Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

194/1950. (VII. 22.) MT rendelet

kislakásépítési váltság fizetése, továbbá a kislakásépítés előmozdításáról szóló 10400/1948. (X. 23.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 6.130.)

1. § (1) A falusi és városi dolgozók családi otthonai építésének előmozdítása céljából kislakásépítési váltságot (a továbbiakban: váltság) köteles fizetni:

a) annak az ingatlannak a tulajdonosa, aki vagy akinek jogelődje az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezet (FAKSZ), az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet (OLHSZ), az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) és a közjóléti szövetkezet által folyósított kölcsönben, továbbá az 1941-1942. évben folyósított állami ár- és belvízkölcsönben részesült;

b) az ONCSA vagy Közjóléti Szövetkezet által nyújtott kölcsön felhasználásával épült lakóház, valamint az általa juttatott lakóház vagy házhely tulajdonosa, illetőleg használója.

(2) Nem esik a váltság fizetésének kötelezettsége alá:

a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személy abban az esetben, ha a tartozás 1945. évi január hó 15. napja előtt megszűnt;

b) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személy abban az esetben, ha az építési kölcsön vagy a vételárhátralék címén fennálló tartozása az 1945. évi január hó 1. napja előtt megszűnt;

c) az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt ingatlannak az a tulajdonosa, aki az ingatlant az ott említett tartozás keletkezése után árverésen vette;

d) az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt ingatlan, ha az ingatlan a 10400/1948. (X. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (1) és 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon kívül bármely más jogcímen (elkobzás, lakosságcsere, közület részére történt hatósági igénybevétel stb.) került az állam tulajdonába. Ilyen esetekben a 2070/1949. (III. 5.) Korm. rendelet, illetőleg az ezt kiegészítő jogszabályok értelmében kell eljárni.

(3) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett ingatlant haszonélvezeti jog terheli, a haszonélvezeti jog fennállása alatt a váltságot a haszonélvező köteles fizetni.

(4) Száz pengőt - ár- és belvízkölcsönöknél pedig négyszáz pengőt - meg nem haladó pengőtartozás esetében váltságmegállapításnak nincs helye.

(5) Az 1945. évi január hó 1. napjától az 1946. évi július hó 31. napjáig terjedő idő alatt történt pengőbefizetéseket a váltság összegének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(6) Az 1946. évi július hó 31. napja után teljesített befizetéseket, az ONCSA-házjuttatásoknál pedig lakbér címen teljesített fizetéseket, a váltság megállapításánál figyelembe kell venni.

(7) A háborús események folytán történt rongálódásokat a váltság megállapításánál nem lehet figyelembe venni.

2. § (1) A váltság jogalapjának, mértékének és a törlesztés módozatainak megállapítása, valamint a váltsággal kapcsolatos egyéb ügyek intézése a Kislakásépítési Váltságmegállapító Bizottság (a továbbiakban: KVB) feladata.

(2) A KVB elnöke a pénzügyminiszter képviselője; tagjai a belügyminiszter és a földművelésügyi miniszter egy-egy képviselője.

(3) A KVB határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

(4) A KVB a hatáskörébe utalt ügyekben jogorvoslat és bírói út kizárásával határoz.

(5) A KVB ügyvitelét a pénzügyminiszter rendelkezései szerint az Országos Szövetkezeti Hitelintézet (a továbbiakban: OSZH) látja el.

3. § A váltság nagyságát és a törlesztés módozatait a Népgazdasági Tanács által meghatározott irányelvek szerint kell megállapítani.

4. § (1) A váltság beszedésére, behajtására, biztosítására, elévülésére, a késedelmes fizetés esetében járó adópótlék felszámítására, a tévesen vagy jogellenesen beszedett összegek, illetőleg a folyó tartozások nélkül álló túlfizetések visszakövetelésére vonatkozólag a közadók kezelésére, illetőleg a közadók behajtására vonatkozó jogszabályok az irányadók.

(2) A váltság nyilvántartásával, beszedésével, telekkönyvi biztosításával és a bejegyzett jelzálogjognak a tartozás kiegyenlítése esetében való töröltetésével kapcsolatos tennivalókat az adóhivatalok látják el.

5. § (1) A 400.- Ft-ot meg nem haladó váltságösszeget 1950. december 31-ig kell kifizetni.

(2) A 400.- Ft-ot meghaladó váltság a KVB által megállapított törlesztési idő alatt évenként, 12 havi egyenlő részletben fizetendő. A havonkénti törlesztő részlet FAKSZ-kölcsönnél és ONCSA-pénzkölcsönnél, továbbá ONCSA házjuttatásnál, valamint ár- és belvízkölcsönnél 40.- Ft-nál, OLHSZ-kölcsönnél pedig 80.- Ft-nál kisebb nem lehet. A részletek minden hónap 1. napján esedékesek és az illető hónap 15. napjáig adópótlékmentesen fizethetők.

(3) A teljesített befizetéseket a pénzügyi tárcát illető bevételként kell elszámolni.

6. § Ha a 400.- Ft-ot meghaladó váltságtartozás adósa a váltság 75 százalékát 1950. december 31-ig kifizeti, a fennmaradó 25 százalékos rész megfizetése alól mentesül.

7. § (1) A telekkönyvi hatóság a váltság biztosítására a jelzálogjogot a váltság alapjául szolgáló ingatlanra az adóhivatal megkeresése alapján kebelezi be az állam javára, az adóhivatal megkeresésében megjelölt váltságösszeg erejéig. A bekebelezésnek nem akadálya az, hogy a kötelezett az ingatlannak nem tulajdonosa vagy az ingatlanra terhelési tilalom van feljegyezve.

(2) A váltság biztosítása céljából bekebelezett jelzálogjogot minden más, törvényes elsőbbséggel nem bíró jelzálogjoggal (követeléssel), valamint a bekebelezett haszonélvezeti és használati joggal szemben törvényes elsőbbség illeti meg.

8. § A váltság megállapításával a kötelezett mentesül az 1. §-ban említett tartozásból folyó mindennemű további kötelezettség alól. Ha azonban a váltságkötelezett a lakóházat nem maga vagy családja lakja, a pénzügyminiszter - pótkivetés útján magasabb váltságösszeget is megállapíthat.

9. § (1) Az ONCSA-nak, továbbá a közjóléti szövetkezeteknek, valamint a FAKSZ-nak, az államra átszállott vagyonából [R. 5. § (2) és (3) bek., 7. § (2) bek.] a váltságfizetési kötelezettség alá eső és telekkönyvi tulajdonba még nem adott lakóházakat földbirtok-politikai célra való felhasználás végett a földművelésügyi miniszter rendelkezésre kell bocsátani.

(2) Az (1) bekezdésben említett lakóházakat a váltság elsőhavi törlesztőrészletének kifizetése után a juttatott telekkönyvi tulajdonába kell adni.

(3) Három törlesztőrészlet fizetésének elmulasztása, továbbá érdemtelenség esetében a juttatott az ingatlan birtokából ki lehet mozdítani.

(4) Kimozdítás, lemondás, vagy elhagyás esetében a váltságra teljesített törlesztések visszatérítésére a juttatottnak igénye nincs. A már esedékessé vált váltságtartozását a volt juttatott megfizetni köteles.

(5) A telekkönyvi tulajdonbaadás és a kimozdítás tárgyában a megyei tanács végrehajtó bizottsága intézkedik. A telekkönyvi tulajdonbaadással és a kimozdítással kapcsolatos kérdéseket a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

(6) A 9. § (1) bekezdésében említett lakóházakat az illetékes ingatlankezelő községi vállalat (közületi házkezelőség) kezelésébe kell adni mindaddig, amíg a telekkönyvi juttatás meg nem történik. [9. § (2) bek.] A közületi kezelésbe adással kapcsolatos intézkedéseket a belügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben teszi meg.

10. § (1) A 9. § (1) bekezdésében említett lakóházakat az 1960. évi december hó 31. napjáig élők között jogügylettel csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet elidegeníteni és megterhelni. A pénzügyminiszter az engedély megadását pótbefizetéshez kötheti.

(2) A telekkönyvi hatóság a pénzügyminiszter (1) bekezdésben meghatározott jogának biztosítása céljából az elidegenítési és terhelési tilalmat az adóhivatal megkeresésére a telekkönyvben feljegyzi.

11. § A jelen rendelet 8. §-ában említett lakóházaknak juttatása mentes a vagyonátruházási illeték alól.

12. § (1) A jelen rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) A 13270/1948. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a 10400/1948. (X. 23.) Korm. rendeletnek a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

Rákosi Mátyás s. k.,

a minisztertanács elnökhelyettese

Tartalomjegyzék