1951. évi 31. törvényerejű rendelet

az 1951: III. törvénybe iktatott büntető perrendtartás hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról és a katonai büntető eljárásban való alkalmazásáról

I. FEJEZET

A BP. HATÁLYBALÉPÉSE - HATÁLYUKAT VESZTŐ ÉS HATÁLYBAN MARADÓ RENDELKEZÉSEK

A Bp. hatálybalépése

1. § Az 1951: III. törvénybe iktatott büntető perrendtartás (a továbbiakban: Bp.) az 1952. évi január hó 1. napján lép hatályba.

Hatályukat vesztő jogszabályok

2. § Amennyiben a következő §-ok kivételt nem tesznek, a Bp. hatálybalépésével hatályukat vesztik mindazok a korábbi jogszabályok, amelyek a Bp. által szabályozott kérdésekre vonatkoznak, Így - a maguk egészében, illetőleg még hatályban levő részükben - hatályukat vesztik különösen:

a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896: XXXIII. tv.,

az esküdtbíróságokról szóló 1897: XXXIII. tv., a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897: XXXIV. tv.,

az esküdtbíróság előtti eljárásra és semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezéseket módosító 1914: XIII. tv.,

a sajtóról szóló 1914: XIV. tv. negyedik fejezete, a becsület védelméről szóló 1914:XLI. tv. 29. és 30 §-ai,

a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló 1921: XXIX. tv.,

a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1928: X. tv. 13., 35., 49., és 50. §-ai,

a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. tv. III fejezete, a 118. § kivételével,

a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról szóló 1934: XIX. tv. 109. §-ának második bekezdése,

az állami rend megóvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről szóló 1938: XVIII. tv. 8. §-a,

a népbíráskodásról szóló 1945: VII. és 1947: XXXIV. törvényeknek, továbbá a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946: VII. tv. 11. §-ának eljárási rendelkezése,

a vádtanács megszüntetéséről, a sajtóeljárás gyorsításáról és az államfogházbüntetés megszüntetéséről szóló 1946: XIV. tv. I. és II. fejezete,

a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról szóló 1948: XLVIII. tv. I. fejezetének eljárási rendelkezései és 51. §-a,

a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbvitel egyszerűsítéséről szóló 1949: XI. tv.,

az egyes bűnvádi eljárási rendelkezésekről szóló 1950: 3. tvr.,

a bűnvádi ügyekben a vizsgálat megszüntetéséről szóló 1950: 12. tvr.,

a tervszerű devizagazdálkodással kapcsolatos szabályokról szóló 1950: 30. tvr. 67. §-a,

a büntetőtörvénykönyv általános részének hatálybaléptetéséről szóló 1950: 39. tvr. 37. és 38. §-ai,

az igazságügyi szervezettel kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályok módosításáról szóló 1950: 46. tvr. 8-11. §-ai és 13. §-ának (3) bekezdése,

a büntető eljárásban a házi őrizetről, úgyszintén a biztosíték mellett való szabadlábrahelyezés megszüntetéséről szóló 1.363/1945. (V. 6.) M. E. számú rendelet,

a tudományos vagy művészeti szempontból jelentős elkobzott tárgyak felhasználásáról szóló 1.982/1945. (V. 23.) M. E. számú rendelet,

az 1949: XI. tv. végrehajtására vonatkozó 4.172/1949. (VII. 31.) Korm., 4.198/1949. (VIII. 13.) Korm., 4.290/1949. (X. 22.) M. T. és 4.312/1949. (XI. 12.) M. T. számú rendeletek,

az 1950: 46. tvr. végrehajtására vonatkozó 177.600/1950. (XII. 20.) I. M. számú rendelet 9. §-a.

Jogszabályok hatályban tartása

3. § További rendelkezésig a Bp. hatálybalépése után is hatályban maradnak:

a becsület védelméről szóló 1914: XLI. tv. 27. §-a, a katonai büntetőtörvény-könyv életbeléptetéséről szóló 1930: III. tv. 96. §-ának második bekezdése,

a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról szóló 1934: XIX. tv. 106. és 107. §-ai, az utóbbi azzal, hogy abban az 1896: XXXIII. tv. 141., 156. és 176. §-ai helyett a Bp. 97. és 126. §-ait kell érteni,

a területenkívüliséggel és a személyes mentességgel kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 1937: XVIII. tv.,

a honvédelemről szóló 1939: II. tv. 51. §-ának (4) bekezdése és 221. §-a,

a családbafogadásról és a tartásról szóló 1944: V. tv. 6. §-ának utolsó bekezdése azzal, hogy abban az 1896: XXXIII. tv. 7. §-a helyett a Bp. 144. §-át kell érteni, továbbá ugyane törvény 7. §-ának a büntető eljárásra vonatkozó rendelkezései, végül 8. §-a,

az 1947: XXIII. törvénynek, valamint az ezt módosító és kiegészítő jogszabályoknak [70.000/1947. (XI. 6.) I. M. sz. r 3.350/1948. (III. 21.) Korm. sz. r., 4.940/1948. (IV. 25.) Korm. sz. r., 6.860/1948. (VI. 24.) Korm. sz. r. 2. §, 2.560/1949. (III. 19.) Korm. sz. r. 6. §, 1950: IV. tvr. 17. § (2) és (4) bek., 23.300/1950. (IV. 7.) I. M. sz. r. 1. § (3)-(4) bek.]; a munkásbíróság szervezetére, hatáskörére és eljárására vonatkozó jelenleg hatályban lévő rendelkezései,

a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztásáról szóló 1948: XXVI. tv. 8. §-ának hatályban levő eljárás rendelkezései,

a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról szóló 1948: XLVIII. tv. 18. §-ának eljárásjogi rendelkezései,

a kihágásokra vonatkozó bírói hatáskör újabb szabályozásáról szóló 1949: 19. tvr.,

az igazságügyi szervezettel kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályok módosításáról szóló 1950: 46. tvr. 13. §-ának (1) és (2) bekezdése,

a pénzügyi bűncselekményekről szóló 1950: 47. tvr. 9. §-a, úgyszintén a pénzügyi kihágásokról és szabálytalanságokról, valamint a pénzügyi büntető eljárás szabályozásáról szóló 6.520-233/1950. (XII. 31.) P. M. számú rendelet 24. §-ának (3)] bekezdése,

a bűnvádi eljárás során lefoglalt külföldi fizetési eszközöknek és aranynak a Magyar Nemzeti Bank részére való átadásáról szóló 480/1949. (I. 16.) Korm. számú rendelet 1-4. §-ai,

a tiltott útlevélhasználat és a tiltott határátlépés esetében a bírói illetékesség szabályozásáról szóló 660/1949. (I. 22.) Korm. számú rendelet,

a békeszerződéssel kapcsolatos polgári és bűnvádi eljárási rendelkezésekről szóló 4.012/1949. (V. 3.) Korm. számú rendelet büntető eljárási rendelkezései,

a biztonsági őrizet költségeiről szóló 24/1950. [(I. 21.) M. T. számú rendelet,

a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó különleges eljárási szabályok megállapításáról szóló 23.300/1950. (IV. 7.) I. M. számú rendelet, az 1. §-a (2) bekezdésének kivételével és azzal, hogy 5. §-ában a Te. 107. §-a helyett a Bp. 150. §-át, 9. §-ában az 1896: XXXIII. tv. 460-462. és 477. §-ai helyett a Bp. 220-223. és 229. §-ait, végül 12. §-ában a 2.660/1949. (III. 25.) Korm. számú rendelet helyett a 94/1951. (IV. 17.) M. T. számú rendeletet kell érteni,

a népi ülnökök díjazásáról szóló 272/1950. (XI. 12.) M. T. számú rendelet.

4. §[1] A büntetőtörvénykönyv általános részének hatálybaléptetéséről szóló 1950: 39. törvényerejű rendelet 23-26. §-ai hatályban maradnak.

5. § (1) A rögtönbíráskodási eljárásra vonatkozó jogszabályok [8.020/1939. M.E.sz.r., 11.800/ 1945. (XII. 13.) M. E. sz. r., 177.600/1950. (XII. 20.) I. M. sz. r. 11. §] érvényben levő rendelkezései további intézkedésig az alábbi kiegészítésekkel hatályban maradnak.

(2) A rögtönbíráskodást a megyei bíróságnak az elnök által kijelölt büntető tanácsa gyakorolja. Ebbe a tanácsba az elnök a szakbírák közül egy pótbírót, továbbá egy pótülnököt is kijelöl, akik a tárgyalás egész folyamán kötelesek jelen lenni.

(3) Olyan bűntett miatt, amelyet rögtönbíráskodási eljárásban bírálnak el, a bíróság mellékbüntetésként köteles vagyonelkobzást is kimondani.

II. FEJEZET

A BP. VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK. - ÁTMENETI SZABÁLYOK

A Bp. alkalmazása folyamatban levő ügyekben

6. §[2]

7. §[3]

Büntetőperben hozott ítélet hatálya polgári perben

8. § A büntetőbíróság jogerős ítéletének csak abban az esetben van a Bp. 9. §-a (1) bekezdésében megjelölt hatálya, ha a Bp. hatálybalépése után emelkedett jogerőre.

Hatáskör. - Illetékesség

9. §[4] A Bp. 23. §-ának a)-g) pontjaiban felsorolt egyes bűncselekmények alatt a következő bűntetteket kell érteni:

(1) A Bp. 23. §-ának a)-g) pontjaiban felsorolt egyes bűncselekmények alatt a következő bűntetteket kell érteni:

az a) pontban: a népek békéje ellen irányuló bűntett alatt az 1950: V. törvénybe ütköző bűntettet, a Népköztársaság elleni bűncselekmények alatt az 1946: VII. törvényben és az említett törvényt kiegészítő jogszabályokban, továbbá az 1878: V. törvény (Btk.) Második Részének I. és IV. fejezetében megbatározott bűntetteket, valamint a VI. fejezetének még hatályban lévő rendelkezéseiben meghatározott bűntetteket, az 1930: III. törvény 58-71. §-aiban, illetőleg az 1934: XVIII. törvény 2-4. §-aiban, az 1940: XVIII. törvény 11. §-ában megbatározott bűntetteket;

a b) pontban: a háborús és népellenes bűntettek alatt az 1945: VII. törvényben meghatározott bűntetteket;

a c) pontban: az államtitok és hivatali titok megsértésével elkövetett bűntettek alatt az 1951: 21. törvényerejű rendeletben meghatározott bűntetteket;

a d) pontban: a társadalmi tulajdon ellen irányuló bűntettek alatt mind az 1950:24. törvényerejű rendeletben meghatározott, mind a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett egyéb bűntettet, a tervgazdálkodás érdekeit sértő bűntettek alatt mind az 1950:4. törvényerejű rendeletben meghatározott, mind a tervgazdaság sérelmére elkövetett egyéb bűntetteket;

a közellátás elleni bűntetteknek és az árdrágítás bűntettének halállal büntetendő esetei alatt a 8.800/1946. (VII. 28.) M. E. számú rendelet 9. §-ának (4) bekezdése, 17. §-a (1) bekezdésének 2. tétele alá eső bűntetteket;

az e) pontban: a devizagazdálkodás szabályait sértő bűntettek alatt az 1950:30. törvényerejű rendeletben meghatározott bűntetteket;

az f) pontban: a pénzhamisítás és hamispénzzel elkövetett visszaélések alatt a Btk. Második Részének XI. fejezetében és az ezt kiegészítő jogszabályokban meghatározott bűntetteket;

a g) pontban: a gyilkosság és a szándékos emberölés alatt a Btk. 278-282. §-aiban, a 349. §-a első bekezdése 2. pontjának első tételében és második bekezdésében, a 424. § 1. pontjában, valamint a 431. § (2) bekezdésében meghatározott bűntetteket.

(2)[5]

10. § A 177.600/1950. (XII. 20.) I. M. számú rendelet 7. §-a alapján megyei bíróság által folytatott ügyben a megyei bíróság elsőfokú és a Legfelsőbb Bíróság másodfokú hatásköre a Bp. hatálybalépése után is megmarad.

11. § (1)[6] A büntető eljárásra kizárólag a budapesti fővárosi bíróság illetékes az 1930: III. törvény 58-: 71. §-ai, illetőleg az 1934: XVIII. törvény 2-4- §-ai alá eső és az 1940: XVIII. törvény 11. §-ában meghatározott bűntettek, továbbá - az alábbi (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1950:30. törvényerejű rendeletben meghatározott büntettek miatt.

A büntető eljárásra kizárólag a budapesti megyei bíróság illetékes az 1930: III. tv. 58-71. §-ai, illetőleg az 1934: XVIII. tv. 2-4. §-ai alá eső és az 1940: XVIII. tv. 11. §-ában meghatározott bűntettek, továbbá - a 23.300/1950. (IV. 7.) I. M. számú rendelet 13. §-ában, valamint az alábbi (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1950:30. tvr.-ben meghatározott bűntettek miatt.

(2)[7] Az (1) bekezdés rendelkezése nem irányadó az 1950. évi 30. számú törvényerejű rendelet 57. §-ának a) és c) pontja esetében, ha a cselekményt külföldi fizetőeszköz, arany vagy platina, illetőleg aranytárgy vagy platinatárgy tekintetében követték el, továbbá a hivatkozott törvényerejű rendelet 59. §-ának (1) bekezdése alá tartozó esetekben sem, ha a bűntettet külföldi fizetőeszköz, arany vagy platina, illetőleg aranytárgy vagy platinatárgy elidegenítésével vagy elzálogosításával követték el, valamint 57. §-ának e) pontjában meghatározott esetekben, feltéve, hogy a jelen bekezdésben felsorolt bármelyik esetben a bűncselekmény tárgyának értéke az ezer forintot nem haladja meg.

12. § A Bp. hatálybalépésekor eljáró bíróságnak a korábbi jogszabályok alapján fennálló illetékességét nem szünteti meg az a körülmény, hogy az illetékesség alapjául szolgáló okot a Bp. nem ismeri.

13. § A más bíróságoktól származó megkereséseket a járásbíróságnak az elnök által kijelölt bírája teljesíti.

Ügyész. - Legfőbb ügyész

14. §[8]

15. § Azokat a tennivalókat, amelyeket fegyelmi eljárásra vonatkozó jogszabály korábban a vizsgálóbíró hatáskörébe utalt, továbbra is az ügyész teljesíti.

Átmeneti intézkedés letartóztatás esetén

16. §[9]

Átmeneti intézkedés fellebbezéssel kapcsolatban

17. §[10]

Perújítás

18. § (1) Ha a terhelt ellen a Bp. hatálybalépése előtt hoztak a távollétében megtartott tárgyalás alapján ítéletet, a terhelt későbbi jelentkezése vagy kézrekerülése esetén a perújítási tárgyalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - a Bp. 215. § (4) bekezdésére alapított perújítási indítvány nélkül is - új tárgyalást kell tartani.

(2) Ez a rendelkezés az 1896:XXXIII. tv. 542. §-ának hatodik bekezdése alapján megtartott tárgyalás esetében nem nyer alkalmazást.

19. § Olyan ügyben, amely a Bp. szerint járásbírósági hatáskörbe tartozik, a perújítás szempontjából akkor is a járásbíróságot kell elsőfokban eljárt bíróságnak tekinteni, ha az ügyben elsőfokon - a korábbi hatásköri szabály értelmében - a megyei bíróság járt el.

III. FEJEZET

A KATONAI BÜNTETŐ ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

[11]

A Bp. szabályainak alkalmazása a katonai büntető eljárásban[12]

20. §[13] (1) A Bp-t és a jelen törvényerejű rendeletet - amennyiben a következő rendelkezések kivételt nem állapítanak meg, - a katonai büntető ejárásban is megfelelően, alkalmazni kell.

(2) A katonai büntető eljárásban a Bp-nak, a Bpé-nek és a jelen törvényerejű rendeletnek azokon a szabályain kívül, amelyek a jelen fejezet eltérő rendelkezései következtében nem nyernek alkalmazást, nem lehet alkalmazni a Bp-nak és a Bpé-nek a következő rendelkezéseit sem: a Bp 40. § (3) bek., a 146/A. § (2) bek. utolsó mondata, a 195. § (2) bek. harmadik mondata, a Bpé. 13., 18-19. §-ai.

A katonai bíróságok és azok illetékessége[14]

21. §[15] (1) Katonai bíróságok működnek:

a) egyes magasabb katonai egységek mellett,

b) egyes nagyobb helyőrségekben.

(2) A magasabb katonai egységek mellett működő bíróságok illetékessége kiterjed a megfelelő magasabb egységek állományába tartozó személyek által elkövetett bűncselekményekre.

(3) Az egyes nagyobb helyőrségekben működő bíróságok járnak el a magasabb katonai egységek mellett működő bíróságok illetékessége alá nem tartozó mindazon bűncselekmények esetében, amelyeket az illetékességi területükön követtek el.

[16]

Kizárólagos illetékesség a katonai büntető eljárásban[17]

22. § (1)[18] A katonai büntető eljárás körében a budapesti helyőrségi katonai bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik az eljárás a jelen törvényerejű rendelet 11. §-a értelmében a budapesti fővárosi bíróság kizárólagos illetékességébe utalt bűntettek miatt.

(2)[19] Kizárólag a budapesti helyőrségi katonai bíróság jár el a főtisztek ellen indított bűnügyekben is.

[20]

Szavazás rendje a katonai bíróságoknál[21]

23. §[22] A katonai bíróság tanácsában a rangban fiatalabb ülnök szavaz először.

Magánvád kizárása és a polgári jogi igény érvényesítésének korlátozása a katonai büntető eljárásban[23]

24. §[24] (1) A katonai büntető eljárásban magánvádnak nincsen helye; az egyébként magánvádas bűncselekmények esetében a katonai ügyész jár el.

(2) A katonai büntető eljárásban a polgári jogi Igény érvényesítésének csak a honvédséget ért kár esetében és csakis az illetékes katonai szerv vagy a katonai ügyész előterjesztésére van helye; más esetekben a polgári jogi igény egyéb törvényes úton érvényesíthető.

Nyomozás a katonai büntető eljárásban[25]

[26]

25. §[27] (1) A katonai büntető eljárás alá tartozó fegyveres és rendészeti testületek [Bp. 23/B. § (1) bek.] tagjai által elkövetett bűncselekmények esetében a nyomozást a terhelt illetékes parancsnoka ^elöljárója), illetőleg a belügyminisztérium államvédelmi szervei, vagy e katonai ügyészségi szervek teljesítik.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett szervek kellő időben el nem érhetők, a halaszthatatlan nyomozási cselekményeket az általános nyomozati szervek végzik.

Szoros felügyelet alá helyezés[28]

[29]

26. §[30] Sorállományú katonai személyt, ha előzetes letartóztatásba helyezésére nincsen ok, de az eljárás érdekében, vagy katonai fegyelmi szempontból szükséges, alakulatánál szoros felügyelet alá lehet helyezni.

[31]

Fegyelmi eljárásra utalás a katonai büntető eljárásban[32]

27. §[33] (1) A fegyveres és rendészeti testületek tagjai által elkövetett olyan bűncselekmény, amelyre a törvény egyévi börtönnél nem súlyosabb büntetést állapít meg, az illetékes parancsnok által fegyelmi úton is elbírálható, ha a cselekménynek és az elkövető személyének társadalmi veszélyessége csekély és ezért a fegyelmi fenyítés kielégítőnek mutatkozik.

(2) A katonai ügyész az (1) bekezdésben meghatározott előfeltételek esetében az ügyet akkor is az illetékes parancsnok fegyelmi jogkörébe utalhatja, ha a cselekményre a törvény ötévi börtönnél nem súlyosabb büntetést ír elő.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően határozhat a katonai bíróság is, ha az ott megszabott feltételek fennforgását akár az előkészítő ülésben, akár a tárgyaláson állapítja meg. A bíróság ilyenkor végzéssel határoz.

(4) A fellebbezési eljárás során a Legfelsőbb Bíróság:

a) ha az elsőfokon eljárt bíróság büntetést megállapító ítéletével szemben az előbbi bekezdés szerint az ügyet fegyelmi eljárásra utalja, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és a fegyelmi eljárás lefolytatására illetékes parancsnoknak küldi meg a fegyelmi eljárás lefolytatása végett;

b) ha az elsőfokon eljárt bíróságnak a fegyelmi eljárásra utaló végzését a terhelt terhére bejelentett fellebbezés (óvás) folytán bírálja felül és annak helyt ad, a végzést hatályon kívül helyezi és az elsőfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja; ellenkező esetben az alaptalannak talált fellebbezést (óvást) elutasítja.

[34]

Bűnügyi költségek a katonai büntető eljárásban[35]

28. §[36] A katonai büntető eljárásban a bűnügyi költségeket - a megbízott védőnek, továbbá a sértett és az egyéb érdekelt képviselőjének díja és költségei, valamint a börtönben végrehajtott szabadságvesztés-büntetéssel felmerült költségek kivételével -az állam viseli.

[37]

[38]

[39]

[40]

IV. FEJEZET

A büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezések[41]

[42]

29. §[43] Az elítélt halála a jogerősen kiszabott pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás végrehajtását nem zárja ki.

30. §[44] A halálbüntetést zárt helyen, kötéllel, ha pedig a végrehajtásnak ez a módja akadályba ütközik, agyonlövéssel kell végrehajtani.

31. §[45] (1) A börtönbüntetést a belügyminiszter felügyelete alatt álló börtönben (munkahelyen) kell végrehajtani.

(2) A börtönbüntetés végrehajtása során az elítélt megjavítását és nevelését állandó rendszeres munkáltatással kell előmozdítani.

(3) A börtönbüntetésre ítélt köteles a részére kijelölt munkát elvégezni.

(4) Az elítélt munkájáért megfelelő díjazásban részesül.

32. §[46] Magánelzárást az elítélttel szemben csak fegyelmi büntetésként lehet alkalmazni.

33. §[47]

34. §[48]

[49]

35. §[50]

[51]

36. §[52]

[53]

V. FEJEZET[54]

37. § Az 1950: II. tv. (Btá.) 51. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bíróság, ha az ügy rendkívüli körülményei alapján indokoltnak mutatkozik, kivételesen a törvényben megállapított büntetést olymódon is enyhítheti, hogy a büntetést a (2) bekezdés c), illetőleg d) pontja alá tartozó esetben a következő d), illetőleg e) pontban megszabott határok között szabja ki."

38. § A Btá. 55. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a kiszabott büntetés egy évi börtönnél súlyosabb,".

39. §[55]

40. §[56]

A törvényerejű rendelet hatálybalépése

41. § A jelen törvényerejű rendelet az 1952. évi január hó 1. napján lép hatályba.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára