1950. évi 30. törvényerejű rendelet

a tervszerű devizagazdálkodással kapcsolatos szabályokról

A törvényerejű rendelet tartalma:

I. FEJEZET: Általános rendelkezések (1-11. §)

II. FEJEZET: Korlátozások a fizetőeszközök és az arany (platina) forgalmában (12-19. §)

III. FEJEZET: Értékpapírokra és követelésekre vonatkozó rendelkezések (20-25. §)

IV. FEJEZET: Pénztartozásokkal kapcsolatos szabályok (26-34. §)

V. FEJEZET: Az áruforgalommal összefüggő rendelkezések (35-39. §)

VI. FEJEZET: Az utazási forgalmat érintő külön rendelkezések (40-43. §)

VII. FEJEZET: Az aranytárgyak forgalmának szabályozása (44-49. §)

VIII. FEJEZET: Az egyéb vagyontárgyakkal kapcsolatos rendelkezések (50-56. §)

IX. FEJEZET: Büntető rendelkezések (57-67. §)

X. FEJEZET: Zárórendelkezések (68. §)

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. § A jelen törvényerejű rendelet hatálya belföldieknek (2. §) az e rendeletben meghatározott cselekményeire és jogügyleteire terjed ki, arra tekintet nélkül, hogy ezek belföldön vagy külföldön jönnek-e létre. Külföldieknek (3. §) a magyar állam devizagazdálkodását érintő cselekményei és jogügyletei akkor esnek a jelen rendelet hatálya alá, ha arról a rendelet kifejezetten rendelkezik.

2. § (1) Belföldi (devizabelföldi) a belföldön lakó vagy több mint hat hónap óta belföldön tartózkodó természetes személy, továbbá a belföldön székhellyel bíró jogi személy és cég, ideértve külföldi cégeknek belföldi telepeit (fiókjait, képviseleteit) is.

(2) Azt a személyt, aki az országba letelepedés vagy huzamosabb tartózkodás szándékával (erre utaló körülmények között) jön be, már a határátlépés időpontjától kezdve belföldinek kell tekinteni.

(3) A magyar állam, közületi intézmények és vállalatok megbízásából külföldön tartózkodó személyek - ha csak a devizahatóság esetenként másképpen nem rendelkezik - belföldiek maradnak akkor is, ha hat hónapnál hosszabb ideig vannak távol.

3. § (1) Külföldi (devizakülföldi) a külföldön lakó vagy több mint hat hónap óta külföldön tartózkodó természetes személy, továbbá a külföldön székhellyel bíró jogi személy és cég.

(2) Azt a személyt, aki az ország területét külföldön letelepedés vagy huzamosabb külföldön tartózkodás szándékával (erre utaló körülmények között) hagyja el, már a határátlépés időpontjától kezdve külföldinek kell tekinteni.

(3) Idegen államok magyarországi diplomáciai képviseletének vagy konzulátusának a tagjai, az ezek családjához és háztartásához tartozó, idegen állampolgárságú személyek, valamint a külképviseletek (konzulátusok) nem magyar állampolgárságú alkalmazottai külföldiek maradnak akkor is, ha hat hónapnál hosszabb ideig laknak vagy tartózkodnak Magyarországon.

(4) A vagyontárgyaknak (50. §) külföldiek által való megszerzését, továbbá értékeknek letétbeadását korlátozó rendelkezések szempontjából az idegen állampolgárokat Magyarországon tartózkodásuk tartamára tekintet nélkül külföldieknek kell tekinteni; ez a rendelkezés azonban a legalább hat hónap óta belföldön tartózkodó vagy enélkül is belföldinek tekintendő [2. § (2) bek.] idegen állampolgárokat nem mentesíti a belföldiekre megállapított rendelkezések megtartása alól.

4. § (1) A jelen rendelet, valamint az egyéb devizagazdálkodási rendelkezések alkalmazásában:

Fizetőeszköz a bárhol forgalomban lévő vagy forgalomban, lévő fizetőeszközre átváltható bankjegy, államjegy, ércpénz; ellenkező rendelkezés hiján a fizetőeszközökkel egy tekintet alá esnek a pénzhelyettesítő eszközök (csekkek, váltók, utalványok, kötelezőjegyek, takarékbetétkönyvek, pénztárjegyek stb.) is. Pénzhelyettesítő eszköz akkor esik külföldi fizetőeszközzel egy tekintet alá, ha külföldi pénzértékre szól és akár a fizetésre kötelezett lakóhelye (székhelye), akár a teljesítés helye külföldön van.

Értékpapír az akár belföldön, akár külföldön kibocsátott kölcsönkötvény, záloglevél, részvény (ideértve az ideiglenes részvényeket, részvényutalványokat, scripseket, certificate-eket is), kincstárjegy, kincstári váltó és utalvány, valamint a felsorolt értékpapírok kamat- és osztalékszelvényei, valamint szelvényutalványai, éspedig az értékpapírtól (köpenytől) elkülönítetten is.

Arany

a) a színarany, tehát az olyan arany, amelynek finomsága legalább 998/1000;

b) a rúdarany, aranytömb, aranylemez, bánya-és hordalékarany, végül az ipari aranytörmelék és aranyhulladék, mindezek aranytartalmukra tekintet nélkül;

c) mindenfajta aranyérme.

Platina a színplatina, rúdplatina, platinatömb, platinalemez stb., valamint a platinatárgynak nem tekintendő platinaötvözet.

Aranytárgy az aranyból vagy arany felhasználásával készült minden olyan ékszer, műtárgy és használati tárgy - tört vagy sérült állapotban is -, amelynek anyagában 250/1000 rész vagy ezt meghaladó mennyiségű színarany van. A hatkarátos tárgyat a jelen rendelet alkalmazásában tehát szintén aranytárgynak kell tekinteni. A szájba illesztett, továbbá az onnan csupán javítás céljából vagy átmenetileg kivett arany (fogarany) a jelen rendeletben foglalt korlátozások szempontjából sem aranytárgynak, sem aranynak nem tekinthető.

Platinatárgy a platinából vagy platina felhasználásával készült olyan ékszer, műtárgy és használati tárgy - tört vagy sérült állapotban is -, amelynek anyagában 950/1000 rész vagy ezt meghaladó mennyiségű színplatina van.

(2) Az olyan ékszert, műtárgyat vagy használati tárgyat, amelynél a foglalatul (kapcsolóul) vagy díszítésül felhasznált arany- vagy platinaötvözet súlya nem haladja meg az 5 - óránál a 10 - grammot, és értéke nem nagyobb a tárgy teljes értékének 10%-ánáI, a jelen rendeletben foglalt szabályozás szempontjából nem kell aranytárgynak, illetőleg platinatárgynak tekinteni.

5. § (1) Az a jogügylet, amelyet a jelen rendelet értelmében szükséges devizahatósági (8. §) engedély nélkül kötnek - a büntetőjogi következményeken felül - semmis, éspedig akkor is, ha a rendelet az ügyletkötési tilalmat csak az egyik, a belföldi fél tekintetében állítja fel.

(2) Az előbbi bekezdés szerint semmis ügyletet megelőző állapot helyreállításának nincs helye akkor, ha ez - a devizahatóság megítélése szerint - a tervszerű devizagazdálkodással kapcsolatos közérdeket sértené.

6. § A devizahatóság engedélye nem pótolja az egyes jogcselekményekhez más jogszabályok értelmében esetleg szükséges engedélyt.

7. § Az olyan követelésnek az elévülése, amelyei a hitelező a jelen rendeletben foglalt valamely rendelkezés folytán nem érvényesíthet, a tilalom vagy korlátozás ideje alatt nyugszik.

8. § (1) A devizahatósági jogkört a pénzügyminiszter gyakorolja.

(2)[1] A pénzügyminiszter a törvényerejű rendeletben foglalt korlátozások alól a személyek, a vagyontárgyak, illetve az ügyletek meghatározott körére felmentést adhat.

(3) A pénzügyminiszter a devizahatósági jogkörgyakorlásában akár meghatározott ügykörök, akár egyes teendők ellátásával a minisztérium szervezetén kívülálló szerveket is megbízhat.

(4) A jelen rendeletben foglalt korlátozások és tilalmak nem vonatkoznak a pénzügyminiszternek és a Magyar Nemzeti Banknak a devizahatósági jogkör gyakorlásával vagy a devizagazdálkodási teendőknek ellátásával kapcsolatos ügyleteire és egyéb cselekményeire.

9. § (1) Ha valamely jogügylethez vagy egyéb cselekményhez a jelen rendelet értelmében devizahatósági engedély szükséges, a pénzügyminiszter vagy a megbízásából eljáró devizahatósági szerv az engedélyt feltételekhez kötheti. A devizahatóság nem köteles határozatait indokolni.

(2) A jelen rendeletben és az annak alapján kiadott egyéb rendelkezésekben megállapított kötelességek teljesítésének ellenőrzése végett a pénzügyminiszter, illetőleg a megbízásából eljáró devizahatósági szerv felvilágosítást kérhet és adatszolgáltatást kívánhat, továbbá a könyvelés alapjául szolgáló okmányokra is kiterjedő vizsgálatot tarthat vagy tartathat.

(3) Azon a címen, hogy a pénzügyminiszter vagy a megbízásából eljáró más devizahatósági szerv valamely ügylethez vagy egyéb cselekményhez devizahatósági jogkörében engedélyt adott, az engedély megadását megtagadta, határozatát mikor közölte, továbbá, hogy az igénybevehető értékek, tekintetében igénybevételi jogával élt vagy nem élt,illetőleg mely időpontban élt, sem az állam, sem a devizahatósági szervek ellen nem támasztható kártérítési vagy másnemű igény.

10. § (1) Külföldi fizetőeszközök és külföldi kifizetések (devizák) hivatalos árfolyamán, továbbá az arany hivatalos árán a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett és a Pénzügyi Közlönyben időről-időre közzétett árfolyamokat, illetőleg árat kell érteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett olyan érték tekintetében, amelynek árfolyamát (árát) a Magyar Nemzeti Bank nem jegyzi, illetőleg nem teszi közzé, a Bank által megkeresésre közölt árfolyam (ár) esik a hivatalos árfolyammal (árral) egy tekintet alá.

11. § (1) A jelen rendelet értelmében egyes ügyletekhez és egyéb cselekményekhez szükséges devizahatósági engedély vagy tilalom alól való felmentés megadása iránt a kérelmeket - illetékmentes beadványban, illetőleg az erre a célra rendszeresített nyomtatványok felhasználásával - a Magyar Nemzeti Banknál kell előterjeszteni s ugyanitt kell beadni (ide kell beküldeni), a jelen rendelet értelmében teendő bejelentéseket is.

(2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően

a) a Külkereskedelmi Minisztériumnál kell előterjeszteni a rendes áruforgalomban a kivitel és a behozatal engedélyezésével kapcsolatos devizahatósági kérelmeket és egyéb beadványokat (V. fejezet),

b) a Pénzügyminisztériumnál kell előterjeszteni a jelen rendelet VIII. fejezetében foglalt rendelkezések értelmében szükséges engedély megadása iránti kérelmeket és egyéb beadványokat, kivéve mégis, ha a vagyontárgy, amelyre a kérelem vagy a beadvány vonatkozik, belföldön van.

II. FEJEZET

Korlátozások a fizetőeszközök és az arany (platina) forgalmában

12. § (1) Belföldiek a devizahatóság engedélye nélkül:

a) külföldi fizetőeszközt vagy aranyat fizetéseképpen, átváltás végett vagy bármilyen jogügylet kapcsán sem belföldinek, sem külföldinek át nem adhatnak, sem belfölditől vagy külfölditől át nem vehetnek;

b) belföldi fizetőeszközt külföldinek, továbbá külföldi megbízásából vagy külföldi részére senkinek fizetésképpen vagy bármilyen jogügylet kapcsán át nem adhatnak, sem külföldi részére át nem vehetnek; nem vehetnek továbbá át olyan belföldi fizetőeszközt, amelyről tudták vagy gyaníthatták, hogy külföldi rendelkezése folytán kerül hozzájuk; a mégis birtokukba jutott ilyen belföldi fizetőeszközt kötelesek három munkanapon belül a devizahatóságnál bejelenteni és annak rendelkezése Szerint eljárni;

c) más módon - jóváírással stb. - külföldi javára vagy külföldi megbízásából akár külföldi, akár belföldi fizetőeszközben vagy aranyban fizetést nem teljesíthetnek, sem el nem fogadhatnak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem korlátozza a jogszabályoknak megfelelően szerzett vagy birtokban tartott fizetőeszközöknek a devizahatóság által engedélyezett célra felhasználásával kapcsolatos cselekményeket, sem pedig a külföldi fizetőeszközök vételre felajánlásával (17. §) kapcsolatos cselekményeket.

13. § (1) A devizahatóság engedélye nélkül sem belföldieknek, sem külföldieknek nem szabad belföldi vagy külföldi fizetőeszközt, valamint aranyat az ország területéről kivinni vagy bármilyen más módon kijuttatni, továbbá belföldi pénzt az ország területére behozni vagy bármilyen módon bejuttatni.

(2)[2] Az utazási és a határszéli forgalomban engedély nélkül kivihető és behozható belföldi pénz mennyiségét a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

14. § (1) Az előbbi § (1) bekezdésében foglalt tilalom megszegésével engedély nélkül behozott (bejuttatott) forintbankjegyeket és érméket a devizahatóság engedélye nélkül semmilyen jogcímen elfogadni nem szabad.

(2) Az, aki a devizahatóság engedélye nélkül behozott (bejuttatott) forintbankjegyet vagy forintérmét tartalmazó küldeményt vesz kézhez, a küldemény érkezéséről a kézbesítést követő három munkanapon belül a devizahatóságnál bejelentést tartozik tenni. A bejelentésben meg kell jelölni az érkezett bankjegyek és érmék összegét, továbbá a beküldő nevét és címét. A devizahatóság elrendelheti, hogy az érkezett bankjegyek vagy érmék visszaküldessenek vagy hogy a beküldő zárolt belföldi forintszámlája javára befizettessenek.

15. § (1) Belföldi a devizahatóság engedélye nélkül sem belföldivel, sem külföldivel nem köthet olyan jogügyletet, illetőleg nem tehet ajánlatot olyan jogügylet kötésére, amely külföldi fizetőeszköznek vagy aranynak valóságos (effektív) szolgáltatására irányul vagy olyan kikötést tartalmaz, amely szerint külföldi pénznemet vagy aranyat a hivatalos árfolyamtól eltérő árfolyam alapulvételével kell forintra, aranyra vagy más pénznemre átszámítani.

(2) A külföldi fizetőeszközök valóságos szolgáltatására irányuló kikötés tilalma nem vonatkozik áruknak a fennálló rendelkezések betartása mellett külföldre kivitele vagy külföldről behozatala kapcsán kötött ügyletekre.

16. § (1) Tilos minden olyan jogügylet, fizetés vagy egyéb pénzügyi művelet, amely - ha nem is ütközik az előző 12-15. §-okban foglalt valamely tiltó rendelkezésbe - arra irányul, hogy

a) belföldi fizetőeszköznek vagy egyéb vagyontárgynak külföldi vagy külföldi megbízásából belföldi rendelkezése alá bocsátása ellenében pénz vagy egyéb vagyontárgy külföldön akár belföldi, akár külföldi rendelkezése alá jusson, vagy hogy

b) akár belföldi, akár külföldi fizetőeszköz, ilyen fizetőeszközökre szóló követelés vagy arany a Magyarországon érvényes hivatalos árfolyamoktól (áraktól) eltérő árfolyamon (áron) cseréljen gazdát.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom külföldiekre Is vonatkozik, a b) alatti esetben azonban csak annyiban, amennyiben az elkövetés helye belföldön Tan és a cselekmény a magyar forint külföldi pénzértékhez vagy aranyhoz viszonyított árfolyamát (árát) érinti.

17. § (1)[3] Ha külföldi fizetőeszköz - ide nem értve a pénzhelyettesítő eszközöket (csekkeket, váltókat, utalványokat stb.) - vagy arany belföldi tulajdonába, birtokába vagy rendelkezése alá kerül, ez köteles azt - a tulajdonos, illetőleg a rendelkezésre jogosult megnevezésével - a szerzéstől (kezelésbevételtől, birtokbajutástól) számított három munkanapon belül a Magyar Nemzeti Banknál vagy az általa megbízott pénzintézetnél vételre felajánlani. A Bank (pénzintézet) a felajánlott értéket a hivatalos árfolyam (ár) alapulvételével kiszámított vételárért nyomban megveszi vagy elismervény ellenében letétül átveszi. A letétül átvett értéket a Bank - a letevő értesítése melleit - bármikor megveheti. DD

(2) Ha az (1) bekezdés értelmében vételre felajánlandó külföldi fizetőeszköz vagy arany - akár azért, mert ez külföldön van, akár más okból - letétbe nem helyezhető, a tulajdonos (birtokos, kezelő) köteles a devizahatóságnak erről az (1) bekezdésben említett határidőn belül bejelentést tenni és a bejelentett értékkel csak a devizahatóságtól kapott utasítás szerint rendelkezhetik.

(3) Aki külföldről Magyarország területére visszaköltözik, a vételre felajánlási kötelesség alá eső értékeit - ideértve a külföldön szerzett ilyen értékeket is - a határátlépéstől számított nyolc nap alatt köteles vételre felajánlani, illetőleg bejelenteni.

18. § (1) Az előbbi §-ban foglalt rendelkezés nem vonatkozik

a) a devizahatóság által vagy a devizahatóság rendelkezése alapján kiutalt külföldi fizetőeszközre, illetőleg aranyra; ezeket azonban csak az engedélyezett célra szabad felhasználni és a fennmaradó (fel nem használt) értékkel az előző §-ban foglaltak szerint kell eljárni; a felajánlásra megállapított határidő kiutazás esetén a visszatérés napján, egyébként akkor kezdődik, amikor kitűnik, hogy az érték vagy annak egy része az engedélyezett célra már nem szükséges, illetőleg arra nem használható fel;

b) külföldi váltó- vagy aprópénzre, feltéve hogy annak értéke összesen 5 forintot nem halad meg;

c) azokra az érmékre, amelyek történelmi, régiségi vagy numizmatikai értékkel bírnak; az 1800. év után vert érméket nem lehet régiségi értékkel bírónak tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés értelmében felajánlási, illetőleg bejelentési kötelezettség alá nem eső értékek tekintetében a jelen fejezetben foglalt egyéb korlátozások fennállanak.

19. § A jelen fejezetben az aranyra vonatkozólag megállapított rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a platinára is.

III. FEJEZET

Értékpapírokra és követelésekre vonatkozó rendelkezések

20. § (1) Belföldieknek csak a devizahatóság engedélyével szabad:

a) bármilyen - akár belföldi, akár külföldi kibocsátású, továbbá akár belföldi, akár külföldi pénzértékre szóló - értékpapír tárgyában külföldivel ügyletet kötni, ilyen ügyletkötésre bárki - akár belföldi, akár külföldi - részére megbízást adni vagy bárkitől megbízást elvállalni, továbbá bármilyen értékpapírügyletre szóló megbízást külföldi részére adni vagy külfölditől elvállalni;

b) bármilyen értékpapírt külföldi részére átadni, külfölditől átvenni, külföldi javára letétbe helyezni, illetőleg letétül elfogadni vagy külföldi letétéből bárki számára kiadni;

c) értékpapíron alapuló bármilyen jogot külföldi megbízásából gyakorolni.

(2) Értékpapírt, továbbá biztosítási kötvényt csak a devizahatóság engedélyével szabad az ország területéről kivinni vagy bármi más módon kijuttatni, valamint az ország területére behozni vagy bármi más módon bejuttatni; ez a rendelkezés külföldiekre is vonatkozik.

21. § Külföldi pénzértékre szóló, külföldi által kibocsátott értékpapírt, továbbá külföldi adóssal szemben fennálló - akár külföldi, akár belföldi pénzértékre szóló - követelést belföldi más belföldi javára is csak a devizahatóság engedélyével idegeníthet el vagy terhelhet meg (adásvétel, ajándékozás, engedményezés, elzálogosítás, stb.) s ilyen ügylet kötésére csak a devizahatóság engedélyével adhat vagy vállalhat megbízást; az említett értékpapírokkal és követelésekkel a devizahatóság engedélye nélkül egyébként sem szabad akként rendelkezni vagy azok tekintetében olyan mulasztást elkövetni, hogy annak folytán a devizahatóság igénybevételi joga (23. §) meghiusuljon vagy csorbuljon.

22. § (1) Ha belföldinek külföldi pénzértékre szóló, külföldi által kibocsátott értékpapír jut a birtokába vagy ilyen - akár belföldön, akár külföldön őrzött - értékpapír kerül rendelkezése alá, továbbá ha belföldinek külföldi adóssal szemben akár külföldi, akár belföldi pénzértékre szóló bármilyen követelése keletkezik - ideértve a csekken, váltón, kötelezőjegyen vagy más pénzhelyettesítő eszközön alapuló követeléseket is - erről a szerzéstől (keletkezéstől), illetőleg az arról való értesüléstől számított három munkanapon belül írásbeli bejelentést kell tennie a devizahatóságnál. A bejelentést a devizahatóság kívánságára az erre a célra szolgáló nyomtatvány felhasználásával, a bejelentendő értékek tüzetes megjelölésével és a tulajdonos vagy az egyébként rendelkezésre jogosult személy megnevezésével kell megtenni.

(2) Külföldről az ország területére visszaköltözők bejelentési kötelezettség alá eső értékeiket a határátlépéstől számított nyolc napon belül kötelesek bejelenteni.

23. § (1) A devizahatóság az előbbi § értelmében bejelentési kötelezettség alá eső külföldi értékeket vagy azok egy részét bármikor igénybeveheti; igénybevétel esetén a bejelentő, illetőleg az, akit a rendelkezési jog megillet, köteles követelését, illetőleg értékpapírjait a devizahatóság által megjelölt helyen lefizettetni, illetőleg letétbe helyeztetni és mindent megtenni, ami szükséges ahhoz, hogy az igénybevett érték a devizahatóság vagy az általa megjelölt személy vagy szerv rendelkezése alá (számlájára) kerüljön.

(2) Értékpapírt a devizahatóság átvehet akár természetben, akár úgy, hogy azt a bejelentésre kötelezett útján vagy más módon értékesíti.

(3) A bejelentési kötelezettség alá eső értékpapírok és követelések tekintetében a devizahatóság az igénybevételi jog gyakorlása előtt vagy annak híján is elrendelheti az értékpapíroknak meghatározott helyen való letételét, illetőleg a követeléseknek meghatározott személyre (szervre) való engedményezését.

24. § (1) Külföldinek Magyarországon őrzött értékpapírja, továbbá külföldön őrzött, de magyarországi vagyontárgyban tőkeérdekeltséget jelentő értékpapírja, végül magyarországi adóssal szemben fennálló követelése tekintetében - akár belföldi, akár külföldi pénzértékre szól az értékpapír vagy követelés - kötött jogügylete vagy rendelkezése a magyar jog szempontjából csak akkor érvényes, ha azt a magyar devizahatóság engedélyezte.

(2) Külföldi javára belföldön őrzött bármilyen értékpapírt a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc napon belül -, ha pedig az értékpapír a jelen rendelet hatálybalépése után kerül külföld: tulajdonába vagy rendelkezése alá, három munkanapon belül - a külföldi zárolt letétébe kell elhelyezni. A külföldi a letét felett csak a magyar devizahatóság engedélyével rendelkezhetik.

(3) Az értékpapíroknak zárolt letétbe vétele önmagában nem szolgálhat annak igazolására, hogy az értékpapír idegen állampolgár, illetőleg külföldi jogi személy tulajdona.

25. § (1) Belföldi csak a devizahatóság engedélyével szerezheti meg külföldinek belföldivel szemben fennálló, akár belföldi, akár külföldi pénzértékre szóló követelését.

(2) Belföldi más belföldivel szemben fennálló, akár belföldi, akár külföldi pénzértékre szóló követelését csak a devizahatóság engedélyével ruházhatja át külföldire vagy terhelheti meg külföldi javára.

IV. FEJEZET

Pénztartozásokkal kapcsolatos szabályok

26. § Külföldi hitelezővel szemben fennálló, akár belföldi, akár külföldi pénzértékre szóló bármilyen pénztartozásra fizetést csak a devizahatóság engedélyével szabad teljesíteni. Forintban fizetést - hacsak a devizahatóság a fizetésnek más módját nem állapítja meg - a külföldinek zárolt forintszámlájára kell teljesíteni; az ilyen számlán jóváírt összeggel a számlatulajdonos csak a devizahatóság engedélyével rendelkezhetik.

27. § (1) Az előző §-ban foglalt tilalom szempontjából a fizetéssel egy tekintet alá esik minden olyan jogcselekmény, amely a tartozás megszűnését vagy csökkenését eredményezi (pl. beszámítás).

(2) Az előző § értelmében zárolt számlára fizetendő forintösszeg tekintetében megtartási jogot gyakorolni vagy azt bármiképpen felhasználni csak a devizahatóság engedélyével szabad.

(3) Azt, hogy belföldi adós külföldi hitelezőnek akár pénztartozással kapcsolatos kamat fejében, akár bármilyen más címen milyen összeget írhat jóvá és milyen feltételek mellett, a devizahatóság állapítja meg.

28. § Belföldi jogi személy által kibocsátott, külföldi pénzértékre szóló zálogleveleken és kötvényeken alapuló tartozásra - ideértve az ezek szelvényein alapuló tartozásokat is - továbbá a záloglevelek és kötvények kibocsátásának alapjául szolgáló tartozásokra - ideértve a külföldi pénzértékre szóló olyan tartozásokat is, amelyek alapján záloglevél vagy kötvény nem bocsáttatott ugyan ki, de amelyek ilyen kibocsátására alkalmasak - bármilyen fizetést csak a devizahatóság engedélyével, a devizahatóság által megállapítandó módon és mértékben szabad teljesíteni.

29. § A Külföldi Hitelek Országos Bizottsága (6.370/1931. M. E. sz. rendelet, Budapesti Közlöny, 2G7. sz.), valamint a Külföldi Hitelek Pénztára (1.960/1935. M. E. sz. rendelet, Budapesti Közlöny 47. sz.) megszűnik; a megszűnéssel kapcsolatos intézkedések megtételéről a pénzügyminiszter gondoskodik.

30. § (1) Külföldi pénzértékben vagy aranyban (platinában) meghatározott, továbbá külföldi pénznemben vagy aranyban (platinában) fizetendő tartozásra forintban fizetést teljesíteni csak a devizahatóság engedélyével szabad akkor is, ha a tartozás belföldi hitelezővel szemben áll fenn.

(2) Ha a devizahatóság az (1) bekezdésben megjelölt tartozásra történő fizetéshez hozzájárul, az adós fizetést forintban teljesíthet akkor is, ha a tartozás alapjául szolgáló megállapodásban a külföldi pénznemben vagy aranyban (platinában) valósággal (effektíve) való teljesítést kötötték is ki.

31. § (1) Külföldi hitelező belföldi adóssal szemben fennálló bármilyen pénzkövetelést, továbbá belföldi hitelező külföldi adóssal szemben fennálló bármilyen pénzkövetelést, vagy pedig belföldi adóssal szemben fennálló olyan pénzkövetelést, amely külföldi pénzértékre vagy aranyra (platinára) szól, a devizahatóság engedélye nélkül belföldi bíróság előtt nem érvényesíthet. Az engedély nélkül benyújtott, akár teljesítésre, akár megállapításra irányuló keresetet vagy fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a bíróság visszautasítja.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzkövetelés biztosítása céljából belföldön jelzálogjogot bekebelezni, továbbá kielégítése vagy biztosítása céljából végrehajtást elrendelni vagy foganatosítani csak akkor szabad, ha a hitelező (végrehajtató) igazolja, hogy a devizahatóság a követelésnek telekkönyvi biztosításához, illetőleg per vagy végrehajtás útján való érvényesítéséhez az engedélyt megadta.

32. § Az előbbi § (1) bekezdésének hatálya alá eső követelés biztosítására szolgáló jelzálogjoggal terhelt ingatlan a követeléssel terhelten árverés alá bocsátható.

33. § (1) A devizahatóság engedélye nélkül tilos külfölditől akár belföldi, akár külföldi pénzértékre szóló hitel igénybevétele, továbbá külföldi részére ilyen hitel nyujtása vagy meghosszabbítása.

(2) A devizahatóság engedélye nélkül nem szabad olyan jogcselekményt végezni, amelyből kifolyólag belföldinek külföldivel szemben pénztartozása keletkezik.

(3) Az előző bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik áruknak kivitelével és behozatalával kapcsolatosan a fennálló rendelkezéseknek megfelelően kötött jogügyletekre.

34. § Az állammal szemben az általa a 4.950/1931. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 213. szám) és az ezt kiegészítő rendeletek alapján vállalt tartozás címén igényt támasztani nem lehet.

V. FEJEZET

Az áruforgalommal összefüggő rendelkezések

35. § (1) Árut az ország területéről csak a külkereskedelmi miniszter engedélyével szabad kivinni vagy kiküldeni. Árunak nem minősülő egyéb vagyontárgy kiviteléhez - az utazással kapcsolatos személyes használatra szolgáló tárgyak kivételével - a devizahatóság engedélye szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések külföldiekre is vonatkoznak.

36. § (1) Aki árut vagy - az utazással kapcsolatos személyes használatra szolgáló tárgyak kivételével (41. §) - bármilyen egyéb vagyontárgyat az ország területéről kivisz (kiküld vagy más módon kijuttat), tartozik a kivitelhez szükséges engedély kérésével egyidejűleg a devizahatósággal szemben írásban kötelezettséget vállalni arra, hogy a kiszállítandó áru vagy egyéb vagyontárgy ellenértékét a devizahatóság által megállapított külföldi pénznemben és a devizahatóság által megállapított idő alatt és módon forint ellenében beszolgáltatja. Ez a rendelkezés külföldiekre is vonatkozik.

(2) A devizahatóság a kivitelt - akár belföldi, akár külföldi részére - indokolt esetben az (1) bekezdésben említett kötelezettségvállalás nélkül is engedélyezheti. Ha az ekként kivitt árut vagy egyéb vagyontárgyat külföldön mégis értékesítik vagy hasznosítják, az ebből eredő külföldi fizetőeszköz, illetőleg külföldi követelés tekintetében belföldinek a 17. §-ban, illetőleg a 22. §-ban foglaltak szerint kell eljárnia.

(3) Az áru vagy egyéb vagyontárgy kivitelével kapcsolatosan az (1) bekezdés értelmében vállalandó kötelezettség biztosítására a devizahatóság biztosítékot kívánhat és kötbért köthet ki. A kötbér az államot illeti és azt közadók módjára kell behajtani.

37. § (1) Behozott vagy behozandó áru vagy egyéb vagyontárgy ellenértékének kiegyenlítéséhez a devizahatóság engedélye szükséges.

(2) A rendes áruforgalomban a devizahatóság az (1) bekezdés szerint szükséges engedélyt a külkereskedelmi miniszter behozatali engedélye kapcsán adja meg.

(3) Ha a behozandó áru vagy egyéb vagyontárgy ellenértékét vagy annak egy részét az árunak (egyéb vagyontárgynak) az országba érkezése előtt fizetik ki, az áru beérkezését az erre megállapított módon igazolni kell.

38. § A jelen rendelet és a tervszerű devizagazdálkodással kapcsolatos egyéb rendelkezések szempontjából az árutartozással egy tekintet alá esnek az adásvételi ügylettel összefüggő fuvardíj, árubiztosítási díj, ügynöki jutalék és más hasonló járulékos tartozások is.

39. § (1) Árunak külföldre szállítására vagy külföldről behozatalára, továbbá külföldön bérmunka végzésére vagy külföldi részére bérmunka vállalására vonatkozó - akár általános jellegű - tárgyalásokat csak a külkereskedelmi miniszter előzetes engedélyével szabad megkezdeni és folytatni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik olyan közületi vállalatok tárgyalásaira, amelyeknek az (1) bekezdésben említett ügyletek kötése feladatkörébe tartozik.

VI. FEJEZET

Az utazási forgalmat érintő külön rendelkezések

40. § (1) Külföldi útlevéllel rendelkező utas részére külföldre szóló menetjegyet a devizahatóság külön engedélye nélkül csak a devizahatóság által megjelölt külföldi fizetőeszköz ellenében szabad kiszolgáltatni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a magyar útvonalra eső díjrészletre, amely forintban is kiegyenlíthető.

(2) Magyar útlevéllel rendelkező olyan utas részére, aki belföldi állandó lakóhelyét megfelelő módon igazolja, forintfizetés ellenében kell kiszolgáltatni az útlevele érvényességi területén belül fekvő, külföldi vonalakra szóló menetjegyet. A külföldre szóló menetjegy kiadását az útlevélben fel kell tüntetni.

(3) Egy magyar útlevél alapján csak annyi külföldre szóló menetjegyet szabad kiszolgáltatni, ahány személy részére a bemutatott útlevél érvényes.

(4) Idegen állam magyarországi diplomáciai képviseletének vagy konzulátusának tagjaira, valamint az ezek családjához és háztartásához tartozó, idegen állampolgárságú személyekre, végül a külképviseletek (konzulátusok) nem magyar állampolgárságú alkalmazottaira a jelen §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak; ezek tekintetében a külföldre szóló menetjegyek váltását a közlekedés- és postaügyi miniszter a külügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

41. § (1) Külföldre utazók a devizahatóság külön engedélye nélkül csak személyes használatukra szolgáló tárgyakat vihetnek magukkal és ezeket is csak annyiban, amennyiben azok mennyisége - figyelembevéve az utazás célját és várható időtartamát is - a szokásos mértéket nem haladja meg.

(2) Aranytárgyat, platinatárgyat, drágakövet és igazgyöngyöt az utazási forgalomban is - éspedig akkor is, ha e tárgyak az utas személyes használatára szolgálnak - csak a devizahatóság engedélyével szabad kivinni.

(3) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik személyenkint 1 db órára és 1 db gyűrűre, női utasoknál ezenfelül személyenként 1 pár fülbevalóra, 1 db 30 gramm súlyt meg nem haladó karperecre és 1 db 15 gramm súlyt meg nem haladó nyakláncra, feltéve, hogy mindezek a tárgyak nincsenek drágakővel vagy igazgyönggyel díszítve. Ezek a tárgyak tehát - amennyiben az utas személyes használatára szolgálnak - a devizahatóság külön engedélye nélkül kivihetők, kivéve mégis a kivándorló útlevéllel utazókat, akik ezeket a tárgyakat is csak a devizahatóság engedélyével vihetik ki.

(4) Az utazási forgalomban engedély nélkül kivihető tárgyak körét a pénzügyminiszter az előző bekezdésben foglaltaktól eltérőleg rendelettel szabályozhatja.

(5) A jelen §-ban foglalt rendelkezések külföldiekre is vonatkoznak, de külföldi útlevéllel visszautazók (átutazók) tekintetében a 43. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

42. § (1) Az utazási forgalomban a devizahatóság külön engedélye nélkül személyenként legfeljebb 200 forintot, a határszéli forgalomban pedig legfeljebb 20 forintot szabad érmékben vagy 20 forintnál nem nagyobb címletű bankjegyekben az ország területére behozni vagy külföldre kivinni. A határszéli forgalomban behozott vagy kivitt belföldi fizetőeszközök együttes értéke egy hónap alatt a 200 forintot nem haladhatja meg.

(2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés külföldiekre is vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a pénzügyminiszter mind az összegek, mind a címletek tekintetében rendelettel megváltoztathatja.

43. § (1) Külföldi útlevéllel beutazók (átutazók) részére a határátlépés (vámvizsgálat) alkalmával az ellenőrző közeg a behozott külföldi fizetőeszközökről, aranyról (platináról), aranytárgyról (platinatárgyról), valamint drágakőről és igazgyöngyről tanusítványt állít ki s ennek egyik példányát az utasnak adja át.

(2) A tanusítványban megnevezett utas a beutazását követő legközelebbi kiutazása alkalmával, de legfeljebb három hónapon belül, a tanusítványban feltüntetett értékeket a devizahatóság külön engedélye nélkül viheti ki.

(3) Kiutazáskor az ellenőrző közeg - vagy még kiutazás előtt, illetőleg kiutazás híjján is a devizahatóság - a tanusítványra feljegyzett adatok alapján ellenőrzi, hogy a tanusítvány birtokosa a magával hozott, de birtokában már meg nem lévő külföldi fizetőeszközöket, aranyat (platinát) és aranytárgyat (platinatárgyat) az átvételre illetékes szerveknél váltotta-e át belföldi fizetőeszközre.

VII. FEJEZET

Az aranytárgyak és platinatárgyak forgalmának szabályozása

44. § (1) Aranytárgy készítése, át- vagy feldolgozása, javítása, tárgyak aranyozása, továbbá aranytárgy vagy ilyen tárgyról kiállított letéti jegyek (zálogjegy, árverési jegy stb.) adása, vétele vagy egyéb elidegenítése tekintetében csak az erre jogosított állami vállalattal, aranytárgy (letéti jegy) elzálogosítása vagy aranytárgy (letéti jegy) fedezete mellett kölcsön nyujtása tekintetében pedig kizárólag az Állami Zálogház és Árverési Csarnokkal szabad ügyletet kötni.

(2) Arany feldolgozására, aranytárgy készítésére, át- vagy feldolgozására, javítására, továbbá tárgyak aranyozására kizárólag olyan állami vállalat jogosult, amelynek tárgya ilyen tevékenység; az ebbe a körbe tartozó ügyletet azonban az ilyen állami vállalat is csak az erre jogosult állami vállalattal köthet.

(3) Órásiparosok aranyból vagy arany felhasználásával készült óratokkal ellátott órákat óraszerkezeti javításra átvehetnek, kötelesek azonban a javításra átvett órákról a pénzügyminiszter által megszabott módon nyilvántartást vezetni.

(4) A jelen §-ban foglalt rendelkezéseket platinatárgyak tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

45. § Az előbbi §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak

a) aranytárgynak és platinatárgynak fel- és lemenő ági rokonok, valamint testvérek és házastársak között való ajándékozására, továbbá az ilyen tárgyaknak osztályos egyesség keretében való megszerzésére, feltéve, hogy a tárgyat az ügylet (egyesség) kapcsán megszerző személy belföldinek tekintendő magyar állampolgár;

b) 30 grammot meg nem haladó súlyú aranytárgynak, illetőleg 10 grammot meg nem haladó súlyú platinatárgynak szokásos alkalmi ajándékozására, feltéve, hogy a megajándékozott belföldinek tekintendő magyar állampolgár; végül

c) az idevonatkozó külön szabályozás keretében fogászati munkához szükséges, az illetékes szervek által kiutalt aranyra vonatkozó ügyletekre.

46. § (1) Aranytárgy vagy platinatárgy értékesítése végett árverés kitűzésének vagy megtartásának nincs helye. Ha a végrehajtó, illetőleg a hitelező aranytárgynak vagy platinatárgynak árverés hatályával értékesítését kívánja, a bíróság, illetőleg közadók módjára történő behajtás esetén az adóhivatal ezt - árverés kitűzésének mellőzésével - elrendeli és az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedése után a tárgyat az arra jogosított állami vállalatnak küldi meg és közli vele az érdekelt felek (végrehajtató, illetőleg hitelező, végrehajtást szenvedő, illetőleg adós) nevét és címét, továbbá azt is, hogy az értékesítés elrendelésére vonatkozó határozat jogerős. Az állami vállalat a megküldött tárgyat megvásárolja és a vételárat - a költségek levonása után - haladéktalanul megküldi a bírósághoz, illetőleg az adóhivatalhoz (az illetékes más hatósághoz). A küldéssel és értékesítéssel kapcsolatosan felmerülő költségek az árverési költségekkel esnek egy tekintet alá.

(2) Olyan aranytárgy vagy platinatárgy tekintetében, amely régi céh- vagy mesterjellel van ellátva, továbbá, amelynek régiségénél vagy kidolgozásánál fogva különleges tudományos, művészeti, kortörténeti vagy művelődéstörténeti értéke van, az érdekelt felek (bármelyik fél külön is) legkésőbb a tárgynak az állami vállalathoz való megküldése előtt a bíróságnál (adóhivatalnál, illetőleg az illetékes más hatóságnál) kérhetik, hogy a vételár megállapításánál a tárgy különleges értéke megfelelően figyelembe vétessék. Az ilyen kérelmeket az állami vállalat javaslatával együtt a pénzügyminiszterhez terjeszti fel; a vételárat a pénzügyminiszter állapítja meg.

47. § (1) Egy személynek vagy az ugyanahhoz a családhoz tartozó és közös háztartásban élő több személynek (házastársak, fel- és lemenők, testvérek) tulajdonában vagy birtokában (rendelkezése alatt) legfeljebb összesen ötszáz gramm súlyú aranytárgy lehet. A súlyhatáron felüli többletet a szerzéstől vagy birtokbajutástól számított nyolc napon belül vételre kell felajánlani az erre jogosított állami vállalatnak.

(2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezéseket platinatárgyakra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a súlyhatár e tárgyakra nézve száz gramm. Ipari üzemek, tudományos intézetek, közintézmények és laboratóriumok a tulajdonukban (birtokukban) lévő ipari vagy kísérleti célokra szolgáló, a súlyhatárt meghaladó platinatárgyakat vételre felajánlás helyett a Magyar Nemzeti Banknál bejelenteni kötelesek.

(3) Az aranytárgyakra nézve megállapított ötszáz grammos súlyhatár szempontjából a platinatárgyakat akként kell számításba venni, hogy 1 gramm platina 3 gramm aranynak felel meg.

(4) Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt rendelkezések szempontjából súlyon a tárgyak nyers súlyát (az ötvözet súlyát) kell érteni és a tárgyakat ékítő drágakövek, igazgyöngyök és féldrágakövek súlya ebbe a súlyba ugyancsak beszámít. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 4. § (2) bekezdése értelmében aranytárgynak (platinatárgynak) nem tekintendő tárgyakra.

48. § (1) A vételre felajánlott arany- és platina-tárgyakat az állami vállalat a pénzügyminiszteri által megállapított irányár alapulvételével kiszámított forintösszegért veszi meg. Ez az irányár a tárgyban foglalt nemesfém értékéből (arany esetében a Magyar Nemzeti Bank árfolyamának alapulvételével számított értékből) és a megmunkálási értékből (fazonértékből) adódik.

(2) A vételárat a vételre felajánlónak (aranytárgyat átadónak, illetőleg megküldőnek) fizetik ki.

49. § Aranytárgyat vagy platinatárgyat az ország területéről kivinni vagy bármilyen más módon kijuttatni a pénzügyminiszter engedélye nélkül tilos. Azt, hogy az utazási forgalomban aranytárgyak (platinatárgyak) külön engedély nélkül milyen mennyiségben és milyen feltételek mellett vihetők ki külföldre, a 41. § szabályozza.

VIII. FEJEZET

Az egyéb vagyontárgyakkal kapcsolatos rendelkezések

50. § A jelen fejezet alkalmazásában vagyontárgynak kell tekinteni:

a) az ingatlanokat,

b) a vállalatokat (üzemeket, telepeket, üzleteket), az azokhoz tartozó gépi és üzemi (üzleti) berendezéssel együtt, nemkülönben a vállalathoz nem tartozó gépeket és üzemi (üzleti) berendezéseket,

c) az ipari tulajdonjogokat (szabadalmakat védjegyeket, mintaoltalmi és gyártási eljárásra vonatkozó jogokat) és a szerzői jogot, illetőleg annak gazdaságilag értékesíthető részét, továbbá, amennyiben nem esnek a jelen rendelet egyéb rendelkezései alá,

d) egyéni vállalatnál vagy kereskedelmi társaságnál, illetőleg kereskedelmi jellegű egyéb vállalkozásnál (szövetkezetnél, közületi vállalatnál, stb.) fennálló érdekeltséget,

e) bármilyen más ingóságot 5.000.- forint értékhatáron felül,

f) haszonélvezeti, használati, bérleti, stb. jogokat,

g) örökjogi igényeket,

h) külföldön lévő olyan árut vagy egyéb vagyontárgyat, amely az 1944. évi március hó 19. és az 1945. évi április hó 4. napja között a Magyar Nemzeti Bank tanusítványa nélkül került ki az ország területéről (elhurcolt javak), továbbá az ily vagyontárgyak helyébe lépő kártérítési vagy más követelést.

51. § A devizahatóság engedélye szükséges az olyan jogügylethez, amellyel külföldi a belföldön lévő vagyontárgyát, továbbá belföldi a külföldön lévő vagyontárgyát bárki javára vagy a belföldön lévő vagyontárgyát külföldi javára elidegeníti, megterheli, bérbe vagy haszonbérbe adja, használatra átengedi, annak kezelésével bárkit megbíz vagy azzal a rendes kezelés, illetőleg gazdálkodás körén túlmenően rendelkezik.

52. § (1) Külföldi magyarországi vagyontárgyának kezelője a devizahatóság által adott utasításokat megtartani és a devizahatóságnak az általa megállapított módon és időben elszámolást adni tartozik. Ha a kezelő e kötelezettségének eleget nem tesz, vagy ha ez egyéb okból szükségesnek látszik, a devizahatóság más kezelő kijelölését elrendelheti vagy hatósági kezelésbevétel, illetőleg hatósági kezelő (vállalatvezető) kijelölése végeit az illetékes szervet megkeresheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések a hatóság által kirendelt vagyonkezelőre, továbbá az ingatlankezelő közületi szervekre is vonatkoznak.

53. § (1) Belföldi a külföldön lévő vagyontárgyainak rendes kezelése tekintetében is a devizahatóság által adott utasításokat megtartani és a jövedelemről a devizahatóság által megállapított módon és időben elszámolni tartozik.

(2) A külföldön lévő olyan vagyontárgyat, amelyet a 4.293/1949. (X. 26.) M. T., vagy a 115/1950. (IV. 19.) M. T. számú rendeletek alapján a pénzügyminiszternél még nem jelentettek be, a jelen rendelet hatálybalépésétől számított harminc napon belül, az olyan külföldi vagyontárgyat pedig, amely a jelen rendelet hatálybalépését követően kerül belföldinek tulajdonába vagy rendelkezése alá, a tulajdonszerzéstől (értesüléstől) számított három munkanapon belül be kell jelenteni a devizahatóságnak.

54. §[4] Hagyaték tárgyában külföldivel egyességet kötni, ilyen egyességgel külföldinek bármilyen vagyontárgyat juttatni, külföldivel Vagy külföldi javára örökösödési szerződést kötni, végül örökségről külföldi javára lemondani csak a devizahatóság engedélyével szabad még akkor is, ha az egyesség, juttatás, lemondás olyan vagyontárgyra vonatkozik, amely nem esik a jelen fejezetben foglalt korlátozások alá. Devizahatósági engedély szükséges a hagyaték Visszautasításához is, ha akár a visszautasító, akár más örökös külföldi, vagy ha a hagyaték külföldön van.

55. § A devizahatóság engedélye nélkül tilos minden olyan jogcselekmény, amelynek folytán akár belföldön, akár külföldön lévő vagyontárgyban a belföldi és a külföldi részesedés aránya megváltozik.

56. § (1) Vagyoni érdekű jogot külföldi bíróság előtt fel- vagy alperesként érvényesíteni, továbbá ily jog érvényesítésére bárkinek megbízást (meghatalmazást) adni csak a devizahatóság engedélyével szabad. Az, akinek ilyen tárgyú pere külföldi bíróság előtt folyamaiban van, továbbá az, aki ellen külföldi bíróság előtt vagyoni érdekű igényt támasztottak, erről a devizahatóságot tájékoztatni és a jogainak megvédésére irányuló eljárásban a devizahatóság rendelkezéseit megtartani köteles.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a perenkívüli és a bármely hatóság előtti eljárásban is értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) Minden olyan okiraton, amely devizahatósági engedélyhez kötött jogügyletet vagy olyan vagyoni érdekű megbízást (meghatalmazást) foglal magában, amely nem kizárólag belföldön végzendő cselekményre vonatkozik, a névaláírás hitelesítéséhez (jogügyletnek közokiratba foglalásához) a devizahatóság engedélye szükséges. A hitelesítési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a devizahatóság engedélyének keltét és számát.

(4) Ha a hitelesítés (közokiratba foglalás) nem halasztható (pl. fenyegető halál esetében), a hitelesítő hatóság (közjegyző) az okiratot hitelesítheti, illetőleg a jogügyletet közokiratba foglalhatja; ezt a tényt a devizahatóságnak haladéktalanul bejelenteni és a hitelesítési jegyzőkönyvben feltüntetni köteles.

IX. FEJEZET

Büntető rendelkezések

57. §[5]

58. §[6]

59. §[7]

60. §[8]

61. §[9]

63. §[10]

64. §[11]

65. §[12]

66. §[13]

67. §[14]

X. FEJEZET

Zárórendelkezések

68. § (1) A devizagazdálkodással kapcsolatos korábbi jogszabályok hatályukat vesztik.

(2) A hatályukat vesztő korábbi jogszabályok jegyzékét a jelen törvényerejű rendelet függeléke tartalmazza.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Függelék a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 30. számú törvényerejű rendeletéhez

Törvények:

1922. évi XXVI. törvény a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről.

1931. évi XXXII. törvény a külföldi fizetési eszközök és követelések bejelentéséről, valamint a kivitt vagyontárgyak ellenértékének beszolgáltatását biztosító kötbérről.

1939. évi XIV. törvény a fizetési eszközökkel, külföldi követelésekkel és vagyontárgyak kivitelével elkövetett visszaélések hatályosabb megtorlásáról.

Rendeletek:

4.500/1931. M. E. sz. r. a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzése és szabályozása tárgyában. (Budapesti Közlöny 179. sz.)

4.550/1931. M. E. sz. r. a 4.000/1931. M. E. sz. rendelettel elrendelt bankszünnapok következtében tett átmeneti intézkedések fokozatos megszüntetése tárgyában. (Bp. K. 185. sz.)

4.950/1931. M. E. sz. r. a külföldi fizetési eszközök és értékpapírok, valamint a külföldi pénzértékre szóló követelések kötelező bejelentéséről. (Bp. K. 213. sz.)

5.730/1931. M. E. sz. r. a külföldi fizetési eszközök és értékpapírok, valamint a külföldi pénzértékre szóló követelések kötelező bejelentése tárgyában 4.950/1931. M. E. sz. alatt kiadott rendelet kiegészítéséről. (Bp. K. 241. sz.)

6.370/1931. M. E. sz. r. a külföldi hitelezőkkel szemben fennálló tartozások tárgyában. (Bp. K. 267. sz.)

6.210/1931. M. E. sz. r: a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzéséről és szabályozásáról szóló 4.500/1931. M. E. sz. rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában. (Bp. K. 268. sz.)

6.900/1931. M. E. sz. r. a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetése tárgyában. (Bp. K. 292. sz.)

6.970/1931. M. E. sz. r. a külföldi fizetési eszközök és követelések bejelentéséről, valamint a kivitt vagyontárgyak ellenértékének beszolgáltatását biztosító kötbérről szóló 1931: XXXII. tv. 3, §-ának végrehajtásáról. (Bp. K. 297. sz.)

880/1932. M. E. sz. r. a külföldi fizetési eszközök és követelések bejelentéséről, valamint a kivitt vagyontárgyak ellenértékének beszolgáltatását biztosító kötbérről szóló 1931: XXXII. tv. 3. §-ának végrehajtása tárgyában kiadott 6.970/1931. M. E. sz. rendelet kiegészítéséről. (Bp. K. 15. sz.)

410/1932. M. E. sz. r. az aranyban teljesítendő fizetések tárgyában. (Bp. K. 19. sz.)

1.600/1932. M. E. sz. r. a külföldi hitelezőkkel szemben fennálló tartozások tárgyában 6.370/1931. M. E. sz. alatt kibocsátott rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában (Bp. K. 58. sz.)

3.510/1932. M E. sz. r. a külföldi intézvényhitelek és egyes rövidlejáratú más külföldi hitelek fokozott biztosítása tárgyában. (Bp. K. 143. sz.)

3.900/1932. M. E. sz. r. nemzetközi árufuvarozással kapcsolatos tartozásoknak külföldi fizetési eszközökben való teljesítéséről. (Bp. K. 159. sz.)

4.100/1932. M. E. sz. r. a külfölddel való fizetési forgalomra vonatkozó jogszabályok kiegészítése és módosítása tárgyában. (Bp. K. 166. sz.)

4.140/1932. M. E. sz. r. a zálogelőjegyzési és végrehajtási jogcselekményekre a külfölddel való fizetési forgalomra vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában. (Bp. K. 169. sz.)

4.960/1932. M. E. sz. r. a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzéséről és szabályozásáról szóló 4.500 1931. M. E. sz. rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában. (Bp. K. 247. sz.)

5.460/1932. M. E. sz. r. az 1931. évi 4.950. M. E. számú rendelet 5. §-ában foglaltak alapján külföldi pénznemekben felvett állami adósság szolgálatának ellátása tárgyában. (Bp. K. 247. sz.)

1.210/1933. M. E. sz. r. az aranyban teljesítendő fizetésekről szóló 410/1932. M. E. számú rendelet kiegészítése, módosítása és hatályának újabb meghosszabbítása tárgyában. (Bp. K. 26. sz.)

1.290/1933. M. E. sz. r. a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 6.900/1931. M. E. számú rendelet módosítása, kiegészítése és hatályának újabb meghosszabbítása tárgyában. (Bp. K. 26. sz.)

450/1933. P. M. sz. r. a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 6.900/1931. M. E. számú rendeletben megszabott letételi kötelesség mérvének megállapítása tárgyában. (Bp. K. 48. sz.)

7.600/1933. M. E. sz. r. a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló jogszabályok kiegészítése tárgyában. (Bp. K. 159. sz.)

16.300/1933. M. E. sz. r. a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 6.900/1931. M. E. számú rendelet hatályának meghosszabbítása tárgyában. (Bp. K. 291. sz.)

16.301/1933. M. E. sz. r. a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 7.600/1933. M. E. sz. rendelet kiegészítése tárgyában. (Bp. K. 291. sz.)

8.500/1934. M. E. sz. r. az 1931. évi 4.950 M. E. sz. rendelet 5. §-a értelmében külföldi pénznemekben felvett állami adósság esedékességének megállapítása tárgyában. (Bp. K. 288. sz.)

10.800/1934. M. E. sz. r. a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való - befizetéséről szóló 6.900/1931. M. E. sz. rendelet újabb kiegészítése és hatályának további meghosszabbítása tárgyában. (Bp. K. 288. sz.)

1.970/1935. M. E. sz. r. a külfölddel való értékpapír-forgalom ellenőrzése és szabályozása, valamint a részvények osztalékszelvényeinek és kötvények s záloglevelek szelvényeinek beváltása tárgyában. (Bp. K. 46. sz.)

1.930/1935. M. E. sz. r. a "Külföldi Hitelek Pénztára" tárgyában. (Bp. K. 47. sz.)

2.360/1935. M. E. sz. r. az aranykészletek bejelentése és az aranyra vonatkozó jogügyletek korlátozása tárgyában. (Bp. K. 54. sz.)

4.490/1935. M. E. sz. r. a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzése és szabályozása tárgyában 4.500/1931. M. E. sz. alatt kibocsátott rendelet újabb módosításáról. (Bp. K. 110. sz.)

6.700/1935. M. E. sz. r. a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzése és szabályozása tárgyában 4.500/1931. M. E. sz. alatt kibocsátott rendelet újabb módosításáról szóló 4.490/1935. M. E. sz. rendelet kiegészítéséről. (Bp. K. 147. sz.)

10.900/1935. M. E. sz. r. a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 6.900/1931. M. E. sz. rendelet hatályának további meghosszabbítása tárgyában. (Bp. K. 291. sz.)

3.100/1935. P. M. sz. r. a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 6.900/1931. M. E. sz. rendeletben megszabott letételi kötelesség mérvének megállapítása tárgyában. (Bp. K. 291. sz.)

800/1936. M. E. sz. r. az értékpapírbehozatal eltiltása, részvények osztalékszelvényei, záloglevelek s kötvények szelvényei beváltásának újabb szabályozása és a külfölddel szemben fennálló áruvételártartozásoknak pengőben lerovása tárgyában. (Bp. K. 17. sz.)

7.180/1936. M. E. sz. r. a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 6.900/1931. M. E. sz. rendelet hatályának további meghosszabbítása tárgyában. (Bp. K. 292. sz.)

310/1937. M. E. sz. r. az uzsorabíróság hatásköréről és eljárásáról elkobzás vagy az elkobzást pótló fizetési kötelezettség megállapítása tekintetében, ha a bűnvádi eljárást megindítani vagy folytatni nem lehet. (Bp. K. 13. sz.)

1.600/1937. P. M. sz. r. a 300/1936. M. E. sz. rendeletnek a külfölddel szemben fennálló áruvételártartozások pengőben lerovását szabályozó II. fejezetében foglalt rendelkezések hatályának kiterjesztése tárgyában. (Bp. K. 149. sz.)

7.400/1937. M. E. sz. r. a 4.950/1931. M. E. sz. rendelet 5. §-a értelmében külföldi pénznemekben felvett állami adósság esedékességének újabb megállapítása és pengőben való visszafizetése tárgyában. (Bp. K. 288. sz.)

7.610/1937. M. E. sz. r. a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 6.900/1931. M. E. sz. rendelet hatályának további meghosszabbítása tárgyában. (Bp: K. 288. sz.)

520/1938. M. E. sz. r. a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzéséről és szabályozásáról szóló 4.600/1931. M. E. sz. rendelet újabb módosítása tárgyában. (Bp. K. 81. sz.)

11.310/1939. M. E. sz. r. külföldi pénzértékre szóló egyes pénzkövetelések tárgyában. (Bp. K. 289. sz.)

7.240/1940. M. E. sz. r. az aranykészletek bejelentéséről és az aranyra vonatkozó jogügyletek korlátozásáról szóló 2.360/1935. M, E. sz. rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában. (Bp. K. 249. sz.)

9.230/1940. M. E. sz. r. a 4.950/1931. M. E. sz. rendelet 5. §-a értelmében külföldi pénznemekben felvett állami adósság visszafizetése tárgyában. (Bp. K. 296. sz.)

40/1941. M. E. sz. r. külföldi hitelezővel szemben fennálló rövid- és középlejáratú tartozások kamatának pengőértékben való letétele tárgyában. (Bp. K. 12. sz.)

5.790/1941. M. E. sz. r. az angol font és a dollár hivatalos árfolyamjegyzésének szünetelésével kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában. (Bp. K. 184. sz.)

1.100/1942. M. E. sz. r. az angol font és a dollár hivatalos árfolyamjegyzésének szünetelésével kapcsolatos kérdések szabályozásáról szóló 5.790/1941. M. E. sz. rendelet módosítása tárgyában. (Bp. K. 55. sz.)

2.310/1942. M. E. sz. r. a Magyar Nemzeti Banknak az árubehozatallal kapcsolatos könyvvizsgálati joga tárgyában. (Bp. K. 103. sz.)

5.180/1942. M. E. sz. r. a törvényellenesen külföldre távozottak vagy külföldön tartózkodók pénzküldeményeinek zárolása tárgyában. (Bp. K. 230. sz.)

6.200/1942. M. E. sz. r. a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 6.900/1931. M. E. sz. rendelet hatályának további meghosszabbítása tárgyában. (Bp. K. 289. sz.)

7.170/1942. M. E. sz. r. a külföldi hitelezővel szemben fennálló rövid- és középlejáratú tartozások kamatának pengőértékben való letételéről szóló 40/1941. M. E. sz. rendeletben megállapított határidő meghosszabbítása és a rendelet kiegészítése tárgyában. (Bp. K. 289. sz.)

3.360/1943. M. E. sz. r. külföldi hitelezőt megillető biztosítéknak más biztosítékkal történő helyettesítése tárgyában. (Bp. K. 137. sz.)

5.460/1943. M. E. sz. r. a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló jogszabályok újabb módosítása tárgyában. (Bp. K. 286. sz.)

4.260/1945. (VI. 19.) M. E. sz. r. a pengőbankjegyek és pengőérmék behozatalának eltiltása tárgyában.

8.250/1945. (IX. 21.) M. E. sz. r. a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül Magyarország területére behozható és területéről külföldre kivihető pengőbankjegyek és pengőérmék értékhatárának szabályozása tárgyában.

7.160/1945. (X. 17.) M. E. sz. r. a külföldi fizetési eszközök, követelések és értékpapírok, továbbá az arany bejelentése és rendelkezésre bocsátása tárgyában.

670/1946. (I. 24.) M. E. sz. r. a külföldi pénznemekre és az aranyra vonatkozóan a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamok, illetve átvételi árak alkalmazhatósága, továbbá egyes külföldi tartozások tekintetében megállapított pengőletételi kötelesség felfüggesztése tárgyában.

7.010/1916. (VI. 19.) M. E. sz. r. a szovjet rubel beszolgáltatása tárgyában.

7.620/1946. (VII. 5.) M. E. sz. r. a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzése és Szabályozása tárgyában kibocsátott 4.500/1931. M. E. sz. rendelet kiegészítése tárgyában.

7.910/1946. (VII. 12.) M. E. sz. r. a szovjet rubel beszolgáltatásáról szóló 7.010/1946. (VI. 19.) M. E. sz. rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában.

8.400/1946. (VII. 28.) M. E. sz. r. a külföldi fizetési eszközök és követelések, a külföldi értékpapírok és az arany forgalmának, valamint a fizetési eszközök kivitelének újabb szabályozása tárgyában.

78.700/1946. (VII. 31.) IV. c. P. M. sz. r. a 8.400/1946. (VII. 28.) M. E. sz. r. egyes rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában.

24.630/1946. (XII. 22.) M. E. sz. r. a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 6.900/1931. M. E. sz. rendelet hatályának további meghosszabbítása, valamint a letételi kötelesség szünetelése tárgyában.

10.050/1947. (VIII. 27.) Korín. sz. r. az ékszerek és drágakövek utasforgalomban való kivitelének szabályozása tárgyában.

162.835/1947. (VIII. 27.) IV. c. P. M. sz. r. az ékszerek és drágakövek utasforgalomban történő kivitelének szabályozásáról szóló 10.050/1947. (VIII. 27.) Korm. sz. rendelet végrehajtása tárgyában.

5.100/1947. (XI. 29.) IV. c. P. M. sz. r. a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül Magyarország területére külföldről behozható és területéről külföldre kivihető forintérmék és bankjegyek értékhatárának újabb szabályozása tárgyában.

11.460/1948. (XI. 1.) Korm. sz. r. egyes értékpapírok behozatalának eltiltása, valamint a külföldről behozott egyes értékpapíroknak a behozatali engedélykötelezettség alól való mentesítése tárgyában.

11.790/1948. (XI. 25.) Korm. sz r. a devizakülföldiekkel kötött egyes ügyleteknek engedélyhez kötése tárgyában.

12.240/1948. (XII. 4.) Korm. sz. r. külföldre szóló vasúti menetjegyek megváltásának szabályozása tárgyában.

12.420/1948. (XII. 11.) Korm. sz. r. a 4.500/1931. M. E. sz. rendelet módosítása tárgyában.

12.540/1948. (XII. 12.) Korm. sz. r. a külföldi pénznemre s7.óló takarék- vagy folyószámlabetéten alapuló egyes követelések érvényesítésének korlátozása tárgyában.

12.740/1948. (XII. 18.) Korm. sz. r. külkereskedelmi ügyletek kötésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában.

45.272/1949. (I. 19.) IV. c. P. M. sz. r. az ékszerek és drágakövek utasforgalomban történő kivitelének szabályozásáról szóló 10.050/1947. (VIII. 27.) Korm. sz. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 162.835/1947. (VIII. 27.) IV. c. P. M. sz. rendelet módosításáról.

4.177/1949. (VIII. 3.) Korm. sz. r. a külföldi fizetési eszközök és követelések, a külföldi értékpapírok és az arany forgalmának, valamint a fizetési eszközök kivitelének újabb szabályozásáról szóló 8.400/1946. (VII. 28.) M. E. sz. rendelet módosítása tárgyában.

4.246/1949. (IX. 20.) M. T. sz. r. egyes értékpapírok letétbehelyezése tárgyában.

68/1950. (III. 5.) M. T. sz. r. az aranyból és platinából vagy ezek felhasználásával készült tárgyak előállításának és forgalmának szabályozása tárgyában.

115/1950. (IV. 19.) M. T. sz. r. a külföldi vagyontárgyakkal való rendelkezés és a külföldi vagyontárgyakra vonatkozó bejelentési kötelezettség tárgyában.

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 1964. évi 13. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1964.06.24.

[2] Megállapította az 1964. évi 13. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1964.06.24.

[3] A norma tartalmát módosította az 1964. évi 13. törvényerejű rendelet 3. §-a. A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.

[4] Módosította az 1960. évi 12. törvényerejű rendelet 12. §-a. Hatályos 1960.05.01.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[6] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[7] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[8] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[9] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[10] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[11] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[12] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[13] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[14] Hatályon kívül helyezte az 1951. évi 31. törvényerejű rendelet 2. § -a. Hatálytalan 1952.01.01.

Tartalomjegyzék