult rendszerint nem bérbeadás útján hasznosít;

4. ha a mező- vagy gyümölcsgazdasággal vagy kertészettel vagy egyéb gazdasággal foglalkozó személynek egyik lakása gazdaságában (tanyáján) van, erre gazdálkodásának folytatása végett nélkülözhetetlenül szüksége van és lakásainak egyike sem haladja meg indokolt lakásszükségletét.

(2) A 25. § (1) bekezdésének 4. pontján alapuló igénybevétel hatályát veszti, ha a bérlő az igénybevételt rendelő határozat kézbesítésétől számított nyolc nap alatt igazolja, hogy a másik (többi) lakásának a bérlete felmondás következtében vagy egyéb okból megszűnt, illetőleg a felmondási idő lejártával megszűnik.

(3) Amennyiben a gazdálkodó személynek a gazdaságában (tanyáján) levő lakása igény bevehető, az igénybevételt rendelő határozatban biztosítani kell, hogy a gazdálkodás folytatásához szükséges udvart és építményeket (istálló, magtár stb.) akadálytalanul használhassa.

33. §

Nyárilakás igénybevétele gyógyhelyen és üdülőhelyen

(1) Gyógyhelyen vagy üdülőhelyen - Budapest székesfőváros területének gyógyhellyé, illetőleg üdülőhellyé nyilvánított részeinek kivételével - levő s rendszerint bérbeadás útján hasznosított nyárilakást csak a népjóléti miniszter előzetes engedélyével lehet igénybe venni.

(2) A népjóléti miniszter rendelettel engedélyezheti, hogy egyes gyógyhelyeken, illetőleg üdülőhelyeken az állandó lakás céljára alkalmas és rendszerint bérbeadás útján hasznosított nyári lakásokat engedélye nélkül is igénybe lehessen venni.

(3) A jelen § rendelkezéseinek hatálya nem terjed ki azokra a nyárilakásokra, amelyek a 8200/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 155. szám) értelmében mentesek az igénybevétel alól.

34. §

Igénybevétel nélkül használt lakás igénybevétele

(1) Ha a lakásügyi hatóság tudomást szerez arról, hogy a használatbavételnek a 25. § (1) bekezdésének 6. pontjában meghatározott esete áll fenn, az igénybevételt célzó eljárást hivatalból kell megindítani.

(2) Az eljárás során a hatóság vizsgálni köteles, hogy a lakással jogosulatlanul rendelkező személy beköltözésekor bérlőül kijelölhető volt-e és hogy kijelölhető-e bérlőül a hivatalból megindított eljárás folyamán is. Az ilyen személyt abban az esetben, ha az eljárás során igazolja, hogy a lakásra igényjogosult, a lakás bérlőjéül kell kijelölni és a kijelölésre vonatkozó határozat erejénél fogva őt úgy kell tekinteni, mint aki a lakást a jogosulatlan beköltözés időpontjától kezdődően jogszerűen bérli.

(3) Ha a bíróság az előtte folyamatban levő perben (ügyben) tudomást szerez arról, hogy az igénybevételnek a 25. § (1) bekezdésének 6. pontjában meghatározott esete áll fenn, köteles erről a lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságot az igénybevételre alapul szolgáló adatok közlése melleit haladéktalanul értesíteni.

35. §

Műszakilag elkülöníthető lakásrész igénybevétele

(1) 11a a lakás bérlőjének indokolt lakásszükségletét meghaladja és annak a bérlő lakásszükségletét meghaladó részét műszakilag (természetben) akként lehet elkülöníteni, hogy az elkülönített lakásrész önálló lakássá (bérleménnyé) váljék, a lakás műszaki (természetbeni) megosztását kell elrendelni, feltéve, hogy a bérbeadó, a bérlő vagy az igénylő az átalakítás költségeit magára vállalja. Ha ezt a kötelezettséget a bérbeadó vállalja magára, a bérlőnek, illetőleg az igénylőnek a kötelezettség vállalására vonatkozó nyilatkozata figyelmen kívül marad.

(2) Műszaki megosztást kell elrendelni abban az esetben is, ha a bérlő és az igénylő a lakásnak két önálló lakássá (bérleménnyé) való átalakítására nézve írásban megállapodtak és az idevonatkozó okiratot az illetékes lakásügyi hálóságnak bemutatják,

(3) Műszaki megoszlás elrendelése esetében a mellékhelyiségek közös használatát elrendelni nem lehet

(4) A (2) bekezdésben említett műszaki megosztás elrendeléséhez a bérbeadó hozzájárulása nem szükséges.

(5) Amennyiben az átalakítás útján végrehajlandó építkezéshez a fennálló jogszabályok szerint építkezési engedély vagy bejelentés szükséges, az igénybevételt csak akkor lehet elrendelni, ha a felek az illetékes lakásügyi hatóságnak bemulatják az építkezési engedélyt, illetőleg igazolják, hogy az építkezést az építésügyi hatóságnak bejelentették.

(6) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a megoszlás útján keletkező lakások után járó bér összegére nézve a bérlő és az igénylő megállapodása az irányadó. Ha a felek megállapodni nem tudnak, a lakások bérét a 8000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 101. szám) 22. §-ában, valamint az alábbi bekezdésekben foglalt szabályok alkalmazásával a bíróság állapítja meg.

(7) A bér megállapításai a vonatkozó kérelmet az igénylő terjeszti elő.

(8) A (6) és a (7) bekezdés alapján előterjesztett kérelem esetében a 42000/1946. IM, illetőleg a 46000/1946. IM rendeletben (Magyar Közlöny 163. és 197. szám) megállapított különeljárási költség felszámításának nincs helye.

(9) Az, hogy a felek a megoszlás útján keletkező lakások bérére nézve nem állapodlak meg, illetőleg a bíróság az egyes bérlők által fizetendő bérek összegének megállapítása tárgyában még nem határozott, az (1) bekezdés alkalmazását nem akadályozza.

36. §

Műszakilag el nem különített lakásrész igénybevétele

(1) Ha az igénylő lakásszükségletének kielégítéséről más módon gondoskodni egyáltalán nem lehet, igénybe lehet venni - a mellékhelyiségeknek, illetőleg a mellékhelyiségek egy részének közös használatbaadása mellett - a két vagy többszobás lakásnak azt a szobáját, illetőleg szobáit, amely (amelyek) a bérlő, illetőleg a lakás használatára jogosult személy indokolt lakásszükségletének mértékét meghaladja, feltéve, hogy az igénybevehető szobának (szobáknak) az udvarról, a lépcsőházból, a folyosóról, az előszobából, a hallból (előtérből), a személyzeti szobából vagy a konyhából nyíló külön bejárata van.

(2) Személyzeti szobát csak abban az esetben lehet igénybe venni, ha bejárata az udvarról, a lépcsőházból, a folyosóról, az előszobából, a hallból (előtérből), a konyhából vagy olyan szobából nyílik, amely sem a bérlő, sem az igénylő lakásához tartozó szobaként nem jelöltetik ki. önálló lakás céljára alkalmas és a bérlőnek huzamos idő óla nincs háztartási alkalmazottja (52. § (5) bek.) vagy azt a bérlő a (3) bekezdés értelmében figyelembeveendő szempontból nem használja.

(3) Lakásrész igénybevételénél az egészségügyi szempontokra, továbbá a családi élet belső viszonyaira, a magánélet szabadságára és bizalmas jellegére, valamint az erkölcsi szempontokra különös figyelemmel kell lenni.

37. §

Műszakilag el nem különített lakásrész igénybevételének tilalma fertőző gümőkor nagy fertőzésre gyanús nemibetegség esetén

(1) Műszakilag el nem különített lakásrészt csak annak részére lehet igénybe venni, aki kérelmének előterjesztésével egyidejűleg igazolja, hogy sem ő maga, sem a lakásba vele együtt beköltöző személy fertőző gümőkórban vagy fertőzésre gyanús nemibetegségben nem szenved.

(2) Ha az a bérlő, akinek lakásrészét a lakásügyi hatóság igénybe vette, az (1) bekezdésben megjelölt betegségben szenved, köteles az igénybevételt elrendelő határozat kézbesítésétől számított nyolc nap alatt ezt a körülményt az elsőfokú hatóságnál bejelenteni és igazolni, tekintet nélkül arra, hogy az igénybevételt elrendelő határozat jogerőse vagy sem. A bejelentési kötelezettség fennáll arra az esetre is, amelyben nem maga a bérlő, hanem a házánépéhez tartozó személy szenved az (1) bekezdésben megjelölt betegségben.

(3) Azt. hogy az igénylő (a házanépéhez tartozó személy) az (1) bekezdésben megjelölt betegségben nem szenved, illetőleg a bérlő (a házanépéhez tartozó személyi az (1) bekezdésben megjelölt betegségben szenved:

a) gümőkór tekintetében a tüdőbeteggondozó intézet, egészségvédelmi szolgálat, tüdőbetegszanatórium, közkórház, tudományegyetemi klinika, betegségi biztosi tó intézel által gümőkóros betegek részére fenntartott kórház, vagy tüdőbetegotthon,

b) nemibetegség tekintetében nemibeteggondozó intézet, egészségvédelmi szolgálat, a népjóléti miniszter által nemibetegségek gyógyításával külön megbízott orvos, a törvényhatóság, a megyei város vagy a község által nemibetegségre alkalmazott szakorvos, közkórház vagy tudományegyetemi klinika,

c) ha az igénylő, illetőleg a bérlő (a házanépükhöz tartozó személy) a honvédség hivatásos állományában tényleges szolgálatot teljesít, hívatásos állományú honvédorvos vagy honvéd egészségügyi intézet által kiállított, ha pedig a rendőrség kötelékében teljesít szolgálatot, rendőrorvos által kiállított, harminc napnál nem régibb keletű bizonyítvánnyal kell igazolni.

(4) Az elsőfokú lakásügyi hatóság az (1) bekezdésben megjelölt betegségnek a (3) bekezdés rendelkezésének megfelelő igazolása esetéhen köteles az igénybevételt elrendelő határozatot saját hatáskörében hatályon kívül helyezni, mégpedig abban az esetben is, ha a határozatot a felsőbb fokon eljárt lakásügyi hatóság hozta.

(5) Az előző bekezdések rendelkezéseit lakásrész cseréje esetében (17. § (5) bek.) az új társbérlőre is megfelelően alkalmazni kell.

38. §

Lakószoba igénybevétele család körén kívül élő személyek közös használatábaadása útján

(1) Ha a bérlő indokolt lakásszükségletét igénybevehető lakás vagy lakásrész önálló bérlőjéül való kijelölése útján kielégíteni nem lehet, ugyanahhoz a nemhez tartozó több igénylő - különösen ugyanazon a helyen dolgozó, illetőleg egyenlő vagy teljesen hasonló életviszonyok között élő személyek (pl. egyetemi hallgatók) - közös kérelmére egy lakószobát közös használatukba bocsátás mellett lehet igénybe venni, feltéve, hogy részükre az árnyékszék használatát, az előszobát be- és kijárás céljából, továbbá a konyhának legalább a nap meghatározott szakában (órái alatt) való használatát megfelelően biztosítani lehet.

(2) Az (1) bekezdésen alapuló igénybevétel esetében a lakószoba bérlőiként kijelölt személyek a jelen rendelet erejénél fogva bérlőtársakká válnak és rájuk nézve a bérleti jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek egyetemlegesek, de a bérletnek az egyik bérlőtárs által történt felmondása a többi bérlőtárs bérleti jogviszonyát nem szünteti meg. A bérletnek ezt a jogi természetét az igénybevételt rendelő határozatban fel kell tüntetni.

(3) A jelen §-ban szabályozott, bérleti jogviszonynak a bérlőtárs által gyakorolható felmondás ideje és gyakorlásának módja tekintetében a fennálló jogszabályoknak az albérlet felmondást idejére, illetőleg felmondásának módozataira vonatkozó rendelkezései irányadók.

39. §

A bérlő joga a saját használatában hagyandó lakásrész kijelölésére

(1) Lakásrész igénybevétele esetében a lakás bérlője kijelölheti azt a lakásrészt (szobát, szobákat), amelynek a saját használatában való meghagyását kívánja; ezt a jogot azonban műszakilag el nem különített lakásrészre vonatkozóan nem gyakorolhatja akképpen, hogy az általa kijelölt szobába való, bejárás biztosítása céljából még egy szoba meghagyását is kívánja.

(2) Az előbbi bekezdésben szabályozott kijelölési jogot a bérlő az elsőfokú véghatározat ellen használt jogorvoslatában s ha jogorvoslattal nem él, az elsőfokú véghatározat kézbesítésétől számított három nap alatt gyakorolhatja.

(3) Lakásrész igénybevétele esetében az igénybevételt rendelő határozatban az igénybevett lakásrészt (szobát, szobákat) egyedileg világosan meg kell jelölni.

B) Az indokolt lakásszükséglet mértéke

40. §

Az indokolt lakásszükséglet mértéke

(1) Lakás vagy lakásrész igénybevételével kapcsolatban - tekintet nélkül arra, hogy a lakásügyi hatóság az igénylőt a lakás egyedüli bérlőjeként, vagy más bérlővel közös használatba adott lakás társbérlőjeként kívánja-e kijelölni - mind a bérlő, mind az igénylő szempontjából az indokolt lakásszükséglet mértékét az alábbi bekezdésekben foglalt rendelkezések alkalmazásával kell megállapítani.

(2) Minden családot, amely kettőnél nem több személyből áll és minden olyan személyt, aki nem család körében él, legalább egy-egy lakószoba illeti meg.

(3) Ha a család keltőnél több személyből áll, minden két személynek egy lakószoba, az esetleg még fennmaradó egy személynek pedig egy további lakószoba jár.

(4) A (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában a családhoz tartozó személyek alatt az igénybevétel időpontjában közös háztartásban élő személyeket kell érteni.

(5) Az előző bekezdések rendelkezéseinek alkalmazásában nem lehet a családhoz tartozónak tekinteni:

a) a bérlővel, illetőleg az igénylővel közös háztartásban élő azt a személyt, aki keresetéből vagy jövedelméből önmagát eltartja, kivéve a házastársat;

b) az albérlőt;

c) a háztartási alkalmazottat.

(6) Amennyiben a családi élet belső szempontjainak vagy az egészségügyi vagy az erkölcsi szempontoknak avagy a rendelkezésre álló szoba, illetőleg szobák térfogatának figyelembevételével a lakószobáknak a (2) és a (3) bekezdés rendelkezései szerint megállapítandó száma az indokolt lakásszükségletet nem elégíti ki, a lakószobák számát az említett szempontok érvényesítése céljából szükséges legkisebb mértékben növelni kell. A térfogat figyelembevételénél irányadó az, hogy minden személy részére legalább 16 légköbméternyi lakószobatér jusson.

(7) Az indokolt lakásszükségletnek a (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseiben megállapított mértékén felül még egy lakószobára - dolgozószobára - tarthatnak igényt a magasfokú szellemi munkát végző személyek. Ilyenek különösen a miniszterek, az országgyűlési képviselők, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli, rendes és levelező tagjai, az egyetemek rendes, rendkívüli és magántanárai, az akadémiai és a főiskolai tanárok, a demokratikus politikai pártok életében vezető állási betöltő személyek, a minisztériumoknak (Legfőbb Állami Számvevőszéknek) és a törvényhatóságoknak fogalmazási ügykörben dolgozó tisztviselői, az ítélőbírák és az ügyészek, a nyilvános tanintézetek igazgatói, tanárai és tanítói, az állami és önkormányzati hatóságok, közhivatalok, közüzemek és egyéb közintézmények vezetői s azok állandó helyettesei, továbbá e hatóságok (közhivatalok, közüzemek, illetőleg intézmények) ügyosztályainak (szakosztályainak) vezetői, a minisztériumoknak (Legfőbb Állami Számvevőszéknek) nem fogalmazási ügykörben dolgozó tisztviselői közül a csoport- és az osztályvezetők, a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége (Szakszervezeti Tanács) és a kötelékébe tartozó szakszervezetek vezetői, a bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezetek lelkészei, a honvédség és az államrendőrség tábornokai és törzstisztjei, a törvényhatósági bizottságok tagjai, a kamarák és az országos jellegű intézmények és érdekképviseletek elnökei (vezetői) és a Pénzintézeti Központ első és második kúriájába tartozó pénzintézetek igazgatói, az állami tulajdonba vett vállalatok vezetői, a Kisiparosok Országos Szabadszervezetének és a Kiskereskedők Országos Szabadszervezetének szakosztályvezetői, a közjegyzők, továbbá a gyakorló ügyvédek, a magángyakorlatot folytató orvosok és mérnökök, a hites könyvvizsgálók és a szabadalmi ügyvivők, az írók, a művészek, az újságírók, a zeneszerzők, a magánszereplő színészek (szólisták) s az állami és magánszínházak karmesterei.

(8) Csupán egy lakószobával (dolgozószobával) növelt mértékben lehet az indokolt lakásszükséglet mértékét megállapítani akkor, ha a növelés az érdekeli személyt több címen illeti meg.

(9) Közjegyzők, gyakorló ügyvédek, magángyakorlatot folytató orvosok, mérnökök, hites könyvvizsgálók és szabadalmi ügyvivők a (7) bekezdés szerint őket megillető lakószobán (dolgozószobán) felül még egy lakószobára - várószobára - is igényt tarthatnak, ha ügyfeleiket (betegeiket) rendszeresen a lakásukon fogadják (kezelik) és külön irodái (rendelőt) nem tartanak fenn.

(10) Külön-külön dolgozószoba, illetőleg várószoba a lakásban együttlakó személyeket a (7), illetőleg a (9) bekezdés alapján csak akkor illeti meg, ha állásuk (foglalkozásuk) eltérő jellegére tekintettel zavartalan munkálkodásuk biztosítása érdekében méltányosnak mutatkozik.

(11) Az indokolt lakásszükségletnek az előző bekezdésekben megállapított mértékén felül a bérlő, illetőleg az igénylő további - egy vagy több - lakószobára vagy egyéb helyiségre tarthat igényt, ha lakásán orvosi műtőt, mérnöki tervező irodát vagy laboratóriumot tart fenn és arra a hivatásának gyakorlásához szükséges műszerek és felszerelések elhelyezése, illetőleg a saját vagy az általa foglalkoztatott személyek munkálatai és általában hivatásának megfelelő gyakorlása céljából okvetlenül szüksége van avagy a bérlő, illetőleg az igénylő a közéletben kimagasló állást tölt be.

(12) A lakásában érvényes iparjogosítvány alapján kézműves ipart űző bérlő vagy igénylő, ha erre a célra szolgáló üzlethelyisége nincs, indokolt lakásszükségletének a (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseiben megállapított mértékén felül még egy lakószobára vagy egyéb helyiségre tarthat igényt, feltéve, hogy arra iparának űzése céljából okvetlenül szüksége van. Azt, hogy a bérlőnek vagy igénylőnek érvényes iparjogosítványa van, továbbá azt, hogy iparát ténylegesen űzi és annak űzése céljából az indokolt lakásszükségletének mértékén felül még egy lakószobára vagy egyéb helyiségre okvetlenül szüksége van, a lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú iparhatóság az illetékes kereskedelmi és iparkamara véleményének megszerzése után igazolja.

(13) A háború által előidézett helyzet következtében megsérült lakás helyreállításával kapcsolatban az indokolt lakásszükségletnek a jelen §-ban megállapított mértékén felül további lakószobára támasztható igény tekintetében a lakóházak helyreállítására vonatkozó különleges jogszabályok irányadók.

C) Az igénybevett lakás (lakásrész) bérlőjének kijelölése

41. §

Bérlő kijelölése

(1) A lakásügyi hatóság köteles abban a határozatában, amellyel a lakást igénybe veszi, az igénybevett lakás bérlőjét, illetőleg bérlőit (társbérlőit) kijelölni.

(2) Ha a lakásügyi hatóság dolgozó- vagy várószobát (40. §) is igénybe vesz a bérlő (társbérlő) részére, az igénybevételt rendelő határozatban köteles ezt annak a jogcímnek megjelölésével, amelyen a dolgozó-, illetőleg a várószoba juttatása alapul, világosan feltüntetni.

42. §

Bérlőül ki nem jelölhető személyek

(1) Bérlőül (társbérlőül) nem lehet kijelölni azt:

1. akinek abban a városban vagy községben, amelyben lakást igényel, nincs ugyan indokolt lakásszükségletének megfelelő lakása, de van ilyen lakása olyan városban vagy községben, amelyből vasúton vagy más rendszeresített közúti közlekedési eszköz igénybevételével minden hétköznapon akadálytalanul bejárhat abba a városba (községbe), ahol állása van vagy foglalkozását űzi s ehhez képest munkájának akadálytalan ellátása céljából nem szükséges, hogy részére a munkahelyén állandó lakás biztosíttasék;

2. aki az 1915. évi január hó 1. napja óla nem lakik megszakítás nélkül abban a városban, illetőleg községben, amelyben lakást igényel, kivéve ha állása vagy foglalkozása ott van vagy egyébként a bérlőül való kijelölését közérdek indokolttá teszi;

3. akit a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 169. szám) meghatározott vagy eszerint büntetendő valamely bűntett miatt jogerősen elítéltek és büntetésének kiállása óta öt év még nem telt el;

4. akit háborús vagy népellenes, illetőleg a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. VII. törvénycikkben meghatározott valamely bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek és büntetésének kiállása óta öt év még nem telt el;

5. akit a bérleti joggal való üzérkedés miatt jogerősen elitéltek és büntetésének kiállása óta öt év még nem telt el;

6. akit a lakásügyi jogszabályokba ütköző kihágás miatt jogerősen elzárásra ítéltek és a büntetés kiállása óta két év még nem telt el;

7. aki a 3. vagy a 4. pontban megbatározott bűncselekmény miatt előzetes letartóztatásban van, vagy aki ellen e bűncselekmények valamelyike miatt elfogató parancsot vagy nyomozólevelet adlak ki;

8. akinek rendőrhatósági őrizet alá helyezéséi (internálását) jogerős határozattal elrendelték, az őrizet tartama alatt;

9. aki ellen a 4. pontban meghatározott bűncselekmény miatt bűnvádi eljárás van folyamatban;

10. akit a bíróság jogerős ítéletével a lakás átadására vagy kiürítésére kötelezett, ugyanarra a lakásra nézve;

11. akit az igazoló eljárás során állásától vagy hatósági jogosítványától megfosztottak vagy foglalkozásának gyakorlásától eltiltottak (elmozdítottak) és a vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől öt év még nem telt el.

(2) Társbérlőül nem lehet kijelölni azt sem, aki vagy a lakásba vele együtt beköltöző személy fertőző gümőkórban vagy fertőzésre gyanús nemibetegségben szenved (37. §), továbbá azt, aki szemérem vagy vagyon elleni bűntett miatt jogerősen el volt ítélve és a büntetés kiállása óta tíz év még nem telt el.

(3) Az (1 I bekezdés 2. pontjának alkalmazásában a kényszérű távollét (hadifogság, deportálás, stb.) idejét figyelmen kívül kell hagyni.

(4) Azt. aki a lakás egy részének albérlője, az albérletbe adó bérlő bérletének fennállása alatt ugyanannak a lakásnak társbérlőjévé csak akkor lehet kijelölni, ha más lakásnak nem bérlője, albérleti jog viszonya három hónapot meghaladó idő óta áll fenn, továbbá olyan önálló keresete vagy jövedelme van, amely mind a maga, mind a lakásba vele együtt beköltöző hozzátartozóinak megélhetését biztosítja és az albérletnek társbérletié való átalakításához a bérlő hozzájárul. Az albérletbe adó bérletének megszűnése esetében az albérlőt a lakásnak akár bérlőjéül, akár társbérlőjéül ki lehet jelölni, feltéve, hogy már legalább három hónap óta tényleg a lakásban lakik, vele szemben kijelölést kizáró ok nem áll fenn és a lakás nem haladja meg indokolt lakásszükségletét.

(5) Megosztva használandó lakás társbérlőjéül (49. §) a bérlő lakásában élő házastársát, fel- vagy lemenőágbeli rokonát, testvérét, avagy örökbefogadott, nevelt vagy mostohagyermekét nem lehet kijelölni.

(6) Azt az igénylőt, aki az 1944. évi október hó 15. napja után önként Németország vagy a németek által megszállott ország területére, távozott és a jelen rendelet hatálybalépése után tér vissza az ország területére, bérlőül csak akkor lehet kijelölni, ha igazolja, hogy visszatérése óta legalább harminc nap telt el és ellene az (1) bekezdés 4. pontjában megjelölt bűncselekmény miatt bűnvádi eljárás folyamaiban nincs.

(7) Az igénylő köteles azt, hogy az (1) bekezdés 3. pontjában és - társbérlőül való kijelölés esetére - azt, hogy a (2) bekezdésben megjelölt bűncselekmény miatt büntetve nem volt, illetőleg a (2) bekezdésben említett tíz év már eltelt, valamint azt, hogy ellene az (1) bekezdés 4. pontjában megjelölt bűncselekmény miatt nincs bűnvádi eljárás folyamatban, sajátkezűleg irt és aláirt vagy idegen kézzel (géppel) írt, két előttemező tanú jelenlétében aláirt - az előttemező tanuk lakáscímét is feltüntető - bizonyítványban büntetőjogi felelősségének tudatára való hivatkozással kijelenteni.

(8) Az előző bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a 72. § (3) bekezdésében megjelölt lakások bérlőinek kijelölésénél is.

43. §

A bérlő kijelölésénél előnyben részesítendő személyek

(1) Ha ugyanazt a lakást (lakóházat, lakóház részét, lakásrészt) egyidőben több igénylő igényli, az alábbi sorrend szerint előnyben kell részesíteni:

a) azt, akit a hatóság a romépületté nyilvánított, épületből való kiköltözésre kötelezett vagy egyébként lakásának használatát a hatóság életveszélyesnek nyilvánította;

b) a visszatért hadifoglyot vagy elhurcoltat, a visszatérésétől számított hat hónap alatt, ha a lakásnak ő volt a bérlője a visszajuttatásnak az 55. § (1) bekezdésének 2- 8. pontjában meghatározott valamely okból nincs helye;

c) azt, akinek a városban, illetőleg a községben az 1939. évi szeptember hó 1. napja óla állandó lakóhelye van és lakása a háború, által előidézett helyzet következtében lakhatatlanná vált vagy azt katonai alakulat használja, avagy aki mint közszolgálati alkalmazott, kénytelen a városban, illetőleg a községben lakni;

d) olyan lakóházra vagy annak egy részére nézve, amelyet a lakóházhoz tartozó gazdasági udvarral és kerttel együtt bérbeadás útján hasznosítanak, azt, aki a földreform végrehajtása során mezőgazdasági ingatlan juttatásában részesült és nincs olyan lakása, amely alkalmas lenne arra, hogy a juttatott ingatlanán okszerűen gazdálkodhassék;

e) a bérbeadót és leszármazóját, tekintet nélkül arra, hogy van-e indokolt lakásszükségletének megfelelő lakásuk;

f) aki lakását az 54. § alapján hadifogoly vagy elhurcolt javára való visszajuttatás címén vesztette el;

g) a családost azzal szemben, akinek családja nincs, a családosok közt a többgyermekes családfenntartót.

(2) Az (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja alapján egyenlően jogosult személyek közül az alábbi sorrend szerint előnyben kell részesíteni:

a) a visszatért hadifoglyot vagy elhurcoltat, a visszatérésétől számított hat hónap alatt, ha abban a városban vagy községben, amelyben letelepedni kíván, bérelt lakása nem volt;

b) a hadigondozottal;

c) akinek a nemzeti ellenállási mozgalomban, vagy a németellenes szabadságharcban szerzett érdemeit a 7200/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 130. szám), illetőleg a 13240/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 257. szám) értelmében elismerték.

d) az 1278/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 24. szám) alapján nemzeti gondozási díjban részesített személyt.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a kényszerű távollét (pl. hadifogság, elhurcolás) okából az állandó lakóhelyet megszűntnek tekinteni nem lehet.

(4) Lakásrész igénybevétele esetében az előző bekezdések rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha a bérlő a lakásrész bérlőjének kijelölésére vonatkozóan a 47. §-ban megállapított jogát nem érvényesítene.

(5) Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásának csak abban az esetben van helye, ha a bérbeadó, illetőleg leszármazója a lakását az igény előterjesztésével egyidejűleg igénybevétel céljából felajánlja. A bérbeadó vagy leszármazója részére történt igénybevételről a lakásügyi hatóság haladéktalanul köteles értesíteni a felajánlott lakásra nézve illetékes lakásügyi hatóságot arról, hogy a felajánlott lakás igénybevehetővé vált.

(6) Ha az előző bekezdések rendelkezései szerint előnyben részesítendő igénylő nincs, a bérlőül való kijelölés tekintetében elsőbbség illeti meg azt az igénylőt, akinek igénybevételi kérelme legkorábban érkezett a lakásügyi hatósághoz.

44. §

Közszolgálati alkalmazott megüresedő lakása bérlőjének kijelölése

(1) Közszolgálati alkalmazottnak (5000/1946. ME sz. r. - Magyar Közlöny 113. szám - 1. §) halála, továbbá más városba vagy községbe való kinevezése, megválasztása vagy áthelyezése esetében a megüresedő lakás (lakásrész) bérlőjéül azt a közszolgálati alkalmazottat kell kijelölni, akit a meghalt, illetőleg a távozó közszolgálati alkalmazott állására kineveztek, illetőleg megválasztottak, ha pedig a távozó közszolgálati alkalmazott állását más városból vagy községből való áthelyezés útján töltötték be, a távozó közszolgálati alkalmazott helyébe áthelyezett közszolgálati alkalmazottat.

(2) A távozó közszolgálati alkalmazott köteles azt, hogy lakása az (1) bekezdésben megjelölt okból megüresedett, távozásának napjától számított három nap alatt a megüresedett lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnak írásban bejelenteni. A beadvány illeték- és díjmentes.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásának csak abban az esetben van helye, ha a meghalt, illetőleg a távozó közszolgálati alkalmazott helyébe kinevezett, illetőleg megválasztott közszolgálati alkalmazott a megüresedő lakásra (lakásrészre) igényt tart, szolgálati székhelyén indokolt lakásszükségletének megfelelő lakása nincs és ezt a lakás (lakásrész) megüresedésétől számított 15 nap alatt, ha pedig szolgálati helyét az említett 15 nap eltelte után foglalja el, a szolgálatra való jelentkezésétől számított tizenöt nap alatt, de legkésőbben a (4) bekezdésben megjelölt határidőn belül bejelenti.

(4) Az elsőfokú lakásügyi hatóság köteles az (1) bekezdésben megjelölt lakás új bérlőjének kijelölése tárgyában a határozathozatalt az illetékes hatóság vezetője részéről a megüresedő állásra kinevezendő vagy megválasztandó, illetőleg áthelyezendő közszolgálati alkalmazottnak lakáshoz juttatása céljából hozzáintézett megkeresésre felfüggeszteni. Ezt a megkeresést a lakás megüresedésének napjától számított nyolc nap alatt kell az elsőfokú lakásügyi hatósághoz eljuttatni. A felfüggesztés tartama a lakás megüresedésétől számított három hónapnál hosszabb időre nem terjedhet. A felfüggesztés a lakásra igényjogosult bérlő kijelölésével hatályát veszti.

(5) A (4) bekezdésben említett felfüggesztés tartama alatt a lakás bérét az a közület (köztestület stb.) fizeti, amelynél a meghall, illetőleg a távozó közszolgálati alkalmazott alkalmazva volt.

(6) A jelen § rendelkezései nem érintik a háztulajdonosnak a 105. §-ban szabályozott bejelentési kötelezettségét.

45. §

A honvédségnek hivatásos állományban szolgálatot teljesítő és a rendőrségnek tényleges állományú tagja által bérelt lakás új bérlőjének kijelölése

(1) Ha a honvédségnek hivatásos állományban tényleges szolgálatot teljesítő tagja által bérelt, illetőleg használt lakásra (lakásrészre) vonatkozóan fennálló bérleti jogviszony, illetőleg használati jog felmondással vagy egyéb okból megszűnik, a bérbeadó s ha a házat nem maga a bérbeadó kezeli vagy a lakás hasznosítása felöl nem a bérbeadó jogosult rendelkezni, az, aki a fennálló jogszabályok szerint a ház kezelésére vagy a lakás hasznosítására jogosítva, illetőleg kötelezve van (házkezelő, a gyámhatóság által a bérbeadó részére kirendelt gondnok, az úgynevezett öröklakás hasznosítására jogosult szövetkezeti tag stb.), az alábbi (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint köteles eljárni. Ez a szabály arra az esetre is áll, ha a honvédségnek hivatásos állományban tényleges szolgálatot teljesítő tagját más városba, illetőleg községbe vezénylik s a lakására vonatkozóan fennálló bérleti jogviszony vagy használati jog a vezénylés következtében nem szűnik meg.

(2) Az (1) bekezdés értelmében kötelezett személy köteles a bérlet, illetőleg a használati jog megszűnését az alapul szolgáló ok tudomására jutásától számított 48 óra alatt az állomásparancsnokságnak, ahol állomásparancsnokság nincs, a helyi katonai parancsnokságnak, Budapest székesfővárosban a honvéd városparancsnokságnak (a továbbiakban: katonai parancsnokság) postán ajánlottan elküldendő levélben bejelenteni. A bejelentés illeték- és díjmentes. A bejelentést az ajánlott levél postára adásával megtörténtnek kell tekinteni.

(3) A (2) bekezdésben említett bejelentésnek tartalmaznia kell:

1. a megüresedő lakás pontos címét (utca, stb., ház- vagy helyrajzi szám. emelet, ajtószám),

2. a bérlet, illetőleg a használati jog megszűnésének okát) felmondás, halál stb.),

3. a lakás utolsó bérlőjének (használójának) nevét és rendfokozatát,

4. a lakószobák és a mellékhelyiségek megjelölését és számát,

5. a fűtőberendezés (központi fűtés, fa- vagy szénfűtéses kályha stb.) megjelölését,

6. a lakásért fizetendő havi bér összegét és

7. a lakás bérlőjét a bér (bérösszeg, különdíj és mellékszolgáltatási fizetésén felül esetleg terhelő egyéb kötelezettségét.

(4) A katonai parancsnokság a bejelentés hozzáérkezésétől számítolt nyolc nap alatt a megüresedő lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatósághoz intézendő, megkeresésében kérheti az igénybevétel felfüggesztését és ezt követően három hónap alatt köteles közölni, hogy a lakást a honvédségnek hivatásos állományban ténylegesen szolgáiéi melyik tagja részére kívánja igénybe vétetni.

(5) A (4) bekezdésben említett lakásügyi hatóság köteles a három hónap alatt kijelölendő bérlő részére a megkeresésnek hozzáérkezésétől számított nyolc nap alatt a lakosi igénybe venni és a lakás bérlőjéül őt kijelölni. Az igénybevételt elrendelő határozatot közölni kell a megkereső katonai parancsnoksággal, a bérbeadóval [(1) bek.] és a kijelölt bérlővel.

(6) Ha a katonai parancsnokság a lakásügyi hatóságot a (4) bekezdésben meghatározott határidő alatt az igénybevétel vagy a felfüggesztés, illetőleg a bérlő kijelölése iránt nem keresi meg, a lakásügyi hatóság az igénybevétel tárgyában a jelen rendeletnek az igénybevételt szabályozó egyéb rendelkezései értelmében jár el.

(7) Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezéseket a rendőrségnek tényleges állományú tagjaira is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az illetékes katonai parancsnokság helyeit a lakás fekvése szerint illetékes rendőrkapitányság vezetőjét, Budapesten a rendőrfőkapitányság vezetőjét kell érteni.

(8) A (4) bekezdésben említett felfüggesztés tartama alatt a lakás bérét a kincstár fizeti.

46. §

A szolgálatból kilépő házfelügyelő bérlőül való kijelölése

Ha a háztulajdonos, illetőleg az akit a házfelügyelő szolgálati jogviszonyából eredő jogok és kötelezettségek illetnek (102. §), a házfelügyelő szolgálati jogviszonyát felmondással megszünteti és olyan új házfelügyelőt alkalmaz, akinek ugyanabban a városban (községben) igénybevehető lakása van, ennek a lakásnak bérlőjéül a volt házfelügyelőt kell kijelölni, feltéve, hogy eziránt az igénybevehető lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnál az elsőfokú véghatározat hozatala előtt kérelmet terjeszt elő.

47. §

A bérlő joga az igénybevehető lakásrész bérlőjének kijelölésére

(1) Ha a bérlő az elsőfokú lakásügyi hatóságnál bejelenti azt az igénylőt, akit lakása egyrészének igénybevétele esetében bérlőül való kijelölés céljából javasol, a lakásügyi hatóság bérlőül azt az igénylőt köteles kijelölni, feltéve, hogy a javasolt igénylő a 42. § rendelkezései értelmében bérlőül kijelölhető, a kijelöléshez hozzájárul és nincs adat arra, hogy a javaslat az igénybevétel meghiúsítását célozza. Ez a rendelkezés a 44., 45. és 46. § rendelkezéseit nem érinti.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított jog gyakorlásának nem akadálya az, hogy a bérlő által javasolt igénylőnek - akár ugyanabban, akár más városban (községben) - indokolt lakásszükségletét kielégítő lakása van, feltéve, hogy a bérlő a bejelentéssel egyidejűleg bemutatja az igénylőnek arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, amely szerint az igénylő a bérlő javaslatának elfogadása esetére lakását más részére való igénybevétel céljából felajánlja. Ha ilyen esetben bérlőül a javasolt igénylő jelöltetik ki, az elsőfokú lakásügyi hatóság köteles a bérlőként kijelölt igénylő lakására nézve illetékes elsőfokú lakásügyi hatósággal közölni, hogy a bérlőként kijelölt igénylő lakása igénybevehető.

(3) Az elsőfokú lakásügyi hatóság köteles az igénybevétel elrendelése előtt a bérlőt az (1) bekezdésben megállapított jogának nyolc napnál nem hosszabb határidő alatt való esetleges gyakorlására felhívni azzal, hogy a bejelentés elmulasztása az igénybevételnek ebben az esetében bérlőkijelölési jogának elvesztését eredményezi.

(4) Függetlenül az előző bekezdések rendelkezéseitől, a bérlő a jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított harminc nap alatt köteles az elsőfokú lakásügyi hatóságnál bejelenteni lakásának az indokolt lakásszükségletét (40. §) meghaladó részét. A bérlő ebben a bejelentésében javaslatot lehet arra nézve, hogy a lakásügyi hatóság igénybevehető lakásrészének bérlőjéül kit jelöljön ki. Ilyen javaslat esetében a lakásügyi hatóság a bérlő által javasolt személyt köteles bérlőül kijelölni, feltéve, hogy a bérlő kijelölésének az (1) bekezdésben megszabott kellékei megvannak. A bejelentés elmulasztása az igénybevételnek ebben az esetében a bérlő bérlőkijelölési jogának elvesztését eredményezi. Ha az elsőfokú lakásügyi hatóság a bérlőnek a kijelölésre nézve tett javaslatát is magábanfoglaló bejelentése tárgyában a bejelentés hozzáérkezésétől számított hatvan nap alatt nem határoz, az elsőfokú lakásügyi hatóság igénybevétel esetében a (3) bekezdés szerint jár el.

(5) Az előző bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak közszolgálati alkalmazott által bérelt lakásrész megüresedésének esetére (44. §), továbbá a honvédségnek hivatásos állományban szolgálatot teljesítő és a rendőrség tényleges állományú tagja által bérelt lakásrész megüresedésének esetére (45. §), valamint arra az esetre sem, amelyben a megüresedő lakásrész bérlőjéül szolgálatából kilépő házfelügyelőt kell kijelölni (46. §).

D) Az igénybevett lakásra és lakásrészre vonatkozó bérleti jogviszony körébe tartozó egyes kérdések szabályozása

48. §

Az igénybevétel következtében a bérleti jogviszonyban beállott változások

(1) Igénybevétel esetében az igénybevett lakásra, illetőleg lakásrészre vonatkozóan fennálló bérleti jogviszony - tekintet nélkül arra, hogy a bérlet határozott vagy határozatlan időre szól-e - annak a hónapnak végével, amelyben a lakás (lakásrész); új bérlőjét kijelölő határozat jogerőre emelkedett, megszűnik és a következő hónap első napjától kezdődően e határozat erejénél fogva a bérbeadó és a kijelölt új bérlő közt határozatlan időtartamra szóló éves bérlet keletkezik.

(2) A bérleti jogviszonynak az (1) bekezdés rendelkezésén alapuló megszűnése miatt kártérítésnek nincs helye.

(3) A bérleti jogviszony olyan feltételeire nézve, amelyek felöl az igénybevételt, illetőleg a bérlőt kijelölő határozat nem rendelkezik, a bérbeadó és a kijelölt bérlő a kényszerítő jogszabályok korlátai között szabadon állapodhatnak meg.

49. §

A megosztva használandó lakásra nézve keletkező bérletek (társbérletek) jogi természete

(1) Műszakilag el nem különített lakásrész igénybevétele (36. §) következtében megosztva használandó lakásnak az egyes bérlők használatában levő részeit önálló bérleményeknek és az azokra vonatkozóan keletkező, illetőleg fennálló bérleteket önálló bérleteknek - úgynevezett társbérleteknek - kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéséhez képest az igénybevett lakásrész kijelölt bérlője az igénybevétel alapján közvetlenül a bérbeadóval jut bérleti jogviszonyba és a lakás bérlői - úgynevezett társbérlői - közt a bérleti jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek tekintetében egyetemlegesség - eltérően a bérlők szerződésével létesített vagy jogszabályon alapuló bérlőtársi jogviszonytól - nem keletkezik, kivéve ha az egyetemlegességet írásbafoglalt nyilatkozatukban kifejezetten vállalták és ezt a nyilatkozatukat a bérbeadóval írásban közölték.

50. §

Az igénybevett lakás és lakásrész bére, A közüzemi díjak megosztása a megosztva használandó lakás bérlői (társbérlői) között

(1) Az igénybevett lakás vagy lakásrész bére tekintetében a lakások és más helyiségek bérének szabályozásáról szóló 8000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 161. szám) rendelkezései, valamint az ezt a rendeletet módosító és kiegészítő rendelkezések irányadók.

(2) Megosztva használandó lakásban a víz fogyasztásával felmerült közüzemi díj az egyes bérlők közt - amennyiben a fennálló jogszabályok szerint a vízdíjat a bérlő köteles fizetni és a lakás bérlői a megosztás tekintetében másként nem állapodtak meg - a bérleményeikhez tartozó lakásrészekben állandóan lakó személyek száma szerint oszlik meg.

(3) Megosztva használandó lakásban közös mérő alkalmazása esetében a villany és a gáz fogyasztásával felmerült közüzemi díjakat az egyes bérlők - amennyiben másként nem állapodlak meg - a következő arányban viselik:

a) a közös használatban levő helyiségekre nézve egyenlő arányban,

b) a kizárólagos használatban levő helyiségekben felszerelt világítótestek használatából kifolyólag felmerülő közüzemi díjakat a felszerelt világítótestek számának és teljesítőképességének arányában,

c) fűtésre használt villany és gáz tekintetében a kizárólagos használatban levő helyiségek légköbméter-térfogata arányában,

d) főzésre használt villany és gáz tekintetében a bérleményeikhez tartozó lakásrészekben állandóan lakó személyek arányában.

(4) Ha a megosztva használandó lakás bérbeadója és bérlője (társbérlője), illetőleg bérlői (társbérlői) közt vitás, hogy az egyes bérlők (társbérlők) bér (bérösszeg) vagy különdíj vagy mellékszolgáltatás címén mennyit kötelesek fizetni avagy a bérlők (társbérlők) közt vitás, hogy a különdíjakat vagy a közüzemi díjakat vagy az egyéb mellékszolgáltatásokat milyen arányban kötelesek viselni, bármelyikük a 8000/1946. ME rendelet 22. §-ában szabályozott bírósági eljárás útján kérheti a szolgáltatás mértékének bírói megállapítását.

(5) A (4) bekezdés alapján előterjesztett kérelem esetében a 42000/1946. IM, illetőleg a 46000/1946. IM rendeletben (Magyar Közlöny 163. és 197. szám) megállapított különeljárási költség összegét a kérelem előterjesztését megelőző hónapban esedékessé vált bérösszeg, illetőleg különdíj vagy közüzemi díj összegének megfelelően a folyamodó előlegezi és a bíróság annak viselésére az eljárás eredményének megfelelően azt a felet kötelezi, aki az eljárásra okot adott, de indokolt esetben közöttük a költségeket arányosan megoszthatja.

51. §

Teljesen megüresedett lakásnak egyidejűleg több igénylő használatába adása

Ha a lakásügyi hatóság olyan lakást, amelyre vonatkozóan bérleti jogviszony vagy használati jog nem áll fenn, megosztva egyidejűleg két vagy több igénylő részére társbérlet céljára vesz igénybe, a lakás helyiségeit közöttük - indokolt lakásszükségletüknek a lehetőség szerint való kielégítésével és életviszonyaik figyelembevételével - maga a lakásügyi hatóság osztja meg. Ilyen esetben a lehetőség szerint részletesen szabályozni kell a mellékhelyiségek használatának módját és el lehet rendelni valamennyi mellékhelyiség közös használatát.

52. §

Megosztva használandó lakás mellékhelyiségeinek használata

(1) Műszakilag el nem különített lakásrész igénybevétele esetében a mellékhelyiségek megoszlása és közös használata tekintetében a bérlő és az igénylő megállapodása az irányadó. A megállapodás lényegét az igénybevételt rendelő határozatba kell foglalni. Megállapodás hiányában az alábbi bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A lakás minden lakója részére biztosítani kell a konyha, a fürdőszoba és az árnyékszék közös használatát.

(3) A fürdőszoba használatának időbeli beosztására nézve a felek között az igénybevétel előtt létrejött megállapodást az igénybevételt elrendelő határozatba kell foglalni. Megállapodás hiányában a határozatban meg kell állapítani, hogy az egyes felek mely napokon, illetőleg a nap mely óráiban jogosultak a fürdőszobát mosdás, illetőleg fürdés céljára használni.

(4) Ha a lakásban több fürdőszoba, konyha vagy árnyékszék van, az igénybevételt rendelő határozatban a lehetőség szerint meg kell jelölni, hogy melyik szolgál a bérlő és melyik az igénylő kizárólagos használatára.

(5) A személyzeti szobának kizárólagos használatára az jogosult, akinek háztartási alkalmazottja van. Ha mind a bérlőnek vagy albérlőjének, mind az igénylőnek (igénylőknek) van háztartási alkalmazottja, a személyzeti szoba kizárólagos használatának joga a bérlőt, illetőleg az albérlőjét, visszajuttatás esetéhen a korábbi bérlőt illeti meg. Ha pedig háztartási alkalmazottja egyik félnek sincs, a személyzeti szobának kizárólagos használatára a bérlő jogosult, feltéve, hogy azt a lakásügyi hatóság lakószobaként nem vette igénybe; a lakásügyi hatóság azonban az igénylő kérelmére lakásrészének igénybevétele után is a személyzeti szobái háztartási alkalmazott alkalmazásának idejére neki juttathatja, ha a bérlő (albérlője) háztartási alkalmazottat már nem tart, viszont az igénylő tartani kíván és ezt családi körülményei indokolttá teszik.

(6) Az éléskamra kizárólagos használatának joga a bérlőt, visszajuttatás esetében a, korábbi bérlőt illeti meg. Ha a lakásnak több éléskamrája van, az éléskamrákat a bérlő és az igénylő közt a lakásügyi hatóság osztja meg.

53. §

Megosztva használandó lakás jogellenes használata

(1) Megosztva használandó lakás bérlője (társbérlője) lakását (lakásrészét) akként köteles használni, hogy a használat által a lakás más bérlője (társbérlője) nyugalmában ne zavartassék, köteles továbbá ahhoz a mértékhez képest, amelyet a józan életfelfogás, a méltányosság követelménye és a békesség megóvásának szempontjai megszabnak, tevékenyen közreműködni a helyiségek és a felszerelések tisztántartásában és gondozásában.

(2) A megosztva használt lakásnak (lakásrésznek) a jogellenes használat miatt sérelmet szenvedett bérlője (társbérlője) a lakást jogellenesen használó bérlő (társbérlő) ellen a lakás fekvése szerint illetékes járásbíróságnál keresetet indíthat aziránt, hogy a bíróság a lakást jogellenesen használó bérlőt (társbérlőt) az 1912. LIV. tc. 49. §-a alapján kiszabható pénzbírság terhe alatt a jogellenes használat abbanhagyására kötelezze. Jogellenes használatnak minősül különösen annak a magatartása, aki

a) a másik fél nyugalmát jelentékeny mértékben ismételten zavarja;

b) a közös használatra szolgáló helyiséget vagy annak felszerelését beszennyezi, illetőleg azoknak tisztántartásában és gondozásában az (1) bekezdés szerint meghatározott mértékben nem működik közre;

c) a közüzemi díjak reá mint társbérlőre eső részének kifizetését elmulasztja;

d) a másik féllel szemben tűrhetetlen vagy megbotránkoztató magaviseletet tanúsít.

(3) A (2) bekezdésben megjelöli kereset indításának csak akkor van helye, ha a lakást jogellenesen használó bérlő a jogellenes használatot a sérelmet szenvedett bérlő írásbeli figyelmeztetése ellenére sem szünteti meg. illetőleg annak megszüntetéséről nem gondoskodik.

(4) Ha a lakást jogellenesen használó bérlő

a) a jogellenes használatot a (2) bekezdésben említett pénzbírság kiszabása ellenére sem szünteti meg vagy

b) a lakás más bérlőjének (társbérlőjének) élet-vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti vagy

c) a lakás más bérlőjét (társbérlőjét) tettleg bántalmazza vagy egyébként vele erőszakoskodik vagy vele szemben feltűnően durva becsületsértést követ el,

a sérelmet szenvedett bérlő a lakást jogellenesen használó bérlő ellen a lakás fekvése szerint illetékes járásbíróságnál keresetet indíthat bérleti jogviszonyának megszüntetése és lakásrészének kiürítése iránt.

(5) A (2) és a (4) bekezdésben megjelölt kereset indításának helye van akkor is. ha a sérelmet szenvedett, illetőleg a jogellenes magatartást tanúsított személy nem maga a bérlő, hanem a vele együtt lakó személy vagy vendége, avagy a lakásban az ő jogán tartózkodó más személy.

(6) A (4) bekezdésben említett keresetet egyidejűleg a bérbeadó ellen is meg kell indítani. Ha a perbevont bérbeadó a keresettel szemben nem védekezik, őt a per költségeinek viselésére kötelezni nem lehet.

(7) A (2) és a (4) bekezdésben megjelölt per tárgya értékének megállapításában az alperes bérlő által fizetendő egy évi bérösszeg (1911. I. tc. 6. §-ának 7. pontja) irányadó.

(8) Ha a (2) vagy a (4) bekezdésben említett jogellenes magatartást a bérlő háztartási alkalmazottja tanúsította, a kereset indításának csak akkor van helye ha a bérlő a vétkes háztartási alkalmazottját a sérelmet szenvedő bérlő írásbeli felhívására a fennálló jogszabályok szerint lehetséges legrövidebb idő alatt a szolgálatból nem bocsátja el.

(9) A (2) és a (4) bekezdésben megjelölt keleseinek helytadó ítélet ellen használható fellebbezés határideje három nap.

(10) Az előző bekezdések rendelkezései nem érintik a lakásbérleti szabályrendeleteknek olyan rendelkezéseit, amelyek szerint a jogellenes használat miatt sérelmet szenvedeti bérlő a bérbeadótól követelheti, hogy a lakást jogellenesen használó bérlő bérletét rendkívüli, illetőleg rögtöni hatályú felmondással a vonatkozó rendelkezésekben meghatározott jogkövetkezmények terhe alatt szüntesse meg.

V. FEJEZET

Visszajuttatás

54. §

Elhagyott lakás visszajuttatása

(1) Az elhagyott lakást, ha azt hadifogoly vagy elhurcolt (deportált) személy hagyta el és a lakásügyi hatóság más részére még igénybe nem vette, avagy az arra vonatkozó bérleti jogviszony vagy használati jog felmondás vagy más ok következtében megszűnt, a visszatért hadifogoly, illetőleg az elhurcolt személy részére, vissza kell juttatni, feltéve, hogy az elsőfokú lakásügyi hatóságnál a visszajuttatás iránt kérelmet terjeszt elő.

(2) Ha a hadifogoly vagy az elhurcolt személy lakását más akar igénybevétel alapján, akár egyéb jogalapon - bérli vagy használja, azt a visszatért hadifogolynak, illetőleg elhurcolt személynek az ország területére való visszatérése után előterjesztett kérelmére az ő részére kell visszajuttatni. Elveszti ezt az igényét a visszatért hadifogoly, illetőleg elhurcolt személy, ha kérelmét a jelen rendelet hatálybalépésétől számított három hónap alatt, ha pedig később tér vissza, a visszatéréstől számított három hónap alatt nem terjeszti elő.

(3) Nem igényelheti vissza lakását olyan személy, aki azt önként hagyta el vagy a háborús események során Németország vagy a németek által megszállt más ország területére menekült.

(4) A jelen §-on alapuló visszajuttatás nem zárja ki a lakás egy részének igénybevételét, ha az egész lakás használata a visszatért hadifogoly, illetőleg elhurcolt személy indokolt lakásszükségletét meghaladja.

55. §

A visszajuttatás alól mentes lakások

(1) Az 54. § (2) bekezdése alapján visszajuttatásnak nincs helye:

1. ha az igénylő bérlőül nem jelölhető ki (42. §);

2. ha a lakás az igénylő indokolt lakásszükségletét (40. §) meghaladja és a lakást más bérlővel közös lakásként igénybe venni nem lehet;

3. ha az igénylőnek olyan lakása van. amely indokolt lakásszükségletét kielégíti;

4. ha a lakás bérlőjének előbbi lakása a háború által előidézett helyzet következtében lakhatatlanná vált vagy azt katonai alakulat tartja megszállva;

5. ha a lakás bérlője a magyar kormány megbízásából külföldön szolgálatot teljesíti) közszolgálati alkalmazott, mindaddig, amíg külföldön teljesít szolgálatot;

6. ha a lakás (lakásrész) a lakóházak helyreállításáról szóló 11800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 234. szám) 14. §-ának (3) bekezdése, illetőleg a 460/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny - - Rendeletek Tára 17. szám) 3. vagy 5. §-a és a 4800/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny Rendeletek Tára 88. szám), valamint a 8200/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 155. szám) értelmében mentes a visszajuttatás alól;

7. ha a lakást a kincstár ideértve a Magyar Államvasutakat - a törvényhatóság, a megyei város, a község vagy más köztestület vagy a kezelésük alatt álló alapítvány, alap vagy közüzem, közintézet vagy közintézmény avagy állami tulajdonba vett vállalat használja;

8. ha a lakást demokratikus politikai párt vagy a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége (Szakszervezeti Tanács), avagy a kötelékébe tartozó szakszervezet használja.

(2) Ha a visszatért hadifogoly vagy elhurcolt személy lakását az (1) bekezdés értelmében nem lehet visszajuttatni, őt az igénybevehető lakások bérlőinek kijelölésénél a 43. § rendelkezései értelmében előnyben kell részesíteni.

56. §

Elcserélt lakások visszajuttatása

(1) Az 1944. évi március hó 19. napjától a német megszállás megszűnéséig terjedő időben lakáscsere tárgyában a lakásügyi hatóság jóváhagyásával vagy anélkül létrejött szerződés alapján elcserélt lakásokat az előbbi bérlők részére kell visszajuttatni:

a) ha a visszajuttatás iránt az előbbi bérlők közős kérelmet terjesztenek elő;

b) ha a bíróság jogerős ítéletében a lakáscsere tárgyában kötött szerződést hatálytalannak nyilvánította;

c) ha visszajuttatást különös méltánylást érdemlő körülmények indokolttá teszik és a visszajuttatást kérő bérlő a csereszerződésben részes másik bérlőnek a költözködéssel járó és a lakásának használhatóságát biztosító költségelv viselését vállalja.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján visszajuttatásnak nincs helye, ha az elcserélt lakások bérlői összes körülményeik figyelembevételével megállapítható, hogy azok a lakások, amelyeknek a csereszerződést kötött felek a bérlői, indokolt lakásszükségletüket kielégítik és a visszajuttatás valamelyik félre nézve a méltányosságot súlyosan sértené.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a lakásügyi hatóság a visszajuttatást csak a (2) bekezdés alapján tagadhatja meg.

(4) Az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban megjelölt esetekben a bérbeadók hozzájárulására nincs szükség.

(5) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban megjelölt visszajuttatáshoz a lakások fekvése szerint illetékes lakásügyi hatóságok hozzájárulása s ha a lakások különböző városokban vagy községekben, illetőleg Budapest székesfőváros különböző kerületeiben vannak, mind a két lakás fekvésének helye szerint illetékes lakásügyi hatóság hozzájárulása szükséges. A hozzájárulási ezekben az esetekben csak abból az okból tehet megtagadni, hogy a kérelem a jelen rendelet kijátszását célozza.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a csere tárgyában kötött szerződést hatálytalanító bírói ítélet jogerőre emelkedésének napját követő hónap első napjától kezdődően, az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban megjelölt esetekben pedig a hozzájárulást megadó határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően a visszajuttatott lakásra nézve fennálló bérleti jogviszonyba a bérlő helyébe az előbbi bérlő lép.

(7) Az (1) bekezdés b) pontján alapuló kérelmet csak az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított három hónap alatt, az (1) bekezdés c) pontján alapuló kérelmet csak a jelen rendelet hatálybalépésétől számított három hónap alatt lehet előterjeszteni, a hadifogoly vagy az elhurcolt személy pedig az utóbb említett kérelmet az ország területére való visszatérésének napjától számított három hónap alatt terjesztheti elő.

(8) A bérlő lakásának visszajuttatása iránt a jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított egy év eltelte után, ha pedig visszatért hadifogoly vagy elhurcolt személy és a jelen rendelet hatálybalépése után tér vissza, a visszatérésének napjától számított egy év eltelte után pert nem indíthat.

57. §

A szövetséges hatalmak katonai vagy egyéb szervei által kiürített lakások visszajuttatása és igénybevétele

A szövetséges hatalmak katonai vagy egyéb szervei által kiürített lakások visszajuttatására és igénybevételére vonatkozóan nem a jelen rendelet, hanem a 12090/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 233-234. szám) rendelkezéseit kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

A lakás átadására és kiürítésére vonatkozó kivételes rendelkezések

58. §

Teljesítési határidő a lakás kiürítését elrendelő bírói határozatban

(1) A bíróság, ha az 1911. I. tc. 628. §-a alapján a bérlemény kiürítését rendeli el, vagy ha az 1911. I. tc. 632. §-a alapján a bérleti jogviszony felmondását, illetőleg a felhívást érvényesnek mondja ki, méltányos esetben a bérlemény azonnali kiürítése helyett a kiürítésre megfelelő, de harminc napnál nem hosszabb teljesítési határidőt szabhat.

(2) Ha a bíróság az 1911. I. tc. 624. §-ának második bekezdésében megállapított teljesítési határidőnél hosszabbat állapított meg, erről az országos lakásügyi miniszteri biztost (60. §) a végrehajtás foganatosítása iránt hozzáintézett megkeresésében értesítenie kell.

59. §

Végrehajtás elrendelése a teljesítési határidő lejárta előtt

(1) Lakás vagy más helyiség átadására vagy kiürítésére irányuló végrehajtás elrendelését a teljesítési határidő lejárta előtt is lehet kérni és el lehet rendelni, a végrehajtást azonban ilyen esetben is csak a teljesítési határidő lejárta után lehet foganatosítani.

(2) Ha az (1) bekezdés esetében a végrehajtást azért nem foganatosítják, mert a végrehajtást szenvedő a helyiséget a teljesítési határidő lejárta előtt önként kiürítette, a végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelem költsége a végrehajtást szenvedőt nem terheli.

60. §

Az országos lakásügyi miniszteri biztos hatásköre

(1) Az ország területén bárhol fekvő lakásnak átadására vagy kiürítésére irányuló jogerős vagy fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánított bírói határozat végrehajtásának foganatosítását az országos lakásügyi miniszteri biztos (a továbbiakban: miniszteri biztos) rendeli el.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését mind a bérleti és a szolgálati jogviszony alapján, mind a bármely más jogalapon (tulajdonjog, haszonélvezeti jog, lakásszolgalom, haszonbérlet, társasháztulajdon, u. n. öröklakás használatára való jogosultság, albérlet stb.) használatba veendő, illetőleg használt lakás átadására és kiürítésére irányuló végrehajtás foganatosítása tekintetében alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a dohányjövedéki cikkeket árusító üzlethelyisége lakásnak minősül, tekintet nélkül arra, hogy az egyszersmind lakásul szolgál-e vagy sem.

(4) A miniszteri biztos az (1) bekezdésben említett bírói határozat végrehajtásának foganatosítását a lakás fekvése szerint illetékes járásbíróság hatáskörébe utalhatja, ha megállapítása szerint a végrehajtás tárgya:

a) az 1. § értelmében lakásnak tekintendő olyan helyiség átadása vagy kiürítése, amelynek - a bérlő érdekét tekintve - jelentősebb része nem a lakás céljára szolgáló vagy arra használt helyiségrész;

b) olyan helyiség átadása vagy kiürítése, amelyhez mező- vagy gyümölcsgazdasági vagy kertészeti avagy egyéb gazdasági célra szolgáló és a házikert rendszerinti terjedelmét meghaladó nagyságú terület tartozik.

(5) A miniszteri biztosnak a (4) bekezdés alapján hozott határozata a bíróságra kötelező.

(6) A bíróság az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett perekben vagy ügyekben a végrehajtást elrendelő határozatában a végrehajtás foganatosítása végett a határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül a miniszteri biztost keresi meg. A megkereséshez csatolni kell a per (ügy) minden iratát.

61. §

A miniszteri biztos megbízása

(1) A miniszteri biztost a jelen rendeleten alapuló teendőinek ellátásával az igazságügyminiszterrel egyetértve a népjóléti miniszter bízza meg.

(2) A miniszteri biztos teendőivel csak azt lehet megbízni, aki legalább öt évig mint ítélőbíró vagy államügyész működött.

62. §

A végrehajtás foganatosításával kapcsolatban érvényesítendő szociális szempontok, A végrehajtás felfüggesztése

(1) A miniszteri biztos a végrehajtás foganatosításának elrendelésével kapcsolatban mind a végrehajtató, mind a végrehajtást szenvedő érdekének és különösen annak figyelembevételével köteles eljárni, hogy a végrehajtást szenvedő - a lehetőség szerint a végrehajtás foganatosításával egyidejűen - más helyiségbe költözhessek be, illetőleg hajléktalanná ne váljék.

(2) A miniszteri biztos abban az esetben, ha a lakás átadása, illetőleg kiürítése leküzdhetetlen nehézségbe ütközik vagy a végrehajtást szenvedőre méltánytalanul súlyos terhet jelentene, a végrehajtás foganatosítását a végrehajtást szenvedő kérelmére - a felek meghallgatása után vagy anélkül is - a méltányosság szerint meghatározott időre felfüggesztheti.

(3) A miniszteri biztos a (2) bekezdésben említett körülmény fennállása esetében az általa megállapított feltételek teljesítésétől függően a végrehajtást szenvedő kérelmére a végrehajtás foganatosítását határozatlan időre is felfüggesztheti. Ha a végrehajtást szenvedő a megállapított feltételeknek nem tesz eleget vagy a miniszteri biztos a rendelkezésére álló adatok alapján rendkívüli vagy rögtöni hatályú felmondásra okul szolgáló körülmény fennállását állapítja meg, a végrehajtás foganatosítása iránt az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével intézkedik.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a végrehajtást szenvedő önhibáján kívül képtelen a lakás bérét fizetni, a város (község) azonban a lakásbért a bérlő helyett közsegély címén megfizeti.

63. §

A végrehajtás felfüggesztésének korlátozása

(1) A miniszteri biztos a végrehajtást szenvedő kérelmére a végrehajtás foganatosítását - a 62. §-ban meghatározott esetekben is - legfeljebb hatvan napra függesztheti fel:

a) annak a bérlőnek javára, akinek bérlete a bérbeadónak azon a címen gyakorolt rendkívüli vagy rögtöni hatályú felmondása következtében szűnt meg, hogy a bérlő a bért a bér megfizetésére megállapított határidő alatt nem fizette meg;

b) annak a bérlőnek javára, aki lakásának bérletéi felmondotta;

c) a házfelügyelő vagy a segédházfelügyelő javára, akinek szolgálati jogviszonya felmondás vagy rögtöni hatályú elbocsátás következtében megszűnt;

d) más alkalmazott javára, ha a végrehajtás a szolgálati jogviszony megszűnése következtében szolgálati lakásának átadására vagy kiürítésére irányul;

e) az albérlő javára.

(2) A végrehajtás felfüggesztésének az (1) bekezdésben megállapított határidejét a teljesítési határidő lejártától, ha pedig a végrehajtás foganatosítása iránti megkeresés a teljesítési határidő lejárta után érkezik a miniszteri biztoshoz, a megkeresésnek hozzáérkezne napjától kell számítani.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjának rendelkezését a közszolgálati alkalmazotti a, valamint a közforgalmú vasút vagy egyéb közüzem alkalmazottjára a 67. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A végrehajtás felfüggesztésének nincs helye annak a társbérlőnek javára, akit a bíróság az 53. § alapján hozott jogerős ítéletével lakásának kiürítésére kötelezett.

64. §

A végrehajtás foganatosítása

(1) A miniszteri biztos a végrehajtást közvetlenül a lakás fekvése szerint illetékes járásbírósághoz beosztott bírósági végrehajtó útján foganatosíttatja.

(2) A végrehajtás foganatosítása tekintetében a végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályokat az alábbi bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A miniszteri biztos a végrehajtás foganatosításának elrendelése előtt a végrehajtást szenvedőt felhívja, hogy a lakást az általa megállapított határidő alatt ürítse ki vagy - amennyiben a lakás kiürítése következtében hajléktalanná válnék - ezt a körülményt neki jelentse be, mert ellenkező esetben a végrehajtó kérelmére a lakásnak kényszer útján való kiürítését fogja elrendelni.

(4) A végrehajtás hivatalból való foganatosításának helye nincs.

(5) A kiküldött végrehajtó a végrehajtás foganatosítása céljából a helyszínére határnapot tűz ki s arról a végrehajtatót és a végrehajtást szenvedőt, illetőleg jogi képviselőiket a végrehajtás foganatosítását elrendelő határozatban megjelölt lakóhelyre intézendő s a határnap elölt legalább három nappal postára teendő ajánlott levélben értesíti.

(6) A végrehajtás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet haladéktalanul meg kell küldeni a miniszteri biztosnak. Ha a végrehajtást, szenvedő a kiküldött végrehajtó eljárása vagy intézkedése ellen előterjesztéssel élt, az eredeti jegyzőkönyvet az előterjesztés elbírálására illetékes bíróságnak kell bemutatni: ebben, az esetben a jegyzőkönyv hivatalos másolatát kell megküldeni a miniszteri biztosnak. Az előterjesztés a végrehajtás foganatosítását nem akadályozza.

(7) A végrehajtás foganatosításával felmerült költségeket - ideértve a miniszteri biztos előtti eljárásban felmerült és a lakásban levő ingóságok elszállításával keletkezett költségeket is - a végrehajtató kérelmére a miniszteri biztos állapítja meg. A végrehajtás foganatosításával felmerült költségeket a végrehajtató előlegezi és a végrehajtást szenvedő viseli.

(8) A kiküldött végrehajtó a végrehajtás foganatosítását a végrehajtató hozzájárulása nélkül csak akkor halaszthatja el. ha a lakás valamely lakója olyan betegségben szenved, amelyre tekintettel a végrehajtás foganatosítása a lakó életét vagy egészségét súlyosan veszélyeztetné. Ha a kiküldött végrehajtó a rendelkezésére álló adatok alapján nem tudja megállapítani, vajjon a végrehajtás foganatosítását ilyen betegség gátolja-e vagy az adatok valósága tekintetében aggálya merül fel, a betegség fennállását hatósági orvos bizonyítványával kell igazolni. Az orvosi bizonyítvány kiállításának költségét a végrehajtató előlegezi és a végrehajtást szenvedő viseli.

(9) A végrehajtás foganatosításának elhalasztása tárgyában jegyzőkönyvet kell készíteni és azt abban az esetben, ha a végrehajtást a betegség előrelátható tartamára tekintettel, az első halasztás megadásától számított tizenöt nap eltelte után sem lehet foganatosítani, az esetlég bemutatott orvosi bizonyítvány csatolása mellett a miniszteri biztoshoz kell felterjeszteni.

(10) Ha a miniszteri biztos a végrehajtást szenvedő kérelmére a végrehajtás foganatosítását elrendelő határozatát nem helyezi hatályon kívül, illetőleg nem módosítja, a végrehajtást - a (8) bekezdésben említett betegség esetének kivételével - akkor foganatosítani kell, ha a végrehajtást szenvedőnek ás lakása nincs.

(11) Ha a végrehajtató a miniszteri biztos határozatában a végrehajtás foganatosítására megállapított határidő elteltétől számított tizenöt nap alatt sem szorgalmazza a végrehajtás foganatosítását, erről a kiküldött végrehajtó a végrehajtás foganatosítását elrendelő határozat visszaküldése mellett az utóbb említett határidő lejártától számított három nap alatt a miniszteri biztoshoz jelentést tesz.

(12) A miniszteri biztos köteles a végrehajtás foganatosításának megtörténtéről a lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságot haladéktalanul értesíteni.

65. §

A végrehajtás foganatosítása következtében hajléktalanná váló személy lakáshoz juttatása

(1) Ha a miniszteri biztos az ügy összes körülményeinek figyelembevételével úgy látja, hogy az átadandó a kiürítendő lakás lakója más lakásba elhelyezkedni nem tud, illetőleg hajléktalanná (1. §) válnék, a végrehajtás foganatosításának elrendelésével egyidejűen megkeresi az elsőfokú lakásügyi hatóságot, Budapest székesfővárosban átmeneti kislakásba való elhelyezés esetében a polgármestert, egyéb esetekben az illetékes kerületi elöljárót, hogy a kihelyezendő személynek szükséglakásban (1. §) - Budapest székesfővárosban szükséglakásban vagy átmeneti kislakásban (1. §) - vagy a szükségszerű elhelyezés követelményét kielégítő más lakásban való elhelyezéséről még a végrehajtás foganatosítása előtt, sürgős esetben igénybevétel útján gondoskodjék.

(2) Az (1) bekezdés értelmében megkeresett elsőfokú lakásügyi hatóság (Budapest székesfővárosban a polgármester) köteles a miniszteri biztos megkeresését haladéktalanul teljesíteni. A megkeresett elsőfokú lakásügyi hatóság a megkeresés tárgyában hozott határozatát fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja (1929. XXX. tc. 56. § 1. a) pont).

66. §

A végrehajtást szenvedő ingóságaival kapcsolatos intézkedések

Ha a végrehajtást szenvedő a végrehajtás foganatosítása alkalmával a lakásból a ház más részébe vagy a házhoz tartozó területre (folyosó, lépcsőház, udvar stb.) kitett bútorokat vagy más ingóságokat a végrehajtás foganatosításától számított három nap alatt, a közterületre kitett ingóságokat pedig haladéktalanul nem szállítja el, a bírósági végrehajtó az ingóságok beraktározása tárgyában teendő azonnali intézkedés végett az elsőfokú lakásügyi hatóságot keresi meg, a nem közterületre kilelt ingóságok tekintetében azonban csak akkor, ha erre nézve az, akinek érdekét az ingóságok kihelyezése sérti, nála kérelmet terjeszt elő. A lakásügyi hatóság eljárására nézve a 84. § (2), (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

67. §

Közszolgálati és közüzemi szolgálati lakás kiürítése

(1) Ha közszolgálati alkalmazott vagy közforgalmú vasút vagy egyéb közüzem alkalmazottja szolgálati jogviszonyának megszűnése vagy a közszolgálat érdekében más városba vagy községbe történt áthelyezése avagy szolgálati beosztásának megváltozása esetében szolgálati lakását felettes hatóságának felhívására haladéktalanul kiürítve nem bocsátja vissza, a szolgálati lakásának átadására vagy kiürítésére irányuló végrehajtást az alkalmazott felettes hatóságának megkeresésére a miniszteri biztos rendeli el és foganatosíttatja. Ezt a rendelkezést arra való tekintet nélkül kell alkalmazni, hogy a bíróság hozott-e vagy sem a lakás átadására, illetőleg kiürítésére kötelező határozatot.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az alkalmazott halála után szolgálati lakását özvegye vagy más személy használja.

(3) Egyébként a jelen fejezet rendelkezései az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott esetekben azzal az eltéréssel irányadók, hogy a végrehajtás foganatosítását - amennyiben a végrehajtást nem bírói határozat (60. §) alapján kell foganatosítani - hatvan napnál hosszabb időre csak akkor lehet felfüggeszteni, ha a felfüggesztés nem sért fontos közszolgálati érdeket.

(4) Azt, hogy a lakást a jelen § alkalmazásában közszolgálati (közüzemi) lakásnak minősül-e, a miniszteri biztos saját hatáskörében állapíthatja még.

68. §

Állami gazdaságban levő szolgálati lakás kiürítése

(1) Ha az állam tulajdonában álló mező- vagy erdőgazdasági ingatlanon folytatott gazdálkodás körében alkalmazott személy az ebben a minőségében használt szolgálati lakását a szolgálati jogviszonyának megszűnése vagy más városba vagy községbe történi áthelyezése avagy szolgálati beosztásának megváltozása esetében az állami mező- vagy erdőgazdasági birtokok kezelésére rendelt szerv részéről hozzáintézett felhívásban megszabott határidő alatt szolgálati lakását nem üríti ki, a szolgálati lakásának kiürítésére irányuló végrehajtást az említett szerv megkeresésére a miniszteri biztos rendeli el és foganatosíttatja. Ezt a rendelkezési arra való tekintet nélkül kell alkalmazni, hogy a bíróság hozott-e vagy sem a lakás átadására, illetőleg kiürítésére kötelező határozatot.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a szolgálati lakásban jogosulatlanul beköltözött személy lakik.

(3) Egyébként a jelen fejezet rendelkezései az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott esetekben azzal az eltéréssel irányadók, hogy a végrehajtás foganatosítását - amennyiben a végrehajtást nem bírói határozat (60. §) alapján kell foganatosítani - hatvan napnál hosszabb időre csak akkor lehet felfüggeszteni, ha a végrehajtás nem sért fontos közszolgálati vagy gazdasági érdekel.

69. §

Az állami szénbányászat körében alkalmazott személy szolgálati lakásának kiürítése

Az állami tulajdonba vett szénbányánál és a szénbányával kapcsolatos egyéb üzemeknél alkalmazott személy szolgálati lakásának átadására vagy kiürítésére irányuló végrehajtás tekintetében a jelen fejezet rendelkezéseit a 6690/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 138. szám) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

70. §

Hadifogoly vagy elhurcolt személy üzlethelyiségének kiürítése

A jelen fejezet rendelkezéseit a hadifogoly és az elhurcolt személy üzlethelyiségének kiürítésére is alkalmazni kell.

71. §

Önhatalommal kihelyezett bérlő visszahelyezése

Ha a lakás kiürítésére vonatkozó végrehajtás foganatosítása a miniszteri biztos hatáskörébe tartozik és az ő intézkedése nélkül valakit a lakásból kihelyeznek, a miniszteri biztos az önhatalommal kihelyezett személyt a kihelyezéstől számított nyolc nap alatt előterjesztett kérelem esetében a lakásba - szükség esetén a jogosulatlanul beköltözött személy kilakoltatásával - visszahelyezheti és idevonatkozó intézkedése, foganatosításának biztosítása céljából a rendőrségnek a lakás fekvése szerint illetékes rendőrkapitányságát vagy a községi elöljáróságot keresheti meg. A rendőri segély, illetőleg a kihelyezésnél közreműködő hatósági közeg igénybevételével felmerült költség a kihelyezésben közreműködött és a jogosulatlanul beköltözött személyt egyetemlegesen terheli.

VII. FEJEZET

Lakásügyi közigazgatási eljárás

72. §

Lakásügyi hatóságok

(1) A lakásügyi közigazgatás körébe tartozó ügyekben a következő hatóságok járnak el:

első fokon nagy- és kisközségekben a községi elöljáróság, városokban - ide nem értve Budapest székesfővárost - a polgármester, Budapest székesfővárosban a lakás fekvése szerint illetékes kerületi elöljáró,

másodfokon nagy- és kisközségekben, továbbá megyei városban az alispán, törvényhatósági jogú városban - ide nem értve Budapest székesfővárosi - a népjóléti miniszter, Budapest székesfővárosban a székesfővárosi lakásügyi döntőbizottság (a továbbiakban: döntőbizottság),

harmadfokon azokban az ügyekben, amelyekben a másodfokú határozatot az alispán hozta, továbbá Budapest székesfővárosban a döntőbizottság határozatának a 79. §-ban szabályozott hivatalból való felülvizsgálata esetében a népjóléti miniszter.

(2) A lakásügyi hatóságok hatásköre nem terjed ki az igénybevételre és a bérlő kijelölésére, ha a lakás:

a) szolgálati lakás;

b) az 1908. XXIX. törvénycikk alapján épített kispesti (Wekerle) állami munkástelepen van és a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve akként határozott, hogy a bérlő kijelölésére az erre feljogosított állami vagy állami tulajdonba vett vállalat avagy közüzem jogosult;

c) közjóléti szövetkezet [1940. XXIII. tc. 2. § (2) bek. c) pont] szociális lakásépítési tevékenységének keretében létesített épületben van.

(3) A lakásügyi hatóságok a bérlő kijelölése tekintetében az alábbi (4), (5) és (6) bekezdésben foglalt rendelkezések értelmében járnak el, ha a lakás:

a) az állam, a törvényhatóság, a megyei város, a község, köztestület, a Magyar Államvasútak avagy az általuk kezelt alapítvány, a Magyar Nemzeti Bank, közüzem vagy közintézmény tulajdonában álló lakótelepén vagy lakóházban, illetőleg közüzem telepén van és a népjóléti miniszter akként határozott, hogy a bérlő kijelölésére az illetékes miniszter, illetőleg közület (köztestület, hatóság, szerv) jogosult;

b) az 1946. XV. törvénycikkbe iktatott, a magyar-csehszlovák lakosságcseréről szóló egyezmény értelmében Csehszlovákiába áttelepült vagy oda áttelepítésre jelentkezett személy lakása;

c) kormányhatóság vagy más hatóság kezelésében álló alapítvány vagyonához tartozó épületben - ideértve a vallás- és tanulmányi alap és az úgynevezett egyetemi alap vagyonához tartozó épületet is - van és az alapítvány kezelésére hivatott hatóságot maga az alapító jelölte ki.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt lakás bérlőjéül kijelölendő személyt a bérlet, illetőleg a használati jog megszűnésétől számított tizenöt nap alatt a lakásügyi hatósághoz intézett megkeresésében az illetékes miniszter (köztestület, hatóság, áttelepítési kormánybiztos, szerv) nevezi meg. A lakásügyi hatóság a megnevezett személynek bérlőül való kijelölését csak akkor tagadhatja meg, ha a megnevezett személyt a 42. § értelmében bérlőül kijelölni nem lehet, vagy ha a lakás indokolt lakásszükségletét (40. §) meghaladja. A megkereséshez eredetben vagy hiteles másolatban csatolni kell a kijelölésre nézve előbb említett feltételek fennállásának megállapítása céljából szükséges okiratokat.

(5) Ha a lakásügyi hatóság a (3) bekezdés a) vagy c) pontjában megjelölt lakásra vonatkozóan megnevezett bérlő kijelölését a (4) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában megtagadja, a megkereső miniszter (köztestület, hatóság, szerv) a lakásügyi hatóság idevonatkozó határozatának hozzáérkezésétől számított tizenöt nap alatt a megkeresést az abban megnevezett más személynek bérlőül való kijelölése céljából megismételheti. A megkeresés, illetőleg a megkeresés ismétlésének elmulasztása esetében, úgyszintén abban az esetben, ha az új megkeresésben megnevezett személyt sem lehet bérlőül kijelölni, a lakásügyi hatóság a lakást igénybeveszi és annak bérlőjét ő jelöli ki.

(6) A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt lakás bérlőjének kijelölése tekintetében a 12110/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 241. szám) irányadó.

73. §

Az igénylők kérelmeinek elbírálása

(1) Az elsőfokú lakásügyi hatóság köteles az igénylő kérelme tárgyában a beadványának iktatásától számított tizenöt nap alatt határozni és vég-határozatában az annak meghozataláig valamennyi igénylő részéről az ugyanarra a lakásra vonatkozóan érkezett kérelmet elbírálni.

(2) Az (1) bekezdésben említett véghatározatban pontosan meg kell jelölni az igénybevett helyiségeket, meg kell nevezni a bérbeadót (bérbeadókat), illetőleg azt a személyt, aki a ház kezelésére jogosítva és kötelezve van, továbbá valamennyi igénylői és a véghatározatot a bérbeadónak (a ház kezelésére vagy a lakás hasznosítására jogosult, illetőleg kötelezett személynek) és valamennyi igénylőnek, továbbá társbérlet esetében a társbérlőnek (társbérlőknek) is kézbesíttetni kell.

(3) A bérbeadó (házkezelő) köteles az (1) bekezdésben említett véghatározatot a ház kapualjában vagy bejáratánál szembetűnő helyen kifüggeszteni és nyolc napon ál kifüggesztve tartani.

(4) Az elsőfokú véghatározat meghozatala után a már igénybevett lakás igénybevételére vonatkozóan előterjesztett kérelmet figyelembe venni nem szabad.

74. §

Jogorvoslatok

(1) A jogorvoslatok tekintetében az 1929. XXX. tc. 46-56. §-ait a jelen § (2) bekezdésében, a 78. § (7) bekezdésében és a 79. § (3), (4), (5) és (6) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A jogorvoslatot írásban, annyi példányban kell előterjeszteni, ahány érdekelt az elsőfokú véghatározatban meg van nevezve [73. § (2) bek.], az újrafelvételi kérelmet pedig annyi példányban, hogy a hatóság részére szóló példányon felül a lakás minden bérlője részére jusson példány. A lakásügyi hatóság a jogorvoslat egy-egy példányát az ellenérdekű felek részére azzal az értesítéssel kézbesítteti, hogy a jogorvoslatra a kézbesítéstől számított három nap alatt írásbeli észrevételeket tehetnek.

75. §

A döntőbizottság szervezete

(1) A döntőbizottság elnökből és két tagból áll; elnökét a népjóléti miniszter, tagjait a székesfőváros fogalmazási szakán rendszeresített állásra kinevezett tisztviselők közül a polgármester jelöli ki. Elnökül csak azt lehet kijelölni, akinek jogtudori oklevele van.

(2) Több döntőbizottságot is lehet szervezni. A döntőbizottságok számát és hatáskörüknek terület szerint való megosztását az ügyforgalom figyelembevételével a polgármester előterjesztésére a népjóléti miniszter állapítja meg.

(3) A döntőbizottság hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos fogalmazási teendőket a döntőbizottsághoz beosztott előadók látják el. A döntőbizottság előadóit a polgármester jelöli ki.

(4) Kizáró ok fennállása vagy elfogultság (78. §) avagy akadályozottság esetében az elnök helyettesítéséről a népjóléti miniszter, a tagok és az előadók helyettesítéséről a polgármester gondoskodik.

(5) A döntőbizottság (döntőbizottságok) ügyeit külön hivatal kezeli; a hivatal szervezetére és eljárására vonatkozó szabályokat a polgármester állapítja meg.

76. §

A döntőbizottság hatáskörébe tartozó ügyeknek tárgyalásra való előkészítése

(1) A döntőbizottság hatáskörébe tartozó ügyeket intézkedésre, illetőleg tárgyalásra az előadó készíti elő, az előkészített ügyeket az előadó elintézési tervezetével együtt a döntőbizottság elnökének mutatja be.

(2) Ha a döntőbizottság elnöke az ügyet döntésre kellően előkészítettnek nem tartja, ülésen kívül saját hatáskörében elrendelheti a tényállás tisztázását, a bizonyítás kiegészítéséi, hatóságoktól és közhivataloktól iratokat szerezhet be és felvilágosításokat kérhet, magánfelektől adatok szolgáltatását követelheti és általában megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek az ügynek eldöntésére szükségeseknek mutatkoznak. Elrendelheti a felek személyes meghallgatását és a nyomozás kiegészítését is; ennek foganatosításával megbízhatja az előadót vagy a nyomozóközegeket avagy az ügy iratait az elrendelt kiegészítés foganatosítása végett visszaküldheti a kerületi elöljárónak.

(3) Ha az elnök az ügyel döntésre kellően előkészítettnek tartja, a döntőbizottság tárgyalására határnapot tűz ki.

(4) Az ügyeket az érkezés sorrendjében kell tárgyalásra kitűzni. E rendelkezésektől csak különös méltánylást érdemlő esetben van eltérésnek helye.

(5) A felek az ügynek tárgyalásra való bemutatásáig az iratokat megtekinthetik és a bizonyítás anyagára nézve egyízben írásbeli észrevételeket tehetnek.

(6) A bizonyításnak a felek által indítványozott kiegészítése kérdésében a tárgyalás kitűzése előtt az elnök, a tárgyalás kitűzése után a döntőbizottság határoz.

(7) A döntőbizottság elnökénél és tagjainál a felek sem személyesen, sem meghatalmazottjuk útján el nem járhatnak.

77. §

Tárgyalás a döntőbizottság előtt

(1) A döntőbizottság előtti tárgyalásról a feleket legalább három nappal a tárgyalás határnapja előtt értesíteni kell. Amennyiben szükségesnek mutatkozik, a tárgyalás kitűzése előtt az elnök, a tárgyalás során pedig a döntőbizottság a feleket személyes meghallgatásuk végett a tárgyalásra megidézheti. A tárgyalás nyilvános.

(2) A döntőbizottság elölt az ügyet az előadó ismerteti és a hozandó határozatra nézve javaslatot tesz, de a határozat hozatalában szavazati joga nincs.

(3) Ha a döntőbizottság az ügyel döntésre alkalmasnak tartja, véghatározatot hoz.

(4) Ha a döntőbizottság az ügyet döntésre alkalmasnak nem tartja, a 76. § (2) bekezdésében megjelölt intézkedéseket teheti és azokat vagy maga foganatosítja vagy azoknak foganatosításával az előadót vagy a nyomozó közegeket avagy a kerületi elöljárót bízza meg.

78. §

A döntőbizottság elnökének, tagjainak és előadójának kizárása

(1) A döntőbizottság elnöke, tagja és előadója már a jelen rendelet erejénél fogva nem járhat el olyan ügyben:

1. amelyben mint fél szerepel vagy a féllel együtt jogosítva vagy kötelezve van:

2. amelyben házastársa vagy volt házastársa, jegyese, egyenesági rokona, oldalági rokona unokatestvérig bezárólag, házastársának a testvére vagy testvérének a házastársa van érdekelve;

3. amelyben olyan személy van érdekelve, akivel örökbefogadó szülői vagy nevelőszülői, illetőleg gyermeki avagy gyámi vagy gondnoki viszonyban áll;

4. amelyben mint valamely félnek törvényes képviselője, meghatalmazottja vagy ügyvédje közreműködött;

5. amelyben kihallgatták;

6. amelynek elsőfokon való intézésében résztvett.

(2) A döntőbizottság eljárásának további folyamában elnöke, tagja vagy előadója nem vehet részt, ha az ügyben kihallgatását kérték és azt a döntőbizottság elrendelte.

(3) A döntőbizottság hivatalból ügyel arra, hogy az (1) vagy a (2) bekezdés értelmében kizárt személy az eljárásban ne vegyen részi. A személye elleni kizáró okol, mihelyt arról tudomást szerez, a döntőbizottság elnöke a polgármesternek, a döntőbizottság tagja vagy előadója pedig a döntőbizottság elnökének azonnal bejelenteni köteles.

(4) Az (1) vagy a (2) bekezdés értelmében kizárt személyt a döntőbizottság véghatározatának meghozataláig bármelyik fél kifogásolhatja.

(5) Az érdekelt felek a döntőbizottság elnöke és tagjai vagy előadója ellen legkésőbben az első tárgyalás megkezdéséig, valamint az elnök, a tag vagy az előadó önmaga ellen legkésőbben a határozat hozataláig elfogultsági kifogást lehelnek, illetőleg elfogultságukat bejelenthetik. Az elfogultsági kifogást és bejelentést írásban kell előterjeszteni és indokolni kell.

(6) Az, hogy az érdekelt félnek a döntőbizottság összeállításáról tudomása nem volt, a döntőbizottság határozatának érvényességét nem érinti.

(7) Az elfogultsági kifogás és bejelentés tárgyában a döntőbizottság haladéktalanul határozni köteles; határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(8) Az, akinek elfogultságát a döntőbizottság megállapította, az eljárás további folyamában nem vehet részt.

79. §

A döntőbizottság határozatának hozatala és hivatalból való felülvizsgálata, Újrafelvétel

(1) A döntőbizottság zárt ülésben határoz; a szótöbbséggel hozott határozatot a döntőbizottság határozatának kell tekinteni.

(2) A döntőbizottság határozatát az érdekelt felekkel írásban közli.

(3) A döntőbizottság véghatározatát indokolni köteles.

(4) A döntőbizottság véghatározata ellen további jogorvoslatnak - ide nem értve a határozatnak az (5) bekezdésben szabályozott felülvizsgálatát és a (6) bekezdésben említett újrafelvételi kérelmet - nincs helye.

(5) Ha a véghatározattá emelt álláspont a döntőbizottság elnökének álláspontjától eltér, az elnök az ügynek hivatalból való felülvizsgálása céljából az iratokat a népjóléti miniszterhez terjesztheti fel, feltéve, hogy ezt az elhatározását a döntőbizottságnak a véghatározat meghozatala után nyomban bejelenti. Az elnök köteles a hivatalból való felülvizsgálatra vonatkozó elhatározását a népjóléti miniszterhez intézendő felterjesztésében tüzetesen indokolni. Ilyen esetben a népjóléti miniszter döntése előtt a döntőbizottság véghatározatát az érdekelt felekkel közölni és azt végrehajtani nem lehel.

(6) A döntőbizottságnak újrafelvételi kérelem tárgyában hozott véghatározata ellen az (5) bekezdésben szabályozott felülvizsgálatnak nincs helye; a döntőbizottságnak a kérelmet elutasító véghatározata ellen azonban az 1929. XXX. tc. 52. §-ának (5) bekezdése értelmében a népjóléti miniszterhez fellebbezéssel lehet élni.

80. §

A döntőbizottság előtti tárgyalásról készítendő jegyzőkönyv

(1) A döntőbizottság előtti tárgyalásról az elnök által kijelölt bizottsági tag jegyzőkönyvet készít.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

1. a döntőbizottság és az ügy megjelölését;

2. a tárgyalás idejét;

3. az elnöknek, a tagoknak, az ügy előadójának és a tárgyaláson megjelent személyeknek megnevezését;

4. a tárgyalás lényeges mozzanatait;

5. a Személyesen meghallgatott felek előadását és a kihallgatott tanuk vallomását;

6. a tárgyalás során hozott, külön íven szövegezett határozatot.

(2) Több határnapon folytatott tárgyalásról egy jegyzőkönyvet lehet készíteni. Ebben az esetben a 3-5. pontban megjelölt körülményeket csak annyiban kell ismételni, amennyiben az új tárgyaláson módosulnak;

(3) A tárgyaláson hozott véghatározatot a jegyzőkönyvhöz, kell mellékelni.

81. §

A döntőbizottság működésével kapcsolatos kiadások fedezése

A döntőbizottság elnökének működésével kapcsolatos kiadások fedezéséről a népjóléti tárca költségvetésének keretében kell gondoskodni, a döntőbizottság működésével kapcsolatos egyéb kiadások pedig a székesfővárost terhelik.

82. §

Beköltözés az elcserélt és az igénybevett vagy visszajuttatott lakásba

(1) Az elcserélt lakás új bérlője, az igénybevett lakás kijelölt bérlője és az a bérlő, akinek részére a lakásügyi hatóság régi lakását visszajuttatta, köteles a jogerős véghatározatnak a részére történt kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt az elcserélt, illetőleg az igénybevett vagy visszajuttatott lakásba beköltözni vagy - amennyiben a lakást más személy tartja elfoglalva és ez a lakást részére átadni nem hajlandó - a lakás átadásának, illetőleg kiürítésének kikényszerítése céljából végrehajtást kérni.

(2) Ha az (1) bekezdés értelmében beköltözésre kötelezett személy az ott meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az elsőfokú lakásügyi hatóság a cserét jóváhagyó vagy a visszajuttatást elrendelő véghatározatát, illetőleg az igénybevételt rendelő véghatározatának a bérlő kijelölésére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, kivéve ha a lakásügyi hatóság a beköltözést gátló és méltánylást érdemlő körülményekre tekintettel annak elhalasztására engedélyt ad.

83. §

A lakásügyben hozott véghatározat végrehajtása

(1) A jelen rendelet alapján hozott jogerős, vagy fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánított közigazgatási véghatározat végrehajtását - amennyiben a végrehajtás a VI. fejezet rendelkezései értelmében nem tartozik a miniszteri biztos hatáskörébe - az elsőfokú lakásügyi halóság rendeli el és foganatosíttatja.

(2) A 25. § (1) bekezdésének 2. pontja alapján igénybevett lakásra vonatkozóan az igénybevételt rendelő véghatározat végrehajtását olyan esetben, amelyben a végrehajtási kérelem előterjesztésekor vagy ezt megelőzően a bíróság vagy a miniszteri biztos előtt eljárás van, illetőleg volt folyamatban, csak akkor lehet elrendelni, ha a lakást a miniszteri biztos határozata alapján kiürítették.

(3) A végrehajtási a végrehajtható véghatározatnak a lakás átadására, illetőleg kiürítésére kötelezett személy részére történt kézbesítését követő tizenöt nap eltelte elölt foganatosítani nem lehet. A végrehajtás foganatosítását elrendelő határozatot hatósági közeg útján kell kézbesíteni.

(4) A végrehajtást csak akkor lehel foganatosítani, ha az azt elrendelő határozat kézbesítésétől nyolc nap már eltelt.

(5) Az elsőfokú lakásügyi hatóság a végrehajtás akadálytalan foganatosítása céljából a szükséghez képest a rendőrségnek a lakás fekvése szerint illetékes kapitánysága útján rendőrt segélyt, olyan községben levő lakásra nézve pedig, ahol a rendőrségnek nincs szerve, a községi elöljáróság által kiküldendő hatósági közeg közreműködését veheti igénybe.

(6) Ha az elsőfokú lakásügyi halóság a végrehajtás elrendelésekor vagy annak elrendelése után, illetőleg foganatosítása alkalmával az ügy összes körülményeinek figyelembevételével úgy látja, hogy a végrehajtás foganatosítása következtében az átadandó vagy a kiürítendő lakás lakója az átadással, illetőleg a kiürítéssel egyidejűen más lakásban elhelyezkedni nem tud avagy hajléktalanná (1. §) válik, a végrehajtást csak akkor rendelheti el és csak akkor foganatosíttathatja, ha a lakásnélküli, illetőleg hajléktalan személynek szükséglakásban (1. §) - Budapest székesfővárosban szükséglakásban, vagy átmeneti kislakásban (1. §) - vagy a szükségszerű elhelyezés követelményét kielégítő más lakásban való elhelyezéséről még a végrehajtás foganatosítása előtt - esetleg igénybevétel útján - gondoskodás történt. Evégből Budapest székesfővárosban a kerületi elöljáró mint elsőfokú lakásügyi hatóság, szükség esetében a polgármestert keresi meg.

(7) Az elsőfokú lakásügyi hatóság azt a határozatát, amellyel hajléktalan személy részére lakatlan, vagy elhagyott lakást (31. §) avagy olyan lakásrészt vesz igénybe, amely a bérlő indokolt lakásszükségletének mértékét meghaladja, köteles fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítani, azt a határozatát pedig, amellyel a (6) bekezdésben említett személyt lakáshoz juttatta, fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja (1929. évi XXX. tc. 56. § 1. b) pont).

(8) A végrehajtást foganatosító közeg eljárási díját a székesfővárosban a polgármester, a vidékre nézve a népjóléti miniszter szabályozza, a rendőri segély nyújtásáért, illetőleg a községi elöljáróság által kiküldendő hatósági közeg közreműködéséért járó díjakat pedig a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

84. §

Az elcserélt, igénybevett vagy visszajuttatott lakásban levő nagy onnan kitelt ingóságokkal kapcsolatos intézkedések

(1) Ha az elcserélt, igénybevett vagy visszajuttatott lakásban levő vagy onnan a ház más részébe vagy a házhoz tartozó területre (folyosó, lépcsőház, udvar stb.) avagy közterületre kitett bútorok vagy más ingóságok elszállításáról az azokkal rendelkezni jogosult személy nem gondoskodik, az elsőfokú lakásügyi hatóság felhívja öt, hogy azokat a felhívás kézbesítésétől számított három nap alatt, a közterületre kitett ingóságokat pedig haladéktalanul szállítsa el.

(2) Ha az ingóságok felöl rendelkezni jogosult a felhívásnak eleget nem tesz, úgyszintén abban az esetben, ha a jogosult személye avagy tartózkodóhelye ismeretlen, az elsőfokú lakásügyi hatóság az ingóságokról leltárt vesz fel és azokat a rendelkezni jogosult költségére megfelelő helyen beraktároztatja. Az elsőfokú lakásügyi hatóság a beraktározással kapcsolatban felmerülő költségek fedezéséről szükség esetében egyes ingóságoknak akár árlejtés, akár szabadkézből való eladása útján gondoskodik.

(3) Ha a rendelkezni jogosult személy a beraktározott ingóságokat az elsőfokú lakásügyi hatóság felhívására ennek kézbesítésétől, illetőleg - ha a rendelkezni jogosult személye avagy tartózkodóhelye ismeretlen - a felhívásnak a város (község) hirdetőtábláján való közzétételétől számított hat hónap alatt nem veszi át, azokat a talált tárgyakra vonatkozó szabályok szerint értékesíteni kell. Az ingóságok eladásából befolyt vételárat a felmerült költségek levonása után ki kell adni az ingóságok igazolt tulajdonosának vagy jogutódának, ezeknek a jelentkezéséig pedig a város (község) pénztárában letétként kell kezelni.

(4) Ha a jogosult a javára letétbe helyezett összeg átvételére a letétbehelyezéstől számított három év alatt nem jelentkezik, az összeg a várost (községet) illeti.

85. §

A lakásügyi hatóságok nyomozati tevékenysége

(1) Az illetékes lakásügyi hatóságoknak arcképes igazolvánnyal ellátott közegei a lakásügyi közigazgatás körébe tartozó intézkedések megtétele, illetőleg a lakásügyekben hozandó közigazgatási határozatok hozatalának előkészítése céljából szükséges tájékozódás végett nyomozni jogosultak s nyomozati tevékenységükkel kapcsolatban a ház lakóiról a házfelügyelő által vezetett névjegyzéket, valamint a lakásokat és egyéb helyiségeket megtekinthetik és a bérbeadótól - ha a házat nem ő kezeli, a ház kezelésére jogosított, illetőleg kötelezett személytől a házmegbízottól, a házfelügyelőtől vagy a segédházfelügyelőtől és a lakóktól felvilágosítást kérhetnek.

(2) A lakásügyi hatóság nyomozó közege szükség esetében személyének védelmére és a nyomozás teljesíthetése céljából rendőri segélyt vehet igénybe, olyan községben pedig, ahol rendőrség nincs, a község bármelyik hatósági közegének közreműködését kívánhatja. A rendőri segélyt a nyomozó közeg kérelmére a rendőrségnek a lakás fekvése szerint illetékes rendőrkapitánysága szolgáltatja, a község közegét pedig a községi elöljáróság küldi ki.

VIII. FEJEZET

A házfelügyelők és a segédházfelügyelők szolgálati jogviszonyának körébe tartozó egyes kérdések szabályozása

86. §

A szabályozás ideiglenes jellege

A házfelügyelő és a segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyának körébe tartozó azokban a kérdésekben, amelyeket a jelen rendelet szabályoz, ennek rendelkezéseit kell alkalmazni mindaddig, amíg helyhatósági szabályrendeletnek (1930. XXXIV. tc. 138. §) a jelen rendelet hatálybalépése után alkotott rendelkezése másképen nem rendelkezik.

87. §

Házfelügyelő alkalmazása

(1) Nagy-Budapest [(2) bek.] és a törvényhatósági jogú városok területén a házfelügyelő szolgálati jogviszonya - amennyiben alkalmazása kötelező (100. §) - írásba foglalandó és az alábbi (6) bekezdésnek megfelelően jóváhagyott szolgálati szerződéssel létesül.

(2) A jelen § valamint a 88. és a 100. § alkalmazása szempontjából Nagy-Budapest alatt Budapest székesfővárost, továbbá Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei várasokat, valamint Csepel nagyközséget kell érteni.

(3) A szerződés írásbafoglalására a háztulajdonos által a saját költségén beszerzendő és a Magyar Házfelügyelők, Segédházfelügyelők és Háztartási Alkalmazottak Országos Szabadszakszervezete (a továbbiakban: Szakszervezet) részéről rendelkezésre bocsátott nyomtatvány szolgál. A Szakszervezet a nyomtatványt az önköltségi ár megtérítése ellenében szolgáltatja ki.

(4) A szerződést Nagy-Budapest területén történő alkalmazás esetében hat, törvényhatósági jogú városban történő alkalmazás esetében öt megegyező példányban kell kiállítani és valamennyi példányt a szerződés megkötésének napját követő naptól számított nyolc nap alatt a Szakszervezetnek meg keli küldeni.

(5) A Szakszervezet a szerződés három példányát a (6) bekezdésben említett Bizottság elnökének, egy példányát a belügyminiszternek, Nagy-Budapest területén történő alkalmazás esetében egy példányát a Budapesti Házmegbízottak Központi Vezetőségének küldi meg, egy példány pedig a Szakszervezetnél marad. A (6) bekezdésben említett Bizottság elnöke a szerződés hozzáérkezett példányainak egyikét a népjóléti miniszternek haladéktalanul bemulatja.

(6) A szerződés jogérvényes létrejöveteléhez a szerződés felülvizsgálatára alakított háromtagú bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jóváhagyása szükséges. A Bizottság elnökét a népjóléti miniszter jelöli ki, egy tagját a belügyminiszter, egy tagját pedig a Szakszervezet küldi ki. Előadó a Szakszervezet kiküldöttje. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A szerződés ellen a népjóléti miniszter, a belügyminiszter, a Szakszervezet és - Nagy-Budapest területén történő alkalmazás esetében - a Budapesti Házmegbízottak Központi Vezetősége a szerződés hozzáérkezésének napját követő naptól számított nyolc nap alatt a Bizottságnál írásban kifogást tehet. A kifogás tárgyában a Bizottság - bírói út kizárásával - végérvényesen dönt.

(7) Jóváhagyás esetében a Bizottság nevében az elnök a szerződés két példányát jóváhagyó záradékkal látja el és a Szakszervezetnek a szerződő felek részére való kézbesítés végett megküldi. A jóváhagyás mellőzését a Szakszervezettel közölni kell; a Szakszervezet a szerződés példányainak visszaadása mellett a szerződő feleket a jóváhagyás mellőzéséről értesíteni köteles.

(8) A lakásügyi hatóságok a Bizottság határozatait végrehajtani kötelesek.

(9) A Szakszervezet eljárásáéit díjat nem szedhet.

(10) A szerződés jóváhagyása előtt a házfelügyelői szolgálatot ellátni és a házfelügyelői szolgálati lakást elfoglalni tilos.

88. §

Szolgálatban álló házfelügyelő szolgálati szerződésének felülvizsgálata

(1) Azt a szolgálati szerződést, amely Nagy-Budapest vagy törvényhatósági jogú város területén alkalmazott házfelügyelő szolgálati jogviszonya tárgyában a jelen rendelet hatálybalépésének napja előtt jött létre - amennyiben a házfelügyelő alkalmazása kötelező (100. §) -, a 87. § (3) és (4) bekezdésének megfelelően a jelen rendelet hatálybalépésének napját követő naptól számított tizenöt nap alatt írásba kell foglalni és a szerződésnek megfelelő számú példányát az írásbafoglalást követő naptól számított nyolc nap alatt a Szakszervezetnek meg kell küldeni. Egyébként a 87. § (5), (6), (7), (8) és (9) bekezdésének rendelkezéseit a jelen § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekből folyó eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.

(2) A szerződés ellen a népjóléti miniszter, a belügyminiszter, a Szakszervezet és - Nagy-Budapest területén történt alkalmazás esetében - a Budapesti Házmegbízottak Központi Vezetősége a szerződés hozzáérkezésének napját követő naptól számított nyolc nap alatt írásban kifogást tehet. A kifogás tárgyában a Bizottság - bírói út kizárásával - végérvényesen dönt. Ha a Bizottság a kifogást alaposnak találja, kimondja, hogy a szerződés hatálya a bizottsági határozatnak a házfelügyelő részére történt kézbesítése napját követő bérévnegyed végével megszűnik. A nem kifogásolt szerződés tárgyalását a Bizottság mellőzi.

(3) Az a házfelügyelő, akinek szolgálati jogviszonya a (2) bekezdés értelmében megszűnik, köteles szolgálati lakását a szerződés hatálya megszűnésének napján kiüríteni, feltéve, hogy részére a lakásügyi hatóság alkalmazása helyén megfelelő más lakást biztosit. Afelől, hogy a kijelölt lakás megfelelő-e, vita esetében a Bizottság - bírói út kizárásával végérvényesen dönt. A jelen bekezdés előbbi rendelkezései a 46. § rendelkezését nem érintik.

89. §

Házfelügyelői és segédházfelügyelői állásra való közvetítés korlátozása

(1) A fennálló rendelkezések szerint kötelező munkaközvetítés körében a szakszervezeti munkaközvetítő házfelügyelői és segédházfelügyelői állásra nem közvetíthet olyan munkavállalót, akit a népbíróság jogerős ítélettel elítélt, vagy akit az igazolási eljárás során jogerősen állásvesztéssel sújtottak,

(2) Ha a háztulajdonos a 6490/1945. ME rendetek (Magyar Közlöny 103. szám) 5. §-a alapján az előbbi bekezdés hatálya alá eső munkavállaló közvetítését kívánja, a közvetítést a szakszervezeti munkaközvetítő köteles megtagadni.

90. §

A házfelügyelő és a segédházfelügyelő tennivalói

(1) A házfelügyelő vagy helyettese, a segédházfelügyelő köteles a ház felügyeletével, renbentartásával és tisztántartásávál járó minden lennivalót ellátni.

(2) Különösen köteles a házfelügyelő, illetőleg a segédházfelügyelő

a) a járdát a szükséghez képest, de naponkint legalább egyszer por felverése nélkül seperni és a szükséghez képest locsolni a kapualját, a folyosókat, a lépcsőházakat és a folyosók rácsait naponkint seperni, illetőleg leporolni, a kapualját hetenkint legalább kétszer, az udvart, a főlépcsőket és a folyosóikat hetenkint legalább egyszer felmosni, a folyosókon, a lépcsőházakban és a kapun az ablakokat, valamint a fémtárgyakat havonkint legalább egyszer megtisztítani, az egész házban félévenkint gondos takarítási végezni, a pincét és a padlást negyedévenkint takarítani, a havat - szükség esetében naponkint többször is - a járdáról, továbbá a lakóknak közös használatára szolgáló helyiségekhez, valamint a pincéhez és a padláshoz vezető utakról eltakarítani és ezeket az utakat és a járdát, ha síkosak, a szükséghez képest felhinteni és azokról az esővizet leseperni;

b) az udvar, a kapualja, a lépcsők, a folyosók és a lakóknak közös használatára szolgáló helyiségek világításával kapcsolatos tennivalókat ellátni;

c) kapuzárás előtt ellenőrizni, hogy a kapu csengője működik-e;

d) a kaput a kapuzárásra nézve megállapított illőben zárva tartani és csengetésre haladéktalanul kinyitni;

e) az épületet kapuzárás után tűzbiztonsági szempontból megvizsgálni és ellenőrizni, hogy a folyosókon, a lépcsőházakban és a félreeső helyeken nem tartózkodnak-e közbiztonságra aggályos személyek;

f) a központi fűlő- és melegvízszolgáltató berendezést kezelni, kivéve ha a jelen rendelet hatálybalépése előtt kötött szolgálati szerződés szerint ez nem az ő kötelessége volt;

g) a felvonót kezelni és azon a szállítást eszközölni;

h) a ház rendjét és nyugalmát fenntartani;

i) a lakóknak közös használatára szolgáló helyiségek megfelelő használatát ellenőrizni;

j) a szemetet a lakóktól oly alkalmas időben összeszedni és kihordani, hogy azt a szemét elfuvarozására megállapított időben lehessen elfuvarozni;

k) a hatósági nyomtatványokat utasításszerűen és pontosan szétoszlani és összegyűjteni;

l) a háztulajdonos, a bérlők és a lakás használatára egyébként jogosullak részéről rendelkezésre bocsátott adatok (bejelentő- és kijelentőlapok) alapján minden lakóról betűsoros nyilvántartójegyzéket pontosan vezetni;

m) a lakókról vezetett nyilvántartójegyzéket a bíróság, a rendőrség vagy más hatóság vagy a posta és távírda közegeinek kívánságára bármikor felmutatni és az erre vonatkozóan kért felvilágosításokat haladéktalanul megadni;

n) a lakókkal szemben tárgyilagos és előzékeny magaviseletet tanúsítani és

o) mindazokat a tennivalókat is ellátni, amelyeknek elvégzésére őt más jogszabály, a szolgálati szerződés vagy hatósági rendelkezés kötelezi.

(3) A házfelügyelő, illetőleg a segédházfelügyelő a lakók családi életének belső viszonyai, továbbá az egyes lakók részére szóló vagy kézbesített hatósági iratok, valamint a lakóktól a hatóság részére átvett iratok tartalma felől csak hatóság részére adhat felvilágosítást.

(4) A (2) bekezdés n) pontjában említeti magatartás a házfelügyelő házanépére is kötelező.

(5) A házfelügyelő a bér átvétele címén a bérlőtől díjazást nem követelhet.

91. §

Igénybevétel a házfelügyelői tennivalók körébe nem tartozó szolgálatra vagy munkálatokra

(1) Olyan házban, amelyben a háztulajdonos vagy a bérbeadás felől rendelkezni jogosult más személy saját lakásán és a házfelügyelő szolgálati lakásán felül egyéb bérlemény is van, a házfelügyelőt vagy hozzátartozóit a házfelügyelői tennivalók körébe nem tartozó szolgálatra vagy munkálatokra igénybe venni nem szabad, kivéve, ha a házfelügyelő azoknak ellátására nézve írásba foglalt szolgálati szerződésben külön díjazás kikötésével kötelezettséget vállalt.

(2) A házfelügyelőt nem szabad kötelezni olyan ipari természetű munkálatok elvégzésére, amelyek a fennálló jogszabályok szerint csak iparjogosítvány alapján végezhetők. Nem minősülnek ilyen munkálatoknak a közbiztonsági szempontból vagy nagyobb károsodás megelőzése végeit rögtöni beavatkozást igénylő, illetőleg ideiglenes helyreállítást célzó munkálatok.

(3) A házfelügyelő a segédházfelügyelőt a házfelügyelői tennivalók körébe nem tartozó szolgálatra vagy munkálatokra nem veheti igénybe.

(4) Az előző bekezdések rendelkezéseivel ellenkező kikötés semmis és az annak alapján teljesített szolgálat vagy munkálatok ellenértékének megtérítése követelhető.

92. §

A házfelügyelő szolgálati lakásáért kikötött külön ellenérték, Óvadék

(1) A házfelügyelői állásnak, illetőleg a házfelügyelő szolgálati lakásénak átengedése lejében sem a háztulajdonos, sem a szolgálatából kilépő házfelügyelő, sem más személy ellenértéket nem köthet ki.

(2) A házfelügyelő szolgálati jogviszonyából kifolyólag óvadék adását kikötni vagy óvadékot elfogadni nem szabad.

(3) Olyan házban, amelyben - a háztulajdonos, illetőleg a bérbeadás felöl rendelkezni jogosult más személy saját lakásának és a házfelügyelő szolgálati lakásának számbavétele nélkül halnál több lakószoba vagy négynél több lakás van, a házfelügyelő szolgálati lakásának használata fejében a házfelügyelői tennivalók elvégzésén felül sem pénzben, sem más szolgáltatásban ellenértéket kikötni nem szabad. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a társasháztulajdonban levő ház társtulajdonosainak lakásait a lakószobák, illetőleg a lakások számának megállapításánál számításba kell venni.

(4) Az előző bekezdések rendelkezéseivel ellenkező kikötések semmisek és az azok alapján adott ellenérték visszakövetelhető, illetőleg a jogtalan kikötés alapján teljesített szolgálat vagy munkálatok ellenértékének megtérítése követelhető.

93. §

Felmondás a házfelügyelővel szemben

(1) A háztulajdonos a házfelügyelő szolgálati jogviszonyát három havi, két évi szolgálat után hat havi felmondással szüntetheti meg.

(2) A háztulajdonos a házfelügyelő szolgálati jog viszonyát az első szolgálati év ellelte előtti időre felmondással nem szüntetheti meg.

(3) A háztulajdonos a hadifogságba esett vagy az elhurcolt (deportált) házfelügyelő szolgálati jog viszonyát felmondással nem szüntetheti meg, ha a vele közös háztartásban élő családtagok a házfelügyelői tennivalókat kifogástalanul ellátják. E rendelkezés hatálya a hadifogságból visszatért hadifogoly tekintetében a hadifogságból visszatérésétől számított hat hónap (19. § (2) bek.) elteltéig áll fenn.

(4) A felmondás csak bérévnegyed első hónapja 14. napjának 12 órájáig történhetik.

(5) A felmondást ajánlott levélben kell közölni.

(6) A felmondás következtében a szolgálati jogviszony a felmondás napját magábanfoglaló bérévnegyed végén, hat havi felmondás esetében a felmondás napját magábanfoglaló bérévnegyedet követő bérévnegyed végén szűnik meg.

(7) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseivel ellenkező megállapodás semmis.

94. §

A házfelügyelővel szemben gyakorolható felmondás átmeneti korlátazása

(1) A jelen rendelet hatálybalépésekor szolgálatban álló házfelügyelő szolgálati jogviszonyát a háztulajdonos felmondással az 1949. évi május hó 1. napja előtti időre nem szüntetheti meg.

(2) Olyan házfelügyelő tekintetében, akinek kiskorú gyermeke van, vagy aki özvegy nő, a jelen §-ban megszabott korlátozás a szolgálati jogviszonynak 1949 évi november hó 1. napja előtti időre szóló felmondásra nézve áll fenn.

(3) A házfelügyelő szolgálati jogviszonyának a jelen rendelet hatálybalépése előtt történt és addig le nem járt olyan felmondása, amely az (1) és a (2) bekezdésben megállapított időpontnál korábbi időre szól, hatályát veszti.

95. §

A házfelügyelő rögtöni hatályú elbocsátása

(1) A háztulajdonos köteles a házfelügyelőt a szolgálatból rögtöni hatállyal elbocsátani, ha a házfelügyelőt szolgálata alatt bűntett miatt, háborús vagy népellenes bűncselekmény miatt, a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. VII. törvénycikkben meghatározott vagy a szemérem ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen, elítélték, vagy részegséggel nyilvános helyen elkövetett botrányokozás vagy az ebben a rendeletben vagy az 1930. XXXIV. tc. 138. §-a alapján alkotott szabályrendeletben megállapított kihágás miatt jogerősen ismételten elítélték, avagy ha a házfelügyelő vagy a vele együttlakó hozzátartozója erkölcsrendészeti ellenőrzés alá kerül.

(2) A háztulajdonos a házfelügyelőt a szolgálatból rögtöni hatállyal elbocsáthatja:

a) ha a házfelügyelő a 90. §-ban meghatározott tennivaló elvégzését ismételt figyelmeztetés ellenére vétkesen elmulasztja vagy a szolgálati jogviszonyból eredő egyéb kötelességének teljesítését megtagadja;

b) ha a házfelügyelő a rábízott bérbeszedést elmulasztja vagy a rábízott értékeket hűtlenül kezeli vagy a háztulajdonost egyébként szándékos vagy vétkes magatartással súlyosan megkárosítja, avagy lm a házfelügyelő vagy hozzátartozója a háztulajdonos vagy hozzátartozóját vagy meghatalmazottját személy- vagy vagyonbiztonságában veszélyezteti, bántalmazza, becsületében súlyosan megsérti vagy, rágalmazza;

c) ha a házfelügyelő kötelességeinek teljesítésére képtelennek bizonyul;

d) ha a házfelügyelő a szolgálati lakásba vagy ennek egy részébe a háztulajdonos beleegyezése nélkül lakót vagy ágyrajárói befogad és azt a háztulajdonos felszólítására azonnal el nem távolítja:

e) ha a házfelügyelő vagy hozzátartozója a lakót személy- vagy vagyonbiztonságában veszélyezteti, bántalmazza, becsületében súlyosan megsérti vagy rágalmazza;

f) ha házfelügyelő iszákos;

g) ha a házfelügyelő vagy hozzátartozója a házban a rendet vagy a csendet vagy a lakók között a békét ismételten és súlyosan zavarja vagy a lakókat jogtalan követeléssel zaklatja.

(3) A háztulajdonos a (2) bekezdés alapján a házfelügyelő szolgálati jogviszonyát csak a rögtöni hatályú elbocsátás alapjául szolgáló ok tudomására jutásától számított bárom nap alatt szüntetheti meg. Az elbocsátás közlésekor tüzetesen meg kell jelölni az elbocsátás okát.

96. §

Felmondás a segédház felügyelőnél szemben

(1) A segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyát a munkáltató egy havi, két évi szolgálat után három havi felmondással szüntetheti meg. A felmondás csak a hónap utolsó napjára szólhat.

(2) A 93. § (3) bekezdését a segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyára megfelelően alkalmazni kell.

97. §

A segédházfelügyelő rögtöni hatályú elbocsátása

A segédházfelügyelő rögtöni hatályú elbocsátása tekintetében a 95. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

98. §

A házfelügyelőnél és a segédházfelügyelőnél szemben gyakorolható felmondás és a rögtöni hatályú elbocsátás jogszerűségének vizsgálata

A bíróság a házfelügyelő és a segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyának felmondásra vagy rögtöni hatályú elbocsátási okra alapított megszűnését csak abban az esetben állapíthatja meg és a házfelügyelőt, illetőleg a segédházfelügyelőt szolgálati lakásának visszabocsátására csak akkor kötelezheti, ha megállapítása szerint a felmondás, illetőleg a rögtöni hatályú elbocsátás jogszerű.

99. §

Bíráskodás a házfelügyelő és a segédházfelügyelő munkaügyi pereiben

(1) A háztulajdonos és a házfelügyelő, továbbá a segédházfelügyelő és a munkáltatója között a szolgálati jogviszonyból kifolyólag indított perek - ideértve a szolgálati lakás visszabocsátása iránt indított pereket is - a járásbíróság, mint munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak.

(2) Az ülnökök kijelölésére jogosult munkavállalói érdekképviselet a Magyar Házfelügyelők, Segédházfelügyelők és Háztartási Alkalmazottak Országos Szabad Szakszervezete. A munkáltatói ülnök kijelölésére a 9180/1920. ME rendelet (Rendeletek Tára 546. lap) 9. §-a az irányadó. Addig, amíg az érdekképviseletek az általuk kijelölt ülnököket a 9180/1920. ME rendelet 9. §-ának harmadik bekezdésében meghatározott módon a munkaügyi bíróságnak be nem jelentik, ülnökökül a felperes, illetőleg az alperes által ajánlott egy egy személyt kell meghívni. A 9180/1920. ME rendelet 11. §-a a felek által ajánlott ülnökök meghívásánál is irányadó.

100. §

Házfelügyelő alkalmazásának kötelezettsége

(1) Nagy-Budapest [87. § (2) bek.] és a törvényhatósági jogú városok területén levő olyan házban, amelyben a jelen rendelet hatálybalépésekor házfelügyelő van alkalmazva, a háztulajdonos, illetőleg a ház kezelésére jogosult személy a 90. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott tennivalók ellátásáról továbbra is csak házfelügyelő alkalmazása útján gondoskodhatik, feltéve hogy a házban - a házfelügyelői lakás számbavétele nélkül - - tíznél több lakás van.

(2) A népjóléti miniszter az előbbi bekezdésben meghatározott kötelezettség alól felmentési adhat.

101. §

A házfelügyelői szolgálati lakás céljára épült lakás felhasználása

(1) A házfelügyelői szolgálati lakás céljára épült azokat a helyiségeket, amelyeket a jelen rendelet hatálybalépésekor erre a célra használnak, vagy amelyek használaton kívül állanak, a jelen rendelet hatálybalépése után más célra használni csak akkor szabad, ha a házban házfelügyelő alkalmazása a 100. § értelmében nem kötelező.

(2) Ha a házban házfelügyelő alkalmazása kötelező, a házfelügyelői szolgálati lakás céljára épült azokat a helyiségeket, amelyek a jelen rendelet hatálybalépésekor bérlet címén vagy a használatra jogosító egyéb címen nem a házfelügyelő használatában állanak, a fennálló bérlet, illetőleg használati jog megszűnése után csak házfelügyelői szolgálati lakás céljára szabad felhasználni.

102. §

A háztulajdonossal egy tekintet alá eső személyek

A 89-101. §-ok rendelkezései abban az esetben is irányadók, ha a házfelügyelő szolgálati jogviszonyából eredő jogok és kötelezettségek a fennálló jogszabályok értelmében nem a háztulajdonost, hanem más személyt (haszonélvező, házhaszonbérlő, házgondnok, társasháztulajdon esetében a közös képviselő, házkezelői jogkörrel felruházott zárgondnok stb.) illetik.

103. §

A házfelügyelő és a segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyát szabályozó szabályrendeletnek hatályban maradó rendelkezései

A jelen rendelet nem érinti a helyhatósági szabályrendelet (1930. XXXlV. tc. 138. §) ama rendelkezéseinek hatályát, amelyek a házfelügyelő és a segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyának körébe tartozó, de a jelen rendelettel nem szabályozott kérdések rendezésére vonatkoznak.

IX. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

104. §

Mentesítő bizonyítvány

(1) Ha a bérlő lakását közszolgálattal kapcsolatos hivatalos kiküldetés esetében, továbbá nyaralás, üdülés vagy gyógykezeltetés céljából vagy tanulmányi célból vagy családi körülményei folytán avagy kereső tevékenységével kapcsolatban szükségessé váló távozás okából a lakásába való visszatérés szándékával egy hónapot meghaladó időre elhagyja, lakásának a távollét idejére való mentesítése érdekében a lakása fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságtól az igénybevétel alóli mentesítést biztosító bizonyítvány kiszolgáltatását kérheti. A kérelem alapjául szolgáló körülményt igazolni vagy legalább valószínűsíteni kell.

(2) A mentesítő bizonyítványban fel kell tüntetni azt a tartamot, amelyre a mentesítés szól. Ez a tartam három hónapot nem haladhat meg. A tartam eltelte után a további mentesítésre okul szolgáló körülmény igazolása, illetőleg valószínűsítése alapján a kérelem megismételhető: a mentesítés újabb tartama sem haladhat meg azonban három hónapot.

(3) A mentesítés hatályát veszti, ha annak tartama alatt a bérleti jogviszony felmondás vagy más ok következtében megszűnik vagy a bérlő lakását egészen vagy részben albérletbe adja.

(4) Az előző bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak a magyar kormány megbízásából külföldön szolgálatot teljesítő közszolgálati alkalmazottnak a 27. § (1) bekezdésének 3. pontja értelmében az igénybevétel alól mentes lakására.

105. §

Bejelentési kötelezettség

(1) A háztulajdonos köteles a házában levő lakásra nézve fennálló bérleti jogviszony, illetőleg használati jog megszűnését a lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnak írásban bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség nem terjed ki arra a lakásra, amelyre nézve a bérbeadót szabad bérbeadási jog illeti meg. vagy amelynek bérlete a bérbeadónak a 3. § (2) bekezdésében megállapított valamely okra alapított rendes felmondása következtében szűnt meg.

(3) A háztulajdonos köteles - az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségen felül - azt, hogy a házában levő lakás igénybevehetővé vált, a lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnak írásban bejelenteni a következő esetekben:

a) ha a lakás lakatlan vagy elhagyott (31. §);

b) ha tudomása szerint a bérlőnek két vagy több lakása van (32. §);

c) ha a lakást az 1945. évi január hó 1. napja után hatósági igénybevétel nélkül vették használatba [25. § (1) bek. 6. pontja, 34. §].

(4) A bejelentést az (1) bekezdés esetében attól a naptól számított három nap alatt kell megtenni, amely napon a felmondás joghatályossá vált, illetőleg a használati jog megszűnik. Ez a határidő a bérlő halála esetében azon a napon veszi kezdetét, amikor a bérleti jogviszony a 15. § értelmében megszűnt, a bérleti jogviszony megszűnésének egyéb eseteiben pedig a megszűnés napján. Ha a bérleti jogviszony vagy a használat joga a jelen rendelet hatálybalépése előtt szűnt meg, a bejelentési kötelezettség határideje a jelen rendelet hatálybalépésétől számított harminc nap.

(5) A bejelentést a (3) bekezdés esetében attól a naptól számított nyolc nap alatt kell megtenni, amely napon a bejelentendő körülményről a háztulajdonos tudomást szerzett s ha erről a jelen rendelet hatálybalépése előtt szerzett tudomást, a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt nap alatt.

(6) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

1. a lakás fekvését (utca stb., ház- vagy helyrajzi szám, emelet és ajtószám),

2. a háztulajdonosnak és a lakás utolsó bérlőjének, illetőleg használójának nevét, lakáscímét és a lakást utoljára ténylegesen használt személyek számát,

3. a lakószobák és a mellékhelyiségek megjelölését és számát, a fűtőberendezés (központi fűtés, fa-vagy széntüzeléses kályha stb.), továbbá a helyiségek négyzetméterekben számított alapterületét.

4. annak megjelölését, hogy a lakás ép vagy rongált állapotban van-e, az utóbbi esetben a hiányok, illetőleg sérülések rövid leírását is és azt, hogy a lakásnak mekkora részét (hány szobáját, milyen mellékhelyiségeket) lehet használni és

5. a lakás évi bérét s ha a lakást utoljára a bérlet fogalma alá nem tartozó más jogcímen használták, a házadó alapjául szolgáló egy évi haszonérték összegét.

(7) Ha a házat nem maga a háztulajdonos kezeli, a bejelentési kötelezettség azt terheli, aki jogszabály vagy szerződés értelmében a ház kezelésére jogosult (haszonélvező, házhaszonbérlő, házkezelő, gyám, távollevő gondnoka, társasház, tulajdonnál a közös képviselő, házkezelői jogkörrel felruházott zárgondnok stb.).

(8) A bejelentés illeték- és díjmentes.

(9) A jelen § rendelkezései nem vonatkoznak a honvédségnek hivatásos állományban tényleges szolgálatot teljesítő tagja és a rendőrségnek tényleges állományú tagja által bérelt, illetőleg használt lakásra vonatkozóan fennálló bérleti jogviszony, illetőleg használati jog megszűnésének esetére (45. §), továbbá az 1946. XV. törvénycikkbe iktatott, a magyar-csehszlovák lakosságcseréről szóló egyezmény értelmében Csehszlovákiába áttelepült vagy oda áttelepítésre jelentkezett személy lakására.

106. §

Lakások összeírása és nyilvántartása

(1) Városokban a polgármester a hajléktalanok és a nem megfelelő lakásokban lakó személyek indokolt lakásszükségletének kielégítése céljából elrendelheti a város területén levő lakások és lakók összeírását, valamint a lakások állagában és a lakók személyében beállott változások nyilvántartását (lakáskataszter) és evégből a bérbeadótól (1. §), illetőleg a ház kezelésére kötelezett személytől, a házmegbízottól, a házfelügyelőtől és a lakóktól adatszolgáltatást kívánhat;

(2) A lakások összeírásának és nyilvántartásának részletes szabályait a polgármester állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdés alapján szolgáltatott adatokat kizárólag az ott említett célra és a lakásügyi szociálpolitika intézményes irányítása érdekében szabad felhasználni.

107. §

A szükséglakás használatára vonatkozó jogviszony jogi természete

(1) A közület a szükséglakást (1. §) közsegély címén juttatja az arra szorulónak.

(2) A közület a szükséglakáshoz juttatandók közül olyan hajléktalant köteles szükséglakásban elhelyezni, akit a hatóság romépületté nyilvánított épületből való kiköltözésre kötelezett és bérlőül nem jelölhető ki (42. §), vagy kijelölhető ugyan, de részére igénybevehető lakás rendelkezésre nem áll.

(3) A közület és a szükséglakáshoz juttatott között nem lakásbérleti jogviszony, hamun közigazgatási jogviszony jön létre s ehhez képest a szükséglakás elvonása felől bírói út kizárásával az illető közület közigazgatási úton maga intézkedik.

(4) A (3) bekezdés rendelkezése nem érinti a szükséglakást bérlő közület és a szükséglakás bérbeadója között keletkező jogviszony magánjogi (bérleti jogi) természetét.

108. §

A szükséglakás elvonása

(1) A szükséglakás elvonása tárgyában a határozat hozatala és annak végrehajtása városokban a polgármester, nagy- és kisközségekben a községi elöljáróság hatáskörébe tartozik.

(2) A szükséglakás elvonása tárgyában elsőfokon hozott határozat ellen a népjóléti miniszterhez van helye fellebbezésnek, de az elsőfokú határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

X. FEJEZET

Bűntető rendelkezések

109. §

Büntető rendelkezések

(1) Amennyiben a cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő:

1. az a bérbeadó, aki a bérlő halála cselében az új bérlőnek a bérleti jogviszonyba történt belépéséről a lakásügyi hatóságot a 15. § (8) bekezdésének rendelkezése ellenére nem vagy nem kellő időben értesíti;

2. az, aki a 24. § (1) bekezdésének rendelkezése ellenére lakást bérbe vagy használatba ad, illetőleg vesz;

3. a fertőző gümőkórban vagy fertőzésre gyanús nemibetegségben szenvedő bérlő, ha a 37. § (2) bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettségének nem vagy nem kellő időben tesz eleget;

4. az a közszolgálati alkalmazott, aki más városba vagy községbe való kinevezése vagy megválasztása, illetőleg áthelyezése cselében a 44. §-ban megállapított bejelentési kötelezettségének nem vagy nem kellő időben avagy módon tesz eleget;

5. az a bérbeadó, illetőleg a ház kezelésére kötelezett személy, aki a 45. § (2) bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettségének nem vagy nem kellő időben avagy módon lesz eleget;

6. az a magánfél, aki a 76. § (2) bekezdésében [77. § (4) bek.] említett adatszolgáltatási kötelességét nem vagy nem kellő időben avagy módon teljesíti;

7. az, aki a lakásügyben nyomozó közeg (85. §) nyomozati tevékenységének rendőri segély igénybevétele esetében ellenszegül vagy őt annak teljesítésében akadályozza;

8. az a háztulajdonos, aki a 87. vagy a 88. íjnak a szerződéskötésről, illetőleg a szerződésnek írásbafoglalásáról vagy a Szakszervezethez juttatásáról szóló rendelkezését megszegi;

9. az, aki a 87. § (10) bekezdésében foglalt rendelkezés megszegésével a házfelügyelői szolgálati lakást a szolgálati szerződés jóváhagyása előtt elfoglalja;

10. az a házfelügyelő, aki szolgálati lakását a 88. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megszegésével nem üríti ki;

11. aki mint házfelügyelő vagy segédházfelügyelő a 90. §-ban megjelölt vagy az alkalmazásával egyébként járó kötelességét megszegi vagy elmulasztja;

12. aki a 92. § (1) vagy (2) bekezdésének rendelkezése ellenére a házfelügyelő állásának, illetőleg szolgálati lakásának átengedése fejében ellenszolgáltatást ajánl, kér, kiköt, elfogad vagy annak ajánlásánál, kérésénél, kikötésénél vagy elfogadásánál szándékosan közreműködik avagy a házfelügyelő szolgálati jogviszonyából kifolyólag óvadék adását köti ki vagy óvadékot fogad el;

13. aki mint háztulajdonos vagy mint a segédházfelügyelő munkáltatója a 95. § (1) bekezdésének vagy a 97. §-nak rendelkezése ellenére a házfelügyelőt, illetőleg a segédházfelügyelőt a szolgálatból rögtöni hatállyal nem bocsátja el;

14. az a háztulajdonos, aki a 100. § rendelkezése ellenére házfelügyelőt nem alkalmaz;

15. az a háztulajdonos, aki a 101. § (2) bekezdenének rendelkezése ellenére az olt megjelölt helyiségeket nem házfelügyelői lakás céljára adja bérbe vagy használatba;

16. az a háztulajdonos (bérbeadó), aki a 45. vagy a 105. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségét nem vagy nem kellő időben avagy módon teljesíti;

17. aki a polgármesternek a 100. § alapján kibocsátott rendelkezését az adatszolgáltatás megtagadásával vagy az adatoknak nem kellő időben vagy módon történő szolgáltatásával avagy valótlan adatok közlésével megszegi vagy az összeíró közeg működését akadályozza;

18. aki a lakás vagy a lakásrész igénybevételét valótlan adatok szolgáltatásával kieszközli vagy meghiúsítja.

(2) Ha a házat nem maga a háztulajdonos kezeli, az (1) bekezdés 8., 12., 13., 14., 15. és 16. pontjában megállapított kihágás miatt a háztulajdonos helyett az büntetendő, aki a ház kezelésére jogosítva, illetőleg kötelezve van (102. §).

(3) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk és a 8960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege ezernyolcszáz forint.

(4) A kihágás miatt az eljárás a rendőrségnek mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik.

(5) A jelen § alapján folyamatba telt büntető eljárásra Budapest székesfőváros területén kizárólag a rendőrség budapesti V. kerületi kapitányságának vezetője vagy helyette a belügyminiszter által megbízott rendőrségi tisztviselő illetékes.

(6) Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.

XI. FEJEZET

A rendelet hatálybaléptetésével kapcsolatos rendelkezések

110. §

Hatályukat vesztő jogszabályok

(1) A jelen rendelet hatálybalépésével - amennyiben alkalmazhatóságuk korábbi jogszabály rendelkezése értelmében már előbb meg nem szűnt - hatályukat vesztik mindazok a kormányrendeletek és miniszteri rendeletek, illetőleg e rendeleteknek ama rendelkezései, valamint a lakásügy szabályozása körében a helyi halóságok által kibocsátott mindazok az átmeneti jellegű szükségrendelkezések, amelyek a jelén rendelettel szabályozott kérdésekre vonatkoznak.

(2) Hatályukat vesztik különösen:

a lakások és egyéb helyiségek bérletére vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló 5777/1941. ME rendelet (Rendeletek Tára 1976. lap) 6. §-a első bekezdésének 1-7. pontja, második, harmadik és negyedik bekezdése, továbbá 7-8., 10-16., 18-20., 25-40., 42. § a, 49. §-a első bekezdésének 1-7. és 10-12. pontja, második, harmadik és negyedik bekezdése, valamint 50-51. §-a,

a nem hivatásos katonai szolgálatot teljesítő személyek, valamint a közszolgálati alkalmazottak lakásszükségletének biztosításáról szóló 6740/1941. ME rendeletnek (Rendeletek Tára 3145. lap) még hatályban levő rendelkezései,

a lakás és egyéb helyiségek bérletére vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló 590/1942. ME rendeletnek (Rendeletek Tára 109. lap) még hatályban lévő rendelkezései,

az egyesületi helyiségeknek iskola céljára igénybevételéről szóló 3410/1942. ME rendelet (Rendeletek Tára 1532. lap),

a lakások és egyéb helyiségek bérletére vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló 5600/1942. ME rendelet (Rendeletek Tára 2623. lap),

a lakásbérletekkel kapcsolatos egyes kérdések újabb szabályozásáról szóló 100/1943. ME rendeletnek (Rendeletek Tára 7. lap) még hatályban levő 1-5. és 9-23. a.

a háborús viszonyok következtében elhagyottá vált lakásokkal kapcsolatos kérdések szabályozásáról szóló 34/1945. ME rendeletnek (Magyar Közlöny 4. szám) még hatályban levő rendelkezései,

a háborús viszonyok következtében elhagyottá vált lakásokkal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 34/1945. ME rendelet kiegészítéséről és módosításáról szóló 404/1945. ME rendelet (Magyar közlöny 8. szám).

a házfelügyelő és a segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról, szóló 7500/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 117. szám),

az egyes lakásügyi eljárási szabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló 3130/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 66. szám).

az egyes lakásügyi eljárási szabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló 3130/1946. ME rendelet kiegészítése tárgyában kibocsátott 6610/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 133. szám).

a házfelügyelő és a segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyának körébe tartozó egyes kérdések szabályozásáról szóló 10460/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 208. szám).

a külföldön szolgálatot teljesítő közszolgálati alkalmazottak lakásainak az igénybevétel alól való mentesítéséről szóló 11690/1946. ME rendelet Magyar Közlöny 232. szám).

a házfelügyelők és a segédházfelügyelők szolgálati jogviszonyára vonatkozó rendelkezések tárgyában kibocsátott 4970/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 91. szám).

a házfelügyelők és segédházfelügyelők szolgálati jogviszonyára vonatkozó rendelkezésekről szóló 4970/1947. ME rendelet módosítása tárgyában kibocsátott 91260/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny Rendeletek Tára 171/a. szám),

a házfelügyelők és segédházfelügyelők, szolgálati jogviszonyára vonatkozó rendelkezésekről szóló 4970/1947. ME rendelet újabb módosítása tárgyában kibocsátott 5060/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 100. szám).

az egyes lakásügyi eljárási szabályok módosításból és kiegészítéséről szóló 3130/1946. ME rendelet kiegészítése tárgyában kibocsátott 6610/1946. ME rendelet módosítására vonatkozó 5180/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 102. szám) és

a székesfővárosi lakásügyi döntőbizottság szervezetéről és működéséről szóló 53600/1946. NM rendelet (Magyar Közlöny 66. szám).

(3) A lakás bérleti szabályrendeletnek (1912. LIV. tc. 102. §) azokat a rendelkezéseit, amelyek a jelen rendelet rendelkezéseitől eltérnek vagy azokkal tartalmilag egyeznek, a jelen rendelet hatályosságának ideje alatt alkalmazni nem lehet.

(4) Ha a jogszabály a jelen rendelettel hatályon kívül helyezett rendelkezésekre utal, azok helyett a jelen rendelet megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

111. §

A rendelet hatálybalépésének ideje, Átmeneti rendelkezések

(1) A jelen rendelet az 1948. évi június hó 1. napján lép hatályba.

(2) A jelen rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell azokra a bérleti jogviszonyokra és - a 92. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével - azokra a szolgálati jogviszonyokra is. amelyek a jelen rendelet hatálybalépésének idejében már fennállanak, továbbá mindazokban a perekben és ügyekben is, amelyekben a bíróságok, illetőleg a közigazgatási hatóságok előtt a jelen rendelet hatálybalépésének idejében a szabályozás körébe vont kérdésekből kifolyólag már eljárás van folyamatban, feltéve hogy az elsőfokon eljáró bíróság, illetőleg közigazgatási hatóság a perben (ügyben) ügydöntő vagy az ügydöntés mellőzését kimondó határozatot (ítéletet, véghatározatot, végzést) még nem hozott.

(3) A (2) bekezdés rendelkezése nem érinti a bérleti vagy a szolgálati jogviszonynak a jelen rendelet hatálybalépése előtt joghatályosan történt felmondását, illetőleg megszüntetését.

Budapest, 1948. évi április hó 9 én.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Bojta Béla s. k.,

államtitkár