137/1951. (VII. 7.) MT rendelet
az egyetemet, főiskolát vagy szakközépiskolát végzett hallgatók tervszerű munkábaállításáról, valamint a tanulmányaikat folytató hallgatók alkalmazásának szabályozásáról
(Közigazgatási rendszám: 3.912.)
A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa kötelességének tekinti, hogy a dolgozó nép fiait, akik egyetemi, főiskolai vagy szakközépiskolai tanulmányaikat befejezték, szakképzettségüknek, kívánságuknak és a népgazdasági terv követelményeinek megfelelően azonnal munkához juttassa.
Ennek, valamint a tanulmányaikat folytató hallgatók előmenetelének biztosítása érdekében a minisztertanács a következőket rendeli:
Végzett hallgatók tervszerű munkábaállítása
1. § Az egyetemi, főiskolai vagy szakközépiskolai tanulmányaikat befejezett hallgatók munkábaállítási kerettervét a népgazdaság szükségleteinek és a végzett hallgatók létszámának figyelembevételével az Országos Tervhivatal készíti el és a minisztertanács hagyja jóvá.
2. § (1) Az egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat befejezett hallgatók munkábaállítását tárcaközi bizottság (a továbbiakban: Bizottság) irányítja.
(2) A Bizottság elnökét, tagjait és titkárát a minisztertanács nevezi ki; a Bizottság titkárságát a közoktatásügyi minisztérium keretében kell megszervezni.
(3) Az egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat befejezett hallgatók személy szerinti munkábaállításának rendjét az egyetem vagy a főiskola felett felügyeletet gyakorló miniszter - a Bizottsággal egyetértésben - állapítja, meg.
3. § (1) A szakközépiskolai tanulmányaikat befejezett hallgatókra nézve az Országos Tervhivatal által megállapított keretszámokat az érdekelt minisztériumok munkahelyre bontják. A bontás alapján a Munkaerőtartalékok Hivatala megállapítja a megyei keretszámokat, amelyeket - az egyes iskolák között - a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottsága szétoszt.
(2) A szakközépiskolai tanulmányaikat befejezett hallgatók az iskola részére megadott munkahelyeket - az iskola igazgatójának irányítása mellett, a Dolgozó Ifjúság Szövetségének bevonásával - egymás között maguk osztják el.
4. § A munkahelyek személyszerinti megválasztásánál figyelembe kell venni a hallgató képzettségét, személyi körülményeit és kívánságait; különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a végzett hallgatók képességeiknek és hajlamaiknak legjobban megfelelő munkaterületre kerüljenek.
5. § Az illetékes miniszter az államigazgatás körében elhelyezendő hallgatók tekintetében a pénzügyminiszterrel és az Országos Létszámbizottsággal, az állami vállalatoknál elhelyezendő hallgatók tekintetében pedig az Országos Létszámbizottsággal egyetértésben gondoskodik megfelelő munkahelyek biztositásáról.
6. § (1) Azokat, akik egyetemi, főiskolai, illetőleg szakközépiskolai tanulmányaikat 1951. évi június hó 1. napja után fejezik be, a jelen rendelet alapján szervezett munkábaállítás keretein kívül alkalmazni nem szabad.
(2) Amennyiben egyetemi, főiskolai vagy szakközépiskolai tanulmányaikat befejezett hallgatót 1951. évi június hó 1. napja után a jelen rendelet hatályba lépése előtt a szervezett munkábaállítás keretein kívül alkalmaztak, ezeket a végzett hallgatókat az egyes minisztériumok részére megállapított keretbe be kell számítani.
7. § A jelen rendelet alapján munkába állított hallgatók szakmai gyakorlatot folytatnak. A szakmai gyakorlat időtartamaira, megszüntetésére és egyéb feltételeire a Munka Törvénykönyve, illetőleg a 30/1951. (I. 31.) MT és a 31/1951. (I. 31.) MT rendelet rendelkezései, a szakmai gyakorlatra bocsátott egyéb munkaviszonyaira pedig az általános munka- és munkabérfeltételek irányadók.
A tanulmányaikat folytató hallgatók alkalmazása
8. § (1) Az egyetemen, főiskolán és középiskolán, illetőleg szakérettségis tanfolyamon tanulmányokat folytató hallgatót munkavállalóként alkalmazni csak a 9. és 10. § rendelkezései szerint szabad.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezése szempontjából tanulmányokat folytató hallgatónak azt kell tekinteni, aki a tanulmányai befejezését igazoló végbizonyítványt vagy oklevelet még nem szerezte meg és a mindenkor folyó tanévre (félévre) beiratkozott; a beiratkozott hallgatót a következő tanévre (félévre) megállapított beiratkozási határidő végéig tanulmányokat folytató hallgatónak kell tekinteni.
9. § (1) Egyetemi, főiskolai tanulmányait folytató hallgatót, illetőleg a nyári szünetet megelőző oktatási évben szakérettségis tanfolyamot végzett hallgatót a nyári szünet tartamára lehet alkalmazni, feltéve, hogy fényképes diákigazolvánnyal rendelkezik. A nyári szünet tartamára alkalmazott hallgatót munkakönyvvel ellátni nem kell.
(2) Középiskolai tanulmányait folytató hallgatót kizárólag a nyári szünet tartamára lehet alkalmazni; pótvizsgára utasított tanuló alkalmazásához azonban az iskolaigazgató írásbeli engedélye is szükséges.
(3) Az (1) és (2) bekezdések alapján alkalmazott hallgatók munkaviszonyát a munkáltató egy héttel a következő tanév (félév) oktatási időszakának megkezdése előtt köteles megszüntetni.
(4) A jelen rendelet rendelkezései nem érintik a kötelező nyári termelési gyakorlattal kapcsolatos rendelkezéseket.
10. § (1) Tanulmányait folytató hallgatót a nyári szünet időtartamán túl alkalmazni kizárólag, csak különleges érdekek fennforgása esetében szabad. Tanulmányait folytató hallgató részére munkakönyvet kiállítani ebben az esetben sem kell.
(2) Ha különleges érdek forog fenn, az alkalmazást az alkalmazni kívánó hivatal vagy vállalat felett főfelügyeletet gyakorló miniszter a tanintézet felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben engedélyezheti.
(3) Az alkalmazás iránti kérelmet az alkalmazni kívánó hivatal vagy vállalat felügyeletét gyakoroló miniszterhez kell benyújtani; a kérelemhez csatolni kell az illetékes tanintézet vezetőjének (dékán, igazgató stb.) tanulmányi szempontból adott véleményét.
(4) Amennyiben a munkáltató a jelen rendelet hatálybalépése előtt alkalmazott tanulmányait folytató hallgató munkaviszonyát a termelés érdekeire való tekintettel a nyári szünet időtartamán túl is fenn kívánja tartani 1951. évi július hó 20. napjáig - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - kérheti az alkalmazás fenntartásának engedélyezését.
(5) A kérelem elutasítása esetén a munkaviszonyt az oktatási időszak megkezdése előtt meg kell szüntetni.
11. § (1) A jelen rendelet hatálya a Néphadsereg Akadémiájának és főiskoláinak hallgatóira nem terjed ki.
(2) Ugyancsak nem terjed ki a jelen rendelet hatálya az egyetemek, főiskolák és középiskolák esti tagozatait látogató, valamint a levelező oktatásban részesülő hallgatókra.
12. § (1) Kihágást követ el és ötezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni azt a munkáltatót, aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza.
(2) A kihágás miatt az eljárás a végrehajtóbizottság mint rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek a munkáltató felett főfelügyeletet gyakorló minisztert kell tekinteni.
13. § A jelen rendelet 1-7. §-ainak végrehajtásáról a közoktatásügyi miniszter - az illetékes szak-miniszterekkel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben -, a 8-11. § végrehajtásáról pedig a közoktatásügyi miniszter - az illetékes szakminiszterekkel egyetértésben - gondoskodik.
Dobi István s. k.,
a minisztertanács elnöke