16032/1950. (III. 24.) FM rendelet

a legelők kötelező javításáról és karbantartásáról

(Közigazgatási rendszám: 8.587.)

1. § (1) A legelők elhanyagolt állapotának megszűntetése és fűtermésük fokozása érdekében minden legelőterületen javítási és karbantartási munkálatokat kell végezni.

(2) A munkálatok elvégzéséről a 16028/1950. (III. 12.) FM rendelet alapján egységes kezelésbe vett legelőkön a legeltetési bizottság, állami gazdaság vagy termelőszövetkezeti csoport legelőin az állami gazdaság vezetője, illetőleg a termelőszövetkezeti csoport elnöke, egyéb legelőn pedig az a személy tartozik gondoskodni, aki a legelőn gazdálkodik.

2. § A legelők kötelező javítási és karbantartási munkálatai a következők:

1. Felfagyás esetén kora tavasszal, amint a talaj nedvességi állapota megengedi, a legelő gyepezetét azonnal többtagú nehéz simahengerrel hengerezni kell.

2. A legelőn található köveket és a legeltetést akadályozó egyéb tárgyakat (cserép, üveg, bádog stb.) még a kihajtás előtt össze kell gyűjteni és el kell távolítani a legelőről.

3. A kihajtás előtt ki kell javítani a vízmosások megkötésére szolgáló gátakat és a szükséghez mérten új gátakat kell építeni, az illetékes vízügyi és erdészeti hatóságok útmutatása szerint.

4. Az előző év őszéről elmaradt vagy tavasszal előirányzott facsemete-ültetést (a legelő külső határaira, szakaszok közös határára, utak, árkok mellé stb.) korán tavasszal, legkésőbb április hó 15. napjáig kell elvégezni. Ugyaneddig az időpontig végre kell hajtani a kipusztult facsemeték pótlását is. A fásítások védelméről árkolással, korláttal, köztesműveléssel vagy egyéb alkalmas módon kell gondoskodni. A fiatal fásítások közeit - a kiültetéstől számítva legalább három éven át - kora tavasztól késő őszig többszöri kapálással gyommentesen kell tartani.

5. A legelőn hatósági engedély nélkül létesült szekér- és gyalogutakat azok lezárásával haladéktalanul meg kell szüntetni.

6. A friss vakondtúrásokat, hangyabolyokat és más talajsérüléseket (kis területen avagy szórványosan előfordulókat kézigereblyével vagy kapával, - a nagyobb kiterjedésben vagy tömegesen jelentkezőket fogatos erővel, simítóval, fogatlan boronával) kihajtás előtt el kell egyengetni. A legeltetési idényben keletkező vakondtúrásokat a szükség szerint kell elsimítani. A begyepesedett vakondtúrásokat, hangyabolyokat ősszel a téli fagyok beállta előtt kapával, esetleg csákánnyal kell felvágni, illetőleg lefaragni és tavasszal kell elegyengetni.

7. A kutakat és vályúkat a kihajtás előtt használható állapotba kell helyezni, kitisztítani és a szükséges javításokat elvégezni. Ugyancsak még a kihajtás előtt kell a kutak és vályúk környékét feltölteni és jól ledöngölni. E munkákat szükség szerint a legeltetési idényben ismételten is el kell végezni. A kihajtás előtt a karámokat, aklokat, féltetőket is használható állapotba kell hozni, a vakaróoszlopokat az első deleltető-, illetve hálatóhelyeken felállítani.

8. A legelőt állandóan gyommentesen kell tartani. A gyomtalanítást koratavasztól késő őszig a magkötés előtt, tehát virágzás kezdetén alaposan és rendszeresen kell végezni. A tömegesen előforduló gyomokat kaszálógéppel vagy kézikaszával, a szórványosan jelentkezőket pedig acatolóvassal vagy irtókapával kell kiirtani. A kiirtott gyomokat azonnal össze kell gyűjteni és megszáradás után el kell égetni.

9. A legeltetés megkezdése előtt a legelőt - kiterjedésének, természeti adottságainak, fekvésének, minőségének és a kihajtásra kerülő állatok számának figyelembevételével - szakaszokra kell osztani és az egyes szakaszok határait jól látható módon kell megjelölni. A legelő egyes szakaszain előre megállapított sorrendben és esetenkint megállapított időtartamig úgy kell legeltetni, hogy az állatok a legelőnek pihenő szakaszait ne járják be.

10. A delelő- és hálatóhelyeket rendszeresen változtatni kell úgy, hogy deleltetés vagy hálatás ugyanazon a helyen laza talajú legelőn 3-4 napnál, kötött talajú legelőn 8-10 napnál tovább ne történjék. A deleltető- és hálatóhelyeken elhullott trágyát a deleltető- vagy hálatóhely változtatásakor kézigereblyével vagy boronával szét kell teregetni.

3. § Az állatokat őrző személyeknek (pásztoroknak, bojtároknak stb.) az állatok felügyeletével és gondozásával összefüggő általános tennivalókon kívül kötelessége:

1. a legelőn lévő kutakat, vályúkat és azok környékét állandóan tisztán és rendben tartani;

2. a szakaszos legeltetést, valamint a delelő- és hálatóhelyek változtatását előírás szerint végrehajtani;

3. a delelő- és hálatóhelyeken elhullatott trágyát egyenletesen szétteregetni;

4. részt venni a gyom- és bokorirtás munkájában;

5. védeni a fiatal fásításokat.

4. § Az állatokat őrző személyeket (pásztorokat, bojtárokat stb.) a kihajtás előtt el kell látni a legelő-karbantartási munkálatokhoz szükséges eszközökkel (acatoló bottal, kaszával, kapával, lapáttal, baltával, kézi gereblyével, ágseprővel, gyökérkefével stb.).

5. § A legelők kötelező javításának és karbantartásának kellő időben való végrehajtását a mezőgazdasági igazgatóság és a mezőgazdasági osztály ellenőrzi.

6. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, különösen a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. 4. tvr. 4. §-a alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő az a gazdálkodó,

a) aki a 2. §-ban előírt legelőjavítási és karbantartási munkálatok elvégzéséről nem gondoskodik,

b) aki az állatokat őrző személyeket (pásztorokat, bojtárokat stb.) legelőjavítási és karbantartási feladataik elvégzéshez szükséges eszközökkel kihajtás előtt a 4. § rendelkezése ellenére nem látja el.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvény és a 8960/1946. (VIII. 1.) ME rendelet rendelkezései irányadók.

(3) A kihágási eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tv. 59. § (1) bekezdése 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földművelésügyi minisztert kell tekinteni.

Erdei Ferenc s. k.,

földművelésügyi miniszter