18041/1951. (IV. 14.) FM rendelet

a legelőgazdálkodás egyes kérdéseinek újabb szabályozásáról

(Közigazgatási rendszám: 8.582. és 8.587.)

A belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem.

1. § A 75/1950. (III. 11.) MT rendelet (továbbiakban: R.) alapján létesített legeltetési bizottságok a községi és városi tanács, továbbá azok állandó bizottságainak felállítása után működésüket a községi és városi tanácsok irányításával folytatják. A legeltetési bizottságok működésére az 16028/1950. (III. 12.) FM rendeletben foglaltak az alábbi módosításokkal irányadók.

2. § (1) A községi (városi) tanács végrehajtó-bizottsága köteles a legeltetési bizottságok folyamatos működéséről gondoskodni és ezért azokat felülvizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy a legeltetési bizottságnak vagy egyes tagjainak kicserélése szükséges, erről a kiküldő szervet [R. 2. § (2) bekezdése] azzal értesíti, hogy az eddigi küldöttet hívja vissza és helyébe új tagot küldjön ki. A felülvizsgálatot úgy kell végrehajtani, hogy az új tagok kiküldése legkésőbb 1951. évi április 25. napjáig megtörténjék.

(2) Az R. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a legeltetési bizottság elnöke a községi (városi) tanács végrehajtó-bizottsága által kiküldött tanácstag.

3. § A legeltetési bizottság ügyvitelének és pénzgazdálkodásának ellátására (terveinek, költségvetésének, zárszámadásának stb. elkészítésére) a községi (városi) tanács végrehajtó-bizottsága a községi (városi) hivatali szervezet egy tagját köteles kijelölni. A kijelölt személy feladatát rendes hivatali munkáján felül tartozik elvégezni; munkájáért 1000 kat. holdig terjedő legelőnél 100 forint, 1001-5000 kat. holdig terjedő legelőnél 150 forint és 5000 kat. holdon felüli legelőnél 200 forint tiszteletdíjat kell - a legeltetési bizottság költségvetése terhére - havonként utólagosan kifizetni.

4. § A legeltetési bizottság kötelessége a 16028/1950. (III. 12.) FM rendelet 8. §-ában foglaltakon felül

- a legelőgazdálkodással kapcsolatos beruházási terv elkészítése, valamint

- az állatok őrzésével megbízott személyek (pásztorok, csikósok, kondások stb.) munkanormáira vonatkozó irányelvek (9. §) figyelembevételével az általuk őrzendő állatok számának megállapítása.

5. § (1) A legeltetési bizottság a legelőre kihajtható állatok számának megállapítása során köteles a juhállományt is figyelembe venni.

(2) A juhállomány legeltetésére az egységes kezelésbe vett legelőknek megfelelő minőségű gyepezettel borított, feltétlenül száraz fekvésű, vagy partos részét kell kijelölni.

(3) Az egységes kezelésbe vett legelőnek a juhok legeltetése céljából az előbbi bekezdés szerint elkülönített részén a legeltetést elsősorban az olyan állattartók részére kell biztosítani, akik ürütartásra vagy báránynevelésre szerződést kötöttek.

6. § (1) Azokban a községekben (városokban), ahol a dolgozó parasztság túlnyomó része termelőszövetkezetbe (csoportba) belépett, az egységes kezelésbe vett legelők egy részét a helybeli termelőszövetkezetek (csoportok) saját kezelésébe lehet adni közös állatállományuk szükségletéhez képest; azonban a termelőszövetkezet (csoport) tagjainak háztáji gazdaságában tartott állatok legeltetéséhez szükséges területet továbbra is a legeltetési bizottság egységes kezelésében kell hagyni.

(2) A termelőszövetkezetnek (csoportnak) és az állami gazdaságnak az elkülönített legelő saját kezelésbe adása iránt a 16028/1950. (III. 12.) FM rendelet 12. §-a szerint benyújtott kérelme ügyében a megyei tanács végrehajtó-bizottsága határoz.

7. § (1) A legeltetési bizottság az egységes kezelésbe vett legelőkre vonatkozóan évenként legkésőbb április hó 30. napjáig négy-négy példányban

a) legelőgazdálkodási tervet, valamint

b) beruházási tervet

köteles készíteni.

(2) A legeltetési bizottság - függetlenül a legelő kiterjedésétől és attól, hogy a legelő hány tagban fekszik - csak egy legelőgazdálkodási tervet és egy beruházási tervet készíthet.

(3) A legelőgazdálkodási tervben és a beruházási tervben előirányzott költségek együttesen nem haladhatják meg a legeltetési bizottság költségvetésében előirányzott beruházási alap [a 16028/1950. (III. 12.) FM rendeletben: beruházási tartalék] összegét.

(4) A legelőgazdálkodási tervet és a beruházási tervet a járási tanács végrehajtó-bizottságának mezőgazdasági osztálya hagyja jóvá. Evégből a legeltetési bizottság az elkészített tervek valamennyi példányát évenként május hó 5. napjáig az illetékes járási mezőgazdasági osztályhoz felterjeszteni köteles. A járási mezőgazdasági osztály a terveket az esetleg szükséges módosítás után jóváhagyja, s erről a tervek egy-egy példányának visszaküldése mellett a legeltetési bizottságot értesíti; a jóváhagyott tervek egy példányát pedig a megyei tanács végrehajtó-bizottsága mezőgazdasági osztályának küldi meg, amely azokról összesítő kimutatást készít és azt május hó 31. napjáig a földművelésügyi miniszterhez terjeszti fel.

(5) A tervekben felsorolt munkákat elsősorban társadalmi munkával kell elvégezni. Bérmunkást csak akkor lehet alkalmazni, ha a költségek a beruházási alapból fedezhetők.

8. § (1) A legeltetési bizottság legelőgazdálkodással kapcsolatban évenként legkésőbb május hó 15. napjáig költségvetési előirányzatot, a következő év április hó 30. napjáig pedig zárszámadást köteles készíteni.

(2) A legeltetési bizottság költségvetését és zárszámadását a községi tanács végrehajtó-bizottsága köteles felülvizsgálni és záradékolni.

(3) A költségvetést és a zárszámadást az a pénzügyi szerv hagyja jóvá, amely a községi (városi) tanács költségvetését jóváhagyta.

(4) A legeltetési bizottság költségvetésében mutatkozó felesleg, illetőleg hiány a községi (városi) tanács bevétele, illetőleg kiadása. Evégből a legeltetési bizottság a költségvetésében mutatkozó felesleget évenként október hó 31. napjáig a községi (városi) tanács pénztárába befizetni tartozik a költségvetésben mutatkozó hiányt pedig a községi (városi) tanács végrehajtó-bizottsága köteles a legeltetési bizottságnak írásbeli igénylése alapján rendelkezésre bocsátani.

(5) A legeltetési bizottság költségvetésében a bevételeket a legelőhasználati díjak, valamint az egyéb címen befolyó összegek (a legelő lekaszálásáért, a feltört legelő hasznosításáért, fás legelőknél a fakitermelésért fizetett díjak, a büntetéspénzek stb.) képezik. Kiadásként kizárólag a következő tételek vehetők fel: a pásztorbér és szociális járuléka, az egységes kezelésbe vett legelők adója, az ügyvitelt és pénzgazdálkodást ellátó személy tiszteletdíja és a beruházási alap. A beruházási alap általában nem haladhatja meg a felsorolt kiadási tételek 10 százalékát. Kivételesen, ennél nagyobb összegű beruházás céljára a járási tanács végrehajtó-bizottsága adhat engedélyt.

9. § (1) A legeltetési bizottság köteles a tavaszi első kihajtás előtt a felfogadott állatőrzők munkanormáját, tehát az általuk őrzendő állatok számát a következő irányelvek alapján meghatározni.

a) Egy tehénpásztor vegyeskorú szarvasmarhából a legelőn őriz és ellát

- ha a csorda hazajár 100-120 darabot,

- ha a gulya kint hál 120-140 darabot.

Ha az állatok itatása artézi kútból, folyó- vagy patakmederből történik, 10 százalékkal, ha az itatás serleges rendszerű zuhatagkútból történik, 5 százalékkal kell felemelni az őrzendő állatok számát.

b) Egy csikós a legelőn őriz és ellát

- vegyesen kancából és csikóból 60-80 darabot,

- csikóból 40-60 darabot.

c) Egy sertéspásztor vegyeskorú sertésből a legelőn őriz és ellát 100-150 darabot.

d) Egy ellető juhász a legelőn őriz és ellát anyajuhból és az elválasztásig bárányaiból 130-150 darabot.

Egy növendékkezelő juhász a legelőn őriz és ellát

- növendékkosból 180-200 darabot,

- jerkebárányból 250-270 darabot,

- ürüből 300-330 darabot.

(2) Ha az előbbiekben meghatározott számú állat ki- és behajtását a gyűjtőhelyre több irányból való összehajtás, vagy keskeny úton, avagy nagy forgalmú közúton való felhajtás az állatőrző számára megnehezíti, a ki- és behajtáshoz órabéres segéderő igénybevétele indokolt. Ha a kihajtásra kerülő állatok száma az a)-d) pontban meghatározottnál 20-100 százalékkal magasabb, - bojtár alkalmazása, ha ennél több, állatőrző, illetőleg bojtár alkalmazása szükséges.

(3) Abban az esetben is egy állatőrzőt kell alkalmazni, ha a kihajtásra kerülő állatok számára az a)-d) pontokban meghatározott számot nem éri el.

(4) Az állatőrzőket kizárólag a legeltetési idény tartamára lehet alkalmazni, illetőleg díjazásban részesíteni (például a sertéspásztort 12, a tehénpásztort 6-7 hónapra).

10. § (1) A legeltetési bizottságok az egyöntetű ügyintézés és pénzgazdálkodás érdekében az e célra rendszeresített következő nyomtatványokat kötelesek használni:

1. legelőgazdálkodási terv,

2. beruházási terv,

3. legeltetési engedély (legeltetési bárca),

4. nyilvántartás a legelőhasználati díjról,

5. pénztári napló,

6. költségvetés, végül

7. zárszámadás.

(2) A felsorolt nyomtatványokat a Nyomtatványellátó Vállalat (Budapest V., Aulich utca 4.) hozza forgalomba.

11. § Az egységes kezelésbe vett legelők, továbbá a termelőszövetkezetek (csoportok), az állami gazdaságok, valamint egyénileg gazdálkodók kezelésében lévő legelők használatát és a legeltetéssel összefüggő tennivalókat a jelen rendelethez függelékként csatolt "Legelőgazdálkodási szabályzat" tartalmazza.

12. § (1) Az egységes kezelésbe vett legelőkön a jelen rendelet végrehajtása iránt a községi (városi) tanács végrehajtó-bizottságának elnöke a legeltetési bizottság elnöke útján köteles intézkedni és felelős a rendeletben foglaltak betartásáért.

(2) A legelők javítására, karbantartására, használatára vonatkozó rendelkezések (11. §) végrehajtásáért:

- termelőszövetkezet (csoport) gazdaságában az elnök,

- állami gazdaságban a gazdaság vezetője és agronómusa,

- más állami vállalatok, intézetek, intézmények és államigazgatási szervek kezelésében lévő legelőkön a gazdaság, illetőleg a szerv vezetője felelős.

13. § A legeltetési bizottságok működését, a legelők javítási és karbantartási munkálatainak időben való, szakszerű és jó elvégzését, illetőleg a "Legelőgazdálkodási szabályzat" előírásainak betartását - kivéve az állami gazdaságok kezelésében lévő legelőket - a helyi tanácsok végrehajtó-bizottsága a mezőgazdasági, illetőleg a mezőgazdasági és kereskedelmi állandó bizottság bevonásával ellenőrzi; az állami gazdaságok legelői tekintetében az ellenőrzést megyei központjuk végzi.

14. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki e rendelet 11. §-ában, illetőleg a függelékben foglalt előírásokat oly súlyosan megszegi vagy kijátssza, hogy ezzel a község (város) állatállományának, illetőleg az állatállomány egy részének a legeltetését akadályozza, vagy takarmányellátását csökkenti.

(2) A pénzbüntetés legmagasabb összege ötezer forint.

(3) A kihágási eljárás a végrehajtó-bizottságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszterként a földművelésügyi miniszter jár el.

15. § A 16028/1950. (III. 12.) FM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése, 12. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, valamint a 16032/1950. (III. 24.) FM rendelet és a 147737/1948. (VIII. 14.) FM rendelet hatályát veszti.

Függelék a 18041/1951. (IV. 14.) FM rendelethez

Legelőgazdálkodási szabályzat

1. A legelő javítása és karbantartása

1. A legeltetési bizottság, a termelőszövetkezet (csoport), az állami gazdasági, illetőleg az egyénileg gazdálkodó köteles a kezelésében lévő legelőnek megfelelő gondozásáról, valamint - szükség szerint - felújításáról és fásításáról gondoskodni.

A legelőn az alább feltüntetett időszakokban a következő javítási és karbantartási munkálatokat kell elvégezni.

A tavaszi első kihajtás előtt:

Felfagyás esetén - amint a talaj nedvességi állapota engedi - a gyepezetet többtagú, nehéz simahengerrel azonnal meg kell művelni.

A tavaszi trágyázásra, illetőleg műtrágyázásra kijelölt területen el kell végezni a trágyalé kiöntözését, továbbá a nitrogéntartalmú műtrágya kiszórását és befogasolását. Egyidejűleg le kell takarítani az ősszel kiszórt istállótrágya maradványait. A műtrágyával megtrágyázott legelőterületre addig nem szabad állatokat engedni, amíg a műtrágyát az eső a talajba be nem mosta.

A legelő állagát veszélyeztető, a legeltetést akadályozó és talajvédelmi célt nem szolgáló bokrokat - a vadrózsa- és borókabokrok kivételével - írtsák ki; végezzék el továbbá az engedélyezett fakitermelésnek az év első felére eső részét, valamint a tuskóirtással kitermelésre előírt fák tuskójának kiszedését, behordását és a gödör betömését, elegyengetését.

A legelőn engedély nélkül létesült szekérutakat és gyalogcsapásokat, azok lezárásával meg kell szüntetni. A megszüntetett utakat és csapásokat tilalmi jelekkel lássák el, a behajtó utakat pedig akként jelöljék ki, hogy azok a legelőből a lehető legkisebb területet foglalják el.

Végezzék el az előző év őszéről elmaradt facsemete-ültetést és a kipusztult facsemeték pótlását. A fásítások védelméről szöges drótkerítéssel, korláttal, árkolással vagy egyéb alkalmas módon (köztesműveléssel stb.) gondoskodjanak. A fiatal fásítások közeit - a kiültetéstől számított legalább 3 éven át - kora tavasztól késő őszig többszöri kapálással gyommentesen kell tartani.

A friss vakondtúrásokat és hangyabolyokat el kell simítani.

Gondoskodni kell arról, hogy a legelőn elegendő számú és kellően felszerelt itatókút, valamint itatóvályú álljon rendelkezésre. A tavaszi első deleltetőhelyen vakaróoszlopokat kell felállítani.

A kutakat, vályukat és a vályuk felesleges vizének elvezetésére szolgáló lefolyókat (árkok, csövek) ki kell tisztítani és a szükséghez képest javítani, a vályuk és kutak környékét pedig földdel, kaviccsal fel kell tölteni és le kell döngölni. A kutakat körül kell keríteni, a természetes itatókat (patak, forrás) pedig itatásra megfelelően kell berendezni.

A kerekes pásztorházakat, sózóvályukat és a legelőn lévő karámokat, aklokat ki kell javítani.

A terméshozam növelése céljából gondoskodni kell az öntözőberendezéseknek (csatornák, műtárgyak stb.) üzemképes állapotba helyezéséről azokon a legelőkön, amelyek folyók, patakok, források vizével, vagy visszatartott belvizek felhasználásával akár árasztás, akár csörgedeztetés útján megöntözhetők.

A legeltetési idény egész tartama alatt:

Az öntözésre berendezett legelőket az egyes legeltetési szakaszok legeltetése után 6-8 nappal, öntözni kell úgy, hogy egy-egy öntözésnél - az időjárástól, talajtól és öntözési módtól függően - 80-100 mm vízborításnak megfelelő mennyiségű öntözővíz jusson a talajra. Ha az időjárás és a talajviszonyok indokolttá teszik, idényen kívül őszi, vagy kora tavaszi tározó öntözést is lehet alkalmazni.

A gyomokat állandóan irtani kell úgy, hogy a legelő mindenkor gyommentes legyen. A gyomirtást még a virágzás kezdetén, tehát magkötés előtt kell elvégezni.

A legelőknek azokat a részeit, amelyek a kihajtott állatok csekély száma, vagy a bőséges fűtermés folytán a fű elvénüléséig előreláthatóan legeltetésre nem kerülnek, a füvek zömének virágzása kezdetén szénakészítés céljából le kell kaszálni és a szénát be kell gyűjteni. Ugyancsak le kell kaszálni a legeltetett szakaszokon visszamaradt, szárbament füveket is. A lekaszált legelőt - a homok- vagy láptalajúak kivételével - a széna begyűjtése után azonnal meg kell fogasolni.

A deleltető- vagy hálatóhely változtatásakor az állatok által elhullatott trágyát egyenletesen szét kell teregetni.

A legelőnek őszi fásításra kijelölt részeit a legeltetés után, május hó 31. napjáig 10-12 cm mélyen fel kell törni és utána meg kell hengerezni, majd ezt követően legkésőbb szeptember hó 30. napjáig 20-25 cm mélyen meg kell szántani. A feltört területet a feltöréstől a facsemeték kiültetéséig állandóan gyommentesen kell tartani.

Az őszi behajtás után:

Az érett istállótrágyának, komposzttrágyának, tőzeges trágyáknak, szuperfoszfát- és káliműtrágyáknak az őszi trágyázásra, illetőleg műtrágyázásra kijelölt területre való kiszórását, valamint befogasolását be kell fejezni. A legelőről és a legelőn lévő karámokból, aklokból származó trágyát kizárólag a legelő trágyázására szabad felhasználni.

A legelőket - a homok- vagy láptalajúak kivételével - többtagú, élesfogú nehéz boronával meg kell fogasolni.

A fagyok beállta előtt a legelőnek fásításra előkészített részén a facsemetéket ki kell ültetni.

Hajtsák végre - a megyei tanács végrehajtó-bizottsága mezőgazdasági osztályának (erdészeti csoport) útmutatása szerint - a meredekfekvésű legelőkön a vízmosások megkötésére szolgáló gátak kijavítását és a szükséghez mérten új gátak készítését.

Végezzék el a begyepesedett vakondtúrások és hangyabolyok, valamint zsombékok éles kapával történő lefaragását, elegyengetését.

A gyepezetre káros vizek elvezetésére szolgáló beiszapolódott, betaposott árkokat ki kell takarítani, illetőleg a szükséghez mérten új árkokat kell létesíteni.

Végezzék el az engedélyezett fakitermelésnek az év második felére eső részét, továbbá a tuskóirtással kitermelésre előírt fák tuskójának kiszedését, behordását és a gödrök betömését, elegyengetését.

2. A legelő kezelője évenként több legelőszemlét tartson, amelyeken meg kell állapítani az előbbi pont szerint elvégzendő javítási és karbantartási munkálatokat és azok sorrendjét.

II. A legelő használata

3. Ha a kihajtásra kerülő állatok létszáma mellett a legelő teljes kihasználását biztosítani nem lehet, a legelőnek a legeltetésre szükséges, valamint a szénakészítés céljából lekaszálásra szánt részét elkülönítve kell kijelölni.

4. Az az állattartó (tulajdonos vagy birtokos), aki az egységes kezelésbe vett legelőre állatot szándékozik kihajtani, minden év március hó 1. napjáig köteles ezt a legeltetési bizottságnál bejelenteni és a legeltetésre engedélyt kérni.

5. Az egységes kezelésbe vett legelőre csak az hajthat ki állatot, aki a legelőhasználati díj első részletét befizette és akinek a legeltetési bizottság meghatározott számú, fajú, nemű és korú állat legeltetésére írásbeli engedélyt (legeltetési bárcát) adott.

Az állattartó vagy annak megbízottja a legeltetési engedélyt az állat első kihajtásakor, valamint a legeltetési idény tartama alatt bármikor a bizottság elnökének, vagy az általa megbízott személynek a felhívására felmutatni köteles.

6. Minden jogosult csak a legeltetési engedélyben megjelölt számú, fajú, nemű és korú állatát hajthatja ki az egységes kezelésbe vett legelőre. Tilos a kihajtás jogát másnak átengedni vagy kihajtásra nem jogosult személy állatát legeltetni. Mészárosok, hentesek, hizlalók és állatkereskedők állatait a legelőre kihajtani nem szabad.

Ha a legeltetési bizottság által legeltetésre jogosított állattartó a legeltetési idény tartama alatt állatát eladja, vagy az állat elhullott, helyette más ugyanolyan fajú, nemű és korú állatot hajthat ki a legelőre.

7. A legeltetési idény kezdetét, valamint azt, hogy a legelő egyes részein milyen állatfajok és milyen sorrendben legeltethetők, évenként a tavaszi első kihajtás előtt tartandó legelőszemle eredményéhez képest az egységes kezelésbe vett legelőn a legeltetési bizottság elnöke, a termelőszövetkezet (csoport) legelőjén annak elnöke, az állami gazdaság legelőjén pedig annak vezetője és agronómusa állapítja meg.

A kopárosodásnak induló vagy gyenge gyepezetű területeket a tavaszi első kihajtás előtt tartott legelőszemle alkalmával kell kijelölni. Ezeken a területeken a legeltetést a szükséghez képest szüneteltetni kell.

A szarvasmarhák és lovak legelőterületét a sertések, a juhok, illetőleg a kecskék legelőjétől minden esetben el kell különíteni. Juhokat csak a legelőnek erre kijelölt részén, vagy kisebb - juhállomány esetében - a sertések legeltetésére használt legelőterületen, a szarvasmarhák első tavaszi kihajtásától a szarvasmarhák őszi betereléséig terjedő időben szabad legeltetni. Baromfit csak a részükre, illetőleg a sertések részére kijelölt területre szabad kihajtani.

A szarvasmarhák őszi beterelésétől tavaszi első kihajtásukig terjedő időben juhokat és kecskéket a részükre kijelölt legelőterületen is csak akkor szabad legeltetni, ha a megyei tanács végrehajtó-bizottsága - igazolt takarmányhiány miatt - arra engedélyt adott. A sertések legeltetésére használt legelőterületen azonban kisebb számú juhot külön engedély nélkül is lehet a tilalmazott időben legeltetni.

A megyei tanács végrehajtó-bizottsága a szükséghez képest engedélyezheti a juhok éjszakai legeltetését is.

A különböző állatfajok legeltetésére szolgáló területek határait elsősorban fasorokkal vagy élősövényekkel, ezek létesítéséig ideiglenesen meszelt karókkal kell megjelölni.

8. A legelő fűtermésének gazdaságos felhasználása érdekében be kell vezetni a szakaszos legeltetést. A legelő szakaszainak számát és kiterjedését a legelő területének nagyságára, természeti adottságaira és a kihajtásra kerülő állatok számára figyelemmel kell megállapítani. A szakaszok határait állandó jelek hiánya esetében meszelt karókkal kell megjelölni. Ha a szakaszok kijelölése és jelekkel való elhatárolása még nem történt meg, a legeltetés megkezdése előtt az egységes kezelésbe vett legelőn a legeltetési bizottság elnöke, a termelőszövetkezet (csoport) legelőjén annak elnöke, az állami gazdaság legelőjén pedig annak vezetője és agronómusa köteles arról gondoskodni.

A legelő egyes szakaszain előre meghatározott sorrendben és a fűtermés nagyságától függően 8-14 napig lehet legeltetni. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az állatok a legelőnek már lelegelt, tehát pihenő szakaszait a soronlévő szakaszra történő rá- és lehajtásukkor ne járják le.

9. A delelőhelyeket rendszeresen változtatni kell úgy, hogy a deleltetés ugyanazon a helyen laza talajú legelőnél 3-4 napnál, kötött talajú legelőn pedig 8-10 napnál tovább ne tartson. Ha az állatokat éjszakára nem hajtják haza, ugyanígy kell változtatni a hálatóhelyeket is azokon a legelőkön, amelyeken akol nincsen.

10. A legeltetési bizottság az egységes kezelésbe vett legelőkön külön legeltetésre adhat engedélyt, ha a legelő szétszórtan fekvő olyan kis területű részekre tagozódik, hogy azokon legeltetés nem folytatható.

A külön legeltetésre adott engedélyt a legeltetésre jogosult állattartó engedélyiratára (legeltetési bárcájára) - az állat faja, kora, neme, száma és a terület feltüntetésével - rá kell vezetni. Külön legeltetni csak az engedélyben meghatározott módon, helyen és külön állatőrző felügyelete alatt szabad. Ha az engedélyes kellő felügyeletről nem gondoskodik, az engedélyt tőle azonnal meg kell vonni.

11. Az egységes kezelésbe vett legelőn - az engedélyezett külön legeltetés esetének kivételével - csak közös állatőrző felügyelete alatt közös csordában, ménesben, kondában és nyájban szabad legeltetni.

Nem szabad a legelőkön együtt legeltetni:

- félévesnél idősebb bikákat egyéves vagy ennél idősebb tehenekkel, illetőleg üszőkkel;

- tízhónaposnál idősebb ménescsikókat egyévesnél idősebb kancákkal;

- öthónaposnál idősebb sertéskanokat és kosokat ilyen korú, vagy ennél idősebb nőivarú sertésekkel (kocákkal), illetőleg juhokkal, kivéve, ha a kosoknak és a juhoknak együtt való legeltetése pároztatás céljából történik.

A legelőre kihajtott anyaállatokkal még olyan apaállatokat sem szabad együtt legeltetni, amelyek tenyészigazolvánnyal vannak ellátva.

Az állatőrzők felelősek azért, hogy állatot ne bocsássanak a legelő olyan részére,

- amely legeltetési tilalom alatt áll;

- ahol a legeltetés a növényzetben és a talajban való kártétellel járna;

- amelyik javítás alatt áll, vagy amelyen kétévesnél fiatalabb gyepesítés, vagy fásítás van;

- amelyen vízmosás képződik, vagy amely elkopárosodásnak indult.

12. Az állatőrzők az állatok felügyeletével és gondozásával összefüggő általános tennivalókon felül kötelesek:

a) legelőn lévő kutakat, vályúkat, sertésfürösztő medencéket és azok környékét állandóan tisztán és rendben tartani, a sertésfürösztővíz szükség szerinti kicseréléséről gondoskodni, továbbá ügyelni arra, hogy az állatok az itatók vizét be ne szennyezhessék;

b) a szakaszos legeltetést, valamint a deleltető- és hálatóhelyek változtatását előírás szerint végrehajtani;

c) részt venni a deleltető- és hálatóhelyeken elhullatott trágya szétteregetésének, valamint a gyom és bokor irtásának munkájában; a szórványosan előforduló nagyobb évelő gyomokat éles kapával vagy más alkalmas eszközzel, a legeltetés közben talált egyéb gyomokat pedig acatolóvassal kell irtani;

d) védeni a fiatal fásításokat.

Az állatőrzőket a kihajtás előtt el kell látni a legelő-karbantartási munkálatokhoz szükséges eszközökkel (acatolóvas, kassza, kapa, lapát, balta, kézigereblye, ágseprű, gyökérkefe stb.).

13. Az egységes kezelésbe vett legelő cséplőszérűnek használt részéről a szalma és a pelyva letakarításának időpontját évenként a legeltetési bizottság állapítja meg.

Cséplőszérű céljára az egységes kezelésbe vett legelőnek csak a legeltetési bizottság által arra kijelölt részét szabad használni a tűzrendészeti óvóintézkedések [150300/1945. (VII. 7.) BM rendelet] szigorú betartása mellett.

III. Állat-egészségügyi szabályok

14. Legelőre kihajtani csak olyan szarvasmarhát szabad, amelyen a tavaszi első kihajtás előtt a marhabögölylárvákat elpusztították. Ennek a rendelkezésnek a betartását a községi (városi) tanács végrehajtó-bizottsága ellenőrzi.

Az egységes kezelésbe vett legelőre történő tavaszi első kihajtás alkalmával az állatokat állatorvossal egyenként meg kell szemléltetni.

A legeltetés megkezdése után vásárolt, illetőleg a legeltetési idény megkezdése után az egységes kezelésbe vett legelőre kihajtásra kerülő állatokat az állattartó köteles a legeltetési bizottság elnökének bejelenteni és ezeket az állatokat a bejelentéstől számított 14 napig a többi azonos fajú állattól saját területén elkülönítve tartani. Az ilyen állatot csak akkor szabad a legelőre kihajtani, ha a megfigyelési idő eltelte után tartott állatorvosi vizsgálat kedvező eredménnyel jár.

Az olyan sertéseket, amelyeket sertéspestis ellen szimultán módon beoltottak, csak akkor szabad a legelőre kihajtani, ha az oltás napjától számított 21 napi megfigyelési idő alatt az oltás helyén sertések pestisben való megbetegedése nem fordult elő és az oltott sertések tartási helyének fertőtlenítése az állat-egészségügyi előírásoknak megfelelően megtörtént.

A lépfene, vagy sercegő üszök miatt az elsőfokú állat-egészségügyi rendőri hatóság által fertőzöttnek nyilvánított legelőre csak olyan állatokat szabad kihajtani, amelyeket e betegségek ellen a kihajtás előtt hatékony oltóanyaggal beoltottak és a beoltás időpontjától 8 nap eltelt.

15. Bejelentési kötelezettség alá eső betegségben megbetegedett, ilyen, betegségre gyanús, vagy a fertőzés gyanújában álló állatot a legelőre kihajtani tilos. A brucellózisban (fertőző vagy járványos elvetélés) beteg, e betegség miatt elvetélt, koraellett, magzatburok-visszatartásos, hüvelykifolyásos állatot a betegség megszűntté nyilvánításáig tilos a legelőre kihajtani.

Bejelentési kötelezettség alá a következő állatbetegségek tartoznak: keleti marhavész, lépfene, sercegő üszök, bivalyvész, veszettség, takonykór, ragadós száj- és körömfájás, szarvasmarhák ragadós tüdőlobja, juhhimlő, tenyészbénaság, ivarszervi hólyagos kiütés, rühösség, sertéspestis, sertésorbánc, szarvasmarhák nyílt gümőkóra, baromfikolera, baromfipestis, fertőző sertésbénulás, brucellózis.

Ha a legeltetési bizottság elnöke, a termelőszövetkezet (csoport) elnöke, az állami gazdaság vezetője, agronómusa, vagy az állatőrző valamely állaton bejelentési kötelezettség alá eső betegség tüneteit észleli, köteles ezt a körülményt a községi (városi) tanács végrehajtó-bizottságának - egységes kezelésbe vett legelő esetében az állattartónak is - haladéktalanul bejelenteni; egyéb betegség esetén csupán az állat tulajdonosát kell értesíteni.

A megbetegedett vagy betegségre gyanús állatot a legelőnek erre kijelölt félreeső részén azonnal el kell különíteni mindaddig, amíg bejelentési kötelezettség alá eső fertőző állatbetegség esetén a hatóság, egyéb betegség esetén pedig az állattartó az állat elszállítása és gyógykezeltetése iránt nem intézkedik.

16. A legelőn elhullott, levágott vagy leölt, valamint az elvetélt állatról az állatőrző köteles az állattartónak és a községi (városi) tanács végrehajtó-bizottságának haladéktalanul jelentést tenni.

Ha a legelő az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat működési területére esik, az állattartó köteles a szarvasmarha, bivaly, ló, szamár, öszvér, sertés, juh és kecske elhullását haladéktalanul, de legkésőbb 12 órán belül a vállalatnak bejelenteni és az állati hullát térítés ellenében annak rendelkezésére bocsátani. Az állati hullát az elszállításáig akként kell elkülöníteni és megőrizni, hogy a hulla betegséget ne terjeszthessen. A bejelentési, illetőleg a rendelkezésre bocsátási kötelezettség az elhullott borjuk, csikók, szopósbárányok, gödölyék és malacok tekintetében is fennáll, ha azt a megyei tanács végrehajtó-bizottsága külön elrendelte. A vállalat a rendelkezésére bocsátott állati hullák elszállításáról a bejelentés vételétől számított 24 órán belül gondoskodni tartozik [203/1950. (VIII. 28.) MT rendelet].

Ha a vállalat a működési területe a legelőre nem terjed ki és a község dögtere a legelőtől távol esik, a legelő félreeső részén körülkerített megfelelő nagyságú külön dögteret kell létesíteni és fenntartani.

17. Az állatok őrzésére csak olyan ebek tarthatók, amelyeket félévnél nem régebben veszettség ellen beoltottak; juhok és sertések őrzésére pedig csak olyan ebek, amelyeket a veszettség elleni oltáson felül - ha annak szükséges fennállott - az említett időpontig állatorvosi beavatkozással bélférgektől is féregtelenítettek.

A hatályos állat-egészségügyi jogszabályok rendelkezéseinek megtartására vonatkozó szigorú felügyelet a legelő kezelőjének kötelessége.

Erdei Ferenc s. k.,

földművelésügyi miniszter

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére