194/1950. (VII. 22.) MT rendelet

kislakásépítési váltság fizetése, továbbá a kislakásépítés előmozdításáról szóló 10400/1948. (X. 23.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 6.130.)

1. § (1) A falusi és városi dolgozók családi otthonai építésének előmozdítása céljából kislakásépítési váltságot (a továbbiakban: váltság) köteles fizetni:

a) annak az ingatlannak a tulajdonosa, aki vagy akinek jogelődje az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezet (FAKSZ), az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet (OLHSZ), az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) és a közjóléti szövetkezet által folyósított kölcsönben, továbbá az 1941-1942. évben folyósított állami ár- és belvízkölcsönben részesült;

b) az ONCSA vagy Közjóléti Szövetkezet által nyújtott kölcsön felhasználásával épült lakóház, valamint az általa juttatott lakóház vagy házhely tulajdonosa, illetőleg használója.

(2) Nem esik a váltság fizetésének kötelezettsége alá:

a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személy abban az esetben, ha a tartozás 1945. évi január hó 15. napja előtt megszűnt;

b) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személy abban az esetben, ha az építési kölcsön vagy a vételárhátralék címén fennálló tartozása az 1945. évi január hó 1. napja előtt megszűnt;

c) az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt ingatlannak az a tulajdonosa, aki az ingatlant az ott említett tartozás keletkezése után árverésen vette;

d) az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt ingatlan, ha az ingatlan a 10400/1948. (X. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (1) és 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon kívül bármely más jogcímen (elkobzás, lakosságcsere, közület részére történt hatósági igénybevétel stb.) került az állam tulajdonába. Ilyen esetekben a 2070/1949. (III. 5.) Korm. rendelet, illetőleg az ezt kiegészítő jogszabályok értelmében kell eljárni.

(3) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett ingatlant haszonélvezeti jog terheli, a haszonélvezeti jog fennállása alatt a váltságot a haszonélvező köteles fizetni.

(4) Száz pengőt - ár- és belvízkölcsönöknél pedig négyszáz pengőt - meg nem haladó pengőtartozás esetében váltságmegállapításnak nincs helye.

(5) Az 1945. évi január hó 1. napjától az 1946. évi július hó 31. napjáig terjedő idő alatt történt pengőbefizetéseket a váltság összegének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(6) Az 1946. évi július hó 31. napja után teljesített befizetéseket, az ONCSA-házjuttatásoknál pedig lakbér címen teljesített fizetéseket, a váltság megállapításánál figyelembe kell venni.

(7) A háborús események folytán történt rongálódásokat a váltság megállapításánál nem lehet figyelembe venni.

2. § (1) A váltság jogalapjának, mértékének és a törlesztés módozatainak megállapítása, valamint a váltsággal kapcsolatos egyéb ügyek intézése a Kislakásépítési Váltságmegállapító Bizottság (a továbbiakban: KVB) feladata.

(2) A KVB elnöke a pénzügyminiszter képviselője; tagjai a belügyminiszter és a földművelésügyi miniszter egy-egy képviselője.

(3) A KVB határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

(4) A KVB a hatáskörébe utalt ügyekben jogorvoslat és bírói út kizárásával határoz.

(5) A KVB ügyvitelét a pénzügyminiszter rendelkezései szerint az Országos Szövetkezeti Hitelintézet (a továbbiakban: OSZH) látja el.

3. § A váltság nagyságát és a törlesztés módozatait a Népgazdasági Tanács által meghatározott irányelvek szerint kell megállapítani.

4. § (1) A váltság beszedésére, behajtására, biztosítására, elévülésére, a késedelmes fizetés esetében járó adópótlék felszámítására, a tévesen vagy jogellenesen beszedett összegek, illetőleg a folyó tartozások nélkül álló túlfizetések visszakövetelésére vonatkozólag a közadók kezelésére, illetőleg a közadók behajtására vonatkozó jogszabályok az irányadók.

(2) A váltság nyilvántartásával, beszedésével, telekkönyvi biztosításával és a bejegyzett jelzálogjognak a tartozás kiegyenlítése esetében való töröltetésével kapcsolatos tennivalókat az adóhivatalok látják el.

5. § (1) A 400.- Ft-ot meg nem haladó váltságösszeget 1950. december 31-ig kell kifizetni.

(2) A 400.- Ft-ot meghaladó váltság a KVB által megállapított törlesztési idő alatt évenként, 12 havi egyenlő részletben fizetendő. A havonkénti törlesztő részlet FAKSZ-kölcsönnél és ONCSA-pénzkölcsönnél, továbbá ONCSA házjuttatásnál, valamint ár- és belvízkölcsönnél 40.- Ft-nál, OLHSZ-kölcsönnél pedig 80.- Ft-nál kisebb nem lehet. A részletek minden hónap 1. napján esedékesek és az illető hónap 15. napjáig adópótlékmentesen fizethetők.

(3) A teljesített befizetéseket a pénzügyi tárcát illető bevételként kell elszámolni.

6. § Ha a 400.- Ft-ot meghaladó váltságtartozás adósa a váltság 75 százalékát 1950. december 31-ig kifizeti, a fennmaradó 25 százalékos rész megfizetése alól mentesül.

7. § (1) A telekkönyvi hatóság a váltság biztosítására a jelzálogjogot a váltság alapjául szolgáló ingatlanra az adóhivatal megkeresése alapján kebelezi be az állam javára, az adóhivatal megkeresésében megjelölt váltságösszeg erejéig. A bekebelezésnek nem akadálya az, hogy a kötelezett az ingatlannak nem tulajdonosa vagy az ingatlanra terhelési tilalom van feljegyezve.

(2) A váltság biztosítása céljából bekebelezett jelzálogjogot minden más, törvényes elsőbbséggel nem bíró jelzálogjoggal (követeléssel), valamint a bekebelezett haszonélvezeti és használati joggal szemben törvényes elsőbbség illeti meg.

8. § A váltság megállapításával a kötelezett mentesül az 1. §-ban említett tartozásból folyó mindennemű további kötelezettség alól. Ha azonban a váltságkötelezett a lakóházat nem maga vagy családja lakja, a pénzügyminiszter - pótkivetés útján magasabb váltságösszeget is megállapíthat.

9. § (1) Az ONCSA-nak, továbbá a közjóléti szövetkezeteknek, valamint a FAKSZ-nak, az államra átszállott vagyonából [R. 5. § (2) és (3) bek., 7. § (2) bek.] a váltságfizetési kötelezettség alá eső és telekkönyvi tulajdonba még nem adott lakóházakat földbirtok-politikai célra való felhasználás végett a földművelésügyi miniszter rendelkezésre kell bocsátani.

(2) Az (1) bekezdésben említett lakóházakat a váltság elsőhavi törlesztőrészletének kifizetése után a juttatott telekkönyvi tulajdonába kell adni.

(3) Három törlesztőrészlet fizetésének elmulasztása, továbbá érdemtelenség esetében a juttatott az ingatlan birtokából ki lehet mozdítani.

(4) Kimozdítás, lemondás, vagy elhagyás esetében a váltságra teljesített törlesztések visszatérítésére a juttatottnak igénye nincs. A már esedékessé vált váltságtartozását a volt juttatott megfizetni köteles.

(5) A telekkönyvi tulajdonbaadás és a kimozdítás tárgyában a megyei tanács végrehajtó bizottsága intézkedik. A telekkönyvi tulajdonbaadással és a kimozdítással kapcsolatos kérdéseket a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

(6) A 9. § (1) bekezdésében említett lakóházakat az illetékes ingatlankezelő községi vállalat (közületi házkezelőség) kezelésébe kell adni mindaddig, amíg a telekkönyvi juttatás meg nem történik. [9. § (2) bek.] A közületi kezelésbe adással kapcsolatos intézkedéseket a belügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben teszi meg.

10. § (1) A 9. § (1) bekezdésében említett lakóházakat az 1960. évi december hó 31. napjáig élők között jogügylettel csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet elidegeníteni és megterhelni. A pénzügyminiszter az engedély megadását pótbefizetéshez kötheti.

(2) A telekkönyvi hatóság a pénzügyminiszter (1) bekezdésben meghatározott jogának biztosítása céljából az elidegenítési és terhelési tilalmat az adóhivatal megkeresésére a telekkönyvben feljegyzi.

11. § A jelen rendelet 8. §-ában említett lakóházaknak juttatása mentes a vagyonátruházási illeték alól.

12. § (1) A jelen rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) A 13270/1948. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a 10400/1948. (X. 23.) Korm. rendeletnek a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

Rákosi Mátyás s. k.,

a minisztertanács elnökhelyettese